vissza a cimoldalra
2020-01-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Bartók Rádió (758)
Kimernya? (3431)
Élő közvetítések (8358)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4668)
Palcsó Sándor (280)
Operett, mint színpadi műfaj (4211)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (606)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1856)
Társművészetek (1577)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1385)
Erkel Színház (10442)
Miklósa Erika (1241)
Franz Schmidt (3513)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3649)
Jonas Kaufmann (2476)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7244)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
10441   Búbánat • előzmény10440 2020-01-27 14:39:09

Kapcs. 10440. sorszámhoz

Két kiegészítést teszek előző írásomhoz  (melyek a beszámolómból kimaradtak):

Szvétek László, az Operaház kiváló basszistája,. a Budapesti Operabarátok Egyesülete egyik  vendége volt a tegnapi Klubdélután koncert-programjában.  A művészt az énekszámai előtt Fülöp Attila műsorvezető-szerkesztő abból az alkalomból is kérdezte, hogy immár 25 éve tagja a Dalszínháznak.

Szvétek László felelevenítette a kezdeteket, nagy szeretettel emlékezett meg  a zeneakadémiai-főiskolai tanáráról, Sólyom-Nagy Sándor operaénekesről, akitől nagyon sok szakmai ismeretet kapott. Arról is szólott, hogy pályakezdőként milyen hasznosak voltak számára a vidéki operaházakban eltöltött időszakok (Győr, Debrecen...) mielőtt 1994-ben az Operaház magánénekese lett, hiszen rengeteg színpadi tapasztalatra tett addig szert.  Komédiás vénáját pedig külön kihangsúlyozta, amit éneklései alatt mulatságosan  "kifejezett"...

A beszélgetés folyamán persze szóba került az oldala mellett ülő feleségével, Gál Erika operaénekessel való megismerkedésük is; a témában a harmadik vendég, Rálik Szilvia tett hozzá kedves, magánjellegű közlést - aki az énekes-házaspár szoros barátjaként osztott meg velünk erről apró információt: sokat utaztak együtt hármasban külföldi fellépésekre, így szemtanúja lehetett a történéseknek...  

Rálik Szilviának egy zavarbaejtő kérdést is feltett Fülöp Attila:  volt-e része és ha igen,  milyen érzésekkel állt hozzá Salomeként a Hétfátyol tánc alatt teljesen ruhátlanul megjelennie a nyílt színen? A színpadon és a nézőtéren hatalmas kacagást keltett ez a kissé frivol, provokatív kérdés és bizony Rálik is kapkodta a levegőt és nehezen keresgélte a megfelelő szavakat, hogy megfogalmazza "igaz" válaszát. Mindenesetre annyit megjegyzett, hogy "anyaszült meztelenre" nem vállalkozott sohasem, ugyanakkor kifejezetten élvezte, ahogy csábosan fátylait dobálta le magáról, és mennyire szereti közben magát a táncot. 

10440   Búbánat 2020-01-27 02:37:15

A Budapesti Operabarátok Egyesületének az évad második, meghirdetett Klubdélutánján voltam tegnap (január 26-án)  az Erkel Színházban.

Bár már az Operabarátok sokadik Klubdélutánján lehettem jelen, de előtte mindig jóleső izgalommal és nagy várakozással készülök az újabb eseményre és zarándokolok el az Erkel Színházba, hogy a kedvelt és kedvenc operistáimat „civil" oldalukról is jobban megismerjem, közelebbről is láthassam őket a színpadon (mindenki oda ül, ahova akar), és hallgathassam mit énekelnek a műsorban - valami szépet, különkegeset.  De nem csak éneklésükre vagyok kíváncsi, hanem „prózájukra” is: mit mesélnek magukról, mit osztanak meg a műsorvezető házigazda - szerkesztő, FÜLÖP ATTILA (az Operaház egykori tenoristája)  kérdéseire válaszolva, ami a közönség számára is érdekes, színes hír lehet szakmán innen és túl.  Ráadásul még „beszélgetős” vendég is érkezik, ezúttal KARCZAG MÁRTON, az Operaház Emléktára vezetőjének személyében.

Amikor elfoglaljuk helyünket a nézőtéren, Fülöp Attilát már ott látjuk ülni a kis asztala mögött a színpad előterének jobb sarkában: körülötte székek, az asztalon annyi mikrofon, ahány szék…, és frissítők.  A színpad bal oldalán helyezkedik el a zongora. A színpadon a hátteret a Giselle balett aznapi matiné- és esti előadásának színpompás díszletei jelentik.

A koncert előtt mindig az Egyesület elnöke – SZINETÁR MIKLÓS rendező, volt főigazgató – üdvözli-köszönti az operabarát tagokat és pár mondatban előrevetíti, hogy a műsorban mely vendégekhez lesz szerencsénk, akik annyira várják már ezt a számukra megtisztelő fellépési lehetőséget. Szinetár Miklós ezután elbúcsúzik tőlünk és felmegy az igazgatói páholyba, hogy onnét élvezze ő is a koncertet meg a beszélgetéseket a bejelentett énekművészekkel.

Úgyhogy ma sem történt ez másképp, nagy örömmel és tapsokkal fogadtuk a színpadra bejövő operaénekeseket:

RÁLIK SZILVIÁT (szoprán) és GÁL ERIKA (mezzoszoprán) - SZVÉTEK LÁSZLÓ (basszus) házaspárt.

Zongorán közreműködött: BARTAL LÁSZLÓ

A beszélgetés igen oldott, mondhatni baráti hangulatú, bensőséges légkörben zajlott, hiszen megtudtuk, hogy Rálik, Gál és Szvétek régi jó baráti kapcsolatot ápolnak egymással. Elmesélték barátságuk hátterét, történetét is; mindezt megtetézte a két operaénekesnő azzal, hogy énekszámukat követően egymást többször nagy szeretettel megölelték. 

Számomra érdekes volt az is, hogy Rálik Szilviát nem sokkal ezelőtt egy másik koncerten hallottam énekelni (Semmelweis Szalon estjén - amiről ugyancsak beszámoltam. Akkor Puccini Toscájából és Bizet Carmenjéből énekelt, most viszont a Turandot nagyáriáját hallottuk tőle, és ami meglepetésként ért: Lehár Ferenc utolsó nagyoperettjéből, az operai igényű Giudittából énekelte el a híres dalt: „Oly forró ajkamról a csók!” – a refrén előtti táncrészben pedig „besegített” Szvétek László, akinek karján keringőzött s lejtett vele pár lépést… Mesélt Pitti Katalinnal  és Misura Zsuzsával ápolt, máig tartó baráti kapcsolatáról, akik segítették mind énektechnikája, mind színpadi játszása, szerep megformálása elsajátításában, fejlődésében, érési folyamatában.

Szvétek László igen humorosra vette, jókedvűen, poénkodva, komédiázva énekelt el három ismert operaslágert magyarul: Mozart: A varázsfuvola – Sarastro áriája, II. felv. – „ Osiris, Isis itt e párnak ó égi lelket adjatok”; Ránki György: Pomádé király új ruhája – Pomádé áriája, II. felv.;  Rossini: A sevillai borbély – Basilio rágalomáriája.

Gál Erika mesélt A sába királynője nagy sikeréről: az Operaház produkciójának vendégszereplése Tel-Avivban és New Yorkban is hatalmas nagy érdeklődést váltott ki és igen pozitív visszhangokat kapott – benne a címszerepet énekli már öt éve, először a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt alkalma hozzá, azóta „érik” az alakítása, amit nagyon szereti. Mesélt Komlóssy Erzsébet operaénekesnőhöz fűződő barátságáról, aki mint aki énektanár karolta fel anno és  ez a szakmai kapcsolat a mai napig  tart, sokat ér neki. Gál Erika először Santuzza áriáját énekelte el Mascagni Parasztbecsület című operájából, majd Laura áriája következett Ponchielli operájából, a Giocondából.

Az ének-koncert utolsó számaként ugyancsak a Gioconda operából  hangzott el Laura és Gioconda kettőse Gál Erika és Rálik Szilvia közös énekében!  Megjegyzem, Rálik most tanulja a szerepet – s e kettősben is magas hőfokon, biztos hangokkal énekel -, bízom benne, hogy a következő évadban alkalma lesz a Gioconda-produkcióba teljes szereptudással beállnia!

Bartal László, az Operaház karmestere, korrepetitora itt zongorakísérői minőségében ezúttal is kitűnő partnerként állította szolgálatba tehetségét, hangszeres tudását,  művészetét.

Mondanom sem kell, a közönség lelkes tapsokkal honorálta az Operaház énekművészeinek  és Bartal Lászlónak ezt a színvonalas előadást!

A Klubdélután koncertet követő beszélgetés részében Fülöp Attila KARCZAG MÁRTONNAL, az Operaház Emléktára vezetőjét kérdezte munkájának összetevőiről, de szóba került az elkészült Opera  digitális archívuma, a Digitár, ahogyan az Operaház egykori nagyságairól (Fricsay Ferenc és  Sergio Failoni karmesterekről;  Radnai Miklós és Tóth Aladár igazgatókról)  írt könyvei, publikációi. Megtudtuk, hogy a következő munkája egy interjúkötet lesz - már folyamatban van -,  mely Kincses Veronika életét, művészi pályáját dolgozza fel – ugyancsak az Operaház kiadványai között jelenik majd meg a közeljövőben.

Úgy gondolom, ez a vasárnap délutáni Klubdélután is nagyon jól sikerült, a kitűnő előadók jóvoltából az elhangzott énekszámok szép élményekkel, gazdagítottak, egyúttal a fellépett operaénekeseink a szakma mellől bepillantást engedtek privát szférájukba, amivel még közelebb kerültek hozzánk, a hálás közönséghez.  Dicséret Fülöp Attilának, aki ezt a rendezvényt évadonként  három-négy alkalommal vezeti-szerkeszti - mindezt szívósan, kitartóan, nagy kedvvel és odaadással végzi. Köszönet érte neki is.

10439   Búbánat 2020-01-20 10:34:48

Origo.hu/MTI - 2020.01.17. 16:17

Kortárs Opera Showcase címmel három új magyar operából mutat be részleteket a Zeneakadémiával közösen a Magyar Állami Operaház január 22-én az Erkel Színház Bernáth Büféjében.

Új magyar operákból ad ízelítőt az Opera és a Zeneakadémia programja

A Magyar Állami Operaház alapító okiratban foglalt kötelessége és hagyománya új magyar művek rendelése és bemutatása. Ezen feladatának új eszközeként első ízben valósul meg a magyar kultúra napjához időzítve a Kortárs Opera Showcase kezdeményezés, amelynek célja, hogy a közelmúltban elkészült magyar művekbe engedjen betekintést.”

10438   tiramisu • előzmény10436 2020-01-15 12:39:28

Frappáns válaszod nem lepett meg!

10437   tiramisu • előzmény10436 2020-01-15 12:39:27

Frappáns válaszod nem lepett meg!

10436   takatsa • előzmény10435 2020-01-15 12:30:49

Kedves Tiramisu! Ebben a kérdésben teljes közöttünk az egyetértés: a kóla-póló kombinációban kevesebb a buborék, mint a frakk-pezsgő összeállításban.:)

10435   tiramisu • előzmény10433 2020-01-15 11:49:05

 

Van köze!! - most azonban annyira egyértelmű volt a színvonal, hogy beletrafált  valószínű, hogy kevés volt  a kólában a buborék!

10434   Károly • előzmény10432 2020-01-15 11:29:40

Kedves Takatsa! Nem a fajsúlyosságról van szó. Mondjuk, megértem Schrottot, mert nehéz lehet olyan partnerekkel, akik a szerepeiket se elénekelni, sem eljátszani nem képesek. Kíváncsi lennék Schrott őszinte véleményére, de ezt nem fogjuk megtudni. Schrott ide vagy oda, ezt az előadást még egyszer akkor se nézném meg, ha nekem fizetnének érte!

10433   takatsa • előzmény10429 2020-01-15 10:49:49

Hamburger, póló, kóla, papírpohár, mindez külsőség. Mi köze ennek a kritikájához? Van egy ember, aki a szokványos vastaps ellenére le meri írni a véleményét. KI meri mondani, hogy a király, a királyné és az egész díszes pereputty meztelen. Én becsülöm ezért, attól függetlenül, hogy nem mindig értek egyet a véleményével. 

10432   takatsa • előzmény10428 2020-01-15 10:35:43

Kedves Károly,

szerintem Schrott most is nagyon jó volt, és nagysága éppen abban mutatkozott meg, hogy nem játszotta túl a szerepét. A Figaro nem olyan fajsúlyos szerep, mint a Don Giovanni és egy szereplő nem vihette el a hátán az egész előadást. Iszonyatosan nehéz lehet egy ilyen előadás adta keretek között jó, és emlékezetes teljesítményt  nyújtani.

10431   takatsa • előzmény10424 2020-01-15 10:20:22

Kedves Lujza,

Nem kívánom Rácz Ritát megvédeni, alapvetően igazad van, de a Messiásbeli botrányos szerepléséhez képest most jobb volt, és persze jobb volt a többi női szereplőnél is. Tehát minden relatív, a rossz is lehet jó, a még rosszabbakhoz képest. Igazán sajnállak, hogy mégegyszer végig kell szenvedned a Figarót. Nekem Rost Andreából három évente egy előadás elég,  Megvallom, a művésznő nekem akkor szerzett utoljára örömöt, amikor visszamondta a Simon Boccanegrát. Most is hasonlóban reménykedtem az utolsó percig. Egyszer nyugodt körülmények között vissza kellene hallgatnia a saját előadását. Az talán segítene neki bizonyos döntés meghozatalában. Vashegyi számára nincsen javaslatom. Az az ember menthetetlen...

10430   tiramisu • előzmény10428 2020-01-15 10:03:11

Kedves Károly!   Egyetértek.  Sajnos mindez igaz...

10429   tiramisu • előzmény10424 2020-01-15 09:59:35

 Aki egy szál pólóban , hamburgert harapva, papírpohárból kólázva az előadás kezdetéig állva  keresi a feltűnést az előadások előtt -Fáy -, az mindent képes leírni!  Rácz Rita nagyon csinos , de a hangja nem operához való !  Kicsi, bántó és nincs magassága  etc.

10428   Károly 2020-01-15 09:46:14

Gyenge, nagyon gyenge a Figaro mostani felhozatala! Nekem Schrott is sokat veszített a múltkori lendületéből, de azért a különbség közte és a mieink között így is feltűnő. Molnár Levente rettenetesen gömbölyű, no nem az éneklése, hanem a kinézete! A női szólistákat soha nem hallottam ennyire halványnak, ennyire semminek, pedig sok-sok Figarót láttam életemben. Rost Andrea már csak árnyéka önmagának, az egykori remek Susanna már nincs sehol, helyette egy a hangjával küszködő, erölködő, és igaza van Fáynak!, hamisan éneklő műhangot, mű játékot, mű nőt látunk! Mellette a irinyó hangú Rácz Rita, mint Susanna, talán nem véletlenül került Rost mellé!!! A zenekar álmosan, minden inspiráció nélkül játszott. Lehangolóan.

10427   IVA • előzmény10425 2020-01-15 04:53:06

Igen, az ember lassan már azért is hálás, ha nem vágják fejbe. Azért közpénzből inkább ezt kérem vissza:
http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.10.php?as=1933&bm=1&mt=0
Sajnos a kép készültekor nem lehettem jelen az Operában, de Nádasdy Kálmán rendezésének, Fülöp Zoltán díszleteinek maradványait és Márk Tivadar jelmezeit még élvezhettem az Erkelben. Azóta az összes többit megtarthatták volna maguknak.

10426   IVA • előzmény10424 2020-01-15 04:27:43

... és füle.

10425   lujza • előzmény10422 2020-01-15 01:26:57

Valahogy én is így éreztem, végre egy előadás, ahol se a díszletek se a jelmezek nem zavarnak, sőt, hirtelen nem sok olyan opera előadást tudnék felsorolni mostanában, ahol ezek jobban tetszettek volna. Vagyis a miliő meg lett volna, pont ezért zavart, hogy a kiváló vendég mellett egyik nő gyengébb, mint a másik (kivéve Farkasréti Máriát). És hallgathatom őket még egyszer!

10424   lujza • előzmény10423 2020-01-15 01:21:28

Akinél Rácz Rita rendben van, annál valami mégsincs rendben. Talán mégse olyan tökéletes Fáy írása!

10423   takatsa • előzmény10404 2020-01-14 17:59:13

Nagyon érdekes, amit írtál. Legalább annyira érdekes, mint amit én olvastam, egy, az én bejegyzésem után fél nappal született véleményben:

https://faymiklos.hu/2020/01/13/hamisak_a_babak

Talán mégsem az én fülemben van a hiba. Tételesen az összes énekesről, és különösen a szerencsétlen Vashegyiről másnak is hasonló volt a véleménye.

10422   nickname • előzmény10412 2020-01-14 17:05:42

Én láttam az Operában is ezt a Figarót és úgy emlékszem, hogy pallók ott is voltak - pl. egy alkalommal 2004-ben Kolonits Klárával láttam a Grófné szerepében. Valóban tompán szólt a zenekar és kár érte: nem kellettek volna a pallók. Én nagyon szeretem az előadás díszleteit és jellmezeit: ahogy múlik az idő és szaporodnak a modern rendezések úgy lesz számomra ez a Figaro előadás egyre kedvesebb, mert egyre kevesebb ilyet láthatunk. Lehet ez nem jó hozzáállás és emiatt megbocsájtom  a rendezés hbáit is.

10421   Kokapu • előzmény10420 2020-01-14 16:32:27

:) Ebben van valami, egyszer hallottam Rost Andreát nevetni (valamelyik Marton Éva énekverseny döntőjének szünetében), és teljesen bennem maradt az élmény. :D 

 

Én pénteken voltam megnézni az előadást, és most pénteken is megyek. Tudtam, hogy Erwin Schrott miatt mindenképpen érdemes kétszer is (maradandó élmény a Don Giovanni), és nem csalódtam. Végül még emiatt annak is örültem, hogy a Kaufmann koncertre nem tudtam jegyet venni a Müpába. Valahogy jobban szeretem az operaénekeseket opera szereplőként látni, mint önálló esteken (bár nyilván annak is megvan a maga élménye). 

 

 

10420   nizajemon • előzmény10419 2020-01-14 14:48:50

Értem én :) Netrebko nem tudom hogyan nevet,Abban Rost Andrea világbajnok.

10419   Edmond Dantes • előzmény10418 2020-01-14 14:35:37

Csak a szójáték adta magát, természetesen  nem konkrét személyre szól..én olyant sosem :-)

10418   nizajemon • előzmény10417 2020-01-14 14:31:04

Ez az élet rendje.Egyébként Rost Andrea sem csúnyább nő mint Netrebko.

 

10417   Edmond Dantes • előzmény10416 2020-01-14 13:35:30

Netrebko Elvirázott ... valaki meg Elvirágzott ...

10416   nizajemon • előzmény10414 2020-01-14 11:25:42

Csak annyi volt a párhuzam,hogy pl Netrebko még  akkor is Elvirázott,lásd Met,amikor már nem volt szerencsés.

10415   Edmond Dantes 2020-01-14 10:06:11

Azt a 96 januári Traviatát én is láttam, elragadó Violetta volt Rost Andrea egy elragadó előadáson. Azóta nem túl sokszor láttam színpadon, inkább mint beszélgetős celebet a médiában, de van olyan, hogy egy kimagasló élmény -miként a fenti- jobban megmarad az emberben mint 10-20 közepes...attól még nem Netrebko ő..és már Rost Andrea sem (egészen).

10414   telramund • előzmény10413 2020-01-14 10:02:02

Hát az összehasonlítás Netrebkoval kicsit túlzás minden téren.Talán hátszél kérdésében lehet vitatkozni,de a hangminőség és megjelenés esetében sajnos nem.na és prersze a repertoár nagyságát tekintve sem.

10413   nizajemon • előzmény10412 2020-01-14 09:04:11

Kedves IVA,én láttam mindkettőben.Violettaként talán 96 januárjában,hangja teljében.Luciaként már erősen hanyatló korszakában, Vagy csak gyengébb periódusban fogtam ki.Annyi közös van nekem a művésznőben és Netrebkóban,hogy pályájuk során egy időben mindketten magasabb matériát kívánó szerepeket erőltettek,mint amennyi rendelkezésre állt.De ez csak szubjektív benyomás.

10412   IVA • előzmény6356 2020-01-14 04:30:16

Figaro házassága – 2019. január 10. és 12.

Galgóczy Judit Figaro házassága-rendezésével a 2016. február 12-i és 25-i Erkel színházi előadásokon találkoztam először. A rendezés számos szempontból számtalan kívánnivalót hagy maga után, véleményemről részletesen beszámoltam a 6356. sz. hozzászólásban, 2016. február 26-án.
A mára 22 évessé öregedett előadás jelentősebb, operaházi szériáit nem láttam, így nem tudom, hogy a nézőtér járásaiból a színpadra vezető, a zenekari árkon átívelő széles pallók az Operaházban elemeit képezték-e Csikós Attila díszletének és most, utóbb kerültek át az Erkelbe, vagy csak a rangos vendégművész tiszteletére akarták ezzel „felturbózni” a látványt. (2016-ban nem szerepeltek és nem is hiányoztak.) Mindenesetre egyetlen olyan esemény, dramaturgiai fordulat sincs a darabban, amelynek kiemelt be- vagy kivonulását szolgálná (az ünneplés virághajigálási ceremóniáját nem sorolom ide), sőt a darab indításakor olyan látványos, hogy azt a kettős esküvőre gyülekezés jelenetének hatása már nem tudja felülmúlni. Viszont a pallók óriási kára, hogy lefedik a zenekari árok egy részét, tompítva ezáltal a hangzást és a dinamikai hatásokat. Hihetetlen, hogy ezt zenész fülek nem veszik észre a próbán!
Erwin Schrott engem már két Don Giovanni-fellépésével megnyert magának, és nagyon tetszett az az ötlet, hogy a Figaro házassága mindkét férfi főszerepében bemutatkozik. A bizonytalansági tényezők elleni megelőző harcomban annyit tudtam tenni, hogy Schrott mind a négy fellépésének megtekintését tervbe vettem, hiszen a darabot is nagyon szeretem. Hogy az előadás korántsem kedvencem, az ellen nem tehetek, és a várakozás mámorában egyéb zavaró körülményekre sem készültem. Azt is meg kellett értenem, hogy az Operaház nem elsősorban a négyszer nézőknek akart kedveskedni legalább két teljes szereposztással, ám az első etapon túljutva ezt igen sajnálom.
Figaro baritont / basszbaritont / magas basszust igénylő szólamához Erwin Schrott hangszíne, volumene tökéletesem megfelelt. Énekesi teljesítménye, vokális és színpadi kultúrája, játékintelligenciája példaértékű. Kisujjában van a szerep, bármikor indulhat vele a lemez- vagy filmfelvétel. Senkit sem akart lejátszani vagy leénekelni a színpadról, az ünneplést sem inkasszálta hosszabban vagy látványosabban, mint amennyi abból megilleti az ünnepelt vendégfellépőt. Személyében a nézőtérről nemcsak igen rokonszenves és szeretetre méltó Figarót, hanem művészt is láthattunk.
Kissé kevésbé szerény benyomást keltett a Gróf szerepét éneklő-játszó Molnár Levente, de lehet, hogy ez az érzet csak a megformált figura rangjából és jelleméből fakad. Éneklése, játéka élményszerűre sikerült.
Élmény volt Megyesi Zoltán karakteres megszólalása és játéka Basilio szerepében, és igen tetszett Farkasréti Mária Marcellina-, valamint Gábor Géza Bartolo-alakítása is.
Még ha férfi operasztár fellépésére mentem is, alapvető, szoprán-centrikus beállítottságomat nem hagyhattam otthon. Miért is tettem volna, amikor Mozart két, jelentőségét tekintve primadonnaszereppel koronázta meg ezt a művet, amelyek énekesnők szerepálmai lehetnek, pályájukon fegyvertények.
A plebejus Susanna az operairodalom egyik legangyalibb alakja, nem véletlenül asszonya bizalmas barátnője; ő a központi gondolata annak, aki feleségnek vagy szeretőnek kívánja. Ezt a szeretetre méltóságot, szépséget ls bölcsességet mi más fejezhetné ki jobban egy operában, mint a behízelgő, szép hang és vokális megformálás? Susannának is vannak érzelmi kitörései, de ezeket – más, drámai operahősnőkkel ellentétben – sohasem fejezi ki éles, érdes, erőszakos hangokkal. A szólamát ambiciózusan éneklő Rácz Rita sajnos nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, kívánalmaknak, tapasztalatoknak; mondanom sem kell, hogy éppen a bensőséges Rózsaáriában nem tudta feledtetni a meghitt atmoszféra rendezői meggyilkolását sem.
Mellette a Grófnét éneklő Rost Andrea előnyös helyzetbe került azáltal, hogy szebb a hangszíne és jobb minőségű az éneklése. A szereppel, szólammal azonban nem azonos: jelenleg mind hangjában, mind megjelenésében, egész formátumában ízig-vérig szubrett. (Azért mondom, hogy jelenleg, mert olyan drámai szerepeiben, mint Violetta vagy Lucia, sohasem láttam Rost Andreát.) Ez nem aláminősítés, hiszen a szubrett nagyon fontos, sőt szintén meghatározó szereplője a Mozart-operáknak. Nagy primadonnák és drámai hősnők (Neményi Lili, Orosz Júlia) vittek évekig, évtizedekig egy-egy bájos- és jelentős Mozart-szubrettszerepet, például Susannát is.
Mi több, Házy Erzsébet a Figaro házassága nadrágszerepét (Cherubinót) birtokolta hosszan, vallomása szerint nagy szeretettel. Tulajdonképpen Házy „kedvéért” kezdtem Figarókat látogatni valamikor, alakítása és a Kalmár Magdáé számomra azt igazolta, hogy e figura lelkületének kifejezése úgyis a hangban és az éneklés módjában rejlik, amihez nem sokat tud hozzátenni a vastagabb színezet, hiszen egy mutáló vagy mutáláson átesett fiú úgysem mezzoszoprán lesz. Ezért nem is tudtam igazán kedvelni a mezzo Cherubinókat, számomra a kamaszfiús játékuk is inkább csak tiszteletre méltó színészi erőfeszítés marad. Így tapasztaltam ezt Kálnay Zsófia alakításában is.

10411   takatsa • előzmény10409 2020-01-13 23:34:52

Egyetértünk, egyik rosszabb volt, mint a másik. :)

Annyiban szeretném árnyalni a véleményemet, hogy Rácz Rita most azért jobb volt, mint a Messiásban. Ahhoz viszont még sokat kell fejlődnie, hogy Rost művésznőt alul tudja múlni.

10410   tiramisu • előzmény10409 2020-01-13 23:31:22

I....RR. biztosan beteg volt, mert bizony a hangja....

10409   tiramisu • előzmény10408 2020-01-13 23:28:33

Rácz Rita kár, hogy nem  énekelte el a Rózsaária egyetlen  magas hangját kihagyta ! Valamint a Grófné,- Gróf- Susanna tercettben a Grófnő szólamára (középhangok) cserélte Susanna  kétszer magas C- érintő szólamát, amelyet Rost Andrea énekelt el! - RR.  volt, mert  bizony a hangja reszelős és élesen szólt?!

10408   Beatrice • előzmény10403 2020-01-13 22:34:57

Takatsa fórumtárs beszámolójával egyes pontokon egyetértek, más pontokon nem. Schrottot én is nagyon kedvelem, jó is volt most is. Szerintem a voce maga nem osztályon felüli, de az egész jelenség magávalragadó.

Én örültem, hogy Schrott nem egyedül szerepelt, hanem egy igazi csapatjáték középpontjában állt. Vashegyi György szerintem igen jól fogta össze az egészet. Kétségtelenül más a stílusa, mint a konvencionális Mozart-interpretátoroké, már csak régizenei múltja okán is más a megközelítése, szerintem ebben Harnoncourtra hasonlít.

Rácz Rita megítélésében egyetértünk, szerintem óriásit fejlődött az utóbbi időben, hangilag és a színészi játékot tekintve is. Nagyszerűen énekelte a Rózsaáriát.

Kálnay Zsófia szerintem az előadás legszebb hangja volt, és remek volt az alakítása.

Molnár Levente igen szép hanggal rendelkezik, de mintha a hang az alsóbb régiókban nem lenne annyira kistafírozva.

Rost Andrea kérdésében csak annyiban nem értek egyet a fórumtárssal, hogy én nem az énekesnőt sajnálom, hanem magunkat, hogy nem kaptunk jobb Grófnét. A hang ki van élesedve (nem elfogadhatatlan mértékben, de engem zavar), időnként kicsit huhogott is. A hangi teljesítmény csökkenését sajnos az ő esetében nem ellensúlyozza előadóművészi bölcsesség növekedése. Interpretáció tekintetében ugyanolyan sekélyes, mint mindig évtizedek óta. Sajnos. Véleményemmel feltehetően kisebbségben vagyok, a megítélésem szerint gyenge Dove sono-ját a közönség nagy ovációja követte.

A mellékszereplők kitettek magukért, és azt is érdemes megemlíteni, hogy jól sikerültek a maszkok is, pl. remek volt Gábor Gézáé és Megyesi Zoltáné.

Úgy vélem, összességében megérdemelt volt a siker, és mindenki hozzátette a magáét, a színpadon és azon kívül is.

10407   tiramisu 2020-01-13 21:17:30

Buffo- bariton, meg pláne  nem!!!

10406   tiramisu • előzmény10403 2020-01-13 21:05:17

Almaviva gróf nem buffo-basszus szerep!! Bariton!!! 

10405   tiramisu • előzmény10403 2020-01-13 21:05:05

Almaviva gróf nem buffo-basszus szerep!! Bariton!!! 

10404   nickname 2020-01-13 09:30:52

A közönségnek tetszett az előadás. Számomra Halász Péter Cosije és Don Giovannija volt unalom a köbön és ölte meg Mozartot. Vashegyi ennél lényegesebben élvezhetőbb volt - de ebben nem fogunk egyetérteni egy Halász rajongóval. Molnár Levente, Schrott, Megyesi Zoltán és Gábor Géza tetszettek tegnap és a rendezéssel is történt valami pozitív értelemben - bár lehet lesz itt, aki majd kielemzi, hogy az apróbb változtatások ártottak és nem használtak. Nagy siker volt tegnap - én jól szórakoztam. Rost nem volt tökéletes, Kálnay Zsófiát hallottam már jobb formában, a többiek elmentek. De ettől még jól szórakoztam. A második szereposztásban mintha már nem az lenne Figaro, aki eredetileg volt  - mindenestre Schrott grófként is érdekel - most vasárnap is megyek. 

10403   takatsa 2020-01-12 23:36:35

Teltházas előadásban hallottam ma este Erwin Schrottot Figaróként. Csodálatos volt. Volt viszont egy kis zavaró tényező, mégpedig az, hogy nem egyedül szerepelt. Ott volt pl. Vashegyi György. Hallottam őt már Mozartot vezényelni (Cosi), így sok jóra nem számítottam, és sajnos nem is okozott csalódást. Akkor is és most is egy szóval lehet jellemezni tevékenységét: unalmassá tette Mozart csodálatos, csillogó és szárnyaló zenéjét. Lehet ennél nagyobb bűnt elkövetni? A szereplőkről: Molnár Levente nagyon jó volt. Testileg alaposan belenőtt ebbe a buffó-bariton szerepbe, nagy kedvvel játszott, érti Mozartot, helyenként harsány, de jópofa volt és bocsánatkérésénél valóban megállt a levegő, székhez nyomta az embert az a váratlan drámaiság, amely Mozart zenéjére annyira jellemző. Persze amikor Erwin Schrottal együtt énekelt, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy pályán játszanak, de ettől függetlenül szép, és emlékezetes teljesítményt nyújtott. A női szereplőkre térve, Rácz Rita alakítása jó volt. Persze ez a "jóság" relatív, csak a többi szereplőhöz képest értelmezhető. Cherubinoként Kálnay Zsófia abszolút szereptévesztés. Egy alapvetően nem szép színezetű, és Cherubinóhoz mindenképpen erős hang, bántó vibrátóval, nehézkes énekléssel, technikai problémákkal, nadrágszerepként elfogadhatatlan. Nagy Zsófia, mint Barbarina bájosan és szép hangon énekelt, számomra nagyon kellemes meglepetés volt. Rost Andreára régebben sokszor voltam nagyon dühös, de most már csak sajnálom. Mindent egybevetve elég vegyes érzelmeim voltak az előadást követően. Azt már megszoktam, hogy az operaház vezetése minket, közönséget, az elmúlt időben nem nagyon kényeztet. De az számomra felfoghatatlan, hogy egy Erwin Schrott kaliberű énekest miért nem becsülnek meg és miért nem tisztelnek annyira, hogy megfelelő képességű karmestert és énekesgárdát állítanak mellé az előadásra? Mert ennél, az operaház mai helyzetében is, tízszer jobb szereposztásban is ki lehetett volna állítani ezt a darabot. Miért nem lehet ma megcsinálni azt, ami az átkosban is sikerült, hogy Domingo, Obrazcova mellé Tokodyt, Sólyom-Nagyot, Polgárt, az akkori legjobbakat állították? Ennyi presztizs, ennyi önérzet sem maradt bennük?

10402   nizajemon • előzmény10400 2019-12-31 21:05:38

Mindössze 1 szopránra emlékszem aki nem oda való hanggal bír.

10401   Momo 2019-12-31 20:02:57

Ami az Népopera / Városi Színház / Erkel akusztikáját illeti:

Az eredendően rossz tervezés miatt 1949-ig egészen pocsék volt az akusztika. Bármit csináltak vele, (a hatalmas sima falfelületektől) visszhangos volt a terem, és kicsi volt a hangerő, ami az árokból / színpadról kijött.
1949 őszén komoly akusztikai tervezés (Tarnóczy Tamás) után teremtették meg a mostani viszonyokat, a bordázott falakkal (a visszhang ellen), és a színpadnyílás körül tölcsérszerűen táguló faborítással (a hangerő miatt). A hangminőség akkor vált teljessé, amikor 1961 nyarán kicserélték a nézőtér ötvenéves fa széksorait, és a maihoz hasonló párnázott székeket raktak be.
Tökéletes, teljesen kiegyenlített nem lett az akusztika (ahhoz nyilván egy új épületet kellett volna felhúzni), de sokkal jobb lett, mint előtte. Azóta beszélhetünk jó akusztikáról az Erkelben.

Azt érdemes tudni, hogy nem mindenütt egyforma a hangerő az Erkel nézőterén. Az énekesek hangja a színpadtól egyenes vonalban terjed, így a nézőtér hátsó része felé egyre halkul. A zenekar hangja viszont az árokból felverődik a mennyezetre, és a nézőtér hátsó felében csapódik vissza. Ezért a nézőtér hátsó részén erősebben hallani a zenekart és gyengébben az énekes szólistákat. Ha az embernek baja van az arányokkal, akkor ezt is érdemes figyelembe venni. (Az is tervezési hiba, hogy ilyen hosszú a nézőtér. Hasonló a régi Népstadionhoz, a hátsó sorok 50-60 méterre is vannak a színpadtól.)
Azt persze értelemszerűen tudomásul kell venni, hogy a karmester nem tudja a terem furcsaságait megoldani, és többféle arányt beállítani. Ő saját fülére (a zenekari árok széle, ugye) és az asszisztensére hagyatkozik, aki a nézőtéren fülel.

10400   Edmond Dantes 2019-12-31 19:21:57

Mindig hüledeztem, amikor az Erkel úgymond "rossz akusztikájáról" olvastam, mivel rendre -nemcsak operaelőadásokon!- éppen az ellenkezőjét tapasztaltam éspedig pl. zenekari, sőt szóló- (pl. zongora- és dal-) esteken is ... és még egy Russell Johnson sem kellett hozzá..

10399   IVA • előzmény10397 2019-12-31 17:50:43

Én pedig arra gondoltam az idézett mondat olvastán, hogy hány, az Erkelénél nagyobb nézőterű operaház van szerte a világban, ahol szintén helyt kell állniuk a szopránoknak, tenoroknak is.

10398   Klára • előzmény10397 2019-12-31 10:14:58

Egyetértek! Akinek hangja van, az betölti a teret. Akinek nincs.......Eszembejut a klasszikus vicc, a kis hegedű és nagy terem viszonyáról!

10397   -zéta- • előzmény10396 2019-12-31 08:56:37

"... az Erkelben a mélyebb hangfajok képviselői mindig előnyben vannak, mert előfordulhat, hogy szoprán, vagy akár tenor énekes hangjának vivőereje nem elégséges a nézőtér megfelelő beénekléséhez... "

Negyvenvalahány éve járok az Erkelbe, de még sosem jutottam efféle következtetésre. Akinek volt hangja, betöltötte a teret, akinek nem, az itt sem és máshol sem. Egy nem hangfajfüggő... 

10396   Amalgám • előzmény10391 2019-12-30 18:58:41

Kedves Andy, szerintem nem volt indokolt ilyen súlyos bírálattal illetni a Messiás szcenírozott változatát. A színre vitelnek ez a módja egyáltalán nem ördögtől való, és 2019 decemberében már legalább egyenrangú megoldásnak tekinthető azzal, mintha a szólisták hagyományos frakkos-nagyestélyis fellépés keretében, a kottaálványaikat markolva adták volna elő a darabot. Ráadásul Anger Ferenc rendezését én kifejezetten figyelemre méltó, magasabb művészi tudásról árulkodó alkotói munkának tartom, amelynek teljes eszköztára és szimbólumrendszere talán nem is tárul fel egyetlen előadás során a nézőnek. A darab nem egy elgondolkodtató megoldást vonultat fel, értve itt pédául az énekes szólisták azonosan öltözött karénekesekkel és balettművészekkel történő többszörözését vagy a faldöntés és újraemelés motívumát, és talán azt is meg lehet próbálni megfejteni, hogy az első sorba rendezett tizenhárom zsámolyon Krisztus helyét miért éppen egy terepszínű katonai gyakorlóba öltözött, törékeny nő foglalja el (itt most valószínűleg nem a genderelmélettel kell megküzdenünk).

A létrejött magyar fordítás vontatottságával, ismétléseivel, természetellenes hangsúlyaival, a koloratúrák problémás befogadásával nehezen élvezhetővé teszi a darabot. Meglehet, ezen hibák némelyikétől az egyszerre barokk és archaizáló eredeti szöveg sem mentes, sem az angol, sem a német változatban, de ha utólagos összevetéssel ezt több-kevesebb ponton így is találjuk majd, akkor is szerencsésebb lett volna, ha a szcenizált történet követhető szöveges tartalmát egy pergőbb, feliratos magyar fordítás adja vissza, eredeti nyelven történő énekes előadás mellett. A fordítót ne bántsuk: neki mind a zene, mind pedig az eredeti szöveg – illetve végső soron meghatározott bibliai szöveghelyek – szigorú formai és tartalmi korlátai között kellett megküzdenie feladatával, illetve a több évszázados időbeli és nyelvi szakadékkal, és szerintem eleve vesztes helyzetben volt. Ez a helyzet viszont már sajnos az alapötlet oldaláról is megkérdőjelezi a magyar nyelvű előadás gondolatának helyességét.     

Az énekes szólisták közül a legnagyobb hatást rám is Schöck Atala gyakorolta, de az osztó igazság jegyében hozzá kell tenni, hogy az Erkelben a mélyebb hangfajok képviselői mindig előnyben vannak, mert előfordulhat, hogy szoprán, vagy akár tenor énekes hangjának vivőereje nem elégséges a nézőtér megfelelő beénekléséhez. Azt hiszem, hogy most, az adott modorban énekelve mind a szoprán, mind a tenor szólista határhelyzetben lévő teljesítményt nyújtott ebből a szempontból.

Érdekes kérdés, hogy az előadott változat mennyiben követi az eredeti művet, mennyiben a Mozart-féle átdolgozást, illetve pontosan ki mit szerzett vagy írt át belőle, mivel tudtommal Mozartnál már nincs is alt szólista, a szólamot szopránra transzponálta. Meglehet persze, hogy közben Mozartot is felülbírálta valaki, vagy esetleg a két változatból egy harmadikat hozott létre, csak hát az ő személyazonossága a színlapról nem derül ki.

Az előadás balettbetétjével kapcsolatban lényegesen kedvezőtlenebb a véleményem, mint általában véve a rendezést illetően; ezt részletesebben a balettfórumban (5944) fejtem ki.

10395   vigkrisz • előzmény10391 2019-12-25 22:28:01

ebből a riportból kiderül, hogy "ki követte el" a fordítást:

https://papageno.hu/featured/2019/12/nadasdy-adam-felnott-fejjel-szerettem-meg-az-operat/?fbclid=IwAR3oXmiR0d5om81r4S9_MFKpo_ih4ZajBzybtEdnpr6Td8WuFuqGL_2mkA0

10394   andy • előzmény10393 2019-12-24 20:27:38

Nyilván volt oka Mozartnak, hogy elkészítse ezt az átiratot, de mi oka van a 21. században annak, hogy ezt játsszák. De persze nem Mozart itt az igazi gond. Te láttad az előadást? Mert ha igen, akkor érdekelne a váleményed, pl. a magyar fordításról, ami prozódiailag szerintem egy agyrém.

10393   nickname • előzmény10391 2019-12-24 07:43:02

Egy zenekari bevezetés a Soltival felvett Messiás lemezen is van. Egyébként Mozart védelmére: tudtommal a 1700-as évek második felében nem létezett régi zene, mert a korábbi szerzőket gyakorlatilag nem játsszották. Gottfried van Swieten bárónak köszönhetően azonban Mozart megismerte J. S. Bach és Handel zenéjét is és nagyra becsülte a két barokk mestert. Amikor átírta a Messiást, akkor valószínűleg az a szándék vezette, hogy újra előadhatóvá tegye a műve, a kor ízléseihez viszonyítva azt. Handel oratóriumnak szkenírozás pedig olyannyira nem példanélküli jelenség, hogy már a mester halála után nem sokkal, a 18. században előfordult, hogy Londonban szkenírozott formában adták elő legnépszerűbb oratóriumait. Ha ismereteim helyesek ezen darabjai halála uán még egy ideig Angliában nem merültek feledésbe, ellentétbe operáival. Ettől függetlenül nem feltétlenül kellett volna a Messiést ebben a formában előadni 2019-ben Budapesten, 

10392   lujza • előzmény10391 2019-12-22 03:02:38

Kedves Andy, a hiba csakis benned van, ha előzőleg megnézted a honlapot, és láttad, hogy megrendezik és megkoreografálják ezt az oratóriumot, és ezek után jegyet vettél rá! :(( Ezek szerint jó sok embert sikerült átverni, akik gyanútlanul egy szép élményre vágytak karácsony előtt. A szoprán csak ráadás mindehhez.

10391   andy 2019-12-21 23:43:26

Az 1990-es évek elején mi is beléptünk a CD korszakba. 2 havi fizetésemből vettem egy pompás Philips  CD játszót, és aztán hosszú évekig a megtakarított pénzünk nagy részét CD vásárlásra fordítottuk. Első CD-ink egyike volt az a Phiips album amelyen Gardiner vezényelte Handel Messiását.  Mit mondjak, rongyosra hallgattuk, ha egy CD esetében ez egyáltalán lehetséges. Az elmúlt években aztán ritkábban vettem elő ezt a lemezt, de a mű azóta is, hol lámpásként világítva, hol égetve és perzselve, hol pedig csak gyertyalángént pislákolva, de ott él a szívemben.
Éppen ezért nagy várakozással mentem el ma az Erkel színházba, a Messiás premierjére. Körülnézve a hatalmas nézőtéren, egy üres helyet sem láttam. Ezen - a manapság egyre ritkább - telt házon elgondolkoztam. Vajon kik ülnek ma melletem és körülöttem?  Hányan lehetnek azok, akik hangról-hangra ismerik a művet, és azok, akik most találkoznak vele először? Vajon goldol-e most arra az operaház igazgatója, a karmester, az énekesek és a zenészek, hogy milyen óriási felelőség terheli a vállukat, amikor sok-sok embernek ez lesz az első (és talán utolsó) találkozása ezzel a csodálatos művel?
Nagy várakozásomat aztán az előhang első akkordjai alaposan lehűtötték.  Mi ez? Mozart társzerzősége már eleve gyanus volt, de még valaki más is belepiszkált (belepiszkolt?) ebbe a műbe, vajon ki lehetett az? Ki vette magának azt a bátorságot, hogy zenei bevezetést írjon és ezzel megváltoztassa Handel művét? Amikor aztán énekelni kezdtek, kétségbeesésem csak fokozódott. Úristen, mi ez a magyar szöveg, mi ez a szörnyű prozódia, hogyan lehet ezt egyáltalán énekelni, ki követte el ezt, és ki engedte meg ezt neki? Tessék, kedves fórumtársak, akik a magyar nyelvű éneklésért törnek lándzsát, most megkapták. Menjenek, és büntetésként hallgassák ezt a förmedvényt. Nem, azért ilyen rosszat nem kívánok, nem kívánhatok senkinek sem.  Mit mondjak még? A rendezés. Mit kell ezen az oratóriumon rendezni? Miért sétálnak takarítónénik vödörrel és partvissal a kezükben? Miért veszik le, aztán veszik fel kifordítva a kötényüket? Mire jó a balettesek precíz, jól koreografált tánca akkor, amikor éppen arról énekelnek, hogy pásztor nélkül maradt a nyáj, és minden birka céltalanul százfelé kóborol, és miért vetítenek közben egy kanyargó alagutat, amelyen csak egy út vezet előre? Tudja-e ez a szerencsétlen rendező, hogy egyáltalán miről szól ez a mű? Mit akar ezzel az egésszel kifejezni és számunkra elmondani, akkor, amikor a megváltás nem a színpadon játszódik le, hanem - jó esetben - benned és bennem? Engem általában nem zavar a rendezés, de most nagyon zavar, mert úgy érzem, hogy tudatosan a mű lényegét akarja elvenni tőlem: a szakralitást. És ez a mesterkedése már meghaladja a toleranciámat, ez tűrhetetlen. 
Ezen az estén sokan meggyalázták ezt a csodálatos művet, az emberi elme egyik legnagyszerűbb alkotását. Mozarttól kezdve a nevenincs "zenei szerkesztőn", a szégyenletes és hitvány magyar szövegen, a szörnyű szopránon át a rendezőig. De ez a nagyszerű zene még így is életre kelt, köszönhetően Handelnek és a csodálatos énekkarnak, amely a sok- és céltalan mozgás és a túlhajszolt tempók ellenére is, szinte hibátlanul teljesített. És Shöck Atala jóvoltából volt 1-2 olyan pillanat, ami megért minden szenvedést, köszönet érte.

10390   Búbánat • előzmény10389 2019-12-10 15:53:11

Erkel Színház, 2019. december 9.

KOMLÓSI 35  - Jubileumi Gálaest

Nem a szokványos tematika jegyében állította össze gálaestjét a jubiláló - 35 évvel ezelőtt lett az Operaház magánénekese - Komlósi Ildikó, mezzoszoprán: a műsorát - ária- és dalrészletek helyett - mindössze két opera  (Aida, Carmen) köré sűrítette. A Művésznő választása azért eshetett e darabokra, mert Amneris és a Carmen a pályája művészi kiteljesedő időszakának meghatározó szerepei közé tartozik; a két operából kiválasztott jelenetek előadása, énekelnivalóit tekintve, de akár a különböző karektermegformáló képességek ábrázolása tekintetében is attraktív, nagy lélegzetű, jelentős feladat, ami még egy ilyen gálán is komoly kihívás az előadó számára. Erről így beszélt a vele készített interjúban:

„Először elhangzik majd az ítélkezési jelenet az Aidából, amely az operairodalom talán legnehezebb felvonása egy mezzónak. Utána a fényképeimből lehet látni egy rövid összeállítást, aztán a szünet után pedig érkeznek a flamencósok, hogy ráhangolják a közönséget a Carmen-re. Azt szeretném, hogy olyan este legyen, amit az ember nem felejt el. A lelke is kapjon, meg szórakoztasson is. Meg akarom mutatni, hogy igenis megcsináltam ezt a 35 évet! Persze, ez nem azt jelenti, hogy mostantól vége mindennek. Az ember mindent megtesz, hogy ott legyen, intakt maradjon a hangja, színpadon is meg tudjon jelenni. Nem szabad feladni. Szolgálni kell, amíg csak lehet.”

Mindaz a felhalmozott szépség, érték, bensőségesség megmutatkozott Komlósi Ildikó interpretálásában, melyek egy életpálya – jelen esetben az eddig eltelt harmincöt év művészi munkának –  eredménye: letéteménye, egyben tükre is.  A „jubiláns” igazolta felfokozott várakozásunkat: orgánuma intakt, erőteljes, varázslatos színekben, árnyalatokban tobzódik; éneklésében a partitúra szólamának minden gazdagsága, szépsége felragyogott; és nemcsak énekelt, hanem színészi vénáját is kamatoztatva játszotta, láthatólag mélyen átélte szerepeit. Az Aida és a Carmen kivonatos jeleneteiben Komlósi Ildikó kivételes művészi adottságait sziporkázóan kifejezésre juttatta, a tudásának legjavát nyújtotta, a közönség pedig minderre „vevő” volt, és elismerésének zúgó tapsaival és ovációival adott hangot.

Jó volt újra látni-hallani Komlósi Ildikót a színpadon, aki mint erről tegnap este is megbizonyosodhattunk, nagyformátumú operaénekesnő, aki még túl a jubileumi 35. évén is, remélhetőleg még sok gyönyörűséget fog szerezni-nyújtani operaszerepeiben a közönségének!

A meghívott partnerénekesek, vendég-fellépők, a közreműködő kórus, zenekar, karmester és a rendező munkájára, méltatásukra itt most nem térek ki; a főszereplő: KOMLÓSI ILDIKÓ volt.

Az első rész műsora:

Verdi: Aida – Ítélkezési jelenet, IV. felvonás

- Amneris  jelenete,  Amneris és Radames kettőse, ítélkezési- és zárójelenet.

Szereplők:

Amneris – Komlósi Ildikó

Radames – Marco Berti

Ramfis főpap – Palerdi András

Km. a Magyar Állami Operaház Énekkarának férfikara

Ezt az operajelenetet vetítés követte: Komlósi lldikó szerepjeleneteiből és családi vonatkozású képeiből láthattunk jó néhányat a kivetítőn – Ókovács Szilveszter főigazgató kommentárjainak kíséretében.

Szünet utáni II. részben:

Bizet: Carmen – keresztmetszet

- Nyitány

- Cigarettakórus és jelenet (km. Carmen, Zuniga, José, énekkar)

- Habanera – Carmen belépője, I. felv.

- Seguidilla – Carmen dala és kettőse Joséval, I. felv. 

- Cigánytánc (Carmen; flamenco táncosok)

- Torreádordal – Escamillo dala, II. felv. (km. énekkar)

- Bevezető-jelenet és Virágária – José áriája, II. felv. (km. Carmen)

- Csempészötös, II. felv. (Carmen, Frasquita, Mercedes, Le Dancaire, Remendado)

- A III. felvonás előjátéka

- Kártyahármas, III. felv. (Carmen, Frasquita és Mercedes)

- Escamillo és José kettőse, III. felv.

- Carmen és José  zárókettőse (km. Frasquita, Mercedes, énekkar)

Szereposztás:

Carmen – Komlósi Ildikó

Don José – Marco Berti

Escamillo – Szemerédy Károly

Zuniga - Gábor Géza

Frasquita - Sáfár Orsolya

Mercédés - Kálnay Zsófia

Le Dancaire – Mukk József

Remendado - Fülep Máté

Közreműködött:

A Magyar Állami Operaház Énekkara

FlamenCorazónArte Táncszínház művészei: Pirók Zsófia (flamenco tánc), Lippai Andrea (flamenco tánc) és Alex Torres (flamenco gitár).

Varidance táncművészei: Hernicz Albert, Perger Balázs,  Simon Gergő, Széchenyi Krisztián, Végső Zsolt (Művészeti vezető, koreográfus: Vári Bertalan)

A Magyar Állami Operaház Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekarát Szennai Kálmán vezényelte.

A gála-műsor rendezője: Almási-Tóth András 

10389   Búbánat 2019-12-09 12:55:14

Komlósi Ildikó: „Velem 35 éve robog ez a vonat”

BOJTA ZITA2019.12.05. 19:53  ORIGO.hu

Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszoprán páratlan világkarriert futott be, a legnagyobbakkal dolgozott és dolgozik együtt most is. Diplomájának megszerzése óta színpadon áll hazánkban és külföldön, megnyerte a Pavarotti énekversenyt, fellépett a New York-i Metropolitanben, a milánói Scalában, a veronai Arénában, egyszóval az opera minden fontos helyén jegyzik a nevét. Ő Bartók Juditjának leghitelesebb tolmácsolója. December 9-én különleges esttel ünnepli pályafutásának 35. évfordulóját, stílszerűen az Erkel Színházban, ahonnan annak idején elindult ez a páratlan karrier. A művésznőt otthonában kerestem fel, és rögtön azzal a kérdéssel kezdtem, amelyik egészen addig foglalkoztatott...

10388   operaisiásza 2019-12-05 22:52:42

Tévedás, bocsánat.

10387   operaisiásza • előzmény10386 2019-12-05 22:51:48

Egri Sándor?

10386   Búbánat • előzmény10385 2019-12-03 14:05:06

Igen, de minálunk hamarjában nem emlékszem, hogy ki bariton  énekelte Eisensteint Rezsnyák előtt - színpadon.

10385   Heiner Lajos • előzmény10384 2019-12-03 13:52:22

Szoktak baritonok is enekelni, lemezen pl. Wachter, Prey, Brendel.

10384   Búbánat 2019-12-03 11:09:11

Nézem A denevér decemberi-januári szereposztásait és meglepve látom, hogy Eisenstein szerepét négy előadáson nem tenor, hanem bariton énekes fogja alakítani: Rezsnyák Róbert (december 31., január 2., 4., 5.)

10383   IVA • előzmény10381 2019-11-29 04:43:04

Nekem úgy tűnik, hogy a címek rejtette linkek nyomán, vagyis az Opera honlapján nem érvényesülnek a kedvezmények.

Innen viszont biztosan!

10382   perempe • előzmény10380 2019-11-28 18:39:00

off:

hr-Sinfonieorchester – Frankfurt Radio Symphony csatornáján van belőle pár részlet, nincs okuk szégyenkezni.

10381   joska141 2019-11-28 08:03:08

Black Friday!!! November 29-én, pénteken, az alábbi téli előadásainkra kínálunk kedvezményes jegyeket a készlet erejéig:

A diótörő  (esti előadások) –30%
Bohémélet 50%
Bohémélet 2.0 –50%
Messiás 50%
Giselle –50%
Gioconda 50%

10380   Búbánat • előzmény10379 2019-11-24 15:20:08

Az általam látott Porgy és Bess-előadás első felvonása után a szünetben kifelé haladva vettem észre, hogy Dénes István karmester  nem zárkózott be öltözőjébe, mert már  kint álldogált a földszinti zsöllye menti jobb oldalsó folyosón,  a közönséget "szemrevételezhette"..., majd később bejött a nézőtérre is "szét nézni"...,  csak a következő felvonás kezdete előtt közvetlenül vonult vissza és vette az irányt a zenekari árok felé.

10379   andy • előzmény10374 2019-11-23 23:23:42

Én is betévedtem ma délelőtt az Erkelbe. Megvallom a dzsessz sohasem volt a kedvenc műfajom - bár Gershwin Rhabsody in blue-ját jól ismerem és szeretem - de úgy gondoltam, mégsem maradhatok le erről az ikonikus (és sok vihart kavart) operáról, ha már olyan szerencsém van, hogy Pesten megy a darab. Betévedtem, és nagyon meglepődtem. Először is teltház volt. Igaz, hogy még nálam is idősebbekkel volt tele az Erkel, számításom szerint az átlagos életkor 75 év körüli lehetett, no de mégis, a telt ház az telt ház, akárkik is töltik be a rendelkezésre álló teret. A második meglepetés pedig a mű volt. Hát ez egy remekmű. Nemhogy sokallottam a - csaknem - wagnerhosszúságú, három órán át tartó művet, hanem keveselltem, szívesen elhallgattam volna még egy ideig. És nemcsak a mű, hanem maga az előadás is csodás volt. Az egész gárda remekül teljesített: a zenekar, köztük a két zseniális ütős, a fantasztikus kórus, a balettkar, és az énekesek mind: jóvoltukból a mű nemcsak megszólalt, hanem életre kelt. Dénes Istvánt eddig kissé vérszegény karmesternek gondoltam, de a mai produkciója alaposan megcáfolta vélekedésemet, így utólag is elnézést kérek tőle. Azért néhány énekest szeretnék kiemelni, elsőként a kakukktojás Szemenyei Jánost. Micsoda hang, micsoda mozgás, micsoda színészi játék, lélegzetelállító és - azt hiszem - felülmúlhatatlan. Nagyon tetszett Horti Lilla és Szemerédi Károly alakítása valamint Fodor Gabriella meghatóan szép áriája is. Hogy valami pici negatívat is írjak: Bakonyi Marcell hangja kissé kevés ehhez a szerephez. 

Összességében bátran merem állítani, hogy az utóbbi néhány évad legsikeresebb proodukcióját volt alkalmam meghallgatni, nagy-nagy köszönet érte. MIndenkinek csak ajánlani tudom ezt az előadást, 1-2 alkalommal talán még játszák novemberben, használja ki a lehetőséget és nézze meg, aki még nem látta.

Igazat kell adnom ebben a kérdésben Ókovács úrnak, jól tette, hogy nem hagyta magát és a sok-sok tiltakozás ellenére színre állította ezt a darabot. Mert jogunk van előadni és jogunk van hallgatni ezt a csodálatos zenét, hiszen mi mindnyájan pici négerek vagyunk az Isten tenyerén.

10378   Búbánat 2019-11-23 22:25:48

Hogyhogy nem láthatjuk Kelemen Zoltán operaénekest a Magyar Állami Operaház repertoárján szereplő Rigoletto címszerepében? Vagy Az álarcosbál Renatójaként (=René)?   A költői kérdésemre nem várok választ, de mégis.  És előrebocsátva, hogy a tavasszal bemutatandó Don Carlos szereposztásában Posa márkiként sem látom kiírva nevét, még inkább értetlenkedem. 

Ha az Opera vezetéséből ellátogatott valaki illetékes tegnap a BMC koncerttermébe meghallgatni Kelemen Zoltán énekét nagy Verdi-baritonáriákat műsorra tűző áriaesten (Macbeth, Traviata, Rigoletto, Don Carlos, Az álarcosbál), bizonyára meglepődött és igazat ad nekem, elgondolkodik azon, hogy is van ez?  

A kiváló baritonista énekművészetének fontos mérföldköveit jelentik ezen operák és benne ezek a szerepek; az általa most előadott, elénekelt, összetett felépítésű áriák minden szépségét, értékét kimagasló művészi színvonalon  prezentálta előttünk.

Micsoda kiállóképesség, átlényegülés, komoly, nagy hangvolument is kívánó egyik szerepből át a másikba, biztos énektechnikai tudás (frazeálása, legátóia, a hajlékonyság, a hangszínekkel való bánás stb…), erőteljes, kisugárzó hang - drámai, ha kell lírai megszólalásaival…! Anélkül, hogy színpad, jelmez, díszlet, szereptárs volna  – mert Kelemen Zoltán hangfenomén operaénekes, mindent tud és kibír!  A hat, félelmetesen szép Verdi-baritonáriával, amelyeket egy-egy rövid szünet beiktatásával elénekelt, szinte: „alakított” – akárha a színpadon játszaná és élné át a szerepet!  Átszellemült, a karakterbe plántáló empatikus megszólalásai, megformálásai – ha csak egy-egy ária keretébe sűrítve is –  ezen operák csúcspontjait idézik meg - magas érzelmi hőfokon!

És ha hozzáteszem, hogy fellépése alatt csupán fél méter távolság választotta el a közönség első sorától, de ezt a „terhet” is viselte azon kívül, hogy úgy kellett énekelnie, hogy a koncertteremnek nincs pódiuma, az akusztika olyan felemás, mindebből is következően a zenekar olykor erős hanghatásait  kvázi "túlkiabálni" szükségeltetik – lám, ezt is bírja erővel, idegekkel, ami fizikailag is elismerésre méltó teljesítmény!

Kelemen Zoltán széles repertoárja sokszínű, igen jelentős! [ https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelemen_Zolt%C3%A1n_(opera%C3%A9nekes,_1970)

Az elmúlt évtizedek alatt a Szegedi Nemzeti Színház vezető baritonistájaként sorra énekelte-alakította nagy sikerrel Verdi jelentős  (hős)bariton főszerepeit is:  Rigoletto, Macbeth és a Simon Boccanegra címszerepei; Georges Germont, René, Jago, Luna, az Ernani Don Carlo-ja, A végzet hatalma Don Carlos-a.

 Kelemen Zoltán immár évek óta a Magyar Állami Operaház tagja is, de az említett szerepekben - a Traviata  Germont-ját  és korábbról az Otello Jágóját leszámítva -  nem látható.  Miért?  (Még Fordot énekelte a Falstaffban, Paolo Albianit a Boccanegrában - de ezek "fajsúlyban" talán nem mérhetők  az előzőkhöz.) Pedig „kéznél” van….elővehető, felkérhető a nem is olyan régmúltban abszolvált sikerszerepeire, még úgy is, hogy rajta kívül is vannak jó baritonistái a HÁZ-nak, de mégis, szerintem ildomos  ha Kelemen Zoltánt kiemelkedő énektudásához, hatalmas művészi tapasztalatához, renoméjához méltó szerepekben (is) foglalkoztatná, amiből most ízelítőt nyújtott – és kaphattunk tőle  -  tegnap este a BMC Verdi-koncertjén.

 Mindezt azért is vetem fel, mert Kelemen Zoltán minden bizonnyal megérdemelné, sőt „kijárna” neki egy új Verdi-szerepben való bemutatkozás is: utóbb beállhatna a jövő tavasszal bemutatandó Don Carlosba és megkaphatná Posa márkit!  Aki ilyen elképesztően, hatásosan, fenomenális baritonján elő tudja adni az opera két megrendítő szépségű részletét (Per me giunto; s különösen Posa halálát: O Carlo, ascolta) ezeket az áriákat külön, most tanulta meg erre az alkalomra, Pál Tamás karmester szemmel látható elismerésétől övezve ( a „Szabadságkettőst” már régtől tudja, sokszor előadta koncerteken)  – annak ott van/lenne a helye az új rendezésű Don Carlos operában is!

Még pár szó a műsorról:

A Verdi-esten az Óbudai Danubia Zenekar kíséretével és a felkért kiváló karmesterükkel, az örökifjú Pál Tamással az élen – a terem hangzó viszonyai mellett – ragyogó, pompás hangzásban szólaltak meg a szebbnél szebb áriák! Külön dicséretet érdemelnek a Stiffelio nyitányának és a Macbeth III. felvonásbeli teljes balettzenéjének interpretálásáért!

Az elhangzott zenék alatt kivetített képeket láthattunk Verdiről, személyes- és munkakapcsolataiból, az ősbemutatók színhelyéül szolgáló városok operaházairól korabeli és mai külső-belsőjéről.  A házigazda Eckhardt Gábor műveket ismertető elemző-összekötőszövege szolgált egy-egy zeneszám közben kis szusszanásnyi pihenőre a fellépő művészeknek.

Ez volt a műsor:

„LUI (APÁK, SZERELMEK, BARÁTOK)”

Giuseppe Verdi

Stiffelio – Nyitány
M
acbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata

Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

KÖZREMŰKÖDIK:

  • Kelemen Zoltán – bariton
  • Óbudai Danubia Zenekar
  • Eckhardt Gábor – házigazda: műsorszám-elemző, kommentátor

2019. november 22. – BMC Koncertterem

10377   Livingstone 2019-11-23 07:44:08

Sajnos ezt a Fanciullát akárhogy próbálnám megszeretni, nem lehet! A színpadkép taszító, értelmetlen, a rendezésnek semmi köze nincsen a szöveghez! A gyér közönség nem a darab népszerűtlensége miatt van, hiába próbálják ezt egyesek meglovagolni. A másik nagy probléma, a tenor főszerepre tökéletesen alkalmatlan énekes! Nem hinném, hogy lenne még egy operaház a világon, ahol egy ilyen kicsike hangra bíznák ezt a nagy hangot igénylő, hős tenor szerepet!

10376   IVA • előzmény10375 2019-11-23 07:34:52

Kedves Lento_barbaro, ha úgyis jössz még, én pedig hamarosan újranézem A Nyugat lányát, most csak annyit, hogy nem vagyok szakmabeli, így szaktekintély sem lehetek. Csupán határozott véleményem van dolgokról, és örölök, ha az érdekel valakit.

10375   lento_barbaro • előzmény10371 2019-11-23 00:24:23

Jó estét, kedves Fórumtagok! Bizonytalan vagyok, hogy a fórumszobába belépvén kell-e köszönni, inkább így tettem. Talán vicces, amilyen az lehet, ha valaki buszra felszállva köszön a többieknek.

Nemrégiben (de jure) nyugdíjas lettem, így lett időm, kedvem, okom ebbe a fórumba (is) bejelentkezni. Az aktuális ok, hogy ma este megnéztem, de inkább hallgattam a Nyugat lányát az Erkelben.

Én az a típus vagyok (szerintem a jelenség általános és megérdemli a típus besorolást), aki fiatal korában ki nem állhatta Puccinit, vén létére pedig szereti. Már vagy úgy 10 éve kezdtem megbarátkozni vele, de igazán a tömbösítés eredménye vagyok. A mintegy egy éve tartó operai „eszed, nem eszed, nem kapsz mást” csak Puccinit kulturterror nekem bejött, csaknem minden előadást megnéztem legalább egyszer, a Nyugat lányát kb. egy év után most másodszor. Kellett az egy év, hogy legyűrjem azt a fizikai undort, amit az orosz zseni által kitalált szinpadkép keltett. Viszont az itt a fórumon érezhetően szaktekintélynek számító IVA val együttérezve, az én skálámon is a „gyengébb” minősítésből a „talán legjobb” Puccini darab kategóriáig kúszott fel a Fanciulla az első erkeles és sok gépi hallgatás után.

Tavaly első felindulásomban ezt írtam egy ennél kisebb olvasottságú blogra: „Ez az önnön zsenialitásától bizonyára permanensen alélt orosz cukifiú (kötetlen beszélgetésben több ennél jellemzőbb meghatározásom lenne) tönkretette úgy kétszáz (?) ember kiváló munkáját.” Továbbá: „meszesedő agyammal néha még talán gondolkodó emberként nem kérném, hogy egy (akár sokat foglalkoztatott) világ-ifjonc értelmezgesse nekem, hogy egy másfél évszázaddal ezelőtt játszódó történetnek lehet mai üzenete. Ha erre nem jönnék rá magamtól, akkor talán operát sem hallgatnék. Egy rendezőnek (az én laikus és ósdi) elképzelésem szerint azon kellene fáradoznia, hogy a szerző szándékai hitelesen érvényesüljenek.” Az, hogy a történetet is megváltoztatta, gondolom, ezer helyen már ki van vesézve, csak utalok rá.

Hogy a hozzám hasonlóan érző operakedvelők nem jöttek el több százan (kb. fél ház volt), vagy elegük volt a tömbösítésből, azt nem tudom. Azonban a melletem ülő, az első felvonásban csőhalmokkal már „érzékenyített” holland túristák is felhördültek, amikor a második felvonás elején meglátták az IKEA szobát, és az arab csadorba öltöztetett indián szolgát.

A zene viszont csodálatos volt, egy pillanatig nem fanyalognék senkin és semmin, Bátori Éva tökély, Alexandru Agache (Rance) is kiváló, a zenekar is egyben volt. Puccini zenéje időnként hipnotikus hatású, csak ne kellett volna folyton azt a förtelmet nézni, amit a szinpadra tettek. (Bocs, ha még majd írok ide, az már nem lesz ilyen hosszú.)

10374   Búbánat • előzmény10372 2019-11-21 12:07:01

Tegnap este az Erkel Színházban a Porgy és Bess-sorozat első előadásán voltam, kíváncsian Horti Lilla (Bess) és Szemenyei János (Sporting Life) bemutatkozására új szerepükben. Örömmel mondhatom: minden várakozásomon felül teljesítettek!  Ének-játékukkal, sőt színészi talentumukkal, elismerésre méltó alakításukkal igen megörvendeztettek. De ez a megállapításom az összes szereplőre igaz: a tömegjelenetek, az egyes karakterek önálló énekszámai, a kórusok élményszámba menőek, lebilincselőek.  A további, főbb szerepeket  Bakonyi Marcell (Porgy),  Szemerédy Károly (Crown),  Fülep Máté (Jake),  Fodor Beatrix (Clara), Fodor Gabriella ( Serena), Meláth Andrea (Maria) és Ujváry Gergely (Robbins)  alakítja. 

Az énekkar, a zenekar, a táncosok produkciói is minden dicséretet megérdemelnek!  Dénes István karmester rutinos zenei irányításával élvezetes Porgy és Bess-előadásnak tapsolhattunk!  Érdemes megnézni-meghallgatni Gershwin operájának további előadásait az Erkel Színházban.

Az Opera Café stábja a Porgy és Bess® próbáján járt, interjújában pedig az évad előadásainak két új belépőjét, Horti Lillát és Szemenyei Jánost kérdezte az előadásról, mely novemberben négy alkalommal látható az Erkel Színházban.

https://www.facebook.com/Operahaz/videos/448109009063920/

10373   lujza • előzmény10370 2019-11-20 01:09:40

Én se úgy gondolom, hogy a közönségszervezők irányítják a műsorpolitikát, de lenne egy olyan halvány elképzelésem, hogy az éves műsorterv összeállításakor a közönségszervezés vezetőjét is bevonják, aki netán kellő rutinnal közbeszólhatna, hogy x darabot nem fogjuk tudni ennyiszer eladni, viszont y darabból szívesen adnánk el még több előadást. De hol van ez a kellő rutin a közönségszervezésen?

10372   pagliacci 2019-11-19 07:37:35

Ha valaki mégis kacérkodik a gondolattal hogy - akár újra - megnézi (talán a következő 30 évben Budapesten utoljára) a Porgyt, jelzem hogy a szereposztás idén kismértékben megújult, azt csicseregték a verebek, hogy Szemenyei János kiváló hangi, táncos és színészi adottságokkal bíró musical-színészünk és Sporting Life operát feldobó szerepének találkozása ritka szerencsés együttállást eredményez.

A szép hangokért rajongóknak pedig a darabban újdonságként bemutatkozik Horti Lilla, Bess-ként.

10371   Hangyász • előzmény10370 2019-11-18 21:05:15

A modern agyament rendezések miatt a közismert operákra még csak-csak bejön a nagyérdemű, de ha pl. a Vadnyugat hőskora helyett mai melósokat raknak a színpadra, nem csoda, hogy a közönség nem jön be (az esetek többségében méltatlanul) kevésbé ismert/játszott darabokra.

10370   Edmond Dantes • előzmény10363 2019-11-18 14:37:35

Nos, ebben  ellent kell mondanom: a közönségszervezők alapos szereptévesztésben lennének, ha ők mérnék fel a közönségigényt, beleszól(hat)nának a műsorpolitikába. Mindkét tevékenység a művészeti vezetés, végső soron az igazgató joga s egyben felelőssége. IVA-nak igaza van: a rossz Nyugat lánya-házak a 10366-ban felsoroltak miatt álltak elő plusz továbbra is fenntartom, hogy nálunk nem/sem túl népszerű a darab és egynél több széria lefuttatásához sok bátorság és sok nagy import név kell(ene). De mint már többen megbeszéltük. nagy import név 1-1 kivételt leszámítva csak áriaesteken  tűnik fel nálunk.

10369   Edmond Dantes • előzmény10366 2019-11-18 14:27:19

Van azért még "verhető" népszerűségű Puccini-opera, pl. az én egyik speciális kedvencem, A köpeny, pedig óriási zene (nem vagyok osztályon felüli Pucci-fan!) és az Angelica nővér mint opera még a címszereplőnél is "sebezhetőbb", mármint népszerűség tekintetében. Egyébként igazad van ld. 10370.

10368   Edmond Dantes • előzmény10362 2019-11-18 14:21:30

A legközelebbi gyerek a közelemben én magam voltam és az én első három operám (ezekre még fejből emlékszem, későbbiek sorrendjére már nem) egy öntörvényű cigánylány, egy -ahogy te fogalmazol- zsákban éneklős és -szintén a te szavaiddal- egy tbc-ben haldoklós volt, utóbbi a "későbbi" évjáratból, és mondhatom, eléggé megkedveltem az operát. Egyik, már nem első Varázsfuvolámra viszont szintén jól emlékszem, főképp arra, hogy a mögöttünk ülő kislány (mamával volt) nyilvánvalóan unalmában szünet nélkül krákogott, köszörülte a torkát, izgett-mozgott ... ameddig a mellettem ülő hátra nem szólt: talán vigye a gyereket tüdőgondozóba! Egy dermedt pillanat ... és a kislány azonnal "meggyógyult". Úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Az unokád és a barátnője illedelmesebbek, te pedig szerencsés vagy :-)

10367   Búbánat • előzmény10362 2019-11-18 13:41:29

A tegnap délelőtti Varázsfuvola-előadáson a mellettem ülő fiatal anyuka ölében olyan három-négy éves korú kislány ülte végig pisszenés nélkül, odafigyeléssel, csillogó szemekkel a teljes operát - gondolom a látvány lekötötte a figyelmét, és minden alkalommal, amikor felcsendült a taps, ő is tapsikolt a kis kezeivel, kifejezve örömét, elismerését; valószínűnek tartom, azért az énekszó, a zene is hathatott rá, abból befogadott valamit... mindenesetre a székem olykor beleremegett, amikor és ahogyan az anyuka a zene ritmusára dobolt a lábával - ölében a lánykával... Hiába, nem lehet elég korán egy gyermeket elvinni az Operába és operával megismertetni őt: operát megkedveltetni-megszerettetni vele, ilyen piciny korától kezdődően már... ami azért nem szokványos... Bár eleinte meghökkentett, hogy ilyen pici gyermeket is elvisznek már operaelőadásra, de mágis öröm volt látni, hogy mennyire teljes odafigyeléssel, rácsodálkozással követi a színpadon látottakat,  a csillogást, a színeket-fényeket, a látványt, s szemmel láthatóan tetszett neki a mozarti muzsika, benne a fuvolával és csengettyűszóval-harangjátékkal, meg  az énekes előadók hangi- és játék "mutatványai" is,  mindez  érzelmi hatásokat válthatott ki belőle... már most!

10366   IVA • előzmény10363 2019-11-18 04:05:33

A többi Puccini-opera verhetetlen népszerűségéhez képest A Nyugat lánya valóban nem népszerű, méltatlanul népszerűtlen, noha nekem kedvencem, gyengém. Biztos vagyok abban, hogy időről időre műsorra kell tűzni, ha konjunktúra kínál rá alkalmat. Egy Puccini-év mint megalomániás kampány nem ilyen alkalom! Ilyen alkalom, ha akad hozzá a szerepet fölényesen megoldani tudó, kivételes kisugárzású szoprán, egy vonzó tenor és egy jelentős bariton – akik egy normális, a darabért rajongó rendezőt a mű interpretálására inspirálnak. Az, hogy egy énekesnő (vagy kettő) el tudja énekelni, győzi a szólamot, kevés.

10365   IVA • előzmény10361 2019-11-18 04:00:58

Eltévedtem? Ez itt a személyeskedő politikai homokozó?

10364   IVA • előzmény10359 2019-11-18 03:44:07

Az alább leírt nézőtéri állás esetén nem lehet felmenteni a közönségszervezést, de úgy látszik, valahányszor felmerül ez a téma, fel kell sorolnom valamennyi gyanítható felelős (felelőtlen) kört. Műsorpolitika, darabválasztás, rendezőválasztás, rossz propaganda (rossz trailer és rossz képek egy rosszképű előadásról), ostoba pr, semmittevő közönségszervezés stb., stb., stb.

10363   lujza • előzmény10360 2019-11-18 03:00:07

Szerintem a közönségszervezés az igényfelméréssel, a vonzó műsorpolitikával kezdődik. Jó árut könnyebb eladni, bár azt is vonzóvá kell tenni valahogy. Ha egy opera kevésbé népszerű, akkor a szereposztásnak kell olyannak lenni. Régi fogás, hogy egy bérletbe a kurrens előadások mellé becsempésznek egy-egy kevésbé vonzót is. De ezek a bérletek 3-4 előadásból állnak, hogy lehet abba még becsempészni valamit.

10362   lujza • előzmény10359 2019-11-18 02:52:12

Nem biztos, hogy így gondolkodnál, ha gyerek is lenne a közeledben, akit szeretnél operába vinni. Vajon mire? A zsákban éneklősre, a felakasztósra, netán valamelyik tbc-ben haldoklósra? Vagy legyen a Figaró házassága? Abból mit fog megérteni? Netán Don Giovanni? Megnyugtatlak, szombaton a Varázsfuvola nagyon tetszett az unokámnak és a barátnőjének is, kivéve a szörnyű vetítést az elején. Hogy mit értettek meg belőle, az más kérdés, de a lényeg, az opera megkedvelése megkezdődött. Megérteni van még ideje, remélhetőleg nem utoljára látta. De próbáld meg elolvasni fiatalkorod egyik olvasmányát, biztos, hogy azt is másképp fogod most érteni.

10361   nickname • előzmény10355 2019-11-17 13:35:08

Jé, pedig olyanokat mondtak itt az elmúlt években, hogy soha ennyi bérletet nem adtak el. Na, most akkor az hogy van? Csak ne hazudik a propagadna? Na, narancs színben tündöklők most tessék védeni Szilvesztert, hogy ő legalább csinál valamit, ő legalább igenis megpróbál ezt, meg azt. Meg már lassan olyan, mint Viktorunk: ki más lenne alkalmasabb!

10360   Edmond Dantes • előzmény10358 2019-11-17 10:44:34

Gondolod, hogy a rendezes okoz ilyen brutalis kozonsegerdeklodes-hianyt? A szervezessel kapcsolatban mar ez alatt megirtam a velemenyemet, lenyege: szerintem nem "kozonsegbarat", kevesbe finoman: nem nepszeru opera. Sem szervezes, sem rendezes nem tehet csodat A nyugat lanyaval, semmilyen iranyban.

10359   Edmond Dantes 2019-11-17 10:08:18

Ismet nem vedem MAO kozonsegszervezeset, de nem igazan tudom hibaztatni oket. A nyugat lanyabol ha jol emlekszem, tavaly mar lefutott egy szeria, aki akarta, megnezte. Nem olyan darab, amire tolong a kozonseg. Nem veletlen az sem, ha A varazsfuvola telthazas. Valami kulonos ok miatt sokan ugy gondoljak, gyerekeknek valo, vasarnap delelott van, hajra, irany A varazsfuvola. Talan iskolak is visznek csoportokat. Mas kerdes -irtam mar korabban- hogy -szerintem- az irodalom egyik legtalanyosabb, legnehezebben ertelmezheto es kovetheto alkotasa, ami csak foltokban tartalmaz "gyerekeknek valo" elemeket, de ezek a foltok elegnek latszanak a fent emlitett tevkepzethez. Ahogyan egy ures Nyugat lanya nem a szervezes bune, ugyanugy nem az o sikeres munkajuk a telthazas Varazsfuvola sem.

10358   IVA • előzmény10357 2019-11-16 22:32:01

A fölöslegesen, fontoskodón átértemező rendezés és a gyakorta emlegetett közönségszervezés.

10357   Károly • előzmény10355 2019-11-16 22:23:37

A tegnapin is nagyon kevesen voltak! Azon gondolkodtam, hogy jó, jó, nem a legnépszerűbb opera nálunk, de azért ez túlzás. Talán a rendezés miatt. A szereplők a tenorista kivételével megfelelőek, Agache a sheriff szerepében lehengerlő! Kár, hogy a közönség szervezés ennyire a mélypontra süllyedt! 

10356   Búbánat • előzmény10355 2019-11-16 21:52:38

Ugyanakkor a holnap délelőtti Varázsfuvola előadásra - a jegytérkép szerint  e pillanatban - mindössze egy darab (1 darab)  jegy vár már csak gazdára (mégpedig a 3.200 Ft-os árkategóriában)...

10355   joska141 2019-11-16 21:46:43

Holnap, azaz 2019.november 17-én vasárnap 19,00-órakor az Erkel Színházban Puccini "A Nyugat lánya" című opeáját adják. A jegytérkép szerint még 1.246 azaz Egyezer-kettőszáznegyvenhat darab jegy kapható az 1.600 férőhelyes színházban!!! Bérletes előadás (László Boldizsár bérlet). Elgondolni is rossz, mi lenne ha bérlesztünetben menne...Ez az egész közönségszervezés, jegyeladás úgy látszik nem fontos az Operaház vezetőségének...

10354   IVA • előzmény10353 2019-11-16 20:53:51

OFF: Eredetileg én is így éreztem, mígnem valaki figyelmeztetett, hogy a távol nem igekötő, és egybeírva a helyesiras.hu ismeretlennek tartja.
Nemhogy bocs’, kösz’!

10353   Klára • előzmény10352 2019-11-16 20:38:18

Ebben a szövegkörnyezetben és ebben az értelemben távoltartott, bocs!

10352   IVA • előzmény10351 2019-11-16 04:54:44

Pontosítás: a súgólyuk vonalából 8 (azaz nyolc) reflektor világít a színpadi deszkákról a nézők szemébe is.
(Továbbá: távoltartott → távol tartott...)

10351   IVA 2019-11-15 05:32:24

Rigoletto – 2019. november 14.

Egy szűk évtizeddel ezelőtt adhattak közvetítést a televízióban a Szinetár Miklós és Harangi Mária társrendezésével jegyzett Rigoletto egyik előadásáról, amelyből egyedül Miklósa Erika Gildájára emlékszem. Ez a közvetítés azóta jótékonyan távoltartott a darab operaházi vagy Erkel színházi látogatásától, bárki énekelt is benne. Most egy előre megfontolt szándékkal megvásárolt bérlet szólított a találkozásra, összességében mélyen lesújtó élménnyel.
A rendezésről, a szcenírozásról, a színészi játék lehetőségéről és kivitelezéséről, az álságos darabértelmezésről és tolakodó szimbolikáról egyetlen jelzővel tudok nyilatkozni: vérprimitív. A Csikós Attila tervezte díszlet utazónak tűnik, mondanám jóindulattal, ki sem tölti az Erkel Színház jobb időket látott színpadát, bár inkább bábszínházi díszletként, sőt akár makettként hat. Valamennyi képnek az ötlete eredendően rossz, minden megoldása lapos, közönséges és kisszerű. Ehhez – mai színpadi divat szerint – a palotaképek csillárjainak égői kiégetik a néző szemét. Lehet mondani, hogy nem a csillárokat kell bámulni, ám a rivalda padlózatán fekvő legalább hat reflektor is a néző szemét irritálja. Külön nem irigylem az első sorban ülőket, akiknek ezek valószínűleg a szereplők lábát is takarják.
Velich Rita jelmezei esztétikailag is kellemetlenek, ám azért is, mert (Rigoletto színházi öltözőasztalának villanykörtesora mellett, amely a címhős életének fölösleges, szájbarágó jelképéül is szolgál) a történet „kortalanságát” hivatottak jelezni, meglehetős stílustalansággal. Szépnek egyedül Ceprano grófné jelmeze mondható (remekül mutat benne Megyimórecz Ildikó), de mivel olyan kihívó, mint egy velencei kurtizáné, ne csodálkozzon a gróf, ha a herceg őt is prédának tekinti.
A címszerepet (nagyon-nagyon régóta) alakító Fokanov Anatolij (a szórólap szerint Anatoly) tiszteletét érdemli ilyen nagy és nehéz szerep eléneklése baj nélkül, de úgy gondolom, „a világ legnagyobb operaházai” közé tartozás gyakran hangoztatott becsvágya és a szerep formátuma más hangi és színészi minőséget kíván, különösen akkor, ha az elérhető lenne. Gilda egyszerű lányka, aki alig tud valamit az életről, Verdi szerint azonban nagy hősnő, aminőkkel lehetett már találkozni az Erkel Színházban is. Kriszta Kinga képességei elismerése mellett sem mondható ilyennek. Galeano Salas gyönyörű és mozgékony, a magas fekvésben is hibátlanul és erőteljesen szóló lírai tenorjával lehetne erős és emlékezetes hatású Mantuai herceg, de a rendezésből fakadóan is gyenge játékára és hallatlanul előnytelen jelmezeire is kénytelen leszek emlékezni. Mivel Sparafucile jelenetei a rendezés legsilányabb megoldatlanságai, nehéz elképzelnem olyan előadást, amelyben Rácz István bérgyilkos-figurájának atmoszférája és hatása is lehet. Ugyanezért nem jelentős Szvétek László Monterone-alakítása sem; a tehetségesen játszó udvaroncok, Káldi Kiss András és Kiss Péter is vergődnek a kultúrtermi lapályon.
Bosszúságomat a hangilag megfelelő, ám általában kissé civilnek ható Mester Viktória Maddalenája tetőzte. A Rigoletto kifejezési világában teljesen idegen erotikus játéka a herceggel talán nem az ő ízléshiányának számlájára írandó, ám a mégiscsak jelmeztervezett ruhájához viselt ombré festésű (saját) hajával már olyan civil, mintha a közszolgálati televízió hírolvasó-pultja mögül rángatták volna a fogadóba. Bárcsak távol tudnám tartani magam attól a gondolattól, hogy Mester Viktória megjelenésében az Operaház mai színpadi kultúrájának igénytelensége és fegyelmezetlensége testesül meg!
Medveczky Ádám értő és érző vezénylése az énekesek korlátaihoz is igazodott.

10350   Búbánat 2019-11-07 22:05:49

A magyar opera napja alkalmából díjakat adtak át az Erkel Színházban

Új örökös tagokat is köszöntöttek az Erkel Színházban tartott ünnepségen.

Az elismerést Mészöly Katalin és Rohonyi Anikó operaénekesek, valamint Szumrák Vera balettművész vehette át Ókovács Szilvesztertől és Szinetár Miklóstól, az örökös tagok kuratóriumi elnökétől. Posztumusz örökös tag lett Ercse Margit mezzoszoprán és Szőnyi Ferenc operaénekes.

Jubileumi elismerésben részesült Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész.

A magánénekesek közül a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeknek odaítélhető Závodszky Zoltán-díjat idén Németh Judit vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Bándi János, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis György-díjban Szegedi Csaba részesült.

Az évad énekkari művésze Balás Péter és Fehérné Szentidai Szilvia, zenekari művésze Borosné Szilvásy Júlia hárfaművész, kartáncosa Pokhodnykh Ellina és Palumbo Valerio Antonio lett.

https://www.origo.hu/kultura/20191107-egyuttmukodesi-megallapodast-kotottek-es-dijakat-adtak-at-az-erkel-szinhazban.html

Ókovács Szilveszter elmondta azt is, hogya magyar opera napján indítja útjára az operaház streaming szolgáltatását a legnépszerűbb online felületeken,ahol az intézmény saját felvételeivel a magyar operaszerzők műveit kívánja népszerűsíteni.

Erkel Ferenc születésnapján elsőként a zeneszerző műveiből készült négy felvétel válik elérhetővé. A jövőben várhatóan hetente egy-egy újabb magyar opera felvétele kerül fel az online felületekre - emelte ki.

10349   Búbánat 2019-11-07 12:03:33

Erkel Ferenc születésnapja  - november 7. -  2013 óta Magyar Opera Napja –hagyományosan ezen a napon kerül sor az Opera belső díjainak átadására, az Örökös Tagok, valamint Mesterművészek avatására.

16:00 : Budapest
Erkel Színház - Bernáth Büfé

"A Magyar Opera Napja"
Erkel Ferenc születésnapja

10348   Búbánat • előzmény10347 2019-11-03 10:28:12

Számomra érdekes és tanulságos volt ez a Porgy és Bess-sorozat - a Házy Erzsébet nevével is fémjelzett régi előadásokéval egybevetve látni - kissé "kiforgatni"  - Gershwin remekművét...

10347   nickname • előzmény10346 2019-11-03 10:19:33

Én egyszer láttam a bemutató idején, de még egyszer ezért az előadásért nem adok pénzt. Ez egy elfusárált lehetőség volt sajnos. Nem baj ezt is ki lehet pipálni, hogy nagyszerű Szilveszterünk igenis bemutatta! Éljen éljen!

10346   zenebaratmonika • előzmény10345 2019-11-02 14:12:56

Én már 2-szer láttam, idén tuti nem megyek.

10345   Edmond Dantes 2019-11-02 14:00:35

A novemberi Porgy és Bess-ek online hirdetése ezzel a szöveggel jelenik meg: "A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel." Mi lett az afro-amerikai identitás-nyilatkozatokkal? Más kérdés, hogy az egy szál hétvégi előadást leszámítva most félház van vagy még az sem.

10344   nickname • előzmény10335 2019-10-30 17:12:08

Túlburjánzik benne a magyaros hangvétel: a verbunkos, a népies műdal-szerű részletek és még a magyar himnusz is elhangzik. Ez mekkora szentségtörés már egyesek szerint a nemzeti romantika fénykorában, illetve annak bizonyítéka, hogy Erkel aktuális igényeket szolgált ki programszerűen és nem alkotott igazán értékeset - magyarkodott. Ami hülyeség és szerintem enyhén sznob hozzáállás. De megjegyzem: ha jól tudom Kodály és Bartók se szerette Erkelt, aki nem ismerhette az igazi magyar népzenét s nagyban átvette az olasz, francia opera formáit - cavatina, kórustablók, nyitány és hasonlók felépítése, hangvétele -: hatott rá Donizetti, Meyerbeer, Bellini, Verdi, később talán Wagner is. Ezért Bartók a szemére vetette, hogy ez nem magyar operamuzsika. Csáth Géza azt írta róla:

"A negyvenes évek müvészi viszonyaihoz képest, munkái európai szinvonalon állottak. Ott állanak ma is. De mig nagyapáink Erkelben a magyar zene Messiását üdvözölték, addig mi bátran bevallhatjuk, hogy nem volt az. Magyar motivumokat, magyar melódia-instrukciókat és ritmus-mintákat használt, de az észjárásban, a zenei szerkesztésben nem tudta hangsulyozni a magyarságot. Épp azért, mert hangsulyozni akarta. Operái visszatükrözik a negyvenes évek Budapestjét és Magyarországját, amikor az emberek magyar ruhában jártak és beszédjük hemzsegett a germanizmusoktól és a német szóktól.

A mi nagy sikságaink hangulatait, visszhangos óriási vonalait a »Bánk bán« tiszaparti jelenetében nem érzem." - de bajh, miért is kellene érezni benne? Annál inkább érezem benne a hagyományos, romantikus őrülési opera jeleneteket egy sajátosan erkeli formáját, hangját, amiről azóta tudom, hogy milyen zseniálisan, pszichológiailag hatásosnan mutatja be a zene eszközeivel Melinda őrületét és tébolyát, mióta Kolonits Klára elénekelte Szegeden a majdnem húzatan, eredeti Tisza-parti jelenetett szcenírozottan is. Előtte én is úgy voltam vele, hogy itt talán lehet kicsit húzni a partitúrából, de ha van egy Kolonits Kláránk, akkor ez egyenesen szentségtörés!  

Csáth kritikája egyébként szerintem merő ostobaság. 

Az Erzsébet második felvonása csupa báj és kellemes muzsika. Jól sikerült magyaros, népies műdal-szerű részletekkel, mutatós szólószámokkal, grandiózus kórustablókkal, s majd mindvégig éreztem a verbunkos lüketetését az este alatt. Aki nem jött el sajnálhatja, aki nem képes élvezni ezt a muzsikát azt sajnálom. Ahogy Katona Bánkja, úgy Erkel mindenegyes hangjegye nagyon magyar és rendkívül sajátos stílusú, eklektikus, de színvonalas romantikus operamuzsika, ami egyáltalán nincs híjján a drámai erőnek. Az Erzsébet esetében azonban inkább a lírán van a hangsúly, könnyedebb fajsúlyú, de nagyon kellemes muzsika. 

Mellesleg Katona Bánkját is ahányszor újraolvasom, annyiszor érzem rajta a nagyszerű történelmi tragédia magával ragadó hangulatát, milliőjét! Történelmet felsőoktatásban is tanultkén tudom, hogy Katona milyen nagyszeren illesztette bele az egybént a valóságtól sokszor elrugaszkodó drámára a történelmi utalásokat, tényeket, s micsoda remek szöveget alkotott. Sokan ezzel sem értenek egyet - sajnálom, hogy ők nem tudják így élvezni ezt a szöveget. Igazán. 

 

 

10343   Búbánat 2019-10-29 12:05:28

Vasárnap (október 27.) a Budapesti Operabarátok Egyesülete Klubdélutánjára került sor az Erkel Színházban:

MŰSOR

1.) SZINETÁR MIKLÓS ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE

2.) KONCERT

Fellépő művészek:

LUKÁCS GYÖNGYI
ALEXANDRU AGACHE
LUSINE SAHAKYAN
EMMA SAHAKYAN

Zongorán közreműködik: SZENNAI KÁLMÁN

Beszélgetős vendég: ACZÉL ANDRÁS rendező

Műsorvezető: FÜLÖP ATTILA

A meghívott énekművész-család nagyszerű áriakoncertjének tapsolhattam sokadmagammal az Erkel Színházban vasárnap délután. Élmény volt hallgatni őket!

Lukács Gyöngyi énekszámai voltak:

Rahmanyinov egyik dala (románca)

Puccini: Manon Lescau – Manon áriája, IV. felv.

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv.  (km. Alexandru Agache)

Alexandru Agache énekszámai voltak:

Bizet: Carmen – Torreádordal

Verdi: Falstaff – Becsületmonológ

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv. (km. Lukács Gyöngyi)

 

Sahakyan Lusine ( mezzpszoprán) énekszámai voltak

Bizet: Carmen - Habanéra

Bizet: Carmen - Seguidilla

Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila bosszúáriája, II. felv.

Sahakyan Emma  (lírai szoprán) – a konzervatórium utolsó éves növendéke, magánének szakon tanul, a Zeneművészeti Egyetemen fogja folytatni tanulmányait.

Egy szép Scarlatti dalt adott elő nekünk.

SZENNAI KÁLMÁN zongoraművész, korrepetitor, karmester – az énekművészek zongorakíséretén túl eljátszotta Franz Schubert egyik gyönyörű impromtu-jét is.

10342   Búbánat • előzmény10336 2019-10-23 13:25:51

Különleges esemény részesei voltak, akik szombat este az Erkel Színház programját választották. Az Erzsébet című opera Erkel Ferenc által írt II. felvonása csendült fel koncertszerű előadásban, melyet műismertető előzött meg Ókovács Szilveszter főigazgató, Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus tolmácsolásában.

Karmester: Kocsár Balázs

Erzsébet: Kolonits Klára

Lajos: László Boldizsár

Kuno: Haja Zsolt

Gunda: Balga Gabriella

András: Cser Krisztián

Roderich: Káldi Kiss András

Képek az előadásból:

 

Forrás: Opera Facebook oldala

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Koros-Fekete Fanni (hegedű), Bálint Péter (zongora)
"Hangulatkoncert"
JANÁČEK: Szonáta hegedűre és zongorára
MOZART: G-dúr szonáta zongorára és hegedűre, K. 301
MONDELSSOHN: Variations Sérieuses, op. 54
BACH: d-moll partita, BWV 1004 - Chaconne

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Tóth Ágnes (fuvola), Szűcs Péter (klarinét),
TRIO Y:
Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (gordonka) Dani Imre (zongora)
Magyar Kortárszene a Fészekben IV. - Huszonévesek kamarazenéje
GELLÉRI ANDRÁS: Transformotion II.
ZÁMBÓ JONATÁN: T(Rio)
PERSÁNYI ZSÓFI: Jeux – á B.H.
KECSKÉS D. BALÁZS: Chantsd’amour
SZÉCSI LŐRINC: Triószonáta
SZŐCS MÁRTON: ArcsIncertaines

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Matias Tosi (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
JOSÉ CURA: Montezuma és a rőthajú pap – vígopera (de azért nem annyira) [ősbemutató]

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mihail Pletnyov (zongora)
MOZART: Esz-dúr szonáta, K. 282
BEETHOVEN: Asz-dúr szonáta, op. 110
MOZART: C-dúr szonáta, K. 330
BEETHOVEN: c-moll szonáta, op. 111
A mai nap
született:
1782 • Daniel Auber, zeneszerző († 1871)
1862 • Frederick Delius, zeneszerző († 1934)
1924 • Luigi Nono, zeneszerző († 1990)
elhunyt:
1962 • Fritz Kreisler, hegedűs (sz. 1875)