vissza a cimoldalra
2019-09-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1398)
Opernglas, avagy operai távcső... (20301)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Élő közvetítések (8124)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
A nap képe (2153)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61894)
Kedvenc előadók (2840)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1752)
Franz Schmidt (3420)
Simándy József - az örök tenor (623)
Operett, mint színpadi műfaj (4058)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (Búbánat, 2004-10-26 21:12:09)

- koncertek, előadások, események, élmények -
   
4380   Edmond Dantes • előzmény4379 2019-09-14 12:48:40

Sőőőt, olykor lelki sérülés(eke)t is ;-)

4379   Heiner Lajos • előzmény4378 2019-09-14 11:24:06

Azzal is lehet legalábbis sérülést okozni.

Soltival kapcsolatos anekdota: dirigálás közben megsértette a szemét.

Dehát mit vezényelt, Maestro?

Mit, mit, hát a Kis éji zenét.

4378   Edmond Dantes • előzmény4377 2019-09-14 10:28:22

Vagy pl. aktuális munkaeszközük által. Talán e haláleset miatt lett rövidebb a karmesterpálca.

4377   Heiner Lajos • előzmény4375 2019-09-14 07:13:09

A zeneszerzők pedig kerékpárbalesetben.

4376   lujza 2019-09-13 23:04:21

https://revizoronline.com/hu/cikk/8055/zubin-mehta-es-az-izraeli-filharmonikusok-mupa/

 

4375   lujza • előzmény4374 2019-09-13 22:50:57

Vagy belefulladnak a tengerbe (Kertész István) :((.

4374   Heiner Lajos • előzmény4370 2019-09-13 09:20:30

Sőt, a zongoristák is sokáig élnek, ha sikerül egészségesnek maradniuk (Serkin, Horszowski, Kempff, Horowitz, Rubinstein, stb.).

Viszont a karmesterek fiatalon halnak, ha lezuhan a repülőgépük (Cantelli).

4373   lujza • előzmény4371 2019-09-13 01:39:10

Köszönöm! Szegény még messziről se úgy nézett ki, mint aki meggyógyult. :((

4372   Heiner Lajos • előzmény4369 2019-09-12 19:00:30

Nagyon bánt, hogy egy apró egészségügyi gond miatt két nappal később tudtam elutazni Salzburgba, és elmulasztottam Blomstedt koncertjét (és már a jegyemet sem tudtam gratis átadni). Pár éve hallottam vele Salzburgban egy Újvilág-szimfóniát, utána a publikum őrjöngött, állva dobolt a lábával.

4371   Edmond Dantes • előzmény4370 2019-09-12 14:38:37

Kis keresgélés után ezt találtam ... így most még inkább megbecsülöm, hogy ott lehettem a vasárnapi koncerten.

4370   lujza • előzmény4369 2019-09-12 02:11:22

Én is úgy gondolom, hogy a karmesterek sokáig élhetnek, ha sikerül egészségesnek maradniuk, de Mehta láthatóan beteg, bár nem tudom, mi baja.

4369   joska141 • előzmény4368 2019-09-10 20:45:03

Herbert Blomstedt 92 éves, októbertől jövő decemberig tele a naptára, gyakorlatilag az egész világot bejárja. Szívből kívánom valamennyi idősebb (és fiatalabb) karmestenek, hogy még hosszú ideig osszák meg művészetünket velünk.

4368   Heiner Lajos • előzmény4367 2019-09-10 07:55:25

Aug. végén a 91. életévében járó Haitink salzburgi búcsúkoncertjét láttam...

4367   lujza • előzmény4366 2019-09-10 00:53:35

Irigyellek a memóriádért! A Szigeten nem, de az Erkelben ott voltam azon a koncerten, de ha nem írod le a programot, nem emlékeztem volna rá. Persze Mehta azóta már többször járt nálunk, szintén a Müpában a Firenzei Maggio Musicale együttessel, és (itt a baj a fejemmel) valamelyik nagy amerikai zenekarral is. Mindig lenyűgözött, ahogy szinte eszköztelenül tartja kézben a darabokat. De, bár nem volt túl régen, akkor még sudár termettel, határozottan állt a zenekara előtt. Ehhez képest szívszorító volt, mikor roskatag öregemberként, kezében bottal, nagy nehezen elvánszorgott a karmesteri pulpitusig. Nagyon megijedtem, hogy fogja elvezényelni ezt a monstre darabot? Hát először is kívülről. Vagyis a feje belül a régi, minden kis részletre oda tudott figyelni, minden a helyén volt, pontosan kidolgozva. Hihetetlen volt számomra. Mint ahogy az is, hogy testileg ennyire megöregedett, miközben még csak 83 éves. Félek, hogy nem látjuk többé, pedig talán a nagy karmester generáció utolsó képviselője.

4366   Edmond Dantes 2019-09-09 08:51:51

Gustav Mahler már évtizedekkel ezelőtt a zeneszerzők egyik megasztárjává lépett elő,nem véletlenül. Az ő "kócos", csapongó, szélsőséges érzelmeket vegyítő, groteszk-fájdalmas, naiv-tragikus, komor-humoros, emelkedett-triviális zenei és zenén kívüli világa pontosan és az évek, évtizedek múlásával nézetem szerint egyre pontosabban képezi le a fenti jelzőkkel körülírható, ellentmondásokkal terhes és immár egyre baljóslatúbb, sötétedő mai való(s) világunkat; ezt értheti és érezheti meg, teszi magáévá Mahler szűkebb s tágabb közönsége, ezt értem-érzem és szeretem Mahlerben magam is laikus hétköznapi, olykor ünnepi nézőként-hallgatóként. Legterjedelmesebb alkotását, az említett attribútumok szinte mindegyikét magába olvasztó III. szimfóniát nemigen tudom elképzelni és nem szeretném meghallgatni "hétköznapi" előadásban. A valljuk be, nem igazán közönségcsalogató alkotás kitűzésének akkor van értelme, akkor számíthat telt házra, a számára kijáró ovációra, ha olyan kvalitású együttes hozza mint a MüPában tegnap este fellépő Izraeli Filharmonikus Zenekar, élén az együttessel történetesen egyidős, vele immár a szó legjobb értelmében úgyszólván összenőtt Zubin Mehtával. Negyedszázaddal ezelőtt, a Margitszigeten hallottam legutóbb ezt a formációt, akkor Mahler I. szimfóniáját és Bartók Concertóját játszották. (Zárójelben: ugyanazt a műsort, amit évekkel korábban Mehta a Los Angelesiekkel vezényelt el az Erkel Színházban és amit szintén hallottam.) Ha már fentebb szórtam a mahleri jelzőket, igyekszem visszafogni az együttest, karmesterét és a produkciót méltató jelzőimet: emlékezetes, nagy koncert volt. Nem emelném ki egyik hangszercsoportot sem: a szokásostól eltérően ültetett vonóskar bámulatosan homogén, kifejező tónusa ugyanúgy lenyűgözött, miként a gigantikus méretű fúvós és ütős szekció teljesítménye. Mindazonáltal kötelességem rögzíteni a színfalak mögötti nevezetes  postakürt- és a szintén híres harsonaszóló előadóját, az első oboás, első fuvolás és a koncertmester pompás munkáját. Beugróként Gerhild Romberger -Fischer Iván és a Fesztiválzenekar díjnyertes III. szimfónia-felvételének közreműködője- énekelte a Nietzsche Zarathustrájának szövegére komponált szépséges altszólót, az ötödik tétel kórusszólamát a Magyar Rádió Énekkara (női kara) -karigazgató: Pad Zoltán- és Gyermekkórusa -karigazgató: Dinyés Soma- adta elő sikeresen. Mindama kivételes összecsiszoltság, összhang, kisugárzás, százpercnyi élmény fő forrása, egyben kovácsa: Zubin Mehta. Az idős maestro  lassan, törődötten, bot segítségével jött be és ült fel a karmesteri dobogóra, ülve, többnyire apró, jelzésszerű mozdulatokkal "kísérte le" a darabot. Az idézőjeles "lekísérés" itt természetesen a mű és előadóinak szuverén birtoklását, egy hosszú élet magától értetődő tapasztalatát, zenekarával való tökéletes együttlélegzést jelenti, azt a szférát, ahol ő már nem csupán szavak nélkül, de teátrális, tapscsiholó gesztusok, nagy lóbálások nélkül vonja bűvkörébe művészeit és hallgatóságát. Talán búcsúja volt ez a hangverseny a pesti közönségtől: -bár tévednék!- méltó a műhöz, méltó régi nagy híréhez ... és méltó hálás közönségéhez,amely tízperces tapsviharral honorálta a kivételes eseményt.

Az Izraeli Filharmonikus Zenekar koncertje, karmester: Zubin Mehta - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. szeptember 8.

4365   Edmond Dantes 2019-09-08 10:34:22

A MüPa közleménye szerint az Izraeli Filharmonikus Zenekar ma esti koncertjén Mahler III. szimfóniájában az énekszólót a megbetegedett Mihoko Fujimura helyett Gerhild Romberger német mezzoszoprán adja elő.

4364   IVA 2019-08-10 20:43:58

A Müpa és a Boráros tér közötti területen, 60 évvel ezelőtt:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2344490708970640&set=gm.1680452508751547&type=3&theater

4363   Edmond Dantes 2019-08-06 09:43:55

Kritika a margitszigeti aug. 1-jei ParBaj-ról (Mezei Néző blog) itt olvasható.

4362   Edmond Dantes 2019-06-21 16:08:18

Helyszínváltozás! Fontos információ!

A június 21-i Giselle balettelőadás a mai napon az Erkel színházban lesz megtartva! A június 20-án elmaradt Giselle balettelőadást június 22-én az Erkel Színházban pótoljuk.

 

Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház 2019. június 21-én, pénteken 20 órára a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra meghirdetett Giselle balettelőadását a Szabad Tér Színház a közönség biztonsága érdekében az Erkel Színházban 20.30-as kezdettel tartja meg. A megváltott jegyek érvényesek, de az eltérő nézőtéri kiosztás miatt szükséges a jegyeket az előadás előtt a helyszínen, az Erkel Színházban becserélni. Kérjük tisztelt nézőinket, hogy az érkezés időpontját a fentiekre való tekintettel válasszák meg!

4361   Búbánat 2019-06-14 20:58:19

Június 29.: Operagála! Idén nyáron a Co-Opera Szentendrén tartja évfordulóját és az 50 éves Szentendrei Teátrummal együtt ünnepel.

A hazai és nemzetközi operaszínpadok kivételes tehetségeit felvonultató gálán népszerű részleteket hallhatnak Mozart, Rossini, Verdi és Puccini operáiból.

A formabontó koncert rendezője, a fiatal művészgeneráció kiváló képviselője, Szabó Máté.

Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera. A Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház társulata, a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt eddig több mint 100 előadáson kápráztatta el a közönséget kiváló produkcióival határon innen és túl.

PREMIER: június 29., 21.00 óra
Esőnap: június 30.

Fellépő művészek:
Balczó Péter, Bátki Fazekas Zoltán, Bordás Barbara, Busa Tamás, Cseh Antal, Farkasréti Mária, Fischl Mónika, Fodor Beatrix, Frankó Tünde, Hanczár György, Kálnay Zsófia, Kendi Lajos, Keszei Bori, Kiss András, Kolonits Klára, Laki Péter, Mester Viktória, Pataki Bence, Rálik Szilvia, Schnöller Szabina

Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dinyés Dániel

Rendező: Szabó Máté

Belépőjegyek:

https://szentendreiteatrum.jegy.hu/
Zsöllye vacsora nélkül: 10.000 Ft
Helyek vacsorával: 13.000 Ft
V.I.P. helyek vacsorával: 20.000 Ft

Vacsora: 19 órától 20:30-ig

4360   Klára • előzmény4358 2019-06-14 18:41:25

Ha jól vagyok értesülve, a kritikusok mindig mindent lehúznak, ami nem tetszik nekik, és ebből élnek. Gondolom, nem irosszul, mert különben más foglakozást választanának! Az operák újrarendezése nem probléma, ha ez az eredeti mű szellemiségének, mondanivalójának, a SZERZŐ szándékának tiszteletben tartásával történik, A probléma az újraértelmezés, a helyszín, a tartalom, a mondanivaló, sőt nem egy esetben a befejezés megváltoztatása. Pl a Tosca fináléjában felbukkanó Scarpia,, hogy emlékeztessem egy korábbi levélváltásunkra! Amikor az önmagát megvalósítani akaró rendező a saját "koncepcióját" teszi bele a műbe, ahelyett, hogy a mű koncepcióját állítaná színpadra. Ez pedig nem évszám, hanem egész egyszerűen ízlés - és bocsánat - tisztesség kérdése.

4359   Héterő 2019-06-14 16:27:05

A Bartók Plusz 2019 műsorfüzetei letölthető formában

           Judit: Rost Andrea   Judit

4358   Edmond Dantes • előzmény4351 2019-06-14 15:14:42

Esedezem, ne ítélkezzünk in completo a "mai", "kortárs", "rendezői színházas" rendezés(ek) fölött! Miből élnének pl.a kritikusok, ha egyszer lehúznák...nem, nem a WC-n, csak "úgy"... pardon, szóval csak úgy egyben lehúznának mindent, ami nem tetszik nekik, oszt' kész, jó napot!? Apropó, a múltkor már kérdeztem: nagyjából melyik évben, na jó, melyik évtizedben húzná meg azt a vonalat, ahol le kell vagy le kellett volna állítani operák újrarendezését? Cakkpakk, egytől-egyig netán.

4357   Edmond Dantes • előzmény4350 2019-06-14 15:08:21

Nagyítóval sem látom sehol, hogy Kovalik darabjáról beszélne valaki, legkevésbé ő maga. A belinkelt cikkben is "Turandot-rendezését" illetve annak "átbuherálását" sérelmezi. 

4356   Heiner Lajos • előzmény4350 2019-06-14 12:47:14

Én meg azt hittem, Verdi írta.

4355   Búbánat 2019-06-14 10:53:53

AZ IDEI BARTÓK PLUSZ OPERAFESZTIVÁL programjairól - Miskolc

minap.hu - 2019. április 11. csütörtök 16:02

Operagálával indul június 14-én a Bartók Plusz Operafesztivál. A résztvevők többek között láthatják Puccini Bohéméletét és Bartók A kékszakállú herceg várát is. A tíznapos fesztivál Három tenor gálával zárul – hangzott el csütörtökön, a rendezvény programhirdető sajtótájékoztatóján a Városligeti Műjégpálya Dísztermében.

 

A mai nyitó Operagála, június 14. péntek, 20:00

Műsoron  Aldo FINZI, Erich Wolfgang KORNGOLD, Dmitrij SOSZTAKOVICS, Giacomo PUCCINI és Albin FRIES, az operafesztivál 2018-as operaíró versenyének győztesének művei.

Szólisták: Molnár Ágnes, Kele Brigitta, Boros Csilla, Brickner Szabolcs, Nutthaporn Thammathi

 

4354   nickname 2019-06-09 09:06:00

Ja és Szilveszterék személyeskednek - hát ez meg őket minősíti, ennyire futja tőlük, mondjuk én nem lepődöm meg.

4353   nickname • előzmény4352 2019-06-09 09:03:04

És ne feledjük az a nagyszerű új Hunyadit se, ami pályázhatna nemzeti operánk legsemmitmondóbb színpadra állítására. Én visszasírom a Szinetár-féle rendezést a 2012-es premier óta.

4352   nickname 2019-06-09 09:01:40

Az is jó, hogy Szilveszterék perrel fenyegetnek és most elkezdték fikázni Kovalik rendezését. Hahaha kacag a májam - remélem egyszer a sok többi, Szilveszterünk által jóváhagyott sz@r rendezés hibáit is elkezdi majd soroloni, mert igazgatói regnálása alatt a szar rendezések megsokszorozódtak a dalsznházban. Poda Otellójához, Anger Traviátájához, az új Giocondához vagy Menzel Cosijához - é még lehetne sorolni -  képest Kovalik akármelyik rendezése tisztességes munka, mert legalább van valami elképzelése a darabról és van bennük logika. 

4351   Klára • előzmény4350 2019-06-09 08:57:36

Sajnos, az utóbbi években, de lassan évtizedekben kialakult az ügynevezett "rendezői színház", melynek keretében némely rendező valóban saját szerzeményének tekinti a darabot, és szemrebbenés nélkül változtat meg helyszínt, cselekményt, befejezést, stb. Csak pár példa: Otello egy szobába bezárva, A Nyigat lánya betongyűrűs homeless-ek között, Gioconda, stb.  És nem nagyon akad senki, aki ennek gátat tudna szabni, mert ugye az ALKOTÓI -SZABADSÁG!

4350   nickname • előzmény4349 2019-06-08 21:40:45

Kovalik darabját játsszák? Na hát, eddig azt hittem, hogy a Turandotot Puccini írta és Alfano, meg mások fejezték be a komponista idő előtti halála miatt. De buta is vagyok - mostmár tudom, hogy egy-egy opera mindig az aktuális rendező darabja....

4349   Edmond Dantes • előzmény4348 2019-06-07 13:04:06

Frissítés

Szappanopera-ház – Brutálisan nekimegy Kovaliknak az Ókovács vezette Opera

Kovalik Balázs sérelmezte, hogy nélküle „buherálták át” a Turandot-rendezését a Margitszigeten. A fesztivál igazgatója szerint büszke lehetne a rendező, hogy játsszák a darabját, az Operaház a rendezés hibáit sorolja, és perrel fenyegetőzik – jó szórakozást az esti előadáshoz. További részletek hvg.hu-n itt.

4348   Edmond Dantes 2019-06-07 09:41:16

Kovalik Balázs: "Elhatárolódom a nevemmel kitűzött Turandot szakmai és művészi színvonalától"

"Aljas sunyiságnak" nevezi levelében Kovalik Balázs rendező, hogy a Budapesti Nyári Fesztivál pénteken és vasárnap az ő tudta nélkül, "átbuherálva" állítja színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott Turandot rendezését. Részletek + Kovalik teljes levele hvg.hu-n itt. (Megjegyzés: a fenti lead pontatlanul fogalmaz. Mint a cikkből kiderül, levelében a rendező valójában a 25 évvel ezelőtti, a szegedi operában színpadra állított Turandot-rendezésének, annak díszletének, koreográfiájának az alkotók beleegyezése nélküli önkényes átalakítását kifogásolja - ED)  "Kovalik Balázs büszke lehet az előadásra, amiért az évtizedek múltán is színpadon van" – így reagált Bán Teodóra a rendező levelére a hvg.hu-nak...neki semmi dolga nem volt a művésszel, "nem állunk vele jogviszonyban". További részletek ugyanott.

4347   perempe 2019-05-27 20:05:27

volt vki a Budafoki Zenekar koncertjén pénteken? a gitár szerintem zavaróan halk volt. 2 éve Miskolcon hallottam a Concierto de Aranjuezt (Rodrigo) a Zenepalotában, ott jóval jobban ki volt hangosítva, pedig a terem jóval kisebb.

 

a koncert 2. fele nagyon tetszett (Dvorák IX.).

4346   Búbánat 2019-05-13 11:22:09

A Pannon Filharmonikusok egy művészzenekar – Horváth Zsolt a Mandinernek

Mandiner.hu - 2019. május 11. 19:15

Írta:  Csapodi Márton

"Nekünk nem dolgunk népszerű és unásig játszott műveket háromezerszer eljátszani vagy stadionkoncerteket adni, de feladatunk, hogy a magyar alkotóművészetnek terepet biztosítsunk, kortárs zenét játsszunk – mondja Horváth Zsolt a Mandinernek. A pécsi székhelyű Pannon Filharmonikusok igazgatójával a zenekar fejlődésének lépcsőfokairól, a vidéki és a fővárosi, no és a nemzetközi szereplés lehetőségeiről és kihívásairól beszélgettünk."

 

4345   Búbánat • előzmény4323 2019-05-08 14:50:50

Az ember a saját hangjának rabja

szerző: Reviczky Katalin

Új Ember Hetilap - 2019. 05.05.

[…] Joseph Calleja második alkalommal járt Budapesten. 2007-ben Miklósa Erika vendégeként szerzett benyomásokat a magyar közönségről. „Nem is tudtam, hogy a magyarok szigorú szakértő bírálók. Hallottam, hogy egyszer még Carusót is kifütyülte a magyar közönség.”

„Megtisztelő, hogy a több mint hétezer éves máltai kultúra képviselője, kulturális nagykövete lehetek. Ha csak a Keresztelő Szent János barokk katedrálisra gondolok, benne Ca­ra­­­vaggio világhírű festményével, amely a világ egyik legnagyobb csodája, a lelkemet büszkeség tölti el. Örülök a diplomata-útlevélnek, s igyekszem meghálálni ezt a címet. Évekkel ezelőtt beindítottam a mára turisztikai látványosságot és vonzerőt jelentő nyári koncerteket. Sok tehetséges fiatal énekesünk van, akiket az alapítványomon keresztül is támogatok. Szívesen lépek fel számomra idegen zenés műfajok kiemelkedő képviselőivel is, mint például Zucchero, Anas­tasia, Bolton, Dion­ne Warwick, vagy Bo­celli és Ra­mazzotti, akikkel idén már másodszor állok színpadra. Ezzel is támogathatom Málta zenei életét. A nagyköveti szerepkörből a gazdasági kapcsolatok, a filmes, televíziós aktivitások és a promóció sem hiányzik. Nekünk nincs híres csokoládénk, nincsenek nemzetközi sportversenyeink, exportunk ereje az embereinkben rejlik.”

Gondoljon csak Nicholas Monsarrat The Kappillan of Malta című regényére – fogalmaz az operaénekes. – Ez a könyv a szigetország II. világháború alatti kiszolgáltatottságáról, kiéheztetéséről, szenvedéséről szól. Egy nép lelke, érzésvilága fejeződik ki benne, ugyan­akkor kellő humorral viszonyul az élethez. Itt van például a húsvét ünnepe. Mélyen vallásos nemzet vagyunk, böjtölünk is, ha kell, de még böjtidőben sem vetjük meg a nyalánkságokat. Minden egyes napban próbáljuk megtalálni azt, ami szép, örömteli. És igyekszünk bizonyítani a szorgalmunkat, hiszen ez minden kis nép közös sorsa.”

Tekinthetjük ezt akár az énekes ars poeticájának is, akinek a világ legjobbjai, többek között Domingo, Hampson, Garanča, Netreb­ko a partnerei. Milyen érzést mindez? „Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem nagyszerű. Jó érzés nagy művészekkel együtt dolgozni, baráti gesztusok részesévé válni. Nem lehet azonban hosszan fürdeni a dicsőségben, elidőzni egy-egy sikernél. Az ember a saját hangjának a rabja és kiszolgálója. Az énekhang érzékeny jószág, egyszer mindent lehetővé tesz, máskor sztrájkol. Vigyázni kell rá, ápolni, de mindenekelőtt művelni. És persze van, akinek tetszik, van, akinek nem. A kritikákat mindig fontosnak tartottam, igaz, ma már kevesebb időm jut az olvasásukra. Örök igazság azonban, hogy a sikerért keményen kell tanulni, dolgozni.”


Vajon mit tesz Joseph Calleja a sikerért? Veleszületett adottságának köszönhetően könnyen az ölébe hullik, vagy meg kell küzdenie érte? Ösztönös művész, vagy inkább olyan, aki szorgalmasan elsajátítja a művészi interpretáció titkait? A művészet számára játék, vagy a szívét-lelkét is beleadja a produkcióba?

 „Úgy gondolom, a kettő együtt igaz. Teljes szívemmel, lelkemmel jelen vagyok a szerepben, a munkában. Tudja, a hang olyan, mint a jó francia vagy olasz bor. Idő kell, hogy igazán beérjen. Manapság azonban a zenei képesség nem elég, a rendezők színészi alakítást is várnak az énekesektől. Kétségtelenül előnyt jelent a szerencsés külső, a jó fellépés, de a színészi készséget is fejleszteni kell. Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki mozdulatlanul állva énekeljen a színpadon. Úgy gondolom, egy kis dráma jót tesz, mert a leküzdése kihívást, motivációt jelent. A túl sok dráma azonban, bár művészként naggyá tette Callast, aki valóban egyetlen volt a történelemben, borzasztóan meg is nehezítette az életét.”


Hogy lehet, hogy Callast, s ké­sőbb Pavarottit is még látványosan ünnepelték, bármerre jártak a világban?

„Callas olyan volt, mint egy amerikai filmsztár;­ bár­hova utazott, százak, ezrek várták. Rólunk ilyen szempontból tudomást sem vesz a világ. A publikum elkényelmesedésével magyarázható ez, vagy az azzal, hogy túl sokan vagyunk mi, operaénekesek? Nem tudom.”


Joseph Calleja otthonosan mozog a romantikus olasz operazenei repertoárban, és elsősorban a belcanto művésze, jóllehet nem igazán ért egyet a lírai tenor, a drámai tenor és az egyéb hangfaji-stílusbeli megkülönböztetésekkel.

 „Verdinél megvan a Donizetti-féle belcanto vonal, mégis ugyanolyan tenor hangra komponálta a Rigolettót, mint a Traviatát vagy A trubadúrt. Mindehhez hozzáadódik még a tenorok korábbinál jóval nagyobb interpretációs szabadsága. A lényeg azonban – és a belcanto igazi jelentése is – a szép éneklés!”

Lehet, hogy Joseph Calleja azért sem szereti a drámai tenor megjelölést, mert pozitívan gondolkodó vérbeli máltaiként kevésbé kedveli a negatív karaktereket. Természetéhez tartozik az optimizmus, az örök máltai nyár.

 „Arra gondol, hogy elégedett vagyok-e? Igen, az vagyok. Persze főképpen akkor érzem ezt, amikor elégedett vagyok a teljesítményemmel. Nem nevezném meg a legkedvesebb partnereimet, mert a többiek esetleg megharagudnának. De számtalan nevet említhetnék, kiváló partnereim és karmestereim voltak és vannak. Úgy érzem, a munkakapcsolatokban a legfontosabb a kölcsönös tisztelet és elismerés. Pier Giorgio Morandi például, akivel most Budapestre érkeztem, kedves barátom és a romantikus olasz operazene kiváló specialistája. A legfőbb vágyam az életben az, hogy lássam egészségben felnőni és kiteljesedni a gyermekeimet. Az sem volna ellenemre, ha még egyszer annyi színpadon töltött idő adatna meg számomra, mint amennyit eddig megéltem. A legközelebbi tervem pedig a Giocon­dából Enzo szerepének megformálása, amire 2020-ban kerül majd sor. Az élet rövid, már elmúltam negyvenéves. Igyekeznem kell, amennyire csak lehet!”

4344   alef • előzmény4333 2019-04-28 00:42:34

Tényleg, tényleg, köszönöm az információt. Azon a Puritánokon én is ott voltam pedig, és azóta is az elmúlt három év legjobb általam látott (itthoni) operaelőadásaként emlékszem rá, pedig kb. százat láttam. Valamiért Demuro és Jessica Pratt jobban megmaradt bennem, pedig nagyon lelkesen írtam akkor Markovról is...

4343   Edmond Dantes • előzmény4342 2019-04-24 19:33:18

Igen, ezért írtam utóiratot ld 4339.

4342   telramund • előzmény4339 2019-04-24 19:26:51

ld 4333

 

4341   nickname • előzmény4338 2019-04-24 17:25:26

És ami énekelt szerepet az is bariton - elírtam, bocsánat. A lényeg, hogy a két nagyobb szerepet alakító férfi énekes közül ő volt a jobb, ő kapott nagyobb tapsot, holott a tenor a férfi főszerep. Bocsánat.

4340   Edmond Dantes • előzmény4332 2019-04-24 16:32:49

Atlantov, Mazurok...és Visnyevszkaja, Obrazcova: ők énekeltek a pesti Bolsojos Pique Dame-ban, amin ott voltam, "mindössze" 48 éve. A karmesterre, Grófnőre és Tomszkijra már nem emlékszem. Nagy előadás volt. Itt is ugyanazt írhatom mint ez alatt: rohan az idő.

4339   Edmond Dantes • előzmény4338 2019-04-24 16:23:50

Így igaz. Gondolkodtam, mert ismerősnek tűnt a neve, aztán rátaláltam: a 2017-es pesti Puritánokban énekelte a bariton Riccardot és annak alapján, amit beírtam róla,  eléggé tetszhetett ld Nemzeti.../3573

Bocsánat, miután elküldtem a beírást, rátaláltam arra is, hogy már megelőzött a fenti hírrel, de most már nem törlöm :-) viszont nem tavaly, hanem két éve volt az az előadás...rohan az idő.

4338   telramund • előzmény4336 2019-04-24 16:07:40

Alekszej Markov nem tenor ,hanem bariton.

4337   Hangyász • előzmény4336 2019-04-24 12:24:09

Ez így van. 

4336   nickname • előzmény4335 2019-04-22 21:31:58

Engem a kisebb hibák nem érdekelnek. Netrebkot nem hallottam élőben a szerepben, de Csurilova élben nagyobb hatást tett rám Jolántaként, mint Netrebko felvételről - ugyanakkor a pécsi Manont megtekintve kijelenthettem, hogy Gruberova Manonként felvételről sokkal nagyobb hatást tett rám, mint a pécsi Manon élőben :-). Alekszej Markov valóban vitte a pálmát a két tenor közül s őt ünnepeltük jobban, de Nazsmiddin Mavljanov se volt rossz. Sokkal rosszabbakat is hallotunk már, akiket világhírűként adtak el nekünk.

4335   Hangyász • előzmény4326 2019-04-22 16:06:41

Trofimov mintha az elején egy helyen hamisan énekelt volna, Csurilova pedig nyilvánvalóan Netrebkot utánozza, legalábbis ami a megjelenését illeti. Amúgy meg aki fanyalog ezen a darabon, hallgasson valami kortárs rémséget.

4334   Hangyász • előzmény4327 2019-04-22 16:03:36

Úgy van, akkor Rimszkij: Mozart és Salieri c. egyfelvonásosával együtt adták elő. Szerintem ez is olyan egyfelvonásos a maga 96 perc körüli előadási idejével, amely kitölt egy estét. Így a Kékszakállúval egy estén játszása túlságosan megterheli mind a zenekart, mind a közönséget. (Tudom, milyen hosszúságúak Wagner remekei stb.!!!)

4333   telramund • előzmény4326 2019-04-22 15:35:56

Alekszej Markovg énekelte tavaly. Riccardot a Müpában előadott Puritánokban  nagyon nagyon jól.

4332   telramund • előzmény4327 2019-04-22 15:31:16

így igaz Kalinyina, Atlantov és Mazurok énekelték a főbb szerepeket

4331   alef • előzmény4327 2019-04-22 13:14:26

Ezért is fogalmaztam óvatosan... :-) Mindenesetre köszönöm a tájékoztatást (Héterőnek és nickname-nek is). Ezzel együtt az látszik, hogy Magyarországon eddig csak 1-2 alkalmas, vendégfellépők által prezentált előadásai voltak a Jolantának. Miközben csak az operabase adatbázisában szereplő helyeken és csak a tavalyi (2017-2018) szezonban 30 különböző Jolanta-produkció volt a világon összesen 93 előadással, amivel épp az ötvenedik volt a rangsorban (alig elmaradva a Pikk dámától, és olyan műveket megelőzve, mint a Parsifal (sőt a Hollandit kivéve az összes Wagner!!), a Manon Lescaut, vagy A végzet hatalma és a Simon Boccanegra. Szóval ez engem meglepett.

4330   Héterő • előzmény4329 2019-04-22 12:09:45

                 Bartók + Csajkovszkij 2004
2004. június 13. vasárnap 19.30 óra, Nyári Színház, Miskolc
Jolanta - a Belorusz Állami Nagyszínház (Minszk) vendégjátéka

4329   -zéta- • előzmény4328 2019-04-22 10:05:40

Persze, Bartók + oroszok... 

4328   nickname • előzmény4327 2019-04-22 09:59:57

Mintha egyszer a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon is lett volna belőle egy vendégelőadás. 

4327   -zéta- • előzmény4326 2019-04-22 09:11:22

Winkler adatait némi fenntartással kéne kezelni: 1987-ben a Bolsoj vendégjátéka során kétszer is előadták Pesten ... 

4326   alef • előzmény4325 2019-04-22 01:48:33

Szerintem is remek előadás volt. Nem ismertem a darabot, és Matthew Boyden más esetekben jó iránymutatást adó kézikönyvében csak annyit találtam róla,hogy "kevéssé sikerült". Ehhez képest ugyanolyan érzékenységű zenének találtam, mint mondjuk a Pikk dámát, sőt a történet is rendesen meg van írva (attól eltekintve, hogy nincs igazi konfliktus benne, mert tulajdonképpen mindenki mindvégig Jolánta javát akarja).

Egyébként még az is lehet, hogy magyarországi ősbemutató volt a darab, legalábbis WInkler Gábor operakönyve szerint 2003-ig nem volt hazai bemutatója. Érdekes ugyanakkor, hogy mostanában máshol is kezdhetik felfedezni, mert az operabase.com adatbázisa szerint az utóbbi években az 50. hely körül van az előadásszáma alapján az operák-operettek gyakorisági listáján, idén például a Met is játszotta.

Viszont nekem nem tetszett minden énekes, merthogy a férfi főszereplőt alakító üzbég tenor (Najmiddin Mavljanov, ha jól írom) számomra felejthető, legfeljebb közepes szintű volt (a MÜPA szakértő közönsége is elég visszafogott tapsban részesítette). A tulajdonképpen mellékszereplő Róbert herceget alakító Alekszej Markov simán "leénekelte", ő kapta az est legnagyobb tapsát, teljesen megérdemelten. (Otthon utánanéztem, hogy ki is ez az énekes, és kiderült, hogy a szereplők közül ő futotta eddig a legnagyobb nemzetközi karriert, a Met idei Jolanta-előadásain is ő volt Róbert és összességében már 61. Met-szereplésénél tart.) Rajta kívül a René királyt alakító Sztanyiszlav Trofimov egészen kitűnő lírai basszus volt, és jól megfelelt feladatának a címszereplőt alakító Irina Csurilova is, szerintem ők hárman "vitték a prímet", bár a mellékszereplőkre se lehetett különösebb panasz.

4325   nickname 2019-04-20 23:42:30

A mai Jolanta egy gyönyörű előadás volt! Egy újabb orosz ritkaság szólalt meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben s nekem kivétel nélkül minden énekes tetszett. A zenekar is nagyszerű volt és a darab is gyönyörű! Sajnálhatja, aki lemaradt.

4324   telramund • előzmény4322 2019-04-20 15:00:13

Érdekes nekem pont most tetszett jobban,Anno volt szerencsém egy berlini Puritánokban ,mint bel-canto operában kibúzni a teljesírtménye miattMég mindig kissé forszírozottan énekel,de ég és föld az akkor mondjuk 15 ezelőtti énekléséhez képest.

4323   Búbánat • előzmény4322 2019-04-20 11:56:35

Örültem az adott két ráadásnak: 

Verdi: Requiem  - "Ingemisco"

César  Franck: "Panis Angelicus"

Calleja az áriaestje  után a Müpa első emeleti folyosóján dedikált.

A rádió mellett a  televízió is felvette a műsorát.

4322   alef • előzmény4321 2019-04-20 11:48:01

Néhány korábbi felvételét meghallgatva nagy várakozásokkal ültem be Calleja koncertjére, és némi csalódással távoztam. Az "élő" koncert után is tartom, hogy elképesztő hangi adottságokkal rendelkezik, és mind hangszíne, mind megjelenése, mind az erőlködésmentes éneklése (sőt, még színpadi fellépése, személyisége is) valóban Pavarottira emlékeztet. Ugyanakkor, bár láthattuk-hallhattuk, hogy bravúros pianókra is képes, de alapvetően mintha kicsit túlságosan is bele lenne szeretve a saját hangjába, és több esetben ott is kezdettől fogva nagyon "nyomta", ahol nem kellett volna (pl. Recondita armonia), egyszóval az énekesi intelligenciát hiányoltam néhol. Emellett több esetben (legdurvábban mindjárt a belépő számban - a mantuai herceg áriája a Rigoletto első felvonásában - magasan intonált.). De egyébként abszolút színpadképes, megnyerő egyéniség, akinek szerintem nem Puccini, de még csak nem is Verdi, hanem a bel canto szerepek állnak a legjobban.

4321   Búbánat 2019-04-19 09:34:29

19:35 – kb. 21.35 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

Joseph Calleja áriakoncertje

Km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara 

Vez.: Pier Giorgio Morandi

Giuseppe Verdi:

 a) A szicíliai vecsernye – Nyitány,

 b) Rigoletto – a herceg áriája "Questa o quella"

 c) Macbeth – Macduff áriája "Ah, la paterna mano" 

 d) Attila – Előjáték

Giacomo Puccini: Tosca – Cavaradossi áriája  "Recondita armonia"

Jules Massenet: Werther – Werther áriája "Pourquoi me réveiller?"

 Giacomo Puccini:

a) Manon Lescaut - Intermezzo,

b) Tosca - Cavaradossi áriája "E lucevan le stelle" 

Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Intermezzo,

Pjotr Csajkovszkij: Hat románc, op. 6 - No. 6 "Ki kenyerét nem sózta soha könnyel"

Paolo Tosti:

a) Ideale,

b) A vucchella,

Giacomo Puccini: Lidércek - La tregenda,

Joseph Vella: Il-Kebbies tal-Fanali,

Stefano Donaudy: Vaghissmima sembianza,

Ruggero Leoncavallo:

a) Bajazzók - Intermezzo,

b) Mattinata

(Ism. május 1., 12.36)

4320   Edmond Dantes • előzmény4319 2019-04-17 09:24:57

Azt mondanám, hogy a Hovanscsina egy jelentős zeneszerző jelentős, szép, erős és/de túlírt operája. Hosszabb beírásomban is ezt írtam és fenn is tartom. Amikor -Dante szavait kicsit kifacsarva- t.k. azt írtam, hogy benne az "igaz gyönyört nem lelém", azzal azt akartam kifejezni, hogy nem került a kedvenceim közé és ez valószínűleg többszöri megtekintés után sem változna. Más kérdés, hogyha ezt a véleményemet -ami csak egy szubjektív vélemény- jó vagy rossz szándékkal félremagyarázzák netán belekötnek, jobb esetben félreértik. Vannak elszánt rajongók, vannak elszánt kötekedők.

Múltkori Anyegin-válaszoddal kapcsolatban: "fütyülős" zeneszám egy operában nálam nem azt jelenti, hogy tényleg úton-útfélen elfütyülik :-) hanem azt, hogy átlagos operalátogató/-szerető hallgató számára könnyen fölismerhető, közismert, a darab egyfajta "ujjlenyomata". Anyeginben ilyen pl. a napokban Kimernya-kérdés Tatjána-jelenet, ami már rövid zenekari előjátékában fölismerhető, legkésőbb a szoprán belépésekor vagy Lenszkij és Gremin áriája, a polonéz, és talán a párbaj-jelenet, utóbbi mindenesetre nagyon izgalmas, jó zene. És közben nem kevés üresjárat. Nekem (nekem!) ugyanez a helyzet  A bűvös vadásszal: jó néhány világsláger -nem sorolom- és jó néhány felejthető részlet + a próza is ront az eleve vegyes összhatáson. Ettől még Wagner valóban elődjének tekint(h)ette Webert, ami szintén nem Szentírás. Johann Strausst is nagyra tartotta (én is a maga pályáján), aztán talán nem túl sok mást. Mondhatnám, ha rosszat akarnék valakinek: dicsérjen téged a Wagner :-) de nem mondom. Csak azt mondom, hogy kedves maestrom ügyelt rá, hogy saját -élő, kortárs- konkurensei többségét alaposan meg- és leszólja, dicsérni inkább halottat (Weber) vagy más csapatban focizót (keringőkirály). És hát nem fogsz szeretni, de változatlanul úgy érzem, hogy a Boccanegra sem kerül kedvenceim közé, ahogyan a Hovanscsina sem és ahogyan a szélesebb közönség kedvenceivé sem válnak. Hiszen maga Verdi sem volt elégedett Boccanegrájával, többször átdolgozta, csiszolgatta. Amikor végre nagy siker lett, leszállt róla. Nagy siker pedig azért lett évtizedekkel első bukása után, mert Verdi addigra világelső lett olasz földön és ezért addigra a Boccanegra is "megszépült" már a közönség fülének. Később aztán ismét a "helyére" került = nem a kottatár felső polcára, hanem -jóindulattal- úgy a középmezőnybe. A világon mindennek vannak elszánt hívei és vannak elszánt ellenzői, rosszabb esetben ellenségei...és vannak "belgák", akik a saját fülükre és saját ízlésükre hagyatkozva, de közben kellően tájékozódva (!) szeretnek jobban vagy kevésbé műveket (...helyeket, ételeket, embereket, városokat stb.).

4319   takatsa • előzmény4313 2019-04-16 20:01:04

Kedves Nickname, nem a vita kedvéért válaszolok, hanem azért, mert nagyon meghatott, hogy emlékszel a Bűvös vadászról írt véleményemre. 

Én - akárcsak Te - megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy azért lelkesedjek, ami valóban tetszik, ami valamilyen különleges élményt ad, ami meglep és lenyűgöz, mivel kimondva- kimondatlanul ezzel a céllal és ezzel a reménységgel megyek el minden előadásra. És örömmel mondhatom, az utóbbi években is több olyan előadásnak voltam tanúja, amely relevációval hatott, döbbenetes, felkavaró és egyszersmind felemelő élményt nyújtva. Köztük nem egy olyan darab volt, amit életemben előzőleg sohasem hallottam, mégis az első taktusoktól kezdve rabjává lettem. Ilyen volt pl. Shostakovich Kisvárrosi Lady Macbethje, vagy R. Strauss Árnyéknélküli Asszonya, vagy Thomas Ades Viharja. De régebbi élményeim közt is sok olyan opera van, ahol "meglátni és megszeretni" egy pillanat műve vot, pl. Verdi Othelója, vagy a Végzet hatalma, Simone Boccanegrája vagy Puccini Turandotja, Bohéméletje, Manonja, Csajkovszkíj Anyeginje vagy két Wagner mű: a Parsifal és a Trisztán és Izolda. Megvallom, jó pár operánál nem volt ez az érzésem (Pl. a Hugenottáknál, vagy A bűvös Vadásznál, vagy most, a Hovanscsinánál sem). Én elhiszem, hogy pl. a Bűvös vadász operatörténetileg egy fontos darab, és azt is elhiszem, hogy a német romantikus operaszerzők Weber köntöséből bújtak elő és azt is elhiszem, hogy Wagner akár Marschnertől is átvett zenei eszközöket. És ez így van rendjén, hiszen mindennek van előzménye, mindenkinek van előfutára, mindenki az elődök munkájára építkezik, erről szól nemcsak a zenetörténet, hanem az ember történelme, az emberi sors is. Az persze már egészen más kérdés, hogy a meglévő eszköztárral ki és mit tud alkotni, hiszen ugyanabból a festéktubusból, ugyanazzal az ecsetkezeléssel születhet remekmű, vagy fércmű is. Úgy gondolom, hogy egy remekmű születéséhez két dolog kell: az alkotó egyrészt rendelkezzen a technikai tudással, az alapokkal, az ősök által felhalmozott tudásanyaggal, másrészt pedig adja hozzá a saját zsenialitását. Bármelyik hiányzik e kettő dolog közül, nem születik remekmű. Marschnernél a zsenialitás hiánya, Musszorgszkijnál pedig az alapok, a technikai-mesterségbeli tudás fogyatékosságai miatt. Musszorgszkíj zsenialitását elismerem, és nagyon tetszenek a zongoradarabjai és a dalai. De a Hovanscsina más kategória.

De persze ez csak az én véleményem, magáról a zenéről, operáról, előadásokról. Ez egy szubjekítv vélemény, amit saját magam alkotok, csakis az élményeimre alapozva. És meg kell vallanom, ezt a véleményemet nem befolyásolja, hogy egyes kritikusok mit írnak, vagy karmesterek mit szeretnek. 

Úgy gondolom, hogy csak egy igazság létezik, viszont az igazságot egy nagy mozaikként képzelem el, amelynek csak kis darabkáival, apró részeivel  rendelkezünk. Nekem is van néhány igazság-darabkám és neked is, neked is igazad lehet, nekem is, aztán ezekből a kis rész-igazságokból áll össze az egész, amelyet a maga teljességében soha sem ismerhetünk, csak sejthetünk. :)

4318   lujza 2019-04-15 23:50:53

https://revizoronline.com/hu/cikk/7857/muszorgszkij-hovanscsina-btf-2019/

 

4317   nickname 2019-04-13 06:14:45

Jó hát nekem elég az, hogy Kovács János híve a Hovanscsinának és nem véletlen volt ő az április 5-i előadás karmestere. Abbado is Muzorgszkij híve volt. Most lehet vele jönni, hogy nem ez számít, csak akkor kérdem én mi? Abbado több helyen is sikerrel játszotta Muszorgszkij zenés színpadi műveit. 

4316   IVA • előzmény4314 2019-04-13 01:59:41

Muszorgszkij operái mindig nagy érdeklődést kiváltó, egzotikus csemegének számítottak Amerikában, nem csak az oda származott orosz eredetű lakosság jóvoltából.
Eredetileg a Moszkvai Nagyszínház hatalmas sikerű USA-beli Borisz Godunov-turnéjának emlékére szerettem volna rábukkanni a neten, de 5-6 perc alatt, amit erre szántam, hirtelenjében csak ezekkel a cikkekkel találkoztam:
https://www.upi.com/Archives/1985/10/15/New-Khovanshchina-at-Met-Opera/9815498196800/
http://archives.metoperafamily.org/Imgs/Khovanshchina.htm
https://newyorkarts.net/2010/10/mussorgsky-boris-godunov-metropolitan-opera-gergiev/
https://www.nytimes.com/2012/02/29/arts/music/khovanshchina-at-the-metropolitan-opera.html

4315   lujza • előzmény4314 2019-04-13 00:22:45

Kedves ED, ebben nagyon nem értek egyet veled! Nem vagyok se arisztokrata, se zeneesztéta, de én nagyon szeretem az orosz operát is, és ebben nem vagyok egyedül. Ha körülnézel a világban, rendszeresen játszanak Musszorszkij, Rimszkij-Korszakov sőt Borogyin műveket is. Nyilván nem annyit, mint Verdi vagy Mozart operáit, ez nem is csoda, de azért nem számítanak ritkaságnak, mint ahogy egykor nálunk se voltak azok. Vagyis egyáltalán nincs szó arról, hogy ezek a művek nem vertek volna gyökeret a világban. Ha így lenne, én, az amatőr nem is ismerhetném őket.

4314   Edmond Dantes 2019-04-12 22:50:48

Eddig ugy tudtam, hogy operakat a kozonsegnek irtak. Valaha az arisztokracianak, felso osztalynak, aztan megnyiltak a kapuk a szelesebb retegeknek. Mindenesetre operat nem zeneesztetaknak, kritikusoknak irtak, akik talan nagyra ertekeltek mara elfeledett muveket es meg inkabb leszedtek a keresztvizet maig nepszeru darabokrol. Az orosz opera nehany kiveteltol eltekintve nem vert tartosan vagy sehogyan sem gyokeret sajat orszaghataran tul. Persze mint mindent, ezt is lehet kivetelekkel, ellenpeldakkal vitatni sot cafolni, de attol meg ez a helyzet. 

4313   nickname • előzmény4303 2019-04-12 22:14:41

Wagner rengeteget lopott Marschnertól.Te Weberen is fanyalogtál, pedig Wagner A bűvös vadászt sokra tartotta. Weber és Marschner nélkül Wagner is másként lett volna géniusz - tetszik vagy sem, de ez az igazság. Tessék nyitott fülell végig hallgatni a Hans Heilinget és majd rájössz miről beszélek. Marschner csak másodvonalbeli, de figyelemre méltó komponista.

Te olyat kérsz számon Muszorgszkij operáin, amiket nem kellene, mert eleve mást akart, másként mondani, bemutatni,  ő nem hagyományos történelmi operát akart írni. Pont az a lényeg, hogy a Hovanscsinában nincs főszereplő, mert csak így tudja jól ábrázolni, bemutatni azt, amiről szól. Az orosz opera a Borisz Godunov és a Hovancsina, az Igor herceg, Az aranykakas, A cári menyasszony, Szadko is és képzeld, van olyan zenetudós és eszéta, aki az Anyegint nem tartotta sokra. Ennyit erről. Korszakov is egy zseni volt és nagyszerű operákat írt.

4312   tiramisu • előzmény4310 2019-04-11 08:09:42
4311   IVA • előzmény4309 2019-04-11 02:24:05

Rossz reklámnak tartom pl. a trailereket, amelyekben egy-két percig mozgó, tátogó, ugráló embereket látunk, ami alá a darab olyan részletét keverték, amelynek semmi köze a látványhoz. Tudom, világszerte ilyeneket csinálnak, de sokkal ügyetlenebbül, mint ahogy az akciófilmekhez készülnek. Divatos, de nem hat.
Rossz reklámnak tartom, hogy a Kossuth rádión minden áldott délután indifferens zene alatt darál valamit a főigazgató, a zenetörténetből vagy egy-egy művészről, aminek az a csattanója, hogy hadarásának tárgya „ott van az Opera műsorán”. A reklámsorozat tárgya pedig nem mindig aktuális, valószínűleg már az ismétlést hallom.
Tegnap Sümegi Eszterről volt szó. Vajon mi lehet érdekesebb, ha egy énekes egyik jól sikerült felvételéből bejátszanak egy rövid ízelítőt, vagy hogy Ókovács Szilveszter milyen gyorsan képes túlkiabálni a zenei aláfestést, ha hajtja a tatár?

4310   IVA • előzmény4308 2019-04-11 02:05:58

Dehogynem: „nem leléd az igazi gyönyört” a Hovanscsinában, mígnem arra a megállapításra jutottál, hogy wagneri nagyság és elismerés híján ez az opera, illetve zeneszerzője mellőzhető.
Mascagni, Leoncavallo, Offenbach vagy (különösen) Bartók operáit sem szokás értékén alul jellemezni azért, mert szerzőik operaterméséből nem lehet ünnepi játékokat kiállítani, nem bizonyultak érdemesnek műveik fesztiválszerű előadás-sorozatára szakosodott színház építésére. (Ehhez képest egy-egy darabjuk alapmű, sőt rendkívül népszerű.) Maradjunk annyiban, hogy Téged nem varázsolt el a Hovanscsina és ezután sem hiányolod a magyar színpadokról. (Nincs is sok esély arra, hogy erőszak ér ez ügyben.)

4309   lujza 2019-04-11 01:10:44

Bár nagyon szeretem az őszibarackot, mégis nagyon örülök, hogy a cseresznyétől a szőlőig annyiféle gyümölcs terem még, és mindig mást is ehetek. Egy magára valamit adó operaháznak kell legyen a nemzeti operáin kívül a repertoárján német, francia, olasz, orosz, netán cseh-lengyel opera is. Nyilván a német-olasz operatermés a legbőségesebb, de a többi se elhanyagolható. Az utóbbi években nálunk orosz műből csak a Pikk dámára emlékszem, az Anyegint balettként láttam utoljára. Borogyin, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Sztravinszkij sehol, hogy a későbbi oroszokat már ne is említsem. 

Én nem hasonlítanám az almát a körtével, és Wagnert Muszorgszkijjal. Mindkettő egyaránt értékes és élvezetes, csak jó produkció kell, és tisztességes reklám és közönségszervezés hozzá. 

4308   Edmond Dantes • előzmény4306 2019-04-10 10:10:10

Senkin nem kérek számon semmit, főleg 140 év spéttel..mindössze annyi, hogy Wagner operai életművére építhető és fenntartható egy Festspielhaus, Muszorgszkij operai életművére pedig nem. Ez nem (ön)menedzselés kérdése, hanem operai termés kérdése és Muszorgszkij hiába ötletelt volna saját Festspielhaus-projekttel. Nem a két ország eltérő kultúrája miatt nem lehet(ett) ott ilyesmit építeni -amiatt sem- hanem mert a kettő darab Muszorgszkij-opera aligha tartaná el azt a házat...legfeljebb például pár import Wagner-opera beiktatásával :-) Ha még mindig kérdéses, hogy kettőjük közül melyik operaszerző "hanyagolhatóbb", akkor nincs mit tennem.

Megjegyzem, Csajkovszkijt a két operája mellett balettjei, szimfóniái, pár zenekari darabja, versenyművei tartják a kedvencek közt. Bár neki is -mint Wagnernek- kb. 10 befejezett operája van, azért én nem vállalkoznék egy Csajklovszkij Opernfestspielhaus építésére és fenntartására...gondolom te sem :-)

4307   tamando • előzmény4271 2019-04-10 04:00:42

Kapásbol két jobb magyar  Dosifei hang van (még!),

Rácz es Fried.—biztos vagyok benne. 

4306   IVA • előzmény4302 2019-04-10 01:50:54

Nem azt írtam, hogy nem szabad véleményt nyilvánítani, hanem azt, hogy véleményed csodálatom tárgya. Utolsó bekezdésedben van a vita lényege: a 100 %-os mellébeszélés.
A Bayreuthi Ünnepi Játékok „ötletgazdája” maga Richard Wagner volt, a Festspielhaus felépítésében is oroszlánrészt vállalva. Ma úgy mondanánk, csaknem olyan zseni volt az önmenedzselésben (elismerve jelentős segítőit is), mint a zenében. Muszorgszkij személyisége – nem úgy mondanám, hogy az ellentétje, hanem úgy, hogy – összehasonlíthatatlan a Wagnerével, amint, ha létezik a világon két összehasonlíthatatlan kultúrájú ország, az Németország és Oroszország. De Te, hogy igazold a véleményedet Muszorgszkij hanyagolhatóságáról, számon kérsz rajta (és óhatatlanul az orosz kultúrán is) egy „Muszorgszkij Festspielhaus”-t. Nem csekélység.
Noha nevét számos intézmény és zenei verseny viseli, tudomásom szerint Csajkovszkij kultuszát ápoló, különleges adottságú fesztiválszínház sincs. Pedig az „üresjáratos” Anyegin és a „jobban bejövő” Pique Dame mellett Pjotr Iljics életművében is akad egy évenkénti fesztiválon váltogatható operatermés, hát még, ha a játékok programjában a balettjei is szerepelnének, a világ legnagyobb balettművészeivel. (Ma már az egykori Szovjetunió elzártsága, illetve zárkózottsága sem lenne ennek akadálya.) De nincs ilyen, sajnos, ahogy a kopár hegyen sem tartanak Muszorgszkij-fesztivált, mindez nyilván Téged igazol...

4305   takatsa • előzmény4304 2019-04-09 14:56:16

Az igaz, hogy az Anyeginben csodás áriák vannak, de általában nem a fütyülős típusúak. És a záró duettet is nehéz lenne elfütyülni, nemcsak azért, mert kétszólamú.:) Ha akarsz igazán jó előadást meghallgatni (Hvorotovsky, Fleming), akkor megtalálsz. Talán több szerencsével járok, mint a Boccanegra javaslatommal.

4304   Edmond Dantes • előzmény4303 2019-04-09 14:08:13

Hát mit mondjak, méretes egy torzó a Hovanscsina...mi lenne, ha...:-)

Az Anyeginnel úgy vagyok, hogy van benne néhány világsláger (nem kell sorolnom) és bizony van benne jó pár üresjárat, persze sokaknak biztosan minden cseppje-hangja élvezetes kincs. Mint teljes opera, nekem a "másikja", a Pique Dame jobban bejön, noha abban kevesebb igazi fütyülős sláger van mint az Anyeginben és a pásztorjelenet számomra enyhén szólva felejtős, de az a "nyugatos" (mi is az?) aurája,feszült pszichodráma-jellege mindig és erősen megfog.

4303   takatsa • előzmény4302 2019-04-09 13:29:47

Hát ezen a Marschneren én is megdöbbentem.:)

Igen, aránytévesztés a Hovanscsinát egy lapon említeni Wagner, vagy bármelyik más operaszerő műveivel. Szegény Musszorgszkijnak ez a sors jutott, amit persze megérdemelt, ahogy többé-kevésbé mindannyian megérdemeljük a sorsunkat. Az orosz opera pedig nem ez a torzó, hanem pl. az Anyegin, ami tényleg fantasztikus, és a valaha szerzett legjobb operák között van a helye. Musszorgszki lés Csajkovszkij között csak annyi  a különbség, hogy az utóbbi jobban gazdálkodott a talentumaival. 

4302   Edmond Dantes • előzmény4301 2019-04-09 12:59:06

Csodál(koz)ni szabad, köszönöm figyelmedet, ahogyan véleményt nyilvánítani is szabad. Nem tudom, magabiztos voltam-e, inkább nem, sőt: valamiben talán még ki is kértem nálamnál tudósabb fórumtársaim véleményét, ami azért errefelé nem túl sűrűn fordul elő...

Igen, szintén a szabad véleménynyilvánítás jegyében, de anélkül is ki tudom/merem jelenteni, hogy -magamat idézve- Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház, Muszorgszkij hiánya elviselhetőbb. E tekintetben talán nem szükséges beható tanulmányozás. Marschnerről is ki merem jelenteni, hogy hiánya elviselhetőbb Wagnerénál, noha egyetlen művét sem láttam és noha épp a minap valaki Marschnert egy vonalba emelte (!) Weberrel és Wagnerrel. Ízlések és pofonok ugyebár meg szabad a vélemény...A Hovanscsina föltételezett látogatottságát valóban csak megbecsülni lehet, de nem annyira nehéz, olvasva-tapasztalva az elmúlt évek néhány operaházi produkciójának gyakran nem várt gyér látogatottságát, pedig azon darabok némelyike nagyobb érdeklődésre számíthatott, a vezetőség részéről biztosan. Csak itt a fórumon is élénk eszmecserék zajlottak e témában alkalmanként. Hogy alkalmazkodjam hozzád, én is szó szerint idézlek: én ezt írtam, "Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház..." stb. Hogy egy operaháznak -pl. MÁO-nak- a te szavaddal élve: tisztességes vagy tisztességtelen-e a Wagner-repertoárja, az egy dolog. De: van Wagner-repertoárja. Pl. MÁO-nak. A mennyiség/előadásszám és a minőség más lapra tartozik. Ismét csak téged idézve: "Azt kell előadni, amihez van muníció."...és amire van az anyagi-szellemi befektetéssel legalább valamelyest arányos érdeklődés, teszem hozzá én. Vannak természetesen "kegyeleti darabok", jobb ötlet híján így nevezem azokat a műveket, amiket ezért-azért operaházak a gazdasági vezetők legnagyobb rémületére :-) olykor kitűznek, mint a Pelleas, Wozzeck és mások a példáktól inkább eltekintenék. Billy Elliot tekintetében egyetértek, magam is beírtam annak idején, hogy hibás piacfelmérés eredménye lehetett a műsorra tűzése vagy még inkább a hosszú széria a nagy Erkelben. A tényleges felelősség kimutatása persze elmaradt, helyette ócska, útszéli stílusú károgás, kultúrharc a darab vélt vagy valós hibái miatti kesergés jelent meg a sajtó bizonyos szegmensében, aminek élénk nemzetközi visszhangja is lett.

De visszakanyarodva Wagnerhez és a Hovanscsinához, velem ki lehet egyezni: épüljön fel valahol Oroszországban egy Muszorgszkij Festspielhaus, ahol Muszorgszkij összes teljesen befejezett (olyan nincs) és csonkán maradt operáját 140 éve csillapíthatatlan érdeklődés mellett játsszák majd mint a Wagnereket amott + csaknem világszerte és mi 140 év múlva valahol (Magyarországon) megbeszéljük, melyik mester játszottsága nélkülözhetetlenebb-elviselhetőbb, ha ez eddig nem derült volna ki és még addig sem derül ki egyértelműen :-)

4301   IVA • előzmény4278 2019-04-09 02:41:08

Eredetileg nem akartam hozzászólni a Hovánscsináról írt beszámolódhoz, amelyben csodálattal töltött el, hogy a művel esett (bevallottan) első találkozásod alkalmával milyen magabiztosan tudtad megítélni, ki, mennyire felelt meg a feladatának. Mindannyian más előélettel és aspektusból fogadjuk az élményt.
Most azt csodálom, hogy (bevallottan) egyszeri találkozás után ki tudod jelenteni, Muszorgszkij hiánya elviselhetőbb, mint a Wagneré, és meg tudod ítélni, mekkora művészi és anyagi bukás lenne a Hovanscsina az Operában.
Wagner nélkül is van operaház, hogy ne menjek messze: a MÁO-nak már az Ybl-palota bezárása előtt sem volt tisztességes Wagner-repertoárja, nem voltak hozzá sem rendezői, sem muzsikus-, sem énekesegyéniségei, stílusról már ne is beszéljünk. Évtizedeken át elvan a színház Lohengrin nélkül, egy nemzedék már azt sem tudja, mi az – és lám, élnek, élünk.
Azt kell előadni, amihez van muníció. Sok függ attól, hogy mit tart fontosnak egy vezetőség, jó érzék és szerencse is kell hozzá. A Billy Elliotot akkora trouvaille-nak szánták, mint a Macskákat: tódulni fog rá mindaz a közönség, akit csiklandoz a musical, a popzene, a jó színészek, a gyerekszínészek, a balett, a társadalmi igazságtalanság problémái, a homoszexuialitás és a drága helyárak… Nem számoltak pontosan.
A Hovanscsina balettbetétjét nem mint közönséghúzó érdekességet értékeltem, hanem mint olyant, amely szerencsés helyen átsegítheti azt a nézőt-hallgatót, akinek figyelmét a darab terjedelme lankadásra hajlamosítaná.

4300   takatsa • előzmény4299 2019-04-08 17:41:50

Miért ne érteném? A Hoffmann meséi az egyik legnagyobb kedvencem. A Nyugat lányában pedig van koherens, dramaturgiailag hibátlanul végigvitt cselekmény.  És vannak benne véges számú főszereplők. hovanscsinában pedig mindebből semmi sincs. De ez csak az egyik baja, mint ahogyan azt már az előzőekben kifejtettem. A Hugenották nem a kedvencem, de azért van benne néhány nagyon pöpec ária, már csak azokért is érdemes  bemenni:)

4299   nickname • előzmény4296 2019-04-08 17:24:28

Te nem akarod megérteni a lényeget, de nem baj. Akkor ezek szerint A hugenották se opera, hanem kórrajz, vagy A nyugat lánya se opera, mert ott is elég sok mellékszereplő van, hanem Puccini megalomániás hajlamainak eredménye, egy feletébb szokatlan téma a szerző korábbi műveihez képest újszerű feldolgozásba, ami vakvágány és sokat nem ér - végül is voltak, akik ezt a remekművet is így értékelték. Se baj. További jó zene hallgatást! Én tudom élvezni hibáikkal együtt is a művészeti alkotásokat, az operákat is. Igen, a Hovanscsina torzó, ahogy a Hoffmann meséi is. 

4298   Edmond Dantes • előzmény4297 2019-04-08 17:16:20

:-)

4297   tiramisu • előzmény4291 2019-04-08 17:06:51

Licitálunk,licitálunk? 

4296   takatsa • előzmény4292 2019-04-08 16:42:21

Marscner legalább olyan fontos zeneszerző mint Wagner? Na ja, ebben a kontextusban a Hovanscsina is van olyan jó mű mint a Tisztán vagy mint az Othelo. Ebben egyetértünk.

4295   takatsa • előzmény4292 2019-04-08 16:30:13

Nem tartom magamat sznobnak, nyitott vagyok mindenre. De egy opera, ahol 15 főszereplő van, az nem opera. És nem is korrajz, hanem kórrajz. Az nem kérdés, hogy Musszorgszkij óriási tehetség volt, abból a brancsból a legtehetségesebb. De hogy mi lett belőle, azt láthatjuk. A Hovanscsina pedig egy torzó, amit egy Verdi vagy Wagner operához hasonlítani mértékvesztés. Ezt a művet időnként le lehet porolni, új hangszerelésben, másodvonalbeli orosz énekesekkel előadni, a lényegen mitsem változtat 

4294   Edmond Dantes • előzmény4293 2019-04-08 16:17:47

Most látom, hogy az előttem szóló fórumtárs is korrajznak minősíti a Hovanscsinát. Egyetértek ld. ez alatt. Korrajz Oroszországról, egyetemes érvénnyel.

4293   Edmond Dantes • előzmény4290 2019-04-08 16:15:57

Tovább megyek, nem csupán kórrajz, korrajz is. Oroszország örökös korrajza.

4292   nickname • előzmény4290 2019-04-08 16:13:24

Egy történelemmel is foglalkozó embernek Muszorgszkij operái zseniális történelemszemlélettel rendelkeznek. Nem, nem Verdi-operák, nem azért jók, mint a bel canto darabok, ahogy nem is azért zseniálisak, amiért Wagner operái. Korrajzok, illetve az emberről mondanak el nagyon sokat. Sokkal többet, mint Verdi operái, amelyek szintén remekművek, de nem olyan súlyosak, nem olyan tömények, ettől még azok nem rosszabbak, de más kategóriák. Nem szeretem ezt a sznob szemléletet, hogy van Verdi, Mozart, Puccini, Wagner, esetleg még Richard Strauss és kb. ennyi, a többiek csak kismesterek, mert mit akarnak. Muszorgszkij egy zseni volt, ahogy Korszakov operáit is lehet szeretni,és én azokat is szívesen hallgatnám élő előadásban is. Hogy melyik verziót játsszák színház, kor, rendezői, karmester stb. függő.

Nem szabad elfelejteni, hogy Weber vagy Marschner legalább annyira fontos zeneszerző, mint Wagner, mert nélkülük Wagner se azt az utat járta volna be, amit bejárt. Muszorgszkij nélkül is szegényebb lenne az operatörténet egy nagyszerű alkotóval, aki rendkívül sötét szemléletű, pesszimista darabokat írt, de amelyek ugyanakkor nagyon megdőbbentőek és ütősek. 

4291   Edmond Dantes • előzmény4289 2019-04-08 16:12:37

"nem hiszem, hogy hiba volt előadni,..": mondhatnánk a szokásos fordulattal, több mint hibabűn  bűn: hiba. És: "...ha már elkészült. Miért ne?" Kezdem azt hinni, Bojti maestro kedvéért tűzték ki a darabot. Sok évig porosodott várt rekonstrukciója az asztalfiókban, de csak-csak hasznosították. Végülis hálás lehetek: Bojti János-változat híján talán senkinek eszébe sem jutott volna a Hovanscsinát eljátszani BTF-en és talán sosem ismerkedem meg a darabbal. 

4290   takatsa • előzmény4288 2019-04-08 15:07:09

A műveit leginkább azért nem fejezte be, mert alkoholista volt és gyakorló elmebeteg. A Hovanscsina is, nemcsak egy helyenként zseniális alkotás, hanem legalább annyira kórrajz is, egy beteg ember vergődése. Olyan, mintha Verdi egy műbe próbálta volna betuszakolni az összes témáját. Van egy nagyon szép regény Musszorgszkij utolsó napjairól, Zsoldos Péter irta. Érdemes elolvasni.

4289   nickname • előzmény4285 2019-04-08 14:52:09

Bojti évekkel ezelőtt készítette el munkáját és nem hiszem, hogy hiba volt előadni, ha már elkészült. Miért ne? És vendégénekesek nélkül nem lehetett volna ezt az előadást megvalósítani és a MÁO repertorájába egy ideig nem fog visszatérni a darab, vagy ha igen, az gyenge lesz, az 1980-as évek előadásaihoz képest, mert nincsenek megfelelő magyar énekesek a szerepekre. És nem, nem mindegy, ahogy az se mindegy, hogy a Hoffmann meséihez hogy nyúlnak hozzá.

4288   nickname • előzmény4287 2019-04-08 14:49:53

Azért az erős kijelentés, hogy Muszorgszkij nem tudott hangszerelni. A Borisz eredeti formájában egy zseniális alkotás. Semmi szüksége sincs Korszakov átigazítására. Azért ma már több tanulmány született, amely megértette Muszorgszkij zenedramaturgiáját, ami iránt Korszakov értetlen volt, de attól az még nem rossz. Sok művét nem azért nem fejezte be, mert dilettáns volt, csak más zeneszerző volt, nem egy romantikus Korszakov. 

4287   takatsa • előzmény4284 2019-04-08 14:22:04

Bojti valahol azt nyilatkozta, hogy Sosztakovics szinte egy hangot sem változtatott, viszont olyan hangszereket is használt amilyeneket Musszorgszkij sohasem. De, hát milyen érv ez, amikor Musszorgszkij közismerten nem tudott hangszerelni? Másrészt Bojti azt mondja, hogy amikor Musszorgszkij mégis hangszerelt, akkor olyan változtatásokat hajtott végre az eredeti zenei anyagban, hogy szinte rá sem lehetett ismerni. Ez viszont azt jelenti, hogy nem lehet kitalalni milyen lett volna a befejezett mű, tehát szabad a gazda. És innentől kezdve csak az számít, hogy a hangszerelő mennyire zseniális zeneszerző. Semmi mas.

4286   takatsa • előzmény4285 2019-04-08 14:12:57

Hát igen, ez szerintem is jogos kérdés.

4285   Edmond Dantes 2019-04-08 13:44:40

Most komolyan: X év után előveszik a Hovanscsinát egyetlen alkalomra, csilliárd költséggel előadják, fölveszik, vendég szólisták stb. Van két ismert hangszerelési és számtalan ilyen-olyan, húzott, átírt, javított verziója. Tényleg annyira muszáj volt egy esetleg mégoly "kiváló muzsikus" n+1-edik változatát játszani? Nem hinném, hogy pont ez az egy darab előadás, mellesleg BTF nyitókoncertje pont ez után az alkotó definíciója szerint rekonstrukció után kiáltott itt és most. 

PS És tényleg most állt elő az igazi, az egyetlen autentikus változat, ahogy Bojti János állítja?

4284   nickname 2019-04-08 12:14:48

Nekem tetszett Bojti munkája. Szeretem Sosztakovics verzióját is, de ő az énekszólamokba is mélyebben belenyúlt. Különben meg majd minde karmester, rendező, dramaturg alakított az évtizedek során a Hovanscsinán kisebb nagyobb mértékben. A Hovanscsinának létezett egy Sztravinszkij és Ravel hangszerelte változata is, ami sajnos elveszett. Csak egy töredék ismert belőle. Bojti munkája alapos volt és összehasonblítva a Borisz Godunov eredeti hangszerelésével én nem találom rossznak. A Korszakovi verzió áll tőlem a legtávolabb. 

4283   Hangyász • előzmény4277 2019-04-08 12:07:52

Tatok tőle, hogy jelen esetben nem is ügyvédbojárok, hanem a prókátorok kasztjának cárjai veszik górcső alá a szert.

4282   Hangyász • előzmény4276 2019-04-08 12:06:29

Erre szerintem várhatunk. ;o)

4281   takatsa • előzmény4280 2019-04-08 11:09:24

Mint Ravel, vagy Sosztakovics? Ne vicceljen már. Én egy fül vagyok, akinek lehet véleménye és itt szabad a véleménnyilvánítás. És hogy konkrét választ adjak a kérdésére: csoda vagyok, mint minden ember.

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Meláth Andrea tanszékvezető növendékei:
Topolánszky Laura, Fenyvesi Gabriella, Erdős Róbert, Gulyás Bence, Katoh Hiroko, Finszter Eszter, Tuznik Natália, Alter Katalin
Harazdy Miklós, Szabó Ferenc János (zongora)
Schubertiáda - A dal mint műfaj különböző korokban - Zenés, prózai este zeneakadémistákkal

19:30 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

5 éves az Örökifjú Zenebarátok Kórusa
Pitoni, Arcadelt, Praetorius, Mozart, Miskinis, Kodály, Kayamar művei

19:30 : Budapest
BMC Koncertterem

Ligeti Ensemble & Concerto Budapest & Rácz Zoltán
ELLIOTT CARTER: Two Controversies and a Conversation
ELLIOTT CARTER: Klarinétverseny
CHARLES IVES: III. (The Camp Meeting) szimfónia
A mai nap
történt:
1966 • A Lincoln Centerbe költözött a Metropolitan Opera House
született:
1098 • Hildegard von Bingen († 1179)
1887 • Nadia Boulanger, zeneszerző és tanár († 1979)
elhunyt:
1782 • Farinelli (Carlo Broschi), kasztrált énekes (sz. 1705)
1977 • Maria Callas, énekes (sz. 1923)