vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61147)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Zenetörténet (237)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1116)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (591)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Jacques Offenbach (frushena, 2005-10-12 08:46:09)

   
470   Búbánat 2018-06-20 16:16:45

Ma 199 éve született Jacques Offenbach.

  • Uj Idők, 1911., július 16. (29. szám)

Offenbach Pesten

A mester, aki megírta a „Szép Heléna" és az „Orfeusz az alvilágban" zenéjét, pont ötven évvel ezelőtt fölkerekedett, hogy francia színtársulatával mulattassa a pesti Nemzeti Színház közönségét. Ez nem volt csekély eset, és következményei sem voltak jelentéktelenek. Mert tulajdonképpen Offenbach szereplésének köszönhető (ha van benne köszönet), hogy az operett fészket rakott a magyar fővárosban.

Pár hónappal Jacques mester távozása után, 1862. április 21-én már lepörög a budai népszínházban az első igazi magyar operett is. Igaz, hogy szerzői, Bényey István és Allaga Géza, csak egy fölvonásnyit tudtak kimérni az új portékából, de ennek aztán megvolt a maga publikum-sikere. Azóta Blaháné és Pálmai Ilka diadalról-diadalra vitték ezt a könnyű műfajt.

Bizonyos mértékben utat tört tehát Offenbach, midőn 1861. július 12-én színre hozta nálunk a „Nővé változott macskát". így előadva új hang, új forma volt ez akkor a Rákos homokján. S a közönség az első napon csak úgy özönlött a ritkaság megtekintésére. Bizonyára nem is esett akkor szó egyébről.

Mert Pest élete alapjában véve nyárspolgáriasan csöndes volt  Jacques mester ideérkezésének napjaiban. Az utcák szimplák, porosak, piszkosak. Annyira, hogy az Offenbach-trupp ideérkezése előtt pár héttel éppen aziránt üléseztek a terézvárosi albíróságok, „miképpen lehetne a Király-utcát a nagy szeméttől tisztán tartani". Pedig a közlekedés nem is volt még valami lázas. Mai száguldó villámosainkat akkor a lóvasút képviselte, alig egyéves intézmény még, hatásköre is fölötte szűk, mert „hálózata" a Kálvin-tértől a Dunáig terjedt. A láz és tűz, amelyet a polgári élet nélkülözött, az irodalomban annál élénkebben élt. Már huszonnégy esztendeje volt akkor Pestnek Nemzeti Színháza. Már egy év óta ott állt plasztikai díszéül az első színész-szobor is, Lendvaié, igaz, hogy keservesen rossz volt, de szobor volt mégis. S az írók e szobor mellől tüzelték a közönséget a magyar színművészet pártolására. Bármily szomorúak voltak is ennek az intézetnek anyagi viszonyai, mégis összekolendáltak számára annyit, hogy életben maradhasson. Lám, még egypár mágnást is rá lehetett beszélni arra, hogy a Nemzetinek odaajándékozzák azokat a kosztümjeiket és díszruháikat, amelyekben tavaly a nagyheti műkedvelői hangversenyen szerepeltek. Valahogy meg tudták csinálni az írók, hogy a szegény intézet tüntetésszerű pártfogásban részesüljön, bár ennek néha nagyon furcsa volt a formája. Mert például 1860 januárjában ez a tüntetés abból állott, hogy a közönség bojkottálta a német színházat, még a karmester jutalom játéka estéjén is, és a szegény tatár ez este három krajcár „tiszta jövedelmet" mondhatott magáénak.

A modern világnak csupán egy jelenségét jegyezhetjük föl ebből az időből: az első magyar szedősztrájkot, amely éppen Offenbach mester ideérkezésekor tört ki.
Talán a Nemzetinek szomorú pénzviszonyain óhajtottak lendíteni, midőn a francia truppnak átengedték klasszikus színpadunkat. Az előadások július 12-től július 18-ig tartottak, de velük nyilván nem értek célt. Mert a Zenészeti Lapok hosszú kritikájának végén ez olvasható: „Színházunk pénztára, úgy hisszük, nem igen fog búsulni utánuk, de még közönségünk sem".
A közönség sem? Nem bizony, legalább egyelőre nem. Az első előadás ugyan fényes sikerű volt, s a fölemelt helyárak ellenére is zsúfolt volt a ház. A Zenészeti Lapok meg is írja miért: „Eme fölkapott s eldivatosodott párisi bohóságoknak eredeti alakban való észleltetése, a francia társaságnak hallhatása, az idegen színészek s színésznőknek színről-színre való láthatása, a hallérzékek mellett — pillangók röpködéseként — elvonuló könnyű s átlátszó zene élvezete, a franciák iránti udvariasság kimutatása s más egyéb tekintetek első este minden helyiségében megtölték a színházat." De csak az első estén, mert a többi előadás nagyrészt vékony kassza mellett folyt le. A pesti közönség ugyanis kissé illetleneknek találta az Offenbach-operetteket.

A Zenészeti Lapok ily irányban meg is leckézteti az igazgatóságot: „Óvakodjék az efféle sem a magyar józan ízléséhez, sem pedig kedélyéhez soha össze nem illő s egyedül a párisi helyi érdekekhez kötött sületlen s triviál bohóságoknak szélesebb tért engedni."

 És folytatja a „Párisi kofák" recenzeálásánál:

„A benne előforduló trivialitások s minden finomabb ízlést méltó indignatioval sértő élethű utánzása ama párisi női fajnak, mely még a policáj nyers ökle alul is emancipálta magát s mely a gorombáskodásban s illetlenségben még a híres bécsi kofáknak is adhatna negyvenkét point egy duplát előre, oly visszataszító hatással volt a közönségre, hogy meg vagyunk győződve, miszerint másodszor fogdosva sem nézné meg az, aki már egyszer látta. Az effélék párisi népszínházakon kívül sehol sem adhatók botrány nélkül s nem is látjuk át, hogy miért kellessen az ilyen jeleneteket élethűn látni a színpadon akkor, midőn az életben minden finomabb ízlésű ember elkerülné azokat. Valóban, ha a francián kívül más nemzet merészelné ilyennel mulattatni a párisi külvárosi közönséget: aligha fölemelt árak mellett kivett páholyokkal viszonozná azt."

A „Kisorsolt kisasszony" sem járt jobban. Nyilván a közvéleményt tolmácsolta a kritikus, amidőn ezért a darabért megpirongatja a Nemzeti igazgatóságát és hozzáteszi: „Annyira még nem süllyedt a színház látogatásának fogalma, hogy élvezetet találjon közönségünk oly közértelmű szavak s eljárások fölmutatására, minőkkel eme erkölcsi mételyt szóró darab telve van. Bizony nehéz dolog gúnyt nem írni sok olyan fogalma fölött az úgynevezett civilizációnak, melyhez hasonlót hiába keresünk az általunk barbároknak nevezett népek társadalmi életében."

Persze, nem minden darabra sújt le ily keményen a közvélemény.

Az „Orfeusz az alvilágban" már jobban járt. „Az egész társaság meggyőzött ma kitűnő színpadi jártasságáról és a fényes öltözetek is kitűnő szakavatottsággal voltak készítve. Tagadni nem lehet, hogy Cremieux úr élces szövegíró és Offenbach ügyes zeneszerző, de közönségünket, mely a bécsi kritika nyomán indulva ment az előadásra, ki nem elégítik. A közönyös fogadás oka alkalmasint az operettek francia jellemében keresendő; társadalmi életünk még sokkal természetesb és nemzetiesb, hogysem az ily más nemzet típusát magán viselő szemfényvesztésekben — s sokszor trivialitásokban — kedvünket lelhetnék."

Az Orfeusz előadásán a nézőtér a fulladásig megtelt s a Vasárnapi Újság referense bevallja, hogy a legjobb akarat mellett sem tudott magának helyet biztosítani a nézőtéren. A többi előadás gyönge látogatottságának okát elmondta már régi kollégánk, a Zenészeti Lapok kritikusa. Csakugyan, minden jel arra mutat, hogy a közönségnek nem kellettek e „szabados" operettek. Vagy talán helyesebben: illetlennek tartották az ilyesmit végignézni.

S ha ez így van, akkor érezzük csak igazán, hogy ötven év mily sok idő. Ötven év alatt Budapest közönsége oly alaposan meg tudott változni, hogy a jó öreg Offenbach, ha ma újra bevonulna truppjával Budapestre, újra fiaskót vallana. A közönség túlságosan illedelmeseknek vélné darabjait.

469   Búbánat 2018-05-12 17:57:57

Bartók Rádió, ma este:  19.35 – 22.35:

Jacques Offenbach: Hoffmann meséihttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Ötfelvonásos opera

Szövegét - Ernst Theodor Amadeus Hoffmann nyomán - Jules Berbier és Michel Carré írta

Vez.: Jeffrey Tate
Km.: a Lipcsei Rádió Énekkara (karig.: Jörg-Peter Weigle) és a Drezdai Állami Zenekar


Szereposztás:
Hoffmann - Francisco Araiza (tenor),
Lindorf, Coppélius, Miracle és Dapertutto - Samuel Ramey (tenor),
Spalanzani - Riccardo Cassinelli (tenor),
Crespel - Boris Martinovitch (basszus),
Schlemil - Jean-Luc Chaignaud (bariton),
András, Cochenille, Ferenc és Pitichinaccio - Georges Gautier (tenor),
Luther, kocsmáros - Rolf Tomaszeswki (bariton),
Nathanaël - Peter Menzel (tenor),
Hermann - Jürgen Hartfiel (bariton),
Olympia - Eva Lind (szoprán),
Antonia - Jessye Norman (szoprán),
Giulietta - Cheryl Studer (mezzoszoprán),
Múzsa és Miklós - Anne Sofie von Otter (alt),
Antonia anyjának hangja - Felicity Palmer (mezzoszoprán)

468   Búbánat 2018-03-04 00:27:41

A rajnai sellők az Erkel Színházban

Bár csak jövő júniusban ünnepeljük Jacques Offenbach születésének bicentenáriumát, de már az idén elkezdődött a ráhangolódás a 200. évfordulóra; előbb az Operettszínház kihozott egy vadonatúj Kékszakáll-produkciót, majd néhány nappal később – mintha a Magyar Állami Operaház sem szeretett volna kimaradni a francia komponistára való emlékezésből (elképzelhető, hogy  „összehangolták” a két bemutató egymáshoz közeli idejét) – az Erkel Színházban színpadra állították a zeneszerzőnek szinte teljesen  elfeledett, komoly témájú operáját; a hosszú csipkerózsika álmából csak a  XX. század utolsó harmadában felélesztett mű volt a napjainkban is még „felfedezésre” váró első operája: Die Rheinnixen – ami nálunk A rajnai sellők címet kapta. (De korábbról A Rajna tündérei címmel is találkoztam már franciából visszafordítva.)

Bevallom, számomra egyformán nagy élmény volt rövid időn belül a mindkét találkozás a francia zeneköltő más-más műfajú, egymástól gyökeresen különböző zenés színpadi alkotásával; a sorrend is számított: előbb  a kicsapongó jókedv és a csúfondáros gúny, friss szellem, elegancia, könnyed és gunyoros hang, és pár napra rá ugyancsak tőle a romantika minden szélsőségét bemutató, nagylélegzetű komoly dalmű - operai keretek között! Mintha nem is ugyanaz a szerző komponálta volna azokat… Viszont félreismerhetetlen szépségű dallamok az egyikben éppúgy, mint a másikban. 

A franciává vált zeneszerzőnek a bécsi Opera felkérésére 1863-ban komponált darabja megragadja a rajnai táj idilljét, a fényt, ugyanakkor a sötétség poklába is betekintést nyújt: kontrasztként háborús időkben járunk,  zsoldos csapatok dúlnak, fosztogatnak, és az idill egy csapásra rémségekbe torkollik:  fosztogatás, erőszakolás, pusztítás jár a nyomukban; a lakosság békéjének, nyugalmának, szorgos munkájának  odavan,ehhez járul a babonás félelem az erdei szellemektől, manóktól, tündérektől.

Hiába, hogy német tárgyú  és vonatkozású a történet, Offenbach már régen nem német, a zenéjének „németes” dallamvilágán érezhetően átragyog a franciás harmónia és a kolorit.  Akárcsak élete alkonyán írt Hoffmann meséiben, ebben az első – amúgy két nagyoperett között szerzett - operájában is szerencsés ötvözetben egyesítette mindazt, amit a francia opera jellemzőinek tartanak. Bőven áradó, finoman csiszolt, franciásan hajlékony dallamvilág találkozik itt erőteljes kifejező és ábrázoló készséggel.  Offenbach muzsikája A Rajnai sellőben is roppant színes, változatos, ugyanakkor jellegét, eszközeit tekintve félreismerhetetlenül egységes alkotás. Az opera mondanivalója – bár négy felvonásra tagolódik, és szerteágazóan csapongósnak látszhat, de - a húzásoknak is köszönhetően például épp az említett  Kékszakállhoz is viszonyítva tömörebb, zenéje nyilvánvalóan súlyosabb, drámai ereje is megmutatkozik.  Fő erőssége – megismétlem - a kifogyhatatlan bőséggel áradó, lírai dallamvilág. 

A darab problematikája szerintem az opera dramaturgiájában, de mindenekelőtt a több szálon futó történet szövegkönyvében keresendő; a rendező, Anger Ferenc érdeme, hogy igyekszik előtérbe helyezni azt, ami erőssége lehet a darabnak, mégpedig a cselekménybe ágyazott, a német középkori történelemből ismeretes tartományi csatározások időszakát ábrázoló  nyomasztó történéseket oldó, komorságát lágyító szerelmi szál erőteljes befűzése, kihangsúlyozása - ami nem lehetett számára könnyű, hiszen az áttekintés és folyamatosság biztosítása érdekében így is ki kellett húzni közel negyven percnyi anyagot. (Sajnáltam, hogy kimaradt a harmadik felvonás balettzenéje is;  a rekonstruált partitúra nyomán Montpellier-ben  koncertszerű előadásról készült  CD-felvétel 206 perc hosszúságú! ) Azért a  librettóban így is benne van/maradt a maga misztikája és ezzel együtt a német romantika minden kellékének felvonultatása: hazaszeretet, önfeláldozás (Gottfried vállalkozása a seregek megtévesztésére), tündérek-árnyak érzékeket megcsaló éneke, egykori szerelmesek egymásra találása, őrültségből kitisztulás, a megbánás, bűnbocsánat stb. A szövegben több helyen előfordul a könyörgés, fohász, ima az Égiekhez, de a hála kifejezése is.

A rendezéstől „nem voltam oda”,  és függetlenül a minősítéstől is, olykor olyan déjà vu-érzésem támadt: Armgard megjelenése nyakig fekete, fodros, rojtos  ruhájában, mintha Elenát látnám A szicíliai vecsernyéből; csakúgy a német hordák erőszaktevését, nők zaklatásának nyílt színen való bemutatását ugyanebből a Verdi-operából (ott a megszálló francia katonaság gyalázza meg az olasz hazafiakat); a harmadik felvonásban a katonai csapat táborába hurcolják a vár környékén ólálkodó Hedwiget, hogy kihallgassák – erőteljesen rímel A trubadúr jelenetére, ahol Azucenát fogják el; itt, Offenbach operájában viszont a kihallgatás pozitív fordulatot vesz… Akár „kórusoperának” is tekinthetjük A rajnai sellőket, hiszen csaknem minden jelenetben szerepet kap az énekkar: hol a Rajna hídtövében ünnepelő, sétáló, piknikelő, játszadozó (tollasozó) nők és férfiak, hol rabló, erőszakot tevő zsoldos sereg, hol  rejtelmes tündérek, koboldok szerepében bukkannak elő a színpadon, sűrű énekelnivalóikkal… És hát a „barcarola” hangjai a zenekar és az énekkar megszólalásában,  amit jól ismerünk a Hoffmann meséiből, már ebben az operában előfordul – nem is egy helyen, és többször is visszatér ez a motívum, és a bordalt (sördal) is ismerjük más szöveggel, amely bekerült abba a másik operájába… Milyen borzasztó kontraszt, amikor a csőcselék banda erőszaktevése közben egyes tagok tollasoznak; mint a darab elején a békésen korzózó tömegben játszadozó, tollaslabdázó fiatalak…

A második részben feltűnik négy tündéralak – „árnya” a főhősöknek -, akik táncban fejezik ki azt, amit a négy szereplő énekel. Ez kissé erőltetett módszer, „hajaz” más operában már „kitalált” látottakra…

A recitatívnak nevezett, de gyakran melodikus jellegű részek, visszatérő dallamtöredékek tökéletesen egybemosódnak a „zárt” számokkal:  tematikus anyagot tartalmazó áriák, jelenetek, együttesek,  kórustablók követik egymást „átkomponált”jelleggel.  Offenbach ahogy operettjeiben, úgy itt  sem tagadja meg melódiagazdagságát, hangszerelésének változatos, ha kell, őszinte érzelmeket feltáró voltát, amit operájának jól kitalált szerkezete és sokszínűségében is jellegzetes egyéni színe biztosítja.  

Maradandó zenei szépségek az operában, csak felsorolás szerűen – Winker Gábor Operakönyvéből, az említett CD-kiadvány alapján:

  • Nyitány (dallama visszatér a III. felv. Hedwig és a kórus által megszólaltatott kobold dalában, valamint az opera utolsó fináléjában)
  • Jelenet és Gottfried imája
  • Armgard balladája, I. felv.
  • Armgard dala az 1. felvonás fináléjában
  • Franz románca, II.  felv.
  • Tündérek kara, III. felv.
  • Conrad dala (harangdal), III. felv.
  • Jelenet, Armgard romámca és szerelmi kettős, IV. felv.
  • Armgard, Hedwig, Franz és Gottfried négyese („Vaterland Lied” – dal az örök hazáról), IV. felv. fináléja:

Ideírom ez utóbbi dal magyar fordítását az említett operakönyvből – fennkölten éneklik, ünnepélyes, himnikus hatású dal, mely már az első felvonásban is felhangzik: meglepő módon együtt énekli a zsoldos csapat és az erőszak áldozatai – ekkor,  az ének idejére  csak, „álló tabló” bontakozik ki…

„Életünk befejeződik, fogadd atyai kezedbe lelkeinket! Egy jobb élet és szebb jövő vár ránk most, hogy földi létünk véget ér.  Vezessen oltalmazó kezed haza, az Örök Hazába minket. Ó, kedves, ó, szép haza, ó, szép, örök haza.”

Amiért mégis kissé hiányérzetem van, hogy az opera végére érve a történéseknek mintha kissé „befejezetlen” mivolta állana fenn:  a szereplők ugyanis úgy búcsúznak, hogy további események előtt állnak; folytatása következik az eddigi, itt még szerencsésen végződő eseményeknek - de a jövőbeli történésekből már kimaradunk, azt már/még nem ismerhetjük meg, nem élhetjük át velük:  a parancsnok Conrad von Wenckheim ellen fordul a serege, akik csalódottak a bízott zsákmányuk elmaradása miatt; Hedwig és Conrad már nem akarják elhagyni egymást, ahogy az apát visszakapó leány, Armgard is Franz oldalán távozik a cselekmény színhelyéről - egy új, boldogabb, békésebb élet reményében, de továbbra is ismeretlen veszélyeknek kitéve magukat.

Az általam két szereposztásban (március 1. és 2.) látott opera közreműködőinek mindegyike igen szépen, karakterét átélve énekelt, jó hangon. Senkit nem emelek ki, csak dicsérni tudom őket:

Armgard  (lírai) szoprán – Keszei Bori

Hedwig, az anyja – Ulbrich Andrea/Németh Judit

Franz, Wenckheim csapatainak kapitánya – László Boldizsár/Boncsér Gergely

Conrad von Wenckheim, a pfalzi csapatok vezére – Szegedi Csaba/Haja Zsolt

Gottfried, sickingeni vadász - Kovács István/Gábor Géza

Megemlítem még Kristofori Ferencet Egy földműves, Irlanda Gergelyt Egy zsoldos kicsi, de fontos szereplőjeként.

Kiemelten dicsérem és értékelem a Magyar Állami Operaház Énekkarának ragyogó teljesítményét (mb. karigazgató: Csiki Gábor)

Az Operaház Zenekarát hatalmas odaadással, kiválóan dirigálta Kesselyák Gergely.

A táncok koreográfiája Venekei Marianna munkája.

A díszletekért Szendrényi Éva, a jelmezekért Zöldy Z. Gergely felelt.

A rajnai sellők meséje „mesés”, de végig élvezhető,  egyáltalán nem unalmas, fordulatos, s ebből a hangulatából ezen a rendezés, a látványvilág sematikus ábrázolása sem tudja, de nem is akarja kizökkenteni a befogadó közönséget.  

Mind a két előadás, amit láttam, sikeres volt, ami a közönség tetszésnyilvánításában is megmutatkozott; a kevés reklám, az előzetesen kevés ismeret ellenére az utolsó előadásra csaknem teltház volt már, és a szereplőket, az énekkart, táncosokat, karmestert szűnni nem akaró lelkes tapsok és ovációk köszöntötték a kapott ének-zenei élményért.

Remélem, a következő évadban a repertoáron marad Offenbach nagyszerű operája, megérdemelné, hogy minél többen részesei legyenek egy izgalmas história drámának, felfedezni való "zenei szépségeknek"a produkcióba befektetett szellemi energia többet érdemel ennél a négy előadásnál!

 

467   Búbánat 2018-03-02 16:30:05

Offenbach: A rajnai sellők -  ma este láthatjuk a negyedik (utolsó) előadását az Erkel Színház új operabemutatójának! 

466   Búbánat 2017-12-18 13:05:29

Épp most sugározza a Mezzo csatorna (12.30 - 14.50)

Le Roi Carotte, de Jacques Offenbach

Livret de Victorien Sardou, adaptation du livret et nouvelle version des dialogues d'Agathe Mélinand

Orchestre et Choeurs de l'Opéra de Lyon,

Victor Aviat ( direction musicale)

Laurent Pelly (mise en scène et costumes)

Chantal Thomas (décors), Joël Adam ( lumières)

Julie Boulianne (Robin-Luron)
Yann Beuron (Fridolin XXIV)
Christophe Mortagne (Le Roi Carotte)
Boris Grappe (Truck)
Jean-Sébastien Bou (Pipertrunck)
Chloé Briot (Rosée-du-soir)
Antoinette Dennefeld (Cunégonde)
Lydie Pruvot (La sorcière Coloquinte)

Enregistré les 21 et 23 décembre 2015 à l'Opéra national de Lyon

Réalisé par François Roussillo

Durée : 02:15:48
Prochaines diffusions

20/12 - 20h30 sur mezzo

24/12 - 16h30 sur mezzo

02/01 - 08h30 sur mezzo

11/01 - 12h00 sur mezzo

14/01 - 16h30 sur mezzo

465   Búbánat 2017-04-26 10:47:39
Ma délben és este a Classica csatornán láthatjuk:

Offenbach: Szép Heléna - nagyoperett

Hamburgi Állami Opera, 2014


26.04.2017 | 12:00; 20:00

From the Hamburg State Opera: "La Belle Hélène" by Jacques Offenbach (1819-1880). Conductor: Gerrit Prießnitz - Stage director: Renaud Doucet. This Opéra bouffe has always been one of its composer's most successful works. With characteristic acuity, Offenbach saw the foibles of his age and turned what he saw into a mordant satire. Not for a moment did his Second Empire audience think that his characters were Greek heroes. It is human beings with all their foibles and vices who are the butt of a manic parody. Stage director Renaud Doucet and designer André Barbe treat the piece as a "great show" with numerous choreographic elements, relocating the action of Offenbach's classical spoof and setting it on a cruise ship in the 1960s, when Flower Power, love and drugs were all the rage. "La Belle Hélène is a firework display for ears and eyes" (Hamburger Morgenpost), "opulent and amusing" (Bild), and in the title role Jennifer Larmore convinces with her "fantastic vocal performance" (Das Opernglas).

Duration: 01:56:39

Conductor:Gerrit Prießnitz

Stage Director:Renaud Doucet
Stage Design:André Barbe
Costumes:André Barbe
Choreograph:Renaud Doucet

Soloist:
Jennifer Larmore (Hélène)
Jun-Sang Han (Pâris)
Peter Galliard (Ménélas)
Viktor Rud (Agamemnon)
Christian Miedl (Calchas)
Rebecca Jo Loeb (Oreste)
Dovlet Yurgeldiyev (Achille)
Sergiu Saplacan (Ajax premier)
Benjamin Popson (Ajax deuxième)
Anat Edri (Bacchis)
Renate Spingler (Léæna)
Gabriele Rossmanith (Parthénis)

Chor der Hamburgischen Staatsoper

Philharmoniker Hamburg

Country, year of production:
D, 2014
464   Búbánat • előzmény450 2017-01-09 13:10:57
Jacques Offenbach: Fantasio - Théâtre du Châtelet du 12 au 27 Février 2017

Opéra-comique en trois actes sur un livret de Paul de Musset. Créé à l’Opéra Comique en 1872.

Direction musicale, Laurent Campellone

Mise en scène, Thomas Jolly

Avec Marianne Crebassa, Franck Leguérinel, Marie-Eve Munger, Jean-Sébastien Bou, Loïc Félix, Alix Le Saux, Philippe Estèphe, Enguerrand de Hys, Kevin Amiel, Flannan Obé, Bruno Bayeux
Chœur Aedes

Orchestre Philharmonique de Radio France

Production: Opéra Comique

Coproduction: Grand Théâtre de Genève, Opéra de Rouen –Normandie, Opéra national de Montpellier, Croatian National Theater in Zagreb
463   Búbánat • előzmény462 2016-06-18 10:19:28
Hoffmanns Erzählungen
462   Búbánat 2016-06-18 10:18:13
Ma este sugározza a 3SAT csatorna

Samstag, 18. Juni 2016

20.15 – 23.10:

Hoffmanns Erzählungen: Phantastische Oper in fünf Akten von Jacques Offenbach

(2015)

175 Min.

Schauspieler

Hoffmann - Daniel Johansson
Olympia / Giulietta - Kerstin Avemo
Antonia / Giulietta - Olesya Golovneva
Lindorf /Coppélius /Dr. Miracle / Dapertutto - Michael Volle
Spalanzani - Bengt-Ola Morgny
Antonia - Mandy Fredrich
Nicklausse - Rachel Frenkel
Stella - Pär Pelle Karlsson
Crespel - Ketil Hugaas
Andrès / Cochenille / Frantz - Christoph Mortagne

Km. a Bécsi Szimfonikusok, Prágai Filharmonikusok Kórusa
Vezényel: Johannes Debus

461   Búbánat 2016-06-16 12:36:41
Lemezújdonság

Offenbach: LA GRANDE-DUCHESSE DE GÉROLSTEIN

Recorded live, Martina Franca, Palazzo Ducale, Italy, July 20-22, 1996.

Label: Dynamic, 2016

ALBUM: 2 disks - 42 tracks

Total length: 02:12:15

Karmester: Emmanuel Villaume

Bratislava Chamber Choir

Italian International Orchestra

Szereposztás:

LA GRANDE - DUCHESSE DE GÉROLSTEIN - Lucia Valentini-Terrani
Wanda fiancée de Fritz - Carla di Censo
Fritz - Carlo Allemanno
Le Baron Puck - Thomas Morris
Le Prince Paul - Richard Plaza
Le Général Boum - Etienne Ligot
Le Baron Grog - Bernard Imbert

460   Búbánat • előzmény459 2015-12-21 09:20:44
Remélem, kijön DVD-n!
459   smaragd • előzmény458 2015-12-21 04:49:34
J.O.
458   smaragd 2015-12-21 04:41:20
Lyoni operabemutató:

"Le Roi Carotte"
457   Búbánat • előzmény456 2015-10-20 09:51:31
Kíváncsian várom a könyvet!
456   smaragd • előzmény455 2015-10-20 07:32:30
Ezek szerint Bozó Péter hű maradt az operett műfajhoz is...
455   smaragd 2015-10-20 06:46:18
ZTI Tudományos fórum, Bozó Péter készülő könyve az előadása témája:

Offenbach
454   Búbánat • előzmény453 2015-10-06 09:40:33
Konkrétan: A 66-os szám részletei csendültek fel az Offenbach-évforduló kapcsán.
453   smaragd 2015-10-05 17:46:36
Nagy Ibolya is nagy szeretettel emlékezett a mai évfordulóra, már reggel 9-kor, a "Túl az Óperencián" c.műsorban részletesen említette az életmű időbeli szakaszait és műfaji sokszínűségét, nagyszerű rádiós felvételekkel.
18 órakor kezdődik az ismétlés, dankoradio.hu
452   Ardelao • előzmény451 2015-10-05 16:10:05
Illetve, megemlékezéshez!
451   Ardelao • előzmény450 2015-10-05 12:55:48
Csatlakozom az ünnepléshez :


Jacques Offenbach - Grand Concerto for cello in G-major "Concerto militare" (1847)
450   Búbánat 2015-10-05 12:03:40
Ma 135 éve hunyt el Jacques Offenbach, aki nemcsak azzal írta be magát a zenetörténetbe, hogy a nevéhez fűződik a „klasszikus” operett mint új zenei műfaj létrejötte, megteremtése, de a halhatatlanságot is elérte; kiérdemelte az utókor részéről utolsó zenés színpadi alkotásával, a befejezetlenül is remekműnek számító Hoffmann meséivel úgyszintén!

A nagyszerű zeneszerzőre most ezzel a felvételével emlékezem:

Offenbach: Fantasio

(Már korábban megvásároltam magamnak ezt az Opera Rara kiadványt. Nagyszerű felvétel!)
449   Búbánat 2015-08-04 11:07:45
Bartók Rádió, ma este

19.35 – 21.34 Offenbach: Orfeusz az alvilágban

- operett két felvonásban (1858-as változat)

Szövegét Ludovic Halévy írta

Vez. Marc Minkowski
Km. Lyoni Opera Énekkara (karig. Alan Woodbridge) és a Grenoble-i Kamarazenekar

Szereposztás:

Euridiké - Natalie Dessay (szoprán),
Jupiter - Laurent Naouri (basszbariton),
Ariszteusz - Jean-Paul Fouchécourt (tenor),
Orfeusz - Yann Beuron (tenor),
Közvélemény - Ewa Podles (mezzoszoprán),
Cupido - Patricia Petibon (szoprán),
Diana - Jennifer Smith (szoprán),
Vénusz - Véronique Gens (szoprán),
Juno - Lydie Pruvot (szoprán),
Styx Jankó - Steven Cole (tenor),
Merkur - Étienne Lescroart (tenor),
Minerva - Virginie Pochon (szoprán)

448   Búbánat • előzmény447 2015-08-03 17:51:24
Ez az! Köszönöm.
447   Csákovics 2015-08-03 10:11:31
Az értekezés erről a darabról szól. Italománia címmel készült belőle tv-változat.
446   Búbánat • előzmény445 2015-08-02 12:10:32
A cikkek írója: Bozó Péter, zenetörténész
445   Búbánat 2015-08-02 12:09:13
A szalon mint a zenei és társasági élet színtere Jacques Offenbach Monsieur Choufleuri restera chez lui le… című operettjében
444   Búbánat • előzmény443 2015-08-02 12:08:18
Bozó Péter „DIE TIROLER SIND LUSTIG” – OFFENBACH ÉS A TYROLIENNE*
443   Búbánat 2015-08-02 12:07:23
Egy kedves zenebarátom hívta fel a figyelmem az interneten található, alábbi cikkre:
Párizsi élet Pest-Budán - Offenbach a magyar fővárosban, 1859–1900
442   Búbánat 2015-07-19 09:14:05
Ma délután a Mezzo TV sugározza
2015.07.19 17:00 - 19:15

Offenbach: Banditák

Les Brigands, Opera-Bouffe in three acts by Jacques Offenbach
Opéra-Comique, Paris in 2011

Libretto by Henri Meilhac and Ludovic Halévy.

François-Xavier Roth (Musical direction)
Choir of the Toulon Opera
Les Siècles Orchestra

Macha Makeïeff and Jérôme Deschamps (Stage direction)

Eric Huchet (Falsacappa)
Julie Boulianne (Fragoletto)
Daphné Touchais (Fiorella)
Franck Leguérinel (Pietro)
Philippe Talbot (Le Comte de Gloria Cassis)
Francis Dudziak (Le Baron de Campo Tasso)
Martial Defontaine (Le Prince)
Fernand Bernadi (Le Chef des carabiniers)
Loïc Félix (Antonio, caissier du prince)
Léonard Pezzino (Carmagnola)
Thomas Morris (Domino)
Antoine Garcin (Barbavano)
Jean-Marc Martinez (Pipo)
Marc Molomot (Adolphe de Valladolid)
Michèle Lagrange (Princesse de Grenade)
Christine Rigaud (Zerlina, La Duchesse)
Ronan Debois (Le Précepteur)

Recorded at the Opéra-Comique, Paris in 2011

Genre
OPERA
Length:
02:13:59
Director:
Martin Fraudeau
19 / 07 - 17h00
on mezzo
31 / 07 - 17h00
on mezzo
04 / 08 - 17h00
on mezzo

Jacques Offenbach, the Second Empire emblematic composer, was one of the originators of operetta, contributing to the European success of a genre designed for the Parisian public with the burlesque spirit of early opéra comique. Between 1855 and 1880 Offenbach staged about a hundred works at the Bouffes Parisiens and in other houses of the Boulevard and developed operetta to match opéra bouffe. The last great success before the 1870 Franco-Prussian war, whose 'saber rattling' already resounds in the famous carabinieri chorus, Les Brigands displays a reversed world in which geography and conventions are mistreated, brigandage prevails, the army is on parade rather than on the battlefield and money no longer brings happiness! A delightful parody of the repertoire's most famous titles - Zampa and Fra Diavolo leading the way - Les Brigands celebrates opéra comique with a highly inventive score. ? Opéra Comique www.opera-comique.com
441   Búbánat 2015-01-31 10:56:20
Bartók Rádió, ma este

19.00 – kb. 22.50 Kapcsoljuk a New-York-i Metropolitan Operaházat

Offenbach: Hoffmann meséi

Ötfelvonásos opera

Szövegét - Ernst Theodor Amadeus Hoffmann novellái nyomán - Jules Barbier és Michel Carré írta

Vezényel: Yves Abel

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara
Karigazgató: Donald Palumbo

Szereposztás:

Hoffmann, költő - Vittorio Grigolo (tenor)
Olympia, egy baba - Erin Morley (szoprán)
Giulietta - Christine Rice (szoprán)
Antónia, Stella - Hibla Gerzmava (szoprán)
Miklós, Múzsa - Kate Lindsey (mezzoszoprán)
Coppélius, Lindorf, Dr. Miracle, Dapertutto - Thomas Hampson (basszus)
András, Cochenille, Ferenc, Pitichinaccio - Tony Stevenson (tenor)
Spalanzani, Nathanaël - Dennis Petersen (tenor)
Crespel, Luther, a kocsmáros - David Pittsinger - (bariton)
Antónia anyjának hangja - Olesja Petrova (szoprán)
Schlémil, Hermann - David Crawford (basszus)

Rendező: Bartlett Sher
440   Búbánat • előzmény436 2015-01-20 20:38:24

Káel Csaba a rendezésről: „Komolyan vesszük a zenei poénokat”

„Az Orfeusz az alvilágban Offenbachnak nemcsak színházi, zenei remekműve is. Számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség. Vigyázunk, hogy a szövegbeli poénok mellett ne sikkadjanak el a zeneiek. Zseniális ez a muzsika. Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja – persze ettől remekmű. Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból a pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az „istenek” mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény. Az előadás egyébként magyar nyelvű lesz. Az énekeseket talán jobban segítené a francia eredeti, de a poénok miatt a szöveget azonnal értenie kell a nézőnek, a reakciót nem késleltetheti a felirat olvasása. A zenekar az árokban kap helyet. Szendrényi Éva díszlete egy monumentális tévéképernyő kerete .lesz, a Közvélemény egy pamlagról néz a ki- és besétáló szereplőket. „


Hollerung Gábor: régi vágya teljesül Offenbach Orfeusz az Alvilágban című művének előadásával

„Offenbach művét fiatalkorom óta imádom. Hiszem: ha engem megragadott, másokra is hatni fog. Több színpadi verzióját ismerem felvételről, az egyik legkedvesebb számomra Marc Minkowski feldolgozása Natalie Dessay-vel Euridiké szerepében. Azt hiszem, nekünk is sikerült jó szereplőket kiválasztanunk, olyan produkcióra készülünk, amelynek legfőbb értéke a zeneisége lesz. Offenbachtól két változatot ismerünk, utána több is keletkezett. A miénk leginkább Minkowskiéra hasonlít majd, az ős- és a második verzió összeházasításával. Az Orfeusz bámulatos és örökkérvényű fricska az emberi gyarlóságról. A mi verziónk pikantériája, hogy a rendezés az örök offenbachi gondolatot egy 21, századi tehetségkutató verseny kulisszái közé helyezi. „

(Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
439   tollnok • előzmény438 2015-01-19 20:18:36
Annak örülök, mert eddig nem csalódtam bennük. Pál Tamást is ritkán van alkalmam vezényelni hallani. Remélem idén is ő lesz a dirigensük az Erkelben.
438   Búbánat • előzmény437 2015-01-19 18:56:59
Biztosan: a szegediek jönnek.
437   tollnok • előzmény436 2015-01-19 18:54:19
Köszönöm! Arról nem lehet tudni valamit, hogy az április, Primaverás Hoffmann meséi melyik vidéki színház produkciója lesz? Gondolom a szegediek jönnek ezzel az előadással. Náluk volt a tavalyi évadban Hoffmann meséi premier.

(Remélem jönnek debreceniek is a Sámson és Delilával - előzetesen ez volt beharangozva. De már a kolozsváriak programja is változott a Jegymester szerint: A trubadúr helyett A Bizánccal jönnek.)
436   Búbánat 2015-01-19 18:45:52
Egyszeri alkalom!

2015. február 21. szombat 19:30
Művészetek Palotája

Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás

A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet

Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

Vezényel: Hollerung Gábor

Rendező: Káel Csaba

Koreografus: Venekey Mariann

Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier

Dramaturg: Pozsgai Zsolt

Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes

Szereposztás:

Orfeusz - László Boldizsár
Euridiké - Bucsi Annamária
Közvélemény - Wiedemann Bernadett
Jupiter - Szegedi Csaba
Pluto/Ariszteusz - Horváth István
Diána - Miksch Adrienn
Kupidó - Szakács Ildikó
Vénusz - Csereklyei Andrea
Merkur - Kálmán László
Styx Jankó - Gábor Géza
435   Búbánat 2014-05-06 13:02:09
Ma este a Bartók Rádióban

19.35- 21.33 Offenbach: Orfeusz az alvilágban

- operett két felvonásban

Szövegét Ludovic Halévy írta

Vez. Marc Minkowski

Km. Lyoni Opera Énekkara (karig. Alan Woodbridge) és a Grenoble-i Kamarazenekar

Szereposztás:

Euridiké - Natalie Dessay (szoprán)
Jupiter - Laurent Naouri (basszbariton)
Ariszteusz - Jean-Paul Fouchécourt (tenor)
Orfeusz - Yann Beuron (tenor)
Közvélemény - Ewa Podles (mezzoszoprán)
Cupido - Patricia Petibon (szoprán)
Diana - Jennifer Smith (szoprán)
Vénusz - Véronique Gens (szoprán)
Juno - Lydie Pruvot (szoprán)
Styx Jankó - Steven Cole (tenor)
Merkur - Étienne Lescroart (tenor)
Minerva - Virginie Pochon (szoprán)
434   Búbánat 2013-08-03 18:07:56
Itt van egy francia nyelvű részlet: Vertigo dala a Pepito eredeti verziójából.
433   frushena • előzmény432 2013-08-03 13:07:00
háááát ráhibáztál ... valahol ott, vagy a sifonyér rejtett zúgaiban!
432   macskás • előzmény430 2013-08-02 20:47:39
Ágyneműtartó?
431   Búbánat • előzmény430 2013-08-02 20:39:49
Nekem CD-n egy német nyelvű változata van meg, de a magyar rádiófelvétel a nagyszerű énekművészeink és a kiváló rádiózenekar révén - a kitűnő fordításnak is hála - "veri" a német verziót. A francia eredetihez viszont még nem volt szerencsém.
430   frushena • előzmény429 2013-08-02 20:07:18
ez nekem megvan valahol!
429   Búbánat • előzmény428 2013-08-02 18:19:45
Offenbach: Pepito
428   Búbánat 2013-08-02 18:19:00
url] http://www.iranydebrecen.hu/esemenyek/debreceni-nyari-szinhazi-estek-offenbach-pepito-debreceni-osbemutat.html; Offenbach: Pepito [/url]

(debreceni ősbemutató)

vidám daljáték egy felvonásban

a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. bemutatója
augusztus 2. 20.00 (esőnap: augusztus 3.)



Igazi kuriózum ősbemutatóját láthatják az operett kedvelők. A világhírű francia zeneszerző Offenbach egyfelvonásos művét, a Pepitot. A háromszereplős darab premierje 1853. október 28-án Párizsban, a Théatre des Variétés-ben volt.
Az előadás örök érvényű témát jár körül, Offenbach ínycsiklandó zenéjét ötletes játék fűszerezi „Mindennapi botorságaink” vagy „Hogyan rúgjunk luftsorozatot?” lehetne a daljáték alcíme. A téma örök és kimeríthetetlen: a nő hűsége, erényessége, a férfi vadászösztöne, mellyel remekül lehet bakot lőni. Adott egy majdnem tökéletes hölgy, akinél több férfi is kopogtat: egy balfék, egy hólyag és… Pepito.

Közreműködik:
Manuelita. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Stefanik Márta
Vertigo. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ürmössy Imre
Miquel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Domoszlai Sándor
Zongorán közreműködik: Bojti Eszter

Rendező: Vranyecz Artúr


Jegyár: 1.100 Ft, helyre szóló: 1.500 Ft

Erről az Offenbach-daljátékról érdemes tudni a következőket.

A Léon Battu és Jules Moinaux szövegkönyvére komponált daljátékot 1853. október 28-án mutatta be Párizsban a Théatre des Variétés. Később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel.

A mi rádiónk a hatvanas évek közepén a német változat alapján elkészítette magyar nyelven a darab teljes stúdiófelvételét (bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1966. május elsején).

Offenbach: Az elizondói lány

Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Vertigo – Radnay György (Ungvári László)
Miguel – Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó.

Offenbach egyfelvonásos operettjében egymást érik a vidám kuplék, együttes-jelenetek, és a kitűnő nyitánya meg a hatásos fináléja is említést érdemlő.

Az említett rádiófelvételről kedvencem Manuelita románca meg Vertigo kupléja, valamint Miguel és Manuelita kedves duettje.

A fentiek ismeretében igazi kuriózum lehet Debrecenben a ma esti eredeti Offenbach-daljáték, a Pepito bemutatója.

427   Búbánat 2012-12-28 14:44:06

Idén novembertől egy vadonatúj Offenbach-CD jelent meg a nemzetközi lemezpiacon, ami már nálunk is kapható, és amit „természetesen” azonnal megvásároltam. Egy viszonylag kevéssé ismert egyfelvonásos kisoperett, meg egy tényleg ritkaságnak számító, La Fontaine meséi által megihletett, zongorára és szóló énekhangokra komponált hat dal szerepel a lemezen:

Jacques OFFENBACH (1819-1880):

- Un mari à la porte1 (1859) [44:02]
- Les fables de la Fontaine2 (1842) [25:11]

Gabrielle Philiponet (soprano) - Rosita; Anaïk Morel (mezzo) - Suzanna; Stéphane Malbec-Garcia (tenor) - Florestan; Marc Canturri (baritone) - Martel;
Royal Liverpool Philharmonic Orchestra/Vasily Petrenko1;
Nicolai Krügel (piano)

Most nem ezt a lemezt szeretném minden pozitívuma mellett sem "ajnározni”. Inkább néhány gondolatomat osztom meg a T. Olvasóval e lemez apropóján.

Az Un mari à la porte című darabot magyar nyelven úgy ismerjük: „A férj kopogtat” (legelső magyar fordításban: „A férj az ajtó előtt”). Tudomásom szerint legutoljára a Fővárosi Operettszínház Zsebszínházában játszották 1979 februárjában.
A rádió több felvételt is készített Offenbach egyfelvonásosából: egy keresztmetszet 1973-ból, a felvételen Erdélyi Miklós dirigálja az MRT Szimfonikus Zenekarát, a főbb szerepekben Ágai Karolát, Andor Évát, Réti Józsefet, Sólyom-Nagy Sándort hallhatjuk. (Egy másik felvételen Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Melis György énekel részleteket a darabból, a Stúdió zenekart Fischer Sándor vezényli.)
És itt van a teljes darab rádiós felvétele is: 1977. április 9-én volt a bemutatója a Rádió Dalszínháza égisze alatt. A magyar szöveg Fischer Sándor érdeme. Érdekesség, a dalszöveghez, versekhez a zenei anyagot Fischer Sándor fia, Fischer Ádám vezényletével vették fel a rádió stúdiójában. Ez az adaptáció a most megjelent CD-vel teljes értékű, dialógusaiban, zenéjében hű az eredeti, francia verzióhoz. Ezt most lekontrolláltam.

Híve vagyok az eredeti nyelvű opera- és operettelőadásoknak, de mivel legtöbbjüket még gyermekkoromból, a rádióból magyar fordításban ismertem és szerettem meg, mindig örömömre szolgál, ha az énekszámokat újra magyar nyelven hallom viszont.

Most először nyílt alkalmam ezt a kis Offenbach-operettet eredetiben, francia nyelven megismerni. Kifogástalan felvétel, remek hangú énekesekkel, a karmester jól kézben tartja a liverpooli filharmonikus zenekart, mely ideálisan szól. Mégis, a CD hallgatása közben a rádiófelvételünk emlékezetes, sziporkázó, vidám dallamaira asszociáltam; magamban óhatatlanul a mi művészeinkkel felvett énekszámok ugrottak be: a hallottakat azonnal „átkonvertáltam” a régről ismert magyar változatára: így volt ez a Dalkeringő, a Hármas, a Panaszdal vagy a Négyes és kuplé esetében, melyek a hazai énekes-kitűnőségeink előadásában bukkantak elő az emlékezetem tárházából.
Az öt szerep így volt kiosztva:

Martel, a férj – Gregor József
Susanne, a felesége – Csengery Adrienne
Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva
Nicolas/Florestan, zeneszerző – Rozsos István
Kőműves – Agárdy Gábor

Miután reménytelen hogy a rádió újra sugározza ezt a művet (is), érdemes kihasználni a lehetőséget a CD megvásárlásával; megismerni eredetiben is Offenbach egyik csillogó kis zenei remekét, mely az Orfeusz az Alvilágban, a Brabanti Genoveva keletkezése időszakából ma is elevenen hat.

Ezen a CD-n igazi különlegesség, kuriózum a Les fables de la Fontaine (La Fontaine meséi) címen kiadott, 1842-ben keletkezett hat dal Offenbachtól: ezek a fiatalkori kompozíciók korai előképei a későbbi buffó-operett-korszak nagy lélegzetű darabjaihoz írt zenei betétszámoknak; ott felhasználja és ötletesen parodizálja ifjúkori dalsorozatát. Ugyanis Offenbach a megzenésített Le savetier et le financier című La Fontaine-mese alapján komponálta meg ugyanilyen címen egy kis opera-buffáját. Az 1856-ban bemutatott mű (magyarul: A bankár és a varga) a párizsi burzsoázia világában játszódik. A későbbi nagysikerű Offenbach-operettek librettistája, Hector Crémieux írta. A parodisztikus cselekmény tehát Offenbach ezen ifjúkori szerzeményéből táplálkozik. (Offenbach kilenc zeneszámot illesztett e művébe.)

A lemezen található hat dal sorrendben a következő:

Le corbeau et le renard; La cigale et la fourmi; La laitière et le pot au lait; Le rat des villes et le rat des champs; Le berger et la mer; Le savetier et le financier


Az elmondottak alapján mindenképpen ajánlhatom e lemezt azoknak is, akik már ismerik valahonnan A férj kopogtat című egyfelvonásos operettet, vagy csak most kezdenek Offenbach-hal ismerkedni, ám bátran kijelenthetem, számukra is az újdonság erejével fog hatni a lemez második részében felcsendülő, zongora kíséretes, szóló énekhangokra komponált hat ének.
A La Fontaine-mesék úgy látszik a XIX. század közepén hálás témául szolgáltak a kor komponistái számára, hiszen Offenbach mellett Charles Lecocq és Charles Gounod is megzenésített közülük jó néhányat…

rec. Liverpool Philharmonic Hall, Liverpool, England, 22 November 2008 (Un mari); Liverpool Philharmonic at the Friary, Liverpool England 18 November 2008 (Les fables)

LIVERPOOL PHILHARMONIC LPOFFCD00211 [69:13]

Release Date: 10/30/2012
Label: Liverpool Phil
Catalog Number: 211
426   Búbánat • előzmény425 2012-10-25 22:25:39
Offenbach’s secret
425   Búbánat 2012-10-25 22:23:39
Szabó István régi, televízióra alkalmazott Offenbach-filmje 2012 november elején jön ki DVD-n az Euroarts kiadónál. ( Catalog: 2012488)

[url] http://www.euroarts.com/artikel/dvd/?id=001248_offenbachs_secret; Offenbach's Secret
[/url]

Le Secret d'Offenbach: une soirée aux Bouffes-Parisiens

„A német–francia–magyar koprodukcióban készült Offenbach titkait az ARTE tévécsatorna sugározta 1996. április 15-én. Ebben két (rövidebb) opera-buffa előadását állította „színpadra”; a keretjátékban pedig a művész és a mecénás viszonyának alakulását mutatta be.”

Forrás: Filmkritikák – Gervai András: Vénusztól Júliáig - Szabó István pályája 1990 után

Magyar filmrendezőportrék
Osiris Kiadó, Budapest, 2004
Szerk.:Zalán Vince
51-89. oldal

"Az Offenbach titka című zenés német tévé-játékban – amely inkább csak közjáték a rendező pályáján – Szabó a francia zeneszerző két, a XIX. század ötvenes éveiben bemutatott, mára joggal elfeledett vígoperáját (A két vak, Croquefor) állítja színpadra, s keretjátékot talál ki hozzájuk. A nagyhatalmú, művelt Morny gróf, III. Napóleon császár féltestvére, a belügyminiszter – hangulatának, s a politikai erőviszonyoknak megfelelően – utasítgatja védencét, Offenbachot, hogy az előadásokban milyen utalásokat, célzásokat helyezzen el a librettóban. A színészek szándékoltan harsányan, teátrális gesztusokkal játszanak, túlsminkeltek, „beszédes” jelmezeket viselnek, mókás tárgyakat használnak. Az első darab 25 perces, míg a második több mint a duplája, s ez az aránytalanság megbillenti a film egyensúlyát. A vígoperák pedig – talán egy-egy számot kivéve – zeneileg meglehetősen jellegtelenek, nem tartoznak Offenbach jobb munkái közé, a parodisztikus cselekmény pedig unalmas, nagyrészt szinte érthetetlen is. A francia vagy a porosz császárra, a törökökre vagy a lengyelekre, a francia arisztokráciára vagy a hadügyminisztériumra vonatkozó kiszólások egykoron lázba hozhatták a karzat népét, de a mai néző számára teljesen érdektelenek. Szabó pedig feltehetőleg nem akarja a korabeli poénokat frissekre kicserélni.
A keretjátékban Szabó éppen csak felvillantja művész és hatalom kapcsolatának, kényes egyensúlyának, kicsit a Mephisto című filméhez hasonló problematikáját – , a film így csak nagyon laza szállal kapcsolódik a Szabó filmek alapproblematikájához."
424   Búbánat • előzmény421 2012-10-10 16:55:25
Riport és videó a kaposvári Szép Heléna produkcióról

423   Búbánat • előzmény422 2012-10-09 03:07:22
Különleges és emlékezetes élményben részesítette a hallgatóságát a Budapesti Filharmóniai Társaság művészeinek kamarazenekara (előadók: Kántor Balázs, Kádi Erika, Rönkös Ildikó, Sabján Anikó, Dóczi Péter, Karasszon Dénes - cselló, Boldoghy Kummert Péter - nagybőgő) Dinyés Dániel zongoraművész és Kolonits Klára operaénekesnő közreműködésével vasárnap délután az Operaház Székely Bertalan termében; nemcsak azért, mert kizárólag Offenbach-művekből állította össze a műsorát, hanem mert a kis, héttagú vonószenekarban a csellók vitték a prímet. Érdekes volt a koncert programján szereplő darabok összeválogatása is. Elsőként Meyerbeer Ördög Róbert című operájának Offenbach által készített reminiszcenciája hangzott fel a teljes zenekar előadásában. Ezt követte Olympia áriája a Hoffmann meséiből, melyet Kolonits Klára utánozhatatlan virtuozitással és bájjal adott elő (francia nyelven) – a szokatlan vonós együttes kíséretével. Az énekhang után a csellókra írt Adagio és Rondo az op. 53 no. 1-es duóból aratott nagy sikert, majd megint Kolonits Klára jött, aki Victor Hugo „Sylphe” című versére komponált szép lírai Offenbach-dalt énekelte, melyet cselló kísérte. Kubik Anna színművésznő is ott volt a koncerten, aki két zeneszám között egy Tóth Árpád verset olvasott fel. Ez után Offenbach – Friedrich von Flotow három, csellóra és zongorára komponált darabját hallhattuk: La prière du soir; La retraite; Au bord de la mer. Mindegyiket más művész játszotta csellón, partnerük a zongoránál Dinyés Dániel volt. A befejező műsorszám megint a Hoffmann meséinek egy szép, ismert részlete volt: Bevezetés és barcarola a III. felvonásból. Kolonits Klára leült a csellón és nagybőgőn játszó zenészek közé, és hangszeres kíséretükkel énekelte a melankolikus hangvételű dallamokat, melyekkel mondanom sem kell, megint elbűvölt bennünket. Szűnni nem akaró tapsokkal ért véget ez a „rendhagyó” kamarakoncert az Operaház Székely Bertalan termében. Musica e Parole - kamarazenei sorozata
A műsort a Magyar Rádió munkatársa: Becze Szilvia konferálta.

Figyelemre méltó a Budapesti Filharmóniai Társaság művészeinek ez a 2011 óta tartó, "Musica e Parole" mottójú kamarazenei sorozata az Operában. Ritka, különleges és szép zenék csokra, melyből válogathatunk kedvünke.
422   Búbánat 2012-10-06 11:48:52

Offenbach a Székely Bertalan-teremben

Musica e Parole - A Budapesti Filharmóniai Társaság művészeinek kamarazenei sorozata

2012. október 7., Operaház | 16:00-17:00

Műsor és a közreműködők:

Offenbach: Reminiscences a 'Robert Le Diable' de Giacomo Meyerbeer
Olympia áriája a Hoffmann meséi c. operából
Adagio és Rondo az op. 53 no. 1-es duóból
Le sylphe
Offenbach - Friedrich von Flotow: La priere du soir
La retraite
Au bord de la mer
Offenbach: Hoffmann meséi - Bevezetés és barcarola a III. felvonásból

Előadók: Kántor Balázs, Kádi Erika, Rönkös Ildikó, Sabján Anikó, Dóczi Péter, Karasszon Dénes - cselló
Boldoghy Kummert Péter - nagybőgő
KOLONITS KLÁRA - ének
Dinyés Dániel - zongora

421   Búbánat 2012-04-30 12:32:57
Kolonits Klára zenés-színpadi repertoárja a közeljövőben újabb színekkel gazdagodik:

A Kaposvári Csiky Gergely Színház következő évadjában bemutatásra kerül Offenbach: Szép Heléna című klasszikus nagyoperettje – többek között erre is kitért Rátóti Zoltán, a kaposvári teátrum vezetője, amikor ismertette a 2012/2013-as szezon újdonságait.
A Szép Heléna színrevitelét Göttinger Pál rendezőre bízta. A címszerepben Kolonits Klára mv. debütál! További szerepekben fellép majd: Hüse Csaba, Körösi András, Lugosi György és Nyári Szilvia.
420   Búbánat • előzmény419 2012-03-25 22:36:40
Les Brigands

on Mezzo_

01/04 - 17h00

13/04 - 13h30

17/04 - 13h30

419   Búbánat 2012-03-10 13:18:39
Meezo Live HD

Les Brigands, Opéra Bouffe en trois actes de Jacques Offenbach

Livret d'Henri Meilhac et de Ludovic Halévy.

Durée :
02:13:59

Réalisateur :
Martin Fraudeau

Autres diffusions :
21 / 03 - 07h00
sur mezzo live hd
21 / 03 - 21h00
sur mezzo live hd
22 / 03 - 03h30
sur mezzo live hd
22 / 03 - 17h30
sur mezzo live hd
23 / 03 - 00h15
sur mezzo live hd
23 / 03 - 14h00
sur mezzo live hd


François-Xavier Roth (Direction musicale)
Choeurs de l'Opéra de Toulon
Orchestre Les Siècles

Macha Makeïeff et Jérôme Deschamps (Mise en scène)

Eric Huchet (Falsacappa),
Julie Boulianne (Fragoletto)
Daphné Touchais (Fiorella)
Franck Leguérinel (Pietro)
Philippe Talbot (Le Comte de Gloria Cassis)
Francis Dudziak (Le Baron de Campo Tasso)
Martial Defontaine (Le Prince)
Fernand Bernadi (Le Chef des carabiniers)
Loïc Félix (Antonio, caissier du prince)
Léonard Pezzino (Carmagnola)
Thomas Morris (Domino)
Antoine Garcin (Barbavano)
Jean-Marc Martinez (Pipo)
Marc Molomot (Adolphe de Valladolid)
Michèle Lagrange (Princesse de Grenade)
Christine Rigaud (Zerlina, La Duchesse)
Ronan Debois (Le Précepteur)

Enregistré en 2011 à l'Opéra-Comique, Paris
Compositeur emblématique du Second Empire, Jacques Offenbach est pour ainsi dire l'inventeur de l'opérette, en tout cas celui qui contribua le plus au succès européen de ce genre conçu pour le public parisien, dans l'esprit volontiers burlesque de l'ancien opéra-comique. Aux Bouffes Parisiens puis dans d'autres salles du Boulevard, Offenbach monta de 1855 à 1880 une centaine d'ouvrages et développa l'opérette aux dimensions de l'opéra-bouffe. Dernier grand succès avant la guerre franco-prussienne de 1870, dont le « bruit de bottes » résonne déjà dans le fameux choeur des carabiniers, Les Brigands présente un véritable monde à l'envers, qui malmène autant la géographie que les convenances, où le brigandage fait loi et l'armée de la figuration, et où l'argent ne fait même plus le bonheur ! Parodie savoureuse des titres les plus célèbres du répertoire (Zampa et Fra Diavolo en tête) Les Brigands célèbrent l'opéra-comique tout en démontant ses rouages, avec une partition d'une inventivité débordante.

© Opéra Comique
418   Búbánat 2012-01-28 11:35:42

Ma este a 3SAT csatornán
/20.15 – 22.25/

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Darsteller/Regie

Großherzogin: Anne Sofie von Otter
Fritz: Norman Reinhardt
Wanda: Agata Wilewska
General Boum: Christoph Homberger
Prinz Paul: Rolf Romei
Baron Puck: Karl-Heinz Brandt
Privatsekretär: Ueli Jäggi
Pressesprecher: Jürg Kienberger

Chor des Theater Basel
Kammerorchester Basel

Musikalische Leitung: Hervé Niquet

Inszenierung: Christoph Marthaler
417   Búbánat 2011-09-28 00:29:22
Nemrég ért végett Offenbach klasszikus operettjének a sugárzása a Mezzo TV csatornán:

A Párizsi élet több előadását ismerem a rádióból, a TV-ből, videóról és DVD-ről, Pesten az Operettben is volt hozzá szerencsém; több jó és rossz produkciója ismeretes, de ez a DVD, ami 2008-ban jött ki és amit most a Mezzon láthattunk, szerintem egyike a legjobbaknak. Annak ellenére, hogy nem vagyok oda a modernizált zenés színpadi darabokért, vannak ügyesen, hatásosan, közérthetően színpadra vitt alkotások, melyek nem a szerzők ellenében születnek, hanem ügyesen aktualizálják, úgyhogy az ízlésvilágok különbözősége dacára mindenki számára könnyen értelmezhető, befogadó és élvezhető maradjon. Ilyen a François Roussillon rendezése is, mely teli van jobbnál jobb ötletekkel, melyek nemcsak a nem prűd közönség számára élvezetesek, de a sziporkázó gegek és a profi megvalósítás, továbbá az ügyesen megkomponált látványvilág megjelenítése együttesen olyan hatást produkál, mely minden korosztályt a hatalma alá keríti. Persze ez mit sem érne a lyoni Opera zenekara, énekkara és a fantasztikus előadó-apparátus nélkül.
Amit Laurent Naouri művelt a Báró megszemélyesítőjeként a színpadon - játékban, hangban - arra tényleg csak a legnagyobbak képesek; életemben nem találkoztam ilyen perfekt, fergeteges alakítással, mint amit Offenbach darabjában most tőle láttam. De nemcsak ő nyűgözött le, mert igen kiváló énekesgárdát toborzott össze a rendező: mindegyikük elementáris teljesítményt nyújtott szerepében, valamint igazi operai minőséget produkált a zenekar és a kórus is, Sébastien Rouland irányítása alatt.
Érdemes a lemezt megvenni, vagy aki számára hozzáférhető a Mezzo csatorna, az operett egy ismétlését megtekintenie.

video - három jelenet rövid részletét látjuk-halljuk a bejátszáson.

Offenbach – La vie parisienne

Livret en français : Henri Meilhac et Ludovic Halévy, texte parlé modernisé (2007) d'Agathe Mélinand
(Livret original téléchargeable ici.)

Mise en scène - 2007 : Laurent Pelly
Direction musicale : Sébastien Rouland
Orchestre de l'Opéra national de Lyon
Chorégraphie : Laura Scozzi
Réalisateur du film TV - 2008 : François Roussillon

Durée : 2 h 14
© 2008 EMI Records Ltd - Virgin Classics


Personnages et interprètes :
• Raoul de Gardefeu, gandin : Jean-Sébastien Bou (ténor)
• Bobinet, gandin (l'amiral Walter) : Marc Callahan (ténor)
• Métella, demi-mondaine : Maria Riccarda Wesseling (mezzo)
• Le baron de Gondremark, suédois : Laurent Naouri (baryton)
• La baronne de Gondremark : Michelle Cannicioni (soprano)
• Gabrielle, la gantière (Mme de Sainte-Amaranthe) : Marie Devellereau (soprano)
• Frick, le bottier (le major Édouard) : Jean-Paul Fouchécourt (ténor)
• Le Brésilien : Jesús Garcia (ténor)
• Prosper, domestique (prince de Manchabal) : Christophe Mortagne (ténor)
• Pauline, femme de chambre (Mme l'amiral) : Brigitte Hool (soprano)
• Urbain, domestique (le général Malaga de Porto-Rico) : Jean-Louis Meunier (baryton)
• Chœurs de voyageurs, d'invités, de domestiques, de clients : Chœurs de l'Opéra national de Lyon

416   Búbánat • előzmény415 2011-08-13 16:44:14
Valóban: az 1850-es, 1860-as években Offenbach - szövegíróival együtt - találóan szellemes megoldásokat alkalmazott, mikor darabjaiban hol letűnt időkre vonatkoztatott, hol a jelen kora társadalmának ábrázolásául, persziflázs módszerrel tárja fel, mutatja be nézőközönségének mindazt, amiről a zene és a próza nyelvén a maga sajátos nyelvezetén szólni kívánt, ami őt szellemében (is) megérintette.
415   Steff • előzmény414 2011-08-12 15:02:43
A cselekményt már eleve Offenbach kivonta az antik időkből.
414   Búbánat 2011-08-10 22:07:47
Tegnap este a Mezzon először került bemutatásra az Orfeusz az alvilágban- operettközvetítés Festival d’Aix en Provence 2009 produkciójában.

Érdekesség: az eredeti kétfelvonásos verziót játszották, néhány betoldással a későbbi, bővített változatból átemelve.
A linkre kattintva pár részlet ízelítőül a darabból.

Ezt az antik időkben játszódó cselekményt a rendező a jelenbe tette át, de ez mit sem von le a kiállítás gazdagságából, a sziporkákból s mindenekelőtt a nagyszerű, ma is friss offenbachi muzsikából, melyben a nélkülözhetetlen szatirikus hang, a gúny, s nem utolsósorban a humort is szolgáló sok zenei „ fricska” tesz ma is elevenné. A francia nyelvű előadás szereplői mind „vérprofik”, és kitűnő énekhangokból is állnak!
Fergeteges előadás volt, érdemes vadászni a Tv-csatornán a nevezetes Offenbach-dalmű ismétléseire.

Versailles, Opéra Royal

Soloists of the Académie Européenne de Musique du Festival d'Aix en Provence
Chorus of the Opéra de Dijon
Orchestra Pasdeloup
Producer Yves Beaunesne

Conductor Samuel Jean


413   Búbánat 2011-02-14 18:03:13
Bartók Rádió

2011.02.14.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

1. rész: Orfeuszról ferde tükörben
Részletek az Orfeusz az alvilágban c. műből

Euridyce - Natalie Dessay,
Jupiter - Laurent Naouri,
Arisiée-Pluton - Jean-Paul Fouchécourt,
Orfée - Yann Beuron,
a Lyoni Nemzeti Opera Zenekara és Kórusa,
vez. Marc Minkowski

A műsor vendége Bozó Péter zenetörténész
Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.15.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

2. rész: Bellini, Rossini, Wagner

1. A jövő szimfóniája (Laurent Naouri - ének, Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski),
2. Nyitány nagyzenekarra (Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski),
3. Monsieur Choufleuri - részletek (Reiner Süss, Renate Hoff, Harald Neukirch, Gerd E. Schäfer, Wolfgang Hellmich - ének, a Berlini Német Opera Kórusa és Zenekara, vez. Robert Hanell)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.16.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

3. rész: Párizs és Párisz

1. Párizsi élet - részlet (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Henry, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
2. Párizsi vidámságok - Manuel Rosenthal hangszerelése (New York-i Filharmonikusok, vez. Leonard Bernstein),
3. Szép Heléna - részletek (Jessye Norman, John Aler, Charles Burles, Gabriel Bacquier, Jean-Philippe Lafont - ének, Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, vez. Michel Plasson)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.17.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

4. rész: Peru és III. Napóleon

1. Lischen és Fritzchen - részlet (Anne Sofiei von Otter, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
2. Gerolsteini Nagyhercegnő - részletek (Anne Sofiei von Otter, Gilles Ragon - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
3. La Périchole (Teresa Berganza, José Carreras, Gabriel Bacquier, Michel Sénéchal, Michel Trempont - ének, A Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, veu. Michel Plasson),
4. Madame l´Archiduc - abc-szextett (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Keck, Jean-Christophe Henry, Christophe Grapperon, Laurent Naouri - élnek, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.18.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

5. rész: A bábu, a beteg és a kurtizán

Részletek a Hoffmann meséiből (Roberto Alagna, José van Dam, Natalie Dessay, Leontina Vaduva, Sumi Jo - ének, a Lyoni Opera Kórusa és Zenekara, vez. Kent Nagano)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


412   Haandel 2010-10-17 10:15:33
Jacques Offenbach (* 20. Juni 1819 in Köln; † 5. Oktober 1880 in Paris)

Jacques Offenbach: Hoffmannovy povídky
17.10.2010 | 16:13-18:35 | ČRo D-dur

Harald Stamm (bas), Paul Mahé (bas), Plácido Domingo (tenor), Edita Gruberová (soprán), Claudia Eder (mezzosoprán), Andreas Schmidt (basbaryton), Gabriel Bacquier (bas), James Morris (basbaryton), Justino Diaz (baryton), Robert Gambill (tenor), Paul Crook (tenor), Michel Sénéchal (tenor), ChristaLudwig a další.
Sbor a orchestr Francouzského rozhlasu řídí Seiji Ozawa.
(140min.)
411   Búbánat 2010-09-03 11:57:23
Az Opera Rara kiadó - többszöri halasztás után – tavasszal végre megjelentette új Offenbach-lemezét, a három felvonásos Vert-Vert -t. Az eredeti francia verzió
[url] http://www.guardian.co.uk/music/2010/feb/11/spence-philharmonia-offenbach-vert-vert;
világpremier felvételét [/url] nagyszerű énekesek tolmácsolásában hallhatjuk a 2 CD-n.


A Vert-Vert-kiadvány katalógus száma: ORC 41.

CD 1 51’15
CD 2 77’34


A 32 zárt szám és 15 dialógus felbontása:

Első felvonás 51’15 perc: 12 zárt szám, 5 dialógus
Második felvonás 43’23 perc: 11 zárt szám, 5 dialógus
Harmadik felvonás 34”11 perc: 9 zárt szám, 5 dialógus

Zenei és képes illusztráció a lemezstúdióban folyó műhelymunkáról....


A műfaji megjelölés szerint „comic opera” meghallgatása után az a véleményem, hogy egyike a legjobb Offenbach-zenéknek! Hogy a darab mára szinte eltűnt a zenés színházakból, annak szerintem csakis a librettó sutasága, és helyenként bugyutasága az oka. De más tényező is szerepet játszhatott, hogy a darab feledésbe merüljön. Ez idő tájt (1869) Offenbach már túl van a nagy színpadi művei (Orfeusz, Kékszakáll, Szép Heléna, Párizsi élet, Gerolsteini nagyhercegnő, Périchole) sikerein. Egyre inkább a „komolyabb” témák, és az opera (vígopera) kerül érdeklődése körébe, persze, bohózati tárgyúakat azért a későbbiekben is megzenésít. A Vert-Vert zenéjét már sok újszerű megoldás jellemzi: a zeneszámokat rövid dialógusok kötik össze, számuk azonban jóval kevesebb – rövidebbek is – a műfaj más képviselőinél megszokotthoz képest, helyüket néhány ponton recitativo pótolja. A Vert-Vert zenéje könnyed, dallamainak egy része kifejezetten érzelmes, behízelgő (mint például a Barcarola – mely nem azonos a Hoffmann meséiből ismerttel). Az operettekből ismert csipkelődő, vitriolosan gunyoros Offenbachhal szemben az érzelmekkel mesterien bánó, ugyanakkor abba csipetnyi iróniát vegyítő mester van jelen. A Vert-Vert-ben új és jellemző hangokkal tudta megszólaltatni nemcsak a kicsapongó jókedvet és a csúfondáros gúnyt, és itt is jelen van a minden zeneművét átszövő ragyogó friss szellem, elegancia.

„Offenbach Henri Meilhac-kal (1831-1897) és Ludovic Halévyval (1834-1908) érte el élete legnagyobb sikereit. A kortárs librettisták közül csak kevesen értek fel hozzájuk. A Vert-Vert másik librettistáját, Charles Nuitter-t (1828-1899) is ebbe a körbe sorolom. Ideális ősei a társszerzőknek, mely írói forma a zenés műfaj librettóinak elkészítésénél mind a mai napig sikeresen bevált. Meilhac újságíró és rajzoló volt, Halevy költő és színműíró. Sikerük titka (beleértve a kevésbé tehetséges művészeket is) az volt, hogy szövegkönyvükben színpadra állították a kor fonákságait, az utca emberét éppúgy, mint a hatalmasságokat. Görbe tükröt tartottak a nézők elé, ugyanakkor felidézték a népi játékok egészséges báját. Nagy tehetségű zeneszerzőkkel szövetkeztek és munkájuk eredményeként az operett nemcsak ürügy, hanem ellenállhatatlanul sodró indíték lett halhatatlan melódiák alkotására. Mint sok más zenei-irodalmi együttműködés, ez a társulás sem volt egyszerű. Az Orphéé aux enfers (1861); La belle Héléne (1865); La vie parisienne, Barbe bleue (1866); La grande-duchesse de Gérolstein (1867); La Périchole, Le chateau de Toto (1868) után következett 1869-ben négy bemutató, közöttük a Les Brigands (Banditák) és a ’La Diva’. Ezekhez írt librettói után Offenbach megint Meilhac-ot tartotta arra érdemesnek, hogy előbbi műveinek színvonalához mérhető szövegkönyv megírására szerződjék vele (kihez csatlakozik Nuitter), amit megzenésítésre méltónak talált új megbízásához, az Opéra-Comique számára. És ez volt a Vert-Vert.

Vert-Vert-t Jean-Baptiste-Louis Gresset 1734-ben írt népszerű költeménye ihlette. Ebben a költeményben a Vert-Vert a nevers-i kolostor kakaduja, aki megtanult beszélni, az összes látogató és az összes nővér csodálja.
A madarat elküldték Nantes-ba egy másik rendhez, de az úton találkozik egy rossz társasággal, elfelejti a szent, szép kifejezéseket, amiket a nővérektől tanult, így megdöbbenti az új társait az új szóhasználatával.
Vert-Vert nagy szégyenben tér vissza, ezért bezárkózott a kalitkájába, és fokozatosan visszatalál a jó útra. Aztán a madár meghal egy új állapotában. Azon a napon Vert-Vert-t antiklerikálisnak könyvelik el, de ezt is túlélte, mint egy klasszikus példája a „conte en vers”-nek.”


Tudjuk a zenetörténetből, hogy Offenbach csodálói éppen annyira kívánták és remélték sikereit, mint amennyire a becsmérlői remélték, hogy elbukik. A Vert-Vert kritikák nem voltak kellemetlenek, de sokszor kellemetlenül érezte magát az új darab írásakor. Érdemes itt utalnom a Paris-Comique 1869. március 21-én írt cikkére, a párizsi színház sokszínűségéről: ’El kell ismerni, hogy a rendezők a sokszínű műsorral megnehezítik az emberek választását. Ha éppen nincs műsoron a La Dame blanche vagy a Le Domino noir az Opéra-Comique-ban, akkor beteszik Vert-Vert-t. Itt van a Barbe-Bleue, a Le Carnaval d’un Merle Blanc… és a Théatre-Lyrique újraéleszti a Violetta-t. ’Először a kutya Barkouf, majd a kakadu Vert-Vert? Jaques Offenbach egy állat-imádó. Ebédeltél már Jacquot?’ Vagy itt van H.Moreno cikke a Le Ménestrel-ból, melyben a következőket írja: ’Két különböző oldala van az utóbbi munkáinak, az egyik, amelyik a régebbi stílusából maradt, az a jobbik. Megemlítettem a temetési beszédét a kakadunak, a dragonyosok tüzes madrigálját, az Alleluját, a történetet a folyóhoz való kirándulásról, és a táncórát. Ezek mind meg vannak írva mindkét hangra és a zenekarra, az ihlet a legjobb időben jött. Amit kritizálni lehet, az a nevetséges finálé a második felvonás végén’. Ezt hangosnak, élesnek és közönségesnek látja. ’Ralph’ a L’art musicalben így vélekedett: ’Nem lehet játszani egy bohém stílusú zenét 15 évig büntetlenül. Amikor megpróbálod elhagyni a tánctermet, hogy a szalonba menj, furcsán, idegennek érzed, úgy érzed magad, mint egy betolakodó.’

Habár Párizsban nem játszották többet a Vert-Vert-t, máshol nagy jövője lett. Lefordították németre Kakadu címmel, be is mutatták a bécsi Carltheaterben 1870 februárjában, majd júniusban Berlinbe -, sőt még német nyelven New Yorkba is eljutott. (Magyarul is Kakadu címet viseli, a rádiófelvételről jól ismert belőle a „Barcarola” – Ilosfalv Róbert, Réti József és Szabó Miklós is énekelte.) Azonban Angliának 1874-ig várnia kellett a módosított verzió bemutatásáig. Ezen angol verzión Henry Hermann és Richard Mansell dolgozott a St. James színházban való 1874-es májusi bemutatóig. Habár Henry Hermann és Richard Mansell nagyjából megmaradtak az eredeti történetnél, de ez a feldolgozás nagyon sok zenét tartalmazott Offenbach más sikeres műveiből is. Hermann és Mansell híján voltak Sardou, Gilbert vagy Meilhac leleményességének/elmésségének, az ő rímelő pantomimszerű szövegük egy nagyon bánatszerű olvasást eredményez.

A Vert-Vert különleges helyet foglal el Offenbach-oeuvre-ben. Az Opéra-Comique négy megbízásából ez a harmadik. (Természetesen, ’A Hoffmann meséi’ csak a halála utáni évben került bemutatásra.) Offenbach ebben a művében kísérletet tesz arra, hogy összeolvassza a ’vaudevillian’ stílusát egy nemesebbel… Itt már mindent olyan elemet tartalmaz a darab, ami Offenbachot mesterré tette: a vidám duettek, a romantikus szólók, a vonuló dragonyosok, a részeg-dal, a tánc-óra, és az ellenállhatatlan finálék. Mindez leírva kissé zavarosnak is tűnhet. Hiszen, hogy láthatta volna előre az összes akkori párizsi színház zeneszerzői, hogy Offenbach olyan hírnevet fog hátrahagyni, ami százszorosan felülmúlja a riválisait? Egy olyan világban, ahol a szövegírók alkalmi utalásokat és ironikus helyzeteket hoznak létre, hogy azok beilleszkedjenek a kor adott pillanat-hangulatába… Ezekből a művekből csak nagyon kevés került be a nemzetközi repertoárba, melyeket a színházakban és operaházakban ma az egész világon játsszák, vagy holnap játszani fogják!
Az itt elmondottakon kívül további érdekes fejtegetések olvashatók a 2 CD-t tartalmazó doboz kísérő füzetében.


Mindenesetre a Vert-Vert leporolása, átdolgozása révén egy nagyszerű egész estés „klasszikus” operett kerekedne ki a mai néző-hallgató számára. Annyira jó zene a Vert-Vert, annyira tetszett nekem Offenbachnak ez a ritka műve, hogy fogtam magam és a kísérő füzetből a darab angol nyelven is olvasható szinopszisát lefordítottam magyarra.

Ezt a szöveget feltettem az „Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek” címú topicba. Ott elolvasható a történet. (Sorszám:137)
410   Búbánat • előzmény409 2010-08-09 00:46:44
Monsieur Choufleuri restera chez lui (1861) – ezt a francia nyelvű egyfelvonásost említettem a 380. sorszám alatt, és amit CD-n már sikerült megvennem.
Tudni kell, hogy ez egy bővített, átdolgozott változat (60 perc).
Libretto by M. de Saint Rémy (= A. de Morny), E. L’Epine, Hector Crémieux and Ludovic Halévy; ugyanis az eredeti operettecske 1855-ben német szövegre (Karl Friedrich Wittmann - verzió) íródott: Salon Pitzelberger címen. Erről pedig itt a 190. sorszámon tettem említést annak kapcsán, hogy a rádióban pár éve elhangzott Bozó Péternek egy előadása: "Choufleuri úr meghívja Önt, avagy a Pitzelberger-szalon" (egyfelvonásos operett - német nyelven). Mindezeket azért hozom ismét szóba, mert sikerült utóbbihoz is hozzá jutnom - bakelit lemezen (42 perc).

Az operett tartalmát és zenei értékét a 380. sorszámnál belinkelt Bozó Péter előadásából megismerhetjük. Nekem mindkét verzió (a francia és a német változat) egyaránt tetszik, különösen a Nr.6. szám: „ ITALIA LA BELLA!” című tercett, melyről csak szuperlatívuszokban szólhatok. És a nagyon kedves „bolero” (Nr. 2.), melyet épp a pár hete elhunyt Kovács Józsefre emlékezve (egy grazi előadás részletéről készült a video) letöltöttem. Lásd 408. és 409. sorszám.
409   Búbánat • előzmény408 2010-07-08 22:56:14
Offenbach-duettel
408   Búbánat 2010-07-08 22:55:16
Örömömre a Fidelió egy VHS-ről bejátszott pompás [ url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/elhunyt_kovacs_jozsef_opera_es_operettenekes; Offenbach-duettel [/url] emlékezik meg a nemrég elhunyt népszerű énekesünkről, Kovács Józsefről - a VHS grazi működése idejéből való. A vidám kettősben Kovács partnere egy nagyszerű,spanyol szubrett. A felcsendülő melódia, a hangszerelés, a spanyolos kolorit, a pattogó ritmusok - hamisítatlan Offenbach-opusz!
407   frushena • előzmény400 2010-02-27 23:44:58
elég jól 'titkolták' ezt a bemutatót!
406   macskás • előzmény405 2010-02-27 13:22:29
:)
405   chenier • előzmény402 2010-02-27 12:42:06
Hát, el!
404   Kúp Flóris • előzmény403 2010-02-27 09:17:47
sorry-Dínó
403   macskás • előzmény402 2010-02-26 22:58:50
Hangfogó lett:) Szordinó, vagy hogy mondják:)
402   tiramisu • előzmény401 2010-02-26 21:36:26
Hangot megfogni? Mért , el akart szaladni előle?
Bocs? :-)
401   chenier • előzmény400 2010-02-26 20:49:25
Ez nagyon szép, és elég jó szereposztás!
Nyáriról nem tudom elképzelni, hogy milyen Hoffmann lesz, de lehet, hogy jól megcsinálja.
A szereplők között örömmel fedeztem fel Kertesi Ingridet, Rácz Ritát, Gál Erikát, Lázin Beatrix pedig egészen jó hang.
Nem tudom viszont, hogy a győriek nem unják-e még Bellai Esztert! Réges rég kiénekelte magát, nem is fiatal már. Legutóbb mikor hallottam, már nem bírt egy hangot se megfogni!
400   Búbánat 2010-02-26 17:39:45
Győri Nemzeti Színház

Hoffmann meséi -bemutató

Három részben

Fordító: Oberfrank Géza

Vezényel: Medveczky Ádám, Kaposi Gergely
Rendező: Nagy Viktor

Hoffmann - Nyári Zoltán, Kóbor Tamás
Lindorf, Coppelius, Miracle, Dappertutto - Bede Fazekas Csaba, Bátki Fazekas Zoltán
Olympia - Kertesi Ingrid, Rácz Rita
Antonia - Bellai Eszter, Bakonyi Anikó
Giulietta - Lázin Beatrix, Fodor Beatrix
Miklós - Gál Erika, Megyesi Schwartz Lúcia
Stella - Agócs Judit
András, Spalanzani, Ferenc, Pitichinaccio - Mukk József, Derzsi György
Nathaniel, Cochenille - Vincze Gábor Péter
Crespel, Luther - Jekl László
Hermann, Schlemihl - Szűcs Péter Pál
Antónia anyja - Fáklya Erzsébet, Deáky Dalma

Díszlet: Jasenko Conka
Jelmez: Rátkai Erzsébet
Koreográfus: Fekete Miklós
Karigazgató: Gál Anikó
Korrepetitor: Medveczky Szabolcs
Súgó: Bedi Eszter
Ügyelő: Karácsony Szilveszter
Rendezőasszisztens: Horváth Márta

Előadás időpontok:

GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ - Győr

március 19. (péntek) 19:00

(Földes bérlet)
március 20. (szombat) 19:00

(Premier bérlet)
március 24. (szerda) 17:00

(Radnóti bérlet)
március 25. (csütörtök) 17:00

(Kazinczy bérlet)
399   Búbánat 2009-12-31 00:44:33
Offenbach: Vert-Vert - zenerészlet a februárban megjelenő operett-lemezről,video a közreműködő művészekről.
398   frushena 2009-11-08 09:49:54
december 19. szombat 19:00 - 22:00

Metropolitan Opera a MÜPA-ban - Offenbach : Hoffmann meséi

Offenbach: Hoffmann meséi

Olympia: Kathleen Kim
Antonia/Stella: Anna Netrebko
Giulietta: Jekatyerina Gubanova
Miklós/Múzsa: Kate Lindsey
Hoffmann: Joseph Calleja
Négy cselszövő: Alan Held

Közreműködik: A Metropolitan Opera Kórusa és Zenekara
Vezényel: James Levine
Rendező: Bartlett Sher

Librettó: Jules Barbier
Élő közvetítés magyar feliratozással
(Műsoridő: 3 óra 2 perc, két szünettel)
397   frushena 2009-10-16 21:50:44
Jacques OFFENBACH : Die Rheinnixen - Les Fées du Rhin

romantische Oper, drei Akte, text : Alfred von Wolzogen

-Armgard: Regina Schörg
-Bauer: Uwe Pepper
-Conrad: Dalibor Jenis
-Franz: Piotr Beczala
-Gottfried: Peter Klaveness
-Hedwige: Nora Gubisch
-La fée: Gaële Le Roi
-Soldat: Uwe Pepper

Orchestre National de Montpellier L.R., Chœur de la Radio Lettone

Friedemann Layer
396   piazzetta • előzmény386 2009-09-28 12:49:54
Igazad lehet, visszavonom. Én persze nem hogy énekelni, beszélni sem tudok. Akkor helyesbítek: nekem az tetszene, ha operaszínpadon nem beszélnének.
De az azért mégis csak lehetetlen, az énekesek ne hallanák, mennyire "hamis" a prózahangjuk. Ha elkezdenek beszélni, a zene, a varázslat után minden hirtelen üres lesz, kongó, mintha egy kiábrándító más világba csöppenne az ember. Valójában itt ez zavart a legkevésbé, mert számomra a rendezés maga volt kiábrándító. A Hoffmann meséit nagyon kedvelem. Kelen Péter azonban, még egyszer mondom, remek volt – az a szenvedély... – de csak ha nem beszélt. Színpadon még ennél is jobb. Ugyanígy jártam régen a Cosi fan tutte Operabeli előadásával is, meg filmváltozatával, minkdettő szintén SZM tevékenysége nyomán. A szépség maga, ez lenne a mű, az előadás meg maga a szörnyűség volt. Szót sem szabadna szólni róla, bűntény.
395   bermuda • előzmény394 2009-09-28 09:20:49
Kelen miatt én felvettem, de egyelőre csak videora, át kell irnom dvd-re, ha sikerül???(elég béna vagyok)-ha mástól nem kapsz szóljál:-)
394   Cilike 2009-09-28 09:11:59
Apropó, valaki véletlenül nem vette fel ezt a Hoffmannt, mert akkor esdekelve megkérném, készítsen nekem egy másolatot.
393   frushena • előzmény392 2009-09-28 08:35:12
Te szegény, remélem túléled?

A Szép Helénát amúgy is szeressem, de ha ez vígasztal, a hétvégén fedeztem csak fel a linkeket erről az előadásról.

Nagyon hiányzik Offenbach az itthoni dalszínházakból. Akár operett, akár a Hoffmann!
392   macskás • előzmény391 2009-09-28 08:20:12
Abszolút kiábrándultam:(((
Bár Neked ilyen linkeket küldeni olyan, mint nekem MH-t:)))
391   frushena • előzmény390 2009-09-28 08:02:32
Ki kell, hogy ábrándítsalak... :) Ösmertem! A hétvégén elég sok Offenbach-ba belenéztem ill. hallgattam. Lsd. Creole ... ami sziporkázóan jó! :)
390   macskás • előzmény389 2009-09-28 07:53:34
:)))
Ezek szerint nem ösmerted:)
389   frushena • előzmény387 2009-09-27 23:33:08
Mercí Cica, Mercí!
388   frushena • előzmény385 2009-09-27 23:31:29
Igen, van! Jómagam elképzelhetetlennek tartom, hogy a prózai részt színész mondja az énekes számokat pedig operaénekes énekelné.

Azt csak zárójelbe, hogy a Hoffmann meséit én inkább operának tartom nem is csoda, hisz Offenbach igazi és egyetlen valódi operája a Hoffmann meséi. A többi műfaj melyben alkotott a már általad is említett opérette, (opérette fantastique, opérette bouffe) opéra comique, opéra-féerie, opéra bouffon, opéra fantastique, (ez a Hoffamnn) Vaudevilles ... etc.
387   macskás 2009-09-27 22:38:12
Frushenának, szeretettel:)))

http://www.youtube.com/watch?v=_nS2yzSlEk0
386   Kanteletar • előzmény385 2009-09-27 21:54:37
Induljunk ki abból, hogy az opera eredendően színpadra, nem pedig vászonra vagy képernyőre készül. Márpedig az ilyen művekben az énekes a színpadon kénytelen beszélni is, tehát meg kell tanulnia úgy használni a hangját, hogy mind az éneklés, mind a prózát bírja. Ez pedig technikailag nem könnyű dolog: sok énekes beszédhangja teljesen eltér az énekhangjáétól, mert óvnia kell azokat a regisztereket, amelyeket éneklés közben használ. (Mondják, László Margitnak például a beszédje közelebb állt a basszbaritonhoz, mint a szopránhoz.) És még valami: pokoli nehéz váltogatni a beszédet és az éneket. Próbáljátok csak ki magatokon! Még képzetlen hanggal sem könnyű ezt megoldani, nemhogy roppant kényes szopránokkal vagy tenorokkal. Így aztán nem színiiskolába kellene járniuk az operaénekeseknek (a színpadi mozgás, mimika, smink és egyebek különben jobb helyeken részei is a képzésnek), hanem a beszéd és az ének közti váltás technikáját.
385   piazzetta • előzmény384 2009-09-27 21:24:48
Talán mégesm elkerülhetetlen. Van olyan operafilm, ahol a prózát színész MONDJA, azaz szinkronozálja. Sőt, hanglemezre is emlékszem: Szöktetés, Eterna-kiadás, Karl Böhm, afféle dupla szereposztásban.
Azt csak zárójelbe, hogy a Hoffmann meséit én inkább operának tartom, de való igaz, így, hogy tele van prózával, olyam operettes.
384   frushena • előzmény383 2009-09-27 21:06:29
Egyébként meg operaénekes ne mondjon prózát, könyörgöm... nos színész meg ezek szerint tanuljon meg operát énekelni?! Amúgy az örök viták tárgya operaénekes énekeljen e operettet, vagy operett énekes énekeljen e operát? Nem könnyű! Amúgy meg Offenbach darabokban akad próza, tehát amit írsz elkerülhetetlen!
383   piazzetta 2009-09-27 20:58:53
Hoffmann meséi
Most láttam a tévében az 1984-ben készült magyar filmváltozatot. (r: Szinetár Miklós). Csak ennyi telne Hoffmanntól, a költőtől, ez a szegényes, primitív fantázia, szánalmas giccsparádé, különösen ami a jelmezeket és a díszleteket illeti? Nem emlékszem, mikor vezették be nálunk a színes tévét, de feltételezem, hogy akkoriban, talán ezért ez az elviselhetetlen, mindent elborító szín- és füst-orgia. A dramaturgia meg - ha nem túlzás annak nevezni – elviselhetetlenül döcögős és szájbarágós, a színészi játék pocsék. Az egészért természetesen a rendező a felelős. Mi az eredeti egy Hoffmannban, akinek egyetlen jellemzője az, hogy állandóan merevrészeg? Érdekes, a részeg ember színrevitele a rendezők örök kedvence, talán mert jellemzésképpen elég ha isznak és dülöngélnek.
(Emlékszem egy hasonló minőségű Operaházbeli változatra is, amelyben Hoffmann már demizsonnal jelent meg a színen, és is abból ivott. Az már ezek szerint egy továbbfejlesztett, tehát még részegebb Hoffmann volt.) Viszont Kelen Péter olyan jól énekel, hogy csak ő miatta sajnálom, hogy az egész produkció ilyen elképesztően, ritkamódon félresikerült. Egyébként meg operaénekes ne mondjon prózát, könyörgöm, vagy előbb járjon színiiskolába.
382   frushena 2009-09-27 20:02:06
Jacques OFFENBACH : La Créole

opéra comique en trois actes, livrett : Albert Millaud/Henri Meilhac/Ludovic Halévy

-Dora : Huguette BOULANGEOT
-Antoinette : Lina DACHARY
-René : Aimé DONIAT
-Frontignac : Michel HAMEL
-Feuilles-Mortes : Gaston REY
-Saint-Chamas : Pierre SAUGEY
-Le maire : René LENOTY
-Le notaire : Philippe ANDREY

Choeur et orchestre de l’ORTF

Marcel CARIVEN

live : ORTF, 18. April 1969
381   frushena 2009-09-19 12:00:18
Jacques OFFENBACH : Geneviève De Brabant

opéra bouffon 3 Actes, Hector Crémieux/Étienne Tréfeu

-Denise Duval : Geneviève
-Jean Giraudeau : Sifroid
-Robert Massard : Charles Martel
-Michel Hamel : Drogan
-Maurice Porterat : Golo
-René Lenoty : Narcisse
-André Balbon : Vanderprout
-Monda Million : Brigitte
-Germaine Parat : Christine
-Deva Dassy : Isoline

Orchestra Radio Lyrique de la Radiodiffusion Francaise, Choeurs de la RDF

dir : Marcel Cariven
380   Búbánat 2009-08-13 11:40:40
Három egyfelvonásos Offenbach-operett található a most kijött Vive Offenbach! lemezen (2 CD):

1. Pomme D'Api
2. Monsieur Choufleuri Restera Chez Lui Le…
3. Mesdames De La Halle

Ez utóbbinak van magyar nyelvű felvétele is a rádióban: Piaci dámák (Hidas - Palcsó, Kincses, Fülöp A., Gregor, Andor, Forgács J.,Barlay. Képessy J.)
Érdekesség:
Bozó Péter előadása a rádióban: a hét zeneműve: Monsieur Choufleuri Restera Chez Lui Le…

Ensemble Choral Jean Laforge , Jean Philippe Lafont , Mady Mesple , Orchestre Philharmonique de Monte-Carlo , Leonard Pezzino
dyrygent: Manuel Rosenthal

(EMI France, 1988)

Nálunk az Universal forgalmazásában kerül a lemezboltokba.
379   Búbánat • előzmény378 2009-08-09 16:56:41
Lemaradt: Arthaus kiadó új DVD-je ez.
378   Búbánat 2009-08-09 16:47:29
Végre, DVD-n kijön a Felsenstein –féle, nevezetes Kékszakállú c. Offenbach-operett. Itt a lehetőség egybevetni Békés András rendezésében az Erkel Színházban bemutatott nagysikerű magyar változattal (melyet a televízió közvetített a nyolcvanas évek elején).

Jacques Offenbach: Ritter Blaubart

WALTER FELSENSTEIN EDITION

Hanns Nocker, Anny Schlemm, Werner Enders, Ruth Schob-Lipka
Komische Oper in Berlin

Conducted by Karl-Fritz Voigtmann - Directed by Walter Felsenstein
Film version (coloured) produced in the DEFA-Studio, Babelsberg 1973


NTSC / Catalogue-No: 101293 / Barcode (UPC): 807280129397
Distribution Rights: Worldwide
Available by August 10
377   Sesto • előzmény376 2009-07-20 18:37:51
...ezen egy percig nem csodálkozom - ha valóban - a piszkos anyagiak lennének a dolgok hátterében, akkor csak annyit: EZ tk. várható volt - hiszen hiába a csodálatos és exklúzívabbnál-exklúzivabb kiadás=díszdoboz, igényes-tartalmas booklet etc., ha az OperaRara felvételek legújabb darabjai kb. olyan szinvonalú gárdát vonultatnak fel (dirigens, énekesek etc.) - természetesen: tisztelet a kivételnek(!), ami nemezetközi vonatkozásban is max. a "még futottak-kategória",-ill. többnyire ettöl is gyengébb: a ramaty felhozatal (Custer, Cullagh, Clayclomb, Ciofi, Massis, Theodossiou, Miles etc.) lenne a legmegfelöbb jelzö, s mindezt - természetesen - a label tradiciójának értelmében: legdrágább árkategóriában,....háááááát,.................


376   frushena • előzmény375 2009-07-20 15:53:20
Ja, technikai .. Nincs pénz!
375   Búbánat • előzmény368 2009-07-20 15:26:10
Az Opera Rara ez év novemberéről jövő évre (februárra?) halasztotta a Vert-Vert /Kakadu/ lemez megjelentetését technikai okokra hivatkozva.
374   Sesto • előzmény372 2009-07-20 11:10:40
Míg Norman nagyon merev, passzív és közel sincs olyan humora, mint pl. Lott-nak, addig Aler valóban szenzációs!
Aler felvételeit hallgatva, mindig meglep, hogy ilyen hanggal, ilyen technikával, "miért nem lett híresebb" a Giménez és a Florez elötti korszakban?!...
Szerencsére elég sok felvételt készítettek vele - s mindezt a legkbözöbb müfajokban: opera, operett, oratórium etc.
373   bermuda 2009-07-19 21:10:28
Kedvenc.....sorry
372   bermuda • előzmény371 2009-07-19 21:09:35
Ó, kedves Sesto, az "én"kedvec Helenámat hallgatod??!!:-))
ALER szuper!A végén, mikor lopja Helénát isteniem kukorékol:Imádom!
371   Sesto 2009-07-19 11:50:08
J. Offenbach, La belle Hélène


* Norman
* ALER
* BACQUIER
* Lafont
* Burles
* Alliot-Lugaz

Choer & Orchestre du Capitole de Toulouse - M. Plasson



(EMI)
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)