vissza a cimoldalra
2017-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59874)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Bartók Béla szellemisége (211)
Marton Éva (705)
Jonas Kaufmann (2127)
Élő közvetítések (6635)
Operett, mint színpadi műfaj (3285)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1120)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1113)
Franz Schmidt (2921)
Balett-, és Táncművészet (5405)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (467)
Lehár Ferenc (576)
Zenetörténet (191)
Kodály Zoltán (342)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2361)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (296)
Palcsó Sándor (179)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bartók Béla szellemisége (Búbánat, 2004-12-27 13:06:01)

 
110   Búbánat 2013-11-21 12:14:30
Központi Antikvárium
129. könyvárverés

aukció helyszíne: ECE City Center, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.
kiállítás helye: Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.
kiállítás ideje: 2013. november 25 - december 5. hétköznap 10.00-18.00 órái

TÉTELSZÁM
73

Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző autográf levele dr. Südy Ernő gyógyszerésznek, a békéscsabai Auróra-kör alapítójának „Igen tisztelt Südy Ur!” megszólítással.
Értesíti a címzettet, hogy a pesti hangversenyt el kellett halasztani egy légvédelmi gyakorlat miatt. A hónap végén Szegeden is koncertezik, utána pedig november 10-ig nem ér rá. Ha Békéscsabán meg tudják oldani a fűtést, szívesen vállal fellépést náluk. Kéri, hogy legalább két héttel korábban jelezzék a tervezett időpontot. 1 beírt oldal. A kézzel címzett levélboríték mellékelve. Kelt: Bp., 1939. X. 22.

KIKIÁLTÁSI ÁR: 200 000 HUF
109   Búbánat 2013-11-16 12:50:02
Studio Antikvárium
29. könyvárverés

2013.11.28. csütörtök 17:00
Helyszín: ECE City Center, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 12.

Kéziratok : 323. tétel

Bartók Béla (1881–1945) zeneszerző saját kézzel, tintával írt, aláírt sorai az „Universal-Edition Actiengesellschaft” cég „Rózsavölgyi & Co.” cégnek szóló gépelt levelezőlapján.

Kelt: Bécs, 1920. augusztus 12. Mérete: 90x140 mm. A német nyelvű, írógéppel írt levél felszólítja a Rózsavölgyi és Társa céget a Bartók Bélával szemben fennálló 250 osztrák koronás tartozásának kiegyenlítésére. A gépelt szöveg alatt Bartók Béla autográf sorai: „250 azaz kettőszázötven osztrák koronát a mai napon átvettem. Budapest, 1920. szept. 11. Bartók Béla”.

Jó állapotú levelezőlap, felbélyegezve és 1920. VIII. 12-én, postai úton feladva....

KIKIÁLTÁSI ÁR: 30 000 HUF

Az árverés anyaga megtekinthető november 21-től 27-ig 10-19 óráig a boltban (Budapest, VI, Jókai tér 7.).
108   Búbánat 2013-09-26 12:27:03
M1 csatorna,
2013. szeptember 27. péntek 00:50 - 02:35

MüpArt classic

Bartók: I. hegedűverseny - Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára - III. zongoraverseny - Táncszvit

"Valódi ínyenceknek való Bartók-válogatás várja a MüpArt Classic közönségét a zenekari műveket tartalmazó hangversenyen. A Geyer Stefinek ajánlott I. hegedűversenyt, a művésznő hagyatékából előkerülve csak 1958-ban bemutatott koncertet Kelemen Barnabás játssza.
A húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára komponált Zene, a 20. század egyik legeredetibbnek tartott darabja után a Bartók halála előtt, New Yorkban született III. zongoraverseny következik, szólistája Várjon Dénes.
A válogatást az 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponált Táncszvit zárja, benne a Duna menti népek népzenei reminiszcenciával, egy arab dallamfeldolgozással"

Közreműködők:

• Csaba Péter
• MÁV Szimfonikus Zenekar
• Banda Ádám
• Kovács János
• Budapesti Vonósok
• Bogányi Tibor
• Pannon Filharmonikusok
• Várjon Dénes
• Kocsis Zoltán
• Nemzeti Filharmonikusok

Időtartam:
105 perc

107   Búbánat 2009-07-04 19:40:18
Zene és színpad - ez a mottója az idei, sorrendben a 25. Nemzetközi Bartók-szemináriumnak és fesztiválnak, amelyet július 6. és 18. között rendeznek meg Szombathelyen.
(MTI)

Nem véletlen, hogy a fesztivál főszereplőjének, a komplex mesterkurzus vezetőjének Eötvös Pétert kérték fel, aki ma a világ egyik legkeresettebb operaszerzője - hangsúlyozta Igric György fesztiváligazgató, utalva arra, hogy Eötvös Péter és munkatársa, Vajda Gergely zeneszerző és karmester köré csoportosulnak majd azok a fiatal énekművészek, karmesterek és rendezők, akikkel közösen hoznak létre egy új Kékszakállú-produkciót, amely a fesztivál záróeseményeként kerül majd színpadra.

Eötvös Péterrel egyébként karmesterként is találkozhat a fesztivál közönsége, Szombathelyen többek között egyik saját műve, a Levitation magyarországi bemutatóját is vezényli majd. Radames című operáját élő színpadi előadásban, az utóbbi évtizedben született új operáit pedig filmvetítés-sorozat keretében ismerhetik meg az érdeklődők, a szerző bevezetőivel.

A Kékszakállú-mesterkurzusba bekapcsolódik a kiváló német énekművész, Cornelia Kallisch, valamint Kovalik Balázs, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója és Vikárius László zenetörténész, a Bartók Archívum vezetője is.

A nemzetközi szeminárium tanára lesz Heinz Hollinger oboaművész és karmester, Jan Michiels belga zongoraművész, Rohmann Imre zongoraművész, a salzburgi Mozarteum professzora, Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész, valamint Perényi Miklós Kossuth- díjas csellóművész, aki sárvári koncertjén mutatja be kivételes tehetségű fiát, Perényi Benjámint.

A nemzetközi Bartók-szemináriumra húsz országból több mint száz hallgató érkezik Szombathelyre, a fesztiválon pedig a nagy Bartók-művek (Táncszvit, A kékszakállú herceg vára, Divertimento) mellett bemutatják két közismert táncjátékát, A csodálatos mandarint és A fából faragott királyfit is. Utóbbiakat a Budapest Bábszínház felnőtteknek szóló előadásában láthatja a fesztivál közönsége.
106   Sesto 2008-08-09 23:11:11
Michelle DeYoung...
105   Búbánat 2008-08-09 22:52:34
Bartók lázban ég Salzburg

MTI, 2008. augusztus 7. 18:21

Teltház előtt tartották az első Bartók Béla-estet, A kékszakállú herceg vára című opera bemutatóját a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Az előadáson a Bécsi Filharmonikusokat először vezényelte Eötvös Péter karmester-zeneszerző.

Bartók Béla műveit álló tapssal fogadta az osztrák közönség. A koncert műsorán Bartók négy zenekari darabja és a Cantata Profana szerepelt, amelyet a bécsi opera énekkara adott elő. Az énekesek kívülről tanulták meg a nagyar szöveget.

A kékszakállú herceg vára című opera előadása - Eötvös szavaival - briliáns volt. A Kékszakállú szerepét Falk Struckmann, míg Juditét Michelle DeYung énekelte. A rendezés - a fiatal holland Johan Simons munkája - is nagyon meggyőző volt, \"Simonsról még sokat fogunk hallani\" - mondta a zeneszerző. A Bartók-estet még háromszor ismétlik meg a Salzburgi Ünnepi Játékokon augusztus 23-ig.

Horváth István Magyarország bécsi nagykövete szintén részt vett a salzburgi bemutatón, s ő is nagy sikerről számolt be, hozzátéve, hogy a szaksajtó kiemelkedőnek ítélte a Bartók-estet, és Eötvös Péter személyében Bartók egyfelvonásos operája méltó előadóra talált: ő volt az előadás legfőbb támasza.

A salzburgi Bartók-estet Charles Simonyi Amerikában élő magyar születésű üzletember szponzorálta.A Kossuth-díjas zeneszerző és karmester részt vesz Angliában, a Glyndebourne-i Fesztiválon a Szerelemről és más démonokról című operájának világpremierjén vasárnap.


(MTI)
104   macskás • előzmény103 2008-04-03 15:52:56
Van olyan, mint az okafogyott:)
103   tukán • előzmény102 2008-04-03 12:27:17
Legkiteljesedettebb!
Szép magyar szó! :-)
102   rotor • előzmény101 2008-04-03 12:01:58
Sajnos bizonyos helyein még ennek a szuper hangvesenyteremnek is akusztikai problémái vannak,előre ülni,vagy oldalt, kész csapás.A Készakállúra sikerült hátrább ülnöm,így az nagyobb élmény volt.Nem tudom akusztikai arányokat állítottak-e be énekesek és zenekar között,mert az helyenként egyenetlennek tünt.Két legkiteljesettebb hangú szólista énekesre szerintem nem fordítottak elég figyelmet!!!Wiedemann Bernadette és Fried Péter tudtommal elöször énekelték együtt.
Kocsis nagy energiákat szabadított fel,-a zenekar ebben partner volt-eddig ismeretlen színei mutatkoztak meg ennek az operának,és ez nemcsak a helyenként frissebb tempók miatt.Persze volt olyan hely is ,ahol a szokottnál lassúbb volt.Összességében nézve szerintem az utóbbi idők leg-leg Kékszakállú élményével térhettem haza.
Köszönöm Kedves és T. NFZ!,és a szuper ELŐADÓK!!!:
KOCSIS,WIEDEMANN,FRIED
101   detto 2008-04-03 09:59:00
Bartók születésnapján (2008.03.25)csodálatos koncertet játszott az NFZ-Kocsissal.A Hegedűverseny Kelemen Barnabással szólalt meg.Talán a kezdeti indiszponáltság jelei után végül is felszabadultan játszott.Tavaly ,egy viszonylag már híresnek tekinthető virtuóz Berlinben próbálta Bartók :Hegedűversenynek nevezni ,amit előadott.Ilyenkor az az érzésem,hogy mégis magyarnak is kell lenni a tolmácsolásához,vagy legalábbis valamilyen magyaros affinitás kell hozzá.
A Kékszakállúval -hasonlóképp ,szintén úgy éreztem,jó hogy magyar ajkú énekesek adják elő.A legjobb külföldi előadásban is félrement hangsúlyok,félreértett szavak és zenei hibák tömkelege hallatszik.
Wiedeman Bernadett és Fried Péter énekével
hosszú idő után méltó hangon és mély kifejezőerővel szólalt meg ez az opera.
Szerintem minden hangot el is énekeltek rendesen.
Nem tudom mennyi ideig próbálták össze,de kiforrott találkozásnak tűnt,ahogy karmester- és az énekesek formáltak.
A zenekar talán még soha nem adott magából ennyit koncentrációban.A hangerő az néha talán már fokozhatahlannak tűnt,és még azt is tudták fokozni--miközben maradt a tiszta játék.
100   musicus 2008-02-09 04:33:07
100.
99   musicus • előzmény94 2008-02-08 16:47:25
Nem egészen. Én Lang Langtól kifogástalan produkciót még sosem hallottam, ízléstelent annál többet, pedig ebben a kategóriában ez megbocsáthatatlan. Az ún. egzotikus művészek körébe tartozik, akiket származásuk miatt futtatnak rengeteg pénzzel. Koreaiból, japánból is láttunk már eleget belőlük, feltűntek, letűntek. Tartósan ilyen zenei produkciókkal nemigen maradhat porondon. Azért annyit elismerek, hogy Lang azért Melvyn Tannál jobb.
Mélységesen tisztelem azokat a művészeket, akik gyökeresen más kultúrkör produktumait művészi szinten képesek elsajátítani. Lang nem tartozik közéjük, egyelőre. Ez mesterkérdés is. Hogy a jövő mit hoz, nem tudjuk.
98   Búbánat 2008-02-08 11:03:22
Rövidesen itt a Kákszakállú- film DVD-je:

Bluebeard\'s Castle, Sz. 48, Op. 11

Sylvia Sass & Kolos Kovats
London Philharmonic Orchestra, Sir Georg Solti

Visually-stunning staging by Hungarian director Miklós Szinetár

Decca - 0743254
(DVD Video)

Scheduled for release on 17 March 2008.
97   Semmelweis • előzmény92 2007-03-27 22:27:24
Csatlakozom.
Vannak Bartók zongoraversenyeim az amúgy kiváló Martha Argerich-el. A nagyszerű művésznek pl. a harmadik zgv. díszítéseiben fogalma sincs, hogy mit játszik. Mivel nem itt nőtt fel, nem érzi, hogy nem csak egyszerű, vidám trillákról van szó, hanem jelentésteli magyar dallamok bújnak meg a műben. Rosszul, félreértelmezve, „üresen” játssza ezeket a frázisokat.
Ugyanez fordítva: Amikor sok itthoni előadás után először hallottam orosz előadókkal az Anyegint, meglepve tapasztaltam, hogy végig az opera során egy sor apró dolgot különösebb betanítás, és gyakorlás nélkül, megfelelően értelmeznek, és keltenek életre az előadók, egyszerűen azért, mert „értik” az orosz zenét.
Nem lennék meglepve, ha a közös európai kultúrkincs részévé vált műveknek (mint a Varázsfuvola, a Bohémélet, stb.) is lenne egy megfelelőbb „helyi” olvasata, ami mára már reménytelenül elveszett.
96   kívülálló • előzmény89 2007-03-27 21:19:52
(1) Ott voltam a hgv-en.
(2) Nem vagyok kritikus, de még képzett zenész sem.
(3) A Bartók II.zvs-t már többször hallottam,
ezek alapján:
az I. tétel (főleg az indítás) hihetetlenül gyenge (puha) volt. A második viszont - szerintem megkapóan szépre sikeredett.
A koncert második feléről nem tudok mit írni, mert nekem Bruckner (a IX. középső tételét leszámítva) mindig kissé (v. nem is kissé) unalmas.
Nomármost, ha egy kritikus megírja, hogy nem volt egyértelmüen nagy produkció, az nem baj. Az egész nemzetiségtől független, elég, ha valaki csak egyszer hallotta Boulez vezényletével a \"Zene...\"-t. Azt hiszem jobban tudja minden magyarnál!
95   eszbe • előzmény94 2007-03-27 19:39:05
De most lelepleződtek(-tünk?), és ezennel mindennek vége!
94   Hangyász • előzmény89 2007-03-27 17:03:39
A kritikusi maffia akarja önnön nélkülözhetetlenségét bizonyítani az efféle ledorongolásokkal.
93   eccerű • előzmény92 2007-03-27 07:03:43
népdalT
92   eccerű • előzmény89 2007-03-27 07:00:29
Kérdéseidre a válaszok sorrendben:
Egy rohadt jó karmester/zenekar/zongorista is játszhat rosszul. (Richter például saját bevallása szerint nem játszott jól Mozartot, és ebben nem is tévedett oly nagyot.) Itt ráadásul a zongorista nem is rohadt jó, legfeljebb rohadt.
Ha egyszer a produkció nem volt jó, akkor miért kéne az ellenkezőjét írni? Egy világszínvonalú együttes v. előadó pont attól világszínvonalú, hogy csak jót ad ki a kezei közül, ezt várnánk el tőlük.
Nem hiszi minden magyar ember, hogy Bartókot csak magyar tud jól játszani: a magyarok többsége nem érdeklődik a komolyzene - így Bartók - iránt. Sajnos nem hit kérdése, hanem a tapasztalat mondatja azt, hogy kevés kivétellel tényleg csak a magyarok tudnak Bartókot jól játszani. Mondom, kevés kivétel azért van. Ennek oka pedig igan sajátos nyelvünkben és népzenénkben rejlik, s mivel elég kis lélekszáma nép vagyunk, a világ zenekultúráját nem domináljuk, ezért teljesen érthető is a dolog. Gondolod, hogy mondjuk bolgár, észt vagy vietnámi zenét többen tudnak jól játszani, mint magyart??
A felhozott példák pontosan azért nagyon rosszak, mert egyrészt fordított a logikád - azt kellett volna írnod, hogy szlovák népdal csak Gruberová énekeljen, hiszen ő szlovák, usw., másrészt Rachmaninov zenéjére (meg az olasz-német-osztrák zenekultúrára) éppen az a jellemző, hogy teljesen közérthető, ha tetszik \"internacionalista\", legalábbis ma már az.
91   Kúp Flóris • előzmény90 2007-03-27 00:54:59
Írj Proszta-tatás-tot !
Már 50 fele jár a
\"Bartók Vonakodós
4-es\"(Metró)járat
\"vén\"(re-)formácziós
estére \"gyógy\" irat:

Aprózta Kocsis-ott
Metró-nómen est ó
men-tell me job best -e
Bart-(er)o\'k for Hay-
d(i)n-t szabvány szén-ára
itt csere-ber-élnünk? :-)
90   janomano • előzmény89 2007-02-28 21:03:52
Vagy Prosztakovicsot...
89   Bruderlein und Schwesterlein 2007-02-28 08:42:33
Miért van az, hogy eljön Pestre egy rohadt jó zenekar, karmester meg zongorista Bartókot játszani (VPO, Barenboim, Lang2), és a magyar kritikustársadalom jobb esetben fanyalog, rosszabb esetben pedig ócsárol?

Miért hiszi minden magyar ember, hogy Bartókot csak a magyarok tudnak autentikusan előadni? Ennyi erővel Gruberova is megmaradhatna a szlovák népdaloknál, Domingo meg a zarzueláknál és Richter is feszt Rachmanyinovot játszott volna...
88   Búbánat 2006-12-08 21:49:42
Egész szép licitek voltak a mai Honterus könyvárverésen:

Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek zenéje c. 36 oldalas írás és hozzá 32 oldal kotta, 127 dallammal, Bp. 1934. (Bartók kézírásának hasonmása), Népszerű zenefüzetek 3. Első kiadás. Kiadói papírborítékban-
Az induló 30.000 Ft 190.000 Ft-ra „verték fel” az árat.

Bartók Béla: Melodien der Rumänischen Colinde (Weihnachtslieder), 484 Melodien mit einem einleitenden Aufsatz, Bécs, 1935. Universal Edition, XLVI oldal + 106 oldal kották, Walter Schulthess részére dedikált példány, fűzött kiadói papírborítékban.
Szintén 30.000 Ft-ról indult a licit s a végén 160.000 Ft-nál „esett le” a kalapács.

(Dankó Pista Czigányszerelem –eredeti életkép a czigány életből dalokkal és tánczczal három felvonásban, bp.1899, dedikált pld, 76 oldal + Dankó Pista kézírással beírt autogram-kártyája, rajta kézírásos soraival és kottarészlettel, félvászon kötésben - a kikiáltási 16.000 Ft helyett 46.000 Ft-ért cserélt gazdát.)
87   Búbánat 2006-09-19 11:15:29
Washingtonban A kékszakállú herceg vára
2006. szeptember 18., hétfő 17:13


Az 1956-os forradalom 50. évfordulója jegyében, valamint Bartók Béla születésének 125. évfordulójára emlékezve mutatta be a hétvégén az Egyesült Államok nemzeti operaháza, a washingtoni opera A kékszakállú herceg vára című darabot. A New Yorki Metropolitan után legrangosabb amerikai dalszínház első ízben tűzte műsorára Bartók egyetlen operáját.
A látványelemekben bővelkedő előadáson A Kékszakállú szerepében a neves basszbaritont, Samuel Rameyt hallhatta a közönség, Judit szerepében a leghíresebb washingtoni mezzoszoprán, az afro-amerikai Denyce Graves lépett színpadra; szerepeiket magyarul adták elő.

MR
86   detto 2006-08-29 00:59:06
A \"Bubánat\" által említett, párizsi Chatelet Kékszakállújának koncertszerű előadását Aug.31.én 20h-kor közvetíti a Radio France:emlékeztetőül:Boulez,Jessye Norman,Fried Péter,Orchestre de Paris
85   Hangyász • előzmény84 2006-07-22 10:18:00
Hát a fletónak írt nyílt levelében megint önmagát égeti, avagy lásd még a Kocsis vs Fischer topicot.
84   eccerű 2006-07-20 16:09:37
Nem értem Fischer Ivánt. Nem lehet ennyire primitív, hogy senki nem veszi észre: ha valamit nem ő kap meg, akkor rögtön hülye az egész világ.
Az meg, hogy valaki sajátmagát a legjobbak közt emlegeti, egyenesen gusztustalan.
(Érdekes, hogy a fivére annál normálisabb, és nem véletlen, hogy eszébe sincs tartósan idejönni...)
83   Wolfi • előzmény81 2006-07-06 23:50:26
Tudom egy mondatban nem lehet összefoglalni a Kékszakállú mondanivalóját, de akkor inkább meg se próbálkozott volna ezzel Boulez mester...

\"A titka a hősnő átváltozásában rejlik, aki megszeretné hódítani a kékszakállút, ám végül a férfi hódítja meg őt, és teszi lakat alá a régebbi asszonyok mellé.\"

Átváltozás nem túl jó szó(bár lehet, hogy a \"hiba\" a fordításban keresenő), inkább döbbenet, a nő letaglózása, elnyomása és ilyesmi felel meg Judit személyét ielletően, mert Judit nem változik meg az opera során, inkább megfullad. A Kékszakállú fojtja meg (nem szó szerint).
82   detto • előzmény81 2006-07-05 00:27:14
A júl.2-i UZU-ban volt beszélgetés Fried Péterrel benyomásairól a párizsi koncerttel kapcsolatban,és egy rövid bejátszás ,vélhetően erről a koncertről,és valóban ,-már amit ilyen rövid részletből meg lehet állapítani ,-igen magas hőfokú előadásnak tűnt.
81   Búbánat 2006-06-27 10:08:31
Magyar kékszakállú a Szajna partján címmel terjedelmes fényképes tudósításban számol be a Magyar Nemzet (Metz Katalin, 2006. június 26.) a nagy sikerről. Az énekesnők királynője, Jessye Norman oldalán lépett fel Fried Péter, az Operaház tagja az előkelő párizsi színház, a Théatre du Chatelet színpadán előadott Bartók-opera címszerepében. A kékszakállú herceg várának koncertszerű produkcióját Pierre Boulez vezényelte az Orchestre de Paris élén.
A prológust francia nyelven elregélő, Párizsban élő magyar színész, Funtek Frigyes a népballadák epikus atmoszféráját hozza a Chatelet többemeletes színháztermébe, a bartóki szándék szerint vezetvén elő a legendás történetet - írja a tudósító.

Az elragadtatott hangvételű beszámolót érdemes elolvasni.

Metz Katalin exkluziv interjút készített Boulezzel (ami a külön keretes cikkben olvasható a lapban), ebben a francia művész értékeli a produkciót. Arra a kérdésre, hogy mi a Bartók-opera titka, úgy fogalmaz \"A titka a hősnő átváltozásában rejlik., aki megszeretné hódítani a kékszakállút, ám végül a férfi hódítja meg őt, és teszi lakat alá a régebbi asszonyok mellé.\"
Mindkét szereplővel igen elégedett. Fried Péterrel életében először dolgozott, de máris nagy elismeréssel szól művészi teljesítményéről, a kákszakállú megformálásában semminemű kifogásolnivalót nem talált... Jessye Normannak, akivel a dirigens régóta együtt dolgozik, s több közös lemezfelvételt is készítettek, rengeteget kellett küszködnie, míg elsajátította a magyar szöveg szószerinti értelmét és pontos kiejtését. Ő ugyan nem tudja tökéletesen megitélni, de úgy hiszi, nagyon jól sikerült ez neki; érzi, a művésznő artikulációja megfelel a kellő zenei hangzásnak.
Amúgy a nagy párizsi lapok (La Liberation, Le Monde, L\'Écho stb.) máris komoly terjedelemben, szuperlatívuszokban írtak a koncertről és a két revelatív szereplőről.
80   dreboot 2006-04-08 00:28:58
Batta mondta:
>Bartók Béla öröksége közös kincsünk, és bár pesti otthonait sűrűn váltogatta, de éppen Rákoshegyen komponálta a Csodálatos Mandarint meg a Fából faragott királyfit...
Szegény Rektor. Osztódással sokkal több helyre jutna el - ez a kalapozássos \"kunyi\"nem annak a Vásárizének lenne a feladata?
79   eccerű • előzmény78 2005-10-27 15:52:36
2 ok miatt sem.
A Nagyterem esti koncertekre evekre elore le van foglalva, még a MuPa ellenere is; a masik, hogy a ZAK is pontosan ugy all anyagilag, mint a megsegitendo intezmeny, es minden bevetelre szuksege van, marpedig az esti teremberlet nincsen ingyer.
78   Megén • előzmény77 2005-10-27 15:44:53
Az a baj, hogy hiába szeretnék a zsebembe nyúlni, ha a 16 órás kezdés éppen nem mecénásbarát. Nem tudott volna a ZAK egy esti, vagy vasárnap délutáni időpontot adni? Szerdán, 16 órakor, amikor még a legtöbb ember a munka dandárjában van, ráadásul esetleg a város másik végében. szóval öröm, hogy legalább valaki közülünk ott volt, és beszámolt róla.
77   Búbánat 2005-10-27 15:02:18
Tegnap késő délután a Zeneakadémia Nagyterme egy szép program helyszíne volt. Bokor Jutta szervezésében – a XVII. Ker. önkormányzat védnöksége alatt - egy jótékony célú operagála részesei lehettek mindazok az érdeklődök, akik nem sajnáltak a zsebükbe nyúlni s eljöttek ide operaslágereket hallgatni népszerű előadóművészeinkre is kíváncsian. S bár manapság elszaporodtak az ilyen címen szerveződő rendezvények, a cél nemességét senki nem vonhatja kétségbe. A koncert bevételét a Rákoshegyi Bartók Zeneház javára kívánják fordítani. Amint Batta András rektor a bevezetőjében elmondta, Bartók Béla öröksége közös kincsünk, és bár pesti otthonait sűrűn váltogatta, de éppen Rákoshegyen komponálta a Csodálatos Mandarint meg a Fából faragott királyfit. Ez a ház időközben megüresedett, s Batta András az ügy mellé állt, felkarolta a mások által pedzegetett ötletet, hogy ezt az épületet közös erővel fel kellene újítani és jövőre, amikor Bartók születésének 125. évfordulóját ünnepeljük, már méltó állapotában fogadhassa a látogatókat, ahol kiállításokkal, koncertekkel és egyéb rendezvényekkel kívánnak hódolni a nagy magyar zeneszerző szellemének.
Más kérdés, hogy mivel az állam vagy az önkormányzat nem képes saját erőből valamit megvalósítani, ezért ehhez a módszerhez kénytelenek folyamodni, az érdeklődő állampolgár önkéntes adakozó kedvére is számítanak. Én teszem hozzá: ez a számítás legtöbbször beválik… Közalapítványt hoztak létre, de további támogatók is vannak: a XVII. Önkormányzat Művelődési és Tájékoztatási Bizottsága, Terézvárosi Önkormányzat, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapesti Operabarátok Egyesülete, Balassi Bálint Gimnázium és a Bartók Rádió.

A megvalósult program színvonalát vegyesnek tartom, de ez a véleményem semmit nem von le a műsor értékéből, hiszen mint említettem itt az összes művész valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara Szennai Kálmán vezényletével ezen a délutánon ezt a nemes eszmét képviselte és tudásával, művészetével képességei legjavát próbálta átnyújtani nekünk.
Bényi Ildikó műsorvezető már rutinos az ilyen gálák levezénylésében, ezúttal is ő konferálta fel az elhangzó számokat.
Elsőként Mozart Figaró házasságának nyitánya, majd a Grófné (Fülöp Zsuzsanna) és a Gróf (Massányi Viktor) II. felvonásbeli áriái csendültek fel. Ezt követte egy vidám kettős a Pomádé király új ruhájából (Rozsos István, Vághelyi Gábor), majd Bokor Jutta egy igen élvezetes Leonóra -áriával örvendeztetett meg bennünket Donizetti operájából, A kegyencnőből. Jutta kapta az első igen nagy tapsot! Majd szünet előtti utolsó számként érkezett Rost Andrea. Bényi elmondta két nappal ezelőtt érkezett haza Chicagoból. Régi sikeres nagy szerepét, Júlia hiíres keringő-áriáját hozta magával, és ezzel - felidézve a pálya kezdeti nagy kiugrását - remek formában énekelve talán az est legnagyobb sikerét aratta! A polgármester is a suínre lépett, köszöntötte Rostot és a publikumot, megköszönve mindenki részvételét,. Aki megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Virágcsokrot kapott Rost. Szünet után a „hazám, hazám…” (Molnár András kissé fáradt megszólalásában), aztán Gara Mária kabalettája a fiatal, szép hangú, tehetséges Cecilia Lloyd előadásában, következtek. Erkel után Wagner: „Dal az esthajnalcsillaghoz” – Berczelly Istvánról ugyanazt a megállapítást tehetem, mint Molnár Andrásról: szürke, megkopott, fáradt. Felvillanyozta a publikumot Kertesi Inrid tolmácsolásában a Bolero A szicíliai vecsernyéből, a második nyílt színű tapsvihar! Maradt a végére egy Aida-Nílusparti-jelenet Bándi János és Kukely Júlia előadásában. Nem tudok jókat mondani erről a duettről: egy össze nem illő pár. Bándi túlharsogta partnerét, aki viszont minden volt csak nem Aida. Úgy látszik, a Tosca nem volt elég neki, most az Aida címszerepére is ácsingózik. Nem tudom… A záró szám a Parasztbecsületből Santuzza áriája volt, amit Temesi Mária korrekten elénekelt, de csak ennyi.
Végül a színpadra szólította a műsorvezető egyenként a második rész szólistáit és Bokor Juttát, aki ismételt nagy ovációban részesült, és az ifjúság kisebb-nagyobb képviselőitől mindenki, de még a zenekar tagjai, a karmester és a műsorvezető is virágcsokorra távozhatott. A kétórás opergála után végül is azzal a jóleső érzéssel távozhattunk, hogy mi magunk is részesei voltunk egy szép kezdeményezésnek, és ahogy Batta András fogalmazott, jövőre a reményeink szerint Rákoshegyen megnyíló Bartók Zeneházban már randevút adhatunk egymásnak.
76   dreboot • előzmény74 2005-10-20 00:37:49
Tudod hosszú a lépcsősor,így vártam a liftre egy kicsit:-)))
75   dreboot • előzmény74 2005-10-19 14:58:56
Ez jó:
bukkanok mint \"Búvár Kund\"
Fúrás után:-)))
74   Megén • előzmény73 2005-10-19 12:21:00
Áh, dehogy, csak nem kell 3 hónapig várjunk a felbukkanásodra! :-)
73   dreboot • előzmény71 2005-10-19 11:31:53
Akkor most is csak \"in szinu- állok\" ?
:-)))
72   dreboot • előzmény70 2005-10-19 11:30:49
Ebben az esetben a korlátokat a gen-etika szabta:-)))
71   Megén • előzmény69 2005-10-19 10:32:13
Jó, hogy itt maradtál, mert akkor in situ tudsz reagálni is.
70   Megén 2005-10-19 10:31:11
Valójában azon töröm a fejem, hogy ha egy művész alkotását egy másik művész előadja, az kettejük művészi kifejeződése, és tulajdonképpen magánügy. Az hogy mi, közönség időnként ennek tanúi vagyunk, külön öröm. A jogutód csak adminisztrátor, ha önmaga is nem művész, hogy az eredeti művet interpretálja. Adminisztrátorként én is vigyázok, bár könnyebb a helyzetem írásmű esetében. Szóval arra szeretnék kilyukadni, hogy művész által előadott, másik művész által szerzett művet, egy adminisztrátor a művészet iránti nagy-nagy alázattal közelíthet csak meg. És megfelelő személyiség szükségeltetik, hogy a korlátait saját maga meg tudja húzni.
69   dreboot • előzmény66 2005-10-19 10:18:34
Á dehogy!
A falvédőről :-)
\"Bazári Úr\"(becenevén:Bazimondó)kénytelen aktát tolni,talán - tálentum mentesen?
Megélni egy ilyen lehetőséget (rokoni szál)hogy aprópénzre válthatja a bele-nembele - egyezését - születési alapon,hát bizony nagy kísértés.Kis ember nagy sansz,ebből bizony \"merci lett\"és nagy pofa - minnél nagyobb,annál drágább:-)
68   yeti • előzmény63 2005-10-19 09:58:02
A baj ott van, hogy a jogok kezelői szinte már a \"van rajta sapka - nincs rajta sapka\" módszert követve szólnak bele a dolgokba. (Vö. pl. a beszúrt 30 másodpercet. Rossz, vagy hiányos volt e nélkül a mű? Nem. Ad valami pluszt ez a 30 másodperc? Nem - legfeljebb anyagilag az érdekelteknek...)
A klasszikus Verdi-, Puccini-, Wagner- stb operákból kismillió hagyományos és ugyanannyi \"lila\" előadás született. Csorbult ez utóbbi miatt a szerzők érdeme, joga stb? Összességében: nem. Hogy milyen az adaptáció, azt - ha már az alkotó nem teheti meg - úgyis a közönség, utókor stb. joga minősíteni. Semmiképp nem csinovnyikoké.
\"Mi lenne, ha...?\" \"Mit szólna hozzá Bartók?\" Valóban nem tudni. Mindenesetre biztos, hogy egy alkotó, kreatív ember máshogy viszonyul műve bármilyen feldolgozásához, mint az, aki az ő árnyékában élve kénytelen aktatologatásban kiélni magát.
67   Búbánat • előzmény64 2005-10-19 09:06:02
Ha ezek közhelyek, akkor mit szóljunk Dr. Kopátsy úr cikkében hemzsegőkhöz!? A szívre és érzelmekre apellálás mellett helyet kell, hogy kapjon az értelem is.
66   Megén • előzmény65 2005-10-19 08:27:30
A lépcsőházból jöttél vissza?
65   dreboot • előzmény59 2005-10-18 21:32:31
A rövidítés sem jó és a név teljes kiírása sem,akkor javaslom a ferdítést,
\"Bazári jóGubót\"-ra :-)))
64   janomano • előzmény63 2005-10-18 19:34:35
Ez bátor szöveg volt. Köszönöm. Kár, hogy ha a közhelyeket kiveszem belőle két értelmetlen félmondat marad... Amúgy szép, paternalista, patetikus kiállás. De minek?
63   Búbánat 2005-10-18 12:26:09
Ez egy határozott állásfoglalás. Valóban. Sok (rész)igazsággal. De mint mindennek, ennek a kérdéskörnek is több vetülete van. Mindnyájan joggal véljük úgy, Bartók nemcsak a miénk, hanem közös és egyetemes kincs, s mint ilyen, ezt a kincset, ami egyben örökségünk is, meg kell óvni mindentől és mindenkitől; az örökséget, műveit büszkén és jogosan el kell vinni ahová csak lehet, ahol embert él a földön, be kell mutatni a világ minden szegletében. Szubjektíve úgy látom, folyik a marakodás a koncért, mindenki jogot vindikál magának a \"féltés\", \"aggódás\" jogcímen. Ez még nem lenne baj, hanem csak attól félek, hogy a tipikus magyar széthúzás és az érdekek előtérbe kerülése eltereli a figyelmet a lényegről: ne mi akarjuk eldönteni a család és az örökösök helyett, mi a helyénvaló, mit és hogyan kell helyesen értelmezni. A művész szabadsága helyénvaló dolog, de csak egy bizonyos határig. Ennek mértékét azonban valahol és valahogyan meg kell(ett) állapítani. A beleszólásunk addig terjedhet, ameddig és amíg a copyright érvényét nem veszti. A Bartók -család, a leszármazottak, a törvényes örökösök felhatalmazása nélkül nincs mit tennünk. Addig is ott vannak a partitúrák, a kéziratok, a magánlevelek, bennük az utasítások, szempontok. Az ettől eltérő egyéni érvényesítések és érvényesülések joga, a más koncepciók engedélyezése –a jelen időkben kizárólag a még élő Bartók-örökösök kompetenciája. Véleményünk lehet, ítélkezhetünk pro-és kontra. De a tényeken ez mit sem változtat. Minden más csak puszta találgatás, teória (ha ma élne Bartók, mit tenne? stb.) Ilyen spekulációkba belemenni meg értelmetlen. A művek úgyis önmagukért beszélnek, hiszen az eredeti(autográf) állapotukban képesek voltak a zeneszeretők millióiban híveket szerezni, gyönyörködtetni, a kezdeti meg nem értés után hódítani, elismerni és befogadni, akkor felesleges talán további bőrt lehúzni róla. A másodlagos, harmadlagos, belemagyarázós, átértelmezett, aktualizált változatok, még ha tesznek is valami pluszt hozzá, már nem ugyanaz, mint amit a szerző –jelen esetben Bartók – papírra, kottára vetett, megálmodott. Úgy gondolom, ezt próbálják védeni, amíg lehet a Bartók művei felett vigyázó szemmel őrködők. Nekünk pedig be kell látnunk, és tiszteletben kell tartanunk, Bartóknak a szellemisége csorbát nem szenvedhet. A hagyaték felett egyelőre még nem ga(rá)zdálkodhatunk. Ami szent, az egyben sérthetetlen is. Ezt mindenkinek tudomásul kell(ene) vennie.
62   Megén 2005-10-18 09:41:47
Nagyon örülök, hogy Bartók Béla örökségével kapcsolatban a Momuson megjelent egy ilyen cikk.
61   eccerű • előzmény53 2005-07-21 18:26:33
Az a legszebb az egészben, hogy Bartók nevében beszél - a decemberi népszavazásos sztori egészen gusztustalan - és közben egy hatalmas fekete Mercivel jár, ami nyilván a jogdíjakból jött neki össze. Bartók vajon járna egy hatalmas fekete Mercivel?
Egyébként Bartók Péter se kutya - lehet, hogy a belinkelt interjúban erről is van szó - ezzel a Mandarinba betett plusz félpercével.
60   sajtkukac 2005-07-21 11:05:47
Íme még egy: Bartók Péter-interjú. Utólag volt egy helyreigazítás, hogy a brácsaversenyéről van szó (ferdítési hiba volt).
59   Megén 2005-07-18 10:07:40
Elolvasva az ajánlott irodalmat egy bántotta csak a szememet, a szerző VG-nek rövidítette Vásárhelyi Gábort. Már csak VG szellemiségét is védve szeretném, ha ennek a jogutódnak nem járna a névrövidítés.
58   Megén • előzmény56 2005-07-18 10:05:49
Köszönöm :-)
57   janomano • előzmény56 2005-07-17 17:27:03
Szerintem azt hiszi, hogy ő is (egyszemélyben) valami kb.
Wagner-klán, vagy mi! Gondolom túl sok idevágó (Wagner) könyvet olvasott. Szánalmas.
56   sajtkukac 2005-07-17 14:50:37
Megén, megkerestem a két fontosabb linket:
A Mancs cikke a Kékszakállú kapcsán.
Több rec a Mandarinról és Vásárhelyi szerepéről
55   sajtkukac • előzmény53 2005-07-17 14:46:32
Szerintem az a legviccesebb, amikor odanyilatkozza, hogy hát igen, a tengerentúli (Amerika, Ázsia, meg ami messzebb van) bemutatókban akármi lehet, mert ugyebár ő sem lehet ott mindenhol, ahol Bartókot játszanak. Ego minket büntet \"áldásos\" tevékenységével. L. még korábbi Mandarin-buliját.
54   janomano • előzmény53 2005-07-17 08:13:01
>\"ki tett tobbet Magyarorszagert\"

Ki tud többet a Szojetúnióról...
Nekem ez jut eszembe.
53   USA 2005-07-17 06:34:50
Felhaborito es meltatlan ahogy Vasarhelyi szerepel Bartok orokoskent. Mit tud o zenerol, vagy hogy mit gondolt (volna) Bartok? Meg ha maga zeneszerzo lenne is, milyen erkolcsi alapon donti el, hogy mi hu az \"eredeti\" szellemhez es mi nem? A muveszet=interpretacio. Ami nem mukodik, rossz, gyenge, olcso, az amugy is eltunik a sullyesztoben (mint az Allegro Barbaro a politikai hirdetesekbol. Persze pont az, hogy hasznaltak mutatja, hogy B.B. zeneje ELO es MAGYAR)Szomoru.
Aki pedig elojott ezzel a Szechenyi-Bartok parhuzammal, az... na mindegy. Nem is ertem, honnan ez a lehetetlen \"ki tett tobbet Magyarorszagert\". Egyszeruen ertelmetlen es meltatlan.

Aminek presze szinten van helye egy ilyen forumon.:)
52   Sipi 2005-07-16 19:30:24
Én ott voltam a Kékszakállú miskolci előadásán és fogalmam sincs, mi volt ezen, ami nem tetszett. Szerintem mestermunka volt, Polgár pedig kitűnően énekelt, felül is múlta partnerét. A díszlet és a rendezés is illett a műhöz és mély tartalma is volt. A Debreceni zenekar és Kollár is elsőrangúan játszottak. Az est végén (egy nem kevésbé jó Mandarin után) még beszélgettem is a mellettem ülő hölggyel (aki beszámolása szerint már sok Kékszakállú-előadást látott), hogy jövőre kár lesz eljönni, mert ennél jobbat úgysem tudnak produkálni.
51   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény49 2005-07-15 22:18:59
A mai technika mellett ez gyerekjáték.
50   janomano • előzmény36 2005-07-15 22:08:35
Ja jóóóó. Oké. Mostmár értem! :-)))
49   janomano • előzmény48 2005-07-15 22:07:34
Pedig még elég tág a kör.
Vagy nem?
48   Ich bin der Schneider Kakadu 2005-07-15 21:55:50
Azt hiszem, sejtésben vagyok.
47   Megén • előzmény46 2005-07-15 15:33:38
Asszem nem, amikor én érettségiztem biztosan nem volt az, most nincs érettségiző a környezetemben.
46   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény44 2005-07-15 15:20:04
Na, egy utolsó kérdés: érettségi tétel?
45   Megén 2005-07-15 15:16:57
Ja igen, és itt Bartók béla szellemiségéről van szó!
44   Megén • előzmény43 2005-07-15 15:16:05
Nemis. Meg egyformán hívnak minket, mármint a vezetéknevünket. Szóval nem bújatnék akkor el a kis nevecském mögé.
43   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény42 2005-07-15 15:04:29
De ettől Te még titokban maradhatnál. Na, mindegy. Kitalálom: Német László.
42   Megén • előzmény41 2005-07-15 15:01:03
Nem. A fórumozás lényege egyébként is a titok.
:-)

De azért tudsz-e valamit erről a Bartók ügyről?
41   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény40 2005-07-15 14:55:37
Ó! Szabad tudni, hogy kicsoda?
40   Megén • előzmény39 2005-07-15 14:53:17
Író.
39   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény38 2005-07-15 14:51:10
Te melyik zeneszerző jogutódja vagy?
38   Megén • előzmény35 2005-07-15 14:37:15
A \"sztori\" hogy úgy mondjam már nem érdekel. Az érdekel, hogy hol van a szerzői jogutódlás határa (én is az vagyok), van-e rendezésnek is szerzői joga stb. Én minden alkalommal részletes szerződést kapok, jogokkal, kötelességekkel, összegekkel, felhasználással, stb. Itt mit rontottak el és mikor? Autentikus forrásból tudom, hogy Polgár László énekét kántálásnak minősítették, ezt még jogutódtól sem fogadom el. Igaz, nem voltam ott, de a művészt már önbecsülése sem vihette ilyesmire. Szóval ilyesmikről beszélgetnék, vagy hallgatnám meg valakinek a véleményét.
37   zesa • előzmény29 2005-07-15 13:55:01
Van értelme szerintetek az összehasonlítgatósdinak, és főleg az alá-fölé rendelésnek?
Alberichel egyetértve úgy fűzném tovább, hogy Bartók és Széchenyi alma és körte.
Ráadásul egy évszázad választja el őket egymástól.
Egy műveltebb amerikai számára nyilván Bartók neve cseng ismerősen, itthon pedig talán nem kell megveti azokat, akik idegenkednek Bartók zenéjétől. Még mindig jobb mint a sznob bóbiskoló a koncertteremben.
Egyszóval Széchenyi és Bartók (de említhetnénk más neveket is) egymást erősítő és nem egymással rivalizáló nevek.
Sajnos olyan időket élünk, hogy (a közvélemény-kutatókkal az élen) mindent számszerűen akarunk mérni, százalékosan leosztani, nyerőkre és vesztesekre osztani a világot...
36   69 • előzmény29 2005-07-15 10:46:28
Mondjuk úgy inkább,hogy Bartók a legnagyobb dolog,amit a magyarság eddig letett a világ kulturális asztalára.
35   sajtkukac • előzmény34 2005-07-15 10:13:38
Tudnék, de elég hosszúúúúú. Inkább linkeljek neked cikkeket?
34   Megén 2005-07-15 10:03:26
Sok helyről sokfélét hallottam a miskolci Kékszakállúval kapcsolatban kirobban botrányról. Legutóbb tegnap este Alföldivel készült interjút. Tudna-e segíteni valaki eligazodni a problémában, akár negatív, akár pozitív irányban?
33   Búbánat 2004-12-31 00:00:58
A Kossuth-szimfónia is már kifejez valamit sokat sejtetőt, ami az eszméit illeti...
32   Kuplung 2004-12-30 22:15:07
Szerintem a legnagyobb magyar a Surek György.Miért?Hátmert ő a legeslegjobb haverom.
31   alberich 2004-12-30 18:44:17
Hát Kossuthtól ez csak amolyan bon mot volt, és mindenekelőtt politikai taktikáját szolgálta. Széchényit az egekbe emelte, és ezzel ki is rakta a küzdőtérről. Aztán kivették a dolgot az összefüggésből, átvették a szlogent, mintha komolyan gondolta volna Kossuth. De magától értődik, hogy mindketten, Bartók és Széchenyi is jó eséllyel pályázhatnak erre a címre. Ha ugyan van értelme ennek a dolognak. Ez csak egy jól hangzó szöveg, semmi más.
30   janomano • előzmény29 2004-12-30 18:28:34
Kétlem!
Hogy a legnagyobb magyar zeneszerző volt, az szerintem nem kétséges, de Széchenyi azt hiszem többet tett, mint bárki más, ezért a szerencsétlen kis országért.
29   mélymagyar 2004-12-30 18:17:50
Valahol egyszer azt olvastam, hogy Bartók, nem pedig Széchenyi volt a legnagyobb magyar. Vélemények?
28   Búbánat • előzmény27 2004-12-29 23:59:01
Örülök, hogy segíthettem Neked abban, hogy visszaszerezd megtépázott önbizalmad.
27   zsuzsi • előzmény25 2004-12-29 20:08:53
Hallgatom a Mikrokozmost Kocsi Zoltánnal. Nem hagyom magam gallyra vágni!
26   zsuzsi • előzmény25 2004-12-29 19:41:45
megint a férfimacsózás, lenézés. Á sznobok vagytok, öreg. Tudtam, hogy csak vércikiből kérdeztek.
25   Búbánat • előzmény24 2004-12-29 17:39:39
Elismerésem, hogy egyáltalán tudsz a harmadik füzetről...
24   zsuzsi 2004-12-29 16:26:27
A mikrokozmoszt még tanultam is, a hamradik füzetet, aztán már nem.
23   Búbánat • előzmény22 2004-12-29 16:19:39
És a Concerto?
22   zsuzsi • előzmény21 2004-12-29 16:12:44
Nekem az magas.
21   Búbánat • előzmény20 2004-12-29 16:09:33
És mi a véleményed a Zene húros- és ütőhangszerekrejéről?
20   zsuzsi 2004-12-29 16:01:37
Nagyon szeretem Bartóktól az Este a székelyéknél. Meg a Kékszakállú herceget.
19   Caligula • előzmény18 2004-12-29 15:38:30
Naná, akkor beismerik, hogy lenyúlták.
18   Kuplung • előzmény16 2004-12-29 14:48:27
Több könyvben is olvastam már erről.Tényleg nem foglalkoztak a szerzői jogokkal és arról sem olvastam,hogy beperelték volna őket vagy ilyesmi.
Talán ezért is erős a feldolgozás kifejezés.Meg azért is,mert inkább lenyúlták(a lemezborítón ugyanis sehol nincs feltűntetve,hogy ezt eredetileg Bartók írta).
17   Búbánat • előzmény12 2004-12-29 11:03:45
Elégedj meg annyival, amit már elárultam róla Dr. Huszka Jenő zeneszerző kapcsán.
16   eccerű • előzmény15 2004-12-29 01:25:06
...és ha tényleg leszarták, honnan veszed, hogy nem lett bajuk?
A \"feldolgozták\" kicsit erős kifejezés.
15   kapa • előzmény14 2004-12-28 22:28:46
Honnan veszed, hogy leszarták?
14   Kuplung 2004-12-28 20:31:57
Érdekes,hogy amikor az Emerson Lake and Palmer feldolgozta Bartók műveit,lesz*rták a szerzői jogokat.Aztán nem lett belőle semmi bajuk
13   Kuplung • előzmény5 2004-12-28 20:22:03
Búbánat jó arc!Hagyd békén!OK?
12   Kuplung 2004-12-28 20:19:56
Búbánat!Egyszer egy másik topicban említetted az édesapádat.Ki is ő?
11   Búbánat 2004-12-28 09:20:41
Ha úgy gondoljátok, nincs szükség erre a topicra, nyugodtan kérjétek meg a szerkesztő urakat és hölgyeket, töröljék. Nem fogok sírni utána.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Nagy Péter (zongora)
SCHUBERT: 11. (f-moll) zongoraszonáta, D. 625
BARTÓK: Táncszvit, BB 86 (zongoraváltozat)
SCHUBERT: 21. (B-dúr) zongoraszonáta, D. 960

19:00 : Budapest
B32 Galéria és Kultúrtér

BDZ Quartet
MENDELSSOHN: a-moll vonósnégyes, Op.13

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Almira Emiri (zongora)
BORIS PIGOVAT: Noktürn
BORIS PIGOVAT: Vándorcsillagok
(Sólem Aléhem műve alapján)
ILAN RECHTMAN: Etüd
BORIS PIGOVAT: Jerusalem
ALEX WASSERMAN: Toccata
ILAN RECHTMAN: Flintstones–variációk

19:00 : Budapest
CEU Auditórium

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (gordonka), Andor Krisztián (zongora)
HAYDN: C-dúr ("Kaiser") vonósnégyes
KURTÁG: Hommage a Mihály András - 12 mikrolúdium vonósnégyesre, Op. 13
BRAHMS: F-dúr szonáta, Op.99

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Corbin Beisner (zongora)

19:30 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdiója

Zemlényi Eszter, Molnár Anna (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Farkas Róbert
"Egy szoknya egy nadrág"
"A 17. és 18. századi operák titkai: kasztrált és nadrágszerepek, ismert és ismeretlen áriák és duettek"

19:30 : Budapest
BMC Koncertterem

Impronta Ensemble:
Jeanne Vogt (hegedű), Nikolay Shugaev (cselló), Varga Gábor (klarinét), Anna Štrbová (oboa), Miguel Pérez (fagott)
Vezényel: Andreas Luca Beraldo
"Human Machine - A gépek zenéje"
MATEO SEPÚLVEDA RIOS: Le bruit des feuilles (A levelek hangja) – „bal kéz nélküli” concerto együttesre és disklavierra – magyarországi bemutató
LIGETI GYÖRGY: Etűd zongorára, No. 14/a - Disklavier átirat
CONLON NANCARROW: Etűd Disklavierra, No. 21
KLAUS HUBER: Hat miniatűr klarinétra, hegedűre és csellóra – magyarországi bemutató
DENIS SCHULER: L'autre rivage - Disklavierra – magyarországi bemutató
VERESS SÁNDOR: Szonáta oboára, klarinétra és fagottra
ALFREDO DE VECCHIS: Prelúdium, ária és kánon Disklavierra – magyarországi bemutató
ALESSIO ELIA: Traces from Nowhere, együttesre és Disklavierra – magyarországi bemutató

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Emanuel Ax (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Fischer Iván
J.S. BACH: III. (D-dúr) szvit, BWV 1068
MOZART: d-moll zongoraverseny, K.466
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op.36

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
18:00 : Székesfehérvár
Hotel Magyar Király

Bogányi Gergely (zongora)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
MOZART: A-dúr zongoraverseny KV414
MOZART: B-dúr zongoraverseny KV595

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Jobbágy Anett, Gál Gabi, Varga Donát
Veszprém Város Vegyeskara (Karigazgató: Erdélyi Ágnes)
Savaria Szimfonikus Zenekar
vez.: Thomas Kornél
"Reformáció 500"
Ünnepi Oratórium Est a reformáció 500. évfordulója tiszteletére
MENDELSSOHN: II. (B-dúr) szimfónia („ Lobgesang”), Op.52.
BRAHMS: Schicksalslied, Op.54
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)