vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5373)
Erkel Színház (8589)
Berlioz újratemetése (143)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2453)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Élő közvetítések (6746)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bartók Béla (1881-1945) (Momo, 2005-09-23 01:40:51)

   
198   Ardelao 2017-11-15 18:52:37

TÓTH  DÉNES:
BARTÓK ÉS AZ EXPRESSZIONIZMUS.

A Bartóki életmű jelentékeny ideje esik az expresszionizmus kifejlődésére az európai muzsikában. Amikor végigszántott ez a hatalmas forradalom a művészetekben, akkor alakult ki a fiatal Bartók stílusa, érthető tehát, hogy az expresszionizmus döntően befolyásolta a bartóki stílus kijegecesedését. Mégis elhibázott dolog lenne az expresszionista Bartókról beszélni, mert egyénisége sokkal nagyobb jelentőségű, sokkal átfogóbb, semmint, hogy a háború-utáni izmusok ezen, legerősebbikével el lehetne intézni ezt a döntő jelentőségű művészetet.

Ahogy a fiatal Bartók fantáziáját a Strauss utóromantika ragadta meg, olyan démonikusan hatott reá később az expresszionizmus formatörő eksztázisa, sodróerejű dinamikája. Az expresszionizmus felszabadította az ősemberi szenvedélyeket, a tudatalatti világ titkos erőit és Bartók megigézve követte ezt az új utat, ha kritikusi értelme hamarosan meg is látta a veszélyeket, amik ebben a nagy felszabadultságban rejtőztek és azok felett úrrá is tudott válni. Azonban nem volt közömbös Bartók előtt az a tény, hogy az európai expresszionizmus épp azokat az ősi rétegeket szabadította fel, elemi indulatokat, mitikus erőket, amelyeket ő a magyarság ázsiai rétegében kutatott.

Bartók elindult megkeresni azt az ősi magyar világot, ami mélyen az európaiság rétegei alatt feküdt, az ázsiai barbár erőket, a sámánizmus rejtett világát és miközben a népművészeten keresztül lángeszének fényénél belepillantott ebbe a világba. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan más európai országokban is az impresszionizmus felületi, kolorit kultúrája után annak visszahatásaképpen, de meg világháború döbbenetes élményétől is leigázva és megrendülve eljutottak a művészek a befelé-fordulás koncentrált perceiben a bennük rejlő ősi emberihez, az elemi érzelmek és indulatok világához.

Hogy Bartók művészete összekapcsolódott az expresszionizmussal, annak tehát éppen az ősi magyar, ázsiai lélek felfedezése iránti olthatatlan szomja volt egyik vezető indítéka.  A népballadák, a sirató énekek, a régi típusú népdalok világa feltárta előtte egy ősi élet látomását: Bartók úgy érezte, hogy a kelet-európai ember saját kultúrájának a megalapozását itt kell kezdeni. Eltávolítani mindent, ami ehhez a lélekhez ezer év óta hozzátapadt, az esetlegest, a változót és könyörtelen aszkézissel és fegyelmezett logikával csak erre az ősi lélekre kell szegezni a tekintetet, mert itt rejtőzik a titka annak az új kultúrának, amely csak akkor tud igazán kultúra lenni és élő szellemi hatalom, ha mögötte rejtett népi erők mítosza, metafizikai háttere áll.

De ez a bepillantás egy már elveszettnek hitt ősi világba csupán Bartók egyéni élménye volt.  Hogy ez megtalálja az utat az egyetemes európai zeneiséghez, a hidat az összeköttetést, az expresszionizmus adta. És ez az expresszionista formanyelv készen hozta ennek a meglátott világnak a kifejezési lehetőségeit művészi eszközökkel. Ezeket öntudatosan és kitűnő ökonómiával fel is használta Bartók, aki azonban teljesen és fenntartás nélkül mégsem tette magáévá a nyugat-európai expresszionizmus tantételeit. A maga útját járta és a kínálkozó eszközökből csak annyit használt fel, amennyit szükségesnek talált művészetének továbbépítésére. Az expresszionizmus, azóta eltűnt, beolvadt, feloldódott, részben megsemmisült,  

Bartók művészete azonban teljesen sértetlenül került ki ennek a nagy művészi forradalomnak az összeomlásából. Sztravinszkij kénytelen volt megtagadni ezt a stílusát, radikálisan ki kellett irtania magából mindent, ami erre emlékeztette, hogy továbbfejlődhessen, hogy művészete zsákutcába ne kerülhessen. Bartók azonban tovább építette saját klasszicizmusa irányában mindazt, amit itt nyert. Semmit sem kellett megtagadnia, semmit sem kellett megsemmisítenie.

Az expresszionizmus forradalma magával hozta már pusztulásának csíráit is. Az indulatok dzsungeljében eltévedt és elsüppedt az építő értelem, a formátlanság formája, a kiegyensúlyozatlanság, a lávaként elömlő érzelmi túlfűtöttség alkalmas volt a régi formanyelv elpusztítására, de nem volt alkalmas egy új zenei világ felépítésére. Az expresszionizmus ősanyaga a vitalitásnak ugyanolyan dinamizmusát keltette életre, mint amelyik a barokk zárt formákat áttörő lendületét inspirálta. A barokk mögött azonban ott állt az európai ember biztos hitével, jellembeli szilárdságával, racionalizmusának bizakodásával és ezt az elementáris áradást le tudta vezetni a polifónia rendezett medreiben. Az expresszionizmus, forró lávája elégetett mindent maga körül, és ha hatalmas erőket is szabadított fel, ezeket kormányozni nem tudta. A démonok megfékezésére segítségül sietett a neoklasszicizmus akadémikus testőrsége. Erre tulajdonképpen nem volt szükség, mert ez a láz önmagát emésztette el, sérültjei pedig bemenekültek egy új akadémizmusnak bűvös falai közé.

Aki sértetlenül megúszta ezt a krízist, az egyedül Bartók volt. Nem alkudott meg, nem kért segédcsapatokat a múlt századból, nem perzselte meg szárnyait az expresszionizmus tűzvésze, mert ami csak múló jelenség volt az európai zenében, az nála sokkal mélyebbről jött a magyar és általában a kelet-európai népzene ősi rétegeiből. Nem volt szüksége Bartóknak soha kívülről elfogadott klasszicizáló normákra, mert művészete magában hordozta a klasszicizmust expresszionizmusának legvégletesebb idejében is. Kérlelhetetlen következetességgel kereste meg muzsikájának forró anyagában a forma körvonalait. Az a klasszicizmus, ahová most utolsó műveiben Bartók eljutott, legkisebb részletében sem átvétel múlt századok sémáiból, de teljességgel saját műve, saját erőfeszítéseinek végső eredménye. Így vált a mai Bartók sajátmagának klasszikusává, klasszicizmus alatt természetesen nem történeti stílust, de az alkotó erő sajátos, önmaga törvényei szerint igazodó egyensúlyát értve.

Sokan bennégtek, az expresszionizmus forró-kohójában, elpusztította őket a túlhevített láz, az érzelmek gátlástalan expanziója. Mások megtagadták még idejében ezt az önkívületet, és saját legszebb álmaik megvalósításáról lemondva elmenekültek kevesebb termékenységet nyújtó, de biztonságosabb tájakra. Bartók megérezte az örvény szédületét, de valami ősi magyar mértéktartással, mindig megérezte hol válik ez az eksztázis halálossá, hol lesz méreg, halált-hozó veszély, az ősi indulatok előretöréséből, és meg tanulta kormányozni a felidézett szellemeket. Bartók ma, az egyetlen nagy alkotó, akinek nem kell visszavonnia semmit, akinél nincs stílustörés, mert minden önmagából folyik és következik félelmetes biztonsággal. Nem tért ki a harc elől, megismerte a mai művészi alkotás minden belülről fellépett démonikus veszélyét, de bátran szembenézett velük, nem alkudott meg, nem hátrált meg.  Ezért van külön jelentősége ennek az etikus magatartásnak, mert a nagy művész mögött ott érezzük a heroikusan élő nagy embert is.

A ZENE, 1941. április 15. (XXII. Évfolyam, 11. szám)

197   Ardelao 2017-11-09 14:00:44

Kétszáz tagja lesz a pozsonyi Bartók Béla Dalegyesületnek.  

Pozsonyból jelentik:

Az átszervezés alatt álló Bartók Béla Dalegyesület a Toldy Kör helyiségében propagandaülést tartott, amelyen Unger Gusztáv, az egyesület ügyvezetője fejtette ki a megújhodó Bartók Béla Dalegyesület misszióját a pozsonyi magyarság kultúréletében. A szervezési munkából eddig is megállapítható, hogy sikerül a Bartók Béla Dalegyesület énekkarának létszámát rövidesen kétszázra emelni, úgy hogy az énekkar kitűnő vezetője, Németh István László tanár néhány héten belül megkezdheti az énekkarral a rendszeres próbákat. A Bartók Béla Dalegyesület újjászervezésével egyúttal megindult a pártoló tagok gyűjtése is.

BUDAPESTI HÍRLAP, 1939. január 5. (59. Évfolyam, 4. szám)

196   Búbánat 2017-11-07 14:50:41

 

„EBÉD HARMINC CENTBŐL”

/Ozsda Erika – Magyar Idők, 2017. november 5./

Sir Solti György egy interjúban elmondta, hogy Bartók Bélát nem emberként, hanem istenként tisztelték. Sok évvel később Solti végiggondolta az együtt töltött néhány napot, amíg zongorázni tanult nála, és rájött: Bartók egy angyal. Ez a földre szállt, különleges ember azért járt itt, hogy az emberiséget szolgálja. Sipos József Bartók című dokumentumfilmjét nemrég mutatták be a mozikban.

Sipos József rendezőként és producerként már többször foglalkozott Márai Sándor műveivel. Az 1945-ös naplóját lapozgatva talált rá egy bejegyzésre, amely szerint az író tudomására jutott, hogy meghalt a legnagyobb magyar, Bartók Béla.

– Nagyon meglepődtem, mert legnagyobb magyarként eddig mást aposztrofáltunk – meséli a rendező –, s mivel mindig erősen bíztam Márai ítéletében, elkezdtem kutakodni Bartók után. Sok könyvet olvastam róla, amelyekben érdekes leírások voltak a bartóki művészetről, de hogy valójában milyen ember, arról alig valamit. Rudolf Péterrel, akivel sok filmben dolgoztunk már együtt, kezdetben játékfilmet szerettünk volna készíteni. Egy 1946-os kiadványban találtam rá Bartók Béla levelezésére. A levelek főleg az édesanyjának szóltak, később második feleségének, Pásztory Dittának vagy a gyerekeinek, akiknek érdekes pillanatairól számolt be. A több száz oldalas gyűjteményt egy éven keresztül minden este olvasgattam. Ekkor már halványan körvonalazódott számomra egy kép a zeneszerzőről, akit nem csak a zene, sok minden más is érdekelt, de ez az anyag még kevés volt.

Kutatásaim során egyre közelebb jutottam a személyiségéhez, és egyre mélyebbre a bartóki világban, de ez még mindig nem volt elég egy hiteles filmhez.

A HARMADIK LEVÉL UTÁN

Nagyon óvatosan kellett és kell bánni a témával, mert Bartók Béla valóban nemzeti kincs.

A zenetörténészek és azok, akik könyveket írtak róla, óvják, őrzik.

– Nem is nagyon akart senki beszélni, bár én mindenkit megkérdeztem. Elég zárt közeg – állítja Sipos József.

– Nem engedik kiszolgáltatni a bartóki hagyatékot, aminek az lehet az oka, hogy féltik a zeneszerzőt. Akik ismerik és szeretik, pontosan tudják, hogy semelyik politikai oldalhoz nem tartozott, mindig a tisztesség és az emberek szeretete vezérelte. Ugyan mindkét oldallal volt konfliktusa, de egyik mellé sem állt. Akik viszont vele foglalkoztak, mind közel kerültek hozzá. Mind! És Bartóknak még mindig van kisugárzása, pedig 75 éve nincs közöttünk.

Tavaly nyáron Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője azt kérdezte a rendezőtől, hogy miért nem keresi fel Bartók fiát Amerikában. Sipos József levelet írt a megadott e-mail címre, ahonnan hosszú ideig nem érkezett válasz. A harmadik levél után valaki az iránt érdeklődött, hogyan és miért szeretnének Bartók fiával találkozni. Végül hosszabb levélváltás után azt az üzenetet kapták, hogy a 93 éves Bartók Péter vállalja a beszélgetést, de rossz tapasztalatai miatt feltételekhez köti. Siposék mindent vállaltak, és szinte azonnal elindultak Amerikába. Arra se volt idejük, hogy bárkitől pályázati pénzt kérjenek, vagy finanszírozót találjanak. Feleségével, a film producerével, Détár Krisztinával úgy döntöttek, az út egyben a nyaralásuk is lesz.

Bartók Péter idősek otthonában él Floridában. Segítségre szorul, mert kilencvenéves korában csípőprotézist kapott, nehezen jár, és rosszul lát. Ennek ellenére vállalta a forgatást.

TÖPÖRTYŰS POGÁCSA

– Nagyon érdekes volt az együtt töltött néhány nap – emlékszik vissza a rendező. – Egy idő után a beszélgetésünk monológgá változott, ahogy egyre mélyebbre merült az emlékeiben. Talán már nem is nekünk beszélt… Írt egy könyvet Apám címmel, de a forgatáson sokkal több emléket elevenített fel. A végén úgy éreztük, hogy már nemcsak nekünk fontos ez a találkozás, hanem neki is. Olyan szuggesztíven mesélt, hogy a második napon eldöntöttem, ennél jobb játékfilmet nem lehet készíteni. Akkor változott át dokumentumfilmmé.

Az utazás előtt nagy talány volt, hogy Bartók Péter hogyan beszéli nyelvünket. A nagy magyar zeneszerző fia nem beszélhet angolul a nemzeti hősről, de rossz kiejtéssel vagy erős akcentussal sem! Miután bemutatkoztak, Bartók Péter első kérdése az volt: „Elhozták a töpörtyűs pogácsát?” Még mindig az a kedvence, és azt ott nem lehet kapni. Mindjárt odaadták neki, amelyhez egy korty magyar pálinkát is ivott. Siposék az első három perc után megkönnyebbültek: Bartók fia tökéletesen tud magyarul.

– Péter nyolc éve senkihez sem szólt az anyanyelvén, ezért is csoda, hogy ilyen gyönyörűen és tisztán beszél – mondja Sipos József.

Már a film első perceiben kiderül, hogy Bartók Péter egész életében az apja bűvöletében élt, azt a munkát folytatta, amelyet ő kezdett el, persze nem zeneszerzőként. A konfliktusokat is vállalva a Bartók-hagyaték megőrzésének szentelte életét. Hiszen a zeneszerzőt Magyarországon többször megbántották, életében olykor ellenségként kezelték, előfordult, hogy letiltották. Aztán posztumusz Kossuth-díjat adtak neki…

Bartók Bélának Amerikában nagyon megfogyatkoztak a bevételei. Több helyen kellett adóznia, és betegsége miatt nem tudott fellépni. A családtagjain kívül másnak nem panaszkodott, csak a fiának írta meg, hogy harminc centből ebédelt. Senki sem tudta, hogy milyen szegényen él, hogy nincs mit ennie. Amerikában nem árulta el, hogy ő az a nagy művész, akit a világon mindenhol ismernek. Senkitől sem kért semmit, a családjában is ő tartotta a lelket, pedig akkor már halálos beteg volt.

Mielőtt a Bartók házaspár elindult Amerikába, fiukat itthon gyámra bízták, de rövid időn belül dönteni kellett a sorsáról, mert hadköteles korba lépett. Péter a filmben elmeséli, milyen kalandos körülmények között jutott ki Amerikába, majd New Yorkban hogyan találkozott véletlenül az apjával az utcán. A fiatalembert besorozták, és amerikai haditengerészként a Panama-csatornához küldték. A háború után a katonákat nyugdíjazták, így 21 éves korától pár száz dollárból nyugdíjasként élt. Később hangmérnök lett, és elkezdte az apja gyűjtéseit, felvételeit rögzíteni.

– Bartók Péterrel négy óra rögzített anyag készült – mondja Sipos József. – Sok történetet mesélt az édesapjáról, az egyik kedvencem sajnos időhiány miatt nem került be a filmbe: Bartók és Kodály Zoltán együtt folytattak népzenekutatói munkát, amelyhez pénz kellett. Bartók azt mondta, jelentkezik a párizsi Rubinstein-zongoraversenyre, megnyeri, és majd abból fizetik az utazás költségeit. Megírta a kottákat, elküldte Párizsba, elhívták a versenyre, de előző este a zsűri közölte vele, hogy nem jó a partitúra, mert bizonyos hangnemek nem stimmelnek. Bartók próbált érvelni, de hiába. Megkérdezte, hogyan lenne jó. Mondták, úgy, ha ebbe és ebbe a hangnembe áttenné a harmincperces zenekari művet. „Rendben, holnapra megcsinálom.” Holnapra?!

Háromheti munka!” Bartók zongora nélkül, éjszaka fejben áthangszerelte és másnap benyújtotta a partitúrát. Nem akarták elhinni, azt hitték, volt egy másik példánya. Hiába adta elő óriási sikerrel a darabot, a versenyt nem ő nyerte meg. Rosszkedvűen találkozott az egyik magyar zsűritaggal, aki azt mondta, ne keseregjen, a győztes egy fillért sem kap, mert a zsűri ellopta a pénzt! Ekkor belépett a kávézóba egy férfi nagy kalapban, nyakán sállal, és odament hozzájuk. „Melyikük Bartók Béla? Maga? Ön a XX. század legnagyobb művésze! Engedje meg, hogy bemutatkozzam,

Maurice Ravel vagyok.” A francia zeneszerző is vigasztalta, mondván, ne törődjön a versennyel, őt még zsűritagnak se akarták bevenni. Itthon Bartók szomorúan mesélte el Kodálynak, hogy nem sikerült pénzt szereznie, aki viszont mosolyogva közölte, hogy neki igen!

Így hát elutazhattak.

NEMZETI ÜGY

Népdalgyűjteményünk gazdagságát tekintve a világ élvonalába tartozunk. Eddig kétszázezer magyar népdalt gyűjtöttek és rendszereztek. Miután a friss diplomás Bartók Gerlicepusztán meghallotta a székelyföldi, kibédi szolgálólány, Dósa Lidi énekét, eldöntötte, dokumentálja a magyarországi és erdélyi falvak örökségét. El is indult, felkereste a parasztokat, akik kezdetben nem akartak megnyílni. Féltek a hangfelvevő géptől, a fonográftól. Bartók már akkor tudta, hogy egy nép zenei múltjával foglalkozni nemzeti ügy. „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni, a magyar nemzet és a magyar haza javát” – írta egy levelében. Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes már többször ellátogatott Dósa Lidi sírjához, ahol elénekelte azt a dalt, amelyet Bartók először hallott tőle. A zeneszerző művészete és tudományos munkássága korszakalkotó jelentőségű. Kacsóh Pongrác az elsők között méltatta 1904-ben. „[…] ez a kolosszális tehetségű és imponáló tudású ifjú ember Liszt Ferenc szimfonikus talentumának egyenes örököse. Az első tiszta magyar szimfonikus.”

– Bartók büszke volt arra, hogy magyar – fűzi hozzá a rendező. – Nagyon jó lenne, ha ma azok az emberek, akik nemzeti érzésekről beszélnek, példaként őt állítanák. Számunkra azóta is csoda, hogy Bartók Béla fiával beszélgethettünk! Miután elkészült a film, izgultam, hogy Péter mit szól hozzá. Nekem érzelmesnek tűnt, hiszen a felvételeket még mi is végigbőgtük. Aztán az egyik munkatársa, Peter Hennings üzent, hogy hívjam fel, mert már háromszor le kellett neki vetíteni a filmet, annyira szereti. „Magát az apám küldte a mennyországból, hogy beszélgessünk, hogy el tudjam mondani, amit még szeretnék, és mindez eljusson a magyar emberekhez, és az egész világ megtudja, milyen ember volt Bartók Béla” – mondta a telefonba. Alig hittem a fülemnek. Nagyon büszke vagyok, úgy érzem, már ezért érdemes volt elkészíteni a filmet Bartókról, amelyhez a fotókat, a zenei felvételeket, mindent a fia adott.

Az alkotás egyik különlegessége, hogy az összes zongorabetétet Bartók és Pásztory Ditta játssza. Az operatőr két családi albumból olyan fényképeket vehetett fel, amelyeket eddig médiában soha senki nem láthatott. Bartók Péter a hagyatékot az irodájában őrzi. Sok mindent még nem küldött el a bázeli archívumba, ahol a világ legnagyobb művészeinek a kéziratait őrzik, s ahová Péter segítségével a stáb is bejuthatott. Ennek a biztonságos, föld alatti gyűjteménynek a fenntartását egy gyógyszergyár azzal a céllal finanszírozza, hogy az emberiség kultúrájának egy részét minden körülmények között megőrizzék.

– Bár Péterrel nem beszéltünk róla, de szerintem a még nála lévő hagyatékot Bázelba küldi majd el, pedig jobb lenne, ha itthon őriznék – jelenti ki Sipos József. – Örömmel segítenék, ha ez ügyben Magyarországról hivatalosan is megkeresnék őt. Bartók Péter ugyanúgy szereti a hazáját, ahogy az édesapja, egész életében a hagyatékkal foglalkozott, amiért megérdemelne állami kitüntetést.

Biztos vagyok abban, hogy szívesen venné.

195   Ardelao 2017-10-31 12:22:42

PÁSZTORY DITTA EMLÉKÉRE

BARTÓKNÉ PÁSZTORY DITTA FELLÉPÉSE

 

Az Állami Hangversenyzenekar hétfői estjének Bartókné, Pásztory Ditta szereplése adott jelentőségetA zeneszerző özvegye szűkebb körben már többször fellépett a nyilvánosság előtt, de a Zeneakadémia nagytermében 1940. október 8-a, a Bartókkal tartott nevezetes búcsú-est óta most játszott először. Bartók és feleség e tizenhét évvel ezelőtt búcsúzni jött erre a pódiumra. Bartók, azóta örökre távozott a halhatatlanságba. Felesége, a zeneszerző zongoraműveinek egyik legkiválóbb interpretátora, most újra fellépett a dobogóra: megható, felejthetetlen pillanat volt.
A műhöz, a kétzongorás szonáta zenekari változatához, mely ezen az estén Pásztory Ditta és Tusa Erzsébet előadásában megszólalt, más személyes vonatkozások is fűződnek: 1943 januárjában a Bartók-házaspár mutatta be New Yorkban, Reiner Frigyes vezényletével.    

Második előadása a zongoraművész Bartók utolsó szereplése volt a nyilvánosság előtt. 

A Zeneakadémia közönsége meghatottan köszöntötte és ünnepelte Pásztory Dittát ezen az estén. Abban a reményben, hogy ez az első lépés volt ahhoz, hogy visszatérjen a koncertéletbe, s minél gyakrabban hallhassuk őt Bartók zongoraműveinek tolmácsaként.
 

A hangverseny első felében Réti József nagyszerű tolmácsolásában Britten «Les illuminations» című dalciklusát hallottuk, majd egy új magyar művet: Lendvai Kamilló «Négy zenekari invokáció»-ját. Sándor János vezényelt, mindhárom műben kitűnően, s újra bizonyítva, hogy az ifjabb karmester-generáció egyik leghatározottabb, legjelentősebb egyénisége.
 

Fábián Imre 

Film Színház Muzsika, 1967. szeptember 29.

(11. Évfolyam 39. szám)

194   Búbánat 2017-10-30 11:52:55

Bartók Rádió esti műsorán szerepel

19.35  - 21.02  A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Bartók hangversenye


Vezényel:  Petró János

 Km. Szenthelyi Miklós (hegedű) és Sebők György (zongora)

Műsor:

II. hegedűverseny (Szenthelyi)

III. zongoraverseny (Sebők)

Táncszvit

(Szombathelyi Bartók Terem, 1983. július 25.)

(Ism. november 11., 12.36)

193   Búbánat 2017-10-16 17:51:19

Az Opera.hu oldalról

Bartók TáncTriptichon az M5 HD műsorán október 16-án

2017. október 16-án (hétfőn) 22:15-től látható felvételről a Bartók TáncTriptichon című produkció az M5 HD műsorán, melyet idén májusban mutatott be az Opera.

Az opera Magyar Évadának keretében, Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének 100. évfordulója alkalmából Frenák Pál, a kortárs tánc világhírű koreográfusa, teljesen új alkotásban állította színpadra a művet, melyben a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosai és a Magyar Nemzeti Balett együttese együtt dolgoztak. 

Bartók TáncTriptichon című esten Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiájának felújítása, valamint egy szintén a Magyar Évad inspirációjára készült, a néptánc és a balett technikáit ötvöző Táncszvit-koreográfia szerepelt Juhász Zsolttól. Bartók népzenei ihletettségű művét a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen keltették életre.

A felvétel a 2017. május 28-i bemutatón készült az Operaházban. Az előadás karmestere: Kovács János.

Szereposztások:

A fából faragott királyfi

Királykisasszony – Vasas Erika, Esterházy Fanni, Rohonczi Viktória, Tokai Rita
Királyfi – Feicht Zoltán, Dmitry Timofeev, Holoda Péter, Maurer Milán, Morvai Kristóf
Fából faragott – Esterházy Fanni, Holoda Péter, Halász Gábor, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Vasas Erika, Ricardo Vila Manzanares
Tündér – Frenák Pál, Holoda Péter, Maurer Milán
Erdő / Patak – Feicht Zoltán, Frenák Pál, Halász Gábor, Holoda Péter, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Morvai Kristóf, Dmitry Timofeev, Ricardo Vila Manzanares

Szöveg: Balázs Béla

Koreográfia: Frenák Pál

Díszlet: paradigma:ariadné

Jelmez: Frenák Pál, Zalai-Ruzsics Boglárka

Dramaturg: Péter Márta

 

A csodálatos mandarin

A mandarin – Bajári Levente
A lány – Kozmér Alexandra
A fiatal diák – Balázsi Gergő Ármin
Az öreg gavallér – Alekszandr Komarov
Három csavargó – Szegő András, Szakács Attila, Vladyslav Melnyk

Librettó: Lengyel Menyhért

Koreográfia, jelmez: Seregi László;

Díszlet: Forray Gábor

 

Táncszvit

Duna Művészegyüttes

Szóló – Bajári Levente, Radina Dace

Koreográfia: Juhász Zsolt

Díszlet: Túri Erzsébet

Jelmez: Furik Rita

Világítás: Lendvai Károl

192   Búbánat 2017-09-26 10:24:38

• Budapest, 1980. (18. évfolyam) 5. szám május

Halász Miklós: Bartók Béla utolsó interjúja

1945. május elsején a clevelandi Szabadság ezt a kettős interjút közölte:

Bartók Béla és Vámbéry Rusztem Nyilatkozata

A magyar nemzetgyűlés most megválasztott tagjai a magyar jövő problémáiról

A Londoni Magyar Tanács táviratban értesítette Vámbéry Rusztemet, hogy Budapest népe a nemzetgyűlés tagjává választotta Gróf Károlyi Mihályt, Bartók Bélát, Bölöni Györgyöt és Vámbéry Rusztemet.

Felkerestük a New Yorkban tartózkodó két új képviselőt, Bartók Bélát és Vámbéry Rusztemet, hogy mondják el véleményüket megválasztásukról és politikai terveiket a legközelebbi jövőre.

Bartók Béla nekünk, amerikai magyaroknak, nemcsak a világhírű komponistát jelenti, nemcsak a makulátlan jellemet, aki egy nagy lélek magától értetődésével állt ki minden becsületes ügy mellé és minden hatalom ellen, mely az emberi méltóságon akart végiggázolni. Nekünk ő elsősorban az úttörőt jelenti, aki az irodalmat évtizedekkel megelőzve tört utat magának a néphez. A magyar néphez, mely kemény héjjal burkolta körül magát, hogy legalább a lelket óvja a megaláztatástól, hamisítástól és őrizte ős bánatának nyers tisztaságát! Bartók Bélának szólalt meg először a magyar nép.

1940 óta New Yorkban él a nagy művész, aki alighogy meghódította új formáinak a közönségét, máris új meg új próba elé állítja, csakúgy mint kritikusait. A modern zene legnagyobb mestere örült a hírnek, hogy Budapest népe első szabad megnyilvánulásában őt is megtisztelte bizalmával, bár még nem tudott megválasztása körülményeiről és részleteiről.

— Örülök neki, és hazamegyek mihelyt lehet. Aminthogy úgyis hazamentem volna. Tudom, hogy a külső viszonyok igen nehezek lesznek, de egy zongora csak akad és egy csendes szoba, ahol dolgozhatok — mondta.

Nem mintha Bartók nem kívánna aktíve belekapcsolódni a demokratikus újjáépítés nagy munkájába. De az élet elsősorban zene s annak is alkotó folyamata Bartók számára, a politika pedig kultúrpolitika.

— Kodály Zoltánnal együtt kezdeményeztük, mondta, a magyar nép zenei művelését. Ez nem koncerteket jelent vidéki városokban, ami nem hatol mélyre, nem ölel át széles rétegeket és csak passzív művelődést jelent legjobb esetben. A népet aktív részesévé kell tenni a zenekultúrának s ez elsősorban az énekkarokon át és főképp az iskolákban valósítható meg. A nép zenei megnevelése azonban felülről kell hogy kiinduljon: elsősorban zenetanárokat kell nevelni. Ezek viszont vándor zenetanítókat képeznek ki, akik vidéki központokban székelnek, s onnan járják be az iskolákat, s onnan irányítják az énekkarok kiépítését, programját. Az alapvető zenei kiképzés alatt kiválasztódnak aztán a tehetségesek, akik számára meg kell nyitni a magasabb zenei iskolákat.

— Rendkívül boldog vagyok, mondta még, hogy Kodály Zoltán épségben van, a hír szerint élén áll a magyar— orosz kultúrbizottságnak. Nem lepett meg ezzel szemben, hogy Dohnányi Ernő kitartott a németek és nácik mellett; már elmenetelem előtt meg
figyeltem rajta, hogy hisz a németek csillagában.
Bartók friss volt és élénk, nem látszott rajta, hogy betegeskedik, ő azonban erősködött, hogy igen.

Majd Vámbéry Rusztemet kerestük fel, az Új Demokratikus Magyarországért mozgalom elnökét.[...]

Az interjú készítője, Halász Miklós ezt írta kiegészítésül:

Bartók az 157-ik utca nyugati részén lakott, mely egyik keresztútja a Manhattan sugárútjainak. Tágas dolgozószobájának ablakai az utcára nyíltak, az átlátszó fehér függönyök nem tompították a beözönlő napfényt, de a forgalom beszűrődő zaját sem. A kevés, finom bútorzat személytelennek, ideiglenesnek hatott. Egy széles kerevet állt a szoba közepén keskeny asztal mögött. Jobbra hatalmas zongora uralta a termet, de méginkább az önkéntelen rend.
Bartók a kereveten kínált helyet nekem, ő maga állva maradt, szemben velem. Súlyosan betegnek mondták, de arca enyhén napbarnítottnak látszott. Alacsonyabbnak tűnt, mint amilyennek vártam. Látásból, képekről s egy mellszobráról ismertem, de tekintetét most először. Nyugalom áradt belőle átfutó viharok után, a komolyság nyugalma, a komoly dolgok komolyan vétele. Barátaitól hallottam, hogy a szabad természetben egyszerre fürge lett, mint egycsikó, szaladt egyik fától a másikig, mindegyiket gyorsan megvizsgálva és azonosítva. Egyik virágtól a másikhoz ment, szagolgatta, és megmondta mindegyiknek a nevét, kicsattanó jókedvvel és büszkén. Azt is mesélték, hogy egyszer vendégül látva őket, hirtelen a zongorához ült, túlzott ünnepélyességgel bejelentette nagy klasszikusok nevét, egyiket a másik után. Csakhamar kitűnt, hogy mindegyiknek a karikatúráját játszotta. Elragadóan mulatságos volt a különböző szerzők zenéjének meztelenített, tiszteletet keltő, eltúlzott, kiemelt lényege. Végül bejelentette az utolsót: Bartók Bélát. Feszült kíváncsiság, várakozás fogta el a kis intim vendégséget. De Bartók önmagát nem karikírozta, hűségesen, odaadó komolysággal játszotta önmagát.
A komolysága jól megfért a humorral, nemes volt mindkettő.

Közben itt-ott az üvegajtón női csevegés szüremlett át. Bartók kiváló zongorista feleségéhez jöttek látogagatók, vásárlás közben benéztek hozzá.
— Tudok én itt dolgozni? — kérdezte hangosan önmagától Bartók.
Amíg beszélt, még azzal a kérdéssel sem zavartam, vajon jól vagy pontosan értettem-e egy-egy kijelentését, amit még ily formában ismételni is illetlennek éreztem.

Hozzá kell még tennem, hogy az interjú megjelenése után Bartók tiltakozott a szerkesztőségnél. Kijelentette, hogy nem tudta a vele folytatott beszélgetés célját, nem tudta, hogy amit mond, újságban meg fog jelenni. Nem a cikk egyes kitételei ellen tiltakozott, hanem azt hangsúlyozta, hogy nem volt szándékában interjút adni.

Ennek figyelembevételével kell számon tartani Bartók utolsó interjúját.
191   Ardelao 2017-09-26 01:20:12

Küzdelem Bartókért.

Bartók Bélának nemrég új füzethangjegyei jelentek meg, összesen valami 14 kisebb zongoradarab. Olyan muzsika, ami — első hallásra — még a legeslegújabb zenével táplálkozók füleit is megdöbbenti. Formában, kidolgozásban, hangzásban egyaránt merő újság ez a zene, és az alapja, a gyökere mégis ott van mindannyiunkban. Ezeket az érzéseket minden finom idegű ember érezte! [...] Szubtilis, elrugaszkodott, az álom és őrület határain mozgó lelkiállapotok ezek, amelyeknek kifejezésre való jogosultságát mindenki tagadhatja, csak az nem, aki elismeri, hogy amit X. Y. ki tud fejezni, azt joga és kötelessége is kifejezni, s ha ez a kifejezés fölkelti az érdeklődést, akkor művészetének megvan a létjogosultsága.

Csáth Géza, Nyugat, 1909. január 16.

*

Csodálkoznunk kell, hogy egyáltalán akad valaki, aki Bartókot komolyan veszi, amint például a kiadója tette, hisz másként hogyan is nyomtathatta volna ki a „Tíz kis zongoradarab”-ot és a „Tizennégy bagatell”-t? Kétségtelen, hogy itt patológiai esettel van dolgunk: Bartóknál fixa ideává vált a szokatlan iránti igény, amely végül is tudatos és alapvető érzéki csalódáshoz vezette őt.

August Spanuth, Signale für die musikalische Welt, Berlin 1909. augusztus 18.

*

A legmodernebb zeneszerző nálunk kétségtelenül Bartók Béla. Olyan modem s zenéje még annyira a jövőé (ha ugyan ilyen lesz a jövő zenéje), hogy alkotásainak a legnagyobb részét nem is igen élvezzük. [...] Művei nem hasonlíthatók senki alkotásaihoz. Eredetiek, egyéniek. Hogy szépek-e, az más rovat alá tartozik.

Az Újság, 1910. március 20.

*

A magyar zene igazi megteremtője Bartók Béla. [...] Abból a magyar művészsorsból, mely Ady Endrét a saját hazája kigúnyolt, kiüldözött vadjává tette, Bartók Bélának is kijutott. Csakhogy amíg Ady könyveit legalább kigúnyolták, addig Bartókot szóhoz sem engedték jutni. Műveinek előbb diadalmas külföldi körutat kellett megtenniük, míg eljuthattak végre a magyar koncerttermek dobogóira.

Tóth Aladár: Az eszme, 1919. máj. 18.

*

Bartókban mindaz a „modern” elem, ami dekadens kortársainál torz kapkodás, valódi kollektív művészetté nemesedik, mert a formálás alapténye nála már a megújult, reális erőre kapott, egészséges társadalom közönségére (tehát a holnap közönségére) utal!

Molnár Antal, Thalia, 1919.

*

Bartók Béla, a Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola tanára [...] „Der Musikdialekt der Rumänen von Hunyad” cím alatt cikket írt egy német lapba. Eltekintve attól, hogy a mi szempontunkból mennyire időszerűtlen ma oláh kultúrkérdéseket tárgyalni, hiszen egyik legfontosabb fegyverünk az a kultúrfölény, melyet az oláhokkal szemben az egész világ elismer, Bartók cikke olyan tendenciózus adatokat halmoz egymásra, amelyek fölött aligha lehet napirendre térni.

Dr. Sereghy Elemér, Nemzeti Újság, 1920.

*

Az értekezésben nincsen semmi, ami a nemzeti érzést sértené, avagy ellenségeinknek hízelegne. [...] A támadással, amelynek nincsen semmi tárgyilagos alapja, a választmány nem azonosítja magát; ellene a tudományos munka szabadsága érdekében tiltakozik. [A Magyar Néprajzi Társaság választmányának 1920. május 26-án hozott határozatából.]

Szózat, 1920. május 28.

*

Szilárd nemzeti talajra olyan épületet állított Bartók, amelyhez minden nagy iskola hozzáadott valamit. [...] Stílusbeli, technikai újításait többet emlegetik a kelleténél. Bartókban van annyi ezekből, mint bárki másban. Ami mindennél fontosabb, hogy izzó, lüktető életet önt beléjük, hogy ismeri az élet minden árnyalatát, a tragikus borzongástól a könnyed játékosságig, csak az érzelgősséget nem, a simogató, „andalító” puhaságot.

Kodály Zoltán, La revue musicale, 1921. március

*

Mindig csodáltam Bartókot, de bizonyos fenntartással. Nem tudom követni ugyanis egyes kollégáim elragadtatását azon tény felett, hogy Bartók mélyen merített a magyar népdal forrásából. Semmit sem találok annyira unalmasnak, mint a „nemzeti” dolgok kiaknázását, és Bartók zenéjében itt-ott, ízlésem szerint, kissé bőkezűen bánik ezekkel.

Ernest Newmann, Manchester Guardian, 1922. március 30.

*

Bartók műveiben a népdalos hang soha nem diszkréten elkülönített stíluselem, ellenkezőleg, mindenütt szubjektív alkotófolyamat értelmezi s ragadja meg, úgy, ahogyan csak valódi személyiség és objektív világ hathatja át egymást.

Theodor Wiesengrund-Adorno, Zeitschrift für Musik, 1925. július—augusztus.

*

Bartók pantomimjének [A csodálatos mandarinnak] zenéje — hogy e zeneellenes ügyre ne tékozoljunk több szót, mint amennyit megérdemel — rendkívül nyers. [...] Elborzaszt az a lealacsonyodás, amelyre a zene itt kényszerül. Bár természete szerint arra született, hogy tiszta és nemes érzéseknek adjon kifejezést, itt a gazsággal és bűnnel kell szövetkeznie és maga is utcalánnyá válik.

Kölnische Volkszeitung, 1926. november 29.

*

Az utolsó Munkás Szimfonikus Koncerten, a zeneszerzővel a zongoránál, Bartók Béla új zongoraversenye került előadásra. [...] A zeneszerző nyilvánvalóan a Hammerklavier elképzelést kalapáló zenével hozta kapcsolatba. A zongora gép lesz, zenekari gépterem, s mindez brutális, durván materiális ritmikus zajok szolgálatában és holmi magyar—orosz— bolsevik gépművészet értelmében.

Julius Korngold, Neue Freie Presse (Bécs), 1927. november 17.

*

Bartók, mindenki előtt, aki csak valamit is tud róla és zenéjéről, a szélső baloldalt képviseli Magyarországon.

Irving Weil, Musical America, 1927. december 31.

*

Bartók fáradhatatlan (magyar, román, arab) népdalgyűjtő és meggyőződéses híve a népdalok „művészi” zenében való felhasználásának. Keményveretű tehetsége, erőteljes, egészséges lelkülete segítségével megtalálta a mai nyugati zene raffinériáinak és túlhajtott individualizmusának zsákutcájából a közép- és dél-európai parasztzene érintetlen szűzföldjére vezető kiutat.

Jevgenyij Braudo, Pravda, 1929. február 12.

*

Bartók Béla! A magyar kultúrember legigazabb vigasza! [...] Aki elkeseredett a méltán elkeserednivalókon, a csüggedő, aki körülnéz és mohón keresi azt a férfit, akiben a végső lemondás, a teljes reménytelenség örvényében megkapaszkodhatnék: tekintsen Bartók Bélára, tekintsen végig e makulátlan magyar kultúrhős életén, és további kitartáshoz merít bizalmat.

Jemnitz Sándor, Népszava, 1931. március 25.

*

Bartók Béla művei mindig szenzációszámba mennek, akár előadják azokat — akár nem.
A Bartók-zene, mint kultúr probléma ott szerepel, ahol zenéjének kultusza alig található fel. Jobbról is, balról is, felülről is, alulról is, már oly szépen elkönyvelték Bartókot. Jobbról tudatosan mondtak le róla, balról tudatlanságból — egyre megy.

Justus György, Független Szemle, 1933. július

*

Nem lehet már szó románbarátságról vagy részrehajlatlanságról, épp ellenkezőleg, magyar sovinisztával van dolgunk, aki Magyarországon és idegenben, szóban és írásban, magyar és német nyelven, sőt nemzetközi kongresszusokon is a román nép, zenei géniusza ellen harcol. Nem féltjük a román zene hírét Bartók cselszövéseitől, de számot vetünk magatartásával.

Coriolan Petranu, Gând Românese, 1936. február

*

Bartók véleményei a magyar népzene és a miénk közötti kapcsolatokról egy idő óta számos vitát keltettek. Bartókot megvádolták, hogy lealjasította s a románok elleni fegyverré tette a tudományt — és műve nem bizonyult számára elegendő védelemnek. Az igazságtalan szóbeszéd nem hallgatott el. Mint román, kötelességemnek tartottam, hogy válaszoljak rá. Jelen fordítások: válaszom első fele. Bartók gondolatait az ő fogalmazásában állítják bírái elé, nem úgy, ahogy mások akarják azokat nekünk bemutatni. [Előszó Bartók román népzenei munkáinak román nyelvű kiadásához.]

Constantin Brâiloiu, 1936.

*

A magyar Bartók Béla légüres térbe távolodik, amelyben minden életnek ki kell vesznie. Bartók egyetlen erőteljes tollvonással le szándékozik rombolni minden múltba vezető hidat, de úgy jár, mint a zsidó Schönberg. Alkotó ihlet híján automatikusan üresjárattá válik minden elmekonstrukciója.

Die Musik (a Birodalmi Német Zenei Kamara, hivatalos lapja), 1937. április

*

Ady Endre is kivételesen nagy, sőt zseni volt minden dekadenciája mellett is. Vannak hazafias vagy vallási értelemben is megható sorai és költeményei, de ugyan kinek jutna eszébe Adyt válogatás nélkül az ifjúság kezébe adni. A helyzet semmivel sem másabb Bartók vagy Kodály esetében sem. Különösen az első, de sok tekintetben a másik is destruktív lélek, aki a legzseniálisabb muzsikán keresztül is ezt a kietlen, destruktív lelket érezteti és viszi diadalra.

Magyar Kultúra, 1937. július 5—20.

*

Jó helyre tapogat Bangha Béla lapja, amikor a maga szempontjából tiltakozik az ellen, hogy a gyermekkórusok a bartók—kodályi népzenegyűjtés eredményeit énekeljék. Jól mondja a maga nézőpontjából a szélsőjobb- oldalnak ez a régi bajnoka, hogy az, ami Bartók zenéje körül ma történik, a gyermek-lélek tudatos, vagy öntudatlan befolyásolása. A különbség csak az kettőnk álláspontja között, hogy mi ezt a befolyásolást nemcsak kívánatosnak, de szükségesnek is tartjuk.

Népszava, 1937. július 15.

*

Bartók Béla vérforraló kórust énekel az „Elmúlt időkről”: a föld kizsákmányolt népéről, a parasztról, aki a kenyeret adja és a lélek leggyönyörűbb termését, a legtisztább természetvirulású kultúrát és cserébe érte mit kap? ... „botot.”
[A „Márciusi Front” Bartók-Kodály estje.]

Tóth Aladár, Pesti Napló, 1937. november 17.

*

Meg vagyunk győződve arról, hogy Bartók munkája nem vész kárba nélkülünk sem;
sok száz tagú kórusok, sok ezer iskolás gyermek hirdeti ma már az ő művészetét: mindannyian a demokratikus, szabad Magyarország igazi kultúrharcosai. Ha azonban mi vállalni akarjuk azt a történelmi szerepet, melyre a munkásságot osztályhelyzete és számbeli ereje kötelezi, akkor nekünk is részt kell vennünk ebben a szabad művészetért folyó harcban.

Székely Endre, a Munkások Dal- és Zeneközlönye számára, 1937. (Nem jelent meg!)

*

Mint sokszor elmondották róla, leszállóit a gyökerekig, a fajta és a népiség örök alapjáig. Hogy időközben e gyökerekből jelszó lett, divat és politikum, nem érdekli, az-az Európa, mely a „gyökerek” és „közösségek” jelszavát megtanulta és átvette, épp megérett rá, hogy Bartók odahagyja, mint zsákutcává lett egykori iskoláit és levesse magáról, mint kinőtt ruhát. Talán még jókor arra, hogy Európa igaz lelkének mentésére siethessen, hogy ő képviselje veszendő világunk nemesebb és halhatatlan részét egy tágabb, új világban, mely a réginek roncsait félresöpri majd.

Szabolcsi Bence, Nyugat, 1941. április

*

Meg kell állapítanom, hogy nem a folklór az, ami Bartók viszonylagosan félénk magatartását meghatározza, hanem a hátország hiánya az, ami a folklór felé hajtja őt. [...] Ez egy „eredeti” vagy legalábbis a tonális formuláktól eléggé különböző anyagot ad ahhoz, hogy kielégítse zenészünk szomjúságát az új iránt. És mégis, ez az anyag sohasem kívánja meg a teljes kromatika következetes használatát, ami „jól megfér” a félénkséggel, amelyről a második vonósnégyes szerzője tanúságot tesz.
[Bartók, vagy a kompromisszum lehetősége a mai zenében.]

René Leibowítz, Les temps Modernes (szerk.: Sartre), 1947. október

*

Bartók valóban forradalmár volt, aki végérvényesen szembefordult osztálya és az egész uralkodó nemzeti közvélemény társadalmi és művészeti nézeteivel és e szembefordulás összes következményeit vállalva, szószólója lett mind a magyar, mind az európai haladásnak. Ez annál nagyobb tett, mert számosan kortársainak legjobbjai közül nem voltak forradalmárok, habár vállalták a szellemi szabadságharcot. Lázadtak, újat teremtettek, de gyökeresen nem tudtak szembefordulni az uralkodó osztály, uralkodó nézeteivel.

Erdei Ferenc, állam-miniszter, Zenei Szemle, 1948/8.

*

Bartók művészetére legjellemzőbb egy bizonyos kettősség, ellentét. Ennek az ellentétnek az elemei egyfelől végső következtetésig hajtása a polgári zene bomlásának, másfelől az új elemnek, a népi dallamanyagnak betörése a magas művészetbe. [...] Vannak olyan korszakai és vannak olyan művei, amelyekben e két elem szinte polarizálva, egymással szembeállítva jelenik meg.
[Bartók Béla és az utána következő nemzedék.]

Mihály András előadása az MDP Kultúrpolitikai Akadémiáján, Zenei Szemle, 1949. március

*

Vannak Bartóknak formalista, modernista, elvont nyelven írt művei? Igenis, vannak. Nem szépítjük a tényeket és nem kívánjuk a fasizmus legszörnyűbb korszakában élt Bartóknak az életművét töretlen egésszé hazudni és minden részletében követendő példának beállítani.

Asztalos Sándor, Új Zenei Szemle, 1950/4.

*

Ami Bartók Béla művészi fejlődését a legtöbb európai kortársétól élesen elválasztja, az a népzenével való kapcsolat állandósága. [...] Figyelemre méltó az-az ösztönzés, melyet a Bartók-művek a maguk felépítésében merítettek a népzenéből. Megtalálható ez a kapcsolat színpadi műveiben és megkésett társukban, a Cantata profanában.
[Bartók és a népzene.]

Szabolcsi Bence, Új Zenei Szemle, 1950/4.

*

Zavarná fejlődésünket, ha nem viszonyulnánk kritikusan a magyar kultúra olyan óriásaihoz, mint Bartók Béla, Ady Endre, Derkovits Gyula — és ide kell bizonyos fokig sorolni még József Attila művének egy részét.
Révai József, az MDP II. kongresszusán, 1951. február 26.

*

A Bartók-probléma durva felvetése hónapokra nehéz árnyként fojtogatta és bénította a [zenetudományi] szakosztály munkáját. Súlyos hiba volt és sok mindenben gyengítette a szakosztály tekintélyét az, hogy a Bartók- vita tavaly a szakosztályon és a Szövetségen kívül vetődött fel és zajlott le, hogy annak menetébe sem a szakosztály, sem a Szövetség nem kapcsolódott bele, hogy valóban elvi síkon nem volt bátorsága állást foglalni.

[A Magyar Zeneművészek Szövetsége I. közgyűlésének beszámolójából.]
Szabó Ferenc, Új Zenei Szemle, 1951/7.

*

Kissé zavarba hoz engem az, hogy Magyarországon újabban Bartók Béla művészetét revízió alá kezdték venni, és hogy e kiváló magyar zeneszerző művészetének pozitív oldalai helyett negatív oldalait kezdik emlegetni.
[Az I. Zenei Hét vitája.]

Jurij A. Saporin, Új Zenei Szemle, 1951/12.

*

[Bartók] fejlődésének sajátságos visszaható ereje van. Ennek fényében legradikálisabb műveinek némelyike, mint az első Hegedűszonáta, sokkal ártalmatlanabb puszta akkordjainál, hangzásainál. Ami egykor préri-tűznek tűnt, csárdásként lepleződik le s még a Szabadban legkiemelkedőbb darabjai is kiszáradt Debussyként, valaminő pácolt hangulatművészetként hatnak: Bartók védőszentje Liszt Mazeppája.

Theodor Wiesengrund-Adorno, 1954.

*

Bartók Béla egész életében hazája és népe, az emberi haladás és felemelkedés nagy ügyének szolgálatában állt. A fasiszta barbárság idején művei nemcsak az emberi vergődést, a fasizmus elleni gyűlöletet fejezték ki, hanem az emberi boldogságba vetett töretlen hitet is, s így biztatást és bátorítást nyújtottak embertársai számára is. [...] A Magyar Népköztársaság büszkén vallja magáénak Bartók Bélát. Magáénak vallja őt a független, szabad, demokratikus Magyarország, mint a nemzeti öntudat és függetlenség nagy harcosát.

Kállai Gyula, Szabad Nép, 1955. szeptember 25.

*

Bartók Béla halálnak 10. évfordulóját megünneplik az egész világon. Ez a tény tanúskodik művészetének erejéről, amelyet áthat a nép iránti szeretet, amely a humanizmus, a barátság és kölcsönös megértés eszméit fejezi ki. Az ilyen művészet mindig ifjú és friss marad, az emberi szívből mindig a legmelegebb érzéseket váltja ki.

Ivan Martinov, Művelt Nép, 1955. szeptember 25.

*

Évekkel ezelőtt néhányan, köztük én is, még fenntartással kezeltük a Bartók-mű egyik vagy másik darabját. Szigorúbb, nehezebben hozzáférhető műveitől, ezeknek bonyolultabb nyelvétől féltettük a kialakuló szocialista zene zsenge hajtásait. Féltünk attól, hogy a zenét hallgatni most tanuló új közönségünket visszariaszthatja egy-egy Bartók-mű nyersebb hangja. Az évek, a hangversenyközönség és a művek mélyebb megismerése megtanított minket arra, hogy kár minden ilyen meggondolásért.

Mihály András, Társadalmi Szemle, 1955/10.

*

Tagadhatatlan, hogy Bartók a kortárs zene „öt nagymestere” közé tartozik, Stravinsky, Webem, Schoenberg és Berg mellé kívánkozik a neve. Életműve mindamellett híjával van Webern mélységes egységének és újdonságának, Schoenberg szigorának és élességének, Berg komplexitásának, Stravinsky erőteljes és kontrollált dinamizmusának. Belső koherencia hiányzik a nyelvéből, mivel rövid lélegzetű invencióját termékeny képzelőerővel palástolja.

Pierre Boulez, 1958.

*

Az-az időszak, amikor Bartók elkezdi felépíteni új zenei világát, leszűrni és szigorúbb rendbe illeszteni az életpálya első felének eredményeit, egyúttal a népzene feldolgozásának újabb, tökéletesebb és szervezettebb módját is meghozza.. [...] Ez az időszak forrasztja egybe szervesen az európai történelmi hagyaték és a népzene kifejezés-módját is Bartók művészetében.

Újfalussy József, Magyar Zene, 1961/7—8.

*

A néphatalom eszméje Bartók egész tevékenységének alapmotívuma. Bartók, aki kora zenei világával oppozícióban állott, egyfelől ugyanabba a vonalba tartozik, mint a többi európai művész, amennyiben tiltakozott a modern kapitalista társadalom és kultúra által történő elidegenedés ellen. Másfelől azonban Bartók különleges helyet foglal el e folyamaton belül: ő a nép nevében tiltakozik. Népen pedig Magyarországon nem régi korok szentimentális maradványait kell értenünk, hanem nemzetközi értelemben vett népeket, minden népet; minden olyan erőt, amelyet az emberi élet kapitalista elidegenedése ellen, az emberséges életért, az emberi feltételekre épülő életért mozgósítani lehet. Bartók szemében minden népben rejlik ilyen erő. [...] Az embernek a kapitalizmus által történő elidegenedése elleni tiltakozás talaján született meg a nagy bartóki művészet. Ily módon e művészet kiteljesítése annak a vonalnak, amelyet a magyar kultúrában nagy költőink, Petőfi, Ady, József Attila jeleznek.

[Bartók és a magyar kultúra.]

Lukács György, Magyar Zene, 1971/3.

*

„100 éve született Bartók Béla”
Breuer János összeállítása (Küzdelem Bartókért).
190   Búbánat 2017-01-18 09:44:42
Ma este a Bartók Rádió sugározza

19.35 – 20.46

A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-hangversenye

Vezényel: Ferencsik János

Km. Kocsis Zoltán - zongora

1. Táncszvit
2. III. zongoraverseny
3. Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára

(Erkel Színház, 1981. szeptember 25.)

(Ism. január 30., 12.36)
189   Ardelao 2016-12-17 05:47:49

ÚJ ZENEI SZEMLE – BARTÓK SZÁM – HALÁLÁNAK 5. ÉVRORDULÓJA ALKALMÁBÓL – 1950. szeptember, I. évfolyam 4. szám

Tartalom:

Szabó Ferenc: Bartók nem alkuszik ……………………………….

Asztalos Sándor: Bartók a minek ………………………………….

Kodály Zoltán: A folklorista Bartók………………………………….

Szabolcsi Bence: Bartók és a népzene…………………………….

Mihály András: Válasz egy Bartók-kritikára………………………..

Négy kiadatlan Bartók-levél (szemelvények Bartók
leveleinek Demény János szerkesztésében előkészület-
ben levő II. kötetéből …………………………………………………
188   Ardelao • előzmény186 2016-12-12 13:51:27
OKÉ!
187   Sipi • előzmény186 2016-12-12 12:36:51
:-D
186   Heiner Lajos • előzmény185 2016-12-12 12:31:42
Leránthatnánk a leplet Yuja Wangról is?
185   Ardelao • előzmény184 2016-12-12 12:10:00

Lerántjuk a leplet Bartókról
184   Ardelao • előzmény183 2016-12-12 12:09:23

[url] http://cafebudapestfest.blog.hu/2015/09/16/lerantjuk_a_leplet_bartokrol;Lerántjuk a leplet Bartókról [/url

A fenti link megnyitásával olvasható cikk meglehetősen rosszat sejtető, valójában azonban számos érdekes, és talán sokak számára nem ismert információt tartalmaz e világszerte elismert zeneszerzőnkről.
183   Ardelao 2016-12-11 13:54:46
ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. MÁJUS, IV. ÉVF. 5. SZÁM

Ifj. Bartók Béla: APÁMRÓL

(Elhangzott 1955. március 27-én a Kossuth-adón.)

Az emberek igazi egyénisége elsősorban családjuk körében, otthonukban látszik meg. Elmondhatjuk: nagy emberek kiemelkedő munkássága nem mindig párosul emberi jótulajdonságokkal. Édesapám azonban – gyermekkorától élete végéig – olyan példamutató életet élt, hogy az méltán állítható párhuzamba korszakalkotó zenei tevékenységével.
Rám a legnagyobb hatást természetszeretete, szabadságszeretete és hazaszeretete tette, továbbá rendkívüli szorgalma és munkabírása.
A természetet minden megnyilvánulásában szerette, rendszeresen járt sétálni, kirándulni. A lehetőségekhez képest minden tanítási év végén egy hónapra elutazott magasabb hegyek közé, ahol testileg, lelkileg felüdült. Legjelentékenyebb zeneműveit nagyobbára így felfrissülve, a nyári szünidő második felében írta. Természetszeretete sokoldalú volt: egyaránt érdekelték a növények, állatok, ásványok: igen jól ismerte és gyűjtötte is azokat. Már kiskorában tenyésztett selyemhernyókat, melyeket még utazásra is magával vitt. Később pedig szép rovargyűjteményt állított össze, majd kisebb növénygyűjteménye is volt. Természetszeretet megnyilvánult abban is, hogy szívesen foglalkozott a természethez közelebb álló emberekkel, a parasztokkal, akiket főleg népdalgyűjtő útjain szeretett meg és minden alkalmat megragadott a velük való foglalkozásra. Még az első világháború előtt – nagyrészt saját költségén – több Hunyad megyei román parasztot hozatott fel Budapestre népdalok bemutatása céljára. ezeknek a falujukból először kimozdult embereknek nagy örömmel mutatta meg a nagy város nevezetességeit: a Dunapartot, az Állatkertet és még sok más helyet és épületet. 1919-ben a Magyarországra bevonult román hadsereg több katonáját beszállásolták hozzánk. Apám örömmel fedezett fel köztük néhány moldvai csángót, akiknek régies magyar nyelvét és népdalkincsét rögtön tanulmányozni kezdte.
Népdalgyűjtési útjai általában nagy élményt jelentettek számára. Lehetőség szerint családtagjait is magával vitte, de ha ezt nem lehetett, hazatérte után színesen mesélte el élményeit, melyeket nagy örömmel hallgattunk.
A néprajz egyéb ágai is érdekelték; Kriza Vadrózsáit éppoly gondosan tanulmányozta, mint sok más népköltési gyűjteményt. De gyűjtött népi hímzéseket, hangszereket és berendezési tárgyakat is. Lakásának egész bútorzata faragott bútor volt, melyek nagyrészét a kalotaszegi Kőrösfőn Péntek (Gyugyi) György parasztasztalossal csináltatta.
A természethez hasonlóan szerette a gyerekeket. Arra törekedett, hogy a könnyebben hajlítható gyermekekbe beoltsa a szebb életre való törekvést. Zenei téren ezt több módon igyekezett lehetővé tenni és a Reschofszky Sándorral közösen írt Zongoraiskola, a „Gyermekeknek” sorozat, majd a szinte tudományos részletességgel végigvezetett hat kötet Mikrokosmos mind azt célozta, hogy a jövő nemzedéknek megfelelő zenei alapot adjon. A gyermekek nevelésénél is alaposságot mutatott annak a fő elvnek szem előtt tartásával, hogy a gyermek önálló egyéniség, akit elsősorban jó példával és semmi esetre sem erőszakkal kell nevelni. Ezt az elvét következetesen keresztülvitte mindkét fiánál. Bá soha nem hallottam tőle még csak hangosabb szót sem, tanács formájában mondott utasításait sohasem jutott volna eszembe megszegni, mert egyéniségében olyan varázserő volt, amely más magatartást lehetetlenné tett volna. Hogy fiai nem mentek zenei pályára, azt természetesnek vette, de kisebb területen szívesen vette igénybe segítségüket. Így még a magyar rádió őskorában – a Rákóczi-úti stúdióban – néprajzi előadásánál én kezeltem a fonográfot. Bár zeneileg laikus voltam, hangversenyei után érdeklődött benyomásaimról, vagy a környezetemben ülők magatartásáról.
A „Cantata profana” román szövegét saját maga fordította magyarra és a versbe szedéskor megbeszéltük a legjobban összecsengő rímeket.
Magyarországot és a magyarságot nagyon szerette apám és ennek rendszeresen hangot adott. Már a kilenc éves korában írt és az összes zongoraművei közt nemrégiben a Rádióban bemutatott „Duna folyása” című szerzeményben feltűnik, hogy a Duna, hosszú útja során, vidám zenével köszönti Dévénynél Magyarországot és szomorúvá válik a zene a Vaskapunál való kilépéskor. Évtizedek múlva, 1936-ban „Liszt problémák” című Tudományos Akadémiai székfoglalójakor a négy felvetetett kérdés közül utolsóként Liszt Ferenc magyarságát védelmezte, erélyesen, mert mint írta: „Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nem magyarnak egyaránt kötelessége ezt a kijelentést tudomásul venni és abba belenyugodni.”
Élete végén utolsó Magyarországra küldött levelének végső mondata így hangzik: „… én is szeretnék hazamenni, de végleg …” Magyarságszeretete nem lépte túl a tárgyilagosság határait és főleg nem jelentette a másfajúak lenézését vagy háttérbeszorítását és míg a „Népzenénk és a szomszéd népek zenéje” című művéből a magyar zene kárpátmedencei elterjedését bizonyítja be, 1938-ban azzal a céllal adta át saját tulajdonában levő fonográfhangszer-gyűjteményét támlapokkal együtt a Magyar Nemzeti Múzeum Barátai Egyesületének, hogy az érte kapott összegből saját költségén ki tudja adni a szomszéd népek körében folytatott gyűjtőútjai eredményét.
A zeneszerzést meglehetősen magába zárkózva végezte. Műveinél mindig nagyon vigyázott azok előadási lehetőségeire. Művei tempóját és időtartamát metronommal és stopper-órával mérte; hangszerelésnél az egyes hanghatások technikai előállítását saját maga is kikísérletezte. Az 1920-as években a Sternberg-gyártól kölcsönkapott több ütőhangszert (üstdobot, cintányért stb.) és ezeken próbálta ki a különféle hanghatásokat.
A hangversenyezést kevésbé szerette, mert részben sok idejét vette el, részben fárasztotta. De ha hangversenyre készült, akkor azt rendkívül lelkiismeretesen végezte, napi 4-5 órát gyakorolt. Rendszerint kottából játszott, mert a közönségnek a legjobbat kívánta nyújtani.
A tanítás terhes volt számára, mert, bár kevés és általában kiváló tanítványt vállalt, azokkal a lehető legtöbb eredményt kívánta elérni, így ez is legkedvesebb foglalkozásaitól vonta el. Igen nagy örömmel töltötte el 1934 augusztusában történt felmentése a Zeneművészeti Főiskolán való előadások tartása alól és a Magyar Tudományos Akadémiához való beosztása. Itt kedvére dolgozhatott Kodály Zoltánnal együtt a nagy magyar népdalgyűjtemény sajtó alá rendezésén. Megjelenését már nem érhette meg.
Hangversenykörútjainál szívesen utazott ismeretlen helyekre. Hazatérése mindig nagy öröm volt számára és számunkra: amikor is négy világrészben tett különböző útjairól fagyasztott rénszarvashústól grapefruitig és fényképekig mindenféle ajándékot hozott. Érdeklődéssel vett részt külföldi kongresszusokon, mint pl. az 1936-os kairói zenei összejövetelen, vagy a Népszövetség szellemi együttműködési bizottságában, mint Magyarország kiküldötte.
Külföldi útjai, népdalkutatásai és az idegen irodalom olvasása széles nyelvismeretet követelt, melyet páratlan szorgalommal bővített. A magyar nyelvvel állandóan nagy alapossággal foglalkozott, igen szépen beszélt magyarul és sokszor említette sajnálkozva, hogy a Gombócz-Melich -féle etimológiai szótár kötetei milyen lassan jelennek meg. A „Magyarosan” című folyóiratot járatta és minden alkalmas helyen küzdött a helyes magyarságért. Már fiatal korában jól beszélt franciául és németül, később románul, szlovákul, angolul és olaszul is megtanult, foglalkozott az arab, török, bolgár, finn nyelvvel, élete végén pedig a délszláv nyelvvel is. A tudomány és a haladás minden szempontból érdekelte, de a hagyományokat és a természetet a mohó mechanizálástól féltette. Érdekelte a rádió és annak fejlődése, de saját magának soha nem volt rádiója és meggyőződése volt, hogy gépi zenével nem lehet pótolni a természetes zenét. Első repülőútjára nagy érdeklődéssel készült és itt nemcsak a repülés élménye, hanem a repülőgép szerkezete is érdekelte.
Szerette a matematikát és a tőle talán kissé távoleső mérnöki rajzaimat, műegyetemi tanulmányaim során részletesen megnézte és elmagyarázatta magának.
Polgári szemmel nézve nem élt rendszeres életmódot, amennyiben a Zeneakadémián előírt óráinak megtartásán kívül nem kötötte időhöz napi tevékenységét, hanem igyekezett a nap 24 óráját minél jobban kihasználni.
Lakását igyekezett mindig oly módon megválasztani, amely többé-kevésbé el volt szigetelve. A falon átszűrődő hangok ugyanis rendkívül zavarták munkájában. Ez az elv érvényesült lakásának beosztásában is: mindenkor igyekezett a legjobban izolált szobát dolgozószobának felhasználni és ezt a lehetőségekhez képest kettős ajtóval, vagy más módon elszigetelni a kívülről jövő hangokkal szemben. Ő saját maga is nagyon vigyázott embertársai nyugalmára, ezért gyakorlása alkalmával, még meleg időben is, mindig bezárta ablakait, hogy ne zavarjon másokat.
Öltözködése egyszerű és igénytelen volt, rendkívül nagymértékben tudott vigyázni ruháira, melyeket évtizedekig is jó állapotban tudott tartani.
Szórakozásai polgári értelemben nem voltak, amennyiben nem igen járt színházba, moziba, vendéglőbe vagy egyéb szórakozóhelyekre, még hangversenyre is meglehetősen ritkán ment el. Főszórakozása a munka volt: a tanév folyamán családi látogatásokon és zeneakadémiai óráin kívül a legritkábban ment el hazulról. Bár soha nem fizetett elő egyetlen napilapra sem, mégis rendszeres újságolvasó volt és úgyszólván minden érdekelte, a vezércikk éppúgy, mint a közgazdaság, politikai vagy művészeti hírek.
Modora idegenekkel, illetve ismeretlenekkel szemben mindig tartózkodó és részben elővigyázatos volt, a legtöbb ember tolakodási hajlama miatt. Családja tagjaival szemben, továbbá azokkal, akiket aztán megszeretett vagy értékelt, teljesen közvetlen modorú volt. Ezekkel az emberekkel nagyon szívesen volt együtt. Nagyon szeretett magyarázni, tanítani, illetőleg mutatni olyan dolgokat, mint például új kutatások eredményeit, népzenei felvételeket.
Tisztában volt elhivatottságával, de azt nem hangoztatta és mindig igen szerény és udvarias volt. Egyszer elkísértem Békéscsabára, ahol Basilides Máriával adtak hangversenyt. Amikor megérkeztünk, a hirdetményen észrevette, hogy az ő neve elől és Basilides Máriáé csak utána következik. Rögtön szóvá tette a hangversenyrendezőnek: helytelennek tartja, hogy a férfi-szereplőt a női szereplő elé tették. – A kívülállók apámat tartózkodó modora miatt komornak, sőt kedélytelennek képzelték, holott igen fejlett humorérzéke volt, szerette a helyzetkomikumokat, találós kérdéseket és rejtvényeket.
Humorára jellemző, hogy külföldi levelezése során szép gyűjteményt állított össze hibáscímzésű borítékokból, melyekre a neki írt leveleknél bő lehetőség volt, mert a Zeneakadémia Liszt Ferenc-téri címe mellett budapesti lakásaink mind kettős hangzókkal írott utcákban voltak: Gyopár-utca, Kavics-utca, Csalán-utca, Szilágyi Dezső-tér. A külföldiek e címeket a legválogatottabb módon írták. Ezeket apám nagy élvezettel mutogatta.
Családtagjait mindenkinél jobban szerette, és műveinek egy része családi kapcsolatait idézi fel emlékezetünkben. Így sokat járt Békés megyében lakó húgához, ahol népdalokat is gyűjtött. A Vésztő környéki népdalokban szereplő Varga Julcsát, Garzó Pétert és társait személyesen is ismertem. Ugyancsak innen ered az „Éjszaka zenéje”, amelyben a csendes alföldi tájban hallható békák hangversenyét és egyéb sejtelmes zajokat örökítette meg édesapám. Amerikába való távozása igen sok gondot okozott neki, hiszen szándéka egyáltalán nem az emigráció volt, mert Magyarországtól nem akart elszakadni. Éppen ezért csak a legszükségesebb holmiját vitte magával, de utolsó budapesti lakását még hosszú ideig fenntartotta és az egyre ritkábban érkező levelei mindegyikében volt utalás a hazatérés megvalósítására, illetve annak nehézségeire. Szándékát már nem valósíthatta meg, de sokfelé ágazó tevékenységének eredménye hazájában is egyre jobban kiszélesedik és emlékeinkben egyre inkább halhatatlanná válik.”


182   Haandel 2016-08-07 09:55:28
Proms Extra
Bartók and Duke Bluebeard's Castle
BBC Radio 3 (26 days left to listen) → 53:00

Martin Handley discusses the story behind the richly scored music of Duke Bluebeard's Castle with musicologists
Heather Wiebe
and Rachel Beckles Willson.

* * * * *

Live from the Royal Albert Hall, London (3 August 2016)
Bartók: Duke Bluebeard's Castle
BBC Radio 3 (26 days left to listen)
Ildikó Komlósi, mezzo-soprano (Judith)
John Relyea, bass (Duke Bluebeard)

Royal Philharmonic Orchestra
Charles Dutoit, conductor
181   Búbánat 2016-03-25 11:08:48
Bartók Béla emlékére

Bartók Rádió közvetíti:

ma 18.05 – 20.05. Kapcsoljuk a Bartók Béla Emlékházat

Csalog Gábor zongorahangversenye Bartók Béla születésének 135. évfordulóján

1. Bartók:
a) Tizennégy bagatell Op. 6.,
b) Gyermekeknek - I. füzet

2. Liszt: Via Crucis
180   Kaliban 2015-09-28 13:13:32
Indul a Bartók művek kritikai kiadása.

179   vivart • előzmény178 2015-09-27 17:38:14
Két nappal ezelőtt MÜPA-ban boldogtalan részese lehettem a próbálkozásnak, amit Bretz Gábortól hallhattam. A legkevesebb a magánhangzó torzítások, és aki ismeri a zenét is, annak zenei a pontatlanságok, de főleg a volumen hiány, ami az V. ajtótól kezdve igen feltűnővé válik, és a torkos hangszín, ami a nyomás révén nagyon zavaró tud lenni.El kellene döntenie, hogy basszus,, vagy bass-bariton, vagy bariton. Mert talán itt is igaz, hogy aki mindent el tud énekelni, az valójában mindenhol hagy egy adag hiányérzetet maga után. Bretz mersterkélten kikevert hangszínekkel operált mindvégig,
Sem az Erkelben, sem itt nem jött be a Kékszakállúja.
Az is kiderült, hogy Widemann Juditja megeszi reggelire.
AGACHE ellenben nagyszerűen énekelte Miskolcon, nagy tévedése az Operaháznak, hogy eldugják, mint Kékszakállút.
Most egyébként átnéztem a miskolci Bartók előadásokat,
és meglepően láttam, hogy Fried viszont soha nem énekelte ott a Kékszakállút.
178   parampampoli • előzmény177 2015-09-26 12:23:28
"Helyes a bőgés, oroszlán!" -:)
177   Kaliban 2015-09-26 12:12:23
Örülök, hogy most nem Bretz énekli a MÁO-ban a Kékszakállút, mint anno két éve az Erkelben. Ugyanakkor emlékszem még Fried Péter 2006-os alakítására Szinetár rendezésére. Azóta is szeretném megint őt hallani a címszerepben, de nem nagyon lesz rá lehetőségem tudom. Kovács István is halovány volt a Bartók operában - véleményem szerint ő nem igazi operahang, inkább oratóriumokban kellene fellépnie, és dalesteket adnia. Bretz se szögezett a székhez - Mefisztóként se. Színésznek nem rossz, van egy jó kiállása is a színpadon, a kottát általában tisztességesen elénekli, de hát nekem ez kevés, mert közben a kifejező készsége elég szegényes - meg a hang volumene se éppen a legjobb. Direkt nem emlegettem a régi felvételek, mert lenne ma is, aki sokkal-sokkal jobb Kékszakállú lenne Bretznél, vagy Kovács Istvánnál. Nekem Fried Péter az volt. Agachét meg sajnos nem hallhattam Miskolcon Lukács Gyöngyivel. Nagy kár számomra. Ő is biztosan remek volt a címszerepben. Cser Krisztiánt majd meglátjuk - neki legalább a hanganyaga megvan hozzá.
176   parampampoli • előzmény174 2015-09-26 11:48:07
Bretz mint a század egyik nagy Kékszakállúja... hihetetlen, hogy bizonyos emberek, egyes kritikusokat is beleértve, már a saját anyanyelvük szavainak jelentésével sincsenek tisztában. -:((
175   Ardelao 2015-09-26 11:05:30

Ma 70-éve, hogy meghalt Bartók Béla, a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, népzenekutató, zongoraművész és zenepedagógus.
(*1881.március 25. Nagyszentmiklós - †1945.szeptember 26. New York)

Emlékére egyik CD lemezemet hallgatom:

BARTÓK plays BARTÓK

(Magic Talent)



174   Diva Plavalaguna 2015-07-29 13:33:51
A kékszakállú Bécsben

Kékszakállú Bécsben az Ünnepi Heteken

Szeptemberben a Müpában, októbertől a MÁO-ban itthon is láthatjuk ragyogó szereposztásokkal.
173   Búbánat 2014-03-28 15:01:04
Ma éjjel a Duna TV-ben

23:30 - 01:25 MüpArt classic

A Nemzeti Filharmonikusok koncertje Bartók Béla születésnapja alkalmából

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Időpont: 2014. március 24.

Enescu: I. román rapszódia, op. 11, No. 1
Bartók: III. zongoraverseny, BB 127, Sz. 119
Csajkovszkij: Manfréd-szimfónia, op. 58

Közreműködik: Fejérvári Zoltán – zongora

Vezényel: Kocsis Zoltán
172   Haandel 2014-02-18 16:43:26
En direct de l'Auditorium de Bordeaux
Le Château de Barbe-Bleue de Béla Bartók joué par l'Orchestre National Bordeaux-Aquitaine
18 février 2014 | 20h00 | | France Musique | (Web/Astra 19.2°E) / (Hangtár)

♫ Béla Bartók & Béla Balázs, Librettiste
Le Château de Barbe-Bleue
Opéra en 1 acte et 1 prologue
Créé à l’Opéra de Budapest le 24 mai 1918

Christine Rice, Mezzo-soprano, Judith
Paul Gay, Basse, Barbe-Bleue
Orchestre National Bordeaux- Aquitaine
Julia Jones, Direction
171   Janus • előzmény170 2013-11-22 09:25:42
Sajnos nem találom a felvételt. De ha mégis előkerül, akkor fogom jelezni. Nem fér a fejembe hova tettem, mert minden ilyen felvételt nagy becsben tartok.
170   parampampoli • előzmény167 2013-11-17 13:46:07
A Sass-Gregor páros a montpellier-i fesztiválon énekelte a 80-as évek végén -- keresd elő, találd meg, könyörgöm!! -:)) Nekem Normann Juditja egy angol nyelvű előadásból van meg dvd-n, Ramey a basszus és Levine vezényel. Modern de nagyon világos rendezésben -- csodálatos!
169   Janus • előzmény166 2013-11-17 13:21:48
Írtam privátot.
168   Janus • előzmény167 2013-11-17 13:20:44
Jessy Normannal kapcsolatban ezt csak azért jegyeztem meg, mert többször is magyarul énekelte, ami szerintem becsülendő.
167   Janus • előzmény164 2013-11-17 13:19:47
Sajnos olyan nincs. Egy olyanon volt valahol a gépemen, amelyen Sass Judit és Gregor József énekelt, de most azt se találom. Szőnyi Olga egyébként Székely Mihállyal is énekelte az operát, Doráti vezénylésével. Ennek van cd kiadása is. Jessy Norman is többször elénekelte Judit szerepét, nekem is több felvételem van vele a Kékszakállúból.
166   lujza • előzmény155 2013-11-17 01:35:55
Kedves Janus, nekem ez nem egy sikertörténet, írok Neked privátot.
165   tiramisu • előzmény162 2013-11-16 08:37:54
:-)
164   -zéta- • előzmény156 2013-11-16 08:34:29
Kedves Janus, véletlenül nincs olyan felvételed, amin FARAGÓ ANDRÁS énekli Kékszakállút?

A 70-es, 80-as évek fordulóján hallottam vele és emlékeim szerint az egyik legkiválóbb (ha nem a ...) herceg volt...
163   pinocchio • előzmény158 2013-11-16 02:29:24
"Búbánat írta 2006-06-27 Fórum - Bartók Béla szellemisége"

Magyar kékszakállú a Szajna partján címmel terjedelmes fényképes tudósításban számol be a Magyar Nemzet (Metz Katalin, 2006. június 26.) a nagy sikerről. Az énekesnők királynője, Jessye Norman oldalán lépett fel Fried Péter, az Operaház tagja az előkelő párizsi színház, a Théatre du Chatelet színpadán előadott Bartók-opera címszerepében. A kékszakállú herceg várának koncertszerű produkcióját Pierre Boulez vezényelte az Orchestre de Paris élén.
A prológust francia nyelven elregélő, Párizsban élő magyar színész, Funtek Frigyes a népballadák epikus atmoszféráját hozza a Chatelet többemeletes színháztermébe, a bartóki szándék szerint vezetvén elő a legendás történetet - írja a tudósító.

Az elragadtatott hangvételű beszámolót érdemes elolvasni.

Metz Katalin exkluziv interjút készített Boulezzel (ami a külön keretes cikkben olvasható a lapban), ebben a francia művész értékeli a produkciót. Arra a kérdésre, hogy mi a Bartók-opera titka, úgy fogalmaz "A titka a hősnő átváltozásában rejlik., aki megszeretné hódítani a kékszakállút, ám végül a férfi hódítja meg őt, és teszi lakat alá a régebbi asszonyok mellé."
Mindkét szereplővel igen elégedett. Fried Péterrel életében először dolgozott, de máris nagy elismeréssel szól művészi teljesítményéről, a kákszakállú megformálásában semminemű kifogásolnivalót nem talált... Jessye Normannak, akivel a dirigens régóta együtt dolgozik, s több közös lemezfelvételt is készítettek, rengeteget kellett küszködnie, míg elsajátította a magyar szöveg szószerinti értelmét és pontos kiejtését. Ő ugyan nem tudja tökéletesen megitélni, de úgy hiszi, nagyon jól sikerült ez neki; érzi, a művésznő artikulációja megfelel a kellő zenei hangzásnak.
Amúgy a nagy párizsi lapok (La Liberation, Le Monde, L'Écho stb.) máris komoly terjedelemben, szuperlatívuszokban írtak a koncertről és a két revelatív szereplőről
162   aeroccino • előzmény160 2013-11-16 01:34:57
Megőrültetek? Ez ma már nem divat!Elavultak:
Itt mindenkinek van HANGJA!
161   oicka • előzmény160 2013-11-16 01:16:03
Nekem egy Fried-Katharina Dalayman /Stockholm van,
és egy Fried-Komlósi Ildikó / Párizs.(Ez nagyon jó!)
Látom, hogy már máskor is énekelték Komlósival, aki nekem a Juditok leg-legje.
Nem tudom, hogy itthon még miért " nem hozták össze őket" még?
160   pinocchio • előzmény156 2013-11-16 00:56:26
Az "Élő közvetítések" topic is segített több
Fried Péter által énekelt Kékszakállú élő adás felvételében:
következő partnerekkel:

Judit:Michelle De Young-vez. Pierre Boulez 2008 BBC LONDON
Petra Lang -vez. Jukka Pekka Sarastre - Köln 2011
Jeanne Michelle Charbonnet-J.P. Sarastre - Opera Oslo
Komlósi Ildikó -vez.Eötvös Péter Róma/Santa Cecilia 201
Petra Lang - vez.Philippe Jordan Párizs 2010

159   zalbarna • előzmény158 2013-11-15 23:58:41
Egy clip belőle itt...
158   zalbarna • előzmény157 2013-11-15 23:56:12
Egy kritika az előadásról itt...
157   zalbarna • előzmény156 2013-11-15 23:49:35
14 euróért megcsípheted itt...
156   Janus 2013-11-15 22:54:57
Örülök, hogy volt aki örült a felvételnek. Találtam adatot egy olyan előadásról is, amelyben Fried Péter és Jessy Norman énekelt, Boulez vezényelt. Az előadásra Párizsban, 2006-ban került sor. Ebből nem készült felvétel? Nagyon örülnék neki, ha igen és ha valakinek meg lenne és eljuttatná hozzám.

Különben most tavasszal az Ohama Opera játszotta a Bartók operát Amerikában. 2011-ben pedig elhangzott a darab újfent Párizsban:

John Tomlinson (Bluebeard)
Michelle DeYoung (Judith)
Carole Bouquet

Director: Esa Pekka Salonen

2004-ben pedig a Montreál Opera játszotta a darabot, Vajda Gergely is vezényelte ott a művet. Na az ő vezénylésével szívesen is meghallgatnám.
155   Janus • előzmény152 2013-11-15 22:46:54
Elnézést nem nézek ide naponta fel. Feltöltötte ide a felvételt, hátha innen letudod szedni:

https://mega.co.nz/#!rURhyJhQ!AXY2KU7mDKU13t1tipjvlSmpt41pi2TDE1_WZ88xrLg

Ha nem akkor írok privátot!
154   zalbarna • előzmény147 2013-11-15 08:35:02
Köszönöm, tényleg "ehető" !
153   Héterő • előzmény152 2013-11-15 02:55:50
Próbáltad Firefox browserrel?
152   lujza • előzmény147 2013-11-15 01:59:42
Kedves Janus, segíts, légy szíves,ha Te raktad fel! Miért nem tudok a közelébe jutni, ha másnak sikerül?
151   Héterő • előzmény147 2013-11-14 05:49:58
Köszönöm!
Jé, érthető a szöveg...!
150   lujza • előzmény147 2013-11-14 01:33:16
Ez hogy működik? Én csak egy lanovkát látok, ami nem enged tovább.
149   -zéta- • előzmény148 2013-11-13 21:40:21
Nem baj, köszönjük....:-)
148   Janus • előzmény147 2013-11-13 21:25:32
Jó ez az ígéretesnek ígérkező hülye megfogalmazás.
147   Janus 2013-11-13 21:25:10
Találtam a neten egy ígéretesnek ígérkező Kékszakállú felvételt:

Bela Bartok
BLUEBEARD'S CASTLE

Paris
November 04, 1965

Bluebeard : Ferenc Szalma
Judith : Olga Szonyi
Narrator : -

Orchestre National de l'O.R.T.F.
Conductor : Janos Ferencsik

Innen letölthető:

http://rapidshare.com/files/1975729564/BartoBLUEB19651104Paris.rar

Most tettem fel.
146   pinocchio 2013-09-21 14:05:52
KOSSUTH,vagy BARTÓK.. .
ADÁSHIBA - VERSENY
Érdekes hangjáték közvetítésre bukkantam a Kossuthon,
ahol Szakonyi:Verseny c. rádiójátékát hallgattam vissza a hangtárból. A szept.5-i Kossuth műsorban kb. 13ó20.p.-nél járt az idősáv, amikor a hangjáték alatt a Kossuth rádió műsora percekig párhuzamosan egy időben szólt a Bartókkal!!.
Gondoltam, ez talán Szakonyi ADÁSHIBÁ-ja is egyúttal.
Utána, mintha misem történt vona, mégcsak elnézést sem kértek a zűrös adás miatt!
ADÁSHIBA- VERSENY
145   Búbánat 2013-06-29 12:37:10
Bartók Rádió, 21.59- 23.00:

A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-estje

Vezényel: Somogyi László

Km. Fischer Annie - zongora

1. III. zongoraverseny (Fischer)

2. Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára

(Zeneakadémia Nagyterem, 1955. szeptember 28.)
144   Momo • előzmény141 2013-02-06 21:30:54
Itt elég részletesen írnak a származásáról.
143   tiberio • előzmény141 2013-02-06 21:23:20
Minden hátsó szándék nélkül: mi jár a fejedben?
142   tiramisu • előzmény141 2013-02-04 21:44:57
1. Nem.

2. De Jézus Krisztus a zsidók királya volt - INRI.

3. Bartók humanista volt.
141   Pivo 2013-02-04 21:18:41
Minden hátsó szándék nélkül kérdezném: Bartók zsidó volt?
140   Sipi • előzmény139 2013-01-31 13:53:26
Nekem nagyon tetszik a plakátja, ahogy Bartókot bemontírozták a MÜPÁ-ba. :-)
És jó látni, hogy a BFZ és az NFZ egy eseményen lép fel.
139   Búbánat • előzmény138 2013-01-31 12:06:47
Ez a helyes link:

Bartók-maraton – Müpa – 2013.02.03

138   Búbánat 2013-01-31 12:02:53
Bartók-maraton – Müpa – 2013.02.03.
137   Haandel 2011-10-27 15:53:01
Infernal Dance – Inside the world of Béla Bartók

→ Bartók Films

All Royal Festival Hall orchestral concerts in Infernal Dance are being broadcast live by BBC Radio 3.
136   Haandel 2011-10-08 08:34:33
Béla Bartók: Le Château de Barbe Bleu et Le Mandarin merveilleux
samedi 8 octobre 2011 | 09:08 | France Musique | (Web/Astra 19.2°E)

Béla Bartók: Le Château de Barbe Bleu
Le Duc Barbe-Bleue : Walter Berry
Judith, sa femme : Christa Ludwig
Orchestre Symphonique de Londres
Direction : István Kertész (1965)
[chanté en hongrois]
DECCA 443 571-2 CD

Béla Bartók: Le Mandarin merveilleux, ballet, op. 19
The Kenneth Jewell Chorale
Orchestre Symphonique de Detroit
Direction : Antal Dorati (1983)
DECCA 411 894 CD

Hangtár[/url] → (ré)écouter
135   spamAlot • előzmény132 2011-07-23 18:17:19
Tudsz linket küldeni?
134   Haandel 2011-07-22 18:42:48
Proms Intro: Bela Bartok

Louise Fryer is joined by musicologist and author Malcolm Gillies and Hungarian poet and translator George Szirtes to explore the life and works of one of this Prom season's featured composers, Bela Bartok.

(6 days left to listen)
133   detto • előzmény132 2010-09-27 23:34:34
Nem tudom,hogy mire büszkék ezzel aspottal.Ollót vagy radírt neki..vagy valaki véletlenül törölje le az egészet.Egyébként nem értem a közönség bravós lelkesedését.Azon elcsodálkoztam.....tam...
132   Heiner Lajos • előzmény129 2010-09-27 20:14:29
Belehallgattam az MR honlapján, egy zenész hívta fel rá a figyelmemet.
A "penetráns" jelző eufemisztikus. 3 percig bírtam.
131   Lionel 2010-09-27 09:04:38
Így van. Számomra rejtély, hogy milyen alapon készítik a meghívásokat. Vajon a pénz számít? Ki kér kevesebbet, vagy valami más?
Az a szegény fiú, akit Kékszakállúként (is) akarnak előre tolni, tanuljon meg előbb énekelni, azután álljon színpadra!
130   -zéta- • előzmény129 2010-09-27 07:05:05
Szerintem van rá, csak esetleg nem a tegnapi csapat...
129   detto 2010-09-27 01:22:47
Ez a tegnapi Készakállú a MÜPÁ-ban kiverte a biztosítékot nálam.....
Ha nincs rá szereposztás,és karmester!, játszanak valami mááást!
128   pszí 2010-05-30 17:41:39
I. zongoraverseny, BB 91, Sz. 83

Krystian Zimerman, Chicago Symphony Orchestra, Pierre Boulez

II. hegedűverseny, Sz.112

Gil Shaham, Chicago Symphony Orchestra, Pierre Boulez

DG CDs | DDD Stereo 44 kHz 24 Bit | Rec.: 2001. XI., 1998. XII. | Studio

Az egyszerűen nem igaz, hogy Boulez Bartókjai kerülendők lennének, sőt. Ahogyan egyik barátom szokta mondogatni: a zene alapvetően absztrakt.
127   rosina storchio • előzmény125 2010-04-25 20:07:16
Kedves fórumozók,

a segítségeteket szeretném kérni. Bartók nemzetközi befogadásáról készül egy tanulmány European perspectives on Bartók címmel. Ha valamelyikőtöknek akad olyn agyang,amit relevánsnak gondol, kérem segítsen meg vele!
Köszönettel:rosina
126   rosina storchio • előzmény125 2010-04-25 20:07:06
Kedves fórumozók,

a segítségeteket szeretném kérni. Bartók nemzetközi befogadásáról készül egy tanulmány European perspectives on Bartók címmel. Ha valamelyikőtöknek akad olyn agyang,amit relevánsnak gondol, kérem segítsen meg vele!
Köszönettel:rosina
125   Momo von Hofmannsthal 2008-03-25 12:16:52
Bartókot ünnepli a Google



A magyar nyelvű verzió használja a bartókos logót (a google.hu).
124   zsoly • előzmény123 2008-03-25 12:13:47
Nem akartam hinni a szememnek! :)
123   vicentina • előzmény122 2008-03-25 12:12:12
Én nagyon örültem a Google-rajznak.
:)
122   Sipi 2008-03-25 12:07:07
Bartók Béla ma 127 éve született. Még a Google is Bartókos keresőoldalt csinált.
121   Kúp Flóris • előzmény120 2008-01-09 04:48:47
Mi van ? Az utolsó sor mindig lemarad:-(


Hí\'nnye ! Érdemes éjjel \"Revizionálni\" :-)
Czirádás \"Zeninfók\" és ahogy bonczol !
Szinte látom ezt a \"villásfarkú\" >vadzseni-t
Hiába no, vérprofi ez a Csont-toll
120   Kúp Flóris • előzmény118 2008-01-09 04:47:13
mo +\'1 x
Hí\'nnye ! Érdemes éjjel \"Revizionálni\" :-)
Czirádás \"Zeninfók\" és ahogy bonczol !
Szinte látom ezt a \"villásfarkú\">vadzseni
119   Kúp Flóris • előzmény118 2008-01-09 04:45:11
Hí\'nnye ! Érdemes éjjel \"Revizionálni\" :-)
Czirádás \"Zeninfók\" és ahogy bonczol !
Szinte látom ezt a \"villásfarkú\" >vadzseni
118   nyikhaj 2008-01-09 02:06:11
Csont András kritikája a Bartók CD-sorozatról egy vadiúj kritikai portálon:

http://www.revizoronline.com/article.php?cat_id=6&id=59&first=
117   Sesto • előzmény116 2007-11-07 23:03:09
....és milyen tájszólásban: borsodi vagy esetleg szabolcsi?! ;-)

Nem rossz bizony - azért Kertész eleve nagyon jó operadirigens volt. Milyen hamar és tragikus körülmények között távozott,...

Most a köv. Kékszakállú-felvételre vagyok nagyon kiváncsi, és ha minden igaz, akkor hamarosan be tudom szerezni:
Inbal - Struckmann + Szendrényi
(DENON Classics)
116   tarnhelm2 2007-11-07 22:59:12
Az oroszok általában rosszul tudnak magyarul! :)

Ezt is szeretem, de ők is tájszólásban nyomják:

István Kertész (dir.), London Symphony Orchestra, Walter Berry (Kékszakállú), Christa Ludwig (Judit). London, 1966. Decca (1999, ADD) 466 377-2
115   Sesto • előzmény114 2007-11-07 22:47:06
....nekem von Otter egyáltalán nem Judit (míg Troyanos szerintem sokkal puhább, nöisebb és vhol. még melankóliksabb is!)- bár kétségtelen, hogy von Otter már az egyik dal recital CD-jén is megcsillogtatta (Kodály dalok!) kifejezetten remek \"magyarságát\"!... Nagyon kellemes meglepetés volt. ;-)

Nézd, nekem Nyesztyerenko \"tudott a legborzalmasabban magyarul\" - szóval hozzá képest még Nimsgern is csodás,...s mivel Nimsgern hangját mindig is jobban kedveltem, mint Tomlinson-t, igy nem vitás, hogy nálam másként alakul(t) a sorrend!
114   tarnhelm2 • előzmény113 2007-11-07 22:41:17
Ezt a felvételt én is szeretem, de Nimsgern magyarsága viszont rettenetes!
Mindenesetre sokkal jobb ez a lemez, mint a 2. Boulez.

Nem vagyok fanatikus Haitink-rajongó, de ezt is szeretem:

Bernard Haitink (dir.), Berliner Philharmoniker, John Tomlinson (Kékszakállú), Anne Sofie von Otter (Judit). Berlin, 1996. 02. 1, 3-4. [live]. EMI. (1996 DDD) 55616522

És az énekesek jól tudnak magyarul! :))
113   Sesto • előzmény112 2007-11-07 22:31:32
...ha már \"Kékszakállú\" külföldi közremüködökkel, akkor maradok -noná!- Boulez elsö felvételénél: Troyanos(!) eleve A KEDVENC Judit minden szinten: csodálatos hang(=valóban puha, meleg, gömbölyü voce!) és mellesleg tényleg remek a magyar dikciója, s Nimsgern is \"odarakta\" rendesen a címszerepet, igaz kissé kemény helyenként,...de a felvétel összeségében mégis a kedvenc!...
112   -zéta- • előzmény111 2007-11-07 22:26:12
Annál egy fokkal azért jobb :-), de rosszabb Dieskaunál és sokkal rosszabb Tomlinsonnál és Berrynél (a külföldiek közül ők ketten jutottak el legtovább)...
111   Sesto • előzmény110 2007-11-07 22:24:31
Thnx! Akcentus kb. úgy mint Nyesztyeerenko?
110   -zéta- • előzmény109 2007-11-07 22:22:52
Gustav Belacek. Szép, puha, meleg hangon énekel, de sajnos nagyon zavaró akcentussal.
109   Sesto 2007-11-07 22:09:34
....láttam ma egy új \"Kékszakállú\"-felvételt, \"NAXOS\" kiadvány,...s Judit szerepében Meláth Andrea,...míg a cimszereplö egy külföldi (szlovák?) basszus, eddig nem hallottam róla, nem ismerem.
108   zsoly • előzmény107 2007-10-28 22:09:28
Akkor itt a legfőbb ideje, hogy (megint?) megnézz egy színpadi változatot, és nem mellesleg a helyszínen szorítsál Bretz Gábornak. :))
107   kobzos55 • előzmény105 2007-10-28 21:53:13
Ez nagyon örvendetes! (Ráadásul Dallapiccola Fogoly-ával együtt!) Ámbár nagyon csendben megjegyzem, nekem eddig néhány koncert-előadás tetszett igazán...
106   virius • előzmény101 2007-10-28 21:46:08
Korrigálnom kell saját tavalyi bejegyzésemet, ui. időközben biztos helytől értesültem: az 1981-es Mikó-rendezés díszleteit kiselejtezték. Pedig azok kis helyen elférő, utaztatható díszletelemek voltak.
105   zsoly 2007-10-28 20:39:21
És 2008 májusában a milánói Scala műsorán is a Kékszakállú szerepel! A címszerepet Bretz Gábor énekli! Bravó!!!!

íme a program.
104   frushena • előzmény103 2007-06-28 08:31:11
Nagy B
103   frushena 2007-06-28 08:30:54
Liceu Barcelona 2008 Bartók mű kerül bemutatásra, mellette Janacek :

November 2007 days 2, 3, 4.
April 2008 days 7, 9, 11, 16, 17, 19, 20.


BARTÓK : The Bluebeard\'s Castle, JANACEK : Diary of One Who Disappeared

A bartók műről, fotók Itt
102   Pan Broucek • előzmény101 2006-11-28 22:48:47
Ezekután elégedetten hátradőlt, mert sikerült megakadályoznia, hogy folt essék a nagy zeneszerző emlékén, majd egy kis pihenés után előállt ezzel!

www.bartok.hu

A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa által üzemeltetett hivatalos jegyzékben (www.domain.hu) ellenőrizhető, az oldal tulajdonosa Vásárhelyi Gábor.

Nem baj, én ismerem az itthoni viszonyokat!
De ha egy Fokvárosi zeneakadémista, egy japáni rajongó, vagy egy angol zenebarát itt próbál meg utánanézni nemzetünk nagy zeneszerzőjének...

Talán a hazaárulás a legenyhébb kifejezés, ami eszembe jut...
101   virius • előzmény97 2006-05-13 22:15:41
Vásárhelyi perrel fenyegette meg az Operát, ha be merik mutatni a három színpadi mű felújítását. Nekem pl. a Mandarinnal volt a legtöbb bajom (megsokszorozódott az eredetileg egy utcalány is, a három strici is stb.), de a Kékszakállú sem tetszett igazán. Ez a hatodik rendezése volt az operának, amit Budapesten 30 év alatt láttam (két Mikó-rendezés után Békés, Nagy Viktor, Kovalik és most Szinetár),és már most le merem fogadni, hogy Mikó második, 1981-es rendezése a fentebb felsorolt rendezések közül a Szinetárét is túl fogja élni. Már csak azért is, mert az valóban utaztatható díszlet. Ugyanis hiába tervezett a három műhöz Khell Zsolt \"egységes\" díszletet, az ígéretekkel ellentétben mégsem utaztatható súlyú az egész. Makovecz díszletei sem voltak utaztathatóak.
Vajon megtartják-e a következő, őszre tervezett előadásokat, avagy ez is áldozatául esik-e - na nem a jogörökös követelésének, hanem a mínusz 50 előadásos tervezetnek?!
100   sphynx 2006-05-13 16:59:10
100
99   Sipi • előzmény95 2006-05-13 14:57:45
A Divertimento és a Concerto után pedig jöhet a 3. Zongoraverseny.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)