vissza a cimoldalra
2017-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2272)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59735)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3832)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bánk bán (2928)
Bartók Béla szellemisége (171)
Kodály Zoltán (335)
Élő közvetítések (6580)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4043)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (628)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (219)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1106)
Ferencsik János (70)
Lehár Ferenc (565)
Operett, mint színpadi műfaj (3247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1052)
Franz Schmidt (2888)
Momus-játék (5338)
Udvardy Tibor (140)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bartók Béla szellemisége (Búbánat, 2004-12-27 13:06:01)

   
170 • Ardelao Előzmény 168 2017-09-22 23:17:03

Bartók Béla előadása a népi zenéről.

Bartók Béla a Magyar Cobden Szövetség* szemináriumában március 10-én, kedden este
„A népi zene hatása a mai műzenére“ címmel és zenei illusztrációkkal előadást tart.
Bartók Bélának eme nagy érdeklődéssel várt első elméleti előadását a Magyar Kereskedelmi Csarnok: V., Szabadság-tér 12 alatti dísztermében tartják meg pontosan este 7 órakor.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1931. március 10. (17. Évfolyam, 56. szám)

itt*


*


Bartók Londonban


A mai műsorok nevezetes eseménye: Bartók Béla londoni szereplése.

A magyar mester este 10 órakor zongorázik és a London Regional közvetíti ezt a koncertet.

A mai Bartók-hangverseny alkalmából Frank Whitaker, a híres angol zeneesztétikus a Radio Times-ban, az angol rádiótársaság többmilliós példányszámú hetilapjában „A modern zene legeredetibb szelleme” című cikkben foglalkozik Bartók Bélával. Whitaker, aki Bartók zenéjének egyik legalaposabb ismerője, kifejti, hogy a nagy magyar zeneszerző épp-oly lelkiismeretesen és rendszeresen dolgozik, akár Beethoven s képtelen volna egyetlen felületes vagy helytelen hangjegyet papírra vetni. A népzene legalaposabb ismerője, Kodállyal együtt, 8000 népdal motívumot gyűjtött és folklorisztikus kutató-ujját még az algériai Biskráig is elvezették.

Ha bírálói egyes merész fordulatai miatt támadják, gyakran régi népdalokra hivatkozik, amelyek ősidők óta szentesítették újításait. Bartók zongoraszerzeményeit magának a szerzőnek előadásában hallani páratlan élmény.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1932. március 5. (18. Évfolyam, 53. szám)

*
169 • Búbánat Előzmény 153 2017-09-21 11:08:43
Harmadik lett Langer Ágnes a Bartók-világversenyen

2017. SZEPTEMBER 18.
ATEMPO.sk


„Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora beszédében felidézte, hogy 110 éve Bartók Béla először lépett fel az épületavató koncerten. Mint fogalmazott, Bartók Béla nevéhez és szellemiségéhez méltó versenyt sikerült létrehozniuk, amely méltó arra, hogy hagyománnyá váljon. Hozzátette, hogy minden zenei verseny a felfedezésről szól és a verseny egy hete alatt "azt tapasztaltuk, hogy tehetségekben nincs hiány" és őket ma is megszólítja Bartók Béla zenéje. "Bízom benne, hogy egy hosszú történet kezdetén állunk és két év múlva a legifjabb zongoraművész-nemzedék képviselőit köszönthetjük a Zeneakadémián" - mondta a rektor.”

„A Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából útjára indított, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló Bartók Világverseny és Fesztivál fővédnöke Áder János köztársasági elnök és Lady Valerie Solti volt, utóbbi részt vett a vasárnapi díjkiosztó gálán.
A díjátadó gálát a Bartók Rádió és a Zeneakadémia élőben és online közvetítette.”
168 • Ardelao Előzmény 167 2017-09-21 10:50:23

BARTÓK MŰVEK A MAGYAR RÁDIÓBAN:

Bartók Béla, Szigeti József és Basilides Mária közös hangversenye.

1. Szigeti és Bartók: I. rapszódia (Bartóktól). (Lassú-friss);
2. Basilides Mária Bartók Béla kíséretével négy magyar népdalt énekel;
3. Bartók Béla II. elégiáját és két burleszkjét játssza;
4. Szigeti és Bartók közösen adják elő Bartók II. szonátáját.

(1930.I.4./ÓRAI ÚJSÁG, 16/3.)

*
167 • Búbánat Előzmény 163 2017-09-20 14:07:29
Gách Mariann találkozása Gertler Endrével - interjú

/ Film Színház Muzsika, 1987. augusztus… száma/

„Gertler Endre csak úgy átruccant Brüsszelből Budapestre. Miért épp most? Nemrég egy bonyolult szemoperáció gyötörte meg, s orvosai egy hét szabadsággal jutalmazták: oda menjen, ahová leginkább vágyódik. Így került szülővárosába. Az ám, kerek tíz évvel ezelőtt beszélgettem vele legutóbb. Akkor ünnepelte hetvenedik születésnapját.

- Ma, épp a találkozásunk napján érkeztem el a nyolcvanadikhoz – mondja csöndesen, elgondolkozón.
- Mi ez, ha nem a véletlen játéka? Magával hozta-e örök útitársát, hírneves Guarnieri-hegedűjét?
- Nem jött velem, pedig hűségem nem lankad iránta. De nem akarom, hogy a pihenésre kényszerült időszakban megkísértsen a gyakorlás vágya.
- És otthon? Mert hisz tudvalévőn 1928 óta Brüsszelben él. Világraszóló karrierjének csúcsára igen fiatalon jutott föl. Szólóművészként – és a maga alapította Gertler-vonósnégyessel – több földrészt keresztül-kasul koncertezett, 1925-től 1935-ig Bartókkal szonátázott; szoros barátság is fűzte hozzá.
- Azt kérdezi, gyakorolok-e. Enélkül nem múlik el egyetlenegy nap sem. Óvakodom attól, hogy az ujjaim berozsdásodjanak. De nyilvános koncertezésre nem vállalkozom többé. Hetvenötéves koromban megálljt kiáltottam magamnak. Nem akartam megvárni előadói hanyatlásomat. Az utóbbi öt év óta csupán a növendékeimnek játszom, velük kamarazenélek.
- Évtizedekig tanított a brüsszeli Királyi Akadémián. Nem is szólva mesgterkurzusairól.
- Mesterkurzusaimat folytatom. Augusztus 12-től a Hannovertől hetven kilométerre lévő Goslarba utazom: ottani iskolámat tizenhárom évvel ezelőtt szerveztem. Brüsszelben most a Chapelle Musicale Reine Élisabeth nevű zenei főiskolán tanítok. Ott csak a legmagasabb szintű diplomások felvételizhetnek, hároméves posztgraduális tanulmányokra. Valamennyien egy gyönyörű kastély bentlakói. Hat növendékemet, én kivételesen, brüsszeli otthonomban tanítom.
- Professzor úrnak az a híre, hogy igen sok növendéke nyert nemzetközi versenyeket. A mai napig hány Gertler-tanítvány jutott el a győzelemig?
- Hatvanegy. Én igen sok hegedűverseny zsűrijében vettem részt. Úgy vélem, hogy ezek az erőpróbák a fiatalok számára nagyon hasznosak. Tavaly Poznanban (ott díszpolgársággal tüntettek ki) a verseny zsűrijének alelnökeként ismét azt tapasztaltam, hogy a hegedűsök átlagos színvonala meghaladja a régebbit. Rossz hegedűs már alig-alig akad, rossz muzsikus annál több. Manapság számos hegedűs azonos hangvétellel szólaltatja meg Bartókot, Sibeliust, Brahmsot. Technikájuk csillog, ragyog, mind gyorsuló tempóvételük elszomorítóan hatásvadászó, és közben az elmélyülés már-már ritka madárrá satnyul. Ez nemcsak a hegedűsökre vonatkozik, a karmesterekre is, világszerte. Zongoristából több a jó zenész. A fiatal magyar pianisták közül nem valamennyit hallottam, de Kocsis és Ránki játékával nagy örömmel ismerkedtem meg. A régiek közül Fischer Annie ma is gyönyörködtet, akármerre koncertezik a világban, rendkívüli sikereket arat. Kislány korában az első szonátaestjén velem játszott a Vigadóban.
- Hogyan emlékszik itthoni zeneakadémiai éveire?
- Hatévesen kerültem az Akadémiára. Hubay Jenő volt a hegedűmesterem. Zeneszerzésre két évig Kodály Zoltán tanított. Két ellenpólus. A hegedülés régi módszere ma már nem alkalmas például Bartók előadására. De hiszek abban, hogy ha Hubay ma élne, másként tanítana, mint a század első évtizedeiben. Kodály osztályába tizenhat éves koromban vettek föl. Ő a maga csodálatos szűkszavúságának sokatmondásával lenyűgözött. Havonta egyszer mi, a növendékei bemutattuk az óráján, mit komponáltunk. Bartók „Improvizációk magyar parasztdalokra” című művének hatására én is merészkedtem arra, hogy zongorára komponáljam a magam Improvizációját. Kodály megfogta a kottalapot, figyelmesen végigolvasta, de nem adta vissza. Aztán megszólalt: „Ha maga improvizációt ír, akkor miért rögzíti írásba?” Ez az úgynevezett kompozícióm egyébként sem sikeredett valami jól, nélkülözte a megfelelő formát. Forma nélkül pedig nincs művészet.
- És hogyan kezdődött Bartókhoz való kötődése?
- Tizennyolc éves koromban együtt utaztam vele. Elmondtam, hogy Kodály tanít zeneszerzésre. Azt felelte: „Kodály nagy mester, jobb zeneszerző, mint én vagyok.” Később tudtam meg, hogy mielőtt a nyilvánosságra bocsátja műveit, mindig Kodálynak mutatja meg előbb. Hitt Kodály kritikai érzékének, tévedhetetlenségében. Nemsokára azután, hogy Bartókkal megismerkedtem, átírtam zongorára komponált Szonatináját – hegedűre és zongorára. Magával vitte a kéziratot. Másnap fölhívott a lakására, játsszuk el együtt! Azt mondta: „Kár, hogy nem így írtam magam, jobban hangzik, mint a szóló zongorán.” Nem utasította el az én ritmikai és harmóniai változtatásaimat. Évekkel azután ellátogattam a New York-i Bartók Archívumba, ahol páncélszekrényben őrzik Bartók eredeti kéziratait, s az érdeklődők xeroxozott példányhoz nyúlhatnak. Ott fedeztem föl meghatottan a magam partitúráját, illetve a Szonatina átiratát. (Kezem ügyébe került az én Szonatina áriratomnak az a zenekari mása is, amelyet Bartók formált át 1931-ben, és Erdélyi táncok címmel illetett.) Elképedtem azon, hogy a Magyarországról való távozás hercehurcájában arra is jutott gondolata, hogy az én kéziratomat magával vigye.
- Sorozatos szonátázásuk, turnézásuk mikor kezdődött?
- Sokfelé léptünk pódiumra. 1925-38-ig rendszeresen turnéztunk. Minden szava örökre belém vésődött. Ő irányította figyelmemet az akkori kortárs zenére: Berg, Milhaud, Malipiero, Casella, Honegger nevét tőle hallottam legelőször. Neki köszönhettem, hogy az akkori modern zenét repertoáromba illesztettem. Soha nem mondott egyetlen fölösleges szót sem, és semmi iránt nem nyilvánult közönyösnek. Azok a zenészek, akik az ő különleges hangszínének, játékmodorának az utánzására törekednek, tévednek, ha ezt dörömböléssel érzékeltetik. Ő sosem játszott brutálisan, hanem acélos ritmussal és erőteljes billentéssel.
- Úgy tudom, lemezre játszotta Bartók valamennyi hegedűkompozícióját, és ezért Grand Prix du Disque-kel jutalmazták. Egyébként a gomblyukában egy kék szalagos kitüntetést látok, nyilván a sok többi közé sorakozik ez is…
- Ez a belga Lipót-rend kitüntetése. De kaptam én nagy örömömre magyar kitüntetést is. „Béke és barátság”-ot. Brüsszelben adta át a nagykövet.

További sikereket kívánunk, és következő születésnapján remélhetően ismét találkozunk…”

(A cikkben Gertler Endre fotója található, Kádár Kata készítette a művészről.)
166 • Ardelao Előzmény 165 2017-09-20 13:52:07

Bartók Béla hazaérkezett

A világhírű zeneszerző beszámol európai körútjáról
i


Bartók Béla, a kiváló muzsikus, a napokban Budapestre érkezett. Európai turnéja a befejezéshez közeledik. Még csak Olaszország van hátra, ahova áprilisban utazik. Az európai turnéról részletesen ezeket mondotta:

— „Múlt év novemberében indultam el és kisebb-nagyobb megszakításokkal most töltök itthon hosszabb időt. Szerdán este szerzői estem lesz, amelyen több új kompozíciómat adják elő.”


HOLLANDIA

— „Hollandiában voltam először. Zongora-versenyem amszterdami és hágai előadása, sajnos, csalódást húzott számomra. Azt hittem, hogy a világhírű Concertgebouw zenekara elsőrangú előadást fog produkálni, Ez a reményem azonban különböző okoknál fogva nem teljesült. Az előadás bizony elég gyenge volt. Kárpótlásul azután Erfurtban, ebben a kis német városban, amelytől semmi különöset nem vártam, nagyszerű előadásban hallottam ezt a zongorakoncertemet. Össze sem lehetett hasonlítani a hollandiai előadásokkal. Külön meg kell említenem Franz Jung karmestert, akinek ezt az elsőrangú produkciót köszönhetem.”


OROSZORSZÁG

— „Januárban Oroszországba utaztam, hét koncerten játszottam. Az oroszok nagy érdeklődést mutatnak minden zenei új iránt, de azért, az ottani állapotok mégsem mondhatók ideálisnak. Beszéltem például Kodály Zoltánról és ajánlottam, hogy hívják meg vendégdirigálásra. Szóba került, mit vezényelne, és melyik művét adná elő. Említettem a „Psalmus Hungaricust.” Az oroszok azt válaszolták. hogy azt aligha lehetne előadni. A szöveg miatt van baj. Mert mégis, ... vallásos tárgyú. ...
Az orosz komponisták közül senkivel sem találkoztam Moszkvában, vagy Szentpétervárott. Annál több zenetudóst ismertem meg, akik az ottani két intézetben kiváló és önzetlen munkát végeznek. Nagyon sokan érdeklődtek, hogy Magyarországon miként fogadják és kultiválják az orosz muzsikát. Mondtam, hogy nálunk Stravinsky a legjobban elismert modern orosz zeneszerző. Az oroszok így feleltek: — Stravinsky? Ö nem orosz!” ...


DÁNIA

„Svájcból Dániába utaztam, ahol az időjárás nagyon megnehezítette a turné zavartalan lefolyását. Befagyott például a Keleti-tenger Dánia és Németország kőzött: lekéstem egy próbát. Visszajövet pedig Danzigból késtem le ugyancsak a befagyott tenger miatt. Koppenhágában rádióba játszottam. Ott olyan stúdió volt, amelyben négyszáz ember végighallgathatja a hangversenyt. A műsor után a zenekar udvariassági aktusként eljátszotta — a Szózatot. Rádióban!”


ANGLIA

— „Angliai turném legszebb élménye az a hangverseny volt, amelyen Székely Zoltánnal játszottam együtt Londonban. Hegedű-zongorára irt két új rapszódiámat. Székely Zoltán egészen elsőrangúan mutatta be ezt a két művet.”

Itt említjük meg. hogy az angol sajtó sohasem foglalkozott még Bartókkal és a magyar zenével annyit, mint amennyit ezúttal, abból az alkalomból, hogy a kiváló komponista Londonban tartózkodott.


PÁRIZS

— „Párizsban, — onnan jöttem most haza — Szigeti és a Róth-kvartett is közreműködtek a hangversenyen. Szigeti már eddig is olyan nagyszerűen játszotta 11. hegedűszonátámat, hogy tökéletesebbet el sem lehetett képzelni. Most Párizsban azonban olyan tüneményesen játszotta, hogy mindenkit csodálkozásba ejtett.”


ÚJ MŰVEK

A nyáron Bartók Béla a negyedik vonósnégyesen kívül még két másik érdekes kompozíciót fejezett be és pedig a fent említett két rapszódiát hegedűre és zongorára. Ezt a két művet utazásai alatt meghangszerelte zenekarra és szólóhegedűre, továbbá az elsőt közülük átírta gordonkára és zongorára is. Ez az utóbbi változata első előadásra kerül a szerdai szerzői estén. Ezen kívül bemutatásra kerül a IV. vonósnégyes és eljátsszák a múltkor hallott III. kvartettet is.


SZÍNPADI MUNKA?

— „Szeretnék új színpadi művet komponálni” — mondja még Bartók Béla, — „de nehéz megfelelő librettót kapni. Sokat küldtek eddig is, de egyik sem felel meg.”
(K-f.)

AZ EST, 1929. március 20. (20. Évfolyam, 65. szám)
*
165 • Ardelao Előzmény 164 2017-09-20 12:27:26

Miért marad el a „Csodálatos mandarin” operaházi bemutatója?
Át kell dolgozni teljesen a Bartók—Lengyel pantomimet!

Saját tudósítónktól.

Hetekig készült az Operaház Bartók Béla és Lengyel Menyhért pantomimjére, „A csodálatos mandarin”-ra, amelynek ma délelőttre hirdették a főpróbáját és holnap estére a bemutató előadását. Ma délelőttre meginvitálta az Opera igazgatósága a lapok zenekritikusait és azokat a zenei kapacitásokat, akik az operai főpróbák rendes publikumát adják. Fél tizenegy órára eljött mindenki, ámbár közben a reggeli lapokban egy kis kommüniké jelent meg, hírül adván, hogy „A csodálatos mandarin” bemutatóját el kellett halasztani — a főszereplő Szalay Karola hirtelen megbetegedése miatt. Az operaházi kommüniké azt is hírül adta, hogy ugyanebből az okból hetek múlva tarthatják meg csak a Bartók—Lengyel pantomim premierjét.

A kritikusokat azzal fogadták a mai főpróbán, hogy csak Donizetti bájos Don Pasquale-ját láthatják és hallgatják, „A csodálatos mandarin” nem kerülhet színre.
— Ezzel a Csodálatos mandarinnal, — mondotta erre az egyik kritikus, — sok baj volt már.
Külföldön, több helyen bemutatták és bizony több helyen botrány támadt körülötte. A kiélezett jeleneteknél, fütyültek, pisszegtek, tüntettek és volt eset rá, hogy le is kellett venni a műsorról ezt a pantomimet!
— Ezzel szemben nálunk valóban csak a főszereplő betegedett meg! — hangzott az ellenvélemény.
— Szegény Szalay Karola! — jegyezte meg valaki.
— No, ezt a bajt még kiheveri! — fűzte hozzá egy harmadik kritikus.

Szóval: a főpróba közönsége tamáskodott abban, hogy a főszereplő betegsége miatt maradt el a mai főpróba és marad el a holnapi premier!
De hát akkor miért marad el mégis!? ... Ez kitudódott hamarosan.

Az Operaház hetek óta tartó munkával kiküszöbölte mindazt, „A csodálatos mandarin”- ból, ami a külföldi előadásokon a botrányt fölidézte, vagy fölidézhette! Ebben az átdolgozott, megtisztított formájában került a tegnapi házi főpróba megválogatott közönsége elé a pantomim, de a bennfentesek, még így is valósággal megrémültek, „A csodálatos mandarin” tartalmától, és cselekményétől,

— A pantomimet át kell dolgozni, — volt az általános vélemény. — Át kell dolgozni újra és alaposan, mert így nem lehet színre hozni, olyan erős részletek, vannak benne.
Az igazgatóság nemcsak hogy a magáévá tette ezt a véleményt, hanem legelőbben konstatálta, hogy a bizarr, érzéki motiválású részek, amelyek a próbákon nem hatottak annyira kínosan: a kész előadásban túl élesen hatnak.

Az volt az álláspont, hogy inkább elhalasztani a premiert, semmint botránynak tenni, ki az Operaházat. Ezt határozta el, igen dicséretes módon a direkció, amely féltékenyen őrködik az Operaház jó-hírnevén, és most azon van, hogy az újabb átdolgozással kifogástalanul színpadképedé tegye a Csodálatos mandarin-t.

A tegnapi házi főpróbán jelen volt a zeneszerző: Bartók Béla, akit bevontak a rögtönzött tanácskozásba, s aki mindjárt kijelentette, hogy hajlandó bizonyos átdolgozásra az ügy érdekében.

Ma délután újabb nagy tanácskozás lesz az Operaházban és ezen a tanácskozáson döntik el, hogy a Don Pasquale, Donizetti jókedvű, hangulatos és melódiákban gazdag operája egymagában kerül-e színre holnap, vagy pedig valamilyen rövid kísérő darabbal. És ugyancsak ma döntenek, „A csodálatos mandarin” végleges sorsáról is. A legvalószínűbb, hogy párhetes munkával rendbe hozhatják a pantomimet és — Szalay Karola felgyógyulhat.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1931. március 25. (17. Évfolyam, 69. szám)

*
164 • Ardelao Előzmény 161 2017-09-20 00:53:28

BARTÓK LONDONI DIADALA

A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes általános érdeklődés közben ismételte meg Bartók Béla negyedik kvartettjének előadását Londonban. Az összes lapok egyhangú bámulattal adóznak a magyar művészeknek, akik játszva diadalmaskodtak a mű nehézségein és nagyszerűen érvényre juttatták annak minden szépségét. A Daily Mail szerint a zenészek valósággal csodákat vittek végbe, mert Bartók szerzeménye, legalább papíron, majdnem eljátszhatatlannak látszik, de vad, szinte lihegő primitív, életereje felette áll a hagyományos szépség fogalmának.

A Daily Telegraph szerint Bartók oly hatásokat ért el, amelyeket Beethoven nem ismert. A Christian Science Monitor szerint a Szigeti József által Londonban bemutatott Bartók-féle hegedű-rapszódia, ha nem is éri el Bartók legszebb szerzeményének színvonalát,
minden esetre a legjobb ilyenfajta mű, amelyet valaha hegedűsök kezébe adtak.
Mint önálló kategória, talán Liszt magyar zongora rapszódiájához hasonlítható.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. január 23. (16. Évfolyam, 18. szám)

*
163 • Búbánat Előzmény 161 2017-09-19 12:07:30
Gertler Endrével készített anno interjút Gách Mariann a Film Színház Muzsika számára. Abban szó esik a művész brüsszeli tartózkodásáról és Bartók Bélával tartott muzsikus-kapcsolatáról is. Majd bemásolom a teljes cikket.
162 • Ardelao Előzmény 161 2017-09-19 12:05:39
Pontosabban: Pesti Napló beszámolója!
161 • Ardelao Előzmény 158 2017-09-19 12:01:33

Így igaz! Én is köszönöm!

*

De itt van még egy Pesti Hírlap beszámoló is:

Bartók Béla Belgiumban


Brüsszel, november 30.
(A Pesti Napló külön tudósítójától.)

Nagy eseménye volt a belga zenei életnek: Bartók Béla adott szerzői estét Antwerpenben és Brüsszelben.

A nagy magyar mester nevét persze már rég ismerte és tisztelte a belga közönség, amelynek már tavaly is volt alkalma gyönyörködni Bartók Béla néhány művében, amelyet Gertler Endre vonósnégyese interpretált Belgiumban. A várakozás és érdeklődés, amely Bartók Béla személyes szereplését megelőzte, akkora volt, hogy a hangversenyt rendező »Maison d'Art« nem is hirdette a koncertet, mert az összes jegyeket már előre, bérletben eladta.

A hangverseny előtti estén az egyik legkiválóbb belga zeneesztéta, Dille abbé hosszabb előadást tartott Bartók Béláról. A tartalmas előadás során ismertette Bartók életét és zenei jelentőségét, izoláltságát, ahogy dolgozik, Beethovenével hasonlította össze, majd helyenként, magyarországi gramofon-lemezeket mutatott be, így például egy Basilides Mária és egy Székelyhidy Ferenc lemezt.

Másnap színültig telt hangversenyterem előtt folyt le a hangverseny, ennek során Gertler Endre közreműködésével előbb a második hegedű és zongoraszonátát adták elő, majd, »Mikrokozmosz« gyűjtőcím alatt több kisebb darab, öt ritmikus tánc, úgynevezett »bolgár« táncok, magyar népdalok és egy erdélyi témájú szonatina következett. Az első rapszódia (vonós és ütős zenekarra) végeztével alig akarták leengedni Bartók Bélát a dobogóról — számtalan ráadást követeltek tőle is, Gertler Endrétől is.

Az estén Brüsszel zenei kiválóságai mind ott ültek a nézőtéren, így Defauw, a világhírű dirigens, Jongen. a zeneszerző és még számosan. A belga sajtó olyan kivételes elismeréssel és hódolattal ír Bartók Béláról, amilyen a modern zene legnagyobb mestereinek egyikét megilleti.

Jean Louis

PESTI NAPLÓ, 1938. december 1. (89. Évfolyam, 251. szám)
160 • Búbánat Előzmény 158 2017-09-19 11:53:12
("Poly fotó")
159 • Búbánat Előzmény 158 2017-09-19 11:49:57
De az is lehet, hogy a hangverseny előtt, a próbateremben láthatjuk őket együtt a képen. Bartók a zongoránál, előtte nyitott kotta, Gertler kezében vonó...talán a próba közben készülhetett a felvétel.
158 • Búbánat Előzmény 156 2017-09-19 11:46:24
Köszönöm.
Kiegészítem még azzal, hogy a cikkhez tartozik egy fotó: Bartók Béla és Gertler Endre Antwerpenben, egy lakás szalonjában láthatók. Bartók a zongoraszéken ülve hátrafordul, oldalán Gertler áll, mindketten a kamerába néznek...
157 • Ardelao Előzmény 156 2017-09-19 11:38:07

Kiegészítésül még megjegyzem, hogy a Színházi Életnek ez az 1938. november 19-i száma volt az utolsó, amely még megjelenhetett. Politikai okokból e kiváló folyóiratot, sajnos, betiltották.
156 • Ardelao Előzmény 155 2017-09-19 11:06:46

Az alábbi cikk forrása:

Színházi Élet - 1938/48. szám, 32. oldal
155 • Búbánat 2017-09-19 09:35:05
Bartók-hangversenyek Belgiumban
Brüsszel, 1938. november

„A Brüsszeli Maison d’Art nem mindennapi csemegével kedveskedett közönségének: elhozta a modern zene szinte egyedülálló tüneményét, Bartók Bélát, aki itt és Antwerpenben szerzői estéken mutatta be oeuvre-jének legjellegzetesebb műveit. A belga főváros előkelőségei rendkívüli érdeklődéssel várták a magyar mestert. Aki csak számít a zenei és társadalmi életben, mind ott volt. Közéleti előkelőségek, muzsikusok és a hangversenytermek megszokott típusai, akik az egész világon egyformák. De ezúttal mégis szokatlanul nagy számban vonult föl a zenei élet fiatalsága, az a nemzedék, amely a maga külön prófétájának, az eljövendő idők igehirdetőjének tekinti a magyar Bartók Bélát.
A Maison d’Art-ban megtartott hangversenyt Dille abbé ötnegyedórás, gramofonlemezekkel tarkított előadása előzte meg Bartók Béláról. Dille abbé jelentőségben Beethoven-i méretűnek jellemezte Bartók munkásságát és figyelmeztette a közönséget, hogy az a forrás, amely a magyar mester művészetét táplálja, nem tévesztendő össze a külföldön is jól ismert magyar cigánymuzsikával. Maga a hangverseny, amelynek még egy magyar résztvevője volt és pedig az itt rendkívül népszerű Gertler Endre hegedűművész, egy szonátából, a ’Mikrokozmosz’ című ritmikus táncgyűjteményből, egy szonatinából és végül a ’Rapszódia’ című műből állt. Különösen az erdélyi motívumok és a magyar népdalok után zúgott a ’bis’, a Rapszódia után pedig megszámlálhatatlanul hívták a mestert. Az ünneplésből persze kijutott Gertler Endrének is, aki teljes művészettel és fejlett zenei ízléssel tolmácsolta hegedűn Bartók szerzeményeit. A lapok másnap hasábos kritikákat szenteltek a Bartók-hangversenynek, legemlítésreméltóbb közöttük Paul Tind-nek, az Európa szerte ismert zeneesztétának elragadtatott tanulmánya. Kétségtelen, hogy az ’új zene’, amelyet Bartók képvisel, teljes mértékben meghódította a komoly és műértő belga közönséget.
Ugyanilyen mély és maradandó volt Bartók sikere Antwerpenben is. Ezen a hangversenyen, sajnos, nem voltam jelen, de olvastam a lapokat és beszéltem emberekkel, akik mindkét hangversenyt meghallgatták. Irigyelnek bennünket Bartók Béla miatt és azt mondják, milyen gazdag lehet az a népzene, amely ilyen páratlan tehetséget tudott megihletni.

/ Kovács Margit/

A cikk forrásáról bizonyára Ardelao fórumtársunk információval tud szolgálni.(Nekem hiányzik.)
154 • Ardelao Előzmény 152 2017-09-18 18:28:09

Hangverseny.


Bartók, Kodály, Debussy műveiből énekelt tegnap Basilides Mária. Az ő kivételes művészetének tükrében csodálatos erővel és szépséggel rajzolódnak távoli és közeli melódiák, magyar és idegen szellemek. Fáradhatatlan munkával, és lelke meg győződésével, terjeszti, ,az újabb zene népszerűségét, és oly bensőséggel dalolja szívekbe markoló, gyönyörű hangján a súlyosabbnál-súlyosabb, problématelt kompozíciókat, hogy tapsra készteti még a legkonzervatívabb hallgatóságot is.

Tegnapi hangversenyén Bartók két új népdal sorozatát és Debussy négy, nálunk ismeretlen dalát mutatta be lelkes tetszés mellett. Szűnni nem akaró tapsokkal fogadta a közönség Kodály ismerős, bús szépségű Elkésett Melódiáit, melyeket Basilidesnél szebben még senki nem énekelt.
A zongoránál Bartók Bélát, mint művészi kísérőt és szerzőt, ünnepelte a közönség.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. február 2. (16. Évfolyam, 25. szám)

*
153 • Búbánat 2017-09-18 10:01:25
Megvan az első Bartók-világverseny győztese

A francia-holland hegedűművész, Cosima Soulez-Lariviere nyerte az első alkalommal megrendezett Bartók Világverseny és Fesztivált, amelyen a magyar Langer Ágnes a harmadik helyen végzett; az eredményt vasárnap este gálaműsor keretében hirdették ki a Zeneakadémián.

152 • Ardelao Előzmény 151 2017-09-17 23:52:33

Hangverseny.

A Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartotta Bartók Béla, Székely Zoltánnal szonátaestjét. A hangversenyen Bartók I. és II. Rapszódiája és Ravel Szonátája mellett Beethoven: Kreutzer-szonátája is előadásra került, melyben Bartók zsenialitása páratlan formában tündökölt. (8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. november 28. /15. Évfolyam, 273. szám)

*
151 • Ardelao Előzmény 150 2017-09-16 19:09:30

RÁDIÓMŰSOR, 1929. március 9. BUDAPEST I. 14:40


Felvételek Bartók Béla műveiből

a) Fekete föld; b) Istenem, áraszd meg a vizet; c) Töltik a nagyerdő útját; d) Olvad a hó;
e) Nem messze van ide kis Margitta; f) Végig mentem a tárkányi nagy utcán.

Előadja: Medgyaszay Vilma.

Zongorán kísér: Polgár Tibor.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. (15. Évfolyam, 58. szám)

*

Hangverseny.



Jelentős zenei esemény színhelye volt tegnap este a Zeneművészeti Főiskola nagyterme: Bartók Béla tartotta szerzői estjét.

Bartók nagyszerű oeuvrejének minden egyes újabb műve is olyan elementáris, kiapadhatatlan őserőt és speciális magyar fajiságot sugároz, hogy ma már legállhatatosabb tagadói is kénytelenek zsenijének behódolni.

A tegnapi hangversenyen valóságos revelációként hatott a IV.vonóskvartett (1928), amelynek második (Prestissimo) és negyedik (Allegretto) tétele, tartalmi és formai szépsége és invenciója szinte páratlan a modern zeneirodalomban.

Óriási népszerűségre számíthat a gordonka-zongora rapszódia (1928), amelyet népi táncdallamokból épített fel a szerző. Bazilidesz Mária felülmúlhatatlan művészettel, teljes konzsenialitással adta elő a „Falun” című, tót eredetű dalsorozatot.

Zongora-kompozícióit a szerző maga szólaltatta meg: a" „Szabadban" ciklusból különösen az „Éjszaka zenéje" című, nagyszerű idegéletű expressió.

A műsor első száma a III. vonósnégyes (1927) ugyancsak nagy sikert aratott.
A négyesek, a Waldbauer — Kerpely-társaság sokszor méltatott művészetében szólaltak meg s a gordonka rapszódiában pedig külön is élvezhettük Kerpely Jenő mély művészetét. A szerzőt, aki az összes zongoraszólamokat is maga játszotta, minden szám után szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a telt terem. (dr. le.m.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. március 22. (15. Évfolyam, 67. szám)

*
150 • Ardelao Előzmény 149 2017-09-16 00:30:51

Bartók Béla angol dicsérete.

Londonból jelentik:

Az Evening News hosszabb cikket közöl Bartók Béláról, akit a modern zene egyik legkiválóbb egyéniségének mond. A cikk részletesen ismerteti Bartók érdekes és vonzó egyéniségét és elmondja, hogy művészete az ősi magyar népzenében gyökeredzik, amelynek egyik legalaposabb ismerője és úgyszólván tudományos felfedezője. Ez a magyarázata annak, hogy zenéje valóságos csúcspontja a modern zenei fejlődésnek, mert a jelenlegi zene elemeit össze tudja egyeztetni a legrégibb zenei irányokkal.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. március 8. (15. Évfolyam, 56. szám)

*
149 • Ardelao Előzmény 147 2017-09-16 00:29:30

Ma indulnak haza az operisták Nürnbergből.
Nürnberg, 1929. február 28.

(Saját tudósítónk telefonjelentése.)

A Magyar Királyi Operaház karszemélyzete ma délelőtt 11 óra 30 perekor visszautazott Budapestre. Ugyanezzel a vonattal utazott Déri Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója, akit távirat szólított haza.

Az Operaház szólistái ma este indulnak vissza Budapestre. Ma este tartják meg a magyar Filharmonikusok hangversenyüket Dohnányi Ernő vezénylete alatt.

A program a következő:
Bartók Béla első suite-je,
Kodály Zoltán: Szemelvények a Háry Jánosból,
Dohnányi: Ruralia Hungarica és
Brahms: F-molI szimfóniája.

Tegnap este a nürnbergi színház szólistái a magyar Operaház szólistái tiszteletére, a nürnbergi karszemélyzet pedig a magyar kardalosok tiszteletére vacsorát rendeztek, amely a legjobb hangulatban a késő éjjeli órákig tartott. Az előbbin részt vett Rakovszky Iván
és Kertész K. Róbert államtitkár is.
Luppe, nürnbergi főpolgármester ma délben a magyar vendégek tiszteletére szűk-körű ebédet adott.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. március 1. (15. Évfolyam, 50. szám)

*
148 • Búbánat Előzmény 146 2017-09-16 00:17:52
A „Bartók” dokumentumfilmhez további ajánlást olvashatunk a http://kulter.hu oldalon:

… A film mindezek mellett nem csak az apa portréja a fiú szemszögéből, hanem gazdag válogatást mutat be Bartók levelezéséből és soha nem látott fotóiból, valamint művei fogadtatásából. Archív felvételek segítségével betekintést nyújt a korabeli Magyarország és New York hangulatába, így mesélve egy „nem mindennapi” sorsról, amely egybefonódott Magyarország huszadik századi tragikus történelmével.

Az alkotást gyártó Filmnet 25 éve dolgozik együtt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal, ezért a film forgalmazási bevételének huszonöt százalékát felajánlja a hátrányos helyzetű és beteg gyermekek megsegítésére.


/Forrás: MTI/
147 • Ardelao Előzmény 145 2017-09-14 20:40:37

Bartók-szerzemény sikere Londonban.

Londonból jelentik:

A Waldbauer—Kerpely-kvartett* először ismertette az angol közönséggel Bartók Béla legújabb vonósnégyesét. (Az 1928-ban komponált IV. vonósnégyesről van szó, Megj. A.)

A Manchester Guardian szerint a hallgatóság nagy fogékonysággal és megértéssel fogadta az új művet, amelynek rendkívüli érdekessége és gondolatmélysége újszerűsége ellenére mindenkire ellenállhatatlan hatást gyakorolt. Bartók zenéje sohasem lehet túlságosan új vagy merész, nála az új technika mindig magasabb célokat szolgál. A vonósnégyest egyébként ma az angol rádióban játssza a Waldbauer—Kerpely-kvartett.

ÓRAI ÚJSÁG, 1929. február 23. (15. Évfolyam, 15. szám)

*Waldbauer-Kerpely vonósnégyes. Első koncertjük 1910. március 17- és 19-én volt a Budapesti Royal teremben.

Bővebb információ: itt

Tagjai:
Waldbauer Imre (1892-1953) – I. hegedű
Temesváry János (1891-1964) – II. hegedű
Molnár Antal (1890-1983) – brácsa
Kerpely Jenő (1885-1964) – gordonka

(Megj. A.)

*
146 • Búbánat Előzmény 128 2017-09-14 09:55:42
Kapcs. 128. és 127. sorszámokhoz

A mai napon, szeptember 14-én kerül a mozikba - széles körű forgalmazásra itthon - a dokumentumfilm:

Bartók (2017)

„Bartók Béla fia, Péter, a család elutazása óta (75 éve) az Egyesült Államokban él. Szinte az egész életét Bartók életműve gondozásának szentelte, családja történetéről eddig soha senkinek sem adott interjút. Most azonban, 92 évesen, megrázó vallomásban mesél édesapjáról, Bartóknak az édesanyjához, feleségéhez, szerelmeihez, gyermekéhez és kortársaihoz fűződő kapcsolatáról, a zeneóriás esztétikai hitvallásáról, és arról a személyes tragédiáról, amit Magyarország elhagyása jelentett e hazaszerető ember számára."

Hossz: 65 perc

Rendezte: Sipos József

Forgatókönyv:Bartók Péter és Sipos József

Producer: Détár Krisztina, Sipos József

Fényképezte: Tóth Zsolt, Krisko Gergely, Csincsi Zoltán

Zene: Bartók Béla

145 • Ardelao Előzmény 144 2017-09-13 23:52:06

Bartók Béla, hatezer-dolláros pályadíjat nyert.

Philadelphiából jelentik: Bartók Béla magyar zeneszerző megnyerte annak az első pályadíjnak a felét, hatezer dollárt, amelyet a philadelphiai Musical Fund Society tűzött ki kamara-zene kompozíciókra.

A díj másik felét az olasz Alfredo Casella nyerte. A díjra több mint hatszázan pályáztak. (MTI.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1928. október 3. (14. Évfolyam, 224. szám)

*

Filharmonikus hangverseny.

Filharmonikusaink első hangversenyükön Bartók Béla, annyi port fölvert Csodálatos mandarinját mutatják be, hatrészes szvit formájában.

A zene a néhány év előtti Bartók-opus minden jellegzetességét mutatja s körülbelül a középen áll a Fából faragott királyfi és a tavalyi zongoraverseny között, őserejű ritmika, szinte ijesztő dinamikai excesszusok, brilliáns hangszerelés teszik megrázóan hatásossá a művet, melynek hangfestő bravúrjai színpad nélkül is elénk vetítik a librettót, minden válogatott borzalmával, perverzitásával és szadizmusával együtt.

Az első tételben világosan fölismerhető a Petruska vásári jelenetének hatása, az elemi erővel eldübörgött két utolsó tétel azonban még a melosz teljes hiányát is feledtetni tudja, noha ezt egyébként fájdalmasan érezzük. A tegnapi főpróba közönsége viharos lelkesedéssel tapsolta a szerzőt és brilliáns tolmácsolóit, élükön Dohnányival, akinek pálcája mindent kihoz a műből, ami van benne.

Ugyancsak Dohnányit illeti föltétien elismerés Haydn: Paukenwirbel szimfóniájának tökéletes előadásáért. A kitűnő Stefániai Imre kivételes képességei bemutatására könnyen találhatott volna értékesebb és hálásabb objektumot, mint Bortkiewicz hosszadalmas és banális zongoraversenyét.
(h.s.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1928. október 16. (14. Évfolyam, 235. szám)

*

FILM A ZONGORAKÉSZÍTÉSRŐL.

December 9-én délelőtt fél 12 órakor a Royal-Apollóban bemutatásra kerül a Bechsteln zongoragyár kultúrfilmje, amely a zongorakészítés technikáját ismerteti. A filmet, amely külföldön nagy sikert aratott, magyarázó felolvasás kíséri, utána pedig Bartók Béla zongoraművész hangversenye következik.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1928. november 30. (14. Évfolyam, 272. szám)

*
144 • Ardelao Előzmény 143 2017-09-13 11:07:25

Dohnányi és a filharmonikusok ünneplése Párisban.

Tüntetés a Rákóczi-induló után.

Paris, június

A Budapesti Filharmonikus zenekar Dohnányi Ernő vezénylésével vasárnap és hétfőn, két estén játszott Párisban és amennyire a dörgő tapsokból meg lehetett állapítani, osztatlan sikert aratott. A rue du Fanboug-Saint-Honoré egyik előkelő koncerttermét zsúfolásig megtöltötte az estélyi ruhás, túlnyomórészt francia közönség, amely áhítatos csendben, visszafojtott érdeklődéssel hallgatta a Filharmonikus zenénknek világviszonylatban is kimagasló teljesítményét, Dohnányi csodálatosan biztos és fegyelmezett vezénylését, Telmányi nagyszerű hegedűjátékát.

Meg kell állapítanunk, hogy Dohnányi nemcsak művészetével, hanem végtelenül előkelő, úri megjelenésével és mozgásával is nagy sikert aratott és igen kellemes csalódást okozott a francia publikumnál, amely egy évszázados előítélet szerint szertelen, cigányos, torzonborz, keleti embernek képzeli a magyarokat.

Volt alkalmunk egy előkelő francia zenekritikussal beszélgetni, aki kijelentette, hogy a Budapesti Filharmonikus zenekar ma párját ritkítja Európában, legfeljebb a bécsivel mérhető össze, és összehasonlíthatatlanul különb a párizsinál. A közönség megérdemelt tapsokkal jutalmazta Berlioz szimfóniáját, melyet a vendégek előzékenységből adtak elő, nagy elismeréssel adózott Dohnányi és Hubay művészetének és valóságos tüntetést rendezett a Rákóczi-induló után.

Hétfőn Bartók Béla zsenialitásában gyönyörködhetett a francia közönség, amely különben már jól ismeri a nagy magyar komponistát, hiszen egy legutóbb megjelent könyv szerint, melynek szerzője, a ma élő legkiválóbb francia zeneesztétikus, André Coeroy szerint, Bartók Béla a világ öt vagy hat legnagyobb élő muzsikusa közé tartozik.

A két előadáson teljes számmal megjelentek a párisi magyar követség tisztviselői, báró Korányi Frigyes követ családja, de jelen volt a francia arisztokrácia, a művészi élet és a nemzetközi diplomácia számos kitűnősége. Dohnányi Ernő tiszteletére a legelőkelőbb francia művészi egyesületek és a leg exkluzívabb főúri társaságok egyik bankettet és teát a másik után adták. A nagy művésznek egy szabad perce sem volt Párisban. Az ünneplés, amelyben Dohnányi Ernőt és zenekarát részesítették, azt bizonyítja, hogy Magyarország a világ legelső művészi centrumában is megállja a helyét.
/H. A./

8 ÓRAI ÚJSÁG (14. Évfolyam, 135. szám)
1928. június 16.

*
143 • Ardelao Előzmény 142 2017-09-13 10:56:05

Filharmonikus hangverseny.

A filharmonikusok utolsó bérleti estje Bartók Béla zongoraversenyét, hozta, ezt a régen várt újdonságot, amely csak a mi számunkra új, mert a frankfurti zeneünnepségeken már a nyáron, Amerikában pedig Bartók legutóbbi turnéján ismételten játszották.

A mérsékelt fogadtatást, melyben a mű, Frankfurtban Furtwängler, Amerikában Reiner Frigyes vezénylete mellett részesült, szívesen írtuk volna magyarságának rovására, — vagy inkább érdemére — ha most itthon magyar közönség előtt, Dohnányi vezényletével nem jutna hasonló sorsra, és ha legalább nekünk sikerült volna ezt a magyarságot megéreznünk.
Sajnos, — nem sikerült.

Az egymást tömegesen kergető, hol sokszorosan ismételt, hol meg csak éppen felbukkanó témák közül sokban ismertünk rá a Kodály—Bartók-gyűjtés darabjaira, de szinte kivétel nélkül olyanokra, melyek a gyűjteményben magyar szöveggel szerepelnek ugyan, de szép szóval csak „határszéli magyarok," őszintén megmondva pedig balkáni szomszédainktól átvett román-szláv melódiák.

Maga az opus egyébként elejétől végig atonálisan, disszonanciák halmozásaival, a szólóhangszer kezelésében érezhető Stravinsky-hatások alatt készült, azzal a különbséggel, hogy Bartóknál a zongorának jóval kisebb szerep jut.

A zongoraszólamot maga a komponista játszotta kivételes előadó művészetének egész latba-vetésével, ami mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy nagyszámban megjelent fölesküdt hívői a művet is melegen fogadták.

A műsort a III. brandenburgi koncert- és Csajkovszky negyedik szimfóniája egészítette ki.

(h. s.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1928. március 20. (14. Évfolyam, 65. szám)

*
142 • Ardelao Előzmény 141 2017-09-12 11:23:17

KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ.


A gazdasági válság pusztításának világos illusztrációja az, hogy nemcsak a színházi előadásoknak nem volt közönsége, de még. az olyan ragyogó nevek is, mint Bartók Béla, a Rosé-quartett, Helge Lindberg s mások csaknem üres széksorok előtt tartották volna koncertjüket, ha a bérlő közönség nem menti meg, és nem tölti be a nézőtér elülső sorait.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1927. május 26. (13. Évfolyam, 119. szám)

*

Az ANGOL SAJTÓ elismerése Bartók Bélának.


Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának:

Az angol sajtó nagy figyelemmel kíséri, a frankfurti zeneünnepélyt, s egyhangúlag, kiemeli, hogy az ünnepély fénypontja, Bartók Béla „zongorahangversenye” volt, amelyet maga a szerző adott elő. (1926-ban komponált I. zongoraverseny, Megj. A.)

A Daily Telegraph ezeket írja: Bartók Béla hírneve ma igen nagy; nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt, a modern zenei gondolat vezérének ismerik el, tehetsége felül-áll minden kétségen. Hangszerét mesterien kezeli, ami legjobb bizonyítéka annak, hogy zenéje tulajdonképpen a zongorában gyökerezik.
Új mesterjáték és új összhang hirdetője, amely a zongorán érvényesül legjobban.

A Daily Mail ezeket írja: Londonban is meg kell hallgatni ezt a darabot, amelynek zenei vadsága mély benyomást tett. A Times szerint Bartók játéka a gondolatokban gazdag szerző játéka. A mű lendületes, a körvonalak egyszerűek, a témák kitűnően érvényesülnek.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1927. július10. (13. Évfolyam, 154. szám)

*

Bartók Béla — rádiósikere Londonban.

Londonból jelentik:

Bartók Béla, a hírneves magyar zeneszerző és zongoraművész, a brit rádióstúdió hangversenyén mindkét minőségében szerepelt. Az október 9-én és 10-én tartott hangversenyeket az egész angol sajtó rendkívüli jelentőségű művészi eseménynek mondja és a rádiótársaság a szabályok ellenére egész sereg hallgatót volt kénytelen a stúdióba beengedni.

Ezek között voltak Holst Gusztáv, Anglia egyik legnevesebb zeneszerzője, továbbá Oxford lord fia, Eagelfield-Hull és Whitaher, az ismert zenekritikusok, Newmarch Róza írónő, Woodhouse zongoraművésznő és mások.

Bartók tanár több zongoraszerzeményét adta elő, az orkeszter által előadott daraboknál pedig ő maga ült a zongoránál. Mind a két koncert után Bartók egészen késő éjszakáig tartó ovációk központjában állott.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1927. október 15. (13. Évfolyam, 234. szám)


*
141 • Ardelao Előzmény 140 2017-09-11 15:42:03

Bartók a londoni rádióban

London, 1927. február 12.

Londonból jelentik: Az Evening Standard jelenti, hogy Bartók Béla március 15-én szerepelni fog Londonban, a rádió stúdiójában.
A lap ebből az alkalomból meleg hangon méltatja Bartók szerzeményeit es megemlíti, hogy Kodály és Dohnányi mellett ő az egyik legkitűnőbb képviselője az új magyar zenei iskolának. Bartók zenéje, — írja a lap, — sokkal modernebb, semhogy Angliában általánosan ismerhetnék, de számos kritikus Bartókot Stravinskyval és Schönberggel helyezi egy színvonalra.
[8 ÓRAI ÚJSÁG, 1927. február 13. (13. Évfolyam, 35. szám)]

*

Hangverseny.

Komor Vilmos kamara-zenekara tegnap újdonságként Bartók Béla „Falun" című dalciklusát mutatta be. A mű csak ebben a formájában új, mert hiszen a dalokat egyenként már régóta ismerjük. Most négy alt-hangra és kis zenekarra hangszerelte át Bartók a művet, amely ebben a formájában is mély hatást tett a hallgatóikra.

A műsoron még Strauss Richárd hegedűversenye és Chopin E-moll zongoraversenye szerepelt, az előbbi Bassermann Hans, az utóbbit Franchetti Luigi játszotta.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1927. február 16. (13. Évfolyam, 37. szám)

*

A csodálatos mandarin sikere Prágában.

Prágából jelentik: Szombaton mutatták be a Neues Deutsches Theaterben Bartók Béla pantomimjét, „A csodálatos mandarin”-t.

A darabot együtt adták Dohnányi „Pierette fátyola" című pantomimjével, amely már régebben szerepelt a színház műsorán és most újonnan tanulták be.

Bartók alkotása rendkívül mély hatást tett és viharos tetszést aratott.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1927. február 23. (13. Évfolyam, 43.szám)

*

HANGVERSENY; Bartók Bélával és Szigeti Józseffel.

Szigeti József, Bartók Bélával társulva játszotta Bach, Mozart, Schubert és Beethoven egy-egy szonátáját kongeniális, maradéktalan művészettel, a közönség őszinte, lelkes elragadtatásától kísérve.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1927. április 12. (13. Évfolyam, 63. szám)

*
140 • Ardelao Előzmény 139 2017-09-09 15:35:08

Bartók Béla szerzői estje.

Bartók — nagyrészt legújabb terméséből — vagy tizenöt dalt és fél-tucat zongoradarabot mutatott be hű közönségének. Az előadottakból megállapíthatóan Bartók egyre tovább halad azon az úton, amely esetleg a művészet legmagasabb csúcsai felé, de mindenesetre az átlagízléstől, sőt az átlagérthetőségtől mind messzebbre vezet. Mindent a saját markáns egyéniségére idomít át a maga egyéni eszközéivel, mindig érdekesen, sokszor megkapó erővel, szilaj magyar temperamentummal. Csak az a baj, hogy éppen dacos csak azért is temperamentuma már majd azzal a veszedelemmel fenyeget, hogy a legmagyarabb zeneszerzőnek hovatovább csak egy-egy alig felismerhető alapmotívuma lesz magyar, a többi elvész egyéni modernségében.

Az este főértéke Bartók csodálatosan sima zongora-játéka mellett Basilidesz Mária szívbemarkoló énekművészete volt. (h. s.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1926. december 10. (12. Évfolyam, 281. szám)

*

Magyar est.

A Magyar Távirati Iroda nagy művészi értékű és kitűnően sikerült hangversenyt rendezett, melynek műsorán kizárólag élő magyar komponisták művei szerepeltek, nagyrészt első előadásban.

Bartók Béla fascináló erővel zongorázta néhány szerzeményét, köztük a (Preludio-) All’ungherese-t, Székelyhidy Ferenc nagy hatással énekelt Kodály-dalt és egy áriát Radnai Miklós új operájából, Basilidesz Mária végtelen finomsággal és érzéssel adta elő Szabados Bélának néhány új Petőfi-dalát, Szedő Miklós pedig Gajáry Istvánnak Heltai verseire írt két kompozíciójával aratott meleg sikert.
A kis Szentgyörgyi László Hubay XIV. csárdajelenetét hegedülte zenekari kísérettel és főleg a Lavotta-szerenád parafrázisával annyira elragadta a közönséget, hogy a számot meg kellett ismételnie. Nagyon tetszett a közönségnek a Poldini-operettnek szintén először bemutatott három részlete, köztük az originálisán megcsinált szöktetési jelenet is. (h s.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1926. december 14. (12. Évfolyam, 284. szám)

*
139 • Ardelao Előzmény 138 2017-09-07 16:52:23

A Morning Post elismerő kritikája Bartók Béláról.

Londonból jelentik;

A Morning Post prágai levelezője a Prágában lejátszódott zeneünnepélyről a következőket jelenti lapjának: Az ünnepély egyes számai közül messze kimagaslott Bartók Béla tánc-szvitje. Ezt a művet a szerző 1923-ban írta, Pest és Buda egyesítésének emlékünnepe alkalmából.
A ritmikai finomság és szabatosság, a merész és ragyogó hangszerelés, az egyes tételek formai tökéletessége és biztos felépítése mind Bartók géniuszának feltétlen fölényét hirdetik.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1925. május 30.
(11. Évfolyam, 121. szám)

*

Bajor Gizi és Csortos Gyula, — a „Csodálatos mandarin”-ban!

Az Operaház március havában mutatja be Lengyel Menyhért és Bartók Béla „Csodálatos mandarin" című pantomimjét, amelynek két főszerepére Bajor Gizi és Csortos Gyula vendégszereplését vették tervbe.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1925. december 30. (11. Évfolyam, 294. szám)

*

Bartók Béla zongoraestje.
A MOVE hangverseny-sorozatában január 14-én lesz a Bartók-est, amelynek műsorán Bartók páratlanul népszerű zongora-apróságai mellett néhány ismert nagyobb darabja is szerepel.
A hangversenyen, amelyre a Pátriában, Rózsavölgyinél és a MOVE-ban kaphatók jegyek.
dr. Spur Endre ismerteti a magyar muzsika legújabb korát.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1926. január 1. (12. Évfolyam, 1. szám)

*

Az Operánál folyik a nagy munka.
Holnapután, hétfőn délelőtt érdekes társaság lesz együtt Radnai Miklósnál: Bartók Béla,
Lengyel Menyhért, Bajor Gizi, Csortos Gyula, Márkus László és Fleischer Antal. Ez lesz az első megbeszélés — a „Csodálatos mandarin"-t illetőleg. A megbeszélés után rövidesen megkezdik a próbákat és március elején már bemutatásra is kerül az új magyar pantomim. ..

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1926. január 24. (12. Évfolyam, 19. szám)

*

Bartók Béla pantomimje, a Csodálatos mandarin, csak a két kiszemelt főszereplő, Bajor Gizi és Csortos Gyula nagy elfoglaltsága miatt maradt a következő szezonra, amikor valószínűleg a minden este magánszínházakban elfoglalt Csortos nélkül fog színre kerülni.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1926. június 9. (12. Évfolyam, 127. szám)

*
138 • Ardelao Előzmény 137 2017-09-06 13:32:18

Bartók Béla zongora-estje.

Bartók zongorajátékát hallgatni a legmagasabb rendű művészi élvezetek közé tartozik.
A zenének úgy tartalmi, mint formai szépségei a legtökéletesebben érvényesülnek az ő előadásában, amely értelmi, lelki és zenei szempontból egyformán ideális. Bartók a zenében él, s a zene őbenne. Természetes, hogy hiánytalanul megérzi és meglátja mindazt, ami a zenében fontos és épp oly hiánytalanul adja azt vissza hangszerén, akár Liszt, Beethoven, Debussy, Couperin, Kodály vagy ő maga a mű szerzője.

Ezek a nevek, amelyek szombati zongoraestjének műsorán szerepeltek, mindmegannyi különböző stílust képviselnek, de Bartók Béla valamennyinek mestere. Ritmusa: maga az eleven élet, amely kérlelhetetlenül és mégis boldogítón magával sodor, a billentés színeit művészi biztossággal kezeli. S azoknak is, akiknek a külsőség, a technikai tökéletesség imponál legjobban, csodálniuk kell Bartókot, a zongoraművészt. Sehol egy mellécsúszott hang, sehol egy elkent futam, még a legszédületesebb Prestoban sem!

Ez a lelki nemesség és zenei tisztaság teszi Bartók zongorajátékát hasonlóvá egy kristálypalotához, amelyet beragyog az élő, meleg napfény. A közönség forró és lelkes tapssal ünnepelte Bartókot, a zeneszerzőt, és Bartókot. a zongoraművészt. (Op.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1925. március 24. (11. Évfolyam, 68. szám)

*

Bartók Béla sikere a prágai zene héten.

Prágából táviratozzák:

A prágai nemzetközi zeneünnepélyek során, amelyek egy héten át tartottak, és amelyek programján zenekari hangversenyek, vegyeskari-művek és operai előadások szerepeltek, a modern magyar zenét Kósa György és Bartók Béla képviselte.
A kritikát már Kósa hat zenekari dala is kellemesen meglepte. Bartók tánc-szvitje pedig, amely a zenekari ünnepségnek úgyszólván »piéce de resistence«-ja volt és amelyet a legutolsó zenekari hangverseny utolsó számául adtak elő, döntő sikert aratott.

A Bohemia a következőket írja: Bartók tánc-szvitje azok után a problematikus értékű művek után, amelyeket túlnyomórészt hallottunk, igazi telivér muzsika volt, amely kiválóan jellemezte ennek a zeneszerzőnek faji sajátságát.

A Narodni Osvobozenie ezt írja: Bartók tánc-szvitjének volt az egész hangversenyen megérdemelten a legnagyobb sikere. Ebben a zeneműben nagy alkotó feszültség lüktet, amelynek szuggesztív hatása van. Hangsúlyozott nemzeti jellege ugyancsak igen rokonszenves. Bartók ezzel a jelleggel oly módon ruházza fel műveit, hogy távol tartja magát minden cigányos hatásvadászattól. A szvit nem csak Bartók termésének, hanem az egész modern zenének egyik legkiválóbb darabja.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1925. május 3.
(11. Évfolyam, 115. szám)

*
137 • Ardelao Előzmény 136 2017-09-04 09:33:54

Llndberg és Bartók.


Kevés olyan meghatott, forró, lelkes estéje volt még a Zeneakadémia hangversenytermének, mint a tegnapi, amikor Helge Lindberg Bach és Händel-áriákat énekelt, Bartók Béla pedig Scarlatti-szonátákat zongorázott. Lindberg épp oly tökéletes művésze és poétája az éneklésnek, mint Bartók a zongorának. Ugyanaz a nemes, tiszta stílus-szépség, ugyanaz a minden szenzuális vonatkozástól mentes lelki és szellemi elmélyedés, az előadásnak ugyanaz az emelkedett és mégis közvetlen melegsége, a zenei hang koloritjának ugyanaz a csodálatos finomsága és gazdasága, s a technikának ugyanaz a tökéletes eleganciája jellemzi mindkettőjüket.
Sajnos, az ének- és zenekarnak, az orgonát és a zongorát is beleértve, - u. n. - kísérete minden jóindulat mellett is, inkább permanensen zavaró zenei alkalmatlankodásnak hatott, s új példát szolgáltatott a régi közmondásra: ..”nincsen rózsa tövis nélkül.” . . . (Op.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1924. április 3. (10. Évfolyam, 78. szám)



*



Dénes Zsófia – író, újságíró –, aki szintén jelen volt ezen a hangversenyen, így ír róla:

„Bartók és Helge Lindberg”

„Ezerkilencszázhuszonnégy elején a Zeneakadémia nagytermében Bartók ül előttem a rivaldáig előrenyomult zongoránál. Két nagy szeme világít, sugárzik a billentyűk felett.

Minden néma, senki sem moccan, Egy pillanat, és bal felöl a pódiumon, a zenekar élére kijön egy ember. Nem tudom, hogyan csinálja, de olyan egyszerűen került előre a karmester oldalára, mintha kerten jött volna át. Magas, északi ember. Finn. Ő az, akiért ma eljöttünk ide. Helge Lindberg. Egészen egyéni sugárzás veszi körül. Frakkja otthonos az alakján. Öntudatlanul viseli. Éppúgy lehetne viharvert turistaöltöny, mint kopott munkazubbony. Használta, hozzánőtt.

Az sem problémája ennek a magas embernek, mit csináljon a kezével. Eszébe sem jut, hogy van keze. Amíg hallgat, fejét egy kicsit oldalt horgasztja, csak egy csöppet. Nem szerénységből, nem csüggedtségből, hanem úgy, mint amikor gyermekek várnak valamire. Arca derűs – és komoly. Mélységet éreztet; a lélek mélységét. Különös: az ismeretlen arc egyszerre ismerős.

Nem lehet, hogy ez az ember városban nőtt fel. Ez kinn járt-kelt a szabadban, múltjában hegyek rajzolódnak, tenger veti magát sziklás partnak, szél rengeti az erdők fáit, és napfény esik északi puszta tájra. Falura. Fafüstje lecsapódik és primitív templom kis temetőjével áll a háttérben.

Ez az ember pedig eljött ide, hogy nekünk Bachot énekeljen. Bach Liedjeit. A dalokat. Ami az ő zenéjében oly ritka, mint Bartóknál. (És mint Adynál.) Talán épp ezért szereti Bartók annyira Lindberget, mert zeneiségük mélyén érintkeznek.

*

Helge Lindberg – ahogy itt előttünk áll – tetőtől talpig Bachhal azonos. A lelke gyökeréig. Olyan valaki, aki a földdel összenőtt, mégis magasra ér. Ezért biztos, hogy tudnia kell a halált. Északi lélekkel kell tudnia a halált, vadalma fanyarságától összeszorított foggal – és mert parasztian naiv és gyermekded: megadással kinyílt, megbékélt tenyérrel.
Aki oly közel maradt a természethez, mint Johann Sebastian Bach és mint Helge Lindberg, az nem tud harcba szállni vele. Az szenved, lehorgasztja fejét, de nyomban föl is enged, és derű járja át, mert valamilyen hitbe, kiálló sziklába megkapaszkodott. Vakérzése, az emberi sorson túl, megsejtette a harmóniát. (Az ösztönök mindig bölcsebbek, mint a tudományok, a gyermek mindig jobban érti a természet vele való szándékát: a művészek pedig azzal tágulnak zsenikké, hogy felfakasztják magukban azt, amiről nem tudnak.)

„Ich will den Kreuzstab gerne tragen” – „Örömmel viszem a kereszt fáját” – énekelte Lindberg, és minden egyöntetű volt énekében. A kantáta lelke, a hatalmas erejű ónémet szó, a recitatív szólam ritmikus szépsége, a bariton hang anyaga, színe. És tökéletes technikája olyan, mintha egyáltalán nem is volna. Ez itt az egész Bach-patakzás közvetlen áradása.
Még Händelt hallottunk tőle ezen a mindentől elkülönült estén. Olasz szaván keresztül kibuggyant játékossággal, de német fegyelemmel vállalt temperamentummal. Ezt is úgy énekelte Lindberg a zenekar aláfestésével, hogy előadása nem volt produkció. Kitörő sikerénél is még többet érdemelt; azt, amit nem támadhat meg idő. Volt a Händel-szövegben egy szava: „Atraverso il mar” a „tengert” olyan komoran döbbentette a teremre, annyira tenger feketéllett és tornyosult a hang mögött, hogy látomás volt ahogy a paraszt-Breughel tengere is ránk törő látomás.

Amikor ráeszméltem Lindberg előadásában, hogy ki is volt Bach – mert teljes valójában és terjedelmében tán csak aznap este ismertem meg – akkor Helge Lindberg* harminchét éves volt. *[Finn opera - és népszerű koncert - énekes volt, 1884-1928. (Megj. A.)]

Magyar földre Lindberg szívesen jött el. Két alkalomról biztosan tudok. Még Temesvárott is járt. Ott is Bartók kísérte zongorán. Nem úgy, hogy csupán vállalta, hanem úgy, hogy ő ezt akarta. Vele együtt lenni, vele egyet mondani. Azon a Lindberg-estén Bartók preklasszikusokat is zongorázott, nem pedig saját szerzeményeit. De itt nem írok Bartókról, mert külön írtam már róla, hiszen az ő nagysága ma már csak így engedi meg. De őt itt mégis említenem kellett, mert mélyen jellemző, hogy Bartók kísérte Lindberget mindig , amikor itt járt. Csak ő, senki más. Mert az a korának embereitől elidegenedett magyar zenezseni Lindberget partnerként elfogadta. Igen, őt – az északi rokont – szerette.
*

Ahogy lassan, lépésben – a sokadalomban kifelé indulok a hangversenyteremből, még mindig bennem zeng a szívbéli szólam: „Jer, ő Halál, oldjad el kisded hajóm evezőlapátjait. ...
Borzadhat tőled bárki e földön, énnékem te örömszerző vagy, nem Teáltalad érem el a legislegszebb Jézuskát. ….”

A lüneburgi orgona zúgását hallom. …Lindberg hangjában a halál öröme repes, és Bach megvakult szeme süt reám arcából.”

Megjelent: Élet és Irodalom című folyóiratban.
1981. augusztus 22.


*


„Ennek a cikkemnek nyilvános visszhangja lett az Élet és Irodalom 1981. szeptember 19-i számában”:

„Dénes Zsófia feltámasztotta a nagy finn dalénekes emlékét, akit, mint hivatott Bach- és Händel-előadót a húszas években egész Európa ünnepelt, de akit a korunkban szinte elfelejtettek.

… Lindberg […] Kaposváron is hangversenyezett, mégpedig nem is egyszer. Azokban az években Kaposvár a vidéki zeneélet egyik központja volt […] Megtaláltam Helge Lindberg utolsó, 1925. április 14-i koncertjének műsorát, amelyet nekem autogrammal is ellátott […]

Lindberg nemcsak személyes barátja volt Bartóknak, hanem műveinek propagátora is.E koncerten is műsorába iktatott két Bartók dalt, s ezeket – magyarul énekelte! […]

Lindberg a koncert előtt […] megkért bennünket […], hogy üljünk, majd álljunk a mellére – és úgy végzett légzési gyakorlatokat. Azt is mondta: tüdejének szüksége van fellépés előtt ilyen erősítésre.

S később, a hangversenyen tapasztaltuk, milyen fantasztikusan sokáig tudott énekelni egyetlen lélegzetvétellel […]

Annál érthetetlenebb volt számunkra a hír, amely három évvel ezután megrendítette a művészvilágot. A finn mesterdalnok, a légzési technika nagy mestere, 41 éves korában meghalt. Tüdőbajban.

Reményi-Gyenes István”


»Köszönöm az értékes kiegészítést.«

D.Zs.

*
136 • Ardelao Előzmény 135 2017-09-03 18:22:39

Bartók Béla sikere Londonban.

Bartók Béla Londoni zeneestélye óriási sikerrel járt. Bartók előbb Arányi Jelly-vel, Beethoven egyik hegedűszonátáját adta elő, majd zongorára és hegedűre irt saját szonátáját és több más szerzeményét játszotta.
Ernst Neroman, a Sunday Times kiváló zenekritikusa Bartókról a következőket írta:

„Akik Bartókot csak, mint modern muzsikust ismerik, meglepődve hallották játékának komoly klasszicitását a Beethoven szonátában kifejezésre jutó fölfogását. Saját darabjai kivétel nélkül mind érdekesek és vonzók. Szonátája tiszteletet kelt őszinteségével és ez az őszinteség az a vonása, amely Bartókot, modern zeneszerző társai fölé emeli. A művész kifejezési módja minden modernsége mellett nem erőltetett és nem a kísérlet benyomását teszi, inkább egy őszinte gondolatnak őszinte kifejezése.”

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1923. december 10. (9. Évfolyam, 234. szám)

*

Bartók Béla sikere Párisban.

Párisból jelentik:
A Revue Musical meghívására Bartók Béla a Vieux Colombier színházban estélyt tartott, amelyen saját műveit és Kodály néhány szerzeményét mutatta be nagy sikerrel.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1923. december 18. (9. Évfolyam, 285. szám)

*
135 • Ardelao Előzmény 134 2017-09-02 10:45:09

Bartók Béla

Ez idén másodszor gyönyörködött Bartók zsenijének kettős megnyilatkozásában híveinek folyton növekedő tábora. Mint zeneszerzőt nem kell őt újra méltatnunk, elég, ha megint utalunk a külföld legkulturáltabb országaira, amelyeknek egyikében, nemzetünk egyik fiáit éppen most „Bartók-hét” keretében ünnepelték. Mint zongoraművész, szuggesztív erejű egyénisége szinte páratlanul áll. Játékában lüktető, eleven életet élnek a hangok s a színek, ezerféle árnyalatában, nagyszerűen megrajzolt vonalaikkal plasztikus zenei festménnyé alakulnak. …

A technikai nehézségeket — az-az érzésünk, — le sem kell győznie, azok maguktól simulnak az ujjai alatt. A zongorának lelke támad, mikor ö muzsikál, mintha transzcendentális kapcsolat volna közte és hangszere között: a hangszer megérzi urát és szereti művészét.
Bartók saját zongoradarabjain kívül Debussynek két kis – kompozícióját is eljátszotta s Kodálynak néhány megkapóan szép dalában kísérte Kálmán Oszkár énekét.

A műsor legérdekesebb száma Bartók II. hegedűszonátája volt, melynek hegedű részét Zathureczky Ede interpretálta nagy intelligenciával.
(Op.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1923. március 1. (9. Évfolyam, 48. szám)

*


Külföldi kritika Bartókról

Genfből kapjuk a hírt, hogy az Orchestre de la Suisse-Romande legutolsó zenekari hangversenyén Genfben először szerepelt Bartók Béla Deux images[Két kép],(op. 10.) című zenekari műve (Virágzás, A falu tánca).

A darabokat minden újszerűségük mellett, tetszéssel fogadták. A hivatalos program azt mondja Bartókról:
„Valami új magyarság jelentkezik műveiben. Azon-kívül hatalmas egyéniség, amelyet rapszodikus tónus, szabad és széles deklamáció, bőség és fuga, ritmikus erő és az ornamentumok kedvelése jellemez. A modern zene minden újítása és gazdagodása ismeretes előtte, de csak saját stílusának és eredetiségének kifejezésére használja fel.”

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1923. november 30. (9. Évfolyam, 271. szám)

*
134 • Ardelao Előzmény 133 2017-09-01 20:52:29

Bartók Béla szerzői estje.


Bartók Béla, az őserejű magyar zseni. Mindent, amit ad, önmagából merít. Ha volt is valaha — kezdetben — idegen hatások alatt, már régen fölszabadult alóluk. Senkit sem követ, új utakat tör, és mindig tudja, hogy merre megy. A népdal a muzsikának az a hallatlanul gazdag és még eddig kiaknázatlan kincsesbányája, ahonnan Bartók anyagát meríti. Bámulatosan mélyre tud érte leszállani, a néplélek rejtett, misztikus világába. S olyan az ö kezében a népdal, mint a szobrászéban a márvány, a festőében a paletta-anyag, amelyből csodálatosan ívelt dallam vonalakat, ragyogóan színes hangfestményeket formál.

Tematikája, bár első hallásra néha szakadozottnak, összefüggéstelennek látszik, mindig egységes és nagyvonalú. Muzsikája mindig úgy hat, mint egy reveláció: új és lenyűgöző, mégis közel áll a lelkünkhöz. Ha nem értjük is, akkor is érezzük, hogy Bartók lelkében mindez éppen így él lüktető, eleven életet és nem is lehet másképpen. Ellentétben a többi újítók egy részével Bartók sohasem modoros, sohasem erőltetett, mindig természetes, közvetlen, eszközeinek egyszerűségében beethoveni és minden hatáskereséstől oly távol áll, mint maga a személytelen, tiszta művészet, teljes harmóniában, Bartók Bélának, az embernek, büszke, tartózkodó, nemesen egyszerű lényével.

Bartók Bélát, a külföld kultúr országaiban, már régóta elismerték a legnagyobbak közül valónak. Játsszák, szeretik, ünnepelik. Itthon is vannak hívei, de sajnos, kevesen. Láttuk ezt a tegnapi hangversenyen, ahol, bár nem telt meg a terem egészen, de akik ott voltak lelkes büszkeséggel ünnepelték.

Az első részben régebbi, már ismert zongoradarabjait játszotta Bartók. A művész és a közönség közötti teljes lelki kontaktust csak fokozta a második rész: Nagy Izabella énekelt, stílusos tiszta egyszerűséggel régi magyar nótákat, melyeknek ősi magyar népi karakterét nagyszerűen kiemeli Bartók kísérete. A műsor harmadik része az I. hegedű szonáta volt,
Waldbauer Imre előadásában, mely — bár külföldön már majdnem mindenütt ismerik — nálunk most először hangzott el. Ez a kompozíció Bartóknak abból a periódusából való, amely Beethovennél az utolsó vonósnégyesek komponálása idejének felel meg.
Misztikus, földöntúli bánat, titáni küzdelem kifejezése. Formai fölépítését tekintve, épp olyan új, mint tonalitását illetőleg. Nehéz megérteni, de megérezzük benne azt, ami fenséges, ami őserejű, érezzük, hogy jön a muzsika új diadalmas hajnala, melynek eclaireurje: magyar, a miénk!

(9 ÓRAI ÚJSÁG, 1922. december 22./8. Évfolyam, 292. szám)

Ottlik Pálma (Bencs Zoltánné) író, zenekritikus
(1890-1943)

*
133 • Ardelao Előzmény 132 2017-08-31 23:54:28
Helyesbítés:
1922.IX.28. a jó dátum!
132 • Ardelao Előzmény 131 2017-08-31 22:53:48

Bartók Béla a londoni filharmonikusok műsorán.

Londonból jelentik:

A londoni zenei idényt a Sir Henry Wood vezetése alatt álló szimfonikus zenekar, amely a mi filharmonikusainknak felel meg, a legkiválóbb jelenkori szerzők műveiből összeállított modern esttel nyitotta meg. A műsoron szerepelt többek között Bartók Béla két zenekari portréja, amely a sajtó egyhangú megállapítása szerint az összes újdonságok közölt, a legnagyobb sikert aratta.

Az Evening Standard ezt írja: Az est igazi érdekessége Bartók Béla két portréja volt. Az első gyengédbájú és finoman rajzolt kis zenedarab, a másik sikerült, Strauss torzítás. A Morning Post hosszabb cikket szentel a kompozíciónak, hangsúlyozva, hogy Bartók Béla az utóbbi időben rendkívüli hírnévre tett szert, mint a magyar nemzeti zene legkivalóbb képviselője.
A portrék önmaguktól magyarázzák tartalmukat, határozott zenei jellem-festésükkel.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1933. szeptember28.
(8. Évfolyam 221. szám)

*

Bartók Béla szerzői estje, Nagy Izabella, az Operaház művésznője és Waldbauer Imre közreműködésével december 20-án. A világhírű mester Budapesten még nem hallott szerzeményeit rendkívüli érdeklődéssel várják.
8 ÓRAI ÚJSÁG, 1922.december 13. (8. Évfolyam, 283. szám)

*
131 • Ardelao Előzmény 130 2017-08-31 09:01:03

Bartók Béla
Külföldi sikereiről:

Hangversenyek Londonban és Párisban, bemutató Frankfurtban.
Az angol és francia sajtó, hasábos cikkekben méltatta hangversenyeit.

— Saját tudósítónktól:

Szombaton érkezett haza Bartók Béla, több mint kéthónapos külföldi turnéjáról, amelynek diadalmas lefolyását, és fontosabb mozzanatait csak alig, egy-két hozzánk elszállingózott hír jelezte. Mikor lakásán felkerestük, a vele foglalkozó sajtóközlemények rendezésével volt elfoglalva, a magyaros faragású íróasztalt elborította a rengeteg újságkivágás, színes borítású folyóirat, és egyéb nyomtatvány. Három nagy nemzet sajtóját tartotta heteken keresztül izgalomban a magyar muzsikus szereplése. És a hódoló, vagy elcsodálkozó, de mindig abszolút nagyratartás hangján megírt közlemények, hatalmas bokrétája gyűlt egybe a cifra magyar asztalon.

— „London volt az első állomás, — beszéli Bartók. — Az Acolian Hallban tartottam első nyilvános hangversenyemet, amelyen zongoradarabjaimnak egy sorozatát, és néhány
Kodály-opust mutattam be. Egy Londonban élő fiatal magyar hegedűművésznővel, Arányi Jellyvel eljátszottam hegedű-zongora szonátámat, amelyet a magyar közönség nem ismer még. Különösen a szonátát nagy tapssal fogadta a közönség. Másnap minden nagy — lap hosszasan méltatta a hangversenyt. A Times tanulmányszerű cikkben foglalkozott velem. A szaklapok is oldalakat szenteltek — nem csak nekem, hanem az egész, modern magyar muzsikának . A The Monthly Musical Record három csoportba osztva méltatja a magyar zeneszerzőket. A jobbszárnyra helyezi például Szendyt, a középre Dohnányit, Weinert és a háborúban elesett Zágon Gézát, a balszárnyra pedig Kodályt, Lajthát és engem. (Megjegyezzük, hogy ez a folyóirat külön kiemeli Bartókot, mint a magyar zeneélet legkimagaslóbb jelenségét.) A Musical Times Kodállyal, Lajthával és velem foglalkozik. Hogy milyen páratlanul nagy az érdeklődés künn a magyar muzsika iránt, bizonyítja például, hogy Dohnányi új operájának bemutatójáról — amely londoni tartózkodásom alatt zajlott le, — a Times hasábos tudósítást közöl budapesti levelezőjétől. Londonban még Hedry magyar megbízott rendezett zártkörű hangversenyt, melyen kizárólag az én műveim szerepeltek. Néhány vidéki városban is felléptem, a többi között Liverpoolban.

— Április 8-án volt az első párisi hangverseny a Le Vieux Colombier színház termében,
Darius Milhaudnak, a fiatal francia zeneszerző gárda kiváló tagjának közreműködésével.
Igazán nagy siker volt. Az Eclaire, a Figaro, a Comoedia méltatták legbővebben a hangversenyt. Zártkörű hangverseny volt Clermont — Tonnaire hercegnőnél és Mme Dubostenál. Ezek a honoráriummal járó privát hang-versenyek nagyon elterjedtek Franciaországban és Angliában. Közreműködtem azon-kívül, Henry Pruniérenek, a Revue Musicale szerkesztőjének előadásán, amelyet a Sorbonneon tartott. A különböző nemzetek új zenei törekvéseiről értekezett, és egy-egy darabbal illusztrálhatta - fejtegetéseit. A közreműködők sorában én képviseltem a saját muzsikámmal Magyarországot. Az előadáson egy furcsa kijelentés is hangzott el: Pruniére azt állította, hogy Németország elvesztette a zenében is a vezetést s, hogy Közép-európa zenei életének súlypontja, Münchenből és Berlinből át fog tolódni Bécsbe, Prágába és Budapestre. Általában a franciák elfogultak még a zenében is a németekkel szemben, de annál szívesebben barátkoznak magyarokkal és osztrákokkal. Pruniére a tiszteletemre, vacsorát is rendezett, amelyen a párisi zeneélet sok kiemelkedő egyénisége jelent meg.
Ott volt a többi között Ravel, Milhaud, a svájci származású Honegger, a lengyel Szymanowsky és biarritzi villájából, eljött Strawinsky. Dukas, akinek Aréan és a kékszakáll című operáját éppen akkor újította fel nagy sikerrel az Opéra Comique, kimentette elmaradását. Pruniére egyébként is nagy szeretettel karolta fel ügyemet és meg kellett ígérnem, hogy jövőre megint eljövök Párisba. Lapjában, a Revue Musicaleban pedig hosszasan foglalkozik műveimmel.

— Frankfurtba abból az alkalomból mentem, hogy az ottani Operaház előadta „A kékszakállú herceg várát” és a „Fából faragott királyfit.” Egyúttal hangversenyt is adtam, a Rebner vonósnégyes közreműködésével. Az operaházi sikeremmel meg lehettem elégedve, de az előadás nagyon alul maradt a budapesti bemutató nívóján. A frakfurti opera magyar dirigense, Szenkár Jenő, mindent elkövetett, hogy teljesen kihozza a két darabot, de a közreműködők nem bírták követni intencióját.”

Megkérdeztük Bartókot, hogy van-e valami kész újdonsága, amit sikerektől hangos külföldi útja után a magyar közönség elé fog vinni? . . .

„Semmiféle új terve most nincsen.”

„A Lengyel Menyhért Csodálatos mandarinjához készülő zene csak vázlatban van meg.
Bródy Sándornak megígért táncjáték-szövegét pedig, eddig nem kaptam meg.”

Egyelőre pihenni szeretne. . . .

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1922. május 23.
(8. Évfolyam, 117. szám)

*
130 • Ardelao Előzmény 129 2017-08-30 11:03:29

És egy korábbi nyilatkozat:


Bartók Béla tanítványa voltam...


— Halló, itt a Hét szerkesztősége.

„Itt Gáfforné Magyar Ilona.”

— Jó napot kívánok, úgy hallottuk, hogy ön Bartók Béla tanítványa volt. ..

— „Nemcsak voltam, hanem mindig az is maradok.”


Így kezdődött az ismeretségünk — mivel nem tudtam, hol keressem a lakcímet. Gáfforné készségesen útbaigazított, így aztán alig fél óra múlva már a helyszínen is voltam, Gáfforné Magyar Ilona lakásán. A berendezés, a bútorok, a két zongora, az egymás mellé sorakozó zenei könyvek és kották, a Gáfforné hangjából kicsendülő szeretet és tisztelet, amit ma is érez nagy tanítója iránt, elárulja, hogy ihletett művész otthonában vagyunk.

— „Magamról nagyon keveset mondhatok.” ...

— Tessék csak megpróbálni.

Lassan belemelegszik a beszélgetésbe, miután a cigarettafüst még meghittebbé teszi a lakás hangulatát. S megtudom tőle, hogy hamarabb tudott énekelni, mint beszélni. Hároméves korában már elzongorázta azt a dallamot, amit hallott. így azután a szülei — édesanyja szépen zongorázott, apja hegedült — elhatározták, hogy Ilonka zenei pályára megy.

— „Bartók Bélát 1935-ben ismertem meg személyesen. Akkor kerültem fel Pestre s beiratkoztam a Zeneművészeti Főiskola tanárképzőjének első évfolyamába. A zongora tanárját mindenki maga választhatta.
Volt tanárom, Németh-Samorínsky István, aki szintén Bartók Bélánál tanult, adott Bartók Bélához ajánlólevelet, hogy vegyen fel növedékei közé.
Előjátszottam neki, rendkívüli türelemmel hallgatta a játékomat és vállalta a tanításomat. Tanulmányaim alatt különböző stílusbeli kompozíciókat játszottunk: Mozartot, Beethovent, Chopint, Lisztet. A darabokat a lehető legaprólékosabban kidolgozta velem, állandóan eljátszva nekem az egyes részeket, majd összefüggően az egész darabot. Hasznos tanácsokat kaptam tőle a nehéz részek begyakorlásával kapcsolatban.”

„Játéka lenyűgöző volt. Érezni lehetett minden zeneszerzőnél, hogy ezt csak így lehet játszani, s egyúttal benne volt minden mű interpretálásában Bartók Béla sajátos egyénisége. A csodálatos dinamikai árnyalatok, kis megnyújtások s a technikai fölény, amivel minden kompozíció fölött állt, felejthetetlenné tették játékát. Az ő keze alatt minden hang élt, minden magától értetődő és természetes volt. Legfelejthetetlenebbül él bennem Mozart A-moll szonátájának az előadása.” ...

„Mint tanár rendkívül udvarias volt, mindig kiegyensúlyozott, soha nem éreztette a hangulatváltozásait, de addig kellett ismételnem egy-egy zenei frázist, amíg tökéletesnek nem találta. Volt tanárom tanácsára megkértem, hogy adja fel nekem valamelyik saját kompozícióját. így tanultam meg nála az Allegro barbaro-t.
A legszebbek a szemei voltak... Csodálatos kifejezésű, nagy, mély szemek.” ...

A művésznő elhallgat, azután mélyet szív a cigarettáján. Lelki szemei előtt megjelenik Bartók Béla, majd folytatja:

— „Ha felmentem hozzá, mindig megkérdezte: Mi újság Pozsonyban? Mi van Albrecht Sanyi bácsival? ...
Már tizenhét éve tanítok a bratislavai Zeneművészeti Főiskolán. ... Május 17-én dr. Papp Gusztávval lesz hangversenyem Szófiában. .. Nagyon sokat szerepelek, de soha, egy pillanatra sem feledkezem meg Bartók Béláról, s mindig-mindig a tanítványa maradok.” ...

Olyan halkan beszélünk, mintha körünkben lenne ő is, a halk szavú, szerény Mester. ..

Stubnya felvételei

A HÉT, A CSEMADOK KB Képes Hetilapja. Bratislava
1971. június 25.
(16. Évfolyam, 25. szám)

*
129 • Ardelao 2017-08-30 10:45:08

ÉLŐ MÚLT.
BARTÓK ÉS POZSONY.

AHOGYAN A TANÍTVÁNY LÁTTA.


Gáffor Ilona 1914. szeptember 30-án született Pozsonyban. 1932-ben tett érettségi vizsgát a bratislavai Reálgimnáziumban, miközben (1929-ben) elvégezte a konzervatóriumot is. Azt követően négy éven át a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia levelező hallgatója volt. Ugyanakkor egész idő alatt
Németh-Šamorinsky István tanítványaként folytatott zenei tanulmányokat. 1935-től 1937-ig Bartók Béla magántanítványa volt Budapesten. Állami vizsgát Prágában tett 1937-ben.

1930-tól folyamatosan koncertezik szólistaként és kamarajátékosként. Játszott nagy zenekarokkal szimfonikus zenét, számos kamarazenekarral kamarazenét a zeneművészet szinte valamennyi korszakából, neves hegedű-, brácsa-, cselló-, és fuvolaművészek társaságában, olyanokéban, mint például Németh-Šamorinsky István és mások. Ez ideig számos rádiófelvételt készített, és közel tíz — a Bratislavai Opus és a prágai Supraphon kiadó által megjelentetett — hanglemezen működik közre társelőadóként, olyan neves szlovák előadóművészek társaságában, mint pl. Viktor Šimčisko (hegedű), Milos Jurkovič (fuvola), Milán Telecky (hegedű), Juraj Alexander (gordonka), Valéria Hrdinová (zongora) és mások.

Tizennyolc éves kora óta zenepedagógusként is tevékenykedik. 1954-től 1960-ig a Bratislavai Zeneművészeti Főiskola szak-korrepetitora volt, azóta a főiskola adjunktusa. Előadóművészi és zenepedagógusi tevékenységéért több kitüntetést kapott.

Idősebb pozsonyi zenészek közt él Önről egy kedves anekdota, miszerint kiskorában nem akart megtanulni, beszélni — énekelve közölte a felnőttekkel, amit fontosnak tartott. ..

— „Nem kell azért mindent elhinni a javíthatatlan öreg bohémeknek. .. Persze ami a zenével való kapcsolatomat illeti, igaz a gyerekkori éneklési szenvedélyemről fabrikált anekdota. .. Hogyan jutottam el a zenéhez? Az én esetemben voltaképpen nemigen lehet beszélni az úgynevezett „zenéhez vezető útról”, mert a zene mindig velem volt. Mielőtt meg-tanultam beszélni, már tudtam énekelni, úgyhogy amit csak lehetett, énekben fejeztem ki. A szüleim azt hitték, hogy énekesnő leszek. Hozzávetőleg hároméves koromtól kezdve két kézzel zongoráztam azokat a dallamokat, amelyeket testvéreimtől hallottam énekelni vagy zongorán játszani.”

— Vagyis a zene szellemét az anyatejjel szívta magába?

— „Igen, úgy is mondhatnám. ... Amint látja, a dolgozószobámban két zongora áll. Ez a modernebbik az én „hétköznapi” zongorám, ezen szoktam ma is gyakorolni. A másik, ez a kedves, „Schrimpf Wien” védjegyű öreg bútordarab — kegyeleti tárgy, édesanyám százéves zongorája. Én is ezen, tanultam meg zongorázni. Szüleim főként fiatalkorukban foglalkoztak intenzívebben zenével. Édesapám hegedült, édesanyám szépen zongorázott, lány korában minden darabot kotta nélkül játszott. A családunkban tehát mindenki zenélt, úgyhogy a zene iránti érdeklődésem kisgyerek-koromban a családi környezet egyenes sugallatára alakulhatott ki szinte természetes módon.”

— A szülein kívül kik voltak azok, akik döntően befolyásolták zenei pályájának kezdeti szakaszát?

— „Ebben, azt hiszem, két embernek volt meghatározó szerepe, a nagynénimnek és Németh-Šamorinsky Istvánnak. Amint már említettem, szinte magától értetődő volt, hogy zongoristapályára megyek. Az első években nagynénimnél tanultam, majd ő vitt el Németh-Šamorinsky tanárhoz, akinek a játéka nagyon tetszett neki. A városi zeneiskola és a konzervatórium akkoriban a Redoute épületében volt, ott végeztem el az alsó osztályokat és a konzervatóriumot is. A zongorajátékon kívül két évig orgonálni is tanultam Németh tanárnál, aki ezt a barokk zene, elsősorban Bach majdani interpretálása szempontjából tartotta fontosnak.”

— A harmincas évek elején bizonyára nagy élmény volt az Ön számára a budapesti zenei élet.

— „Miután elvégeztem a pozsonyi konzervatóriumot, beiratkoztam a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola levelező tagozatára. Ahogyan most visszaemlékezem rá, Budapest bizony eléggé megdobogtatta a szívemet. .. Bár a pesti zenei életben nemigen merülhettem el, mert egyszerűen nem volt rá időm (persze, amikor csak tehettem, eljártam hangversenyekre), de tény, hogy Budapest sokat jelentett további zenei fejlődésem szempontjából. A négyéves Zeneakadémiát úgy végeztem el, hogy évenként letettem az előírt vizsgákat zongorából és az egyes elméleti tantárgyakból. Bartók akkor már nem tanított az akadémián, így a vizsgákon nem volt alkalmam látni őt. Míg az akadémiát végeztem Pesten, az-alatt tovább tanultam Németh-Šamorinsky Istvánnál is.”

— Tudomásom szerint ma Ön Bartók Béla egyetlen élő tanítványa Szlovákiában. Hogyan került kapcsolatba Bartókkal? Mennyi ideig tanult tőle zongorajátékot?

— „Zongoratanárom, Németh-Šamorinsky István gyakran emlegette nekem volt tanárát, Bartók Bélát. Ő, mint Bartók-tanítvány, jól ismerte a mester elvárásait, szokásait. Elsősorban azt a finom precizitást emelte ki, amit Bartók tanúsított egy-egy mű interpretálásában, s amit maga is megkövetelt tanítványaitól. Amint később én is tapasztalhattam, igen szigorúan vette az előírt tempó megtartását, erre különösen érzékeny volt, főleg amikor valaki az ő művét adta elő. Mindjárt figyelmeztette növendékeit, ha azok megengedtek maguknak olyan tempóváltoztatásokat, amilyeneket ő nem írt bele a kottába. De egy kicsit elébe vágtam az eseményeknek... Az utolsó főiskolai vizsgám után Németh tanár azt ajánlotta, hogy végezzem el a Tanárképzőt, ami persze csak úgy volt lehetséges, ha beiratkozom a nappali tagozatra. Ezt meg is tettem, s így egy évig Pesten is laktam. Zongoratanárát mindenki maga választhatta meg, Németh István azt ajánlotta, vegyem magamnak a bátorságot, menjek el Bartókhoz s kérjem őt meg, fogadjon el növendékének, persze csak privát. Ma is emlékszem, a budapesti Tanárképzőben 1935. június 9-én felvételiztem. Ugyanazon a napon Németh István ajánlólevelével a kézitáskámban elmentem Bartókhoz is „felvételizni”. A Csalán utca 27-ben lakott. Mindjárt a bejáratnál megragadtak a gyönyörű, faragásos festett bútorok. Az
első emeleten, egy kis szobában hallgatott meg Bartók. A legtöbb helyet a szépséges lágy hangú Bechstein zongora foglalta el, s még arra emlékszem, hogy mindenfelé rengeteg könyv volt a szobában. De ami a leginkább megragadott, s ami ma is elevenen él bennem, az Bartók mágikus, nagyfokú intelligenciáról és igazi zsenialitásról tanúskodó szeme volt, amelynek mélységét egyetlen fényképe sem tudja visszaadni. Bartók nagy türelemmel hallgatta meg játékomat, és közölte velem, hogy elfogad tanítványának. Hetenként egyszer jártam hozzá a Mester utcából, ahol laktam.”

— Hogyan viselkedett Önnel, az akkor huszonegy éves csinos lánnyal — aki már kész zongoraművésznő volt — Bartók, a tanár?

— „Bartók mindig a legnagyobb udvariassággal fogadott, s ha beszélgetéseink nem is voltak privát jellegűek, ahogyan most visszagondolok egész emberi-tanári magatartására, úgy érzem, hogy Bartók — mintegy önmaga számára — hangsúlyozni akarta: ez a fiatal lány is valaki, aki azon az úton próbálkozik haladni, amelyen én nyújtok neki segítőkezet. Az egész két esztendő alatt, amíg nála tanultam, Bartók nem ejtett ki egy hangos szót, nem tett egyetlen türelmetlen mozdulatot, s a legkisebb jelét sem adta annak az óriási különbségnek, ami közöttünk volt. Mindig olyan udvariasan viselkedett velem szemben, mintha vele egyenrangú személy lettem volna.”

— Hogyan zajlottak a zongoraórák Bartóknál? Volt-e valamilyen sajátságos tanítási módszere?

— „A zenészek esetében nagyon nehéz arról a bizonyos „módszerről” beszélni. .. A két év folyamán igen sok előadási darabot vettünk át a zongorairodalom különböző korszakaiból. Technikai gyakorlatokkal, etűdökkel már nem foglalkoztunk, mert azok az előző tanulmányaim tárgyát képezték. .. Viszont nagyon sok tanácsot adott Bartók a technikai nehézségek leküzdésére. És itt „gyűrűzik be” az a bizonyos „módszer.” A gyakorlati tanácsai, azok átadásának hogyanja, az előző tanárom, Németh István módszerével voltak azonosak, aki évekig az ő tanítványa volt. Gyerekkorom óta hozzászoktam Németh tanár nagyszerű, emlékezetes óráihoz. Ö az egész órát a legnagyobb koncentrációval és alapossággal folytatta le. Tehát egészen természetes volt számomra, hogy Bartók tanítási órái is ekképpen folytak le. „

— Voltak-e Bartóknak valamilyen különleges elvárásai?

— „Bartók előbb minden új darabot eljátszott nekem, ez most is — annyi év után — elevenen él bennem. Bármilyen stílusban játszott, zongorajátéka mind zeneileg, mind technikailag tökéletes volt, telítve olyan finom agogikai nüanszokkal, melyeket a zene¬szerző nem tud leírni, s amelyek szorosan összefüggenek az interpretáló művész lelkivilágával. Az egyes darabokat jóformán hangonként dolgoztuk ki, s magyarázat helyett állandóan helyet cseréltünk; Bartók többször is eljátszotta nekem az egyes részeket. Mondhatom, elragadó, lelkesítő, gyönyörű munka volt kidolgozni egy-egy zeneművet a legapróbb részletekig, a legfinomabb árnyalatokig. Mintha mindez csak tegnap lett volna, most is itt cseng bennem gyönyörű, lágy hangú Bechstein zongorájának felejthetetlen hangja. .. Bartók nem volt merev, csak alig észrevehetően kimért, mindig pontosságra törekedett, elvárta, hogy az előadásban érvényesüljenek a szerző intenciói, amiből szinte nyilvánvaló, hogy tiszteletben tartotta a komponista írásos megjegyzéseit, akaratát. Ez a saját szerzeményeire is vonatkozott. Emlékszem, Németh István tanácsára egyszer megkértem Bartókot, hogy tanítsa be nekem valamelyik saját szerzeményét. Bartók az Allegro barbarót választotta ki számomra. Soha — sem a saját műve esetében, sem máskor — nem nyilvánította ki nemtetszését, de megkövetelte, hogy lehetőségeimnek, képességeimnek megfelelően megközelítsem, s ha lehet, megvalósítsam az ő elképzelését. Tanítási óráin mindig a lehető legtöbbet nyújtotta. A foglalkozások általában tovább tartottak a megszabott időnél, sohasem nézte az órát.”

— Hogyan foglalhatná össze Bartókhoz fűződő emlékeit? Mit jelent az Ön számára Bartók, a zongoratanár?

— „Az azóta eltelt hosszú idő ellenére ma is elevenen él előttem Bartók finom, kedves, törékeny alakja, ma is pontosan emlékszem a hangjára, hangja sajátos színére, s talán minden szavára, amit hozzám intézett. Csak most, hogy visszagondolok rá, tudom igazán értékelni, hogy ez a nagy ember ennyi erőt, türelmet és energiát áldozott nekem. Úgy gondolom, hogy nem is tudott volna más lenni, mert amit a tanítványaiért tett, a zene érdekében tette. Ami pedig Bartókot, az előadóművészt illeti. ..
Természetesen hallottam Bartókot többször játszani pozsonyi szereplései alkalmával, s Pesten is voltam egyik kamaraestjén. Játéka élvezetes volt, ám egyszersmind állásfoglalásra kényszerítette a hallgatót. Ha játszott, a zongora hangján át mintha csak érzékeny, törékeny és szuggesztív lelke beszélt volna a hallgatósághoz.” ..

— Ön zongoraművészként sokat szerepelt országszerte és külföldön is különböző hangversenyeken, játszott együtt a Szlovák Filharmónia zenekarával, a Csehszlovák Rádió zenekarával, különböző hanglemezfelvételeket készített. Koncertjein Bartóknak mely műveit játszotta és játssza leggyakrabban?

— „A már említett Allegro barbaro című zongoradarabot a Csehszlovák Rádió is felvette, és szerepelt ez a mű a Bartók születésének 100. évfordulója alkalmából adott Bartók-hangversenyeim programján is. Azonkívül előszeretettel játszottam, a Gyerekeknek, a Három rondó, a Zongoraszvit (Op. 14], a Román karácsonyi énekek és a Tizenöt magyar parasztdal című zongoraműveit, a zongorára és hegedűre írt kompozíciói közül a Szonatinát, a szimfonikus zenekarra és zongorára komponáltak közül pedig a Rapsodiát. Koncertjeimen természetesen számos Bartók-dalt kísértem zongorán.”

Térjünk még vissza egy kicsit Bartók gyermekkorához, Közismert, hogy Bartók Béla szülei jól zongoráztak. Bartókot hatéves korában kezdte zongorára tanítani az édesanyja. Nagy zenei képességű iskolaigazgató édesapjának, akit korán, nyolcéves korában elvesztett, műkedvelő zenekara volt.

Beszélt-e Önnek vagy más növendékeinek Bartók saját gyermekkoráról?

— „Bartók általában véve eléggé szűkszavú ember volt. Közöttünk sajnos nem alakult ki olyan egészen felszabadult, kötetlen magánkapcsolat, hogy az eléggé zárkózott természetű Bartók megnyílt volna előttem, és a személyes életéről, ügyeiről beszélt volna. Én pedig szintén nem voltam az a tanítvány, aki bizalmaskodni próbált volna a tanárával. .. Úgyhogy erre a kérdésre nem tudok semmi érdemlegeset válaszolni.”

— Bartók özvegyen maradt édesanyjával — aki „mint tanítónő küzdött a mindennapi kenyérért" — először Nagyszöllősre, végül 1893-ban Pozsonyba kerül.
„Igen nagy szó volt számunkra — írja önéletrajzában —, hogy végre nagyobb városba juthattunk (...] Akkoriban a magyar vidéki városok közül Pozsonyban volt a legélénkebb zenei élet. Ennek köszönhettem, hogy Erkel Lászlótól (Erkel Ferenc fiától) tanulhattam tizenöt éves koromig zongorát.

Milyen volt a zenei élet Pozsonyban akkor, amikor Bartók visszajárt ide, vagy amikor Ön tanult, Bartóknál Budapesten?

— Erre a kérdésre nagyon nehéz bármilyen választ is adnom, ugyanis én nem voltam valami „nyüzsgő” társasági lény, hangversenyekre viszonylag keveset jártam, mert egyszerűen el voltam foglalva a magam dolgával. Amint már említettem, magát Bartókot is hallottam néhányszor Pozsonyban koncertezni, amikor még személyesen nem ismertem őt. Egyes koncertekről vannak bizonyos emlékeim, de a zenei életről általában, különösen egyes korszakok szerint, őszintén szólva, nincs áttekintésem. Úgyhogy nem is nyilatkozhatom róla. Viszont tény, hogy a későbbiek során magam is részt vettem egy kicsit a zenei életben, már ha annak lehet tekinteni a Bartók Dalárdában való tagságomat. Szerettem oda járni; egyrészt társaságot Jelentett számomra, másrészt zenei élményt nyújtott. Közismert, hogy a Dalárdát Németh István tanár vezette. Magam a háború előtti és alatti években a női karban második szopránt énekeltem. Ha jól emlékszem, a Dalárda 1945-ben megszűnt.

— Ön előadóművészként többnyire klasszikus szerzőket játszik. A modern zenét is szereti?

— A modern zene hozzátartozott zenei nevelésemhez. Nemcsak tanáraim, Bartók Béla és Németh-Šamorinsky István művein nevelkedtem, hanem számos más nemzet nagy modern zeneszerzőinek az alkotásain is. Később, mikor zongorakísérőként már a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán tevékenykedtem, nagyon sok modern kamarazeneművet játszottam — s ma is játszom, — és igencsak megkedveltem az újfajta kifejezési módokat és az új harmóniákat. Úgy érzem, hogy zenei ízlésem az évek során sem igen változott. Kedvenc zeneszerzőim elejétől fogva Bach és Schumann voltak. Schumann például annyira közel áll hozzám, hogy amikor őt játszom, néha úgy érzem, mintha magam komponáltam volna a műveit. Ami Bachot illeti, régi meggyőződésem, hogy nélküle sokkal szegényebb volna az életünk.

Az interjúkat Kövesdi János készítette.
Irodalmi Szemle, 1987/4.
Bratislava


(* 1914. szeptember 30. Pozsony - †2013. október 8. Pozsony) Zongoraművész. 1932-ben érettségizett Pozsonyban, ahol ezt követően a Városi Zeneiskolában Németh István László, majd Budapesten Bartók Béla tanítványa volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián. 1954-től nyugdíjazásáig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia tanársegéde, majd docense.
[Cseh(szlovákiai) magyarok lexikona.]


*


Németh-Šamorínsky István
(* 1896. szeptember 9. Somorja - †1975. január 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt. Márton-dóm orgonistája. A második vh. után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola oktatója, docense (1953). A két vh. között tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar zenei életben, karnagya volt a Toldy Kör férfikarának, majd a Bartók Béla Dalegyesületnek. Zeneszerzőként száznál több egyházi, ill. vokális, szóló- és kórusművet írt. Az 1950-es évektől különböző szlovákiai magyar együttesek (Népes, Ifjú Szívek, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara) számára is komponált. – Fm. A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege (tan., 1941).
[Cseh(szlovákiai) magyarok lexikona.]

*
128 • Búbánat Előzmény 127 2017-08-27 13:33:06
„AHOGY A FIA LÁTTA BARTÓKOT”

„A VILÁGHÍRŰ ZENESZERZŐ SZEMÉLYES PORTRÉJÁT RAJZOLJA MEG SIPOS JÓZSEF FILMJE”


Izsó Zita, Magyar Idők, 2017. AUGUSZTUS 27. VASÁRNAP 07:45

„Bartók Béla fia, Péter eleve nagyon ritkán ad interjút, és ennyire részletgazdag, az apa-fiú kapcsolatot feltáró megszólalást talán még sehol sem olvashattunk vagy hallhattunk tőle, mint Sipos Józsefnek a világhírű zeneszerzőről, zongoraművészről, népzenekutatóról készített dokumentumfilmjében, amelyet szeptember 14-től vetítenek a hazai mozikban.”

Sipos József - a film rendezője - a Magyar Időknek elmondta, hogy 3-4 éve foglalkozik komolyabban Bartók életművével, mert eredetileg egy játékfilmet szeretett volna forgatni róla. „Az előmunkálatok során megpróbáltam minden informá¬ciót begyűjteni Bartók életéről, de a családi életét és a személyes karakterét a rendelkezésre álló irodalom nem részletezte megfelelően. Vikárius László, a Bartók Intézet vezetője hívta fel a figyelmemet arra, hogy a nagy zeneszerző fia még él, és meg lehetne keresni őt. Nem nagyon szokott interjút adni, ennek ellenére megpróbáltam felvenni vele a kapcsolatot: elmondtam neki, hogy szeretném bemutatni a magyaroknak az édesapját, mert szerintem nagyon színes egyéniség volt, és elküldtem neki egyik korábbi filmemet, az Eszter hagyatékát. Bartók Péter pedig adott egy időpontot, és mi felkereshettük az idősek otthonában, ahol él” – avatott be a forgatás előzményei¬be a rendező.
127 • Búbánat 2017-08-26 23:04:25

Bartók-emlékek a vásznon - Filmbemutató Szombathelyen

vaol.hu, 2017. július 17., 09:00
szerző: Bakos Ágnes

„Filmvetítés volt az idei Bartók Fesztivál egyik programja. Sipos József készített dokumentumfilmet Bartók Béláról. Amerikában készült a mozi: Bartók Péter, a zeneszerző 93 éves fia mesélt az édesapjáról.”

„- Apámmal lenni élmény. És ezekkel az élményekkel élek" - mondta Bartók Péter. Az apjáról, Bartók Béláról készült dokumentumfilm vége felé hangzik el a két mondat, talán az egész esszenciája a képsoroknak. A most 93 éves Bartók Péter vall, mesél az apjáról Sipos József filmjében. A szavakkal múlt időben, a szemével jelen időben mutatja a zeneszerzőt. Ki is mondta: „Jobban emlékszem azokra az évekre, amikor itt volt."

126 • Búbánat 2017-07-31 11:32:55
BARTÓK BÉLA: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA

2017. Július 31-én 22:10-től az M5 műsorán!

Opera egy felvonásban

Az Avignoni Operaház és a Metz Métropole- Opera-Színház közös produkciója

A 2016-os ARMEL fesztivál keretében a”Legjobb Produkció”díjat nyerte el az Avignoni Operaház Nadine Duffaut rendezésében Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műve és Alföldi Róbert rendezésében Eötvös Péter Senza Sangue (Vértelenül) című legújabb opera-pszichothrillere Eötvös Péter kompozíciója kimondottan Bartók művéhez készült. A Kékszakállú, folytatása a Senza Sangue című operának,nem ellen- vagy kontrasztdarabként komponálta a szerző. A hangzási összefüggések, a zenekar nagysága, a hangzástömeg köti össze többek között e két művet. Eötvös Péter Alessandro Baricco Senza Sangue című, 2002-ben megjelent regényéből írta azonos című operáját, amely szintén egyetlen férfi-nő drámai találkozás története. (A Mezei Mari által készített szövegkönyv a regénynek csak a befejező részéből készült, az előzményeket a párbeszédek során ismerhetjük meg.) A történet legfontosabb rokonsága a Kékszakállú történetével, hogy itt is a nő az aki számára elengedhetetlen a múlt feltárása és tisztázása. Míg azonban Bartók operájában a férfi múltja a megfejtendő titok, Eötvös operájában a nő a rejtélyes, az ő élete és sorsa , ami megértésre és megváltásra vár. A Senza Sangue ugyanúgy az elhallgatás kétértelműségek operája, mint a Kékszakállú herceg vára. A zeneszerzőre is hasonló feladat hárul: a zenének kell közölnie az elmondhatatlant, még hangsúlyosabbá tenni akár az elviselhetetlenségig fokozva a kimondhatatlant A „rokon történet” útjai azonban szétválnak: a Kékszakállú herceg várára örökös sötétség borul, míg a Senza Sangue szereplői előtt megnyílik az út, hogy életük végén együtt újra a fénybe érhessenek…

Szöveg: Balázs Béla

Rendező: Nadine Duffaut;

Judit: Miksch Adrienn
Kékszakállú: Szemerédy Károly

Közreműködik: Pannon Filharmonikusok

Vezényel: Eötvös Péter


125 • vivart Előzmény 124 2017-02-21 01:14:59
A Youtube-on találtam ezt a Kékszakállú élő koncertfelvételt.
Az előbbiekben emlitett előadások között ez is magállná a helyét.
P.FRIED-J.NORMAN-P.BOULEZ
A kékszakállú herceg vára-vez.Pierre Boulez
124 • vivart 2017-02-20 01:08:53
EGY ZENEMŰ,-TÖBB ELŐADÁS
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára c. opera összehasonlitó elemzése öt CD alapján:

Kékszakállú, Judit, Karmester készült
FRIED PÉTER -CORNELIA KALLISH-EÖTVÖS PÉTER (2001)

POLGÁR LÁSZLÓ- KOMLÓSI ILDIKÓ-FISCHER IVÁN (2002)
POLGÁR LÁSZLÓ - JESSYE NORMAN- PIERRE BOULEZ (1998)

WALTER BERRY-CHRISTA LUDWIG-KERTÉSZ ISTVÁN (1965)

SZÉKELY MIHÁLY-PALÁNKAY KLÁRA-FERENCSIK JÁNOS (1956)

Egy zenemű-több előadás

A fenti linken lehet meghallgatni az a műsort, amely a 2017 február 18-án hangzott el a Bartók Rádióban.
Katona Márta és Szabó Ferenc János összehasonlitó elemzése

Nem értettem, hogyha mindvégig az Eötvös Péter fevételt dicsérték, akkor miért P.Boulezből játszottak hosszabb rész.
123 • Búbánat 2017-01-18 09:45:12
Ma este a Bartók Rádió sugározza

19.35 – 20.46

A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-hangversenye

Vezényel: Ferencsik János

Km. Kocsis Zoltán - zongora

1. Táncszvit
2. III. zongoraverseny
3. Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára

(Erkel Színház, 1981. szeptember 25.)

(Ism. január 30., 12.36)
122 • Ardelao 2016-12-12 09:58:06

ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. MÁJUS, IV. ÉVF. 5. SZÁM

BARTÓK GYERMEKKORI MŰVE: A DUNA FOLYÁSA
Írta: Molnár Antal

Bartók Béla legrégibb fönnmaradt zeneművét 9 esztendős korában komponálta. Címe: A Duna folyása, s ennyiben emlékeztetne Smetana ismert szimfonikus költeményére, a „Moldvá”-ra. De a hasonlóság csak külsőséges. Eltekintve a mi szerzőnk életkorától, szerzői zsengeségétől: ennek az igénytelen darabnak nincsenek történelmi, hazafias, kivált látnoki mondandói. Hosszan követi zeneszóval, mintegy hullámról hullámra a méltóságteljes folyó hömpölygését, ennyiben találó a mozgást festegető hangvétele; de mikor közbe-közbe némi jellegfestésre szánja el magát, abban inkább a véletlen kormányozza, semmint szoros szándék. Csak egy helyen találunk igazi összefüggést a zene megpendülő, külön beszőtt sajátsága és a helyszín között: ahol fővárosunk partjait mossa nagy vizünk, ott a kicsiny szerző egyet gondol, és „ csárdásra kap. Ettől eltekintve alig lehet e kompozícióról ilyen elmagyarázni valónk. Nem is azért ismertetjük, mintha többet akarnánk vele teljesíteni a köteles kegyelet parancsánál. Gondoljuk csak el, nem foglalkoznánk-e Beethovennek valamely véletlenül fönnmaradt gyermekkori krix-kraxával! Bartók pedig olyan nagy mester, akinek bármely életdokumentuma szintén az emberiség kincstárába kívánkozik.
Annál inkább van megjegyezni való a szerényke zenedarab körülményeiről. A kis tanuló nyilván földrajzi tájékozódásait végezhette s őt is lekötötte a hosszú, jelentős kanyarokat végző folyam jelensége. Ennek a mély bámulatnak, ráébredésnek akart megnyilvánulása lenni a kompozíció. De miért éppen a muzsika? Mi köze a geográfiának Béluska zongorájához? Az, hogy a kilenc éves Bartók Béla már zenésznek érzi, tudja magát. Ha fontos közölni valója van, nem szóban, vagy írásban végzi, hanem hangkölteményben. És nem is itt kezdődik, a földrajztanulás során, ez a házi gyakorlat. A „Duna folyásá”-ra ráírta a szerzője: opus 18, tizennyolcadik mű. Ne gondoljunk most arra, miféle mű! Jegyezzük meg, hogy Bartók már kilenc éves korában hivatott szakzenésznek képzelte magát. Édesanyja, a kiváló nevelő és alapos zongoratanárnő sem volt egészen tétlen ebben az irányban. Még a kis zeneművek lejegyzésében is nyújtott segítséget. De idősb Bartókné nem volt elfogult művész-mama, aki mindenáron zsenit akart kikényszeríteni próbálkozó gyermekéből. Ellenkezőleg! Túlságosan is lelkiismeretes s csak súlyos, elháríthatatlan jelek bírják arra a meggyőződésre, hogy fiában mindinkább erősödik a zenészi hivatás felé vezető akarat. Könnyelműségnek érezte volna, ha visszaszorítja, ha nem veszi teljes mértékben komolyan. Sajnos, a kezdő opuszok javarészt elhányódtak, elvesztek; örüljünk, hogy kisrészük fönnmaradt!
Ennyi is nagy tanulság a lángész lélektanához. Bartók nem tartozott a koravén tehetségek közé, nem volt csodagyermek. Típusa még csak nem is a Mozarté . A nagy salzburgi mester szintén kisfiúsan komponálta műveit az első alkotó években, de őnála ez a gyermeki hang már 7-8 éves korában megszűnik. A tízéves Mozart már komoly, versenyképes zeneszerző, konkurrenciájától elismert kiválóságok félnek és félhetnek. Mendelssohn is közelállt ehhez a koraérett fajtához. Bartók inkább oly módon fejlődik, mint Liszt . Lisztről tudjuk, hogy előbb értett a hangjegyíráshoz, mint a betűvetéshez és gyermekkorában hangversenyezett. Ennél valamivel lassabb a Bartók fejlődése, de hasonló karakterű: egészséges. Nem lépi túl egy perccel sem a helyes növekedés testi és lelki határait. „A Duna folyása” mind fantáziában, mind hangszer-technikai alapozásában teljesen födi a kilencéves gyermek szabályos szellemi alkatát. Ami kivétel benne a szabály alól, ami rendkívüli: az a komoly hivatottság meggyőződése kis alkotójában. De ez a belső habitus magából a zeneműből is kényszer nélkül kiolvasható. Mert a kompozíció költői kezdetlegességén belül bámulatraméltó sajátságok bontakoznak ki! Mégpedig csupa olyan sajátság, ami Bartók egész pályafutásán át megőrződik, és a nagy muzsikus alapvető jelleméhez tartozik. Elsősorban a szinte kínos elővigyázatosságú szabatosság: mintha kis kezeivel szentséges területen tapogatózna, ahol a legcsekélyebb elvétés máris helyrehozhatatlan szentségtörés. Innen a bámulatraméltó következetesség, csaknem rögeszmés egyenletességgel. Ez a következetesség vezeti később a zene nagy újítóját is, mikor meggyőződéseiért minden következménnyel számol, mind művészi, mind emberi vonalon. Egy tapodtat sem engedni abból, amit helyesnek hisz és tud: a gyermek Bartókban már éppúgy felfedezhető, persze itt még valamiféle makacsság színében. S az egész lelki beállítottságának – úgy tűnik öröklött – alapja a rendkívüli lelkiismeretesség, felelősségérzet, Bartóknak talán legmélyebb és legigazabb tulajdonsága. Ez ütközik ki „A Duna folyása” minden egyes figurájából, a túlzott aggodalmas műgondból, ahogyan inkább az egyhangúságot, folytonos ismétlődést választja, semhogy a legcsekélyebb könnyelműségbe essék, akár egyetlen hangot is leírjon, amiért nem vállalja a teljes felelősséget! Ennek a gondteljes és gondos alkotásmódnak köszönhető, hogy a zsenge művecske éppoly tökéletes a maga nemében, formai összefogására, gondolatainak egységes kifejtésére nézve, mint bármely későbbi mestermű. Mint műalkotás nem érték, de mint az alkotó lélek dokumentuma: rendkívül becses.”
121 • Búbánat 2016-05-04 18:15:11
Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző autográf levele édesanyjának címezve "Édes Mama" megszólítással.

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM
139. könyvárverés

2016. 06. 10. PÉNTEK 17:00

Közli, hogy nem Pozsonyon át tér haza, mert az körülményes. A végén a családról ír: ""Ditta írt neked R.szombatból? Nekem csak egyszer írt, jól van ő is meg Péterke is"". Kelt: Amszterdam, 1925. X. 13.

• KIKIÁLTÁSI ÁR:40 000 HUF

120 • Búbánat 2016-03-25 11:11:46

Bartók Béla születésének 135. évfordulóján, a Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:

20.05 – kb. 22.10 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

A Magyar Rádió Énekkarának (karig. Pad Zoltán) és Szimfonikus Zenekarának hangversenye Bartók Béla műveiből, a zeneszerző születésének 135. évfordulóján

Vezényel: Kovács János

Km. Fejérvári Zoltán - zongora,
Horváth István – tenor
Szegedi Csaba - bariton

1. Magyar képek
2. Két kép
3. Táncszvit
4.
a) Tizenöt magyar parasztdal
b) Allegro barbaro (ea. Fejérvári)

5. Cantata profana (km. Horváth, Szegedi)
119 • Búbánat 2015-09-26 16:51:40
Feltárni, lejegyezni, megőrizni – 70 éve hunyt el Bartók Béla

MNO.hu, Kiss Eszter Veronika, 2015. szeptember 26., szombat 10:31, frissítve: szombat 11:05

Hetven éve hunyt el Bartók Béla Amerikában, és ez egyebek között azt is jelenti, hogy Magyarországon az év végével lejárnak a zeneszerző szerzői jogai. Ennek kapcsán beszélgettünk Vásárhelyi Gáborral, Bartók jogörökösével, aki nagybátyja, ifjabb Bartók Béla 1994-ben bekövetkezett halála óta látja el a feladatokat.
118 • Búbánat 2015-05-18 23:30:36
Bartók Béla kiadatlan öröksége

MNO.hu, 2015. május 16., szombat 16:17, frissítve: 13:01 , szerző: Kiss Eszter Veronika

„Nyolcvan éve lett az MTA tagja Bartók Béla, az Akadémia keretein belül végzett példátlan értékű munkássága a mai napig nem érhető el a szélesebb nyilvánosság számára. A mai évforduló kapcsán érdemes elgondolkozni azon, vajon mit is kezd hazánk azzal a példátlan örökséggel, amelyet a huszadik század egyik legnagyobb magyar géniusza, Bartók Béla ránk hagyott.”
117 • Búbánat 2014-05-25 13:30:32
Ma este a Bartók Rádió egy 1971-es zeneakadémiai Bartók-hangverseny archív felvételét sugározza:

19.35- 20.43 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Bartók-hangversenye

Zeneakadémia Nagyterme, 1971. március 25.

Vezényel: Lehel György

Km. Réti József, Faragó András – ének, Kocsis Zoltán - zongora, Magyar Rádió Énekkara

1. Táncszvit

2. II. zongoraverseny (Kocsis)

3. Cantata profana (Réti, Faragó, Énekkar)

(Ism. június 6., 12.05)



115 • detto 2014-03-25 20:34:31
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
116 • detto 2014-03-25 20:34:31
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
114 • detto 2014-03-25 20:34:29
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
113 • detto 2014-03-25 20:34:19
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
112 • Búbánat Előzmény 108 2014-01-02 13:01:04

Ma éjjel a Duna TV-ben

2014. január 2. csütörtök 23.00 - 00:35
(A televízió M1 csatornáján már sugározták 2013. szeptember 27-én, 00:50 - 02:35)
MüpArt classic - Bartók-maraton a Művészetek Palotájában (2013. február 3.)
A televízió műsorán ismét:
- I. hegedűverseny (Banda Ádám - hegedű, MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Csaba Péter)
Vezényel: Csaba Péter
- Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára ( Budapesti Vonósok, vezényel: Kovács János)

- III. zongoraverseny (Várjon Dénes - zongora, Pannon Filharmonikusok, vezényel: Bogányi Tibor)

- Táncszvit (Nemzeti Filharmonikusok, vezényel: Kocsis Zoltán)
111 • Búbánat Előzmény 110 2013-11-21 12:17:29
Lemaradt:

aukció időpontja: 2013.12.06. péntek 17:00
110 • Búbánat 2013-11-21 12:14:30
Központi Antikvárium
129. könyvárverés

aukció helyszíne: ECE City Center, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.
kiállítás helye: Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.
kiállítás ideje: 2013. november 25 - december 5. hétköznap 10.00-18.00 órái

TÉTELSZÁM
73

Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző autográf levele dr. Südy Ernő gyógyszerésznek, a békéscsabai Auróra-kör alapítójának „Igen tisztelt Südy Ur!” megszólítással.
Értesíti a címzettet, hogy a pesti hangversenyt el kellett halasztani egy légvédelmi gyakorlat miatt. A hónap végén Szegeden is koncertezik, utána pedig november 10-ig nem ér rá. Ha Békéscsabán meg tudják oldani a fűtést, szívesen vállal fellépést náluk. Kéri, hogy legalább két héttel korábban jelezzék a tervezett időpontot. 1 beírt oldal. A kézzel címzett levélboríték mellékelve. Kelt: Bp., 1939. X. 22.

KIKIÁLTÁSI ÁR: 200 000 HUF
109 • Búbánat 2013-11-16 12:50:02
Studio Antikvárium
29. könyvárverés

2013.11.28. csütörtök 17:00
Helyszín: ECE City Center, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 12.

Kéziratok : 323. tétel

Bartók Béla (1881–1945) zeneszerző saját kézzel, tintával írt, aláírt sorai az „Universal-Edition Actiengesellschaft” cég „Rózsavölgyi & Co.” cégnek szóló gépelt levelezőlapján.

Kelt: Bécs, 1920. augusztus 12. Mérete: 90x140 mm. A német nyelvű, írógéppel írt levél felszólítja a Rózsavölgyi és Társa céget a Bartók Bélával szemben fennálló 250 osztrák koronás tartozásának kiegyenlítésére. A gépelt szöveg alatt Bartók Béla autográf sorai: „250 azaz kettőszázötven osztrák koronát a mai napon átvettem. Budapest, 1920. szept. 11. Bartók Béla”.

Jó állapotú levelezőlap, felbélyegezve és 1920. VIII. 12-én, postai úton feladva....

KIKIÁLTÁSI ÁR: 30 000 HUF

Az árverés anyaga megtekinthető november 21-től 27-ig 10-19 óráig a boltban (Budapest, VI, Jókai tér 7.).
108 • Búbánat 2013-09-26 12:27:03
M1 csatorna,
2013. szeptember 27. péntek 00:50 - 02:35

MüpArt classic

Bartók: I. hegedűverseny - Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára - III. zongoraverseny - Táncszvit

"Valódi ínyenceknek való Bartók-válogatás várja a MüpArt Classic közönségét a zenekari műveket tartalmazó hangversenyen. A Geyer Stefinek ajánlott I. hegedűversenyt, a művésznő hagyatékából előkerülve csak 1958-ban bemutatott koncertet Kelemen Barnabás játssza.
A húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára komponált Zene, a 20. század egyik legeredetibbnek tartott darabja után a Bartók halála előtt, New Yorkban született III. zongoraverseny következik, szólistája Várjon Dénes.
A válogatást az 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponált Táncszvit zárja, benne a Duna menti népek népzenei reminiszcenciával, egy arab dallamfeldolgozással"

Közreműködők:

• Csaba Péter
• MÁV Szimfonikus Zenekar
• Banda Ádám
• Kovács János
• Budapesti Vonósok
• Bogányi Tibor
• Pannon Filharmonikusok
• Várjon Dénes
• Kocsis Zoltán
• Nemzeti Filharmonikusok

Időtartam:
105 perc

107 • Búbánat 2009-07-04 19:40:18
Zene és színpad - ez a mottója az idei, sorrendben a 25. Nemzetközi Bartók-szemináriumnak és fesztiválnak, amelyet július 6. és 18. között rendeznek meg Szombathelyen.
(MTI)

Nem véletlen, hogy a fesztivál főszereplőjének, a komplex mesterkurzus vezetőjének Eötvös Pétert kérték fel, aki ma a világ egyik legkeresettebb operaszerzője - hangsúlyozta Igric György fesztiváligazgató, utalva arra, hogy Eötvös Péter és munkatársa, Vajda Gergely zeneszerző és karmester köré csoportosulnak majd azok a fiatal énekművészek, karmesterek és rendezők, akikkel közösen hoznak létre egy új Kékszakállú-produkciót, amely a fesztivál záróeseményeként kerül majd színpadra.

Eötvös Péterrel egyébként karmesterként is találkozhat a fesztivál közönsége, Szombathelyen többek között egyik saját műve, a Levitation magyarországi bemutatóját is vezényli majd. Radames című operáját élő színpadi előadásban, az utóbbi évtizedben született új operáit pedig filmvetítés-sorozat keretében ismerhetik meg az érdeklődők, a szerző bevezetőivel.

A Kékszakállú-mesterkurzusba bekapcsolódik a kiváló német énekművész, Cornelia Kallisch, valamint Kovalik Balázs, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója és Vikárius László zenetörténész, a Bartók Archívum vezetője is.

A nemzetközi szeminárium tanára lesz Heinz Hollinger oboaművész és karmester, Jan Michiels belga zongoraművész, Rohmann Imre zongoraművész, a salzburgi Mozarteum professzora, Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész, valamint Perényi Miklós Kossuth- díjas csellóművész, aki sárvári koncertjén mutatja be kivételes tehetségű fiát, Perényi Benjámint.

A nemzetközi Bartók-szemináriumra húsz országból több mint száz hallgató érkezik Szombathelyre, a fesztiválon pedig a nagy Bartók-művek (Táncszvit, A kékszakállú herceg vára, Divertimento) mellett bemutatják két közismert táncjátékát, A csodálatos mandarint és A fából faragott királyfit is. Utóbbiakat a Budapest Bábszínház felnőtteknek szóló előadásában láthatja a fesztivál közönsége.
106 • Sesto 2008-08-09 23:11:11
Michelle DeYoung...
105 • Búbánat 2008-08-09 22:52:34
Bartók lázban ég Salzburg

MTI, 2008. augusztus 7. 18:21

Teltház előtt tartották az első Bartók Béla-estet, A kékszakállú herceg vára című opera bemutatóját a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Az előadáson a Bécsi Filharmonikusokat először vezényelte Eötvös Péter karmester-zeneszerző.

Bartók Béla műveit álló tapssal fogadta az osztrák közönség. A koncert műsorán Bartók négy zenekari darabja és a Cantata Profana szerepelt, amelyet a bécsi opera énekkara adott elő. Az énekesek kívülről tanulták meg a nagyar szöveget.

A kékszakállú herceg vára című opera előadása - Eötvös szavaival - briliáns volt. A Kékszakállú szerepét Falk Struckmann, míg Juditét Michelle DeYung énekelte. A rendezés - a fiatal holland Johan Simons munkája - is nagyon meggyőző volt, "Simonsról még sokat fogunk hallani" - mondta a zeneszerző. A Bartók-estet még háromszor ismétlik meg a Salzburgi Ünnepi Játékokon augusztus 23-ig.

Horváth István Magyarország bécsi nagykövete szintén részt vett a salzburgi bemutatón, s ő is nagy sikerről számolt be, hozzátéve, hogy a szaksajtó kiemelkedőnek ítélte a Bartók-estet, és Eötvös Péter személyében Bartók egyfelvonásos operája méltó előadóra talált: ő volt az előadás legfőbb támasza.

A salzburgi Bartók-estet Charles Simonyi Amerikában élő magyar születésű üzletember szponzorálta.A Kossuth-díjas zeneszerző és karmester részt vesz Angliában, a Glyndebourne-i Fesztiválon a Szerelemről és más démonokról című operájának világpremierjén vasárnap.


(MTI)
104 • macskás Előzmény 103 2008-04-03 15:52:56
Van olyan, mint az okafogyott:)
103 • tukán Előzmény 102 2008-04-03 12:27:17
Legkiteljesedettebb!
Szép magyar szó! :-)
102 • rotor Előzmény 101 2008-04-03 12:01:58
Sajnos bizonyos helyein még ennek a szuper hangvesenyteremnek is akusztikai problémái vannak,előre ülni,vagy oldalt, kész csapás.A Készakállúra sikerült hátrább ülnöm,így az nagyobb élmény volt.Nem tudom akusztikai arányokat állítottak-e be énekesek és zenekar között,mert az helyenként egyenetlennek tünt.Két legkiteljesettebb hangú szólista énekesre szerintem nem fordítottak elég figyelmet!!!Wiedemann Bernadette és Fried Péter tudtommal elöször énekelték együtt.
Kocsis nagy energiákat szabadított fel,-a zenekar ebben partner volt-eddig ismeretlen színei mutatkoztak meg ennek az operának,és ez nemcsak a helyenként frissebb tempók miatt.Persze volt olyan hely is ,ahol a szokottnál lassúbb volt.Összességében nézve szerintem az utóbbi idők leg-leg Kékszakállú élményével térhettem haza.
Köszönöm Kedves és T. NFZ!,és a szuper ELŐADÓK!!!:
KOCSIS,WIEDEMANN,FRIED
101 • detto 2008-04-03 09:59:00
Bartók születésnapján (2008.03.25)csodálatos koncertet játszott az NFZ-Kocsissal.A Hegedűverseny Kelemen Barnabással szólalt meg.Talán a kezdeti indiszponáltság jelei után végül is felszabadultan játszott.Tavaly ,egy viszonylag már híresnek tekinthető virtuóz Berlinben próbálta Bartók :Hegedűversenynek nevezni ,amit előadott.Ilyenkor az az érzésem,hogy mégis magyarnak is kell lenni a tolmácsolásához,vagy legalábbis valamilyen magyaros affinitás kell hozzá.
A Kékszakállúval -hasonlóképp ,szintén úgy éreztem,jó hogy magyar ajkú énekesek adják elő.A legjobb külföldi előadásban is félrement hangsúlyok,félreértett szavak és zenei hibák tömkelege hallatszik.
Wiedeman Bernadett és Fried Péter énekével
hosszú idő után méltó hangon és mély kifejezőerővel szólalt meg ez az opera.
Szerintem minden hangot el is énekeltek rendesen.
Nem tudom mennyi ideig próbálták össze,de kiforrott találkozásnak tűnt,ahogy karmester- és az énekesek formáltak.
A zenekar talán még soha nem adott magából ennyit koncentrációban.A hangerő az néha talán már fokozhatahlannak tűnt,és még azt is tudták fokozni--miközben maradt a tiszta játék.
100 • musicus 2008-02-09 04:33:07
100.
99 • musicus Előzmény 94 2008-02-08 16:47:25
Nem egészen. Én Lang Langtól kifogástalan produkciót még sosem hallottam, ízléstelent annál többet, pedig ebben a kategóriában ez megbocsáthatatlan. Az ún. egzotikus művészek körébe tartozik, akiket származásuk miatt futtatnak rengeteg pénzzel. Koreaiból, japánból is láttunk már eleget belőlük, feltűntek, letűntek. Tartósan ilyen zenei produkciókkal nemigen maradhat porondon. Azért annyit elismerek, hogy Lang azért Melvyn Tannál jobb.
Mélységesen tisztelem azokat a művészeket, akik gyökeresen más kultúrkör produktumait művészi szinten képesek elsajátítani. Lang nem tartozik közéjük, egyelőre. Ez mesterkérdés is. Hogy a jövő mit hoz, nem tudjuk.
98 • Búbánat 2008-02-08 11:03:22
Rövidesen itt a Kákszakállú- film DVD-je:

Bluebeard's Castle, Sz. 48, Op. 11

Sylvia Sass & Kolos Kovats
London Philharmonic Orchestra, Sir Georg Solti

Visually-stunning staging by Hungarian director Miklós Szinetár

Decca - 0743254
(DVD Video)

Scheduled for release on 17 March 2008.
97 • Semmelweis Előzmény 92 2007-03-27 22:27:24
Csatlakozom.
Vannak Bartók zongoraversenyeim az amúgy kiváló Martha Argerich-el. A nagyszerű művésznek pl. a harmadik zgv. díszítéseiben fogalma sincs, hogy mit játszik. Mivel nem itt nőtt fel, nem érzi, hogy nem csak egyszerű, vidám trillákról van szó, hanem jelentésteli magyar dallamok bújnak meg a műben. Rosszul, félreértelmezve, „üresen” játssza ezeket a frázisokat.
Ugyanez fordítva: Amikor sok itthoni előadás után először hallottam orosz előadókkal az Anyegint, meglepve tapasztaltam, hogy végig az opera során egy sor apró dolgot különösebb betanítás, és gyakorlás nélkül, megfelelően értelmeznek, és keltenek életre az előadók, egyszerűen azért, mert „értik” az orosz zenét.
Nem lennék meglepve, ha a közös európai kultúrkincs részévé vált műveknek (mint a Varázsfuvola, a Bohémélet, stb.) is lenne egy megfelelőbb „helyi” olvasata, ami mára már reménytelenül elveszett.
96 • kívülálló Előzmény 89 2007-03-27 21:19:52
(1) Ott voltam a hgv-en.
(2) Nem vagyok kritikus, de még képzett zenész sem.
(3) A Bartók II.zvs-t már többször hallottam,
ezek alapján:
az I. tétel (főleg az indítás) hihetetlenül gyenge (puha) volt. A második viszont - szerintem megkapóan szépre sikeredett.
A koncert második feléről nem tudok mit írni, mert nekem Bruckner (a IX. középső tételét leszámítva) mindig kissé (v. nem is kissé) unalmas.
Nomármost, ha egy kritikus megírja, hogy nem volt egyértelmüen nagy produkció, az nem baj. Az egész nemzetiségtől független, elég, ha valaki csak egyszer hallotta Boulez vezényletével a "Zene..."-t. Azt hiszem jobban tudja minden magyarnál!
95 • eszbe Előzmény 94 2007-03-27 19:39:05
De most lelepleződtek(-tünk?), és ezennel mindennek vége!
94 • Hangyász Előzmény 89 2007-03-27 17:03:39
A kritikusi maffia akarja önnön nélkülözhetetlenségét bizonyítani az efféle ledorongolásokkal.
93 • eccerű Előzmény 92 2007-03-27 07:03:43
népdalT
92 • eccerű Előzmény 89 2007-03-27 07:00:29
Kérdéseidre a válaszok sorrendben:
Egy rohadt jó karmester/zenekar/zongorista is játszhat rosszul. (Richter például saját bevallása szerint nem játszott jól Mozartot, és ebben nem is tévedett oly nagyot.) Itt ráadásul a zongorista nem is rohadt jó, legfeljebb rohadt.
Ha egyszer a produkció nem volt jó, akkor miért kéne az ellenkezőjét írni? Egy világszínvonalú együttes v. előadó pont attól világszínvonalú, hogy csak jót ad ki a kezei közül, ezt várnánk el tőlük.
Nem hiszi minden magyar ember, hogy Bartókot csak magyar tud jól játszani: a magyarok többsége nem érdeklődik a komolyzene - így Bartók - iránt. Sajnos nem hit kérdése, hanem a tapasztalat mondatja azt, hogy kevés kivétellel tényleg csak a magyarok tudnak Bartókot jól játszani. Mondom, kevés kivétel azért van. Ennek oka pedig igan sajátos nyelvünkben és népzenénkben rejlik, s mivel elég kis lélekszáma nép vagyunk, a világ zenekultúráját nem domináljuk, ezért teljesen érthető is a dolog. Gondolod, hogy mondjuk bolgár, észt vagy vietnámi zenét többen tudnak jól játszani, mint magyart??
A felhozott példák pontosan azért nagyon rosszak, mert egyrészt fordított a logikád - azt kellett volna írnod, hogy szlovák népdal csak Gruberová énekeljen, hiszen ő szlovák, usw., másrészt Rachmaninov zenéjére (meg az olasz-német-osztrák zenekultúrára) éppen az a jellemző, hogy teljesen közérthető, ha tetszik "internacionalista", legalábbis ma már az.
91 • Kúp Flóris Előzmény 90 2007-03-27 00:54:59
Írj Proszta-tatás-tot !
Már 50 fele jár a
"Bartók Vonakodós
4-es"(Metró)járat
"vén"(re-)formácziós
estére "gyógy" irat:

Aprózta Kocsis-ott
Metró-nómen est ó
men-tell me job best -e
Bart-(er)o'k for Hay-
d(i)n-t szabvány szén-ára
itt csere-ber-élnünk? :-)
90 • janomano Előzmény 89 2007-02-28 21:03:52
Vagy Prosztakovicsot...
89 • Bruderlein und Schwesterlein 2007-02-28 08:42:33
Miért van az, hogy eljön Pestre egy rohadt jó zenekar, karmester meg zongorista Bartókot játszani (VPO, Barenboim, Lang2), és a magyar kritikustársadalom jobb esetben fanyalog, rosszabb esetben pedig ócsárol?

Miért hiszi minden magyar ember, hogy Bartókot csak a magyarok tudnak autentikusan előadni? Ennyi erővel Gruberova is megmaradhatna a szlovák népdaloknál, Domingo meg a zarzueláknál és Richter is feszt Rachmanyinovot játszott volna...
88 • Búbánat 2006-12-08 21:49:42
Egész szép licitek voltak a mai Honterus könyvárverésen:

Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek zenéje c. 36 oldalas írás és hozzá 32 oldal kotta, 127 dallammal, Bp. 1934. (Bartók kézírásának hasonmása), Népszerű zenefüzetek 3. Első kiadás. Kiadói papírborítékban-
Az induló 30.000 Ft 190.000 Ft-ra „verték fel” az árat.

Bartók Béla: Melodien der Rumänischen Colinde (Weihnachtslieder), 484 Melodien mit einem einleitenden Aufsatz, Bécs, 1935. Universal Edition, XLVI oldal + 106 oldal kották, Walter Schulthess részére dedikált példány, fűzött kiadói papírborítékban.
Szintén 30.000 Ft-ról indult a licit s a végén 160.000 Ft-nál „esett le” a kalapács.

(Dankó Pista Czigányszerelem –eredeti életkép a czigány életből dalokkal és tánczczal három felvonásban, bp.1899, dedikált pld, 76 oldal + Dankó Pista kézírással beírt autogram-kártyája, rajta kézírásos soraival és kottarészlettel, félvászon kötésben - a kikiáltási 16.000 Ft helyett 46.000 Ft-ért cserélt gazdát.)
87 • Búbánat 2006-09-19 11:15:29
Washingtonban A kékszakállú herceg vára
2006. szeptember 18., hétfő 17:13


Az 1956-os forradalom 50. évfordulója jegyében, valamint Bartók Béla születésének 125. évfordulójára emlékezve mutatta be a hétvégén az Egyesült Államok nemzeti operaháza, a washingtoni opera A kékszakállú herceg vára című darabot. A New Yorki Metropolitan után legrangosabb amerikai dalszínház első ízben tűzte műsorára Bartók egyetlen operáját.
A látványelemekben bővelkedő előadáson A Kékszakállú szerepében a neves basszbaritont, Samuel Rameyt hallhatta a közönség, Judit szerepében a leghíresebb washingtoni mezzoszoprán, az afro-amerikai Denyce Graves lépett színpadra; szerepeiket magyarul adták elő.

MR
86 • detto 2006-08-29 00:59:06
A "Bubánat" által említett, párizsi Chatelet Kékszakállújának koncertszerű előadását Aug.31.én 20h-kor közvetíti a Radio France:emlékeztetőül:Boulez,Jessye Norman,Fried Péter,Orchestre de Paris
85 • Hangyász Előzmény 84 2006-07-22 10:18:00
Hát a fletónak írt nyílt levelében megint önmagát égeti, avagy lásd még a Kocsis vs Fischer topicot.
84 • eccerű 2006-07-20 16:09:37
Nem értem Fischer Ivánt. Nem lehet ennyire primitív, hogy senki nem veszi észre: ha valamit nem ő kap meg, akkor rögtön hülye az egész világ.
Az meg, hogy valaki sajátmagát a legjobbak közt emlegeti, egyenesen gusztustalan.
(Érdekes, hogy a fivére annál normálisabb, és nem véletlen, hogy eszébe sincs tartósan idejönni...)
83 • Wolfi Előzmény 81 2006-07-06 23:50:26
Tudom egy mondatban nem lehet összefoglalni a Kékszakállú mondanivalóját, de akkor inkább meg se próbálkozott volna ezzel Boulez mester...

"A titka a hősnő átváltozásában rejlik, aki megszeretné hódítani a kékszakállút, ám végül a férfi hódítja meg őt, és teszi lakat alá a régebbi asszonyok mellé."

Átváltozás nem túl jó szó(bár lehet, hogy a "hiba" a fordításban keresenő), inkább döbbenet, a nő letaglózása, elnyomása és ilyesmi felel meg Judit személyét ielletően, mert Judit nem változik meg az opera során, inkább megfullad. A Kékszakállú fojtja meg (nem szó szerint).
82 • detto Előzmény 81 2006-07-05 00:27:14
A júl.2-i UZU-ban volt beszélgetés Fried Péterrel benyomásairól a párizsi koncerttel kapcsolatban,és egy rövid bejátszás ,vélhetően erről a koncertről,és valóban ,-már amit ilyen rövid részletből meg lehet állapítani ,-igen magas hőfokú előadásnak tűnt.
81 • Búbánat 2006-06-27 10:08:31
Magyar kékszakállú a Szajna partján címmel terjedelmes fényképes tudósításban számol be a Magyar Nemzet (Metz Katalin, 2006. június 26.) a nagy sikerről. Az énekesnők királynője, Jessye Norman oldalán lépett fel Fried Péter, az Operaház tagja az előkelő párizsi színház, a Théatre du Chatelet színpadán előadott Bartók-opera címszerepében. A kékszakállú herceg várának koncertszerű produkcióját Pierre Boulez vezényelte az Orchestre de Paris élén.
A prológust francia nyelven elregélő, Párizsban élő magyar színész, Funtek Frigyes a népballadák epikus atmoszféráját hozza a Chatelet többemeletes színháztermébe, a bartóki szándék szerint vezetvén elő a legendás történetet - írja a tudósító.

Az elragadtatott hangvételű beszámolót érdemes elolvasni.

Metz Katalin exkluziv interjút készített Boulezzel (ami a külön keretes cikkben olvasható a lapban), ebben a francia művész értékeli a produkciót. Arra a kérdésre, hogy mi a Bartók-opera titka, úgy fogalmaz "A titka a hősnő átváltozásában rejlik., aki megszeretné hódítani a kékszakállút, ám végül a férfi hódítja meg őt, és teszi lakat alá a régebbi asszonyok mellé."
Mindkét szereplővel igen elégedett. Fried Péterrel életében először dolgozott, de máris nagy elismeréssel szól művészi teljesítményéről, a kákszakállú megformálásában semminemű kifogásolnivalót nem talált... Jessye Normannak, akivel a dirigens régóta együtt dolgozik, s több közös lemezfelvételt is készítettek, rengeteget kellett küszködnie, míg elsajátította a magyar szöveg szószerinti értelmét és pontos kiejtését. Ő ugyan nem tudja tökéletesen megitélni, de úgy hiszi, nagyon jól sikerült ez neki; érzi, a művésznő artikulációja megfelel a kellő zenei hangzásnak.
Amúgy a nagy párizsi lapok (La Liberation, Le Monde, L'Écho stb.) máris komoly terjedelemben, szuperlatívuszokban írtak a koncertről és a két revelatív szereplőről.
80 • dreboot 2006-04-08 00:28:58
Batta mondta:
>Bartók Béla öröksége közös kincsünk, és bár pesti otthonait sűrűn váltogatta, de éppen Rákoshegyen komponálta a Csodálatos Mandarint meg a Fából faragott királyfit...
Szegény Rektor. Osztódással sokkal több helyre jutna el - ez a kalapozássos "kunyi"nem annak a Vásárizének lenne a feladata?
79 • eccerű Előzmény 78 2005-10-27 15:52:36
2 ok miatt sem.
A Nagyterem esti koncertekre evekre elore le van foglalva, még a MuPa ellenere is; a masik, hogy a ZAK is pontosan ugy all anyagilag, mint a megsegitendo intezmeny, es minden bevetelre szuksege van, marpedig az esti teremberlet nincsen ingyer.
78 • Megén Előzmény 77 2005-10-27 15:44:53
Az a baj, hogy hiába szeretnék a zsebembe nyúlni, ha a 16 órás kezdés éppen nem mecénásbarát. Nem tudott volna a ZAK egy esti, vagy vasárnap délutáni időpontot adni? Szerdán, 16 órakor, amikor még a legtöbb ember a munka dandárjában van, ráadásul esetleg a város másik végében. szóval öröm, hogy legalább valaki közülünk ott volt, és beszámolt róla.
77 • Búbánat 2005-10-27 15:02:18
Tegnap késő délután a Zeneakadémia Nagyterme egy szép program helyszíne volt. Bokor Jutta szervezésében – a XVII. Ker. önkormányzat védnöksége alatt - egy jótékony célú operagála részesei lehettek mindazok az érdeklődök, akik nem sajnáltak a zsebükbe nyúlni s eljöttek ide operaslágereket hallgatni népszerű előadóművészeinkre is kíváncsian. S bár manapság elszaporodtak az ilyen címen szerveződő rendezvények, a cél nemességét senki nem vonhatja kétségbe. A koncert bevételét a Rákoshegyi Bartók Zeneház javára kívánják fordítani. Amint Batta András rektor a bevezetőjében elmondta, Bartók Béla öröksége közös kincsünk, és bár pesti otthonait sűrűn váltogatta, de éppen Rákoshegyen komponálta a Csodálatos Mandarint meg a Fából faragott királyfit. Ez a ház időközben megüresedett, s Batta András az ügy mellé állt, felkarolta a mások által pedzegetett ötletet, hogy ezt az épületet közös erővel fel kellene újítani és jövőre, amikor Bartók születésének 125. évfordulóját ünnepeljük, már méltó állapotában fogadhassa a látogatókat, ahol kiállításokkal, koncertekkel és egyéb rendezvényekkel kívánnak hódolni a nagy magyar zeneszerző szellemének.
Más kérdés, hogy mivel az állam vagy az önkormányzat nem képes saját erőből valamit megvalósítani, ezért ehhez a módszerhez kénytelenek folyamodni, az érdeklődő állampolgár önkéntes adakozó kedvére is számítanak. Én teszem hozzá: ez a számítás legtöbbször beválik… Közalapítványt hoztak létre, de további támogatók is vannak: a XVII. Önkormányzat Művelődési és Tájékoztatási Bizottsága, Terézvárosi Önkormányzat, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapesti Operabarátok Egyesülete, Balassi Bálint Gimnázium és a Bartók Rádió.

A megvalósult program színvonalát vegyesnek tartom, de ez a véleményem semmit nem von le a műsor értékéből, hiszen mint említettem itt az összes művész valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara Szennai Kálmán vezényletével ezen a délutánon ezt a nemes eszmét képviselte és tudásával, művészetével képességei legjavát próbálta átnyújtani nekünk.
Bényi Ildikó műsorvezető már rutinos az ilyen gálák levezénylésében, ezúttal is ő konferálta fel az elhangzó számokat.
Elsőként Mozart Figaró házasságának nyitánya, majd a Grófné (Fülöp Zsuzsanna) és a Gróf (Massányi Viktor) II. felvonásbeli áriái csendültek fel. Ezt követte egy vidám kettős a Pomádé király új ruhájából (Rozsos István, Vághelyi Gábor), majd Bokor Jutta egy igen élvezetes Leonóra -áriával örvendeztetett meg bennünket Donizetti operájából, A kegyencnőből. Jutta kapta az első igen nagy tapsot! Majd szünet előtti utolsó számként érkezett Rost Andrea. Bényi elmondta két nappal ezelőtt érkezett haza Chicagoból. Régi sikeres nagy szerepét, Júlia hiíres keringő-áriáját hozta magával, és ezzel - felidézve a pálya kezdeti nagy kiugrását - remek formában énekelve talán az est legnagyobb sikerét aratta! A polgármester is a suínre lépett, köszöntötte Rostot és a publikumot, megköszönve mindenki részvételét,. Aki megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Virágcsokrot kapott Rost. Szünet után a „hazám, hazám…” (Molnár András kissé fáradt megszólalásában), aztán Gara Mária kabalettája a fiatal, szép hangú, tehetséges Cecilia Lloyd előadásában, következtek. Erkel után Wagner: „Dal az esthajnalcsillaghoz” – Berczelly Istvánról ugyanazt a megállapítást tehetem, mint Molnár Andrásról: szürke, megkopott, fáradt. Felvillanyozta a publikumot Kertesi Inrid tolmácsolásában a Bolero A szicíliai vecsernyéből, a második nyílt színű tapsvihar! Maradt a végére egy Aida-Nílusparti-jelenet Bándi János és Kukely Júlia előadásában. Nem tudok jókat mondani erről a duettről: egy össze nem illő pár. Bándi túlharsogta partnerét, aki viszont minden volt csak nem Aida. Úgy látszik, a Tosca nem volt elég neki, most az Aida címszerepére is ácsingózik. Nem tudom… A záró szám a Parasztbecsületből Santuzza áriája volt, amit Temesi Mária korrekten elénekelt, de csak ennyi.
Végül a színpadra szólította a műsorvezető egyenként a második rész szólistáit és Bokor Juttát, aki ismételt nagy ovációban részesült, és az ifjúság kisebb-nagyobb képviselőitől mindenki, de még a zenekar tagjai, a karmester és a műsorvezető is virágcsokorra távozhatott. A kétórás opergála után végül is azzal a jóleső érzéssel távozhattunk, hogy mi magunk is részesei voltunk egy szép kezdeményezésnek, és ahogy Batta András fogalmazott, jövőre a reményeink szerint Rákoshegyen megnyíló Bartók Zeneházban már randevút adhatunk egymásnak.
76 • dreboot Előzmény 74 2005-10-20 00:37:49
Tudod hosszú a lépcsősor,így vártam a liftre egy kicsit:-)))
75 • dreboot Előzmény 74 2005-10-19 14:58:56
Ez jó:
bukkanok mint "Búvár Kund"
Fúrás után:-)))
74 • Megén Előzmény 73 2005-10-19 12:21:00
Áh, dehogy, csak nem kell 3 hónapig várjunk a felbukkanásodra! :-)
73 • dreboot Előzmény 71 2005-10-19 11:31:53
Akkor most is csak "in szinu- állok" ?
:-)))
72 • dreboot Előzmény 70 2005-10-19 11:30:49
Ebben az esetben a korlátokat a gen-etika szabta:-)))
71 • Megén Előzmény 69 2005-10-19 10:32:13
Jó, hogy itt maradtál, mert akkor in situ tudsz reagálni is.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Kürtösi István (fagott)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Liget Regina
"Liszt kukacok akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
FAURÉ: 6 Impromptu Op.86
DEBUSSY: La Fille aux cheveux de lin
SATIE: Gnossiennes
FAURÉ: Une Chatelaine en sa Tour, Op.110
RAMEAU: Pieces de Clavecin (részletek)
TOURNIER: Féerie

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű)
Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
Műsorvezető: Kovács Sándor
HAYDN: D-dúr vonósnégyes, Op.20. No.4.

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Christopher Maltman, José Fardilha, Laura Aikin, Lucy Crowe
Budapesti Fesztiválzenekar
Rendezte és vezényel:
Fischer Iván
MOZART: Don Giovanni

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Romeo Szmilkov (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Widmung
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 ('Hammerklavier') - 3. Adagio sostenuto
WAGNER-LISZT: A bolygó hollandi - ballada
LISZT: Szürke felhők
LISZT: Unstern!
LISZT: 18. magyar rapszódia
NENOV-SZMILKOV: Holy Mother
NENOV: Toccata
LISZT:Slavimo slavno, Slaveni!

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Dolfin Balázs, Matuska Flóra, Tomasz Máté, Virág Mátyás (cselló),
Méri Péter, Molnár Marcell, Szilasi Dávid és Radnóti Róza (zongora)
"Belvárosi Művészeti Napok"
SCHUBERT: Arpeggione sonata D 821
MENDELSSOHN: B-dúr szonáta csellóra és zongorára Op. 45. No. 1.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
BARTÓK: 1. Rapszódia
KODÁLY: Adagio
JANÁČEK: Pohádka

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Haja Zsolt (ének)
Nemzeti Énekkar (Somos Csaba)
Eckhardt Gábor (zongora)
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek
Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Somos Csaba
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar Rondó
KODÁLY ZOLTÁN: Kádár Kata balladája
KODÁLY ZOLTÁN: Túrót eszik a cigány
KODÁLY ZOLTÁN: Mátrai képek
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar népdalok
a Kállai kettős eredeti dallamai
KODÁLY ZOLTÁN: Kállai kettős

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várjon Dénes (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: 16. (D-dúr) zongoraverseny, K. 451
BARTÓK: 3. zongoraverseny, BB 127
BRUCKNER: 9. (d-moll) szimfónia

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar

20:00 : Budapest
Trafó

Harjinder Pal Singh (Santur), Bhupinder Singh Chaggar (Tabla)
16:00 : Vonyarcvashegy
Kossuth utcai rendezvény tér

Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

18:00 : Pusztaszabolcs
Római katolikus templom

Hock Bertalan (orgona)
SOTE orvos-zenekar
vez.: Tardy László

18:30 : Solymár
Római katolikus templom

Szokolay Bálint Női Kar - Solymár
Solymári Férfikar
Karnagyok: Blazsek Andrea, Mózes Krisztina, Fábián Attila
Kelemen Istvánné tanár-karnagy születésének 100 éves jubileuma alkalmából
"De Angelis" gregorián mise
19:30
GOUNOD: C-dúr mise

20:00 : Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

Kállai Quartet:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű),
Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
"Quartettissimo VIII- Európai Vonósnégyes Fesztivál"
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes „A halál és a lányka”
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes No3, Op.30

20:00 : Pécs
Kodály Központ

Kolonits Klára (ének)
Pécsi Szimfonietta
Pannon Filharmonikusok
Vez.: Bogányi Tibor és Prof. Dr. Lakner Tamás
"XXI. Európai Bordalfesztivál - Gálakoncert"
A mai nap
született:
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)