vissza a cimoldalra
2017-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59465)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3792)
Társművészetek (1193)
Momus társalgó (6041)
Milyen zenét hallgatsz most? (24966)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2270)
Haladjunk tovább... (40)

Olvasói levelek (11082)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (953)
Franz Schmidt (2825)
Operett, mint színpadi műfaj (3175)
Wagner (2587)
Élő közvetítések (6477)
Vincenzo Bellini (461)
Kedvenc magyar operaelőadók (989)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2187)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (56)
Pál Tamás, karmester (237)
Győriványi Ráth György, karmester (780)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3979)
Momus-játék (5299)
Kimernya? (2508)
Palcsó Sándor (159)
Gioacchino Rossini (985)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Jules Massenet ! Ki ismeri ? (B.I., 2005-01-30 00:03:37)

   
282 • Búbánat 2017-04-28 14:53:44
Az előző operaévadban „pihentették” a Werthert , de most – másfél év kihagyás után - újra láthatjuk az Operaházban Massenet operaremekét. Szerdán ott voltam ezen a főpróba-előadáson is – csakúgy, mint két éve. Most nem is annyira Szikora János 2015 októberében bemutatott, akkor már mások által is alaposan kivesézett rendezéséről és a most új beállók (Brickner Szabolcs mint Werther; Szegedi Csaba mint Albert Mester Viktória mint Charlotte; Szemere Zita mint Sophie) alakításairól „elmélkedem” - bár megérdemlik, hogy néhány szóval jellemezzem produkciójukat is -, hanem a számomra mindig is vonzó francia késő-romantikus operaszerző egyik legjobb és legszebb alkotásáról szólok: a németek költőfejedelme ihlette francia lírai opera jeles képviselőjének talán legnépszerűbb operájáról fejtem ki gondolataimat.

Goethe első kirobbanó sikerét annak a naplóregénynek köszönhette, mely sok önéletrajzi elemet is tartalmazva Az ifjú Werther keservei címen jelent meg (1774). E tragikus szerelmi história hatására „Werther-láz” tört ki országszerte. Divatba jött a sötétkék frakk sárga mellénnyel, amilyent Werther hordott, „divat lett” az öngyilkosság a szerelemben csalódott ifjak körében.
Werther, az ifjú költő Wetzlarban megismeri az uradalmi intéző leányát, a szépséges Charlotte-ot és az egymás iránti szimpátia a költő lelkében lángoló szerelemmé fejlődik. Charlotte azonban nem szabad, mert anyja halálos ágyánál fogadalmat tesz, hogy a „derék” Albert felesége lesz, Charlotte azonban közben rájött, hogy csakis Werthert szereti. Ebből a csapdából egyetlen kiút van… és Werther Albert pisztolyával pontot tesz gyötrelmes életére. De még van benne élet, az időközben a költő lakásába rohanó Charlotte ráborul a vérző férfira, és csókolja gyengéden, majd szenvedélyesen, odaadóan, de a haláltól már nem mentheti meg. Míg kívülről behallatszik a karácsonyt köszöntő gyermekek éneke, Werther meghal Charlotte karjai közt.

Goethe Werthere egyrészt a beteljesületlen, boldogtalan szerelem áldozata, másrészt a társadalomé, amely nem tudott segíteni az érzelmektől túlfűtött, igazi cselekvésekre képtelen embereken. Goethe 1772-ben a wetzlari bíróságon dolgozott, és reménytelenül szerelmes volt egy barátja menyasszonyába, Charlotte Buff-ba. Ezt az élményanyagot tárta a világ elé nagyszerű művében.

A librettisták (Georges Hartmann, Édouard Blau, Paul Milliet) derekas munkát végeztek), ha Goethe szenvedélyét nem is tudták egészében átmenteni az operaszínpadra, legalább a főhősök lelki fejlődését, a német kisváros - „Az elöljáró háza” - hangulatát sikerült érzékletesen ábrázolniuk.

Massenet műve átkomponált nagyforma, gazdag motivum-anyagból képzett szimfonikus szövedékkel. (Az első sor közepéről nagyszerűen beláttam a zenekari árokba és a szinte wagneri méretű operazenekar hangszereseire…) Az énekszólamok mellett visszatérő zenei motívumok „láttatják ill. sejttetik” a bekövetkező fejleményeket, ilyen motívumok: Wether szenvedélye; a Végzet; Werther búcsúja az élettől, Charlotte-tól; Massenet zsenialitása a negyedik felvonást bevezető – tulajdonképpen az előző felvonással összekötő - zene is, mely Charlotte lelki válságát, aggodalmát ecseteli. Ami Massenet zenéjét illeti, a zeneszerző a Werther komponálásakor már maga mögött tudta aLahore királya, az Hérodiade, a Manon és a Cid sikereit, tapasztalatait. A zene álmodozó, pasztellszínű, ahol a cselekmény így kívánja, kitűnően jellemez alakokat, hangulatokat, és képes felnőni a nagy szenvedély magaslatáig. Lírája halványabb a Gounod-énál, ereje gyengébb a Bizet-énél, de egy valamihez nagyon ért: a színpadhoz. Milyen remek dramaturgiai ötlet az orgonaszó fölött borozgató két barát, a haldokló főhős utolsó sóhajait átszövő karácsonyi dal, Charlotte odaadása a haldoklónak!

Az opera zenéi közül kiemelhető az első felvonás rövid, lassú tempójú zenekari előjátéka után az elöljáró háza teraszán karácsonyi éneket gyakorol hat gyermekével; „Vivat Bacchus” kánon; az érkező Werther lírai áriáját – benne énekét a természet varázsáról; csodálja a szelíd hajlékot, Charlotte gondoskodását kistestvéreiről, azt az érezhető jót, ami a lány alakját körüllengi; egy rövid zenekari kép esti hangulatot áraszt; Sophie életörömtől sugárzó dala; Charlotte „levél”-áriája; a III. felvonásból Werther híres „Osszián dala” – a mű talán legismertebb, érzelmekre ható, szenvedélytől fűtött szólószáma.

Operánk tehát ismét a műsorára tűzte Massenet művét. A - szemre éppen nem rossz – díszlet alapelve, amint arra már a bemutató előadást értékelve rámutattam, és amit „komódelv”-nek aposztrofáltam: a festett, kész díszletegységek (hol a kisváros sziluettje a természet ölén; hol az elöljáró háza kívülről, hol egy belső terem, hol vendéglő külső terasza, háttérben a templommal; hol hársfák között a kertben; hol a ház belső szobái; utolsó kép: Werther lakása) szükség szerint ki- és be tologatása. Ennek előnye a pergő színváltás, azonban nem megoldott az évszakok váltakozása. A változó háttér előtt néhány kiemelt tárgynak van szerepe a cselekményben: virágcsokrok, egy asztal, egy kerevet, egy vitrin – benne a pisztollyal.

Amint az előbbiekben utaltam rá, a dalmű Werther és Charlotte vállain nyugszik, s mellettük jelentősebb feladat csak Charlotte húgának (Sophie-nek) és férjének (Albert) jut. A szerdai főpróba alapjában véve egy jólfésült, de kimondottan semleges előadást hozott. Örültem Brickner Szabolcs beállásának a címszerepbe, lírai tenorja kellemes benyomásokat tett rám, énekhangja szép, bár magasságai olykor kissé feszítetten szólnak, alapjában véve a korhűséget sugalló jelmezében a szerep jól fekszik neki. Mester Viktória szerepét talán kissé túl hűvösen, visszafogott eleganciával formálta meg, szólama énekhangjának regiszterei részletgazdagok, szépek, csak valahogy olyan súlytalannak találtam, s ezáltal nem hevített, nem kavart fel bennem katarzist keltő érzéseket. Kár érte, mert különben Werther oldalán, személyében, egy igazi mezzoszoprán hang állhatna, akik között/körül felforrósodik, izzik a levegő. Szemere Zitának Sophie szerepében nincs sok énekelnivalója, ezt a „naiv”, szubrett-szerű, cserfes, életvidám alakot tisztességgel, kedves bájjal abszolválja. Ugyancsak korrekt, de kissé szürke alakítást tár elénk Szegedi Csaba Albert megformálásával.

Már 2015-ben dicsértem, hogy francia operát értő francia karmester prezentálja felénk; a nagyszerű Michel Plasson után most napjaink egy ünnepelt dirigense, Alain Guingal személyében újra egy gall maestro vitte sikerre Jules Massenet Wertherét és osztozott az énekesekkel együtt - a kritikus megjegyzéseim mellett is – egy érzelmekben dús, kifejező zenei szépségeket felmutató előadás közönség általi elismerésében.
281 • Búbánat 2017-03-21 22:11:57
„Massenet és Magyarország” - Kamarakiállítás nyílt az Országos Széchenyi Könyvtárban Jules Massenet születésének 175. évfordulóján.

A kiállítást rendezte: Illyés Boglárka

Megtekinthető 2017. február 14-től május 27-ig a Zeneműtár folyosóján és olvasótermében, a tárak nyitvatartási idejében, keddtől péntekig 9-17 óráig, szombaton 9 és 14 óra között. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatók az időszaki kamarakiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják.

„Massenet az 1879-es szegedi árvíz kapcsán kinyilvánított magyarbarátsága révén egykor hallatlanul népszerű volt Magyarországon. 1865‒1885 között négyszer látogatott el hazánkba, Heródiás című operájának egyik előadását maga vezényelte. Személyes, baráti kapcsolatban állt Liszt Ferenccel, Hubay Jenővel, id. Ábrányi Kornéllal, Zichy Gézával, Podmaniczky Frigyessel, Erkel Sándorral és más magyar személyiségekkel.
Kiállításunkon megtekinthetőek, illetve meghallgathatóak e kapcsolatok érdekes dokumentumai, így például egy Magyarországon keletkezett korai Massenet-mű; a francia komponista és Liszt egymásra felelő induló-átiratai, melyek a szegedi árvízkárosultak megsegítésére indult jótékonysági mozgalom keretében készültek; a Suite sur le Roi de Lahore zenekari partitúrája, amely a Hubayval való zenei kooperáció emlékét, kettejük kézírását együtt őrzi; levélváltása Podmaniczky Frigyessel, a Nemzeti Színház intendánsával a Lahore királya című opera budapesti bemutatója kapcsán.”

280 • Búbánat 2016-08-13 17:32:45

• Vasárnapi Újság – 1912. 34. szám

MASSENET

A franczia zene egyik büszkesége, Jules Massenet, augusztus 13-án meghalt. Az egész kontinensen ünnepelték; minket magyarokat nemcsak ismert, hanem szeretett is, meglátogatta Magyarországot két ízben is: 1879-ben és az 1885. évi budapesti országos kiállítás idején; a magyar zene fölpezsdítette alkotó tehetségét, hatása alatt egy igen szép zenekari művet szerzett (Suite hongroise); és Szabadi Ignácznak, sok talpraesett magyar zenedarab szerzőjének
«Plevna induló»-ját, «Törökmagyar induló» czím alatt átkomponálta nagy zenekarra — olyformán, mint negyven évvel azelőtt Berlioz a Rákóczi-indulót; az eredetinél hosszabbá, főleg pedig művészibbé s hatásosabbá tette.
Akkor mi már hosszú évek óta gyönyörködtünk két nagy operájában.
A «Lahore királya», a czímszerepben Ódry Lehel felejthetetlen művészetével, heves pártharczokat idézett fel, mert az egzotikus, indiai tárgy sajátszerű zenéje tele volt az akkor rosszhírű «wagneri disszonancziával». Szépségeit untalan megrontotta ily fülsértő, szokatlan összhang — a mi azonban száz év óta mindig a művészet kifejezőeszközeinek haladását jelenti. A mai úgynevezett modern zeneszerzők művei mellett Massenet disszonancziái már valóságos naiv, gyermekded szépségeknek tűnnek fel. Szintén még a Nemzeti színházban hallottuk a nagy franczia szerző másik operáját: «Heródiás»-t; ekkorra már az egész közönség megbarátkozott Massenet stíljával, mindenkit elragadtak szárnyaló dallamai, forró páthosszal váltakozó nemes melegsége, újszerű deklamácziójának fordulatai — a kerek áriák összekötő részeiben — a zene páros ritmusába lágyan be-beomló triolái. S mind a két operában az eredeti, keleti dallamokkal fűszerezett ragyogó, mese-hangulatú balletzenének külön rendkívüli sikere volt. (A «Heródiás»-t a saját házába költözött Opera ide is átvitte ; már akkor a czímszerepet, Bartolucci Vittorinától Hilgermann Laura örökölte s vitte diadalra.)
Azóta írott operái közül «A navarrai lány» — Judit és Holofernesz története dióhéjban — ma is, tizenöt év óta, műsoron van a M. Kir. Operaházban ; főleg a zenekari intermezzo ma is ellenállhatatlan hatású. De az énekszólamok rámutatnak arra, hogy mért nem nyertek nálunk polgárjogot Massenetnek (az egy «Manon» kivételével) összes többi operái: Cid, Werther,
Esclarmonde, Thais, Ariane, Le jongleur de Notre-Dame, stb.
Sőt egyáltalán színre sem merték hozni az egymást felváltó operaigazgatók. Mindegyikben van ugyan hév, megvan a könnyű érthetőségre törekvő egyszerűség (homofonia), megvan a kidolgozásbeli csín, ragyogás és ízlés — de többé nem új hangok; a dallam eredetisége ép úgy hiányzik belőlük, mint az ellenállhatatlanul lebilincselő szenvedély vad ritmikája. Francziaországon kívül csak Bécsben volt tomboló és maradandó sikere két Massenet-dalműnek: mert «Manon»
és «Werther» zenéje, főképen pedig tárgyuk, különösen egyezik a bécsi kedélylyel, érzülettel ; másutt — olasz- és németországi színpadokon — ezeknek a sikere sem volt elég meleg és tartós. Nálunk a «Manon»
majdnem húsz évvel elkésett, pittoreszk zenéje tetszik is, műsoron is van. A kik azonban ismerjük Puccini «Manon
Lescaut»-ját: az olasz zeneköltő alkotó képzeletének adjuk a pálmát. A bécsi udvari opera is tisztelettel mellőzte a kiváló franczia zeneszerző többi dalműveit; mondhatni: csak a név becsületéért hozta színre a múlt télen, tíz évi késedelemmel, az
Anatole France elbeszéléséből írott «Miasszonyunk bohóczá»-t.
A tiszteletben, sőt dicsőségben, bőven volt része Massenet-nek: a százados hírnevű párisi Conservatoire tanítványából annak zeneszerzéstanára lett, a franczia szépművészeti akadémia tagja volt s a becsületrend nagykeresztjével díszítették fel. A sors különben is kegyes volt hozzá: születése óta jómódú volt, elérte a pátriárkák korát, épen negyedév telt el 70. születésnapja óta, mikor egreville-i pompás nyaralójában az utolsó, talán legnagyobb szerencse érte: a szenvedés nélküli, hirtelen halál.

/Kereszty István!
279 • smaragd 2016-08-13 15:28:41
A wienerphilharmoniker.at oldal archivumában megtekinthetőek a koncertek, amelyeken Jules Massenet műveit játszották, sok érdekesség fedezhető fel, 1902-ben maga vezényelte műveit.
278 • smaragd 2016-08-13 14:26:29
Massenet:Le Carillon
277 • smaragd 2016-08-13 14:15:30
Jules Massenet, wikipedia
276 • Búbánat 2016-08-13 12:49:54
104 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Jules Massenet
(1842.V.12. – 1912.VIII.13.)

Ma este a Bartók rádió is megemlékezik a kiváló francia zeneszerzőről, műsorára tűzve egy manapság ritkán játszott operája New York-i Metropolitan Operaház Archívumából válogatott előadásának hangfelvételét:

19.00 – 21.41 A Metropolitan Operaház Archívumából V/3. rész

Jules Massenet: Esclarmonde

Négyfelvonásos opera elő- és utójátékkal

(New York, 1976. december 11.)

Szövegét Alfred Blau és Louis-Ferdinand de Gramont írta

Vezényel: Richard Bonynge

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Esclarmonde, Bizánc császárnője - Joan Sutherland (szoprán)
Parseis, a testvére - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán)
Phorcas császár, az apjuk - Clifford Grant (basszus)
Cléomer, a franciák királya - John Macurdy (basszus)
Blois püspöke - Louis Quilico (bariton)
Enéas, bizánci lovag, Parséis jegyese - John Carpenter (tenor)
Szaracén követ - Charles Anthony (bariton)
Roland - Giacomo Aragall (tenor)
A bizánci udvar hirdetője - Paul Franke (tenor)
275 • Búbánat Előzmény 274 2015-10-26 01:31:34
Visszatérve Massenet-re, elsősorban a Manon lenne az az operája, amit a Werther után elő kellene vennie az Operaháznak. Régi tartozás lenne a darab újbóli bemutatója - utoljára 1944-ben került színpadra a mű. Puccini operája mellett Massenet-nak ez a híres műve is helyet érdemelne a repertoáron - már csak az összehasonlításuk miatt is.
274 • Ardelao Előzmény 273 2015-10-25 22:16:26

Olyan remek francia operákat mellőznek, vagy elő sem adnak, hogy az már szinte bűn.
Ha nem lenne CD vagy DVD felvétel, - szerencsére, ma már eléggé sokról van - nem is tudnánk, hogy milyen művektől fosztják meg a magyar operakedvelő közönséget.
273 • Búbánat Előzmény 272 2015-10-25 22:01:44
De Auber operáit is szívesen látnám színpadunkon. A hatvanas évek elején játszották a Fra Diavolót. Pompás vígopera. Házy Erzsébet is énekelt benne (Zerlinát).
272 • Kaliban 2015-10-25 21:43:27
A francia romantikus operák és a Werther Budapesten. Egy másik áttekintés.
271 • Ardelao Előzmény 269 2015-10-25 21:30:16
Meyerbeer operák már szintén esedékesek lennének bemutatásra.
270 • Kaliban Előzmény 269 2015-10-25 20:40:18
Végre ismét az Operában - a szegediek előadását ugye nem rég láttam :-).
269 • Kaliban Előzmény 268 2015-10-25 20:39:47
Én Hoffmann szeretnék végre látni - ahhoz még a szerepek kiosztása is megoldható lenne.

Amúgy a következő évad a reformáció szellemében fog eltelni és azt hiszem Ókovács már utalt rá, hogy lesz Meyerbeer bemutató: Hugenották vagy A próféta. Esetleg mindkettő.

És jó lenne egyszer Gyöngyhalászok Bizétől, amit utoljára az első évadokban játszottak a megnyitó után az 1880-as években ha jól emlékszem.
268 • Búbánat Előzmény 267 2015-10-25 19:25:19
A Manon-operát is szívesen látnám dalszínházunkban (viszont kapunk majd egy Manon-balettet), meg a CID-et. Sajnos, reménytelen ügy ez - ismerve a MÁO-nak a francia operáktól való viszonylagos "távolságtartását". Közel harminc év után most tért vissza a Werther. A Faustot bő tíz év után kaptuk vissza. A Hoffmann meséit tavaly a szegedi operatársulat vendégjátékában láthattuk,Pesten nincs repertoáron. Lesz majd egy Gounod Rómeó és Júlia, mindössze egy alkalommal, koncertszerűen. És kész. A Carmen viszont folyamatosan jelen van operaszínpadunkon. Mindez nagyon kevés, szinte semmi, ha a francia operák gazdag tárházára gondolok.
267 • Ardelao Előzmény 265 2015-10-25 13:30:45

Hogy „kapásból” egy néhányat említsek:

Herodiade, Thaїs, Roi de Lahore, Esclarmonde, Cendrillon, La Navarraise.

Egyik jobb mint a másik! Lehetne választani!
És még, amiket még nem is írtam.
266 • Ardelao Előzmény 265 2015-10-25 13:06:03
Már nagyon esedékes lenne újra, több Massenet mű benutatása az Operaházban!
265 • Kaliban 2015-10-25 10:51:36
Massenet az Operaházban - egy kis áttekintő.
264 • Búbánat 2015-01-31 11:03:56
2015. 03.27. Paris, Palais Garnier_Massenet: Le Cid

„Under the expert direction of Michel Plasson, an epic cast brings together Roberto Alagna, Sonia Ganassi, Paul Gay and Annick Massis to breathe new life into this timeless dramatisation of honour and love.”
263 • Búbánat 2015-01-31 11:02:52
Le roi de Lahore

Sunday 1 March 2015

Opera in 5 Acts. Concert performance in French

Queen Elizabeth Hall
262 • Haandel 2015-01-19 15:48:34
Jules Massenet: "Le Roi de Lahore"
Dienstag 20. Jänner 2015 | 00:08 | Ö1 (+ 7 Tage Ö1)

Luis Lima (Alim), Joan Sutherland (Sita), Sherrill Milnes (Scindia), Nicolai Ghiaurov (Indra), James Morris (Timour), Huguette Tourangeau (Kaled) u.a.;
London Voices; National Philharmonic Orchestra; Dirigent: Richard Bonynge
(aufgenommen 1979 in London)

ArkivMusic
261 • Haandel Előzmény 260 2014-11-30 10:27:18
Hangtár

Écouter l’émission disponible jusqu'au 29/12/2014
260 • Haandel 2014-11-29 08:10:24
Opéra enregistré le 18 novembre au Théâtre des Champs-Elysées (Paris)
Cléopâtre de Jules Massenet
le samedi 29 novembre 2014 | 19h00 | France Musique | (Web/Astra 19.2°E)

Cléopâtre, opéra en quatre actes de Jules Massenet (1842-1912) sur un livret de Louis Payen.
Créé à l'Opéra de Monte-Carlo le 23 février 1914.

Sophie Koch, Cléopâtre
Frédéric Goncalves, Marc-Antoine
Cassandre Berthon, Octavie
Olivia Doray, Charmion
Benjamin Bernheim, Spakos
Pierre-Yves Binard, Ennius
Jean-Gabriel Saint Martin, Sévérus, Amnhès, une voix
Yuri Kissin, L’esclave de la porte, un esclave

Orchestre Symphonique de Mulhouse
Chœur de l’Orchestre de Paris
Michel Plasson, direction
259 • Búbánat 2014-09-29 12:03:22
Roberto Alagna énekel Massenet: Le Cid c. operájában

Mezzo csatorna, ma 15.55 óra

Roberto Alagna (Rodrigue)
Béatrice Uria-Monzon (Chimène)
Kimy McLaren (L'infante)
Francesco Ellero d'Artegna (Don Diègue)
Franco Pomponi (Le roi)

Marseille Philharmonic Orchestra, Jacques Lacombe (direction)

Charles Roubaud (stage direction)

Recorded at the Opéra de Marseille in June 2011

Length:
02:20:00
258 • Haandel Előzmény 256 2014-07-13 17:03:56
WDR3
257 • Búbánat Előzmény 256 2014-07-13 12:05:47
Jules Massenet: Le Mage

Idén megjelent ez a koncertfelvétel 2 CD-n –egy könyv mellékleteként! Ebben megtalálhatjuk a teljes librettót is, francia és angol nyelven. Emellett zenetörténészek elemző írásait is olvashatjuk az opera keletkezéséről, előadás-történetéről, az opera zenéjéről, szövegéről. A könyv tartalmazza az opera szinopszisának leírását is, de érdemes elolvasni azt is, hogyan emlékezik vissza Massenet saját művére. Mindezt franciául és angolul is elolvashatjuk. A könyvet több fotó, rajz illusztrálja. A CD-ről, a koncertfelvétel szereplőiről, közreműködőiről minden lényeges adat ugyancsak megtalálható a kötet végén.
A 152 oldalas könyv mellékletét képező két CD közül az első a könyv elejére, a második a könyv végére került – egy –egy „zsebbe” elhelyezve.
256 • Haandel 2014-07-13 08:57:35
Le Mage von Jules Massenet
13. Juli 2014 | 20.05 - 23.00 Uhr | WDR 3
Anahita, Königin von Turan: Catherine Hunold
Varedha, Tochter des Hohepriesters: Kate Aldrich
Zarâstra, persischer Feldherr: Luca Lombardo
Amrou, Hohepriester: Jean-François Lapointe
Der König von Persien: Marcel Vanaud
Ein turanischer Gefangener: Julien Dran
Ein persischer Führer/Ein Herold: Florian Sempey

Chœur Lyrique Saint-Étienne Loire
Orchestre Symphonique Saint-Étienne Loire
Leitung: Laurent Campellone

Aufnahme vom 11. November 2012 aus dem Grand Théâtre Massenet, Saint-Étienne

Wikipedia
255 • lujza Előzmény 254 2014-07-08 22:33:03
Az, hogy nem lehet mindkettőt hallgatni. Sokáig hezitáltam, mielőtt váltottam, és nem is bántam meg, de azóta rá se nézek a Mezzo műsorára.
254 • Búbánat Előzmény 253 2014-07-08 12:50:25
Mi a bosszúságod oka? Különben és is dühös voltam, amikor kivették a csomagomból a Mezzót, de aztán megbékéltem a helyére előfizethető másik komolyzenei csatorna, az Unitel Classica műsorprofiljával.
253 • lujza Előzmény 250 2014-07-07 23:39:19
Én ilyesmivel inkább nem bosszantom magamat.
252 • Búbánat 2014-07-07 20:55:03
Épp most megy az Unitel Classica csatornán

21:20 - 00:00

Massenet: Manon

Anna Netrebko • Rolando Villazón
Alfredo Daza • Christof Fischesser

Staatskapelle Berlin
Daniel Barenboim

Directed by Vincent Paterson

Int. Release 15 Aug. 2008

From the State Opera Unter den Linden, Berlin.
251 • macskás Előzmény 250 2014-07-07 13:01:44
Plátói
:)
250 • Búbánat Előzmény 249 2014-07-07 12:37:49
Csak az utóbbit! De a műsorújságomban napról napra követem a Mezzo programját is.
249 • lujza Előzmény 248 2014-07-07 00:00:54
Egész jó volt!
Kedves Búbánat, Te a Mezzot és a Classicát is nézed?
248 • Búbánat 2014-07-06 10:21:34
Ma délután (12.45 – 15.00) az Unitel Classica csatorna műsorán szerepel:

Aus dem Badischen Staatstheater Karlsruhe: "Werther" von Jules Massenet

Musikalische Leitung: Daniel Carlberg

Inszenierung: Robert Tannenbaum.


Keith Ikaia-Purdy (Werther)
Silvia Hablowetz (Charlotte)
Armin Kolarczyk (Albert)
Ina Schlingensiepen (Sophie)

(2007)
247 • Búbánat 2014-06-28 12:46:50
Ma este a Mezzo csatornán láthatjuk ismét:

20.30 - Werther, by Jules Massenet

Orchestre de l'Opéra national de Paris, Michel Plasson (direction)

Jonas Kaufmann (Werther), Sophie Koch (Charlotte), Ludovic Tézier (Albert), Alain Vernhes (Le Bailli), Andreas Jaggi (Jean Schmidt), Christian Tréguie (Johann), Anne-Catherine Gillet (Sophie),
Maîtrise des Hauts-de-Seine/choeur d'enfants de l'Opéra national de Paris

Benoît Jacquot (stage director)

Length: 2:41:49
246 • lujza Előzmény 244 2014-06-23 23:44:44
Engem is! Köszönöm!
245 • Búbánat Előzmény 244 2014-06-23 14:14:11
Kedves telramund!

Nagyon megörvendeztettél ezzel a kép- és hangfelvétellel! Köszönöm.
244 • telramund Előzmény 242 2014-06-22 18:30:31
http://www.youtube.com/watch?v=9lqKIa90YZg

Ez ugyan nem a bécsi csak Caballe,Carreras.Átmásolod egy usb-re,azt bedugod a tv usb-bemenetébe és nézheted, hallhatod!Vagy HDMI csatlakozóval direktben a you-tubról.
243 • Heiner Lajos Előzmény 242 2014-06-22 17:18:02
Nem tudok arról, hogy "hivatalosan" megjelent.
Inkomplett változat az USA-ból rendelhető.
242 • Búbánat 2014-06-22 12:06:35
Ezt a DVD-t miért nem forgalmazzák Magyarországon?

Herodiade – Vienna, 1995

Viotti – Baltsa, Domingo, Pons, Gustafson, Furlanetto

Egyáltalán, idehaza nem tudok hozzájutni DVD-n egyetlen Herodiade-produkció felvételéhez sem! Ez a bánatom.
241 • Haandel Előzmény 234 2014-06-22 08:47:18
Massenet: Herodiade
June 22, 2014 | 19:00 | WWUH

This opera, which premiered in Brussels in 1881 with great success, is Massenet's take on the story of Salome, and while his source material is the same (Gustav Flaubert's 1877 novella), Massenet's musical treatment is completely different from the Salome opera of Richard Struass. Massenet's Herodiade went on to triumph in Paris in 1884 and elsewhere, but it fell out of the repertoire in the 1920's, then disappeared until the general of Jules Massenet's operas in the 1970's.

San Francisco Opera revived Herodiade in 1994. Valery Gergiev led the San Francisco Opera Orchestra and Chorus, with a stellar cast of the era. Soprano Renee Fleming tops the bill as Salome. John the Baptist is superstar tenor Placido Domingo. The recording of the SF Opera production came back into circulation in 2013 on two CD's courtesy of Newton Classics of the UK.
Date of Recording: 11/1994
Venue: Live War Memorial Opera House, San Francisco
240 • Búbánat 2014-03-15 13:12:50
Az Unitel Classica csatornán szintén a Werther kerül sugárzásra ma 16.25 és 18.45 óra között:

Jules MASSENET: Werther

Keith Ikaia-Purdy (tenor) – Werther;
Armin Kolarczyk (baritone) – Albert;
Tero Hannula (bass) – Le Bailli;
Andreas Heidecker (tenor) – Schmidt;
Mika Kares (bass) – Johann;
Gideon Poppe (tenor) – Brühlmann;
Silvia Hablowetz (mezzo-soprano) – Charlotte;
Ina Schlingensiepen (soprano) – Sophie;
Clara Lim (soprano) – Käthchen

Children Chorus of the Helmholtz-Gymnasium;
Supernumeraries of the Badisches Staatstheater Karlsruhe;
Badische Staatskapelle/Daniel Carlberg

Stage director: Robert Tannenbaum

rec. Live, Badisches Staatstheatre Karlsruhe, 2007
239 • Búbánat Előzmény 238 2014-03-14 11:34:11
Valóban, aktuális: holnap este a Bartók Rádió élőben kapcsolja a MET-et, honnan a Werthert közvetítik Jonas Kaufmann (Werther) és Sophie Koch (Charlotte) főszereplésével.
238 • Héterő 2014-03-14 10:30:50
Aktuális: Werther-kedvelőknek két szép részlet (magyar felirattal): Álvarez, Garanča, Şerban, STOP

Charlotte (Werther)

Werther - Ossian
237 • frushena Előzmény 236 2013-12-16 23:10:08
kiváló!
236 • Búbánat 2013-12-15 15:09:39
Massenet: Cendrillon (Hamupipőke) - Joyce DiDonato címszereplésével a Royal Opera Huse 2011-es produkcióját láthatjuk ma délután öt órától a Mezzo csatornán.
235 • Búbánat 2013-06-16 10:17:03
Jules Massenet: Don Quichotte

Miskolci Operafesztivál – Bartók Plusz….

2013. június 16., vasárnap 21 óra, Nyári Színház

Operaelőadás - A libereci (Csehország) František Xaver Šalda Színház vendégjátéka.

Szereplők: Dulcinea ‒ Jana Wallingerová, Don Quichotte ‒ Jiří Přibyl, Sancho ‒ Filip Bandžak, Pédro ‒ Lívia Obručník Vénosová, Garcias ‒ Věra Poláchová, Rodriguez ‒ Michal Bragagnolo, Juan ‒ Dušan Růžička, Banditafőnök ‒ Pavel Hejl

Közreműködik: a František Xaver Šalda Színház énekkara, tánckara és zenekara (Liberec, Csehország)

Karmester: Martin Doubravský

Kórusvezető: Martin Veselý
Koreográfus: Martin Goga
Díszlet: Marie Blažková
Jelmez: Marie Blažková
Dramaturg: Vojtěch Havlík
Rendezőasszisztens: Jana Ottová

Rendezte: Linda Keprtova

Cervantes „langaléta lovagjának” klasszikus históriáját Jules Massenet színes zenei mozaikokban, különböző stílusokban kalandozó muzsikában formálja meg. A mély melankólia és a féktelen öröm, a gyengéd szerelmi vallomás és a hiábavaló, a „szélmalmok” elleni elkeseredett küzdelem egységben fonódnak ebben a hősi komédiában, ahogyan a szerző nevezte operáját. Don Quichotte, Sancho Panza és a szépséges Dulcinea története utazás az érzelmek széles skáláján.

A csehországi Liberec város színházának klasszikus rendezési elvek szerint színpadra állított, hagyományos díszletek között, korhű jelmezben előadott produkciója a Prágában rendezett Opera 2013 fesztiválon elnyerte a Cseh Köztársaság legjobb operaelőadásának járó kritikusok díját.

234 • Búbánat 2013-06-12 09:40:09

Tegnap kaptam meg az értesítést a hazai forgalmazótól, hogy Jules Massenet: Herodiade című operája - élő produkció! - felvétele kerül rövidesen a lemezboltokba:

Placido Domingo
Renée Fleming
Dolora Zajick
Juan Pons

San Francisco Opera Orch & Chorus
Valery Gergiev
1994

Newton Classics
2 CD

233 • Haandel 2013-06-11 17:08:21
Jules Massenet: "La Navarraise"
11.06.2013 | 19:05 bis 20:00 Uhr | BR-Klassik | (Web/Astra 19.2°E)
Episode lyrique in zwei Akten | In französischer Sprache

Anita - Marilyn Horne
Araquil - Plácido Domingo
Garrido - Sherrill Milnes
und andere
Ambrosian Opera Chorus
London Symphony Orchestra
Leitung: Henry Lewis
Aufnahme von 1975
232 • Búbánat 2012-11-10 10:22:05
Ma a Bartók Rádióban

16.40-től Rádióhangversenyek (I. és II.)

17.40 II. 100 éve hunyt el Jules Massenet

Wiedemann Bernadett énekel
Zongorán közreműködik Virág Emese

1. Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila bosszúáriája
2. Debussy - a) Szép este, b) Csipkerózsika
3. Massenet: Werther - Charlotte levéláriája
4. Satie: I. gnossienne (Virág)
5. Massenet - a) Az improvizatőr, b) Elégia
6. Bizet: Carmen – Habanera
7. Massenet: Don Quichotte - Dulcinea áriája
8. Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila áriája (I.felv)
9. Debussy: A lenhajú lány (Virág)
10. Massenet - a) Éjszakai pillangók, b) Spanyol éjszaka, c) Werther - Charlotte áriája (III. felv)
11. Saint-Saëns: Sámson és Delila – Csókária
12. Poulenc: A szerelem útjai

(Az MR Márványtermében csütörtökön – 2012.11.8. - megtartott hangverseny felvétele)
231 • Búbánat 2012-10-12 19:26:20
A napokban Budapesten járt Vizin Viktória, a Carmenjei előtt egy interjúban elmondta:
Budapesten kezdi el Massenet Werther című operájának női főszerepét, Charlotte-ot megtanulni, azután Chicagóban folytatja. A premier 2013 februárjában Glasgowban lesz, majd Edinburghban és más városokban is bemutatják a produkciót.
230 • Héterő 2012-10-12 15:23:30
Miskolcon is Werther.
Filmvetítés 19-én pénteken, délután 4-kor a Csodamalom Bábszínházban. STOP-felvétel, Şerban, Álvarez, Garanča.
229 • Haandel Előzmény 228 2012-10-10 07:44:28
Massenet: Werther
228 • Haandel Előzmény 216 2012-10-10 07:44:08
url]http://www.medici.tv/#!/werther-jules-massenet-benoit-jacquot-bastille;Massenet: Werther[/url]
10.10.2012 | 16:00 CET | medici.tv

This programme will be broadcast free of charge on medici.tv on Wednesday, October 10! Be ready for 2pm GMT time!

Jonas Kaufmann (Werther)
Sophie Koch (Charlotte)
Ludovic Tézier (Albert)
Anne-Catherine Gillet (Sophie)
Alain Vernhes (Le Bailli)
Andreas Jaggi (Schmidt)
Christian Tréguier (Johann)
Alexandre Duhamel (Bruhlmann)
Olivia Doray (Kätchen)
Orchestre du Théâtre National de l'Opéra de Paris
Maîtrise des Hauts-de-Seine
Michel Plassonconductor

Registration
227 • bermuda Előzmény 226 2012-10-09 22:26:06
Élveztem ezt a ritkaságot,a kiváló énekeseket,köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet.
Massenet operáit nagyon szívesen hallgatom....nincsenek "elcsépelve":))
226 • Búbánat 2012-10-09 12:20:54
Ma este a Bartók Rádióban

19.35 – 22.00: Massenet: Hamupipőke (Cendrillon)

Négyfelvonásos opera.

Szövegét - Perrault meséje nyomán - Henri Cain írta.

Vez. Julius Rudel

Km. Ambrosian Operakórus (karig. John McCarthy) és a Philharmonia Zenekar

Szereposztás:

Hamupipőke - Frederica von Stade (mezzoszoprán)
A herceg – NICOLAI GEDDA (tenor)
Madame de la Haltiere - Jane Berbié (mezzoszoprán),
Pandolfe - Jules Bastin (basszus)
A tündér - Ruth Welting (szoprán)
Noémie - Teresa Cahill
Dorothée - Elizabeth Bainbridge
A király - Claude Méloni
Dékán - Paul Crook
Ceremóniamester - Christian du Plessis
Miniszterelnök - John Noble
A hírnök hangja - Claude Méloni

(1979)

Ideírom az RTV Részletesben olvasható műsorismertető sorokat:

Massenet (1842-1912) korának legnépszerűbb francia zeneszerzője volt, operáit – húsznál is többet alkotott – külföldön is nagy becsben tartották. Halála után azonban csak két műve – a Manon és a Werther – vált a repertoár állandó részévé. A sok feldolgozásból ismert tündérmeséből az 1890-es évek közepén komponálta meg a maga változatát, melyet 1899. május 24-én átütő sikerrel mutattak be. Massenet nagy hangsúlyt fektetett Hamupipőke „furcsa” családjának ábrázolására, és különösen izgalmasan, érzelemtelítetten dolgozta ki a mostohasorba kényszerített lány és az édesapa (Pandolfe) bensőséges kapcsolatát. A Herceg szerepét a premieren szoprán énekesnő, az egyik leghíresebb lemezfelvételén azonban tenor, NICOLAI GEDDA énekelte. A XVIII. Század világát idéző zenei stílusjátékok révén a történet mintha rokokó paravánok előtt játszódna. Massenet zenéje ugyanazt a keserédes nosztalgiát sugározza, mint Richard Strauss bő évtizeddel későbbi operái, A rózsalovag vagy az Ariadne Naxos szigetén.


225 • Steff 2012-08-13 20:46:09
1885-ben ő is és Delibes is Budapesten járt, és az anekdota szerint a Korona kávéházban (Váci u.—Régi posta sarok) biliárdoztak. Egész tömeg gyűlt össze, még kintről is figyelték a két híresség játékát. Aztán egyszer csak egy fiatal magyar manusz ajánlkozott, hogy beszáll harmadiknak, amit udvariasan megengedtek. De hamar kiesett, leült egy székre, és elnyomta az álom. Massenet állítólag felsóhajtott: bárcsak az ágyában tudna olyan édesen aludni, mint ez a fiatalember a széken. Delibes erre azt felelte: ő álmatlanság ellen Massenet-zenét szokott hallgatni.
224 • Búbánat 2012-08-12 11:46:44
Jules Massenet halálának holnapi, 100. évfordulója elé nézve érdemesnek tartottam ide linkelni Hugh Macdonaldnak a Grove Online-on megjelent írását, melynek magyar nyelvű fordítását Bősze Ádám Zenei Antikváriuma internetes oldalán közli.

A neves francia zeneszerző portréjának vázlatos áttekintése mellett több, kevésbé számon tartott életrajzi adalékot és más érdekességeket is elénk tár a pályakép felrajzolásában a cikk szerzője.

223 • Haandel 2012-08-09 16:02:39
"Plüsch", Melodie, Theaterzauber: gefeierter Jules Massenet (* 12. Mai 1842 - † 13. August 1912)
09. August 2012 | 19:30 | Ö1 | (Web/Astra 19.2°E)
222 • Búbánat Előzmény 221 2012-05-11 01:06:24
Jövő heti közvetítési időpontokra utaltam.
221 • Búbánat 2012-05-11 01:05:03
Massenet: Cendrillon

Jules Massenet franciás eleganciával és – Rossini vígoperára hangoltjától eltérően – mértéktartással zenésítette meg Perrault Hamupipőkéjét (Opéra-Comique, Paris, 1899). A történetet meghagyta annak, ami: tündérmese a javából, csodákkal, finom humorral, emberséggel. Kedves, könnyed, de nem súlytalan. Azt, hogy mennyire maradandó, mindenki megítélheti, aki megnézi a Mezzo szerdai (13.30 órakor) és vasárnapi (17 órai kezdés) közvetítését a londoni Királyi Operaház, a Covent Garden tavaly nyáron rögzített előadását.

Cendrillon .....Joyce DiDonato (Mezzo-soprano)
La Fée ..... Eglise Gutiérrez (Soprano)
Le Prince Charmant ..... Alice Coote (Mezzo-soprano)
Madame de la Haltière ..... Ewa Podles (Mezzo-soprano)
Pandolfe ..... Jean-Philippe Lafont (Baritone)
Noémie ..... Madeleine Pierard (Soprano)
Dorothée ..... Kai Rüütel (Mezzo-soprano)
Roi ..... Jeremy White (Bass)
Doyen de la Faculté ..... Harry Nicoll (Tenor)
Surintendant des Plaisirs ..... Dawid Kimberg (Baritone)
Premier Ministre ..... John-Owen Miley-Read

Royal Opera House orchestra & chorus
Conductor ..... Bertrand de Billy
Director: Laurent Pelly.

220 • Haandel 2011-11-21 16:09:57
Jules Massenet: "Esclarmonde"
22. November 2011 | 00:08 – 03:00 | Ö1 | (Web/Astra 19.2°E)

Joan Sutherland (Esclarmonde), Giacomo Aragall (Roland), Huguette Tourangeau (Parseis), Clifford Grant (Phorcas), Ryland Davies (Eneas), Robert Lloyd (Cleomer) u. a.
John Alldis Choir; National Philharmonic Orchestra
Dirigent: Richard Bonynge
(aufgenommen 1975 in London)

Hangtár →→→
Wikipedia →→→
219 • Búbánat 2011-08-13 12:03:56
Bartók Rádió ma 14 és 15 óra között sugározza:

Évfordulók nyomában - in memoriam Jules Massenet (1842. május 12. – 1912. augusztus 13.)

1. Massenet: a) Elégia Op. 10. (Joshua Bell - hegedű, Academy of St.Martin in the Fields, vez: Michael Stern)

b) The Last Sleep of the Virgin (A szűz utolsó álma) (Hilary Robinson - gordonka, City of Birmingham Symphony Orchestra, vez.: Louis Frémaux)

c) A tündér álma a Hamupipőke c. operából (Patricia Petibon - ének, Lyon-i Nemzeti Opera Ének- és Zenekara, vez.: Yves Abel)

d) Meditáció a Thais című operából (Kovács Imre - fuvola, Sipkai Deborah - hárfa)

2. Hubay Jenő: Szvit Massenet Lahore királya című operája nyomán (Szecsődi Ferenc - hegedű, Kassai István - zongora)

3. Massenet: Le Cid - balettzene (Anthony Moroney - fuvola, Elizabeth Robinson - angolkürt, Birminghami Szimfonikus Zenekar, vez: Louis Frémaux)

Szerkesztő: Fittler Katalin
218 • Búbánat 2011-06-17 17:31:35
Ma este a Mezzón:

20.00 - 22.50

Le Cid, by Jules Massenet

Roberto Alagna (Rodrigue),
Béatrice Uria-Monzon (Chimène),
Kimy McLaren (L'infante),
Francesco Ellero d'Artegna (Don Diègue),
Alain Vernhes (Le roi),

Marseille Philharmonic Orchestra,
Jacques Lacombe (direction)

Charles Roubaud (stage direction)
217 • Haandel Előzmény 216 2011-05-08 20:24:51
Arte videótár
Werther
216 • Haandel 2011-05-06 17:29:10
Jules Massenet: Werther Aus der Pariser Opéra Bastille
Samstag 7. Mai 2011 | 08:50 | Arte / Arte HD (Astra 19.2°E, kódolatlan)

Jonas Kaufmann (Werther), Ludovic Tézier (Albert), Alain Vernhes (Le Bailli), Andreas Jäggi (Schmidt), Sophie Koch (Charlotte), Anne-Catherine Gillet (Sophie), Christian Tréguier (Johann)
215 • mimi59 2010-08-13 15:48:03
G.ARAGALL nagyon jó!!!!!!!!!!!!
Valahol megvan a szereposztás, de most nincs időm megkeresni.
214 • mimi59 Előzmény 213 2010-08-13 15:44:03
Most hallgatom, egy 1977-es felvételen G.ARAGALL énekli a főszerepet.
Szerette Charlotte Werthert?
213 • Haandel 2010-06-20 09:28:15
Jules Massenet: Werther Wiener Staatsoper, 2005
2010-06-21 | 2:00-4:10 | 3sat

Werther - Marcelo Álvarez
Charlotte - Elīna Garanča
Albert - Adrian Eröd
Le Bailli - Alfred Sramek
Sophie - Ileana Tonca
Chor: Wiener Staatsoper
Orchester: Wiener Staatsoper
Musikalische Leitung: Philippe Jordan
Inszenierung: Andrei Serban
212 • Seymour Előzmény 210 2010-03-05 09:08:13
Ez igazán remek hír, úg látszik elkerülte a figyelmemet, vagy a tegnapi sajtótájékoztatón nem említették?
211 • tiberio Előzmény 210 2010-03-05 08:03:51
Igaz, hogy Polgár László énekli?
210 • Búbánat 2010-03-04 23:18:48
Nyáron, a Miskolci Operafesztiválon színre kerül Massenet Don Quichotte-éja a Szófiai Opera előadásában.
209 • Búbánat 2009-06-30 14:39:31
Nemsokára új DVD-ről élvezhetjük a Thaist! A Dynamic után az Arthaus Musik is előrukkolt egy élő produkció felvételével. Eva Mei után Barbara Frittolit láthatjuk-hallhatjuk majd a címszerepben…és Atanelit mint Athanaelt!

Jules Massenet: Thais

Barbara Frittoli, Lado Ataneli, Alessandro Liberatore
Teatro Regio Torino

Conducted by Gianandrea Noseda - Directed by Stefano Poda

Live from the Teatro Regio di Torino, 2008

Arthaus Musik
NTSC / Catalogue-No: 101385 / Barcode (UPC): 807280138597
Distribution Rights: Worldwide


Available from NGL by July 2009
208 • frushena Előzmény 207 2009-05-31 20:37:13
Szép opera, nekem ugyan nem ez van meg, de nagyon tetszett. (Emlékeim szerint!)
207 • Sesto 2009-05-28 14:12:11
...ugyan nem Massenet, de a francia fach számára - ha jól tudom ezt és az Offenbach-topic-ot leszámítva nincs más "hely" - akkor talán leginkább ide:


G. Bizet, "Ivan IV."

* MULA
* GAVIN
* TÉZIER
* Gay
* Vassiliev
* Bonde-Hansen
* Bard
* Nigogosshian
* Tronc
* Castagnetti
* Aubert


Choeur de Radio France - Orchestre National de France - Schonwandt


(Naive - 2002)
206 • partitúra 2009-05-14 19:20:12
Ha valakinek meglenne Massenet Manon című operájából a Toi, Vous! -kettős, az el tudná küldeni nekem?
Többit privátban.
205 • Sesto Előzmény 204 2009-04-08 09:26:46
....sajnos nem ö énekel - csupán a (francia) repertoárjából készült válogatás....
S a francia kolléganöje számomra eddig mindig kivétel nélkül nagy csalódás volt - ugyanis sztratoszférikus magasságokon kivül - nem sok semmit mutatott meg; itt kivételesen tényleg nagyon jó.
Le a kalappal!

(Ha már Ivogün: a "Preiser" által kiadott albumok hallgathatatlanok: recsegnek-ropognak, mintha egy ócska, horgany locsolókanna lemne, de a "Nimbus Records" felvételei alapján már sokkal egyértelmübb képet kap a hallgató, hogy milyen kivételes énekmüvész lehetett Ivogün-t, akit szerintem egyik híres növendéke sem volt képes lekörözni: Schwarzkopf, Streich etc.)
204 • tiramisu Előzmény 203 2009-04-08 09:11:52
Húha !
Ez nem semmi! Ivogün? Istenem, de nagy ritkaság ma már !
203 • Sesto 2009-04-08 09:10:24
...Massenet & Co.

"French opera arias - Maria Ivogün-töl Elizabeth Vidal-ig"


* Bizet, "La Jolie Dille de Perth"
* Thomas, "Le Romman d'Elvire"
* Thomas, "Hamlet"
* Thomas, L"e Comte Carmagnola"
* Thomas, "Mignon"
* Saint-Saens, "Parysatis"
* Massenet, "Manon"
* Gounod, "Faust"
* David, "Le Perle du Brésil"
* Massenet, "Thais"


Elizabeth Vidal - soprano
André Cognet - baritone
202 • Búbánat 2009-02-05 23:00:49

Új Ember, 2009. február 1.

Az alanti cikk szerzője: Szigeti László

„Nekünk is szól…”

Egy bűnös nő megtéréséről - szóban és zenében

Egy barátom a közelmúltban meghívott a New York-i Metropolitan egyik előadására. Mielőtt e hír olvastán bárki irigyelni kezdené feltételezett anyagi helyzetünket, gyorsan tegyük hozzá: a nagy utazáshoz elegendő volt villamosra szállnunk Pesten, ugyanis egy igazán dicsérendő ötlet nyomán a világ első számú dalszínházának némely produkcióját az utóbbi időben számos nagyvárosban közvetítik egyenes adásban. Több helyütt hatalmas mozik nézőterét sikerül megtölteni egy-egy ilyen alkalommal, nálunk a Művészetek Palotájának kicsiny vetítője ad otthont a csak a Hudson partján mindennapos programnak.

A szóban forgó estén a XIX-XX. század fordulójának ünnepelt francia zeneszerzője, Jules Massenet (1842-1912) Thaisz című operáját néztük meg, amely Jacques Anatole François Thibault, vagyis a napjainkban már álnevén is csak mérsékelten ismertebb Nobel-díjas író, Anatole France (1844-1924) 1890-ben megjelent regénye alapján született. Az ókeresztény korban játszódó történetet már napvilágra kerülése után három esztendővel megismerhette a hazai közönség is, a szerző művei közül elsőként. Negyven év múlva Szerb Antal fordította magyarra újból.

Thaisz, a közismert kurtizán a Krisztus utáni IV. században élt Alexandriában. Megtérésének történetét valószínűsíthetően már az V. században lejegyezték, de több későbbi gyűjteményben is felbukkan, köztük a XIII. században keletkezett, nagy hatású Arany legendában. (A római kalendárium szerint október 8-án emlékezik az egyház Szent Thaiszra.) A gyógyíthatatlanul agnosztikus Anatole France nem puszta véletlenségből találkozhatott e példázattal, ugyanis erős vonzalmat érzett a keresztény legendák, épületes olvasmányok iránt: közülük jó néhányat újraírt, rendszerint némi módosítással. Szerb Antal cseppnyi iróniával azt mondja erről: „...csak egy icipicit változtat rajtuk; csak éppen annyit, hogy ellenkező legyen az értelmük, mint eredetileg." Igaz, ami igaz, az alaptörténetben a Thaiszt Istenhez vezető egyiptomi remete, Paphnutius kétségtelenül pozitív, amúgy pedig teljesen sematikus alak. France „csavar egyet" a legendán: míg a szépség és a szerelem imádatában élő Thaisz az ő változatában is visszatalál a gyermekkorában megismert Krisztusba vetett hitéhez, nála a szent életű, szigorú szerzetes „önfeledt" elbizakodottságában mélyebbre süllyed a bűnben, mint azt az általa hajszolt eltévedt bárányról korábban feltételezte. De az eredeti mondandóba ellentétes lélekmozgást beleszövő France ezzel korántsem bizonyult a kereszténység ellenségének, sőt - s akár az is lehetséges, hogy szándéka ellenére - igen mély tanúságot tesz az evangéliumi igéről, melyet Krisztus az írástudóknak és a nép véneinek szegezett: „Bizony mondom nektek, hogy a vámosok és a cédák megelőznek benneteket az Isten országában."

A Thaiszt a mai napig hatásos marxista-leninista propaganda annak idején örömmel elemezgette, mint a közismerten antiklerikális France művét „az embertelen kereszténységről". Csakhogy a környezetszennyező félreértelmezések helyett érdemes magát a regényt elolvasni, melyben egy kételyekkel teli, csakugyan kritikus, világnézeti kérdésekben elnézően megengedő, mégoly „idegen próféta" szemével a kereszténység mélyére láthatunk. Ha ő nem is köteleződik el, amit mond, igazulásunkat segítheti. Emellett a mai olvasó számára időszerűen érdekesek és tanulságosak lehetnek a műnek a hanyatló ókori Rómát betöltő (már-már „posztmodern") világnézeti sokszínűségről szóló részei.

Nem véletlenül ihlette meg hát a regény a hit világának lüktetését műveiben gyakorta megjelenítő Massenet-t. A kötet első kiadása után négy évvel már be is mutatták Párizsban France nyomán íródott operáját. (A komponista alkotói képzeletét egyébként visszatérően foglalkoztatta „a bűnös asszony" témája, ennek gyümölcse a Mária Magdolnáról, Heródiásról vagy Éváról szóló műve.) A zenébe oltott Thaisz nem tartozik a születésüktől fogva rendszeresen játszott darabok közé. (Ennek egyik oka az lehet, hogy a maga korában elismert mester muzsikáját - többnyire fáradt fülű kritikusok - nemegyszer sziruposnak mondják, eltévesztve ezzel érzelem és érzelgősség határát, s méltatlanul félreállítva a szerző számos - jobb sorsra érdemes - alkotását.) A műből önálló életre kelt és rendkívüli „szólókarriert" futott be a Thaisz lelki átalakulását érzékeltető, a szépségnek és a fájdalomnak közös formát adó, Meditáció című intermezzo, melyben a zenekar mellett megszólaló hegedűjáték felejthetetlenül közelíti meg azt, ami a szavak szorításából már kisiklik.

A Metropolitan előadásán a címszereplő Renée Fleming éteri színeket festő hangjával, természetes bájával a szépséget idők feletti módon hordozó, s épp ezért mindig modern nőként keltette életre Thaisz alakját. A Massenet művében Athanael néven megjelenő szerzetes szerepét a színészi tehetséggel szintén megáldott Thomas Hampson alakította. Az ő énekük- játékuk, a XIX. század végét és a történet korát egyaránt megidéző rendezés, a karmester Jesús López-Cobos és a Meditáció hegedűszólamát előadó fiatal művész, David Chan mind hozzájárultak ahhoz, hogy a budapesti vetítőben végignézett közvetítés is elevenen érzékeltesse Massenet operájának spirituális mélységét.

201 • sphynx 2009-01-15 19:23:09
Netrebkóval kapcsolatban mindig irreleváns dolgok hangzanak el. Hogy "jó nő"-e vagy sem, tök érdektelen. Hogy technikailag vannak hiányosságai, na bumm! kinek nincsenek? (Más kérdés, hogy pl. fejlődőképes-e.) A lényeg, hogy a hangja rendkívül szép, plusz van egyénisége, ami 100 közül egynek van. Akinek ennyi nem elég, az magára vessen.
200 • Sesto Előzmény 198 2009-01-15 18:27:09
Nyetrebko és Belcanto - max. BelKONTÓ! :-(
199 • Sesto Előzmény 198 2009-01-15 18:20:35
...ez nem olyan eccccerü kérdés, ugyanis - hasonlóan Verdi Traviata-jához (mint "iskolapélda") - szinte ehhez a szerephez is szinte felvonásonként más-más hang kellene; vagyis lírai szoprán, spinto (drámai), virtuóz koloratúra és a végén puha, esendö lírai szopránként "kell(ene) meghalni" - ott már nem repkedhetnek a dB-ek....

Ráadásul Massenet annyiban eltér a francia klasszika egyéb szoprán hösnöitöl (pl. szembe állítva Gounod Faust - Marguerite vagy Juilette szólamával) hogy itt nem a magas, koloratúrás lágéban kezd és utána "megnyugszik a szerep", hanem viszonylag "lent" - azután jön az elsö drámaibb ária (pontosabban a 2. Manon ária), amit - live - illendö egy kicsit megküldeni és megpakolni: "Adieu, notre petite table" - s azután - szinte a darab közepén - a 3. ária a Gavotte, ahol aztán elö a virtuóz kvalitásokkal: koloratúra + csúcshangok etc., ha elötte a Manon (live) valóban "döngetett", akkor a 3. áriával lazán el lehet vérezni...

Szóval Manon-t szerintem szinte lehetetlen besorolni, nem is lenne szabad teljesen egyértelmüen beskatulyázni - nyilván a legkönnyebben egy drámai koloratúrszoprán bírkózhat meg a szerep nyújtotta nehézségekkel és buktatókkal, vagy akár egy dúsabb lírai szoprán jó magassággal és "fürge gégével" - bár ez utóbbi esetében egészen biztos nehezebb feladatnak számít,..............
198 • bermuda Előzmény 197 2009-01-15 16:57:03
Amennyiben jól tudom, Manon koloratur szerep, vagy tévedek?
Nyetrebko csak szeretne koloratur szoprán lenni, s felvállal pl Puritánokat...meg lehet nézni a "tubuson" hogyan kell Elvirát énekelni.....
197 • Sesto 2009-01-15 11:49:00
...sokkal jobb, mint Nyetrebko; másrészt szöke és teljes más tipus, s eleve nem olcsó (és egysíkúan) romlott qrvásra vette a fazont, hanem egyszerüen kifejezetten infantilis - kvázi, mint "aki nem tudja felmérni tetteinek követkeményeit", mert annyira érettlen - csak az életet, a szabadságot keresi és élvezi (=tk. egy "Lolita"!?! - na nem a Momus-ról!) - viszont az V. felv. "felnötté" vált - s nagyon aktív a szinpadon ez a piccola donna, végig akcióban,.......

A szerep meg úgy ahogy van perverz!!! Sills-t idézve: ez a szerep fachján belül Brünnhilde!
Hát ez bizony nagyon is igaz!

(A magyar publikum is egészen ismeri Mula-t, ha mást nem "The Fifth Element" c. B. Willis filmböl, ahol a kozmikus operadíva hangját adta - "Lucia" Örülési jelenetének részletével,.....)
196 • Sesto Előzmény 195 2009-01-15 11:43:14
..miért? Manon csak arról szól, hogy mennyire "szexi"?
195 • tarnhelm2 Előzmény 194 2009-01-15 11:25:11
És ez Inva Mula van olyan szexi mint Netrebko?
194 • Sesto 2009-01-14 23:28:06
...hmmmmm, érdekes egy darab és még érdekesebb elöadás (volt)

14. Jänner 2009

Massenet, MANON
(14. Aufführung in dieser Inszenierung)

Dirigent: Miguel Gomez-Martinez
Inszenierung: Andrei Serban
Ausstattung: Peter Pabst
Choreinstudierung: Thomas Lang

Manon: Inva Mula*
Chevalier Des Grieux: Ramón Vargas*
Graf Des Grieux: Dan Paul Dumitrescu
Lescaut: Adrian Eröd
G. de Morfontaine: Alexander Kaimbacher
Brétigny: Clemens Unterreiner
Poussette: Elisabeta Marin
Javotte: Sophie Marilley
Rosette: Zoryana Kushpler

(* Rollendebüt an der Wiener Staatsoper)


193 • frushena Előzmény 192 2008-12-07 19:01:28
Nos én nem tudok róla. Csak azért írtam, hogy 'nem DVD-n', mivel Te pont DVD-t néztél, hallgattál.

Amúgy ez Chérubin egy fantasztikusan összerakott mű! Azt hiszem estére is maradok a Franciáknál!
192 • Búbánat Előzmény 189 2008-12-07 18:55:09
Miért, kijött DVD-n is?
191 • frushena Előzmény 190 2008-12-07 15:55:29
A
190 • frushena 2008-12-07 15:54:50
Jules MSSENET : Chérubin

comédie chantée 3 Actes (François de Croisset/Henri Cain)

-June Anderson
-Dawn Upshaw
-Samuel Ramey
-Frederica Von Stade
-Jean-Marc Ivaldi
-Hélène Garetti
-Michel Trempont
-Brigitte Balleys
-Michel Sénéchal
-Claes H. Ahnsjö
-Armand Arapian
-Rainer Scholze

Munich Radio Symphony Orchestra, Bavarian State Opera Chorus

Conductor: Pinchas Steinberg
189 • frushena Előzmény 186 2008-12-07 01:00:27
Rám a "Roma" vár, de nem DVD-n!
188 • Kúp Flóris Előzmény 187 2008-12-06 21:08:31
Jöhetne, még:
baltaz-áron,
bárón
bat-áron,
doll-áron,
fel-áron,
fél-áron,
gábor-áron,
hat-áron,
hom-áron,
Koll-áron
kom.....
ja az árom:
minden-áron
ny-áron
Polg-áron
stb.:)
187 • macskás Előzmény 186 2008-12-06 13:18:11
Szamáron?:)
186 • Búbánat 2008-12-06 09:56:39
Elő karácsonyi ajándékként megérkezett hozzám a Don Quijote - DVD-n
185 • bermuda Előzmény 184 2008-10-20 23:00:43
:-)))))))
Igen , ha módomban áll ŐKET hallgatom.....sajnos már csak lemezről.
184 • zsoly Előzmény 183 2008-10-20 21:40:18
Mindez Geddával és Sillsszel, a két nagy kedvenceddel! :)
183 • bermuda 2008-10-20 20:52:38
J.Massenet:MANON

SILLS
GEDDA
Souzay
J.RUDEL
Nem olyan szenvedélyes és tökéletes, mint Puccinié,de egy csodaszép igazi francia nagyopera...
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
Kossuth tér

Ewald Rézfúvós Kvintett
17:00 : Bozsok
Sibrik kastély

A résztvevõk koncertje II.

19:00 : Veszprém
Jezsuita templom

Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Nagy Csaba (lant)

20:00 : Keszthely
Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Keller Qurtet
Érdi Tamás (zongora)

20:00 : Bozsok
Sibrik kastély

Matuz István (fuvola)
Lábfej (Studium 2)
Sakura, sakura (Studium 3)
Fújjátok, fújjátok (Studium 4)
Dies irae (Studium 5)
Fejetlenen (Studium 6)
Multi appassionato
Három fuvoladarab
Három fuvoladarab zongorára
Gregorian
Sakuhacsi improvizáció

21:00 : Balatonalmádi
Szent Erzsébet Liget

Corridor Quartet
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester