vissza a cimoldalra
2018-07-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60949)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (938)
Erkel Színház (9421)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Balett-, és Táncművészet (5527)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)
Lehár Ferenc (636)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (583)
Operett, mint színpadi műfaj (3630)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (Búbánat, 2004-10-26 21:12:09)

- koncertek, előadások, események, élmények -
   
4052   Búbánat • előzmény4051 2018-07-11 12:02:52

A V4 Operettgála (2018. június 30.)  hangfelvételét ma este sugározza a Bartók Rádió, 19:35 – 20.57

  "Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán."

Közvetítés a Művészetek Palotájából

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Az operett-gála közreműködői:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Peter Valentovič

Rost Andrea, szoprán

Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán

Richard Samek, tenor

Clemens Unterreiner, bariton

 

Műsorvezető:  Bősze Ádám

 

(A meghirdetett műsor után egyetlen ráadás-számot kaptunk: 

Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)

.(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel -  hangoztak el.  Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)

4051   Búbánat 2018-06-30 11:57:26

V4 Operettgála A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

 

Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán.

Az esten Rost Andrea szoprán, Katarzyna Kuncio lengyel mezzoszoprán, Richard Samek cseh tenor és Clemens Unterreiner osztrák bariton szólaltatja meg a legnagyobb operettslágereket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséretében – közölte a Müpa az MTI-vel. Mint írták, az operett soknemzetiségű műfaj, tény azonban, hogy Közép-Európa különösen gazdag repertoárral büszkélkedhet. Ennek mindmáig népszerű slágereiből áll össze a gálakoncert programja  Lehár Giudittájától A víg özvegyen, A mosoly országán és a Csárdáskirálynőn át Strauss A cigánybárójáig.

Az  M5 televíziós csatorna ma este fél nyolctól élőben közvetíti a gálát! (A Müpa előtti térségben,  óriás kivetítőkön is látható lesz a műsor az érdeklődők számára)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  ezen a héten többször is felhívta erre az operett-gálára a rádióhallgatók figyelmét – különös tekintettel arra is, hogy a műsor vendége Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – őt erről az ünnepi eseményről is kérdezte.

4050   Edmond Dantes • előzmény4049 2018-06-26 16:06:13

:-)

4049   társalgó • előzmény4044 2018-06-26 12:06:37

Köszönet a beszámolóért. Abszolút hiánypótló az ilyen értő recenzió megjelenése.

Köszönet érte a Momus nak is, hogy teret ad zenerajongók, komolyzene iránti lelkesedéstől vezérelt „civilek” önzetlen (értsd ingyen) megnyilvánulásainak. Nagyon szép este volt, és jó volt értő összefoglalást olvasni róla!

Azt hiszem, máshol tartana a hangverseny/opera életünk népszerűsége, nívója, ha az egyes eseményekről kritikákat olvashatnánk napilapokban, magazinokban. Rossz, hogy ez eltűnt, vagy csak nagyon sporadikusan érhető el. Nyugat- Európa nagy részén mind a mai napig fontosnak tartják, hogy akár a legkisebb város komoly zenei eseményeiről kritika jelenjen meg a helyi lapban. A zeneszerető, de nem zenész közönség számára ez mindig sokat idézett fogódzót jelent, a zenészek számára pedig nagyon fontos visszajelzés.

4048   Edmond Dantes • előzmény4047 2018-06-26 09:35:40

Köszönöm! Közben én ugyanitt a zenével bibelődtem...nem hiába :-)

4047   -zéta- • előzmény4046 2018-06-26 09:23:06

Javítva...;-)

4046   Edmond Dantes • előzmény4045 2018-06-26 08:02:04

Köszönöm a pontosítást, a gyermekkar természetesen a Bernstein-szimfóniában énekelt.

4045   eccerű • előzmény4044 2018-06-25 23:13:55

Egy dolgot pontosítanék. A Kaddishban van gyerekkar, nem Milhaud művében. Tulajdonképpen ott sem annak kéne lennie, hanem fiúkórusnak.

4044   Edmond Dantes 2018-06-25 19:13:00

Rendhagyó helyszínen, rendhagyó műsorral tartotta ebben az évadban utolsó  "zárthelyi" koncertjét a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikusok: a Dohány utcai zsinagógában. A műsor és a helyszín kiválasztása szorosan összefügg: Darius Milhaud itthon szinte ismeretlen Ani Maamin című kantátája és Leonard Bernstein III. "Kaddish"-szimfóniája igazi "zsidó koncertté" tette a produkciót, nem pusztán a két zeneszerző származása okán, hanem mert mindkét mű a zsidó valláshoz legszorosabban kötődő íráson-szövegen alapul. 

 
Az Ani Maamin (magyarul kb. "Hiszek") címe azonos Maimonidész XII. században élt zsidó rabbi, orvos és filozófus alapvetésével, aki 13 pontba tömörítve foglalta össze saját s egyben a zsidóság máig érvényesnek tartott hitvallását. Bővebben erről itt és itt. E 13 pontból választotta ki a kantáta szövegírója, a magyarországi gyökerekkel rendelkező Elie Wiesel a tizenkettedik pontot (Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása), hogy azután a műben a narrátor és a nagyapa-apa-fiú azaz Ábrahám, Izsák és Jákob gyakran e hitvallással "feleselve" állítsák szembe a Holokauszt rémségeit. ("Ha létezik Isten, hogyan engedhette meg mindeme szörnyűséget?") A kantáta vége egyfajta megoldás vagy kevésbé profán kifejezéssel: felold(oz)ás: a földi halandó pátriárkák távoznak, tudomásul véve a megfellebbezhetetlen felső akarat létezését, miközben Isten könnyezik...a Messiás eljövetelét mégis mindennap várjuk, hisszük. HiszekAni maamin, suttogja a kórus még egyszer. Milhaud e kései műve igen nehéz szellemi kirándulásra invitál, hosszúak és fárasztóak a prózai részek (narrátor: Lisztes László, a három pátriárka: Szaszák Zsolt, Tassonyi Balázs, Tóth Dominik), a zenekari tételek szépek, de nem ragadtak különösebben magukkal, a kórus szólama és a női énekszólók (előadók: Bódi Zsófia, Kristófi Ágnes, Széll Cecília)  gyönyörűek, áhítatosak.
 
Budapesten Leonard Bernstein 1985-ben vezényelte Kaddish-szimfóniáját, aminek a szövegét is ő írta. A Kaddisról talán sokan tudják, hogy a zsidóság legnagyobb gyászimája, noha benne egyetlen szó nem esik halálról, gyászról, az eltávozott hozzátartozóhoz intézett búcsúról. Bővebben minderről itt. Valamiképpen a Milhaud-műre emlékeztet a Kaddish tematikája: Isten magasztalása -csakúgy mint amott- ebben az alkotásban is szembemegy a Holokauszt borzalmainak felelevenítésével. Teljes feloldozás, feloldódás nincsen, a kétely mindvégig ott lebeghetett a szerzőben és ott lebeg a zeneműben. Persze Bernstein hangzásvilága, ritmusai és a zenének a próza fölötti "túlsúlya" sokkal fogyaszthatóbb -elnézést az ismét profán kifejezésért- szimfonikus-oratorikus táplálék mint a francia mester kantátája. A narrátor Dunai Tamás volt, a szopránszólót gyönyörűen énekelte Sümegi Eszter.
 
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikusok a nagy eseményhez illő felkészültséggel, tudásuk legjavát adva járultak hozzá,  a Bernstein-műben közreműködött a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc).
Ahogyan értő bevezetőjében a művek szövegét, vallási hátterét ismertető Frölich Róbert főrabbi mondta, a hangverseny szellemi atyja, megálmodója: Hamar Zsolt zeneigazgató volt. Az ő ihletett, biztos vezénylése, szellemi irányítása, művészi alázata foghatta össze a két nagyon eltérő zeneiségű, nehéz és szerteágazó, nagy apparátusokat megmozgató alkotást.
 
A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar hangversenye a budapesti Dohány utcai zsinagógában - 2018. június 21. 
4043   Búbánat 2018-06-25 12:44:43

Ezen a héten Káel Csaba a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége, beszélgetőtársa a Dankó Rádió operettműsorában.

A Müpa vezérigazgatója Éric Fournier budapesti francia nagykövettől május 10-én ünnepi fogadás keretében vette át a francia Becsületrend lovagja című elismerést.

A film- és operarendező a francia–magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért, a kulturális diplomácia területén intézményvezetőként és alkotóként elért eredményeiért, a területen végzett kiemelkedő tevékenységéért, elkötelezett munkájáért kapta meg a francia állam legmagasabb kitüntetését.

Mint a rendező most elmondta: az őt ért megtisztelő kitüntetést olyan nagy magyar elődök, művészek kapták meg mint Liszt Ferenc, Lehár Ferenc és Bartók Béla… örömteli érzés belegondolnia, hogy most e nagyságok mellé került neve ezen a listán…

Káel Csaba szólott első operafilmje, a Zsigmond Vilmos operatőr közreműködésével felvett Bánk bán hazai és nemzetközi fogadtatásáról, sikeréről; Los Angelesben a film bemutató vetítése után egyesek rendkívül lelkesen áradoztak róla és úgy fogalmaztak: „milyen szomorú musical”; a másik két operarendezését, a Szöktetés a szerájból (Mozart) és Attila (Verdi) produkciók bemutatóit pedig Kínában, Sanghajban fogadta igen értőn az ottani, más nyelvű és kulturális közeg.

4042   Búbánat 2018-06-25 00:21:43

Itt is jelzem: Káel Csaba film- és operarendező, a Müpa vezérigazgatója lesz mától egy héten át Nagy Ibolya vendége a Dankó Rádió operettműsorában: „Túl az Óperencián” (de. 9-10; az ismétlés aznap 18-19)

4041   Búbánat 2018-06-25 00:21:41
4039   Búbánat 2018-06-22 20:28:57

V4 Operettgála

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

2018. június 30. szombat 19:30 — 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködők:
 

Rost Andrea - szoprán
Katarzyna Kuncio - mezzoszoprán
Richard Samek - tenor
Clemens Unterreiner – bariton


Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Peter Valentovič

Egy szünettel

  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

  Lehár: Giuditta - Szép itt az élet és oly vidám

  Kálmán: Csárdáskirálynő - Sylvia belépője

  Kálmán: Marica grófnő - Hej, cigány!

  J. Strauss: A denevér

  - Quadrille

  - Orlovszky áriája

  Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  Lehár: A mosoly országa - Vágyom egy nő után

 

  Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

  Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket

  Lehár: A víg özvegy

  - Vilja-dal

  - Danilo belépője

  Moniuszko: Halka - Mazurka

  J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata

  Lehár: Giuditta - Giuditta belépője

"Az operett soknemzetiségű műfaj: ismerünk francia és angol operetteket, de olasz, spanyol vagy orosz műveket is e műfajhoz sorolhatunk. Mégsem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy Közép-Európa népei számára különösen kedves közös kulturális kincset jelentenek az e régióban keletkezett operettek."

 

4038   telramund • előzmény4031 2018-06-21 17:55:39

Tételezd már fel,hogy tudom  1959 nem a  XIX század.De azok a fordítások ,amiket kitettél a XIX sz-ban készültek és én elég sok magyar nyelvű Wagner előadást hallottam nem ezekkel a  szövegekkel.Sőt a legtöbb szövegkönyve a birtokomban is van.

4037   Edmond Dantes • előzmény4035 2018-06-21 11:08:52

Tényleg nem kicsi, köszönöm :-)

4036   Klára • előzmény4031 2018-06-21 09:37:15

1959 valóban nem a XIX, század, de az érintett fordtások többnyire akkor készültek, az akkori ébredező magyar öntudat követelte meg, hpgy az operákat nemzeti nyelven adják elő, persze az akkori, ma már kicsit kacifántosnak tűnő nyelvezettel,  - ahogy ez akkortájt Európa egyéb országaiban is így volt. Számos nagy osztrák-magyar, esetleg morva ! (a mai generáció azt se tudja, hol keresse  a korabeli térképeken pl, Morvaországot), vagy német énekes  felvétele található a yt-n, ékes, és tökéletesen érthető németséggel, olasz vagy francia operák részleteivel! A mai magyar előadók sokszor magyarul sem érthetők, tisztelet a kivételnek! Ha pedig annyira aggódunk - egyébként jogosan - Wagner irdalmi értékű alkotásaiért, akkor tisztességes, korrekt magyar fordítás kellene, és elsődlegesen az adott mű tartalmának és szellemiségének megfelelő rendezés, színpadkép, stb, nem pedig valami modernizálz förmedvény!

4035   -zéta- • előzmény4034 2018-06-21 09:08:10

Meg még Escamillo, Petúr bán, Tonio, Amonasro, Jago, Marcello (Bohémélet), Lescaut hadnagy, Guglielmo, A kérő (Székelyfonó), Anyegin,... még biztos van... nem is olyan kicsi ez a közös halmaz...

4034   Edmond Dantes • előzmény4032 2018-06-21 08:26:03

Losonczy Györgyöt már nem láttam színpadon, de ismereteim szerint nagyon kicsiny lehetett a közös "halmazuk" = szerepeik Melis Györggyel. Az említett Tiborcon kívül Don Juan, akkor még így becézték Don Giovannit, más nem nagyon.

4033   Edmond Dantes 2018-06-21 08:19:35

Kedvezményes jegyvásárlási lehetőség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben június 30-én megrendezésre kerülő V4 Operettgálára.

A programra 2018. június 20. és 26. között a Müpa jegypénztárakban a korlátozott számban rendelkezésre álló szabad helyekre vásárolhatók kedvezményes jegyek az alábbi jegyárakon:

Felnőtt jegy: 1.000 Ft/db, helyre szóló diákjegy (diákigazolvánnyal): 500 Ft/db

4032   lujza • előzmény4025 2018-06-21 01:49:43

Mátyás Mária meglep, mert emlékeim szerint már 68 előtt is tudott hamisan énekelni, sőt, ki is fütyülték. Delly Rózsi félelmetes Ortrudjára nagyon is emlékszem, nem is szerettem őt emiatt. Szellőt, Járayt, Tarnayt, Kövecsest is hallottam, bár nem mindig örültünk, ha ők szerepeltek a bérletes előadásokban. Losonczy György fantasztikus Tiborc és Mefisztó volt, Melis később elhomályosította az emlékét, bár Losonczy hangja nekem jobban tetszett.

4031   Héterő • előzmény4029 2018-06-21 00:03:56

Kedves telramund, helyesbítenem kell. Vedd figyelembe, hogy 1959 nem a XIX. század, bár a fordítót eltaláltad.
Továbbá most nem énekelték, hanem kiírták a német szöveg mellé, ezért ami 70 éve - jelentős engedékenységgel - esetleg elfogadható volt, az ma már tűrhetetlen.
Nem tetszés-nem tetszés kérdéséről van szó, hanem Wagner irodalmi értékű alkotásának eltorzításáról. Aki először látja a darabot, nem is tudja, hogy megfosztják valami nagyon fontos dologtól: az eredeti drámától.

A Tristant pedig német közönség német énekest hallgatva sem érti, magam tapasztaltam. Hacsak nem tudja kívülről, hiszen ilyen is van.

4030   Edmond Dantes • előzmény4025 2018-06-20 22:06:20

És az ön szerepét ki bitorolta-énekelte a Lohengrinben? ;-)

4029   telramund • előzmény4028 2018-06-20 21:34:47

Mi a probléma?,Ezek XIX századi fordítások,de volt szerencsém például Blum Tamás opera fordításaihoz és azok nagyszerűek,jól énekelhetőek és megpróbálnak az eredetihez hasonlítani.Nem  fél óra alatt  készült nyersfordítások..Nyilván nem tetszene,ahogy  énekelnék ,hogy megszólalt  az "égi karán"mondjuk  1884-ben.

A minden szavuk érthető pedig arra vonatkozik,hogy a mai énekesek 9o%nál nem érteni mit énekelnek.Jó példa erre a Bánk bán vagy a Kékszakállú előadások.

Ez az én véleményem,hogy ez tetszik-e valakinek vagy sem számomra mellékes...

 

4028   Héterő • előzmény4025 2018-06-20 20:43:00

...magyarul énekelnek és minden szavuk érthető, és a föld sem mozdult ki a helyéből.
Meglepne, ha még ezt is rendbenlévőnek találnád.
Erre talán még IVA is elhümmögné magát. :-)

4027   telramund • előzmény4026 2018-06-20 20:16:44

Szellő Lajos1964-1982 között volt az Operaház tagja,korábban a Debreceni Csokonai Színháznál működött.Bánk bánt ,Radamest,Végzet Alvarot,Don Jose-t stb énekelt.Nem volt rossz tenor,de abban az időben is votlak néhányan,akik később visszavonultak és nevük feledésbe merült pl Király Sándor,Tarnay Gyula,korábbról Kövecses Béla a külföldről visszatért Járay józsef stb.Aztán egyikük sem tenor imitátor volt.A nagy sztárokat pedig nem kell felsorolnom.,mert azok nincsenek  elfelejtve.Volt idő ,amikor 3 Asszád is volt a Sába királynőjére.Kettő a felsoroltak közül.Most,ha  megerőszakoljuk a fülünket van egy.

4026   nickname • előzmény4025 2018-06-20 18:48:40

Losonczy Györg nevével találkoztam már - Szellő Lajoséval nem. De mondjuk anno Fodor Géza Osváth Júlia és Moldován Stefánia Melindáit magasztalta az égig. Nekem mindkét énekesnővel hallgathatatlan Melinda, az ő hangfajuknak megfelelően átírt szólama. Nem kedvelem egyik művésznő előadásában se Melinda áriáit, vagy Melinda-Otto kettősét sem, a Tisza-parti jelenetet meg hagyjuk. Az abban a vátloztabn egy rossz vicc. Ettől még mindkét művésznő jó énekesnő volt, de Melindát nem az ő hangjukra írták. Nekem az igazi Melinda Ágai Karola, Szűcs Márta vagy Kolonits Klára. Moldovánnak és Osváthank nem kellett volna feltétlenül Melindát is eléneklenie. 

4025   telramund • előzmény4024 2018-06-20 15:33:43

Felelevenitve Joviczky József nevét kezembe került egy 1968-as Lohengrin

harmadik felvonása vele  Mátyás Máriával,aki akkor még nem volt rossz sőt olyan C-t nyomott,,amilyenre ma egy  hasonló fachu szoprán sem lenne képes.Persze Delly Rózsi Ortrudja is elementáris.Uram bocsánat magyarul énekelnek és minden szavuk érthető.és a föld sem mozdult ki a helyéből.Szóval a műfaj megy lefelé ,de rendesen.(Ezért jobb nem régi énekeseket hallgatni) Aztán az adott felvételen még van egy Bánk bán részlet.Szellő Lajossal(tetszenek rá emlékezni?) és a kitűnő Losonczy Györggyel,mint Tiborc.Mindig Melis  elementáris Tiborca az etalon.Hát ez nekem  jobb.

4024   nickname • előzmény4022 2018-06-19 20:54:27

Ez tök igaz - aki hallott másokat is élőben, annak van viszonyítási alapja, illetve aki behatóbban ismeri a darabot, a kottát stb., az támaszthat kifogásokat az emlegetett Wagner tenorral kapcsolatban. Elfogadom az is, amit itt mások Szabóki Tündéről írtak - de attól én még értekelm eme énekesek jó oldalait, erényeit és ezért szeretem őket. 

 

4023   Edmond Dantes • előzmény4017 2018-06-19 09:03:27

Vadas Kiss László olyan kitűnő és versenyképes Tannhäuser lehetett első Wagner-operámon, hogy engem kb. 20 évre elriasztott a második Tannhäuseremtől, igaz, Mátyás Mária is "besegített" neki ebben.  

4022   telramund 2018-06-19 08:56:46

Más dolog  a Tannhausert énekelni-ezt a felsoroltak meg is tették.De az megint más dolog Tannhausernek megfelelni a szerep egészében ,minden hangjában.Na itt azért már nincsenek olyan sokan.A többször  emlegetett etalon wagner tenor jó énekes volt,de nekem a hangszínével és a drámai erővel volt problémám.Nem véletlen,hogy Bayreuthban csak kisebb szerepekben  tudott énekelni,még a" líraibb" művekben is.

4021   nickname • előzmény4017 2018-06-19 08:37:52

2012-ben hallottam Molnárt utoljára élőben a Parsifalban. Ha jól emlékszem a következő évadban már nem énekelt. Azonban még pályája legvégén is figyelemreméltó Parsifalt énekelt. Kovács János vezényelt. Nekem ez volt az utolsó nagy operaházi Parsifal élményem Utána még láttam - hallottam párszor a darabot az Andrássy úton, de egyik se volt az igazi. A 2012-es előadásnak is voltak hibái, de azért még megcsillant benne a régi Parsifal előadások varázsa. 

4020   miketyson • előzmény4019 2018-06-19 06:40:49

Azért nem olyan bonyolult. Az első felvonásban a víz felszínét látni, a másodikban a közepét, ahol a medúzák lebegnek, a harmadikban a tengerfeneket. Három felvonáson át süllyedünk. A probléma csak a darabbal van, meg a zenével, mert az mintha nem egyszeráen csak ennyit akarna mondani. 

4019   lujza • előzmény4010 2018-06-19 03:17:29

Ahogy látom, az Operában is, és itt is egyszerűen előveszik az egykor eléneklés céljára valahogy magyarított szöveget, és azt vetítik. De mivel a Müpában ott van mellette az eredeti német szöveg is, és hallani is lehet, tényleg kiderül, hogy a kettő alig van köszönőviszonyban egymással.

A Trisztán rendezésében tényleg az volt a jó, hogy nem sokat zavart, de azért a medúzákat megmagyarázhatnád, esetleg a ráját is...

4018   lujza 2018-06-19 01:04:32

A Tannhauser rendezése engem eléggé zavart, már évekkel ezelőtt is. Bizonyos értelemben jobban, mint a Hollandié, mert Kovaliknak legalább volt koncepciója, ha nehezen elfogadható is.

Itt már a nyitány alatti vetítés is zavaros volt, aztán a kamerázott ágyjelenet, a szörnyen merev és kevéssé ünnepélyes dalnokverseny, de leginkább a 3. felvonás koporsói borítottak ki. Hogy Tannhauser belövi magát, az csak a ráadás.

Gould és Koch hangjának dicséretével abszolút egyetértek, Örültem, hogy végre hallhattam Kochot élőben, de egy bajom mégis volt vele: hiányzik belőle Vénusz bujasága. Szabóki Tünde a premieren még csodásan énekelte Erzsébet szerepét, az eltelt évek alatt sajnos nem előnyére változott a hangja. Bretz Gábor már akkor is gyenge volt. Eichét én kevésbé éreztem gyengének, a Dal az esthajnalcsillaghoz-t olyan gyengén rendezett, méltatlan körülmények között kell énekelnie a színpadon, hogy szerintem még az is számított.

4017   parampampoli • előzmény4015 2018-06-18 22:57:12

Molnár minden szerepében abszolút versenyképes volt nemzetközileg, még Trisztánnak is, Tannhausernek meg egyenesen kitűnő. Ahogy jóval korábban Vadas Kiss László is, ha kellett, egy héten 3x is.

4016   nickname • előzmény4014 2018-06-18 21:32:15

Köszönöm a kiegészítést. 

4015   Edmond Dantes 2018-06-18 19:46:03

Valljuk be, amit úgyis tudunk: Závodszky Zoltán és Joviczky József kivételével a súlyos Wagner-tenorszerepekre alig vagy inkább sosem akadt mifelénk énekes. (Pilinszky Zsigmond nem vagy csak rövid ideig volt állandó operaházi tag és talán nem is énekelte pl. Trisztánt sem.) 

4014   telramund • előzmény4013 2018-06-18 19:31:41

Joviczky mellett ott volt az elfeledett Tarnay Gyula és az üzembiztos Király Sándor.

4013   nickname • előzmény4012 2018-06-18 19:10:01

És talán Trisztánnal is ez a helyzet. Van egy felvétel, ahol Joviczky Trisztán. Én csak felvételről ismerem, na de az egy úh micsoda felvétel! Mióta is nins Trisztán az Operában? 1988 óta nem újították fel? Vagy rosszul emlékszem? Mindenestre évtizedek őta. Egyébként még húsz éve igen, akadtak tenorok akik eléneklték Tannhausert, de manapság nem igen akad olyan se. Én Molnár Andrást szerettem, mint Wagner énekes és nekem hiányzik nagyon. Bándi is énekelt Tannhausert, ő se volt rossz - ha ne is volt Joviczky József. Még egyszer nem lesz olyan Wagner tenorounk, mint Joviczky, de Molnár Andrásunk se igen lesz már. 

4012   telramund • előzmény4008 2018-06-18 16:18:08

Maradjunk abban,hogy az utolsó igazi  Tannhauser hangilag Magyarországon Joviczky József volt és nem mostanában.Többen elénekelték,de.....

4011   telramund • előzmény4007 2018-06-18 16:01:30

Nem kell temetni a "jővőt".Figyelni kell a ma énekeseit és bizonyára ott vannak csak  figyelni kell.Ki hallott Gouldról 10 éve? (én).Egy  hónapja a STOP fantasztikus Ringjében énekelte Siegfriedet a csodás ,szintén nem fiatal Irene Theorin oldalán.

Sophie Koch sem kezdő.Soha nem volt kicsi a hangja.Magam is hallottam a STOP-ban Jonas Kaufmann Wertherje mellett.Massenet zenéje nem kíván Vénusz hangot.Én a tegnapi Tannhausert hallottam,de nem kívánok vitát gerjeszteni a más vélemény miatt.Talán annyit a rendező kábítós ötlete nem új.Már pár hónapja debütált Monte Carloban a Tannhauser első felvonásában Ott Jose Cura volt a címszereplő.A nem rossz címszereplő.

4010   Héterő • előzmény4009 2018-06-18 14:52:06

A magyar szövegről írtam, és a magyar nézők kirekesztéséről a csodálatos wagneri gondolatokból. A második felvonás tartalmi szépsége, vagy Isolde szerelmi halála vetekszik Tatyjána levelének vagy a R&J erkély-jelenetének szépségével, sőt! A magyar olvasónak mindebből csak zavaros hablaty, csöpögő negédesség jutott.

Wagner eredeti, német nyelvű Tristan-szövegéhez (szinte) senki sem mer hozzányúlni. A felesége egyszer belejavított, de a szerző visszaírta úgy, ahogy volt.

A Hollandi fonó-jelenetében bizony elég furcsa, ha fonás helyett szövést, kaszálást, mosodát látunk. A Tristan rendezés most egész jó volt, csak a nyitány alatt megjelenő, hosszan hömpölygő, 200 m²-es felületen tolakodó tenger látványa, főleg a dupla hajócsavar-csíkkal - számomra az elviselhetőség határát súrolta. A medúzák nem zavartak.  De ez a világ a rendezőké...

A műsorfüzetben magyarul és angolul olvasható, hogy Brangäne tévedésből (!) szerelmi bájitalt töltött a kehelybe. A szerkesztő és a korrektor miért nem ismeri a darabot, amiről ír?

4009   takatsa • előzmény4006 2018-06-18 13:32:07

Nem is tudtam, hogy nem ez az eredeti szöveg, amellyel énekelték. És ki szerezte ezt a 60 évvel ezelőtti szöveget? És miért? Írnál erről kicsit részletesen?

4008   nickname • előzmény4007 2018-06-18 11:15:44

Én azért megértem -ppp- kesergését, mert pl. nézzük a hazai felhozatalt: az egkor oly népszerű Tannhauser vajh miért nincs évek óta műsoron? Most mindjárt valaki ideírja, hogy újítják az Operát, de emlékeim szerint már évek óta nincs Tannhauser! Mesterdalnokok se az Ybl-palotában. És ki énekelte tavaly Siegfriedet? Kovácsházi István, aki szintén nem pályája elején álló énekes. Nemzetközileg sincs sok utánpótlás. Mondjuk egy Monár Andrásunk már nekünk se nagyon lesz sajnos.

4007   márta 2018-06-18 10:10:58

Kriktikájában -ppp- kesereg, hogy ki lesz a Wagner-tenor Seiffert és Gould után, hisz ez a két nagyszerű énekes immár 64 illetve 56 éves. Nos, nekem Kristen Flagstad jutott eszembe, aki fiatal korában lírai szuerepeket énekelt, és csak 37 évesen tért át Wagnerre. Folyton azt mondta a fiatal énekeseknek, hogy egyelőre felejtség el Wagnert. A Vogtot a minap halottam véletlenül a Trrisztán szerelmi kettősében, és hát maradéktalanul megfelelt Fischer Ádám ideájának: úgy szólt, mint Tamino. De attól tartok, úgy, mint egy Trisztán nem tud szólni.

De egyzsóval hátha néhány ma fiatal tenor majd beleérik-öregszik a nagyobb Wagner-héroszokba. 

Amúgy az írásból nyilvánvaló, hogy Stephanie Koch nemcsk Goulddal egyanrangú, de egyanHANGÚ énekes is. :)

4006   Héterő 2018-06-18 09:46:15

A Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője gyakran megnyilatkozik, mint az emberi jogok és a szabadságjogok védelmezője. Az izraeli parlament nemrég kitüntette.

Demokratikus kormány ne féljen az emberi jogi szervezetektől, ez áll a cikk címében.

A művészetről, sőt, a wagneri Gesamtkunstwerkről nyilván mindent tudó, kiválóan tájékozott MűPa-munkatársak hallgatnak, mint a sír, noha a művészeti vezető egy 60 éves, már keletkezésekor is vitatható, a német eredetivel láthatóan csak nyomokban egyező (énekelhető) Tristan-szöveget mutat a magyar közönségnek 2018-ban.

Akkor most ki ne féljen?

4005   takatsa • előzmény4003 2018-06-17 16:21:51

Kedves PPP,

a se te, se én-t aláírom, a se senki más-ban viszont remélem, nincsen igazad. Az emberiség jövője még tartogathat meglepetést, legfeljebb mi nem érjük meg. :)

4004   Edmond Dantes • előzmény4003 2018-06-17 13:52:10

Talan illedelmesen, turelmesen kivartak a forte reszeket...Wagnernel nem kell ra sokaig varni :-) 

Viccet felreteve, Wagnerekre, plane ilyen bejaratott produkciora mint MuPa-napok, a "sokeves atlaghoz" kepest tobbnyire mas kozonseg ul be, sok a kulfoldi, aki erre jon Pestre, szoval mondjuk ugy, mas minoseg. 

4003   parampampoli • előzmény4002 2018-06-17 10:04:52

Én a Trisztánt nem láttam, de felfigyeltem másik három előadáson, hogy valóban, egyetlen pisszenés vagy más zavaró hang nélkül asszisztálta végig az előadásokat a közönség. Mintha valamilyen szertartás részesei lennének, nem is operaelőadásnak.

Kedves Takatsa, attól félek, hogy ezeket a szerepeket valóban elsőosztályú szereplőkkel már se Te, se én, se senki más nem fogja látni, hallani. -:(

4002   takatsa 2018-06-17 00:23:06

Én ma láttam a Trisztánt, és elsőnek a Marke király szerepét éneklő Liang Li-t szeretném kiemelni. Alakítása hangerő és dallamformálás tekintetében is kimagasló volt, hosszú évek óta nem hallottam hazai szinpadon ilyen nagyformátumú basszust. Jó lenne őt gyakrabban hallani. A két főszereplő, Seiffert és Oakes közepes teljesítményt nyújtott. Kitűnően bírták szuflával, tulajdonképpen hibátlanul énekeltek, de Seiffert már ugyancsak túlvan pályája zenitjén, Oakes elismerésre méltó teljesítményét pedig lerontotta a sok éles hang, és a nem igazán szép pianók. Hogy milyen gyönyörűséges ez a zene, azt Shöck Atala csillantotta meg, különösen a II. felvonás szerelmi kettősének betétszámában. Istenem, ha ilyen kvalitású énekesekkel hallhatnánk egyszer a főszerepeket is...

Fischer Ádám és a zenekar nagyon jó volt, és az angolkürtös szőke hölgy csodálatos.

A voltaképpen koncertszerű előadást vetített tengeri képek tették kicsit változatosabbá. Nekem a meduzák tetszettek. Egy hosszú pamlag volt a díszlet. Kicsit zavaró volt, hogy Trisztán és Izolda nemcsak két lépés, hanem kb. 10 méter távolságot tartott csaknem az egész előadás alatt. Izolda csak akkor settenkedett Trisztán közelébe, amikor már haláláról végképp meggyőződött.. Persze ezek csak részletkérdések, de azt bizonyítják, hogy az operának mégicsak az operában lenne a helye. A közönség viszont sokkal kulturáltabb, mint az Operában vagy az Erkelben, nem volt krákogás-köhögés-zacskózörgetés-nevetgélés, de még egy pisszenés sem. Úgy látszik, hogy Wagner ebből a szempontból is szelekciós tényező.

4001   Edmond Dantes • előzmény4000 2018-06-15 15:26:18

Félreértettél: nem Szabóki Tünde "zenei színvonalának" megismétlése, hanem a 10 évvel ezelőtt Fischer Ádám által vezényelt operaházi Fidelio-produkció zenei színvonalának megismétlése nem remélhető novemberben. 

Láttam mindkét alakítását, Agátha nagyon passzolt neki, az Ariadnéra alig emlékszem már, őszintén szólva -a Zerbinetta-áriát kivéve- nem kedvelem azt a darabot. Talán kevésbé ismert (vagy mégis?), de Szabóki Tünde elsőrangú oratórium-szólista, pódiumon sokszor volt szerencsém őt látni-hallani. Hirtelenjében a Máté-passió szopránszólója ugrik be, de több más oratorikus műben is kiválóan és mindenféle stílusban otthonosan énekel(t).

4000   nickname • előzmény3999 2018-06-15 10:36:11

Agathaként is csodálatos volt pár éve és Ariadnéként is. Hogy már nem olyan mint tíz éve? Nos igen, én se vagyok már olyan karcsú, mint tíz évvel ezelőtt, de hát attól még Szabóki Tünde nagy kincs nekünk és érdemes elmenni és meghallgatni, mert még ma is nagyszerű alakításokra képes, ahogy Wiedemann Bernadett is. Őt is szokták kritikzálni, hogy már mi nincs meg és hogy van - rendben van, lehet, nincs vele semmi gond, de engem mindig az összbenyomás érdekel, és még mindig egy jelenség a színpadon, aki képes  súlyt és jelentősége adni a szerepnek, és akinek az egész színpadi megjelenésében ott van az a sok sok tapasztalat, kiforott alakítás. A kisebb hibák ilyenkor kit érdekelnek? Ezért se írok semmi nagy negatív dolgokat a Wagner-napok általam látott két előadásáról. Remélem zeneileg a Trisztán is szép élmény lesz holnap.

3999   Edmond Dantes • előzmény3998 2018-06-15 10:17:36

Én is láttam Szabóki Tündét a Fidelioban 10 éve az operaházi előadáson, akkor ha jól emlékszem, quasi beugrott a külföldi vendég (talán Evelyn Herlitzius) helyett és remekül helytállt, sőt: remekelt, nem mellesleg alaposan áramvonalasodott külsővel. Sajnos nem remélhetjük, hogy az a zenei színvonal, amit akkor és ott Fischer Ádám megteremtett, a novemberi előadáson megismételhető.

3998   nickname • előzmény3997 2018-06-15 06:15:06

És novemberben lesz Fidelio a MÜPA-ban és Szabóki Tünde lesz Leonora! Én már alig várom. 

3997   Búbánat • előzmény3996 2018-06-15 01:29:04

Ami Szabóki Tündét illeti, méltató szavaiddal messzemenőkig egyetértek...

3996   nickname 2018-06-14 23:12:46

Hollandi ügyben éljen Wiedemann Bernadett és Elisabet Strid! Csodálatos énekes mindkettő! John Lundgren pedig végre igazi címszereplő volt, nem úgy, mint a három évvel ezelőtti énekes. A basszus is végre igazi basszus volt. Az énekesek tekintetében egyedül a kormányost alakító tenor maradt alul a három évvel ezelőtti előadásnak. Ric Furman számomra nem volt sokkal rosszabb Nyári Zoltánnál.

Kíváncsi leszek a Tannhauser beszámolóra is. Nekem tetszett a címszereplő, és éljen, éljen Szabóki Tünde művésznő! Csodálatos Erzsébet volt! A kórus is nagyszerűen szólt. Volt, aki nem tetszett, de a mai is szép este volt. A harmadik felvonás vége, a csarnok ária, az első felvonás kezdete - csak néhány részlet, ami számomra nagyon magával ragadóan szólt. Ja és a harmadik felvonásban Erzsébet jelenete! Szabóki Tündét többet szeretném hallani. 

3995   joska141 • előzmény3992 2018-06-12 23:56:33

Az alanti webhelyről letölthető a Bayreuth-i Windgassen féle Trisztán előadás:

https://www.israbox.ch/3137648131-bayreuther-festspielorchester-wagner-tristan-und-isolde-wwv-90-2018.html

3994   Orfeusz 2018-06-12 20:56:41

Van ket elado jegyem a jun 17-i vasarnapi Tannhauserre (telthazas eloadas!); foldszint jobb 16.sor 1,2 szek.

Eredeti ar 12 665,-Ft/jegy; felkinalom 10.000 Ft-ert/jegy,

email: szbzs82@gmail.com

3993   Klára • előzmény3992 2018-06-09 14:15:21

Nem véletlen, hogy a világ operaházaiban a Tristan nem egy mindennapos darab! Mind Windgassen, mind Kollo korszakost alakított ebben a szerepben (is!),, és Seiffert is Seiffert a maga nemében. Ahogy a szerep sem akármi! Seiffert egy nyilatkozatát láttam, hallottam - elmondta, hogy évente csak meghatározott számú Tristant énekel, mert nem lehet számolatlanul! Kollo pedig önéletírásában elmondja, hogy sokszor szó szerint a halálán érezte magát, mire az a bizonyos jelenet végetért!

Egyébként nem csak az éneklés szubjektív, de az operanézés -hallgatás is! Nem törvényszerű, hogy két különböző emberre egy adott előadás, vagy énekes ugyanzt a hatást gyakorolja. Még szerencse!

 

3992   telramund • előzmény3991 2018-06-08 23:02:35

R Kollo, Windgassen mindkettőt utóbbit igen kicsi koromban  hallottam. Kollot Bayreutban.Fantasztikus volt.

3991   karnagy • előzmény3989 2018-06-08 19:29:26

Milyen igaz! Ugyanakkor a "jól bírta" határozós szerkezet mindkettőnk beszámolójában közös. Én gikszert nem hallottam, egy-egy csúnyábban megszólaló hangot persze igen, de az összbenyomás mégis az volt, hogy remekelt Seiffert. Nem tudom: volt valaha tenor, aki ezt a kb. 3/4 órás haldoklást hiba nélkül énekelte?

3990   Edmond Dantes • előzmény3988 2018-06-08 14:05:33

Ki lenne az?

3989   Edmond Dantes 2018-06-08 14:04:59

Érdekes: ugyanarról az előadásról, sőt: ugyanarról a felvonásról és ugyanarról az előadóról két, kétségkívül hozzáértő fórumozó meglehetősen eltérő véleményt ír: "Seiffert őrületesen jól bírta a III. felvonást" és "Seiffert jól bírta, bár rendesen el is fáradt a végére, de az a néhány gikszer nem von le semmit az érdemeiből." Szép példa arra, hogy bizony-bizony, azonos produkció eltérően jut el más-más fülekbe! Emlékezzünk majd erre, amikor más előadók más produkcióit (is) másképpen hallja egyikünk-másikunk...ami ölég gyakran megesik..és a fórumozó a másik fórumozónak esik.

 

3988   Pristaldus 2018-06-08 12:33:52

Nagyon furcsának tartom, hogy van akinek mindegy, hogy ki énekel! 

3987   Búbánat • előzmény3985 2018-06-08 11:17:13

Persze Seiffert - más méretek, más hang... Inkább arra akartam utalni, hogy Nyári is énekli, "tudja"  a Tristant . A Müpa mostani operaprodukciója kapcsán gondolkoztam el azon, hogy akár itthon is elénekelhetné - kíváncsi volnék arra is, hogy a régi szerepeihez képest milyen többletet nyert a grazi évek alatt, hová fejlődött tenorja,  hangjának színe, hajlékonysága, volumene, kifejezése... - élőben is megismerni Tristánját -  valamikor itthon, ha az Opera egyszer kiállítaná ezt a zenedrámát arra alkalmas/képes, hazai énekes-gárdával. 

3986   Licht Alberich • előzmény3985 2018-06-08 10:34:51

Így igaz, a Wagner-napokon elég magasan van már a mérce ahhoz, hogy Nyári Zoltán Froh-nak, adott esetben Eriknek jó, de egy ilyen szerepre, mint Trisztán "nagy vadat" kell hozni. Seiffert jól bírta, bár rendesen el is fáradt a végére, de az a néhány gikszer nem von le semmit az érdemeiből. Talán Stephen Gould még jobb lett volna, de őt meg hallhatjuk a Tannhäuserben.

3985   karnagy 2018-06-08 10:23:18

Grazban volt Tristan. Biztosan bírta volna a Műpa hatalmas terében? Őszintén szólva, én örülök, hogy Fischer nem kísérletezett. Seiffert nem csak nagy név, de nagyon nagy hang is. 

3984   Búbánat 2018-06-08 09:22:54

Magyar Tristánunk is van  Nyári Zoltán személyében: igen kíváncsi volnék rá, mit tud,  hiszen külföldi színházakban sikerrel abszolválta már ezt a hatalmas szerepet; épp most, a Müpa Tristan-produkciójában is bemutatkozhatott volna - ha szerződtették volna.  Persze Seiffert "nagyobb név" - de azért mégis... Itthon is meg kellene méretni Nyárit - különben is, régen énekelt nálunk,  Pesten...  

3983   karnagy 2018-06-08 08:49:56

Nem igazán értem, hogy a Parditka-Szemerédy-féle Trisztán-rendezést miért kellett lecserélni. Szerintem ennél az új verziónál ezerszer jobb volt, most konkrétan egyáltalán nincs megrendezve, nincsenek gondolatok, nincs színészvezetés, semmi nincs. Egy koncertszerű előadás is klassz lett volna ezekkel a fantasztikus énekesekkel.

Amikor tavaly megvettem a jegyet, őszintén reméltem, hogy nem Robert Dean-Smith lesz végül Trisztán - és jól jártunk a cserével, Seiffert őrületesen jól bírta a III. felvonást, számomra ismét nagy élményt jelentett őt hallani. Allison Oakes nevéről még nem hallottam, kicsit aggódtam, hogy mit kapunk tőle (Anja Kampe helyett ugrott be). Nos, szerintem nagyon szép, fényes hangja van, kiegyenlített minden regiszterben, és ritkán hallani ennyire tisztán éneklő szopránt. Számomra nagyon szimpatikus volt mint jelenség - szóval, jó volt megismerni őt. Salminen elnyűhetetlen, megunhatatlan, milyen jó, hogy nem a legenda romjait látjuk-halljuk. Daniel Boazt sokszor hallottam Bécsben középszerepekben - tisztességesen,abszolút korrekten abszolválta Kurwenal szerepét is, de valahogy soha nem rendít meg, amit látok-hallok. Schöck Atala Brangenéje egészen kiváló volt - milyen kár, hogy nem volt segítségére a rendező mondjuk az I. felvonásban. Neal Cooper luxus-Melot. Nem véletlen, hogy kisebb-nagyobb házakban már Trisztán szerepében is bemutatkozott.

Köszönet Fischer Ádámnak a szép színekért, azért, hogy a mű mesés pillanatait, csodálatosan exponálta, gyönyörűen vezényelt, mint mindig.

3982   Búbánat 2018-05-21 11:39:03

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – ma este 20.00 óra

"III. Budapesti Nemzetközi Kórusünnep"
 

Messiás másképp a Kórusünnepen

„Monumentális előadói gárda, monumentális hangszerelés. A romantikus brit előadói gyakorlat felélesztésével, a csaknem 400 fős Nemzetközi Fesztiválkórus közreműködésével csendül fel az oratórium-irodalom egyik legnépszerűbb alkotása egymás utáni két estén is a Müpában, május 20-21-én.

Az „Énekel az ország sorozatot harminc évvel ezelőtt alapította Hollerung Gábor azzal a céllal, hogy az ország minden tájáról érkező énekesek közösen adják elő a zeneirodalom monumentális alkotásait.

Az idei hangversenyeken Händel Messiás című oratóriumának egy Magyarországon eddig soha nem hallott verziója hangzik el, amely átmenetet képez az évszázados, monumentális előadó-gárdát igénylő tradíció és a hetvenes évektől alkalmazott autentikus előadásmód között. A Sir Eugène Goossens nevéhez fűződő hangszerelés mai fogalmaink szerint még mindig nagy szimfonikus zenekart és kórust igényel. Két hárfa, hatalmas ütőspark, óriási rezeskar – ezek teszik a mai fogalmaink szerint igazán ünnepélyessé és nagyszabásúvá Händel csodálatos művét.”

Az est szólistái:

  • Szemere Zita – szoprán
  • Schöck Atala – alt
  • Megyesi Zoltán – tenor
  • Cser Krisztián – basszus
3981   lujza 2018-05-13 02:37:46

Nagyon szép volt a Fesztiválzenekar évadzáró nagyzenekari koncertje, Mahler 2. szimfóniája, a Cseh Filharmónia Énekkarának közreműködésével, Fisher Iván vezényletével, Elisabeth Kulman és Christiana Karg szólójával. Egyébként livestream is volt a zenekar honlapján ma este.

3980   Búbánat 2018-05-12 16:10:54

 

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója a legmagasabb francia állami kitüntetést kapta

https://www.mupa.hu/f/a2/c7/thumb_palyizsofia_180510_kaelcsabakituntetese_36.jpg/640x640_palyizsofia_180510_kaelcsabakituntetese_36.jpg?1526045882

A francia Becsületrend lovagja címmel tüntették ki Káel Csabát. A Müpa vezérigazgatója Éric Fournier budapesti francia nagykövettől május 10-én ünnepi fogadás keretében vette át az elismerést.

A film- és operarendező a francia–magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért, a kulturális diplomácia területén intézményvezetőként és alkotóként elért eredményeiért, a területen végzett kiemelkedő tevékenységéért, elkötelezett munkájáért kapta meg a francia állam legmagasabb kitüntetését.

Éric Fournier a nagyköveti rezidencián tartott ünnepségen hangsúlyozta: Káel Csaba a Müpa vezérigazgatójaként és a Budapesti Tavaszi Fesztivált szervező operatív testület elnökeként rengeteget tett a két ország közti kulturális diplomáciai kapcsolat fejlődéséért. Mint kifejtette, olyan francia művészek nagy sikerű magyarországi bemutatkozását tette lehetővé, mint Jean-Yves Thibaudet, Jean-Efflam Bavouzet, az Orchestre des Champs-Elysées, az Orchestre national d'Île de France, Louis Langrée, Natalie Dessay vagy a Müpába a 2018/19-es évadban visszatérő Philippe Jaroussky.

A nagykövet kiemelte, hogy a Müpa nemzetközi hírű Régizene Fesztiválja a Versailles-i Barokk Zenei Központtal és a Vashegyi György által vezetett Orfeo Zenekarral és Purcell Kórussal együttműködve a francia barokk repertoár színpadi műveinek bemutatását tűzte ki célul, és ér el évről évre páratlan sikereket.

Magyarországon a francia kultúra megismertetésében és népszerűsítésében fontos mérföldkő volt a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös kezdeményezésére életre hívott és 2016-ban Franciaországot fókuszába állító Európai Hidak fesztivál is, amelyen olyan kiváló művészek léptek fel, mint Michel Legrand és Jean-Luc Ponty.

(MTI/Müpa)

 

3979   lujza • előzmény3978 2018-05-05 01:15:12

De jó, hogy újra szóbahoztad! Akkoriban szerettem volna írni róla, mert nagyon tetszett, csak nem volt időm. Bizony, énekelt a Fesztiválzenekar egy része is, kórusként kiegészítve az Á la Carte együttest. Ez nem meglepő, mivel egy ideje a zenekar koncertjein ráadásként gyakran valamilyen odaillő a capella kórussal örvendeztetik meg a közönséget.

Különleges Falstaff előadás volt ez, nem tudom, hogy valaha is láttam volna jobbat! Nemcsak az énekesek, a rendezés is ütős volt. Azzal, hogy a színpadon elhelyezkedő zenekar sorai között zajlott a játék, olyan különleges összhang valósult meg énekesek és zenészek között, amit ritkán látni.

Ide másolok még egy beszámolót róla:

https://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2018/03/13/falstaff/

 

3978   perempe • előzmény3954 2018-05-04 12:20:55

örülök, hogy írta valaki! ezen a szinten szerintem egyedi. (bár én csak egy hegedűs hölgyet láttam énekelni.)

3977   lujza • előzmény3976 2018-05-04 02:07:35

Most találtam egy egész jó írást az előadásról:

http://operavilag.net/kiemelt/maga-az-elet/

Érdemes a trailert is megnézni hozzá, és amit az Opernglas-ba illesztettem be!

3976   Edmond Dantes • előzmény3974 2018-04-25 14:36:26

Én is köszönöm...némi irigységgel vegyítve :-) időben kinéztem magamnak az előadást, aztán addig halogattam a vásárlást, amíg elfogytak a jegyek és nem szeretek próba-szerencse alapon odamenni valahová. Talán ismét elhozzák, beszámolód után még inkább odafigyelek!

3975   Diva Plavalaguna • előzmény3974 2018-04-25 10:01:54

Hallottam azóta, hogy felejthetetlen este volt - ez az idei első nagy veszteségem. Nagyon szerettem volna látni és hallani a Silja-Kovalik-Hasse kombót. Kedves Lujza, köszönöm szépen a részletes beszámolót. 

3974   lujza • előzmény3971 2018-04-25 02:10:18

Nem létezik, hogy senki se lett volna ott, kétszer is előadták, telt házzal! Mindenesetre én ott voltam, és nagyon élveztem. Az elején egy szépséges barokk címer-dísz volt a függönyre vetítve, majd kijött a rendező, aki felolvasta az első felvonás követhetetlenül bonyolult cselekményét. De megnyugtatott, hogy nem ezt fogják eljátszani. A produkció most a bayreuthi régi opera újramegnyitására készült, ezért még sok szép képet vetítettek a helyszínről, kedvcsinálónak. Wilhelmine von Bayreuth, az őrgróf feleségének, az opera intendánsának életét állították színpadra, annak levelezése és feljegyzései alapján. Az ő kegyetlen története sokban hasonlított az opera eredeti cselekményéhez. Az őrgrófnőt a 78 éves Anja Silja alakította, a repülőn begyűjtött megfázással küzdve, mégis nagyon intenzíven. Prózát mondott, szép németséggel, csak az opera végén énekelte el az őrgrófnő egy saját rövid dalát. fantasztikus volt a jelenléte a színpadon!

Kovalik  jelezte, hogy valamennyi ária, recitativo és együttes el fog hangzani a műből, pasticcio szerűen. A Hofkapelle 25-30 fős együttese csak úgy fért be az árokba, hogy valahogy legalul beültek, és felliftezték őket. Korhű hangszereken, szépen játszottak, nekem a karmester is kifejezetten tetszett. Egy fából készült építmény volt a színpad közepén a díszlet, amit  forgattak, átalakítottak, és főleg azon játszottak. (Kicsit Kovalik Hollandiját juttatta eszembe.) Kihúzható díszlet elemeivel a bayreuthi színházat is jelképezte. A ruhák nagy része korhű volt, az öt fiatal, lelkes énekes több szerepet is alakított a műben. Kiválóak voltak, néha nyaktörő (szó szerint) helyzetekben is virtuózan énekeltek. Mivel nem ismertem a művet, nem is gondoltam, hogy mennyire szép áriák vannak benne. Nagy siker volt az este, persze a legnagyobb tapsot Silja kapta, aki a megrendítő sorsú úrnő bőrébe bújt bele.

Ebben az évadban nekem ez a harmadik különleges opera produkció a Müpában (Kékszakállú/Vértelenül, Falstaff, Artaserse), és nem az Erkelben. Ezek után várom még az új Trisztánt is!

3973   miketyson • előzmény3972 2018-04-23 16:46:22

Én is köszi, hogy nem veszed szívózásnak. 

3972   Edmond Dantes • előzmény3970 2018-04-23 08:56:57

Köszönöm.

3971   Diva Plavalaguna 2018-04-23 08:27:50

Volt valaki a Hasse/Kovalik előadáson? Megköszönném véleményeteket, sajnos nem tudtam megnézi.

3970   miketyson • előzmény3969 2018-04-22 18:49:39

A második ráadás Rachmaninov-volt, oroszul. 

3969   Edmond Dantes 2018-04-21 14:37:09

Sokáig vártunk Natalie Dessay fellépésére, de operaszínpadon sosem kaptuk meg és mivel néhány éve, sokak bánatára hátrébb (?) lépett és munkásságát a pódiumra és lemezfelvételek készítésére szűkítette, be kell érni eme új kínálatával. Hogy ez a kínálat milyen bőséges és gazdag, továbbá, és ez a lényeg: mennyire minőségi és tartalmas, arról csütörtöki zeneakadémiai koncertjén győződhetett meg a házat megtöltő közönség. A pesti koncert történetesen a művésznő születésnapjára esett, aki nem tudta előre, zongorakísérője, Philippe Cassard jóvoltából értesülhetett róla: az oldalajtóban megjelenő Dessay a "Happy Birthday to You" dallamára libbenhetett a színpadra. Apró zenei tréfa: máshonnan importált bevezető zongoraszóló után jött az első szám; a Figaro Rózsaáriája kicsit bemelegítésnek tűnt, a megszokottnál gyorsabb tempóban. Ezt követően egy csokorra való Schubert-dal következett: Geheimes, Die junge Nonne, Lied der Mignon, Suleika/I és a legismertebb: Margit a rokkánál, amire majd a koncert végén érdekesen rímelt Gounod Ékszeráriája. A keretes szerkezet jegyében a Schubert-dalokat egy másik Mozart-ária zárta: A varázsfuvola  egykoron tüneményes Éj királynője ezúttal Pamina áriáját adta elő megható líraisággal, egyfajta fájdalmasan aranyló őszies ragyogással, tévedhetetlen hatással. Bevallom, kicsit tartottam a következő blokktól: Hans Pfitznert jószerivel nem ismerem, Palestrina című operáját évtizedekkel ezelőtt egyszer láttam (félig...) Bécsben és nem sok jót vártam az Alte Weisen című, nyolc dalból álló ciklusától, de kellemesen csalódtam. Kimondottan szórakoztató, érdekes darab mindahány, Dessay -csakúgy mint többi számát- mindegyiket el is játszotta válogatott finom gesztusokkal, arcjátékkal, diszkrét testbeszéddel. Damrau és Kaufmann közös dalestje után ismét meggyőződhettem róla: a hagyományos daléneklés, ahol az énekes rezzenéstelen arccal, zongorára támasztott kézzel, a semmibe meredve "csak" énekel(t), nos ez a korszak és ez az előadásmód alighanem a múlté. Az viszont már az énekesen múlik, mit, mennyit, mikor és hogyan adagolja pódiumi előadását, hogyan tálalja énekét. Örömmel nyugtázhatom, hogy Dessay, ez a -felvételei alapján látva- vérbeli színpadi művész mindvégig ízléssel, mértéket nem tévesztve adagolt, vonzott, sugárzott.

Szünet után már hazai pályán játszott: francia válogatásából még többet is szívesen meghallgattunk volna. Chausson terjedelmes Chanson perpétuelle-je után egy Bizet- és két Debussy-dal következett (Adieux de l'hotesse arabe illetve Regret és Coquetterie posthume) végül a már említett Gounod-Ékszerária, sajnos a Ballada nélkül. A két Debussy-dal előtt Cassard játszott két ismert Debussy-prelűdöt (A lenhajú lány és Ondine), részemről inkább oroszlánmancsokat hallottam semmint  impresszionizmushoz passzolóbb finom billentést, de összességében és ez a fontos,  jó partnere volt az énekesnőnek. Dessay? Két lábon járó, testet öltött tünemény, elbűvölő személyiség, perfekt hang és előadásmód. Erős képzavarral: belépése pillanatától fogva egy nyelvet beszélt ámuló és lelkes közönségével, hatása alól senki nem vonhatta, nem is akarta kivonni magát. A tomboló sikert három ráadással hálálta meg: egy Richard Strauss-dallal, egy számmal, aminek nem hallottam a szerzőjét és végezetül, tüneményesen, "Dessay-osan" egy Chanson espagnole-lal, talán (talán!) Delibes Les filles de Cadix?-át, ami visszamenőlegesen is magyarázatot adott szünetbeli ruhacseréjére: az első -"német-osztrák"- félidő klasszikus fekete nagyestélyiét a második, "francia-latin" részben ujjatlan, hátul merészen dekoltált, fekete alapon tarka madaras-mintás öltözékre cserélte. 

Natalie Dessay (ének) és Philippe Cassard (zongora) koncertje-Zeneakadémia, 2018. április 19.

3968   lenszkij 2018-04-18 12:40:49

Gazdáját keresi egy db jegy a teltházas vasárnapi Müpa-beli Artaserse előadásra.

matraijeno gmail pont com

https://www.mupa.hu/program/komolyzene-opera-szinhaz/hasse-artaserse-2018-04-22_19-00-fesztivalszinhaz

3967   Klára • előzmény3966 2018-04-13 11:16:44

Egyetértek, nem is az Ön véleményét vitattam, csak hozzáfűztem a magamét!  Üdv

3966   Edmond Dantes • előzmény3965 2018-04-12 13:32:57

A linket -túl a tájékoztatás szándékán- elrettentő zsurnalisztikai példának szántam :-)

3965   Klára • előzmény3964 2018-04-12 11:38:05

Én csínján bánnék a superlativusokkal - José Carreras kétségkívül a CARRERAS, bár már erősen leszálló ágban. Valamikor valóban a legünnepeltebb tenoorok közé tartozott, nem kis részben a Három Tenor egyikeként, de hiányosságai akkpriban is voltak. Emberi magatartásával és a leukémia-alapítvánnyal kétségkívül maradandót alkotott, de manapság már inkább csak annak érdekében vállal fellépéseket. Mindenesetre tiszteletre méltóan, de a legünnepeltebb tenor -ok  sorában elég sokadik sorszámot kapna.

Pár hónapja világhírű énekesnőnek neveztem Csengery  Adrienne szopránunkat, kaptam is érte hideget-meleget. Pasztircsák Polina kétséfkívül befutott és vvanak érdemei, de majd ha fele annyit fel tud mutatni, mint Csengery művésznő, jöhetnek a fanfárok!

3964   Edmond Dantes 2018-04-12 10:44:32

Jön José Carreras (Koncert: decemberben az Arénában)

A cikkből egyebek közt kiderül, hogy Carreras a világ legünnepeltebb tenorja, továbbá, hogy a közreműködő Pasztircsák Polina "világszerte óriási népszerűségnek örvend" és a karmester, János Ács (sic!) "szintén világhírű művész".

3963   Búbánat 2018-03-30 12:25:44

Liszt: Szent Erzsébet legendája

A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje

2018. március 30. péntek 19:00 — 22:20

Egy szünettel

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vezényel: Hamar Zsolt

Szereplők:

Szent Erzsébet - Kele Brigitta

Zsófia őrgrófné - Kutasi Judit

Hermann őrgróf / II. Frigyes - Albert Pesendorfer

Lajos őrgróf - Johannes Kammler

Egy magyar mágnás / Udvarmester - Haja Zsolt

A gyermek Erzsébet - Csorba Kinga

A gyermek Lajos - Kristofics Kornél

Közreműködők:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)

 

„Liszt 1861 őszétől mind több időt töltött Rómában, ahol figyelme az egyházi zene felé fordult. A következő évben, 1862-ben fejezte be első oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját. Lisztet már weimari évei alatt erősen foglalkoztatta a magyar királylány és bajor hercegasszony életének története, a weimari nagyherceg társaságában ellátogatott Erzsébet egykori lakhelyére, Wartburg várába is.

A Nemzeti Filharmonikusokat zeneigazgatójuk, Hamar Zsolt vezényli. Az oratórium címszerepében a Kolozsvári Operából induló, német (Düsseldorf) és francia (Párizs, Avignon, Strasbourg) színpadokon rendszeresen fellépő Kele Brigittát hallhatjuk, aki a múlt évadban közreműködője volt a New York-i Metropolitan Bohémélet-előadásainak.

Albert Pesendorfer személyében napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekesét hallhatjuk, a világ rangos dalszínházaiban rendszeresen formálja meg Marke király, Hans Sachs, Hagen vagy Gurnemanz figuráját. Lajos szerepében Johannes Kammler lép fel. A fiatal német bariton 2017-ben második díjat nyert a Neue Stimmen elnevezésű nemzetközi versenyen, mely egy sor fellépési lehetőséget hozott számára. A 2018-as Salzburgi Fesztivál egyik izgalmasnak ígérkező operaprodukciójára, Gottfried von Einem A per című darabjának koncertszerű előadására hívták meg.”


Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál

3962   Búbánat 2018-03-29 10:07:40

José Cura zenei világa koncert 2018. március 29-én Budapesten a MÜPA-ban kerül megrendezésre.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – ma este fél 8:


Fellépnek: José Cura, Váradi Zita, Simon Krisztina, Horváth István, Bakonyi Marcell


a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Pad Zoltán, Matos László)
 

Vezényel: José Cura, Mario De Rose
 

Műsoron:


JOSÉ CURA: Modus
JOSÉ CURA: Magnificat
JOSÉ CURA: Ecce homo

„José Cura a világ legnagyobb tenorjainak egyike, de igazi polihisztor is - korunk Leonardo da Vincije” - olvasható a tenor honlapján. És valóban: az argentin énekes egyre gyakrabban hódol másik nagy szenvedélyének, a dirigálásnak, és komponál is.

A hangverseny lehetőséget ad arra, hogy José Cura teljes zenei világában elmerüljünk - miközben megszólal három legjelentősebb oratorikus műve. A Modust és a Magnificatot ő maga vezényli, az Ecce Homóban pedig Krisztus szerepét énekli. A Salva Vita Alapítvány létrejötte huszonötödik évfordulójának tiszteletére rendezett koncerten Cura a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, Énekkarával és Gyermekkórusával, négy kiváló énekes szólistával, Váradi Zitával, Simon Krisztinával, Horváth Istvánnal és Bakonyi Marcellel, valamint az Ecce homót dirigáló Mario De Roséval osztja meg a színpadot.

Az Ecce homót Cura 1989-ben írta, miután a kórus tagjaként részt vett egy Máté-passió-előadásban. „Az élmény szabályosan sokkolt, s ez megismétlődött, amikor magam is vezényeltem a művet. Elhatároztam, hogy én is írok valamit bibliai témára, de nem operát, hanem olyasmit, ami még drámaibb, és a ma emberéhez szól. Végül ahhoz a kétezer évvel ezelőtti történethez nyúltam, amelyben Krisztust bűnözőnek nyilvánították.”

„Huszonöt éves voltam, amikor a pápa meghirdette Mária évét. A feleségem éppen harmadik gyermekünket várta. Eszembe jutott, hogy Mária még tinédzser volt, amikor szült, bizonyára sokkolhatta ez az egész történet.” A Magnificat úgy kezdődik, hogy Mária egyedül ül a sivatagban. Cura üzenete így foglalható össze: amíg egyedül van valaki, semmire sem képes. Ahhoz, hogy megvalósítson valamit, összefogásra van szükség.

A Modus ősbemutatója Prágában volt - a művet a cseh főváros, pontosabban a középkori Prága ihlette. A tízperces darabban, amelyet Cura maga hangszerelt, a városról szerzett inspiráló benyomásait összegzi.

/http://www.kulturaonline.hu/

3961   Búbánat 2018-03-23 14:58:15

"Az olasz zeneóriás"– a Duna Szimfonikus Zenekar koncertje

2018. március 23. (péntek) 19:00

Duna Palota - Színházterem

Részletek Verdi  Nabucco, A lombardok az első keresztes hadjáratban, Macbeth, A trubadúr, Traviata, Aida és az Otello c. operáiból

Közreműködik: a Nemzeti Énekkar szólistái és a Nemzeti Énekkar

Vezényel: Somos Csaba

Műsorvezető: Zelinka Tamás

Részletes műsor:

Nabucco – Nyitány, Szabadságkórus, Zakariás áriája
Zakariás – Gáspár István

Lombardok – Vitézek kara

Macbeth – Nyitány, részletek a II. felvonásból
Lady M – Kristófi Ágnes
Macbeth – Pásztor Péter
Banquo – Pintér Dömötör
Macduff – Viszló István
Udvarhölgy – Halmosi Katalin
Bérgyilkos – Silló György


xxxxxx

Trubadúr – Cigánykórus, Azucena áriája
Halmosi Katalin

Otello – Tűzkórus

A traviata – Jelenet és a II. felvonás fináléja
Violetta – Szalai Ágnes
Alfredo – Dékán Jenő
Germont – Pásztor Péter
Flóra – Halmosi Katalin
Márki, Báró – Mokán László
Gaston – Viszló István
Doktor – Gáspár István
Inas – Silló György


Aida – II. felvonás fináléja

3960   Héterő 2018-03-21 11:48:09

                                    Bartók Plusz Operafesztivál

                               Bartók Plusz Operafesztivál - 2018

3959   Edmond Dantes 2018-03-11 11:33:21

Mendelssohn: Eliás c. oratóriumát pedig október 26-án lehet meghallgatni.

3958   Búbánat • előzmény3957 2018-03-08 11:10:51

Lesz még Lehár: A mosoly országa - operettbemutató; lesz Verdi: A két Foscari - Nuccival...

3957   Edmond Dantes 2018-03-08 08:27:50

 A 2018/19-es évadban is világsztárokkal, rangos együttesekkel, a hazai zenei élet kiválóságaival és 14 különböző bérlettel várja látogatóit a Müpa. Részletek itt.

  • 2018. március 7-én, szerdán 10 órától elsőként a Müpa+ hűségprogram Ezüst, Arany és Platina szintet elért tagjai számára biztosítunk 48 órás elővásárlási lehetőséget.
  • Akik még nem hűségprogram-tagok, vagy még nem érték el az Ezüst szintet, azok számára a bérletértékesítés március 9-én, pénteken 10 órától honlapunkon és jegypénztárainkban a szokásos nyitvatartási időben kezdődik el.
3956   telramund 2018-03-07 22:51:00

Hát elgondolkodunk rajta !

3955   Búbánat 2018-03-07 21:57:35

Olga Peretyatko áriaestje

2019. február 26. kedd19:30 — 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Az olasz bel cantótól a francia romantikus operáig, orosz kitekintéssel: Rossini, Bellini, Donizetti, Offenbach, Gounod, Glinka

Vezényel: Michelangelo Mazza

Közreműködik: Magyar Állami Operaház Zenekara

3954   alef 2018-03-05 01:03:46

Még sok van hátra 2018-ból, de a Budapesti Fesztiválzenekar - egészen pontosan a színlap szerint a "Fischer Iván Operatársulat" - tegnap a MüPában bemutatott Falstaffja nálam már most nagyon esélyes "az év legszínvonalasabb hazai operaprodukciója" címre. Minden vonatkozásban a lehetséges maximumhoz közeli előadást láttam. Az énekesek kivétel nélkül kiválóak voltak (persze nem véletlen, mind régóta énekli már a szerepét, jórészt a nemzetközi elithez tartozó színházakban), hangban és színészi teljesítményben egyaránt. Számomra a Falstaffot alakító Nicola Alaimo mellett Yvonne Naef (Mrs. Quickly) volt különösen meggyőző, de ez csak ízlés dolga, tényleg csaknem maradéktalanul, egységesen jó volt a vokális teljesítmény - beleértve a Fentont alakító 23 éves spanyol (vagyis inkább baszk) tenoristát is. (Talán egy picit nazális volt néhol, de ó, bár lenne egy ilyen szintű fiatal magyar tenorunk..!). Fischer Iván olyan lazán, és mégis precízen irányította a zenekart, mintha világéletében Verdi-operákat dirigált volna (pedig ugye nagyon nem). A színpadra állítás módja (rendező: Fischer Iván és Marco Gandini) is nagyon "ült": ugyan egyáltalán nem gondolom, hogy a Fischer által favorizált "minimalizmus" lenne általában véve a jövő útja a zenés színházakban, de itt és most ez a konkrét produkció zseniálisan volt kitalálva és megvalósítva is, a Nemzeti Hangversenyterem szerény adottságait maximálisan kihasználva. Ugyan először igencsak meglepődtem, amikor a terembe lépve azt láttam, hogy a zenekar foglalja el a színpadot, a díszletet meg szinte keresnem kellett - de mégis teljesértékű színházi produkció jött ki belőle. A rengeteg apró ötlet, finom geg mind működött, és nem történt semmi baleset se a tényleg zsebkendőnyi területen, pedig még a karmester és a zenekar jelentős része is szereplővé, s a zenekar vonósainak többsége pedig énekkarrá lépett elő egy ponton (a konkrét poénokat most nem lövöm le azok kedvéért, akik elmennek a még hátralevő két előadásra). Szerintem ez az az eset volt, amikor a "klasszikus" és a "modern" rendezések hívei egyaránt remekül érezték magukat. Végül, de nem utolsó sorban: az egész előadás a végletekig kidolgozottnak, alaposan, precízen bepróbáltnak tűnt, és minden közreműködőn az volt érzékelhető, hogy - a professzionalizmuson túl - ők is élvezik, amit csinálnak.

Ahogy látom, még van néhány jegy a 6-i és 7-i előadásra - aki esetleg idáig nem tervezte, de szeretne részese lenni egy emlékezetes operaélménynek, szerintem csapjon le valamelyikre! 

3953   lenszkij 2018-02-27 12:17:14

a ma esti gáláns indiákra egy db fölös jegyem van, aki szeretné, írjon. egy tábla narancsos étcsokiért  cserébe:) matraijeno gmail pont com

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
történt:
1782 • A Szöktetés a szerájból bemutatója (Bécs)
született:
1858 • Eugene Ysaye, hegedűs († 1931)
1937 • Pál Tamás, karmester
1948 • Pinchas Zukerman, hegedűs
elhunyt:
1979 • Alfred Deller, énekes (sz. 1912)
1989 • Herbert von Karajan, karmester (sz. 1908)