vissza a cimoldalra
2017-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2272)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59735)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3832)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bánk bán (2928)
Bartók Béla szellemisége (171)
Kodály Zoltán (335)
Élő közvetítések (6580)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4043)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (628)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (219)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1106)
Ferencsik János (70)
Lehár Ferenc (565)
Operett, mint színpadi műfaj (3247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1052)
Franz Schmidt (2888)
Momus-játék (5338)
Udvardy Tibor (140)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
8250 • parampampoli 2017-09-20 06:52:56
Kérem a második rész!! //: Olvasni akarom, olvasni akarom!! ://
8249 • Heiner Lajos Előzmény 8247 2017-09-19 22:10:08
Szaboiparnal maradva:valószínűleg a 2. reszben kiderül, egyesekre túl nagy a ruha.
8248 • Petyus Előzmény 8247 2017-09-19 19:10:53
Valóban szomorú kicsengésű, de professzionálisan megírt, zseniális kritika. Kíváncsian várom a folytatást. Engem elsődlegesen az foglalkoztat, hogy a tavaszi Bánk-sorozatra Fekete Attila és Kovácsházi István öt előadásra tanulta meg a címszerepet, László Boldizsár a néhány héttel korábbi, szegedi ősváltozat után állt be a Nádasdy féle változatba, akkor miért volt most il baritono változatra, amikor három nagyszerű címszereplőnk van. Ismervén a tavaszi négy szereposztást, a szólistákból minimum két nagyszerű összeállítást lehetne összeollózni. A mostani mischungban viszont több szempontból is téves a szereposztás. Az ős- és a Nádasdy-változatból miért kellett egy harmadikat keverni? Nem értem. És ez a változat már lefutott az idei évadban- Pedig a közönség vevő volt rá, érdeklődéssel várta az újat. Nem lehetett volna legalább 5-5 előadást biztosítani a két gárdának és nem mellékesen a közönségnek?
8247 • IVA Előzmény 8245 2017-09-19 18:54:55
Zéta ruhaipari technológiai ismeretek nélkül ír operakritikát. Ami nincs összefércelve, az a kiszabott anyag. Amit nem lehet rendesen összefércelni, az az elszabott anyag. Az elszabott anyagból nem rendesen összefércelve létrejött rendezés: az ......... előadás. Ez az egzakt jelző hiányzik az élvezetes, bár szomorú kicsengésű kritikából.
8246 • Heiner Lajos Előzmény 8245 2017-09-19 17:03:18
Mert nyilván ferceletlen fercmu.
8245 • márta 2017-09-19 16:52:28
Nem értem, Zéta miért hívja fércműnek a legújabb? Pár bekezdéssel följebb ő maga mondja, hogy össze sincs fércelve.
8244 • IVA Előzmény 8242 2017-09-19 16:36:44
Helyesbítések:
Olexandr Bilozub → Olekszandr Bilozub (Kissé megzavarhatott, hogy ez az úr régebben Alekszandr Belozubov volt.)
ősatyáink az sem tudták → ősatyáink azt sem tudták
több fórumtársaim körében → több fórumtársam körében
Elnézést kérek!
8243 • Búbánat 2017-09-18 12:40:50
A könnyező szarvas

Operavilag.net, 2017. szeptember 11.

„Bánk bán-premierrel indult az Operaház 134. évada –

FÜLÖP KÁROLY gyorsjelentése a szeptember 9-i előadásról

Erkel Bánk bánjával megkezdődött a Magyar Állami Operaház legújabb évada. De melyik Erkel melyik Bánk bánjával? Erkelével? És melyik Operaház?”

8242 • IVA 2017-09-18 05:12:24
Bánk bán – 2017. szeptember 14. és 15.

A „Bohémélet 2.0” előadásáról szólva megosztott kritikahelyen vallottam meg, hogy a cseppet sem tetsző, nagyon nem szeretett rendezés és színpadi látvány ellenére, pontosabban attól függetlenül, meghatódtam az Erkel Színház monumentális nézőtere és színpada hangsúlyossá vált egységének varázslatosságától.
A Bánk bán Vidnyánszky Attila rendezte felújításán hasonló élmény ért, de sietve hozzáteszem: szintén az előadástól függetlenül, illetve annak ellenére is.
Ennek története azzal kezdődött, hogy (ma már ritka alkalomként) a földszint első sorába szólt a jegyem. A produkcióra az 1. és 2. sorba helyüket biztosított nézőket azonban néhány hónappal ezelőtt udvarias levélben értesítette az Operaház arról, hogy ezekről a helyekről nem lehet látni az előadást, ezért keressék fel a szervezést jegyük cseréjének ügyében. Időben intézkedve sikerült fájdalommentes kárpótlást kapnom, és kíváncsian vártam, mi lesz az az ötlet, amiért érdemes volt ilyen bonyodalmat vállalnia a színháznak.
Igen, a mellvéd-párkány kb. 2 méternyire való kiszélesítéséről van szó, amihez szükséges volt az első két zsöllyesor fölé ácsolni a világot jelentő deszkák hurkát, amely mintegy körülveszi a zenekari árkot. Szélesebb tehát, mint amilyent az Operettszínházban láttam A denevér legutóbbi színrevitelében, amelyben a színészek ki-kijöttek a zenekar mögötti sávra, hogy közelebbről, a nézőkhöz közvetlenebbül tudják elsütni poénjaikat, és mozgalmasabb legyen az előadás látványa. Az Erkel Színházban is el tudok képzelni olyan előadást, amelyhez jó lehet ez az ötlet: leginkább revüt, de érdekes koncepció részeként operettet, vígoperát, esetleg balettet is. (Eszembe jutott a Spartacus, amelynek egyes jelenetei, és A bahcsiszeráji szökőkút, amelynek a bevonulási képe szorul a kortina elé, ami kényszerű és nem túlságosan illúziókeltő megoldás, a darabok és a zenék ereje azonban elfedi mindezt.)
Szóval sok mindenre alkalmas lehet a kiszélesített mellvéd, akár a szereplőknek a nézőtér járataiban zajló közlekedésével, illetve a proszcéniumpáholyok bevonásával kombinálva – de nem a Bánk bán esetében, és főleg nem úgy, ahogyan ez Vidnyánszky rendezésében megvalósult. Az előadás valamennyi elemére jellemző a felemásság, az ambivalencia. Miközben tagadhatatlan, hogy vizuális illúziót akar nyújtani, még ha ez sikerülne is (nem sikerül, mert az illúziókeltés minden eleme silány és hibás), illúziónkat lépten-nyomon kirántja egy a darabtól idegen világba. Képtelenség, hogy a nézőtér elején ülve, kissé felfelé nézve karnyújtásnyira látom magam előtt Melindát és Tiborcot, közöttük pedig a szemembe világít a foszforeszkáló smaragdzöld és narancsvörös szöveg-feliratozás. A színpadról is reflektor irritálja a szememet. Úgy kell nekem, ha ilyen helyre törleszkedem! – mondhatnánk, ha a másik (a premier-) szereposztás estéjén nem emeleti oldalpáholyban ültem volna, ahonnan a másik Melindát a zenekar keretében látom, mint egy hangversenyen, és bizony ott is utolér egy reflektor a színpad közepéről.
Nem könnyű színpadra idézni egy XIII. századi történet látványvilágát, különösen nem, ha az opera alapját adó dráma érdekes forrásait kutatva egyre bizonytalanabbak leszünk a cselekmény történelmi valódiságában. De nem is azért megyünk színházba, hogy a történelmi hitelességben bízzunk vagy kételkedjünk – végül is szépirodalmi alapműről és zenedrámáról van szó –, ám egyfajta bizalomra mégiscsak szükség van a műélvezethez: hogy három óra hosszára bele tudjunk helyezkedni egy világba. Bocsánatos hagyomány a látványt és a rendezést leönteni valamilyen (a Bánk bán esetében magyaros) generál-historizmussal, hiszen számunkra a reformkor sincs érezhető közelségben az érett középkorhoz képest. Nekem ugyanakkor jobban imponál a középkori miliő megidézése, nem azért, hogy a viselkedéskultúra és az építészeti és öltözködési stílusok ismeretét számon kérjem a rendezőn és a tervezőkön, hanem mert minél távolibb az időben egy emberi, társadalmi és nemzeti tragédia, annál megrázóbb, hogy annak átélésével saját helyzeteinkre, sőt önmagunkra ismerünk. A hitelességhez azonban fontos az egységes világ, amelyet Vidnyánszky Attila (a továbbiakban jelölje ez a név Olexandr Bilozub díszlettervező és Nagy Viktória jelmeztervező személyét is, akik nyilván a rendező koncepciója, illetve utasítása szerint alkottak) megtagad tőlünk. Míg egyfelől örülhetünk annak, hogy Vidnyánszky lemondott a történet mába, vagy extrém helyszínre transzponálásának gagyiságáról (sőt, olyannyira „korhű”, hogy Petur, II. Endre és Tiborc parókájáról még azt is megtudjuk: amíg nem zúdították ránk hajhullást gátló samponok reklámjait, ősatyáink az sem tudták, hány varkocsba fonják hajzuhatagukat), másfelől bosszankodhatunk azon, hogy egy-egy aprósággal a „művészszínház”, illetve a „modernség” feltétlen híveinek is kedvezni akar. Legjobb példa erre a „visegrádi vár” mulatóterme, amely mintha egy divatos loftház belterében magasodna. Hangsúlyos díszletelem ez, amely bár homályba rejti a merániak mulatozását, annyit látni enged, hogy a szexuális kicsapongásokat sem megvető népség olyan hosszan képes piros luftballonokkal (!!!) játszadozni, hogy a néző alig győzi türelemmel.
Gertrud ábrázolása is félrevezető. Igaz ugyan, hogy Bánk trónok mocskának nevezi a királynét, és azzal vádolja, hogy a kéj oltárán áldozott, továbbá testvére felvidítására bordélyt nyitott az udvarnál – ilyenkor akár fel is merülhet bennünk egy bordélytulajdonos kurtizán képe –, de nem gondolom, hogy Bánk indulatos megjegyzését értelmezve kellene vizuálisan jellemezni a királynét. Hiszen Gertrud szabadossága annál álságosabb, minél szigorúbb és szentesebb kinézettel parancsol uralkodói tekintélyt. Egykori Gertrud-jelmezekben a korona alsó peremétől tekeredő gyolcs takarta Gertrud nyakát – ma érett korban is jó megjelenésű énekesnőink dekoltázsából egy Carmenhez is túl sokat kap a közönség.
Ahogy a darab halad előre, a rendezés egyre kevésbé képes kitalálni a helyszíneket és a drámai jeleneteket, nemhogy illúziókeltővé, netán megrázóvá tenni a tragédiát. A Tisza-parti kép megoldásába végképp belebukik. Rengeteg szárazjeget kap a színpad, részekre hasított fekete függönyt, amelyeket fújdogál a vihar szele, de Tiborc és Melinda helye és mozgatása, illetve maga a tragédia ebben – pontosabban a zenekari árok körül – finoman szólva is zavaros. Vidnyánszky érzékelhetően különös súlyt akart adni a darab tragikus mozzanatainak (olyannyira, hogy még a hősök üdvözüléséről is döntött), de ezek tűnnek a rendezés legnagyobb fiaskóinak. Kiábrándító, amikor Bánk, Gertrud leszúrása után még a ráborított kettős trónnal is az anyaföld felé döngöli áldozatát. (Amit -Ppp- egy másik este alapján írt kritikájában olvasok, hogy ti. a királynét „a rendezés halála után kiülteti az oldalpáholyba, hogy egy gyertyasor mögül végignézze önmaga gyászszertartását”, a földszinten ülve nem vettem észre, az emeleti páholyból talán a takarás miatt nem láttam. Ugyanakkor…) Amikor Gertrud gyászszertartásakor behozzák a színre Melinda és gyermeke koporsóját (natúr faládák), azok üresek. A zárójelenet alatt a nagyúr hitvesét és fiát már a főigazgatói (jobb oldali) proszcéniumpáholyban látjuk, gyertyasor fényében, mint akik már üdvözültek. Túl azon, hogy ömlik ránk a giccs – még egy angyali kislány is besétál a mellvédre, piros rózsácskákkal telt kosárkával a kezében –, némi malíciával azt mondanám, sikerült megfejtenem a rendező egyik szimbólumát: a mennyország a főigazgatói hely…

Mielőtt személyeskedésbe csapnék, inkább leszögezem: Vidnyánszkynak ezt a rendezését, minden súlyos hibájával együtt, illetve azok ellenére – hogyan is fogalmazzak pontosan? – kevésbé utálhatónak találtam, mint az utóbbi évek, állíthatom, több fórumtársaim körében is utálatot kiérdemelt rendezéseit. Nem először, de hogy új fórumlátogatóknak ne kelljen kutatniuk, miről beszélek, felsorolom, mely alapművek elleni merényletekre gondolok (a rövidebbség kedvéért a magyar rendezők munkáira szorítkozva, az eszembe jutás sorrendjében): A bolygó hollandi (Szikora János), Hunyadi László (Szűcs Gábor), Carmen (Szinetár Miklós, majd Oberfrank Pál), Puccini Triptichonja, Traviata (Anger Ferenc), Aida (Mohácsi János), A trubadúr (Galgóczy Judit), Nabucco, Tosca (Kesselyák Gergely), Sámson és Delila (Korcsmáros György), Don Pasquale (Káel Csaba), A Ring első három darabja (M. Tóth Géza), A cigánybáró (Szinetár Miklós). Nyilván vannak, akik ezzel nem értenek egyet, de hát az ízlések és a megérintettségek nem egyformák, továbbá van még egy érvem a Bánk bán e szerény védelme mellett: a produkció hatásából, pontosabban abból, hogy a hibás és felemás rendezésben is nagy élvezetemet leltem Erkel művében és egyes zenei teljesítményekben, úgy érzékeltem, hogy ez az előadás – a felsoroltakkal szemben, az üres vagy giccses megoldások ellenére is – mégiscsak képvisel egy – bár nem magas – művészi színvonalat.
Felemás minőségű ugyanis a darab tálalása és az előadók nyújtotta élmény is. Én ugyan hálás híve vagyok „Nádasdyék” átdolgozásának, érdekesnek találom az eredeti(nek állított) ősváltozat megismerését is. Azzal a tapasztalattal különösen, hogy élvezhetetlen elemeket annak zenéjében sem találtam. Ennél többet azonban nem merek mondani róla, miután az ősváltozatot kombinálták a „bariton-változattal”, a kettő véleményezése együtt nem könnyű. Talán könnyebb lenne, ha (szándékom szerint) két baritonistával hallhattam volna a címszerepet, ám az első estémen Szegedi Csaba sajnos lemondta fellépését, ezért nem tudom biztosan megállapítani, hogy a szólam bariton-változata, illetve bariton hangon való tolmácsolása elleni kifogásom általános-e, vagy csak a mindkét estén fellépő Molnár Levente alakításának szól. A Molnár Leventéé mindenképpen távol áll empirikus Bánk-eszményemtől. Nem mindig tudtam, hogy csak a változat-, illetve a szólambeli eltérések miatt hallottam gyakran hamisnak az énekét, vagy az énekes valóban melléintonál-e. Bizonyos, hogy a sok tremoló egyik kottaváltozat utasításában nem szerepel, ugyanakkor félrerajzolja a hősi figurát.
Szerencsémre a többi szerepben sikerült a két teljes szereposztással találkoznom, ami alapján az ún. második szereposztás énekeseit – kevés kivétellel – jobbnak találtam a premier-szereposztásénál.
A Bánk bán – hagyományainknak is köszönhetően – a nagyvadak operája. Noha a drámai személyek szinte mindegyikében megjelenik valamilyen erő, ám ugyanakkor az esendőség, a gyengeség is, ezek megérzékítéséhez nem elegendő „csupán” szép, megfelelő tónusú vagy vivőerejű hang. A jó színészi képességek és a sugárzó személyiség valamennyinél elengedhetetlen. Minden szempontból megfelelőnek, sőt élményszerűnek találtam Káldi Kiss András ércesen zengő baritonját, impozáns kiállását és méltóságteljes figuráját II. Endre szerepében. Bakonyi Marcellhez is volt bizalmam, noha Leporello-alakítása nyomán Don Giovanni szerepében szerettem volna viszontlátni, amelytől elég távol áll a Bánk bán királyának alakja. Bakonyinak és hangjának leginkább korban kell még érnie hozzá. Kelemen Zoltán Petur bánja jó hangzású, ám azt a nagyvadat hiányoltam belőle, akitől ez a szerep igazán hatásos lehet. Haja Zsolt alighanem jól halad e nem pontosan leírható feltétel felé, még egyik szerepében sem tapasztaltam úgy személyiségének hatását, mint Peturként, de neki sem fog ártani ezen a téren az idő múlása.
Persze az időre nem csak, sőt nem elsősorban az énekesekre gyakorolt jótékony hatása jellemző. Rácz Istvánt, aki Tiborcot énekelte, egyelőre mintha érintetlenül hagyta volna: a produkció egyik legélvezetesebb hangja az övé. Nem rajta múlt, hogy szólamát hátrányos helyzetbe hozza a bariton Bánk. Kováts Kolos hangja és teljesítménye Tiborc szerepében maga a hősiesség az idő felett. Biberachként Cseh Antalt találtam kevésbé meggyőzőnek, mint Geiger Lajost.
Ottó szerepét kiosztani sem, elénekelni sem könnyű. Horváth István szép, karcsú tenorját nem találtam ideálisnak a szólamhoz, éneklését sem elég magabiztosnak és szenvedélyesnek. A premier-szereposztás Ottója azonban nem kárpótolt ezért, ellenkezőleg. Vajon hány lírai és spinto szerepben kell még kínos helyzetbe hozni a közönséget és Balczó Pétert, olyanokban, amelyeket nem tud falzettek vagy gikszer nélkül elénekelni? Sajnos sorra ilyeneket hallottam tőle. Nem mondom, hogy nincs helye az operaszínpadon, de érdemes lenne megfontolni, nem működne-e eredményesebben néhány karaktertenor szerepben, vagy az énekkarban. (Nem gondolom, hogy ezzel a felvetéssel eltanácsoltam volna a művészi pályától!) Szóval Ottó felsülését Melinda előtt nem így írta meg Erkel.
Gertrudishoz érve meg kell említenem, hogy ezt a szerepet mindig „Amnerisekkel” hallottam. Bár a szólam nem olyan terjedelmű, a figura nem olyan színes és tragikus, nem jár be olyan sorsot, mint az egyiptomi királylány, talán nem véletlen, hogy „az én nagy időmben” Palánkay Klára, Delly Rózsi, Szőnyi Olga, Komlóssy Erzsébet, Ercse Margit, Mészöly Katalin hangján hallottam azonos korszakokban mindkét szerepet. Tehát nem azoknak jutott Gertud, akik már „túl voltak” Amnerisen, vagy valamelyik, korábban nagy sikerrel alakított Wagner-hősnőn. Németh Judit még csak a mezsgyéjén jár annak az állapotnak, amelyben Gertrud szólamában már nem lehet teljes élményt nyújtani, de a megformáló képesség és a rutin még segít. Komlósi Ildikó, aki az Erkel Színház újranyitása óta eltelt egy-két évadban még tiszteletet érdemlőn abszolválta Amnerist, nagy csalódást hozott Gertrudként: indulat nélkül állítom, hogy a két este legkellemetlenebb élményét, valamennyi szereplő közül. Az egyik fekvésben sem élvezetes, a mély regiszterben már csak kiabáló hangokat hatásos megjelenése és magabiztossága sem tudta elfedni.
A főszereplők közül legszebb élményemet Rőser Orsolya Hajnalka nyújtotta Melinda szerepében, még ha ugyancsak nem mentesen az előadás minden elemére nehezedő kettősségtől, amit korábbi Melinda-alakításában is tapasztaltam. A másfél évvel ezelőtti operaházi előadás után így számoltam be róla: „Rőser Orsolya Hajnalka vegyes élményt nyújtott Melinda szerepében. Az első felvonásban többször élesnek találtam a hangját, kellemetlennek a mélyebb regiszterét. (…) A II. és a III. felvonásban azonban sokkal kellemesebb benyomást keltett, az Ölj meg engemet, Bánk kezdetű, korántsem könnyű áriában bizonyult legmeggyőzőbbnek, legszebbnek. Szövege jól érthető, és van a hangjának egy kislányos bája is.” Azóta vokális alakítása sok tekintetben fejlődött. Vannak még éles hangjai, de ezeknél fontosabb: a biztos magassága és szépen, hatásosan megoldott pianói. Előfordul még a szubrettes hangszíne, de a két áriát nagy formátummal és meghatóan adta elő. Noha az ő személyében sem érzem még azt a szerepbirtokost, aki Melinda lírai és drámai vonásait, lágyságát és keménységét, tartását és nagyságát eszményien jeleníti meg (segítene ezen a jellemhez illőbb, jóval visszafogottabb jelmez és paróka is), a második felvonástól igazán nagy élménnyel ajándékozott meg. Köszönet ezért Kocsár Balázs karmesternek is! Februárban még erősen kifogásoltam, hogy a Pillangókissszonyban láthatóan hajtja, és nem hagyja kibontakozni Sümegi Esztert a vokális megformálásban. Ezúttal viszont hagyta, hogy érvényesüljenek Rőser Orsolya Hajnalka lenyűgöző legatói, az üvegcsengésű hangon higgadtan, őszintén és hitelesen megfogalmazott könyörgés, majd tragédia.
Szemere Zita Zerlina-, Olympia- és Norina-alakításai legfeljebb arra a türelemre szorítottak, hogy felnőjön ezekhez a szerepekhez, elsősorban a nem jelentős és a túlságosan szabadjára engedett, éles hangok kiegyenlítésével. Melindától még messzire tart, ha várományosa ennek a szerepnek egyáltalán. Nem várományosaként viszont tisztességesen oldotta meg a nehéz feladatot.
Hogy ambivalenciám mellett tőlem (számomra is) szokatlanul mérsékelt ellenszenvvel fogadtam az új Bánk bán-produkciót, abban tehát nagy szerepe lehetett Rőser Orsolya Hajnalkának – ám más közreműködőknek is: a Magyar Állami Operaház énekkarának! Jól és kevésbé ismert szólamukat e két estén olyan megvesztegető szépséggel tolmácsolták, hogy le merem írni: régen érzett katarzist köszönhetek nekik. Igen, valami megtisztulást ahhoz, hogy az ellenérzések mellett átadhassam magam a zeneélvezet örömének. Várom a Bánk bánnal való újbóli találkozást, azzal a reménnyel, hogy a rendezés legkínosabb momentumait kihullatják belőle, és módosítanak azoknak a kórusművész uraknak a jelmezein is, akiknek a prémes kabátja alól – még e silány vizuális környezetében is – kirí a civil inge.
8241 • IVA 2017-09-18 02:57:21
Az operaépületet mellőző új évad nyitásához néhány hangulatjavító ötlettel kedveskedett az Operaház az Erkel Színházba lépőknek, talán elsősorban azoknak, akik kényszernek érzik az Erkel látogatását.
A színház előtti térség padjai és szépen növekvő fiatal fái közé négy-négy, árvácskával és zöld növényekkel beültetett virágos ládát állítottak. Még jobban örültem volna ennek, ha a ládák léceit a padokéval azonos színűre pácolják. Talán az idő és az időjárás összeérleli majd az árnyalatokat.
Az immár beltéri feljárati lépcsősor fehér kövezetére három palackzöld színű futószőnyeget terítettek, amelyeket az előtérbe felérve is keresztez egy-két sáv. A szőnyegek nemcsak öltöztetik a fogadóteret, hanem biztonságosabbá is teszik a lépcsők használatát, nedves időben különösen.
Nem milliárdos kiadások, mégis jóleső, hogy az Operaház és az üzemház munkálatai alatt az Erkel Színházba járó közönségre is gondolnak. Hát még milyen jólesne, ha a feljáró szélein az épület felújításakor kialakított kutricákat visszabontanák, és a lépcsősor visszaépítése után három helyett öt futószőnyeg tenné igazán impozánssá a feljárót!
8240 • Alvaro 2017-09-17 21:17:58
Kár....még nagyon fiatal....még mennyi nagy szerep előtte lehetne...reméljük csak ideiglenes hangi válság(?)áll fenn...
8239 • Livingstone Előzmény 8236 2017-09-17 21:02:54
Valamikor tényleg nagy ígéret volt. De azóta rengeteget romlott az éneklése. Ma már leginkább egy kitűnő énektanárra lenne szüksége, nem pedig nehéz drámai szerepekre!!!
8238 • parampampoli Előzmény 8236 2017-09-17 20:28:27
Saját nevemen is elmondtam véleményem kendőzetlenül és mindenkor más fórumokon. Telramund nem különben. (A momus ilyen: anonim.)
8237 • Momo Előzmény 8235 2017-09-17 20:16:41
Ó, hát elnézést a Telcsiért, nem bántásnak szántam. :-) (Kb. 10 éve így emleget téged mindenki, amikor szóba kerülsz.)

Mondtam volna, hogy nem hallok valamit...? :-)
8236 • Alvaro 2017-09-17 20:09:33
Én nagyon nagy ígéretnek láttam M.L - t... :( amúgy ami a fórumozást illeti, szerintem a legbecsületesebb az lenne, ha mindenki vállalná a nevét... könnyű osztani egymást álnév mögül...
8235 • telramund Előzmény 8215 2017-09-17 20:07:53
Kedves Momo.A telcsizést be lehet fejezni.Egyébként nem neked válaszoltam, ha hajaz is egy ,két dolog a beírásodra.Általában írtam.Aztán a válaszodban nagyon sok mindennel nem értek egyet.Feltételezem nem elég figyelmesen olvastad el amit írtam.Ennyi ,nem több.A véleményem erről a Bánkról nem változott és nem is fog soha.Utoljára leírom-a hangzás borzalmai ,a szörnyű hangok miatt.Megnyugtatlak kitűnő fülem van és sokszor a ti botlásaitokat( széteséseket) is meghallom,de ismerve a kórusművészek hyperérzékenységét soha nem teszem szóvá.De itt többről volt szó éneklés terén.Azért kíváncsi lennék miként hallom én a nézőtéren azt,amit Te a közvetlen közelben nem hallasz.Hát az bizony elég szomorú lévén nem vagy laikus!?
8234 • Momo Előzmény 8233 2017-09-17 19:51:30
Na, most jön az, hogy kié lesz az utolsó szó...

:-)))))
8233 • parampampoli Előzmény 8232 2017-09-17 19:43:13
Ridi, pagliaccio...
8232 • Momo Előzmény 8231 2017-09-17 19:15:43
Röhögök ezen a provokátoron... :-))))
8231 • parampampoli Előzmény 8229 2017-09-17 19:14:37
Még szerencse, hogy a véleményedre eddig se adtam, ezután se fogok. Szakértelmem megítélésekor nálad kompetensebbek a mérvadók számomra.

Basta! Téma zárva, főnökeiddel beszéld meg a Bánk bánt is, prókátori tevékenységed eredményességét is.
8230 • Momo Előzmény 8227 2017-09-17 19:03:59
Jól látom, hogy igyekszel megsérteni, mert nincs több érved...?

:-)))))
8229 • Momo Előzmény 8220 2017-09-17 19:03:12
Ami meg a szakmaiságot illeti. Pont azért tiltakozom, mert benne vagyok, és tudom, hogy a ti véleményetek nem szakmai, hanem kívülálló és amatőr vélemény. Az ugyanis csak egy dolog, hogy van fületek az énekhanghoz. De a színház, és az élő operajátszás jóval több, mint egyszerű éneklés.
Aki nap mint nap benne van, az tudja...
8228 • parampampoli Előzmény 8224 2017-09-17 19:01:16
Három év nagy idő, egy énekes életében még három hónap is olykor.
8227 • parampampoli Előzmény 8225 2017-09-17 19:00:03
Vagy inkább miattad: nem akarták olvasni tégla-jellegű beírásaidat.
8226 • Momo Előzmény 8220 2017-09-17 18:58:14
A laikusok mindent vivő szakértelmét Telcsi hozta elő, én csak leírtam róla a véleményemet. (A baráti körötökbe tartozó nyugdíjas magánénekesek nem tartoznak a laikusok közé. Minden tiszteletem az övék.)

Másrészt, ha jobban megfigyeled nem védtem a Bánk produkciót (nem is tehettem, mivel kívülről nem láttam), arról próbáltam itt beszélni, hogy létezhet más nézőpont is, mint az a néhány itt megjelent, totálisan elutasító, az előadást borzaszónak és élvezhetetlennek nyilvánító vélemény.

8225 • Momo Előzmény 8220 2017-09-17 18:46:52
Látod, ezért tűntek el a régi fórumozók a Momusról: Aki nem ért veled egyet, az vagy süket, vagy lop, csal hazudik. És kőkeményen be van támadva.

Én röhögök rajtad, de a többségnek nincs kedve ehhez a hercehurcához.
8224 • Alvaro 2017-09-17 18:39:24
Molnár Leventét a Figaró Grófjaként hallottam 3 éve. kiváló volt, szép színű nagy hangon énekelt. Nem osztom azokat akik jelentéktelen hangnak tartják, mert ez egyszerűen nem igaz. Szomorúnak tartanám, a ilyen fiatalon máris a hangi hanyatlás jeleit mutatná.
8223 • parampampoli Előzmény 8222 2017-09-17 18:18:38
Hogyne tudnám: a véleményedből.
8222 • cédrusfa Előzmény 8221 2017-09-17 18:17:13
Milyen jó, hogy így tudod hogy mit és kiket hallgattam ill. nem hallgattam a multban, meg hogy milyen a hallásom. Hehe....
8221 • parampampoli Előzmény 8219 2017-09-17 18:10:05
Se nem szép, se nem nagy, kivéve a tremolóját, az tényleg szép nagy. Se fénye, se ereje. (Milyen hirtelen nőnek a cédrusfák Libanonon kívül! Ezért nem hallhatták a nickname által felsorolt felvételeket, vagy hát az a gond, amit ő következtetésként egyértelműen meghatározott.)
8220 • parampampoli Előzmény 8215 2017-09-17 18:05:15
Laikus az, szerinted, akit te annak tekintesz, és nem szólista, nem énekkari tag. Egyszer már, hónapokkal ezelőtt, értekeztél arról is (név nélkül), hogy én például miért nem írhatnék kritikát. Ahogy arról nem bocsátkoztam vitába, bizonygatva megfelelő képesítéseimet és tapasztalataimat, nem teszem alábbi beírásodról az orvosi sorozatok kedvelése és az orvosi szakértelem közötti összefüggésről. Csak nyilatkozatot teszek: zéta, telramund vagy csekélységem (és még páran a fórumozók közül)semmivel nem vagyunk kevésbé szakértők, mint pl. te, csak attól, hogy nem éneklünk a kórusban. És mindhárman kenterbe verjük szakértelemben művészeti igazgatótokat és művészeti főtitkárotokat. Magasan. (Nagyképű nyilatkozat? Tessék: az. Ha akarod. Ma megengedő vagyok. De attól még igaz.) Egyébként egyre viccesebb, hogy pont te, aki a szakmában benne vagy, abból élsz, agitálsz arról, hogy a szakmai szempontok nem számítanak, csak a taps és a siker. Mint operaházi tagtól, aki a jelenlegi vezetéstől függelmi viszonyban állsz, állati visszás ez a keresztes lovagi harc a vezetőid és műsorpolitikájuk védelmében. Biztos nem leszek egyedül, aki emögött pőre anyagi és/vagy egyéb érdekeket vagyok kénytelen feltételezni, nem elsőként és biztos nem utoljára.
8219 • cédrusfa 2017-09-17 18:01:49
Véleményem szerint Molnár Levente kiváló teljesítményt nyújtott. Szép hangszin, nagy hang. Egyéniségének súlya van, őszinte átéléssel alakította szerepét. Arról nem Ő tehet, hogy többeknek idegen a bariton fekvésű Bánk. Nekem a rendezés is tetszett, nagy katarzist adott. A többi énekes is a helyén volt, egyedül Balczó Péter magas hangja ( falzett) hagyott kivánnivalót.
8218 • parampampoli Előzmény 8217 2017-09-17 17:52:06
Molnár Leventét ezzel a produkcióval 30 éve a magánénekesi meghallgatáson az üzemházi próbateremből nem engedték volna át a nagyszínpadra. Egyébként tökéletesen egyetértek veled.
8217 • nickname 2017-09-17 16:38:49
Szerintem ha valaki meghallgatja a Ferencsik vezényelte felvételt a Bánk bánból, a Joviczkivel felvetett, illetve a darab első rádiófelvételét Komor Vilmos vezénylésével - amit annyira én nem kedvelek - aztán utána néz a tubuson az Ilosfalvyval készült felvételek részeleteinek, továbbá bele hallgatt a Bándival, Molnár Andrással a neten fellelhető részletekbe és ezek után még mindig tetszik neki, nagyon tetszik, ez a mostan az Erkelben futó előadás akkor az az ember egészen egyszerűen botfülű. És most nyugodtan ki lehet oktatni - nem érdekel. Nekem ez a véleményem. Molnár Levente ötven éve, vagy akár az 1990-as évek elején nemhogy a Met-ben, de szerintem még kisebb német színházakban sem nagyon kellett volna.
8216 • Momo Előzmény 8215 2017-09-17 15:12:50
(Hogy egyértelmű legyen: Most nem azt mondtam, hogy a hivatásos mindig mindent jobban lát, jobban tud, és a laikusnak sosincs igaza!!)
8215 • Momo Előzmény 8212 2017-09-17 14:56:11
Kedves Telcsi, ennek jó részét sztem nekem válaszoltad. Van benne olyasmi, amit én biztosan nem mondtam sehol, van benne olyasmi ami a te következtetésed, de (amennyiben rám vonatkozik) nem úgy van. A többi meg a te véleményed. Oké, nem biztos, hogy egyetemes igazság, de elfogadom. (Nem mennék részletesen bele.)

Egy dolog: Én nagyon becsülöm a laikusokat, akik nagyon ott vannak a témában, és mindenki valóban igazán jól érthet a saját hobbijához a vasútmodellezéstől a zenehallgatásig. Csak szerintem nem kéne ezt a hozzáértést túlmisztifikálni, és eljutni odáig, hogy az ember laikusként azt képzelje magáról, hogy mindent jobban is tud, és jobban is csinálna annál, akinek ez a hivatása.
Hogy mondjak egy példát (lehet, hogy mondtam már), van olyan énekes ismerősöm, aki imádja a kórház sorozatokat, bújja az orvosi témájú könyveket, vannak orvos, és ápoló ismerősei stb. Mégis azt hiszem, ha beteg vagyok inkább egy szakorvoshoz mennék...
8214 • Momo Előzmény 8213 2017-09-17 14:27:23
Hát, Cilike olyan, én meg ilyen vagyok. :-))))
8213 • Edmond Dantes Előzmény 8210 2017-09-17 14:13:57
Erre én is gondoltam, de pl. Cilike is írt már be hangsúlyozottan személyes vélemény(é)t és úgy éreztem, senkit nem bántott vele, pedig nem mindig csupa szépet meg jót ír/t. És magáról a mostani Bánk-verzióról pl. igazán bátran lehet véleményt írni mint tették már itt mások. Annyival lettem "okosabb", hogy csak wiki szócikkébe kukkantva teljes zűrzavart látok a mű (zene/libretto) sorsának alakulásában. Az új/abb változattal újabb csavart vittek a történetbe, mármint a mű előadás-történetébe, az olvasottak alapján attól tartok, nem a legszerencsésebb kézzel belenyúlva.
8212 • telramund 2017-09-17 10:57:05
Az énekművészeknek nagy fájdalom,hogy azt hiszik csak ők kompetensek vélemény mondani,amit nem tesznek,mert erkölcsi érzékük tiltja.Több évig jártam egy nagyon kedves tanárhoz,akinél az Operaház számos magán és karművésze tanult.Hát ott azért nem mindenki volt ilyen szófukar,ha más énekesről kellett nyilatkoznia persze nem pozitív értelemben.Ez pedig most is így van.A többi pedig csak porhintés.Nagy fájdalom, hogy vannak "laikusok" a nézőtéren,akiknek nem kötelező mindenre azt mondani ,hogy nagyszerű.Aztán, akit én ismerek ilyen "laikusokat" nagyon ott vannak a témában.Ismeretanyagban ,énektechikai kérdésekben,hallásban(pl létezik absz hallású is) a művekkel kapcsolatos nagy számú hallgatásban.Nyilván ezeknek az embereknek nem lehet lenyomni bizonyos dolgokat a torkán.Aztán megnyugtathatok mindenkit,hogy ha pl én írok is a véleményem súlyát nagyon becsomagolom,hogy kevésbé fájjon!Az én hivatásomban is ott van a kritika.Ha kritika ér nem dobom a hátam mögé,hanem végiggondolom ,lehet igaz.Sőt be is ismerem.Lehetőség szerint pedig változtatok.Nyilván ez a helyzet valamivel egyszerűbb,mert nem két kis szalagot kell kordában tartani.És pont,hogy ne kelljen az erre felelős embereknek tudniuk kellene a megterhelés jogosságát. Na itt a nagy baj.Ahhoz viszont nincs kedvem,hogy ezt részletezzem,mert túl hosszú lenne.Tévedés, ez a tendencia,ami most itthon uralkodik a opera terén,sajnos mindenütt ott van már a világban.(Tapasztalom)Ha nem történik személetváltás nagy bajok elé néz a műfaj.
8211 • Momo Előzmény 8210 2017-09-16 22:51:06
Pontosítok: Én úgy tapasztalom, sokkal több mindent észreveszünk.

Másrészt nem az ismerősöm, hanem a barátom az illető.

Harmadrészt ő se azt mondta, hogy minden tökéletes volt, hanem azt, hogy nagyon tetszett neki mind a két előadást, amit látott.
8210 • Momo Előzmény 8209 2017-09-16 22:44:21
Én nem tudok nyilatkozni, mert nem látom kívülről, egészében ezt az előadást. Az ismerősöm véleményére hagyatkozom. Benne megbízom.
Másrészt, ha láttam volna az előadást, akkor sem írnék itt róla, mert kollégákról, max jót írok, ha írok. Ott állok mellette, látom a búját baját, magamon is érzem a problémáját. Dehogy fogom bántani. Így nem tudnék pro és kontra véleményt adni.

(korábban írtam már) Zéta a tanúm, hogy mennyire szét tudok szedni privátban egy operaházi előadást, ha arról van szó. A mi munkánkban üzemszerű a folyamatos hibakeresés. Sokkal több mindent meghallunk, észreveszünk, mint az ide írók. Csak persze nem írjuk ki a nyilvános fórumba. De mi nem is a közönség vagyunk.)
8209 • Edmond Dantes Előzmény 8192 2017-09-16 22:29:26
Mar megirtad,hogy X ismeroseidnek mennyire tetszett meg hogy a kozonseg milyen onfeledten tapsol...n e k e d valojaban hogy tetszett ha szabad kerdeznem, az "uj" valtozat, a rendezes, zenei teljesitmenyek, szolistak? Ha mar irtaal rola, elnezest, nem neztem minden beirast vegig.
8208 • parampampoli Előzmény 8207 2017-09-16 22:29:20
Sikerült. Ha akarod, hát sikerült. Nekik legyen mondva.
8207 • Momo Előzmény 8205 2017-09-16 22:27:23
Hát a siker, az siker. Tapsban mérik. Ha az Operában tapsolnak, akkor mégiscsak sikerült (operával) szórakoztatni a közönséget.
8206 • Edmond Dantes Előzmény 8200 2017-09-16 22:24:25
Lehet, hogy meg jot is tesz veled az Opera? Avagy egy nagy allamferfi nagy mondasat parafrazealva: van elet az operan es az Operan (meg az Erkelen) kivul is ;-)
8205 • parampampoli Előzmény 8202 2017-09-16 22:13:17
Szerintem nem sántít. A műfajok különbözősége ellenére azt mutatja, hogy a siker, a taps a művészi színvonalt és értéket illetően nem jelent semmit. Sőt: néha azzal éppen ellentétes.
8204 • Momo Előzmény 8199 2017-09-16 22:09:54
"Szóval az nem mérvadó,hogy a szomszéd néni, bácsi mennyire jól érezte magát."

Azt én megértem, hogy neked az nem mérvadó. Teljesen rendben van. De azért mások számolhatnak vele, amikor megrendeznek pl. egy darabot.
8203 • Momo Előzmény 8199 2017-09-16 22:05:56
"Aki a fél életét operák hallgatásával és pfuj a műfaj iránti lelkesedéssel tölti,esetleg ismeri a kotta minden hangját és hallotta a művet 15o-szer annak ez a Bánk nem fog tetszeni az biztos."


Igen, nekem meg mióta a nagyanyám meghalt kínlódás minden kaja. Mert ahogy ő főzött, nem főz úgy senki...
8202 • Momo Előzmény 8198 2017-09-16 22:00:38
Ez egy jó érv. Én is szoktam erre hivatkozni, amikor valaki a haszonelvűséget kéri számon az Operaházon.

Ebben az esetben ott sántít, hogy azért az Operában mégsem valóságshow megy, hanem opera előadás. Itt komoly műfajnak tapsolnak minden előadás végén, nem vetkőző huszonéveseknek.
8201 • Momo Előzmény 8200 2017-09-16 21:57:00
"A "régiek" mintha elszakadtak volna a műfajtól, vagy ettől a mostani színháztól."

Hát nem. Szerintem inkább ettől az oldaltól szakadtak el. Elment a kedvük tőle.
8200 • parampampoli Előzmény 8199 2017-09-16 20:32:25
Nagyon egyetértek a leírtakkal. És halkan megjegyzem: mikor a momus olvasója lettem, emlékszem, egy-egy premier után ment a vita, naponta 3 oldal bejegyzéssel, rengetegen jártak az előadásra és írtak is róla. A mostani Bánk után pár bejegyzés volt mindössze. A "régiek" mintha elszakadtak volna a műfajtól, vagy ettől a mostani színháztól. Jómagam valamikor havi 15-ször ott voltam, idén tán egész évben lesz annyi alkalom. Telramund a múltkor írta, hogy még annyiszor se.
8199 • telramund Előzmény 8197 2017-09-16 19:25:56
Azért ez nem teljesen így van:
1.Van olyan ember (magam is ismerek többet közülük,de itt is működik néhány)aki a pénzéért kapni akar valamit,élményt például évente néhány alkalommal.Lelkesedik,tapsol mosolyogva távozik.Én is ezt teszem a musiceleknél,ha véletlenül odatévedek egyszer.(bár ott sem független a fülem)Aztán ,ha olyan skláger jön ,mint a Hazám ,hazám tapsol önfeledten,hiszen hallotta milliószor a rádióban ,aztán itt ,ott.
2./Aki a fél életét operák hallgatásával és pfuj a műfaj íránti lelkesedéssel tölti,esetleg ismeri a kotta minden hangját és hallotta a művet 15o-szer annak ez a Bánk nem fog tetszeni az biztos.Így a nézőtér többsége lelkes az amatőr produkcióknál is.A kritika létező dolog.Azt sajnos egy művésznek is el kell viselni ,ha tetszik,ha nem.Bármennyire is fájdalmas,de nyugodtan leírhatom,hogy jobban értek a torokhoz,mint az énekesek 8o %-a.Azért sem kínoztam magam egy felvonás után,mert hallottam ,hogy rossz helyen járok aznap este.A baj az ,hogy akik vezetik a színházat nem biztos,hogy képben vannak egyes szerepek kiosztásánál,mert az mióta világ a világ nem csupán a tehetségen múlik..Az valóban igaz,hogy egy kezemen meg tudom számolni,hogy a tavalyi évadban hány előadásról jöttem el feldobva.Többnyire koncertszerűen adták azokat elő.Szóval az nem mérvadó,hogy a szomszéd néni,bácsi mennyire jól érezte magát.Én is szeretném!De ehhez nem elég,hogy megvettem a jegyem akkor minden oke,mert...stb..stb nem ismétlem a fentieket.Magam részéről néhány évre a Bánk bán téma lezárva.
8198 • parampampoli Előzmény 8197 2017-09-16 18:42:27
Biztos tudsz róla, hogy a Barátok közt című sorozatot is rengeteg imádják, sőt: a Való világ reality show is őrült népszerűségnek örvendett.
8197 • Momo Előzmény 8196 2017-09-16 18:03:59
"Persze, ez az új módszerek egyike a szakmaiság, az értékek relativizálására."

Ja, igen. :-))))

Ha hiszed, ha nem, a színházi előadások nem a kritikusoknak, meg a szakmának születnek, hanem az érdeklődő, nyitott közönségnek. Ők adják a fizető nézők 99%-át. Ahogy Beethoven sem a szakmának, meg a kritikusoknak írta a műveit, hanem azoknak, akik nyitottak, és kíváncsiak voltak rá.
Ettől még igazad lehet, amikor egy énekes hangi problémáiról írsz. De, lehet, hogy összességében a közönségnek nem olyan élvezhetetlen a teljes produkció, mint amilyennek te látod.

És szerintem nekik is igazuk van, amikor merik (és egyáltalán tudják) élvezni a színházat. Ha az ember azzal van elfoglalva bármi közben, hogy el tudna képzelni jobbat is, akkor menthetetlenül boldogtalan lesz. Ez még a vajas pirítósra és a lecsó evésre is igaz, nemhogy egy opera előadásra.
8196 • parampampoli Előzmény 8195 2017-09-16 17:46:32
Persze, ez az új módszerek egyike a szakmaiság, az értékek relativizálására. Én elhiszem, mert szomorúan tapasztaltam, hogy a közönség tapsolt. De akikkel én beszéltem az előadásról, és régóta hozzáértő embernek tartom őket korábbi véleményeik alapján, egytől egyig teljes és merev elutasítással fogadták ezt a Bánkot. Nekik hiszek. A többiek tapsoljanak.
8195 • Momo Előzmény 8193 2017-09-16 17:41:09
Egyébként értem én a kifogásokat. Sokszor igazak szerintem is, csak ettől függetlenül sokaknak mégis sikerül élvezniük a produkciókat.

És azt hiszem, nekik is igazuk van.

Sokat számít, ki mire koncentrál. És amikor itt a totálisan elutasító, az előadások élvezhetetlenségét hirdető kritikák/hozzászólások jelennek meg, akkor midig eszembe jut az a sok ezer ember, aki lelkesen tapsol. Ők nem kritikus elmével, hanem az egyszerű néző nyitottságával ülnek be előadást nézni. És boldogan távoznak. A kritikus meg keserűen.

Szóval a negatív ítélet, a rossz közérzet nem valami általános érvényű dolog, csak egy a nézőpontok közül. És mindenki maga dönti el, hogy jól érzi-e magát a pénzéért, vagy sem.

8194 • parampampoli Előzmény 8190 2017-09-16 17:26:36
Rendkívül plasztikusan írtad le azt az érzelmi és közérzeti állapotot, amellyel az ember végigszenvedi ezt a Bánk bánt! Köszönöm.
8193 • parampampoli Előzmény 8192 2017-09-16 17:22:00
Ne tedd semmiképp! Annyit nem ér az egész, és rólad egy rossz szó el nem hangzott, sőt.

Ha ismerősödnek tetszett, az operához nem ért, ezt írásba adom.

Amúgy... Molnár Levente három egymás utáni napon énekelte Bánkot, mert a váltótárs beteg lett. Most teszik jégre szerencsétlent. Mit gondol az Operaház vezetése, hogy ezt meg lehet csinálni énekesekkel? És a közönséggel? Akinek tavalyhoz képest dupla árakon prezentálnak előadásokat hangtalan, kivéreztetett énekesekkel? Ha a főigazgató és a művészeti főtitkár énekesek lettek volna -- szerencsénkre nem lettek -- akkor is ezt szeretnék, hogy tegyék velük?
8192 • Momo 2017-09-16 12:38:51
Még jó, hogy van ismerősöm - az itt hozzászólóknál nem kevébé operához értő ember - akinek mindkét szereposztással tetszettek a Bánk bán előadások.
Mondom, még jó, mert egyébként öngyi lennék...

:-)))
8191 • nickname Előzmény 8190 2017-09-16 09:22:15
és Szemere Zitát se tudta hova tenni. Mi a francnak kellett neki adni Melindát, mikor lenne rá elsőrangúkoloratúrszoprán énekesnőnk? Szemere nem megrendítő, hanem életem egyik leggyengébb, élőbe hallott Melindája. Se íze, se bűze nem vol az alakításának. A finomabb zenei megformálások amúgy is hiányoztak az egész előadásból. Semmi árnyalat, szín, semmi szélesebb érzelmi spaletta.
8190 • nickname 2017-09-16 09:19:37
Mivel azt hallottam, hogy ez mégse az a verzió,amire számítottunk, meg elolvastam az Operavilág cikkét is, ami szerint nyomokban ősváltozatot is tartalmaz - tegnap mégis megnéztem a premiert, mert kíváncsi lettem rá, hogy milyen változat adatik.

Melinda szólama dekolorált - a Tisza-parti jelenetet ilyen laposnak és unalmasnak még nem volt alkalmam hallani. Molnár Levente egy nulla! Borzalmasan nem szól semmiről az egész alakítása, csak arról,hogy Bánk nagyon komoly, nagon szenved, és annyira pocsékul énekel, hogy életem legrosszabb Bánkját produkálta! A zenekar borzalmas volt, a második részt végig szenvedtem. Kínomban a földet, a plafont nézegettem és számoltam a perceket, mikor szabadulhatok ebből a zenei agyrémből. Nem tudom hogy képzelték ezt. Egyszerűen annyira előkészítetetlen az egész előpadás. A tavalyi szegedi premieren látszott a gondos zenei irányítás. Itt sokszor mintha nem is énekeltek volna a főszereplők, hanem deklamálva beszéltek volna, vagy én nem is tudom. Katasztrófális volt! Ennek fényéven a 2012-es Hunyadi premier egy etalon volt! Nemcsak Erkel, de Rékai Nándor és Nádasdy is forod a sírjában, hogy az ő bariton változatukra hivatkozva mit műveltek nemzeti operánkkal!
8189 • telramund Előzmény 8183 2017-09-14 16:45:47
Ismerve a különlegességekhez való vonzalmad megértem,amit írtál.Én inkább az előadás hangzás színvonalát kifogasolom,valamint a zenei összekavarást,ami a művel történt.
8188 • Búbánat Előzmény 8187 2017-09-14 16:43:00
Talán most sikerül jól leírnom: Simándyval, Ilosfalvyval
8187 • Búbánat Előzmény 8186 2017-09-14 16:41:51
Simándyval, Ilosfalyval
8186 • Búbánat Előzmény 8185 2017-09-14 16:38:49
Én szerettem Simándyvak, Ilosfalval, Molnár Andrással, és sok más tenorral hallani Bánk szólamát. Mondhatni, másokkal együtt ahhoz a generációhoz tartozom, akik ez a Nádasdy-Rékai- féle átdolgozott változat jelentette "a" Bánk bánt. Korábban soha nem hallottam ezt a tenorszerepet baritonnal. Most rácsodálkoztam erre; szokatlan volt ez a baritonális hangzás a fülemnek, de elfogadom. Lehet ennek is létjogosultsága. Persze, biztos vagyok abban, hogy visszafog térni a megszokott, tenor hangra írt "eredeti" formáció is. Szerintem, mindkettőt lehet szeretni. Ezért- vagy azért...
8185 • Edmond Dantes Előzmény 8183 2017-09-14 14:07:32
Mint Móriczka :-) mindig ugyanazt kérdezem ebben a témában, ezúttal tőled, én is minden egyebet félretéve: nem borítja-e fel a hangzásarányokat egy gyakorlatilag tenortalanított, másrészt öt (5) baritonszereppel -szó szerint- súlyosbított Bánk bán? "Mellesleg" (nem mellesleg) a legelső Bánk (Ellinger József) is tenorista volt, tehát a "legősibb" változatot is tenorista énekelte.
8184 • Pristaldus Előzmény 8181 2017-09-14 12:17:28
Mi is alig ocsúdtunk fel a premier végén, és töröltük lecsurgó könnyeinket! Csak mi nem a gyönyörtől és a meghatódottságtól, hanem a dühtől és a szomorúságtól, amiért ilyen gyenge énekesi színvonalat, és a műhöz méltatlan rendezést kellett elviselnünk!
8183 • Búbánat Előzmény 8182 2017-09-14 10:36:08
Én csak a tegnap esti előadást láttam; nem véleményeztem a rendezést, sem külön nem tértem ki az énekesek produktumára - mely számomra is nem jelentett egységes színvonalat, inkább hullámzónak mondhatom. De ebben szándékosan nem mélyedek itt bele; a bariton-változatra mint érdekesség tekintek és ugyanakkor számomra fontos Erkel zenéje "eredetiségéhez" való megközelítés, ahogyan a dramaturgiában is, de a visszanyúlás a szövegkönyvben Egressy librettójához sem zavar... Mindig jobban szeretem az autentikus megközelítés, mint a későbbi átdolgozásokat, noha az utóbbi vált közkinccsé, megismerhetővé, elérhetővé a legutóbbi időkig. Ezért is örültem már évekkel ezelőtt, amikor először hallhattam - koncertszerűen Erkel remekművének "leporolását", "megtisztítását", részben és részlegesen visszatérve az "ősibb" változatokhoz. Úgyhogy ezt a mostani rendezést még ha felemás eredménnyel is valósul meg, ennek a hatását éreztem ki a tegnapi Bánk bán előadás színre hozásából, amit így értékelem. Vidnyánszky rendezésében pedig helyenként vannak jó ötletek, amikkel azonosulni tudok.
8182 • telramund Előzmény 8181 2017-09-14 10:17:31
Kedves Búbánat!Biztos,hogy ugyanazt az előadást láttuk néhány nap eltérésével?
8181 • Búbánat 2017-09-13 22:59:16
Amikor a ma esti előadás végén még alig ocsúdtunk fel a Bánk bán opera fináléjának lelkileg megrázó tragikumából, és még az arcunkon lecsurgó könnyeket töröltük (titkon), és közben már oldódva, tapsoltuk a színpadra kilépő szereplőket, egyszerre, szinte minden átmenet nélkül, hatalmas kacajra fakadt a nézőteret megtöltő, a művészeket ünneplő közönség: érkezett Melinda (Szemere Zita), kinek szánt feldobott virágcsokor telibe találta a művésznő mellett álló gyanútlan, mit sem sejtő Biberach arcát (Geiger Lajos), aki szinte belekábult az ütés erejétől, fogta is a fejét utána; de aztán kapcsolt, lovagi módon féltérdre ereszkedve Melinda előtt, hódolva, átnyújtotta neki a közben kissé megtépázott csokrot. Persze, hogy senki nem állhatta meg – fent a színpadon és lent a közönség körében sem - nevetés nélkül ezt a mulatságos szituációt. Ekkor már zúgott a vastaps, a főszereplőknek, de minden szereplőnek, énekkarnak, hangszereseknek és a karmesternek is kijárt ebből valami, hiszen zeneileg egy ragyogó operaelőadást élvezhettünk; jómagam pedig újra örömmel vettem, hogy szakítva az elmúlt évtizedek hagyományával, volt mersz a színház vezetőségében ezt a "kevert", és baritonra hangolt Bánk bán-verziót bemutatni-színpadra alkalmazni, a tradíciókat felrúgva, valami újat hozni, alkotni. Köszönet érte!
8180 • nizajemon Előzmény 8179 2017-09-13 10:35:25
Nem nekem nem tűnik fel a mai világ mivolta,hanem úgy érzem,hogy Alföldi Róbertnek.Ezt olvasom a nyilatkozataiból ki.
8179 • Edmond Dantes Előzmény 8178 2017-09-13 09:58:04
Nézz körül. Nem tűnik fel, hogy mi milyen világban élünk? És hogy azt a világot, amiben élünk, 100, 60, de még 20 évvel ezelőtti eszközökkel sem lehet megjeleníteni a színpadon? Illetve lehet, de az részben anakronizmus, részben valamiféle menekülés éspedig éppen abba a virtuális világba, amit te Alföldi Róbert világának tulajdonítasz. A való világ (és annak hiteles színpadi megjelenítése) biztosan nem a "régi nagyok" világa. Az általad említett virtuális világ éppenséggel a "régi nagyok" operamúzeuma. Az élő színpad, színjátszás, operajátszás viszont nem múzeum, nem lehet múzeum.
8178 • nizajemon Előzmény 8176 2017-09-13 07:33:38
Egyre erősebb bennem az érzés,hogy pont Alföldi Róbert él egy virtuális világban,amely világ nem engedi a valós történések megélését.Búra alatti világ ez,mindig van 3-400 lájkoló,akik miatt azt hiszi,hogy mindenki osztja a véleményét.
8177 • IVA Előzmény 8174 2017-09-13 00:25:35
Stanisław Wyspianski Akropolisza Bárka-beli előadásának első részében Zsótér Sándor már 2006 októberében megelőzte ennek a megemelt tárgyi környezetnek a világát. Illetőleg már korábban is.
8176 • IVA Előzmény 8171 2017-09-13 00:10:16
Példás-e, vagy sem, egyezni is szoktak a véleményeink (olykor a Tiéddel is), de ha mindig egyeznének, nagyon unalmas lenne a fórum. Hozzászólásom egyébként nem csak Alföldi Róbertről szólt.
Nem szükséges utalnod a világvégére. Amikor vezérigazgatói mandátuma lejárt, Alföldi elhintette ugyan azt az életérzést, hogy ellehetetlenítették, ebben az országban nem lehet már dolgozni, de a felé dobott mentőövek meggyőzték arról, hogy van élet a Nemzeti vezérigazgatósága után is, van színház a Nemzeti falain kívül is. Igen sokat játszik és sokat rendez, előadásainak megtekintését nem tiltják és nem büntetik, tehát az „ameddig követheti” utalás nem aktuális, hanem hisztériakeltés.
Nem csupán az ő közönsége fizet. Én világéletemben fizettem a színházért, a kultúrcikkért, nem fizetett vagy kedvezményes élményeim száma oly elenyésző a megfizetettekhez képest, hogy azok csak kivételként erősítik a mindig fizetés szabályát. Fizettem Vidnyánszky Nemzeti (→ Magyar) színházi, Új színházi, Csokonai színházi és operaházi rendezéseiért, soron következő Bánk bánjáért, fizettem Alföldi vígszínházi, Budapesti kamaraszínházi, valamennyi bárkás, sőt szentendrei rendezéséért is, noha az ő közönsége sem voltam, és akkoriban ez nem volt politikaitüntetés-jellegű cselekedet, mint a Nemzetibe járás Alföldi ciklusának utolsó ½–1 évadjában. És ha most nézni akarnám Vidnyánszky rendezéseit a Nemzetiben, akkor sem tehetnék mást, mint teljes árú jegyet váltani az interneten vagy a kasszánál, pénzért.
8175 • parampampoli Előzmény 8174 2017-09-12 23:08:57
És biztos formálják is - már aki hagyja. Néha nem haszontalan, ha az embernek van kialakult értékrendje, ízlésvilága.
8174 • Héterő Előzmény 8173 2017-09-12 22:30:01
:-)
Egyébként másutt is vannak ízlésformáló rendezések... Ugyanaz a tragédia Barrie Kosky -módra 2007-ben a Komische Oper Berlin színpadán.
8173 • parampampoli Előzmény 8172 2017-09-12 20:55:13
Nézd meg az új Bánk bánt!
8172 • Héterő Előzmény 8168 2017-09-12 18:35:12
Az a bizonyos Gluck Iphigénie en Tauride című opera volt operanézői pályafutásom első és egyetlen esete, amikor előadás közben távoztam a nézőtérről.
8171 • Edmond Dantes 2017-09-12 17:00:24
Örülök, hogy ilyen példás avagy példátlan egyetértés van Alföldi Róbert"ileg"...a közönség(e) nem kevésbé példásan/példátlanul és fáradhatatlanul követi -ameddig követheti mindenhová, ahol játszik és/vagy rendez itthon és külföldön...és az ő közönsége még fizet is érte, hogy követhesse.

PS Mi is a gond vele, ha nem a tizenéves vagy Armeles, hanem pl. a 2014-es Gluck-rendezését nézzük? Színházi újabb munkáinak értékelésével itt nem untatnám T. Fórumtársaimat...talán majd a Társművészeteknél, ha alkalom adódik.
8170 • parampampoli Előzmény 8168 2017-09-12 13:12:38
Bizony így.
8169 • telramund Előzmény 8168 2017-09-12 12:17:32
Pontosan így van.
8168 • IVA Előzmény 8164 2017-09-12 01:23:13
Alföldi operai téren folytatott ámokfutásáról csak a Szegeden rendezett Faust és Rigoletto tévé-közvetítéseiből van tapasztalatom. (OFF: Nemzeti színházi vezérigazgatóként mindkettőjük hatalomra jutásának és regnálásának történetét át- meg átjárják politikával átitatott, kívülről-belülről megrázóan visszataszító mozzanatok, amelyek könnyedén elhomályosítják a nem létezőt: a tehetséget. Márpedig a Nemzeti Színház minőségét és tekintélyét hagyományosan nagy igazgatóegyéniségek biztosították. Például, Major Tamás, akinek rettegett személye, politikusi vénája és hatalomgyakorlása is erősen megosztotta kortársai és az utókor ítéletét, rendezői talentuma és színészi nagysága azonban vitathatatlan.)
8167 • Edmond Dantes Előzmény 8166 2017-09-11 17:20:30
Már hogyne volnék kíváncsi a véleményére!
Színházi életünk...nos olyan, amilyen. Ha kérdezné(nk) a színházi életet: hogy van? talán úgy válaszolna, ahogy Rodolfo énekli: "E come vivo? Vivo." - tömören és velősen és semlegesen. De ez a téma itt off (lenne).

Ami viszont nem-off azaz "on": világéletemben szerettem én is a szép hangokat. Azaz: a jó hangokat. Talán nem minden szerephez kell "szép" hang. Jó és jól képzett hang igen. De ezt ön jobban tudja. Az operarendezésekre azonban ma már nem tudok és talán nem is lehet "fütyülni". Nézetem szerint az operák túlnyomó többségét "el kell adni" éspedig nem csupán szép/jó hangokkal. Rendezés, díszlet-jelmez, látvány(elemek), színpadi mozgás és még más dolgok, amik miatt az operát mint a legkomplexebb színpadi műfajt szokás emlegetni, természetesen mindennek valamiféle összhangban kell(ene) lennie-maradnia a zenével...de innentől fogva ismét bejönne a "rendezői rémuralom" toposza, úgyhogy nem is folytatom. Az viszont biztos, hogy arról nem a rendező/k tehet/nek, ha MÁO-ban valóban kevés -lenne- a "kellemes" hang.
8166 • telramund Előzmény 8165 2017-09-11 16:44:07
Bár beírásomat senkinek sem céloztam,de ez a név ugrott be.Ennyi volt nem több.Engem a rendezések soha nem érdekeltek (az utóbbi 10 évben teszem hozzá). Ön reagált rá.Ha kíváncsi a véleményemre jelenleg egy rendezőt sem favorizálok,mert "elszakadtak" a művektől.A jelenlegi színházi életeben idegenül mozgok annyira,hogy a bizonytalnra bizony nem is váltok jegyet.Megülök a szép emlékeimen.Lassan ez vár az operalátogatásokra is.Én ugyanis a hangok szerelmese vagyok és fütyülök a rendezésekre.Jelenleg pedig egy kezemen meg tudom számolni a számomra kellemes hangokat az Operaházban.
8165 • Edmond Dantes Előzmény 8164 2017-09-11 10:02:25
Alföldi Róbert Gluck-rendezése MÁO-ban (2014) annyira hagyományos, hogy ne mondjam: "tisztelettudó" volt, hogy már-már unalmasan klasszikusra sikerült. Nem tudom hol, mikor, melyik operarendezésében futott ámokot, de most Vidnyánszkyról és az ő új Bánk bánjáról van szó és Vidnyánszkyval kapcsolatban nem is én használtam az "ámokfutás" kifejezést.

Egyébként Bánk bánja is ki- és lefut majd mint pl. a nekem rémisztő emlékű Mesterdalnokokja. Láb- és keze nyoma azonban talán mindörökre ott marad a magyar színházi (és operai?)szcénában, POSZT-tól a Nemzetiig, Kaposvári Egyetemtől és az ottani színészképzés következményeitől kezdve az Operáig...és saját, tehetségesnek tartott fiáig, aki a jelek és saját nyilatkozatai szerint minél előbb kiszabadulna édesapja árnyékából.
8164 • telramund 2017-09-11 08:56:05
Még mindig jobb ,mint Alföldi operatéren folytatott ámokfutása.
8163 • IVA Előzmény 8157 2017-09-11 01:48:40
Addig is azt ajánlom, hogy – amint a rendszerváltás és az azóta eltelt 28 év valamennyi politikai és gazdasági hibáját, ősbűnét és bűnét nem lehet számonkérni az aktuális kormányon – óvakodjunk attól is, hogy id. Vidnyánszky Attila »"költői szimbólumokkal" teletömött álomvilága, illetve névjegye« színházi és operai életünkre való rátehénkedésének felelősségét kizárólag a jelenlegi kormány kulturális vezetésének, illetve az Operaház jelenlegi vezetésének a nyakába varrjuk. Jómagam dátum szerint 1999. október 9. óta követem figyelemmel Vidnyánszky tehetségtelenségének, illetve áltehetségének ámokfutását, amelyhez azóta nemcsak a mindenkori kormányok kulturális és színházi vezetői adtak szabad utat, sőt támogatást, hanem a „színházi szakma” is, beleértve „költői szimbólumoktól” ájuldozó újságírókat, kritikusokat is, akik aztán nem győztek ámulni azon, hogy mekkora szellemet varázsoltak elő a cilinderükből. Kissé népiesebben: most ők is megehetik, amit főztek.
8162 • parampampoli Előzmény 8161 2017-09-10 22:26:23
Hát, vértezd fel magad mindenre...
8161 • IVA Előzmény 8160 2017-09-10 21:17:13
Megtisztel az érdeklődésed, kedves Parampampoli. Az előadást csak a hét második felében nézem meg, mindkét szereposztással. Addig biztosan tökéletesre csiszolódik. De az igazat bevallva: félek.
A 8150. sz hozzászólást úgy értelmeztem, hogy a Te elemzésedre is számíthatunk, amit én is alig várok.
8160 • parampampoli Előzmény 8148 2017-09-10 19:01:50
Én alig várom, hogy IVA kivesézze a rendezést úgy, ahogy szokta ! -:)
8159 • parampampoli Előzmény 8158 2017-09-10 19:00:19
Így van.
8158 • Livingstone 2017-09-10 15:13:58
Semmivel sem rosszabb rendezés a Bánk bán, mint az utóbbi évek semmitmondóan katasztrofális rendezései! Hanem itt most már tényleg felháborítóan rossz énekesi produkciók születtek, kezdve a kritikán aluli hangi kondícióban levő bariton nagy úrtól a iciripiciri hangú feleségén át a falzett énekes tenor csábítóig! Simándy, Ilosfalvy, Osváth forog a sírjában, de Palánkay Klára és Komlóssy Erzsébet is!
8157 • Edmond Dantes Előzmény 8148 2017-09-10 09:29:54
Nem láttam a premiert, de az ön rövid leírása plasztikusan jeleníti meg Vidnyánszky Attila "költői szimbólumokkal" teletömött álomvilágát, azt a névjegyet, amit ő folyamatosan letesz, amivel ötödik éve eteti a Nemzeti Színház nyögvenyelős, szenvedő, középiskolás-telt házas avagy lezárt erkélyes (negyed-fél házas) közönségét. És ez még ki tudja meddig, így lesz ott.
8156 • telramund Előzmény 8151 2017-09-10 08:21:14
Jobb is!
8155 • telramund Előzmény 8154 2017-09-10 08:19:39
Hát akkor sokat kellett várni,hogy 2óra 3o perc után valaki jónak tűnjön.Egyébként Bakony Marcell jó hang,többet is foglalkoztathatnák.Ebben a szerepben nem láttam,de nem hiszem ,hogy az egész előadáson II Endre szerepe nagyot fordított volna.Aki halálra ítélte a Bánk bánt sikerült neki!A többit lásd az Erkel Színhátz topicban.
8154 • ebera Előzmény 8153 2017-09-10 00:46:43
Nehéz bizony, de rosszabbra számítottam! Bakonyi Marcellt most hallottam először, nekem nagyon tetszett.
8153 • Petyus Előzmény 8148 2017-09-10 00:06:57
A himnusz zenekari megszólaltatása valóban érzéketlen volt, de kárpótolt, hogy a nézőtér énekelt.
Az előadásról azt írom elsőre: nehéz áthangolódni a bariton változatra.
A többiről később.
8152 • perempe Előzmény 8149 2017-09-09 23:43:49
+1

nekem is el kéne adnom a jegyemet.
8151 • Momo 2017-09-09 23:31:53
A Palló Imrének átírt változat anyagát 1953-ban kölcsönadtuk Novoszibirszkbe, azóta nincs meg.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Kürtösi István (fagott)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Liget Regina
"Liszt kukacok akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
FAURÉ: 6 Impromptu Op.86
DEBUSSY: La Fille aux cheveux de lin
SATIE: Gnossiennes
FAURÉ: Une Chatelaine en sa Tour, Op.110
RAMEAU: Pieces de Clavecin (részletek)
TOURNIER: Féerie

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű)
Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
Műsorvezető: Kovács Sándor
HAYDN: D-dúr vonósnégyes, Op.20. No.4.

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Christopher Maltman, José Fardilha, Laura Aikin, Lucy Crowe
Budapesti Fesztiválzenekar
Rendezte és vezényel:
Fischer Iván
MOZART: Don Giovanni

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Romeo Szmilkov (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Widmung
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 ('Hammerklavier') - 3. Adagio sostenuto
WAGNER-LISZT: A bolygó hollandi - ballada
LISZT: Szürke felhők
LISZT: Unstern!
LISZT: 18. magyar rapszódia
NENOV-SZMILKOV: Holy Mother
NENOV: Toccata
LISZT:Slavimo slavno, Slaveni!

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Dolfin Balázs, Matuska Flóra, Tomasz Máté, Virág Mátyás (cselló),
Méri Péter, Molnár Marcell, Szilasi Dávid és Radnóti Róza (zongora)
"Belvárosi Művészeti Napok"
SCHUBERT: Arpeggione sonata D 821
MENDELSSOHN: B-dúr szonáta csellóra és zongorára Op. 45. No. 1.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
BARTÓK: 1. Rapszódia
KODÁLY: Adagio
JANÁČEK: Pohádka

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Haja Zsolt (ének)
Nemzeti Énekkar (Somos Csaba)
Eckhardt Gábor (zongora)
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek
Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Somos Csaba
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar Rondó
KODÁLY ZOLTÁN: Kádár Kata balladája
KODÁLY ZOLTÁN: Túrót eszik a cigány
KODÁLY ZOLTÁN: Mátrai képek
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar népdalok
a Kállai kettős eredeti dallamai
KODÁLY ZOLTÁN: Kállai kettős

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várjon Dénes (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: 16. (D-dúr) zongoraverseny, K. 451
BARTÓK: 3. zongoraverseny, BB 127
BRUCKNER: 9. (d-moll) szimfónia

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar

20:00 : Budapest
Trafó

Harjinder Pal Singh (Santur), Bhupinder Singh Chaggar (Tabla)
16:00 : Vonyarcvashegy
Kossuth utcai rendezvény tér

Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

18:00 : Pusztaszabolcs
Római katolikus templom

Hock Bertalan (orgona)
SOTE orvos-zenekar
vez.: Tardy László

18:30 : Solymár
Római katolikus templom

Szokolay Bálint Női Kar - Solymár
Solymári Férfikar
Karnagyok: Blazsek Andrea, Mózes Krisztina, Fábián Attila
Kelemen Istvánné tanár-karnagy születésének 100 éves jubileuma alkalmából
"De Angelis" gregorián mise
19:30
GOUNOD: C-dúr mise

20:00 : Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

Kállai Quartet:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű),
Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
"Quartettissimo VIII- Európai Vonósnégyes Fesztivál"
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes „A halál és a lányka”
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes No3, Op.30

20:00 : Pécs
Kodály Központ

Kolonits Klára (ének)
Pécsi Szimfonietta
Pannon Filharmonikusok
Vez.: Bogányi Tibor és Prof. Dr. Lakner Tamás
"XXI. Európai Bordalfesztivál - Gálakoncert"
A mai nap
született:
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)