vissza a cimoldalra
2020-09-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (2089)
Régizene (4452)
Bartók Béla szellemisége (284)
Bartók Béla (1881-1945) (218)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4109)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2061)
Franz Schmidt (3692)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4935)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (308)
Eiffel Műhelyház (293)
Jazz (80)
Bartók Rádió (780)
Opernglas, avagy operai távcső... (20660)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62451)
Kimernya? (3772)
Balett-, és Táncművészet (6037)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
10715   Hangyász • előzmény10710 2020-09-20 16:04:37

Sajnos eleve ott van a baj, hogy a VAK-hoz hasonló "teljesítményekkel" hírnevet lehet szerezni.

10714   Hangyász • előzmény10711 2020-09-20 16:00:00

Berendi Tibor agyondolgozta magát. Sokkal többre becsülöm bármely futballistánál, főleg a maiaknál.

10713   Hangyász • előzmény10712 2020-09-20 15:58:32

A konkurens oldalon volt egy igencsak tartalmas mai mo.-i egyházzenei fórum, amely sajnos megszűnt.

10712   Kati • előzmény10708 2020-09-20 13:36:57

Azokról nekem is.

10711   joska141 • előzmény10706 2020-09-20 11:39:01

Tisztelt ED! Köszönettel vettem a Puskás-musical egy más formátumú ismertető írását. Tanultam belőle.

Fel nem foghatom, hogy ha egy írásban valakiket elismeréssel említünk – Pl.: Puskás Öcsi, Szente Vajk stb. – akkor ugyanabban a bekezdésben miért kell másokba – Pl.: Moldova György, néhai Berendi Tibor – képletesen belerúgnunk? Mi köze egy adott témájú darabhoz, hogy arról a témáról mások ilyen van olyan okból nem írtak?

Az meg szimpla bunkóság, ha egy már elhunyt, nem közszereplő személyt csak családi nevén említünk, lásd: „Berendi”.

Ahogy említettem: tanultam az idézett írásból, illetőleg annak szerzőjéről. Tipikus példája annak az embernek, aki – a mondás szerint – felfelé nyal, lefelé rúg. És ilyen ember lehet „nagykövet” nálunk.

10710   Heiner Lajos • előzmény10706 2020-09-20 10:59:12

Felhaborito!!

Hol a tsikos-gulasch? Egyetlen matyo lany se, pedig ök a mi, a MAGYARSAG buszkesegei! Nem is szolva a vilaghiru Veresegyhazi Asszonykorusrol, koztudott, fociban meg a vilaghiru felcsuti csapatot is megvernek!

10709   Hangyász • előzmény10706 2020-09-20 09:15:12

Mindannyian, akik némi zenei ízléssel rendelkezve itt fórumozunk, tudhatjuk, hogy egy ilyen "mű" csakis egy nagy halom fekália ócska giccs lehet. L. még ezt is: https://ujszinhaz.hu/szindarabok/ricse-ricse-beatrice/

Schiff Andrásnak objektíven igaza van, amikor a popszemétről megmondja a véleményét, és kijelenti, neki van igaza. Ez axióma. Pont.

Persze az emberek 95%-a hőbörögni kezd, mit pofázik az az alak, akiről a 95%-os halmaz 98+%-a sohasem hallott. Celebekről és feltűnési viszketegségben szenvedő hülyegyerekekről viszont a 95%-os halmaz 99+%-a.

10708   Hangyász • előzmény10707 2020-09-20 09:08:19

Nem értelek félre, sőt nagyon is egyetértünk. Ettől függetlenül lesújtó a véleményem a mai magyar klérus nagy részéről.

10707   takatsa • előzmény10704 2020-09-19 19:31:04

Lehet, hgy félreértesz. Én nem a püspöki kar zenei műveltségére, vagy zenei izlésére utaltam, már csak azért sem, mert ezt nem ismerem. Csak arra bátorkodtam utalni, hogy a Strauss féle Salomének nincsen sok köze a bibliai történethez, és messze áll a keresztény gondolatiságtól. Ezt a művet az Eucharisztikus Kongresszussal összehozni valószínűleg a tudatlanság bizonyítéka. 

10706   Edmond Dantes 2020-09-19 16:49:02

Kissé megkésve, de fontos, építő szellemű és szakértő írásokat sosem késő megosztani, íme:

Puskás-musical: állva tapsolt a nézőtér az előbemutatón

Puskás mint musical – Szöllősi György* jegyzete

Aki ma Magyarországon musicalt készít Puskásról, sokat kockáztat. Előítéletekkel kell megküzdenie, fanyalgás lesz az osztályrésze már akkor, amikor még nem is látta senki a darabot. A Puskás-rajongók attól tartanak, csorbul a mítosz, méltatlan lesz az előadás a legnagyobb hőshöz. A hivatásos gúnyolódók már a gondolatától is viszolyognak, ha lélekemelő, a nemzeti büszkeséget tápláló, közös, magyar élmény van kilátásban. A téma ráadásul annyira kézenfekvő, populáris és hálás, hogy évek óta se szeri, se száma a musical- és filmterveknek Puskásról, ám ezek megvalósításához tudás, pénz, munka, művészi alkotóerő is kell, amiből valami mindig hiányzik. Ha viszont valaki mégis megvalósítja, amit megálmodott, máris mindenki mindent jobban tud, hiszen a téma annyira kézenfekvő, populáris és hálás...

Ma már. De nem volt ez mindig így. Nekem mondjuk már vagy harminc éve rögeszmém, hogy ez a mi legnagyobb sztorink a XX. században, de például Moldova György a nyolcvanas években még ilyeneket írt, miután elesett a lehetőségtől, hogy könyvet írjon Puskásról: „Lehetne írni egy őszinte könyvet róla, mint emberről – ehhez viszont Öcsi nem elég érdekes jellem! A cipőjét sem kötheti meg korábbi riportalanyaimnak: Berendinek, a ferencvárosi állomásfőnöknek vagy Leskónak, a hegyaljai szőlésznek. Tizedrész annyit sem csinált életében, mint ők.” Nos, Szente Vajk író-rendező, Szabó László producer, Juhász Levente zeneszerző, Galambos Attila szövegíró, Túri Lajos Péter koreográfus és a többi alkotó szerencsére nem Berendiről, a ferencvárosi állomásfőnökről vagy Leskóról, a hegyaljai szőlészről készített musicalt, hanem Puskás Ferenc lenyűgöző és világhírű sztorijáról, amelyben meglátták és amelyből kihozták a mindannyiunk szemébe könnyeket csaló magyar hőstörténetet és az örök, általános emberi értékeket. Új művészi nemzedék dinamizmusa, lelkesedése, hazaszeretete segít végképp halhatatlanná tenni a mi szempontunkból kudarcosnak gondolt XX. század világraszóló magyar sikersztoriját és annak hőseit. Ember Márk például négyéves volt, amikor az általa megformált Czibor Zoltán meghalt. A nyolc-, tízesztendős gyerekszereplők, akik – szerencsére – mit sem tudnak az ötvenes évekről, zokogtak a meghatottságtól az Erkel színházban, a nemzeti ünnepre időzített előbemutatót követő vastaps után és azt skandálták: „Puskás Öcsi!, Puskás Öcsi!”

Büszke vagyok rá, hogy a tizenöt éve a Nemzeti Sport kiadójának gondozásában megjelent Puskás-könyvem több exkluzív története visszaköszönt a színpadról (megindító volt az öt éve elhunyt Puskás Ferencnét megelevenedni látni a darabban Kovács Gyopár alakításában), és nagy öröm, hogy immár ebben az érzelmes, hatásos színpadi műfajban is megcsodálhatjuk közös büszkeségünket, a Puskás-történetet. Tisztelet az alkotóknak és a szereplőknek, hogy az előítéletek gyűrűjében, a világjárvány fenyegetésének őrült bizonytalanságában ilyen vagány, nívós és – a minapi előadások után máris kijelenthető – sikeres produkciót állítottak színpadra. Csütörtök óta özönlenek hozzám is a gratulációk, amelyek stábtagként csak nagyon kis részben illetnek meg, de amelyeket továbbítva, azokhoz csatlakozva én is csak azt mondhatom: bravó, hölgyek és urak, nagy ölelés, köszönet és gratuláció!

Magyarnak lenni a világon a legjobb.

*Szöllősi György a Nemzeti Sport zenei szaklap főszerkesztője

10705   szenszansz 2020-09-19 10:35:57

Sokszor gondolnánk azt, hogy a momus „mezei”operakritikusai csak úgy „pártosan”, elfogultan (rosszindulatúan) beszélnek a levegőbe, egymással csatáznak.Pedig csak a magyar valóság szomorú kultúrális képe tárul itt fel. Szerencsére a magyar Operaház kezünkbe ad bizonyítékokat a rögzített felvételeivel. Sajnálnánk, ha e Salome felújításról nem készülne felvétel.(Izgatottan várjuk a Salome-vendégszereplés visszhangját Brno-ból!) De addig is remélhetően még hozzáférhető a KoronaGála.(Olyan jó lenne külföldieknek is elküldeni véleményezésre!) Addig is itt egy látlelet, kiemelve előzetesen néhány mondat:

„…egymást váltó énekesek üvöltöznek a mikrofonnal.”

„…nem világos, hogy mi a rendezvény célja. Biztosan nem az énekhangok ünneplése, és még biztosabban nem valami zenei eseményről van szó, hiszen alig hallani éneklésszerű éneklést, kifejezésszerű zenélés”

„Legalább a vége legyen jó. Boross Csilla. Hang is, akarat is, meg annak a megértése, hogy egy ária, jelen esetben a Méregária a Giocondából, önmagában is valami zárt, kerek, valahonnét valahová tartó és jó esetben oda is érkező egység és folyamat. Van remény…”

https://www.es.hu/cikk/2020-09-11/fay-miklos/virusvideo.html?fbclid=IwAR3BXMXuqMOwp0Xv6rQzg_7bI_RS-nnY0UsEThGs58lo8-qnkNRmXrspvIE

10704   Hangyász • előzmény10698 2020-09-19 09:35:14

Első helyen "kedvencemmel", Véres András győri pispekkel. Amúgy a jelenlegi (fő)papság kulturális igénye valahol Silye Jenő felséges harmóniáinak szintjét verdesi. A Salome helyett javasolnám egy Kaszap István-oratórium szcenírozott előadását.

10703   david28 • előzmény10702 2020-09-19 02:30:43

Nem hallottam az előadást, az elvet viszont fent tartom. Ettől még persze, lehet h rosszul volt dirigálva is az egész. 

10702   lujza • előzmény10689 2020-09-19 02:02:04

Kedves Dávid, Te biztos nagyon értesz hozzá, de remélem, nem hallottad az előadást! Mert ha ott lettél volna, felteszem, nem írsz le ilyen csacskaságot.

10701   Búbánat • előzmény10700 2020-09-18 20:17:25

Megszívlelem szavaidat... bár nem hinném, hogy valaha szerencsém lesz vele találkozni...

10700   takatsa • előzmény10699 2020-09-18 19:04:53

Pedig javaslom, hogy merjél ezen gondolkozni, márcsak a saját érdekedben is. Mert aki Wilde/Strauss Saloméját az evangelizáció egyik módjának tartja, amellyel a magar operajátszás méltó módon tiszteleghet az Eucharisztikus Kongresszus előtt, nos - egy ilyen személytől, ebben a járványos időben -, jobb, ha két méter távolságot tart az ember, mert még elkap tőle valamit.

10699   Búbánat • előzmény10698 2020-09-18 17:59:13

Érdekes felvetés - erre nem is merek gondolni....

10698   takatsa • előzmény10697 2020-09-18 16:49:38

Kedves Búbánat,

Nagyon köszönöm ezt a cikket, engem nemcsak meggyőzött, de egészen megrendülten olvastam ezt a részt:

"...Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”

Lelki szemeim előtt megjelent a Magyar Püspöki Kar, kiegészülve a pápai nunciussal és talán-talán Ferenc pápával, ahogyan az opera díszpáholyában ülve, extázisban nézik a hétfátyoltáncot. 

10697   Búbánat 2020-09-18 16:03:25

https://ujember.hu/wp-content/uploads/2020/09/Mertekado20200906_teljes.pdf

Új Ember hetilap – Mértékadó kulturális magazinja

2020. szeptember 7 – 13.

Vörös Győző a Saloméról, a Machaerus magasából

„Bibliaillusztráció mint a valóság tükre”

(1 – 5. oldal)

Elkészült a machaerusi palota udvara. Minden készen áll arra, hogy szeptember 15-én, az Erkel Színházban bemutassák Richard Strauss Salome című zenedrámáját. A Rátóti Zoltán által rendezett előadás különlegessége, hogy a világon először itt hangzik el az opera olyan díszletbe foglalva, amely az eredeti evangéliumi-történelmi helyszín pontos és méretarányos rekonstrukciója. Vörös Győző akadémikus, ókorkutató évek óta dédelgetett terve valósul meg ezzel, aki Jordániában koncessziót nyerve – a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt – 2009 óta ásatásvezetője a szirtfokra emelt heródesi palota feltárásának. A szentföldi citadella és benne az oszlopsorral keretezett udvar Heródes Antipász születésnapi ünneplésének helyszíne és Keresztelő Szent János mártírhalálának is tanúja volt. Tekintettel arra, hogy a felbecsülhetetlen örökségértékű régészeti munka egyes fázisait kezdettől rögzítettük a beszélgetéseink során, ezúttal abban maradtunk Vörös Győző professzorral, hogy visszatérő témáink közül most kifejezetten a Salome „hátterére” fókuszálunk. De ahogyan lenni szokott, nem álltunk meg itt. Végül a téma biblikus, művészet-, irodalom- és kutatástörténeti spektruma is szóba került.

/Pallós Tamás.  Fotó: Vörös Győző/Machaerus/

 

„Jordániai munkája folyományaként régóta érlelődött a gondolat, hogy a Salomét eredeti közegében, illetve a valóságnak megfelelő épített környezetben kellene előadni. Mikor és hogyan kezdődött a tervezés?

– 2013 áprilisában írtam meg a vonatkozó ötletemet az Operaházat igazgató Ókovács Szilveszternek, aki aztán kétszer is eljött megmászni és megnézni a Machaerust a Holt-tenger partján. Egyébként Marton Éva, a nemzet művésze, a New York-i Metropolitan Opera történetének legkiválóbb Salome hercegnője is nagy támogatója volt a díszletjavaslatomnak. 2014-ben tartottam egy előadást a Pesti Vigadó dísztermében, a Magyar Művészeti Akadémia első ottani közgyűlésén. Az esemény után odajött hozzám, és anélkül, hogy ebbéli terveimről tudott volna, kijelentette: a machaerusi királyi udvar kiváló operai díszlet lehetne. Aztán segített összekötni a szálakat. Az eredeti elképzelések szerint augusztusban, Jordániában – a Holt-tenger túlpartján, a másik heródesi vár tövében rendezett izraeli Masada Operafesztivál mintájára – tartottuk volna meg a Strauss-zenedráma szabadtéri bemutatóját a Machae - rusnál. A koronavírus-járvány miatt azonban Jordánia is bezárt, így az évenkénti Salome-fesztivál ötletének kidolgozását halasztanunk kellett.”

 

„Amikor az Erkel Színházban egy kétezer évvel ezelőtti épített örökség, a Machaerus udvarát látjuk a Salome díszleteként, ne felejtsük el ezeket az összefüggéseket, passiópárhuzamokat sem. Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”

 

„A kiváló francia író, Gustave Flaubert 1850-ben eljutott Palesztinába, megnézte Jeruzsálemet és Júdeát. A Machaeruson ugyan nem járt, de Parent könyve, az 1873-as Tristram-monográfia, valamint az 1874-ben publikált Vignes-fénykép együttesen hatott rá, amikor a Heródiás című, 1877-ben megjelent elbeszélésében a Machaerust már a maga történeti és földrajzi hitelességében mutatta be. A roueni könyvtár archívumából kiderült, hogy Flaubert mindhárom említett kötetet kikölcsönözte. Flaubert Heródiása a csúcspontra emelte a Machaerus ünneplését a romanticizmus irodalmában. A következő láncszem Oscar Wilde 1891-ben, francia nyelven írt Salome drámája volt, amelyben teljes mondatokat idézett Flaubert-től. Richard Strauss azután a Wilde-szöveg Hedwig Lachmann-féle német fordítását zenésítette meg. Az opera premierjét 1905. december 9-én, Drezdában tartották. Budapesten már 1909-ben tervbe vették, végül 1912-ben mutatták be. Wilde-nál és Straussnál ugyan nem kerül szóba a Machaerus neve, de Flaubert után Salome táncának helyszíne már történelmi evidenciává vált a művészet területén is. Az Erkel Színházban felállított machaerusi operadíszlet ősbemutatója a fenti ikonográfiai és irodalmi vonulatba illeszkedik, a világon elsőként felmutatva a történelmi, evangéliumi építészeti tér megidézett valóságát.”

10696   Hangyász • előzmény10694 2020-09-18 15:59:55

Fenntartom ama véleményemet, hogy a 90-es évek elejéhez-közepéhez képest a MÁO szinte aranykorát éli. Nem mintha ne lettek volna a jelenleginél jobb periódusai.

10695   telramund • előzmény10694 2020-09-18 15:53:07

Nincs nagyon hova visszanéznem ,mert a régiidők heti 4-5- előadása az utóbbi években évi 4-5 re zsugorodott.Ez idén biztos nem fog javulni

10694   takatsa • előzmény10693 2020-09-18 15:09:20

Ó, nézz vissza az elmúlt évre, és tekints derűsen a következőre, akkor láthatod, hogy merre megy az Opera szekere, micsoda világszínvonalú előadások születnek, és micsoda szakmai-zenei koncepció mentén valósul meg a szép, új világ. :)

Itt nem egy elbukott Salome előadásról van szó, hanem sokkal többről.

10693   telramund 2020-09-18 15:03:27

Milyen kapóra jött ez a egy db bukott Salome előadás.Sajnos kilóg a lóláb!.Megszólalt itt fű,fa ,virág régi  versenyzők egyikük kevésné kompromitált nivc- nevén,új belépők-utóbbi örvendetes és nem gyakori.El is jutottunk oda ,ahova rövidebb kanyarulatok útján is el lehetett volna jutni,mert kép pont között legrövidebb út az egyenes.Bár ennek egyszerűsége sokaknak nem tetszik és ezért kanyarog az az egyenes vonal.

10692   Edmond Dantes • előzmény10691 2020-09-18 15:00:03

-zéta- kritikája is világosan szétválasztja a két dolgot: volt egy pocsék címszereplő és egy pocsék zenekar ... csak ő szofisztikáltabban fogalmazta meg ugyanezt, így: "A bevezetőben említett reménybeli várakozást bennem a címszereplőn kívül a zenekar oszlatta el leginkább...Hubayt a zene újszerűsége verte mellbe, míg engem a zenekar bántóan torzonborz fésületlensége. Az együttes Kocsár Balázs vezényletével a kísérés minden szándéka nélkül, többnyire differenciálatlanul harsogott, a zeneirodalom egyik legszínesebb muzsikája csak töredékesen tudott megszólalni...sokkalta erősebbnek éreztem a betanítás alaposságának hiányát." Teszem hozzá: vendégművészek meghívása esetében (is) tudtommal a Főzeneigazgatóé az utolsó szó vagy az első szó és ami a kettő között van, az is. (ld. Bing/MET) Konferálás helyett (vagy mellett) gondosabb szereplőválogatást kérnénk, ha lehetne...

10691   takatsa • előzmény10689 2020-09-18 14:50:55

Egyesek a a Salome premier teljes kudarcát Sera Gösch alakításában vélik látni, felmentve a zenekart és a karmestert, azt hangsúlyozva, hogy márpedig a Strauss zene ilyen, nem a zenével, a zenekarral volt a baj, hanem a Strauss operára alkalmatlan énekesnővel. Holott nem erről van szó, vagy legalábbis nem csak erről. Sera Gösch nem oka a kudarcnak, ő csak egy "tünet", az okot, a felelősöket egészen máshol kell keresni. Én kimondom, hogy ki a felelős. A felelős nem a zenekar, nem az énekesek, sőt (általában) nem is a karmester, hanem a főzeneigazgató. Az a főzeneigazgató, aki az Operaház zenei arculatáért felelős, aki felelős a repertoárért, aki megtervezi az évadot, az új betanulásokat, a premiereket, aki a szerepre kijelöli az énekeseket, az előadásokra a karmestereket, aki ellenőrzi a zenei munkát, stb. Az Operaház főzeneigazgatója anno Erkel Ferenc volt. A jelenlegi utódját úgy hívják, hogy Kocsár Balázs. Ő jelölte ki az előadás szereplőit, köztük a főszereplő Sera Göscht, ő tanította be a művet, és... ő vezényelte a premiert. Ami történt, azért egyszemélyben ő a felelős. 

 

10690   Edmond Dantes • előzmény10688 2020-09-18 08:43:36

Igen, -zeta- kritikajat olvasva a karmester sokat tehetett volna. Pl.osszerakta volna a puzzle-t, osszefesulte volna volna a zenekart.

10689   david28 • előzmény10688 2020-09-18 03:00:16

Persze, csináljunk Strauss zenéjéből barokk muzsikát hogy a törpehangú operaéneklésre alkalmatlan hangok hallatszódjanak. Aha, inkább tiltsák be a Salomét.

10688   lujza • előzmény10664 2020-09-18 02:20:18

Kedves Viola, egyetértek, de különösen azzal is, amit a karmesterről írtál: "nem mutatott alázatot se a mű, se az énekesek iránt". Persze, nehéz áténekelni Strauss zenéjét, de a karmester mégis sokat tehetett volna egy jobb előadás érdekében.

10687   Viola • előzmény10680 2020-09-17 21:34:31

Jaj, hát ez nagyon jó : ))))))

10686   Viola • előzmény10678 2020-09-17 21:11:42

Emléxem, még a múlt században  , szépen fésült , elegáns , kultúrált  idős hölgyek voltak a jegyszedők . Ők soha nem zavarták az előadást. De ma már nyilván nem jól mutatnának  az effélék az Erkelben... Gondolom....

(En irigyeltem őket , hogy minden nap  hallgathatják a gyönyörű operákat .De ma már ez se stimmel : ))

10685   Fabricius 2020-09-17 17:14:30

Remek írás Zéta tollából.Minden szava igaz!

10684   Hangyász • előzmény10680 2020-09-17 16:24:37

Én eleve elkönyveltem, hogy az Erkelben nincs süllyesztő - erre tessék! Rátóti nem sokat művelt rendezés címén, a legvégső pillanatokkal azonban alapjában hamisította meg a darab mondanivalóját. Most már nincs türelmem kitérni Heródes viselkedésváltozásának elemzésére.

10683   Hangyász • előzmény10664 2020-09-17 16:04:13

Lehetne sorolni a rendezői hibákat. A legnyilvánvalóbb az volt, amikor a hóhér kivégzőszerszám és (ezüst)tál nélkül ment lefejezni szegény prófétát. (Utóbbit az a derék katona, aki ételt vitt neki, nyilván rendszeresen meg is borotválta.) Talán a járvány miatti kényszerből, de nem megfelelő megoldásnak találtam, hogy Heródes és b. neje csak úgy kettesben jelentek meg a színen, aztán úgy ültek az egyik oszlop tövében, mint 2 öreg csöves.

R. Strauss antiszemitizmusának megítélése bonyolult kérdés, amit inkább a R. Strauss fórumon lehetne megvitatni. Ám attól én még nem leszek antiszemita, ha rámutatok az 5 zsidó hitvitájának szarkasztikus ábrázolására, hiszen Wilde eleve ilyen szándékkal írta le a teológiai/filozófiai szőrszálhasogatást. (Ezen az alapon a Brian élete is antiszemitaként skatulyázható be.) Egy mai beírás ezzel a rövid jelenettel kapcsolatban: https://faymiklos.hu/2020/09/17/sahalohomehe

Strauss példája ebben a jelenetben nyilvánvalóan a Siegfried 2. felvonásában a Neidhöhle előtt veszekedő Alberich és Mime groteszk kettőse volt - utóbbi NEM tartozik a nagy Wagner-slágerek közé.

10682   Hangyász 2020-09-17 15:40:43

Az alábbiakat még 15-én éjjel írtam, de mindeddig nem tudtam beillesztani. KÖSZÖNET A GÉPHÁZNAK!!!

Én Kocsár Balázson nem verném el a port. A straussi zenekar hangorkánjának túlordításához több tényező szükségeltetik: Énekesek, akik megfelelő hangerővel bírnak, továbbá a rendezés nem a háttérbe állítja őket. Ha az énekeseket oda állítják, a hangszerek minden énekest elnyomnak. Sera Gösch 2 éve a Szigeten nemcsak engem nyűgözött le; most azonban legnagyobb részben kénytelen vagyok igazat adni neked. Leginkább visított, és sajnos öregszik. (Hát igen, a keleti szépségek...) A Heródesről írtakkal egyetértek. Ez a Sacher nem az a heródesi alkat: Jóképű, magas középkorú férfi, aki nem énekel elég rondán, ill. hisztérikusan a kéjenc zsarnok szerepében. Lukács Gyöngyit alig lehetett hallani, ezt a hálátlan kis szerepet nem neki írták. Szemerédy volt a legjobb, ám a zenekar őt is legtöbbször túlharsogta. 

Én örültem annak, hogy a díszlet nem egy kolumbiai kokainbáró vagy banánköztársaságbeli diktátor rezidenciája volt. Mivel feltételeztem, hogy az Erkelnek nincs süllyesztője, kényszermegoldásnak fogadtam el az alacsony pinceajtót, amelyen a magas Szemerédynek, a szintén megnyúlt katona alakítójának, végül a hóhérnak kellett átpréselnie magát. A legvégén be kellett ismernem a tévedésemet. 

10681   Hangyász • előzmény10655 2020-09-17 15:39:54

Megvallom: Nekem a néhai Csikós Attila díszletei jobban tetszettek, mint a jelen produkcióban alkalmazottak. Vörös Győző tevékenysége és megítélése azonban nem függ össze a zenei megvalósítással. Én már annak is örülök, ha egy klasszikus opera helyszínét nem elmegyógyintézetbe/falanszterbe/hajléktalan-menhelyre teszik át.

10680   takatsa • előzmény10678 2020-09-17 15:22:25

Bravó! A rendező védelmében annyit azért megjegyeznék, hogy ez a süllyesztős jelenet telitalálat volt. Cak az időzítéssel volt egy kis baj, nem a végére, hanem az elejére kellett volna tenni a csattanót. Jut eszembe, most már kezdem sejteni, mit is jelent a "törököt fogtunk" szólás.

10679   Corvette • előzmény10676 2020-09-17 15:06:40

Én már voltam olyan Varázsfuvola előadáson, ahol az Éj királynőjét - jogosan - kipfújolta a közönség. Másnap a társulat az egyik nézőtől kapott egy bocsánatkérő levelet, melyben külön megdicsérte a koloratúrszoprán nagyszerű teljesítményét.

Szóval amikor vastaps van, az nem kritikátlanságot vagy következemények nélküliséget jelent, hanem udvariasságot. A közönség udvariasságát a pocsék előadás ellenére is. Ez az, amivel rendre és gátlástalanul visszaélnek a hazai zenei élet legbefolyásosabb alakítói. 

Tök jó, hogy zéta megírta a kritikáját, de én attól tartok, hogy a főzeneigazgatónak nagyobb fejfájást fog okozni a kerti medencéjének algátlanítása. :)

10678   Kicsi Liú 2020-09-17 15:06:36

Egy zenei oldalon olvastam az alábbi speciális beszámolót a Salome-bemutatóról. Nagyon szellemes és nagyon igaz.

RÁTARTI’ SALOME

Hejhó, hahó, hej! Reggel a 9-es buszon, munkába menet azon gondolkodám, vajon így, a lassacskán 10.000-es megbetegedések tükrében meddig fognak kitartani jelen, lazább korlátozások… márciusban a napi 10 fertőzött okán azonnal szétszaladtunk, bezártunk ajtót-ablakot ugyebár. Mindegy is, mert mellettem szépnek nem mondható, ivarérett hím egyed két ülőhelyen pöffeszkedve bizonyára cseppet sem dilemmázott hasonló dolgokon; maszk nuku, helyette van izompóló, jézuskás karkötő, a 12 havi hitelre vett mobáljfón, s az elengedhetetlen kellék, energiaital a kézben. Helyette is nyugodtan fulladozom a textil-védőfelszerelés alatt, miként tettem azt a tegnapi csodálatos napon 8 órányi munkaidőt követően, 2 órácska Salome-előadáson az nagy Erkel Színházban…
…a széksorok között fütyült a szél, Birgit Nilsson háromszor perdült meg a sírjában és Ljuba Welitsch is fel-felkacagott a kövek alatt ezen a feledhetetlen estén. Bevezetőt hallhattunk a tisztelt ház főigazgatójától, mondókáját Sarah Bernhardt-ot leköröző krokodilkönnyekkel tarkítva adta elő. A Himnusz ezúttal elmaradt, imára sem kulcsoltuk kezünk… pedig ha tudtam volna, mi vár ránk, talán elmormolok 10 Üdvözlégyet, 10 Miatyánkat. Ezúton is köszönjük a zenekarnak, hogy ilyen vészterhes időkben, nullpróbával örvendeztettek bennünket másfél órán át, ha már voltunk olyan gátlástalanok és fizettünk az előadásért. Karmesterünk valamiképp azért csak megoldotta a dolgot jó favágó módjára, minek köszönhetően az évadnyitó premieren felcsendült dallamok nyomokban kevéske Richard Strausst és Salomét, diót, mogyorót tartalmaztak… pedig milyen hálás, izgalmas feladat lehet elvezényelni egy ilyen pazar hangszerelésű darabot, sokaknak már sikerült is itt Mária országában. Az „ilyen még soha nem volt”- beharangozású rendezés (hallottunk már hasonlókat a pocsolyás Giocondánál), az autentikus (!) díszletek –bizony visszasírjuk a Szikora rendezte Salomét-, ilyen-olyan jelmezek talán még egy vidéki színházba is kevesek lennének (Na, jó! Heródiás arany-lamé kosztümén azért látszott, valaki hosszasan gondolkodott annak kivitelezésén- szóval az tetszett). Kétséges, hogy a rendező úr érti e egyáltalán, miről szól darab, s miként lenne érdemes azt színpadra állítani: az énekesek mozgatása siralmas volt, a hétfátyoltánc fantáziátlan, már-már idétlenségbe hajló, a Schlussgesang alatti játékról meg már tényleg nincs is mit mondani… Mondanám persze, hogy hallgatni jobb volt, mint nézni, de hazudni nem szeretek. A címszereplő hajadon rendesen eltévesztette a kapucsengőt, a Mosoly országában Szu Csong herceg kishúga lehetne maximum ezzel a hanggal, de még ahhoz is több kelletik. Tökéletes szólam és szereptévesztés, helytálló volt a jóslat egy csoporttagunktól, miként: kevés lesz ide ez a mérges Hófehérke-hang, ehhez még el kell szívni pár doboz Prilukit. A temérdek arcpirító rendezői megoldás közül még így hasraütésszerűen egy párat; Jochanaan patyolat tiszta ruhában bújik elő börtönéből, ahová jövet-menet kutyamódra, négykézláb közlekedik. Akkor még ő sem tudta, hogy később levágott feje -1 db hóhér indul szólóban, vágóeszköz nélkül elvégezni a mészárlást- Salome combjai közt landol, sőt a végén még rongyba tekerve pörgeti a levegőben ez a szégyentelen. Drága kenyér! Jut eszembe, étkek-itkok: lehet én tudom rosszul, de nagy lakomát csap a kis család, ebben a rendezésben mindössze egy szerényke, fröccsöntött gyümölcstálra futotta mindössze. No, nem baj, a lényeg, hogy Heródiás leányát is utóléri végzete. Amikor Júdea királya elrikkantja magát, hogy „Öljétek meg ezt a nőt!”, hirtelen a „Maradj talpon!” című vetélkedő elevenedett meg előttünk: az énekelni tudók tegnapi veszteseként megnyílt a süllyesztő, s elnyelte Salomét, született Sera Gösch. Azon járt az eszem egész előadás alatt, ha már a címszereplőn áll vagy bukik a darab sikere, miért nem kockáztatta meg a 2 éve, a Margitszigetre eredetileg meghirdetett honleányunk a beállást, miért kellett elszenvednünk ezt a török importot? Még szerencse, hogy akadtak valódi énekesek is ezen a hervasztó estén; tökéletes iskolapéldáját láthattuk annak, miként viszik el hátukon a darabot Heródes és Heródiás. Mély reszpekt mindkettőjüknek, miként Keresztelő Szent János megformálójának is, nem volt könnyű dolguk éppenséggel! Nem vagyok Richard Strauss-specialista –sem-, egy szó mint száz: lett volna még mit izmozni ezen a színpadra állításon. Sebaj, úgyis csak egyszer nézhettük meg! Napestig lehetne elemezgeti a tegnapi „világszenzációt”, de egyrészt nem kívánok tovább élcelődni ezen az egészen –elég baj, hogy ide jutottunk-, másrészt pedig léteznek ún. zenekritikusok, kiknek véleményét, tudósítását a napokban bizonyára olvasni fogjuk! Hazaérve mindenesetre leöblítettem ezt az estét a Salome fináléjával Libuse Domanínska tolmácsolásában, csehül of course.
Felkészül Brno!
P.S.: Bár a kínai szerencsesüti napi bölcsességében az állt: „Nem lehet kihozni a sodrodból”, azért a tegnapi cirkuszhoz még annyit: nagyon örülnék, ha végre megtanítanák viselkedni az ügyelőket. A folyosókról beszűrődő zajok miatt nem tudta az ember egy irányba koncentrálni a figyelmét, kedves fiatalok végigpofázták az előadást odakünn. Két fennhéjázó röhögés közt azt hallgassam, hogy sikerült a hétvégi kanbuli… Vakargattam is bőszen a karomon a Nagy-Magyarország-alakú ekcémámat. De tényleg, jól van ez így? Ez lenne a MÁO, ez lenne az Erkel Színház? Az opera utolsó ütemét követően felpattantam, hogy kimenjek szólni az ifjúságnak, de huss, szétrebbentek, felszívódtak. Mindegy is, mert ebben szezonban nem valószínű, hogy találkozunk újra!"
10677   Klára • előzmény10672 2020-09-17 14:23:51

Nagyon jó kritika, én különösen az utolsó mondatot értékelem  nagyra, és ajánlom mindenki szives figyelmébe, aki bármilyen minőségben az operaszínpad közelébe kerül!

10676   takatsa • előzmény10675 2020-09-17 14:07:09

Drága Corvette, vastaps, az mindig van. :)

Amúgy értem a célzásodat. Fritz Tamás szavaival élve: Ez egy következmények nélküli ország.

10675   Corvette • előzmény10674 2020-09-17 14:05:18

Akkor most volt vastaps az előadás végén, vagy nem volt?

 

10674   takatsa • előzmény10673 2020-09-17 14:01:54

"Akkor az énekes énekeljen olyat, amiben hallatszik. Ha nem olyat választ, akkor meg egye meg amit főzött." 

Kedves Dávid, ebben kicsit vitatkoznék. Egyrészt nem ő eszi meg, hanem mi, és ez óriási különbség. Másrészt hogyan érted azt, hogy az énekes választja meg, hogy mit énekel? A világ nem így működik. Nem az énekes választ szerepet, hanem az énekest választják a szerepre. Az énekes ebben a kontextusban egy áru a piacon, és a zenei igazgató (vagy akinek ez a felelelős reszortja) választja ki a feladatra. Sera Gösh ebben maximum annyira felelős, hogy nincsen önkritikája, hanem kapva kap az alkalmon, énekli azt, amire kiválasztják és énekli azt, amiért megfizetik. Nem ő az igazi felelős, hanem az, aki őt erre a szerepre kiválasztja. És ez a zenei vezető, aki őt kiválasztotta, vajon kinek felelős? Jobb helyen a közönségnek. Nálunk, gondolom, senkinek. 

10673   david28 • előzmény10670 2020-09-17 13:34:29

Akkor az énekes énekeljen olyat, amiben hallatszik. Ha nem olyat választ, akkor meg egye meg amit főzött. Ön meg tegye a megfelelő helyre: ez sz.r volt.

10672   takatsa 2020-09-17 13:30:27

Nem találom a megfelelő topikot, így itt gratulálok Zétának a Salome kritikájához.

10671   Klára • előzmény10669 2020-09-17 12:42:06

"Végső soron a karmester a zenei vezető, nemcsak a zenekar hangzásáért felel, hanem az egész előadásért. Nem tárhatja szét a kezét azzal, hogy ez van. Arról is érdekes lenne tudni, hogy a szereplők válogatása hogyan történik, és kinek a felelőssége az, hogy ki énekel a színpadon"

Olvastam pár jónevű  énekes nyilatkozatát arról, hogyan osztályozzák a karmestereket énekesbarát vagy nem énekesbarát jelzővel, ez a finomabb változat. Volt, aki operához értő, vagy operához nem értő minősítést használt. Magyarul: tudatában van-e a karmester, érdekli-e az a tény, hogy pár ember a színpadon áll és énekel? Nem mindig. Ami pedig a felelősség kérdését illeti, létezik még ez a fogalom? A felelősségvállalásról már említést tenni sem érdemes! Pedig annak is léteznie kellene, pl. az említett esetben is.

10670   Viola 2020-09-17 10:44:27

O.K. Rendben, nagy zenekar, nagy hangerő. De én balga lélek mégiscsak szeretném hallani az énekest : )))

 

10669   takatsa • előzmény10665 2020-09-17 10:13:36

Ez így van. De mi van akkor, ha mégis énekel? A margitszigeti, 2 évvel ezelőtti előadás azért volt elfogadható, mert ott a hangmérnök sokat tudott javítani a helyzeten, csak fel kellett tekerni Gösh mikrofonjának hangerejét. Az Erkelben viszont egészen más a helyzet, de gondolom, hogy nem a premieren derült ki, hogy Gösh hangja nem képes szárnyalni. Csak volt valamikor egy zenekari próba, és egy személy, aki a nézőtér különböző pontjairól tesztelte a hangzást? És ha ez így volt, akkor valamit kellett volna csinálni, menteni a menthetőt. Az énekest-énekeseket más helyre pozícionálni, esetleg egy mikroportot bujtatni Gösh keblei közé, vagy ne adj Isten a zenekart picit visszafogni. Végső soron a karmester a zenei vezető, nemcsak a zenekar hangzásáért felel, hanem az egész előadásért. Nem tárhatja szét a kezét azzal, hogy ez van. Arról is érdekes lenne tudni, hogy a szereplők válogatása hogyan történik, és kinek a felelőssége az, hogy ki énekel a színpadon...

10667   Fabricius • előzmény10664 2020-09-17 09:15:48

Már ne haragudjon kedves új fórumozó, de a nagy zenekari hangerő Richard Strauss bűne! Azért kellenek hozzá nagy hangú énekesek, hogy át tudják énekelni. Egyébként meg nem igaz, hogy soha senkit nem lehetett hallani az énekesek közül. Göscht a legtöbbször alig lehetett hallani, bizonyos részeknél pedig egyáltalán nem, ez sajnos igaz. De Lukács Gyöngyi hangja még a palota felső emeletéről is átszólt, és Jürgen Zacher, Szemerédy Károly is áténekelte a zenekart. Viszont voltak olyan kis szereplők, akik a színpad legelején állva sem szóltak ki.

10665   david28 • előzmény10664 2020-09-17 06:41:15

Kedves Viola!

Aki nem tudja áténekelni a Strauss-i . köztudottan óriási - zenekart, az ne énekeljen Strauss-t. Nem a zenekar vagy a karmester hibája, ha valakinek nincsen hangja.

10664   Viola 2020-09-17 01:55:28

Üdv.Mindenkinek! Új tagként szólalok meg. A Salome  c. előadás rám is kicsit leverő élményként hatott a következők miatt :   Bár a díszlet , a színpadkép , a  jelmezek nagyon szépek voltak , én igencsak megrémültem  , hogy vajon  Beethoven sorsára   fogok -e jutni , mert nem hallottam jól az énekeseket . Komoly rémületet éreztem, hogy talán már kezdek nagyothalló lenni. Csak akkor hallottam őket , ha a színpadszélre kijöttek. A zenekar olyan brutális hangerőt produkált , hogy  Saloménak és másoknak esélye sem volt , különösen a színpad beljebb eső részén , túlénekelni .  A karmester azt hitte val.szeg, hogy ő a főszereplő , és nem mutatott alázatot se a mű, se az énekesek iránt ....

A rendezés  : tele volt alaphibákkal . pl:  Szent János  elől áll a közönség felé fordulva ,  Salome hátul, fönt  énekel a szép szeméről . Hogy látja ? könyörgök! Sehogy .

Salome táncából levettem, hogy az is hisztérikus akart lenni , és  a disszonanciát volt hivatott  hangsúlyozni , de ehhez nem kellett volna pornó  mozdulatokkal fűszerezni , mert ez gusztustalan és ízléstelen volt .

Stb.... Lehetne folytatni , de minek...

Én meghallgattam az előadás előtti Hangolót . A zenetörténész ex katedra  antiszemitának titulálta R. Strausst és az operát is . Nem tudtam, hova kerültem.!!!! Egy úr a végén fel is szólalt ez ellen , amire az volt a válasz , hogy hát igen , hát külön kell választani a művet és az alkotót ...

A fiatal szakemberben fel sem merült , hogy ez az opera a keresztény értékek mellett áll ki ugyan, de attól még nem antiszemita . Elképesztő  volt a zenetörténész stílusa is ,  szlenggel tűzdelte előadását tele , egészen oda nem illő módon .

Mintha láttam volna Szinetár Miklóst is a folyosón. Vajon mi volt az ő véleménye? Úgy meghallgatnám !

 

10663   Búbánat 2020-09-16 22:50:09

Ókovács Szilveszter 2017-ben az Opera zenekarát elkísérte jordániai „kiküldetésre”, s ha már ott volt, Vörös Győző régész, egyiptológus invitálására – akivel korábban együtt vacsorázott  egy fogadáson – ellátogatott Machaerusba is; az ötlet azon a vacsorán fogant: milyen jól mutatna ez a feltárt heródesi-palota oszlopsoraival mint „autentikus” díszlet az itthoni Salome operában, az Erkel Színház színpadán.  

Az ötletet  - mint láttuk - tett követte, partnereket talált hozzá és a többi már (meg)ismert…

Forrás: https://www.origo.hu/kultura/20170919-okovacs-szilveszter-medvetamadas-meg-mindenele.html

10662   takatsa • előzmény10661 2020-09-16 22:18:04

Látom, megint személyeskedsz. Helyben vagyunk.

10661   Edmond Dantes • előzmény10660 2020-09-16 22:01:24

Roma locuta, causa finita?

10660   takatsa • előzmény10659 2020-09-16 21:50:06

Szegény, ma reggelig sokunk számára ismeretlen Vörös Győző, úgy került ebbe a topikba, mint Pilátus a krédóba. Javaslom, hogy most, mivel munkáját megismertük és alaposan elemeztük, búcsúzzunk el tőle, és bízzuk nevét - momus körökben - a feledésre. :)

10659   joska141 • előzmény10655 2020-09-16 20:42:26

Tisztelt Klára! Előre is elnézését kérem, egyáltalán nem Önre irányulnak következő szavaim, de ezt a „magas labdát” tényleg nem lehet kihagyni.

Idézem az Ön mondatát: Mivel ezen a palénétán élek, ismerem Vörös Győző nevét és munkásságának egy részét

Nem tudtam, hogy ezen a planétán (palénétán) létezés és Vörös Győző nevének ismerete automatikusan összekapcsolt, egymásból következő kategóriák.

Vörös Győző büszke lehetne rá, hogy a mai napon 7.811.610.000 ember ismeri a nevét!!!

Még egyszer elnézését kérem, nem akartam Ön semmiképpen sem megbántani.

10658   telramund • előzmény10657 2020-09-16 18:14:48

Ha láttam volna nem lennék kívámcsi az émekes teljesítményekre.Na meg nem szoktam a véleményem magamban tartani!

 

10657   takatsa • előzmény10656 2020-09-16 15:48:05

Ha láttad, kedves Telamund, akkor írjad le a véleményedet. Én amint hazaértem, írtam kritikát az előadásról (10630). Nekem ami a szívemen, az a számon, lelkendeztem nemegyszer hazai operaelőadások kapcsán és most is előítéletek nélkül ültem be az Erkelbe. Arról írtam, amit láttam és hallottam. Ha valaki mást látott és hallott, majd leírja. :)

10656   telramund 2020-09-16 15:31:17

Bizonyára érkezik olyan kritika,mely mindnekiről szól főleg az énekesekről lévén A Salome egy opera..Hallottam igen negatív vélemyényeket,bár biztosan tudom, hogy elfogulatlan krtitkát itt nem fogok olvasni.(ED:-nek : semmi sem véletlen!

10655   Klára • előzmény10653 2020-09-16 13:44:09

Tisztelt joska141!

Mivel ezen a palénétán élek, ismerem Vörös Győző nevét és munkásságának egy részét. Én a 10643 sz. alatt tett bejegyzésemben egyetértettem avval, hogy a vetítés olcsóbb lett volna bármiyen díszletnél. Erre reagált H. fórumtárs, aki szóbahozta Vörös Győző nevét, és nyilván akaratán kívül elindított egy lavinát. Én akkor sem értettem, hogyan került ez összefügésbe az általam beírtakkal és most sem értem. Nem vitatom Vörös Győző munkásságát, sem az MMA Ön által említett nagybecsű tagjainak tevékenységét, de szeretnék kimaradni ebből az egészből, mert a végén majd kiderül, hogy én vitatom bármely fentebb említett kiválóság érdemeit!

10654   takatsa • előzmény10653 2020-09-16 13:21:13

"Világszenzáció lehet a Salome őszi bemutatója." - írja a kultura.hu. És a mondat folytatásából megtudjuk, hogy miért lehet világszenzáció: "Évek óta dédelgetett terv valósul meg azzal, hogy Vörös Győző ókorkutató jordániai feltáró munkája nyomán Richard Strauss zenedrámája először kerül színre az eredeti evangéliumi helyszínt – Heródes machaerusi palotájának oszlopos udvarát – megidéző díszlettel."

Nekem Vörös Győzővel nincsen semmi bajom, már csak azért sem, mert nem ismerem, most hallottam a nevét először. És a régészeti kutatásokkal sincsen semmi bajom, ezeket fontosnak tartom, és ha pl. a Nemzeti Múzeumban a kutatásaiból nyílik egy tárlat, akkor azt nagyon szívesen megnézem, és maketten is szívesen tanulmányozom majd Heródes egykori palotáját. 

De mitől lenne világszenzáció a Salome magyarországi őszi bemutatója? Az autentikus díszlet miatt? Talán ez a Salome egy régészeti-építészeti-helytörténeti kiállítás? Nem. Ez a Salome egy opera, Richard Strauss talán legjobb operája. És vajon mitől lesz világszenzáció egy opera bemutató? Ki-ki válaszoljon erre a kérdésre érzelmei, tudása, eltökéltsége, vérmérséklete szerint. Én csak egy nagyon csendes megjegyzést teszek a tegnapi cirkusszal kapcsolatban: attól nem lesz értékesebb egy nagy darab ürülék, ha díszdobozba csomagolják.

10653   joska141 • előzmény10650 2020-09-16 12:55:06

Tisztelt Klára! Vörös Győző nevét igazából Ókovács Szilveszter Főigazgató Úr „dobta be” az operalátogatók és hallgatók részére a következők szerint.

Beszámoló az ókorkutatásról:

https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/2767-magyar-siker-a-biblikus-okorkutatasban-voros-gyozo-eloadasa-pecsen

A belinkelt cikkeben szerepel: „Makovecz Imre írta alá a Magyar Művészeti Akadémia részéről azt a koncessziós szerződést, amely lehetővé teszi 20 évre, 2029-ig a Vörös Győző által vezetett régészcsoport számára, hogy befejezze a korábban elkezdett ásatásokat a Machaeruson. Mi magyarok több mint 30 pályázó közül lettünk kiválasztva, így Jordániában idén 11 éve folynak ásatások a Holt-tenger keleti partján található evangéliumi jelentőséggel bíró hegyen.”

Operai évad indítása:

https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2019/01/05/eucharisztikus-vilagkongresszus-operahaz/

A belinkelt cikk szerepel: „Ókovács Szilveszter közölte: az évadot Richard Strauss Salome című operájával indítják majd el. A mű magyar jelentősége, hogy Vörös Győző régész egyiptológus tárta fel Machareus várát, a helyet, ahol Heródes Antipas udvarában megtörtént “az a bizonyos születésnapi borzalom”, hogy Keresztelő Szent Jánost lefejezték. Ezt a rekonstruált palotai környezetet a világon először mutatják majd meg az opera díszleteként – tette hozzá a főigazgató.”

Vörös Győző tudományos munkásságát elég részletesen ismerteti a következő cikk:

https://magyarnarancs.hu/belpol/a_voros_gyozo-ugy_es_az_mta_a_mumiak_bosszuja-61650

Óvakodok, hogy politikai, régészeti, operarendezési és számos más témában kellő szakmai ismeretek nélkül állást foglaljak, most sem teszem. Azt azonban megjegyzem, hogy az idézett cikkekben szereplő, kompetenciával bíró személyek valamennyien a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, beleértve egy korábbi hozzászólásban említett Rátóti Zoltán rendezőt is. Ennek alapján az embernek olyan benyomása támad, mint ha a Magyar Állami Operaház a Magyar Művészeti Akadémia fiókintézménye lenne….

10652   Héterő • előzmény10637 2020-09-16 12:22:31

                                          Salome

                                       Salome tánca - Oscar Wilde

magyar

angol

Eredeti francia:
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde1.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde2.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde3.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde4.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde5.html

10651   Fabricius 2020-09-16 11:59:16

Engem nem a palota zavart, mert ezzel a díszlettel, megfelelő címszereplővel és rendezővel akár még jó produkció is születhetett volna. Sajnos sokan azt hiszik, hogy operát akárki rendezhet, elég csak a megfelelő politikai oldalon állni. Rátótinak fogalma sincs az énekesek mozgatásáról, a zenéről és annak hatalmáról, a hangokról, a dramaturgiáról és úgy mindent egybevéve Strauss Saloméjáról. A címszereplőről nincs mit írni, mert semmi köze a szólamhoz, és mert egészen más típúsú hang kell ennek az elénekléséhez. Heródes és Heródiás alakjával és éneklésével én személy szerint elégedett voltam, igaz, őket is sokszor hozta lehetetlen színpadi helyzetbe a rendező. A tánc koreográfia merő képtelenség, mint Johanáán színészkedése is, mintha az énekes azt se tudná, hogy kit kell eljátszania. A jelmezek jók, de nem tudták megmenteni az előadást!!

10650   Klára • előzmény10648 2020-09-16 11:15:56

Bocs, én nem említettem Vörös Győzőt nevét, még csak nem is gondoltam rá.  Csak annyit jegyeztem meg, hogy a vetítés valszeg megoldható házilag, a díszletért nyilván fizetni kell egy díszlettervezőnek, bárki is az illető.

10649   Hangyász 2020-09-16 11:15:40

TOVÁBBRA SEM TUDOM BEÍRNI A SALOMÉVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEMET! EZ MINDENNEK A LEGALJA CSIMBORASSZÓJA!!!

10648   Hangyász • előzmény10643 2020-09-16 10:48:26

KI

Vörös Győző tevékenységére és annak fogadtatására most ne térjünk ki. A vele szemben felhozottak eléggé meggyőzően hatnak - ugyanakkor családi tapasztalatból tudom, hogy a magyar régészi/muzeológusi szakmában az egyik fél legszívesebben egy teáskanál vízbe fojtaná bele az ellenoldaliakat.  Amúgy a magyar régészet/őstörténet iránt érdeklődőknek melegen ajánlom Jókai: A kis királyok c., eléggé késői regényét. Nem a legjobb írása, rengeteg benne a szokásos locsifecsi, sőt a magyar múlt délibábos "kutatása" nem is a legfontosabb mondanivalója, de...!!!

BE

10647   Hangyász 2020-09-16 10:40:11

GÉPHÁZ! Még mindig nem tudom beilleszteni, amit tegnap éjjel írtam.

10646   Hangyász • előzmény10641 2020-09-16 10:38:26

A DGG-nek van egy 1970 körüli felvétele, amelyen - ha nem tévedek - Gwyneth Jones énekli a címszerepet a Hamburgi operában Karl Böhm vezényletével. Én ezt talán a FSZEK-ben végighallgattam, a kísérő füzetben pedig benne volt Wilde/Lachmann teljes szövege, kurzívval szedve a Strauss által deleált részek - ezek nagy része a lényeget nem érintő szóvirág. Strauss nagyon helyesen feszesítette az irodalmi alapanyagot. 

10645   Hangyász • előzmény10638 2020-09-16 10:31:35

Pataki a minap Dr. Marianusként nyújtott teljesítménye után nekem tegnap kellemes meglepetést okozott.

10644   Edmond Dantes • előzmény10642 2020-09-16 09:59:31

Hétfátyoltánccal súlyosbítva is "remekül szórakozna,és élvezné a dolgot"? Nono! (nem Luigi) ;-)

10643   Klára • előzmény10640 2020-09-16 09:56:28

De a falra vetített oszlopokat valószínűleg megoldják házilagos kivitelben, és nyilván nem kell érte búsás összeget kifizetni valakinek!  Mert szerintem erről szólt a történet!

10642   Klára • előzmény10639 2020-09-16 09:53:53

Bocs, ha engem rá tudnának venni bármilyen módom, hogy lépjek fel egy színdarabban, vagy operában és ezért még fizetnének is, biztosan és is remekül szórakoznék, és élvezném a dolgot!  (nem kell mentőt hívnotok, nincs lázam, tökéletesen egészséges vagyok, és nincs az a pénz....:)

10641   Edmond Dantes 2020-09-16 09:53:32

"Oscar Wilde 'Salome' c. ... drámája Gustave Flaubert 'Heródiás'-át követi ... Keresztelő Szent János mindkettőjüknél Salome féktelen érzéki vágyainak, nem pedig Heródiás bosszújának az áldozata. Strauss, Hedwig Lachmann német fordításában, jelentéktelen módosításokkal, szinte szó szerint zenésítette meg Wilde szövegét." Forrás: Till Géza: Opera.

10640   takatsa • előzmény10638 2020-09-16 09:03:36

Autentikus díszletek??

Hát, most nagyon durva leszek: elmehetnek ezek a fenébe az autentikus díszletükkel együtt. Ha a falra vetítenek 6 nyavalyás dór oszlopot, nekem az is óriási élmény lett volna, ha a vetített kép előtt egy Strauss operát mutatnak be, és nem ezt, a nem is tudom, hogy mit.

10639   Corvette • előzmény10630 2020-09-16 07:40:41

Gösch saját elmondása szerint élvezte a tegnapi fellépést, és sikerként élte meg a színpadon nyújtott teljesítményét. Ő egészen biztosan jól szórakozott. :)

10638   lujza • előzmény10630 2020-09-16 01:05:17

Kellett némi mazochizmus, hogy valaki végignézze ezt az előadást. Én nagy önfegyelemmel kb. negyed óráig bírtam. Amint megszólalt Gösch a színpadon, legszívesebben azonnal menekültem volna. De bíztattam magam, hogy legyek türelmes, és hallgassam meg a többi szereplőt is. De egyre csak az járt a fejemben, hát köteles vagyok én ezt a csirkehangú nőt hallgatni, mikor hallottam már jobbnál jobb Salomékat? Legutóbb Mattila bűvölt el a MET előadásában, de előtte Marlis Petersen is fantasztikus volt a BSO-ban. Itthon az Operában utoljára Rálik Szilviát hallottam, aki kiváló volt ebben a szerepben, és a partnerei között akkor pont az említett Gerhard Siegel és Komlósi Ildikó is ott voltak. Remek előadás volt!

Most végül nem volt türelmem a tetracha párt kivárni, de ahogy olvasom, nem sokat vesztettem velük. Azért azt meg tudtam állapítani, hogy Szemerédy Károlynak elég hangja van a szerephez, és Pataky Dánielnek szintén. A zenekar hangos volt, de nem hallottam a Strauss zene szépségét, a rendezés, amíg láttam, abból állt, hogy az énekeseket, amikor sorra kerültek, udvariasan a színpad előterébe, a közönséggel szembe terelte. (Különösen jó, mikor Narraboth úgy énekel Salome szépségéről, arca színéről, hogy közben rá se néz.) A díszlet az szép volt, de nekem az előző is megfelelt. Lehet, hogy kevésbé volt autentikus, de működött. Sok pénzbe kerülhetett ez a három előadás!

10637   Hangyász • előzmény10636 2020-09-15 23:59:45

A jelen esetben Hedwig Lachmann teljes drámafordítását kerestem, de a német Gutenberg projektben csak a Strauss-féle meghúzott szövegkönyv található meg. Strauss (de Wilde is!) szerintem azt akarta kifejezni, hogy az elutasítás kegyetlen, perverz bosszúra sarkallja az eredetileg nem is romlott hercegnőt. Heródes, a szánalmas, züllött zsarnok ugyanakkor a végén igazságtevő államférfivá lép elő, aki persze így sem teheti jóvá hatalmas bűnét.

Adjunk igazat a szerzőnek: Ő a legjobbnak a címszerep legelső megformálóját, Marie Wittichet (remélem, jól jegyeztem meg a nevét) tartotta, aki a drezdai főpolgármester felesége volt, 120 kilót nyomott és hangsúlyozta, hogy ő tisztességes asszony.

10636   takatsa • előzmény10635 2020-09-15 23:49:18

Kedves Hangyász,

megvallom, én nem olvastam Wilde novelláját, de elhiszem, hogy a hangsúlyok nála máshol vannak, ugyanúgy, mint ahogyan a bibliai alaptörténetben is, amelyben Salome a tánc után anyjától kérdezi meg, hogy mit kérjen Heródestől, és Heródiás veszi rá a leányt, hogy Keresztelő Szent János fejét kérje. De itt most nem Wildéről és nem is a Bibliáról van szó, hanem Straussról, hogy ő mit gondolt, és mit akart kifejezni Salome karakterével. És az igazság az, hogy még erről sincsen igazán szó, hanem konkrétan erről a szörnyű előadásról, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy Salome egy zavarosfejű szüzike volt-e, vagy a Strauss opera - János jellemezte - büdös kurvája, itt arról van szó, hogy Gösch tökéletesen alkalmatlan volt a szerepére.

10635   Hangyász • előzmény10630 2020-09-15 23:30:14

Csak annyiban szállnék most vitába, hogy Salome nem eredendően gonosz. Megvan a véleménye a mostohaapjáról és annak udvaráról. Az anyjához fűződő viszonya nem világos: Heródiás, aki éber szemmel figyeli a mostohaleánya után nyálát csorgató kéjenc zsarnok férjét, tisztában van a helyzettel, és talán tévesen neki - mármint Heródiás - felé tett gesztusként értelmezi Saloménak a hétfátyoltánc fejében követelt "honoráriumát". Wilde/Lachmann szövegének kb. a fele Strauss áldozatául esett, így a végén az a rész, amelyben kb. azt rója fel a halott prófétának, hogy:  szűz voltam, de te... stb. A most látott rendezésben Gösch nyilván rendezői utasításra kapta fel diadalittasan a fejét, amikor Heródes színre lépett már, de még nem kezdte el kérlelni a mostohalányát.

10634   Hangyász 2020-09-15 23:15:46

Ha valaki látta volna, ne árulja el a végét! Van a Bartókon megint szombatonként ÚZÚ? Vagy várjunk meg egy "profi" kritikát (amennyiben ilyen van még)?

10633   Hangyász • előzmény10630 2020-09-15 23:13:55

Továbbra sem tudok válaszolni, elmentettem a hsz.-om elejét.

10632   Hangyász • előzmény10630 2020-09-15 23:06:59

Nem tudok válaszolni.

10631   Hangyász 2020-09-15 23:05:35

Tralala, tralala, pritty-pretty-prütty!

10630   takatsa 2020-09-15 22:41:04

A Covidnak volt egy nem várt, de igen kellemes mellékhatása, a MET napontkénti operaközvetítései. Első hónapban kitörő lelkesedéssel vetettük bele magunkat a jobbnál jobb operák nézésébe, aztán kicsit megszoktuk, kicsit meguntuk, kicsit belefáradtunk. Mert a jóhoz is hozzá lehet szokni, és a jót is meg lehett unni. Álomba ringatott minket hónapokig a bőség és a sok jó.

De ma, eljött az igazság pillanata, felébredtünk: Salome, premier az Erkel Színházban.

Premier? Félig-meddig, hiszen két éve csaknem ez az előadás elhangzott már a Margitszigeten, így nem kellett nulláról kezdeni, a zenekar és az énekesek egy része már többé-kevésbé ismerte az operát. No, meg a főszereplő is ugyanaz volt, Sera Gösh. Nekem a Margitszigeti produkció tetszett, bár a hangosítással nem voltam megelégedve, vagy legalábbis a hangosításra fogtam sokmindent. Most rájöhettem, hogy nem volt igazam. Gyenge félház volt, ami azért is meglepő, mivel ez nemcsak a premier volt, hanem az egyetlen előadás, amelyre a közönség bejöhetett. Már megszokhattuk, hogy az előadás a főigazgató monológjával kezdődik. Beszélt több dologról, de a mondanivalója legnagyobb részében azzal foglalkozott, hogy ecsetelte a zenekar nehéz helyzetét, hogy még a főpróba is elmaradt a Covid tesztelés miatt, és köszönetet rebegett a zenekarnak, hogy elvállalták az előadást, pedig meglett volna a munkajogi lehetőségük arra, hogy elutasítsák a fellépést. Érdekes gondolat. Hát nekik nem ez a dolguk? Mint ahogyan a tanár dolga az, hogy tanítson, az orvos-nővér dolga, hogy gyógyítson, az eladó dolga, hogy eladjon, stb. Miért jár extra köszönet a zenekarnak, ha játszik a meghirdetett előadáson? Nem a közönségnek járna inkább köszönet, hogy kifizette a jegyet, rászánja a szabadidejét, és az egészségét kockáztatva elmegy az előadásra, holott ez nem kötelessége? 

E kis bevezető után következett az előadás. Elöljáróban el kell, hogy mondjam, én nagyon szeretem Richard Strausst, az Árnyéknélkülit háromszor is láttam az opera előadásában, és úgy gondolom, hogy a Salome, Straussnak talán a legnagyobb műve. De ez az előadás még csak nem is emlékeztetett az igazi Straussra. Ha egy mondattal kellene véleményt nyilvánítanom: kritikátlanul rossz volt. Bár sok szereplő van ebben az operában, de mégicsak egyszereplős darab ez, minden Salomén áll vagy bukik. Sera Gösh pedig kimondhatatlanul rossz volt. Ennek a nőnek egészen egyszerűen nincsen hangja. Vagy nem hallottam semmit, vagy pedig valami visítozással vegyes artikulálatlan ordítozást. Nem tudom, hogy mi az a szerep, amit el tud énekelni, de biztosan nem Salome az. Salome egészen más. Salome a gonosz inkarnációja, és a GONOSZ attól igazán borzalmas, hogy varázslatosan szép. Ez a szépség teljes mértékig hiányzott belőle és a hangjából, helyette valami idegbajos és hisztérikus ordítozást, sikítozást kaptunk. A hétfátyoltánc pedig olyan volt mint egy obszcén és gusztustalan gimnasztikai gyakorlat. Mit mondjak a többi szereplőről? Tulajdonképpen ezek után teljesen lényegtelen volt, hogy hogyan énekelnek és mit csinálnak. Talán csak annyit, hogy a Margitszigeti Heródes (Gerhard Siegel) nagyságrendekkel jobb volt a mostaninál (Jürgen Sacher), a kéjenc-pojácát kiválóan alakította, és a Margitszigeten Komlósi Ildikó is emlékezeteset nyújtott. A zenekarról és Kocsár Balázsról még illik néhány szót ejteni. Durva, kiegyensúlyozatlan, egysíkú és minden elképzelés nélküli volt. Kellene egy jó karmester, nagyon-nagyon-nagyon kellene!!

Én nem tudom, hogy Főigazgató úr hatásköre meddig terjed, de azt talán el tudná érni, hogy a ruhatárosok-jegyszedők az előadás közben - az ajtókon kívül - ne beszélgessenek olyan hangosan, hogy a halkabb részeknél a beszélgetésük zavaróan beszűrődjön a nézőtérre. Ha mást nem is, ennyit talán megérdemlünk.

10629   Búbánat 2020-09-13 16:35:23

Autentikus díszletek közt tér vissza Salome az Erkel Színházba

2020. szeptember 10. 11:53 Opera.hu

„A járványügyi helyzetre való tekintettel a darab mindössze egyetlen alkalommal, 2020. szeptember 15-én látható az évadban az Erkel Színházban. A produkció ugyanakkor meghívást kapott a csehországi Janáček Brno 2020 nemzetközi zenei és operafesztiválra, ahol a tervek szerint 2020. október 10-én lesz látható a Brnói Nemzeti Színházban.”

10628   david28 2020-09-07 21:21:20

Megy a KoronaGála....

10627   Búbánat • előzmény10543 2020-09-07 10:29:00

Kapcs.: 10.543 sorszám

2020.09.07  21:05 - 22:00  Bartók Rádió

A Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának (karig.: Csiki Gábor) hangversenye

Vezényel: Kocsár Balázs

Km.: Nino Machaidze (szoprán), Boncsér Gergely (tenor), Kálmándy Mihály (bariton)

1. Lehár Ferenc: Arany és ezüst keringő,

2. Giuseppe Verdi:

a) A lombardok - Oronte áriája II. felv. (Boncsér),

b) Otello - Tűzkar (énekkar),

c) A szicíliai vecsernye - Elena áriája V. felv. (Machaidze),

3. Pjotr Csajkovszkij: A hattyúk tava - Magyar tánc,

4. Joseph Haydn: A teremtés - Nyitány,

5. Antonin Dvorák: Ruszalka - Dal a Holdhoz (Machidze),

6. Giacomo Puccini: Tosca

a) Képária (Boncsér),

b) Te Deum-jelenet (Kálmándy, énekkar),

7. Johann Strauss: A denevér - Nyitány

 

(Erkel Színház, 2020. február 22. - részletek)

10626   Hangyász • előzmény10625 2020-08-16 10:46:34

Jellegzetesen az az eset, amikor már a hír alapján nyilvánvaló a józan szemlélő számára, hogy ebből csakis ócska bóvli sülhet ki.

10625   fbcs • előzmény10624 2020-08-15 22:46:30

Szente Vajk és Galambos Attilától számomra a Csoportterápia kellemes meglepetés volt, ügyesen figurázta ki a musicalek (illetve a shakespear-i vígjátékok) világát, szerethető darab.
Számomra a Puskást középpontba állító téma a problémásabb. Puskásról tudunk mindent, ismerjük a kultuszát. Kérdés, hogy az alkotóknak van-e ehhez kapcsolódóan bármilyen érdemi mondanivalójuk. Mert ha nincs, akkor nagyon könnyű belefutni abba, hogy az egész egy közhelyekkel teleszórt, pátosszal meghintett giccses valamivé váljon.
Sajnos a semmitmondó sablonos nyilatkozatok (Puskás igazi hős, ikon, emberként és sportolóként is igazán példamutató stb.), illetve a darabból látott rövid részlet a kellemetlen tánckoreográfiával nem sok jót ígérnek, mindazonáltal részemről szurkolok, hátha összejön valami értékelhető.

10624   david28 • előzmény10623 2020-08-15 11:34:15

Tehetségtelen ripacs.

10623   Edmond Dantes • előzmény10604 2020-08-15 10:40:42

Frissítés 2.0 Szente Vajk: Nagyon régi tervünk volt a Puskás musical (origo.hu)

.. a koronavírus-járvány miatt ... a Hősök terén tartott bemutató helyett az Erkel Színházban tartják az első előadásokat ... ez amolyan előbemutató lesz, mert ...  amint oldódnak a korlátozások, a musicalt szabadtéren, stadionokban, több ezer ember előtt is szeretnék bemutatni. Néhány részlet a Szente Vajkkal készült interjúból: "Szabó László producerrel ... 2011-ben találkoztunk először, és amolyan focibarátságként indult a mi közös utunk ... a gyerekkori idoljaim közé beemelkedett az Aranycsapat összes futballistája ... Az ötleten, ami nagyjából egy százaléka egy produkciónak, éveken át gondolkodtunk ... a darabot pedig az év elejétől írtuk, és mivel egy vadonatúj magyar műről van szó, nehéz megmondani, mikor kerül a végleges állapotába ...  először nézzék meg a nézők. Erre is nagyszerű lesz ez az előbemutató, ami után levonjuk majd a tanulságokat ... jó gólhelyzet az, hogy alkotóként vagyok benne az előadásban ... Mi ezt a bemutatót egy nagy szabadtéri helyre terveztük körülbelül ötezer embernek. De úgy gondoltuk, hogy akkor vagyunk felelősségteljesek (sic! - ED), és akkor vigyázunk egymásra a legjobban, ha most előbemutatóként az Erkel Színházban, jelentősen alacsonyabb nézőszámmal mutatjuk be az előadást ...  először nézzék meg a nézők. Erre is nagyszerű lesz ez az előbemutató, ami után levonjuk majd a tanulságokat." Teljes cikk itt.

PS Momuson egy másik "Puskás-musicalről" jóval korábban is írtak már, itt.

10622   david28 • előzmény10620 2020-08-14 12:59:27

Szinetár-worship. Engem is zavar, - ahhoz ugyan fiatal vagyok, hogy a munkássága egészét megítéljem -, de amit láttam tőle azok alapján egy tehetséges iparos, legkevésbé sem akkora zseni, amekkorának lépten-nyomon beállítják.

10621   Hangyász • előzmény10612 2020-08-14 12:54:05

Ő itt legfeljebb vizsgáztató lehet.

10620   Edmond Dantes • előzmény10619 2020-08-14 11:45:35

Akkor hát eljött nálam a coming out pillanata :-) Évtizedek óta követem és zavar(t) Szinetár Miklós totális rátelepedése a magyar színházi, operett-, opera-, tévé- és filméletre, temérdek állás- és címhalmozása, megszámlálhatatlan főrendezői, professzori, művészeti vezetői, főigazgatói, elnöki, elnökhelyettesi, kormánybiztosi, főmunkatársi, bizottsági, főcsővezetői és ki tudja milyen címei-rangjai és hát megszámlálhatatlan rendezése is kicsit tán sok...igaz, ő legalább balhét nem rendezett, mivel ő konfliktuskerülő és minden rendszerben megfelelni óhajtó és megfelelni képes személy. (Forrás: wiki)

10619   telramund • előzmény10618 2020-08-14 11:24:12

Tény nem szerencsés.De akkor vegye helyette Szinetár Miklóst!Tudjuk Őt megválasztották ,többször is mindenhova személyéhez kétség sem férhet..Egyáltalán nem !

10618   Edmond Dantes • előzmény10615 2020-08-14 11:20:19

Hadd pontosítsak. Vidnyánszky Attilához nem "valami pozíciót" vágtak hozzá, hanem annyi címe, rangja van, annyi "széket" = pozíciót vágtak már hozzá, hogy szinte ki sem látszik  mögülük, ami az ő esetében azért -pestiesen szólva- nem semmi :-) és a sok vezérigazgatás, (helyettes?) rektorkodás, tanszékvezetés, MMA-tagság-ügyintézés, POSZT-átvétel és most már SZFE alapítványi kuratóriumi elnőkösködés mellett annyi helyen és annyifélét rendez: operát, operettet, színházat ...és sajnos olykor balhét is (rendez), hogy lassan már a Rekordok Könyvébe is bekerül: kétes dicsőség.

A polgármesterrel való összehasonlítás nem szerencsés, legyen szó bárhol, bármilyen színezetű, pártállású polgármesterről. Polgármester, önkormányzat: politikai állás, tekintve, hogy az állampolgárok választják meg hatályos választási törvény alapján, meghatározott időközönként. Vidnyánszky Attilát ellenben semelyik funkciójára nem választották meg, pontosabban: nem megválasztották, hanem kinevezték. Ékes példa minderre épp a Színművészeti, ahová úgy nevezték ki (és nem megválasztották) őt és a kuratórium többi tagját, hogy arról az érintettek nemhogy nem szavazhattak -mint pl. egy polgármesterről- de még véleményüket, javaslatukat sem hallgatták meg. 

10617   Kati • előzmény10598 2020-08-14 11:16:40

Ez egy vicc, ugye?

10616   Kati • előzmény10615 2020-08-14 10:54:45

Egyet az okay, de húszat?

  
Hírek
• Most Budapesten is ingyen hallhatják a Fesztiválzenekart
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel és előad: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
A mai nap
történt:
1884 • A budapesti Operaház megnyitása
1984 • A felújított, 100 éves budapesti Operaház megnyitása
elhunyt:
1921 • Engelbert Humperdinck, zeneszerző (sz. 1854)