web-site-ra, ahol egy sor opera dvd felvételéről (Verdinek külön oldal) olvasható néhány vélemény. Most a lap nyilvánossá vált, sőt, újabb beírásokat is szeretettel várnak a lap szerkesztői!
NEKEM van Mozart a telefonom villogóján!!!
És a táskámban MH-s szövegkönyveket hordok:)))
Valamint egy kőcicát a péztárcámban, hangvillát zenefogyasztáshoz, ha jönnek a historikusok, és nem értem, hogy SCH V. szimfóniája mér A-ban tolódik:)))
És még rendetlenség is van a táskámban:)
Míg ily tudatlan és járatlan beírók vnnak, addig kérlek, hogy írjad ki : J.Ch. BACH -voltak egy páran , egész folyónyi, mert ha csak annyit írsz BACH, az csakis Bachra vonatkozhat!
Mozart jó helyről merített. :-)
OFF.
J.Chr.Bach korának legképzettebb zeneszerzője volt. Rendkívul egyedi dallamai és hangszerelése van, melyet Mozart felháborítóan másolt! A Bach fiú maga a megtestesült elegancia, pompa, ragyogás! Felháborítónak tartom, hogy semmit nem játszanak tőle!
ON.
Aprile Millo az egyik legszebb hangú Verdi-szoprán volt aktiv működése idején.Sajnos egy sajnálatos autóbaleset ketté törte a pályát-igy viszonylag rövidre sikeredett.Néha néha még feltünik itt ott de csak nagyon nagyon ritkán.Kár nagyszerű énekesnő volt.
Az Amneris- és Eboli-várományos Gál Erika vasárnap este a Művészetek Palotájában eddig legnagyobb Verdi-szerepét énekli, a Requiem alt szólóját, a szoprán Sümegi Eszter.
Nagy előadás lesz!
Millot sajnos, csak egyszer hallottam "élőben", Desdemonaként, Bécsben, tetszett, csak utána vagy egy héttel Stuttgartban Váradyval - és hát utóbbi a nagyobb művész.
Millo pár éve fellépett volna Prágában, de lemondta, ha jól emlékszem, Crider ugrott be helyette, nagy sikerrel.
Amúgy Crider bécsi debütálásán, ha jól emlékszem, '92-ben (Ballo) ott voltam.
Dobber nagyon nem tetszett. Bár a többiektől sem voltam különösebben elragadtatva. Millot a New York Times is méltatta, miszerint "több mint egy Verdi szoprán" Minden szempontot figyelembe véve, kiváló. Aida, Don Carlos! Ha jól tudom a legnagyobb szerepei. Annyira nem ismerem Millot!
No, erről (pontosabban a 23-i előadásról) majd írok részletesen.
Dobberhez hasonlóan ronda hangú, pudvásan éneklő "művészt" harmadrangú német színházakban nem hallani, érthetetlen Metes karrierje.
Di giacomo Téged nem emlékeztet egy kicsit Millora?
Live Performance : Saturday 30 January 2010 - New York
Cura tehetsége nem vitatható, viszont nekem igen csak kiabálósra,nyersre és túl vehemensre vette Stiffelio szólamát! Önmérséklet semmi! :S Julianna DiGiacomo rendkívül kifelyező, gazadag hangú énekes. Kicsit vibratós és 'szemcsés' a hangja, de az előadás 'elviteléről' ő gondoskodott! Maga az előadást azonban minden fellépő igen lazára fogta. A zenekar nagyon jó, kórus szintén, mégsem egy ámulatba ejtő a produkció. (Jó, látni nem láttam!) Andrzej Dobber végig üvöltött! Kár!
grand-opéra en cinq actes, livrett : François-Joseph Méry/Camille Du Locle
-Joseph Rouleau (Filips II.),
-André Turp (Don Carlos)
-Robert Savoie (Rodrigue)
-Richard Van Allan (Le Grand Inquisiteur)
-Robert Lloyd (Un Moine)
-Edith Tremblay (Élisabeth)
-Michelle Vilma (La Princesse d'Eboli)
-Gillian Knight (Thibault)
-Émile Belcourt (Le Comte de Lerme)
BBC Singers & BBC Concert Orchestra
John Matheson
Opera Rara ORCV 305 (4 cd's)
Több zeneértő vitatja ugyan, hogy a Don Carlos Verdi legszebb operája. Egyesek azt állítják, hogy mindenképp elismerésre méltó műve Verdinek. (Ez kicsit vices megállapítás Verdi esetében, aki a romantika legnagyobb mestere.) Egyesek a nagy triász negyedikeként tartják számon. Rigoletto, A trubadúr és a La Traviata mellett. Mások pont az Aida, vagy a két utolsó Shakespeare-alapú remekművet veszik inkább alapul. (Otello vagy a Falstaff) Jómagam inkább Traviata, Rigoletto, Trubadúr triász mellé helyezném, hisz a Falstaff egy eléggé kis halovány mű. Verdi képtelen volt ‘humoros’ lenni. Drámai vénája erősebb volt ennél, mintsem bohóckodjon. Tagadhatatlan, hogy a Don Carlos Verdi leghosszabb, legnemesebb és legösszetettebb munkája. Ez a legszebb "Nagy Opera", amely tele bonyodalommal, mind a csoportos -és magán-jeleneteket nézve. A konfliktusok, szülői, hatalmi harc az egyház és az állam ellen. A francia változat Verdi még hosszabb kompozíciója. Öt felvonást írt hozzá, valóban franciás stílusban. (Noha annyira nem tudott még eme művében sem lenni mint mondjuk Meyerbeer, ki asszimilálódás tekintetében felülmúlja Verdit.) Az opera hömpölygő, visszafogottabb és nem a virtuozitás kap benne helyet. Inkább mély drámai érzelmek és igen sok balett-jelenet.
Edith Tremblay, mint Elisabeth komolyan túlzott. Joseph Rouleau a főinkvizítor szerepében igen jó. Talán Robert Savoie énekel a legeredményesebb és a legjobban a felvételen. A főinkvizítor szerepében Joseph Rouleau kérlelhetetlen és igen kegyetlen. Hangilag leginkább eme jelzők jutottak róla eszembe. Hangját, akár csak az Erzsébetet éneklő Edith Tremblay-nak is szokni kell. Nem mondanám, hogy egy hibátlan és elsöprő felvétel, de ennek ellenére vokális és zenekari szempontból is egy igen jó produkció. (Vagy csak én hallgattam ré a Don Carlost? Majd tavasszal a MÁO-ban a vendégművészek játékára ellátogatok, igaz ez olasz nyelvű előadás lesz.)
Már a jan. 11-i nyitóelőadás óta vezényli Maestro Domingo a Stiffeliot a Met-ben, hát nem nagyon dícsérték meg karmesteri tevékenyését a kritikusok. Az énekeseket annál inkább.Sőt egy cikkben igen keményen bírálják Domingot, hogy két operatársulatát (Los Angeles, Washington) nem igazán vezeti sok egyéb elfoglaltsága miatt (krízis+nincs utód). A jan. 30.-i utolsó Stiffeliót a Bartók rádió is közvetíti.
Előtte egy héttel Domingo még elvezényli a Stiffeliót, azaz José Curát! A Bartók Rádió jövő héten szombaton este élőben közvetíti a MET-ből Verdinek ezt az egyik leginvenciózusabb zenedrámáját!
Már hangolódom a Simon Boccanegra MET-közvetítésre, Domingót látni-hallani a baritonra írt címszerepben... A VAI kihozta Cappuccillivel, Gjaurovval, Ricciarellivel, Merighivel felvett 1976-os előadás DVD-jét. Szeretem filmről megnézni ezeket a régi, stílszerű díszletek között, korhű kosztümökben, hagyományos rendezésben ment operaelőadásokat. Látni-hallani az akkor volt nagy énekeseket teljes darabban.
A Simon Boccanegra az egyik legkedvesebb Verdi-operám. Ez a japánban felvett produkció ma már historikus operaesemény. Ez a DVD számomra nagy kincs!
Itt van belőle egy gyönyörű részlet: apa és lánya kettősének végén a nevezetes
„Filia” -val - Cappuccilli bámulatos előadásában szem nem marad szárazon!
Nekem ez a felvétel a csúcs Ernaniban. Mind a négy énekes elképesztően jó, Corelli fantasztikus Ernani. Kár, hogy nincs belőle stúdiós változat, bár ez a Met közvetítés is teljesen elfogadható hangminőségű.
Egyetértek!!!! Milanov hangja gyönyörű matéria, de legtöbb lemezén rémesen énekel. Legfőképp az Aidában, folyamatosan negyed hanggal disztonálva. A trubadúrban és a Toscában Björlinggel azonban jó. (De nekem se igazolta még az idolját, egyszerűen kénytelenek vagyunk ELHINNI, hogy nem véletlenül volt MET koronázatlan királynője 25 éven keresztül.)
Azok a Gardellis Requiemek.
Sosem felejtem.
Pláne az 1991. december 21-it a BKK-ban.
Gardelli/Misura, Pánczél, Wagner, Kang.
az MR zenekar és énekkar...
Milanov mikor volt jó formában,mióta Titohoz nem volt hajlandó férjhez menni?Állandóan alul intonált,bár hangja szép volt,de a mai hallgatóban a nagy Milanov idolt nem tudja elővarázsolni a konzervek alapján.
Azért nem semmi:1965 márciusában Corelli a Metben csak "ezekkel"énekelt: Leontyne Price,Maria Callas,
Birgit Nilsson, Renata Tebaldi,Regina Créspin,Gabriellna Tucci,Maria Curtin Verna.Hát hol vannak ilyen sztárok manapság és ekkora hnagok?
Na ja, megoldani mindent meglehet, de az messze esik a katartikus előadástól....vagy ne legyek igényes?
Ilyen alapon a legendás Manon sem lett volna az ami!!
Bevallom, Fokanovról megfeledkeztem, hiba volt, egyetértek jelölésével, Szvétek nekem is eszembe jutott, csak aztán módosítottam, Fekete mellett szavazok változatlanul, ha nem hőstenorkodik. Bándi János is kiváló, természetesen, szerintem meg tudná oldani Ernani szerepét. S talán a felsoroltakból tényleg kiállítható lenne egy remek Lombardok szereposztás is.
Miután ,majdnem az összes korai Verdi-igy az Ernani is szívügyem-s mostanában sokat hallgatom őket-igazat adok Parampampolinak és zétának.
Nekem többnyire Domingós változat van meg-véletlenül-nemesen szép hanganyag-de a kellemetlen magasságokat érezhetően nehezen veszi:-)
Tenor nélkül NEM előadható, s valóba n Ilosfalvy ifjonti heve, szemvedélye és csillogó tenorja idealis Ernánivá tette volna.
Sajnos az ő fénykorában, nem vették eló ezeket a különleges ritkaságokat, amelyek szépségben és nehézségben bizony sokszor felülmulják az annyita istenitett és elcsépelt későbbi műveket.Amint irjátok is, Kiss.B,abszolut megbizhatatlan,(hol jó, hol "penetrans)Fekete szintén-mióta nem saját fechjában énekel-mert höstenort"alakit" a kényes részeknél bakizik:-( Bándi hangszine meg igen messze esik az általam megálmodott fényesen szárnyaló spinto tenorétól.
Valóban nincs esélye Ernaninak-sem a Lombardoknak, sem a Foscarinak-egyedül a Nabucco, ahol ki lehet birni rendsebb tenor nélkül.
Ami Silvát illeti, valóban domináns színpadi megjelenésű, súlyos basszushang kell hozzá, annakidején Begányi feledhetetlen volt. Jómagam inkább Szvétekre gondolnék a szerepben... Elvirának Sümegi Esztert is mondanám, Carlosnak talán Fokanov
Igen, igen, az Ernani egy olyan opera, ahová négy egyenrangú énekes kell, különben megbillen az egyensúly. Lehet, hogy tévedek, de szerintem saját hangfajában talán a szoprán szerep a legnehezebb - elképesztően kényes technikailag, és nagyon magas fekvésű is. A basszus szintén. A bariton se egyszerű feladat, de ha jól frazíroz, mint pl Bruson, különösebben jó magas regiszter nélkül is elboldogul. A tenor pedig...rengeteg énekelni való (ettől tenor opera), kényes fekvés, és mégis: a négy szerep közül a leghálátlanabb. Engem ebben mindig emlékeztetett a Don Carlos címszerepére, aki elől mindig elviszi az estét egy jó Eboli vagy Fülöp, mindig jobban a szívébe zár a közönség egy jó Posát vagy Erzsébetet. De ha nem jó a tenor... az egész este odavan !!!
Bár a tenornak nincs több énekelnivalója, mint a másik három főszerepnek, de sosem volt sikeres Ernani, ha a címszereplője nem volt tökéletes. Kellett egy Corelli, egy Domingo, egy Bergonzi a sikerhez. (Pavarottinak csak mértékkel állott jól.) Ilosfalvy remek címszereplő lehetett volna...
Egyetértek, ma ez idehaza megalkuvások nélkül nem igazán kiosztható szólam...
Nos, én egyike vagyok a sokaknak. Az Ernani par excellence tenor-opera, de iszonyú igényes a többi szerep is. Jelenleg csak a szoprán szerep osztható ki megfelelően, és mondjuk hellyel-közzel a bariton. (De nem Perecncznek.) Tenor, basszus se közel, se távol. A felsoroltak semmiképp.
Bár itthon tudnának összehozozni ilyen harmat Ernanit! Bár itthon lennének ilyen harmat énekesek, mint a lemezen szereplőek ... De mi magyarok akkor is panaszkodnánk! :)
Tehát akkor végig a június 28-ai felvétel ment.
Namármost: ez esetben mi a fészkes fenének mondta a bemondó, hogy május 31-ei felvétel? Merthogy ezt mondta.
A Rádió általában jó közép-európai minőséggel közvetített és rögzített.
Such úgy látszi ezen is spórólni akart!
Ám a Magyar TV élő közvetítései és koncertfelvételei csapnivalóak voltak mind a mai napig, hangminőségileg. Hacsak nem a Rádió közvetítette a hangot. És ez évtizedek óta így megy , senki nem tett semmit és most sem tesz nek ellene!
Szégyen!
No akkor a Vecsernye felvételéről: az első felvétel leadásához elsősorban Sümegi művésznő nem járult hozzá, miután azt meghallgatta. Rácz művészúrnak is voltak fenntartásai, a többiek természetesen hozzájárultak a letiltáshoz, ami teljesen érthető, mert már akkor sem leadható a dolog, ha akár egyvalaki megvétózza.A korábbi hozzászólással ellentétben a kifogásoknak nem zenei színvonalbeli okai voltak, hanem igenis hangmérnöki problémák. Nevezetesen a színpad bemikrofonozásával volt a gond: a színpad elején, a rádiózás őskorára emlékeztető módon elhelyezett mikrofonok bizonyos távolságon túlról már nem tudták értékelhető módon rögzíteni az énekesek, vagy énekkar hangját. A második felvételen már megjelentek a színpadra felülről belógatott mikrofonok is, amiknek használata bárhol a világon már automatikusan alkalmazott eljárás, nálunk vmiért egy rosszul sikerült felvétel kell hozzá. Sajnos nem kevés "tanulópénz", amit ki tudja kinek kell megfizetni. És sejthetően nem az utolsó alkalom.
Kurz und gut: május 31-én felvették, nem találták jónak a minőséget (nem hangmérnöki, hanem zenei pontossági szempontból), ezért június 28-án újravették. Ezért kellett Aczél Andrásnak nyomatékosan kérnie a közönséget, hogy mindenki kapcsolja ki mobilját, mert az előző Aida- és Vecsernye-előadások alatt volt pár cifra pillanat, lásd elbunkósodás topik.
Hát a június 31-i H is kicsit necces volt az tény.A premieren pedig rekedtes bicsaklás volt a második előadáson szintén.De ilyen előfordul,főleg,ha valaki érezhetően tart egy bizonyos hangtól.De soha rosszabbat a H ellenére.
Nem montiroztak össze semmit.Ez az előadás a Rádió Újság jelezte június végi volt.Nemcsak a dátum de a felvétel minősége szerint is,miszerint végig a zenekar a háttérben szólt,meglehetős doboz hangon és akkor ha üsszevágták volna lett volna némi különbség
a hangzásban.
Én ott voltam mind az öt előadáson, de csak a június 28-i előadás kezdete előtt jelezte a közönség felé az egyik operaházi alkalmazott a rádióközvetítés tényét. Az e heti rádióújságban a szereposztás alatt ez a dátum áll. Persze a premiert is felvehették, amiről "elfelejtettek" akkor tájékoztatni bennünket. Így lehetséges volna az "összemontírozás". DE: én mind az öt előadáson kisebb-nagyobb gikszerrel hallottam Feketétől áriájában az ominózus hangot (talán még legjobban éppen a június 28-i előadáson sikerült ez neki). Így nem értem, hogyan hallhattad a rádióban este, a sugárott hangfelvételen, hibátlannak ezt az áriát?!(Írod: "megfogta" a hangot, Ez így igaz, megfogta és nem több. És csak ezen az előadáson.)
Esetleg behívták Feketét a rádióstódióba, vagy kimentek hozzá valahova, ahol ezt a részt csak, ráénekelte a szalagra, s ezt montírozták bele az opera valamelyik előadásának hangfelvételébe!?
De ha mégsem ez történt, akkor bizony a június 28-i előadás hangfelvételét kellett mégiscsak leadnia a rádiónak. Végül is nem azt írtad, hogy tökéletesen sikerült kiénekelnie ezt a kényes magasságot. DE az is igaz, a stúdióban a hangmérnökök "csodákra" is képesek akár...
Ha megtehetem, akkor a rádió weblapján a hangtárból vissza fogom hallgatni a teljes felvételt, mivel az este nem voltam rádióközelben.
Nos, a május 31-ei premieren (a bemondó szerint csak azt sugározták) Fekete bizony belecsuklott a h-ba, a hallható felvétlen azonban nem. Búbánat szerint a ma játszott felvétel a június 28-ai előadás volt, azonban az igazság középütt vagyon: ez is, az is. Mint mondám, utólag összemontírozták, hogy zeneileg, auditíve szalonképes legyen.
OK.legyen E-nem bánom, nem vagyok zenész:-)De már a Traviatában sem tetszett, ha nincs a kottában minek forszirozni???Azért mert a koloratur szopránok igy csinálják?
Pont azért nem mertem megnézni mert hallottam , hogy Fekete gikszerezett s nehezen viselem az ilyesmit a helyszinen, s ezért féltem, hogy ma mi lesz?
Nem. A tapsokból levettek, hogy a sugárzási idő 3 órán belül maradjon. Amúgy két nagy szünettel és a két utolsó felvonás közötti majd 5 perces kényszerszünettel együtt a darab 4 örányi.
(A kényszerszünet hossza Elena "gyorsöltözése" miatt van. Ez részben Nagy Viktória jelmeztervező lelkén is szárad; az írott IV. felvonásra Elenának könnyebb ruhát, amolyan "rabruhát" kellett volna terveznie, amiből secperc alatt ki lehetne bújni.)
Az az esz bizony e, és nincs a kottában. Ellenben Fekete Attila a hallható felvételen sikeresen megfogta a h-t. Amit hallhattunk, az ui. a május 31-ei premier és a június 28-ai előadás összemontírozása volt.
Az az esz bizony e, és nincs a kottában. Ellenben Fekete Attila a hallható felvételen siokeresen megfogta a h-t. Amit hallhattunk, az ui. a május 31-ei premier és a június 28-ai előadás összemontírozása volt.
Jómagam csak a 4.felvonást hallgattam, s kellemesen csalódtam Fekete Attilában-Sümegi is tetszett, de a bolero után elzártam, azért azt a eszt a végén nem kellett volna ....nekem a basszus hangja abszolut nem tetszett-mármint a hangszine-nem tudom ki volt:-( Élőben nem láttam s ebből is csak ennyit de hatalmas feladat az énekeseknek-gratulálok.
Köszi, ez szellemes, egyébként részemről ma este egyik lehetőség sem jön össze. Helyükre befutott a szegedi Királynő kalóza c. operettprodukció a Margitszigetre. Igaz, tegnapra szólt a jegyem, de sokadmagammal hoppon maradtunk, ugyanis mire a odaérkeztünk, egy hirdetmény ötlött a szemünkbe: "technikai okok"-ra hivatkozva a szervezők mára tették át a jegyeket. A tervezett két előadásból így csak egy lesz megtartva: a mai. Így tehát mit tehetek egyebet, a Verdi-választék helyett Sullivan darabja lesz számomra az esti fő fogás - hozzá teszem azért: nem bánkódom annyira, hiszen ez a Sullivan vidám zenés darab az előzetes hírek alapján igen élvezetes, szórakoztató, s így valójában kedvemre való lesz.
Ami pedig a korábban jelzett ma esti Verdi-kínálatot illeti. A három lehetőség közül én mindenesetre a rádiót választanám: A szicíliai vecsernye június 28-i operaházi előadása hangfelvételének közvetítését 19:35-től.
19:00 : Budapest Háló Közösségi Ház Bodrogi Éva (szoprán), Krulik Eszter (brácsa), Koltai Katalin (gitár) ELGAR: Chanson de nuit, Op.15
BRAHMS: Brácsadalok, Op.91
GLAZUNOV: Elégia, Op.44
POULENC: A rövid szalmaszál - dalciklus (Koltai Katalin átirata)
SCHUBERT: a-moll szonáta, D 821
21:00 : Budapest Budapest Jazz Club Karosi Júlia Quartet 17:00 : Miskolc Miskolci Galéria Győri Noémi (fuvola), Csáki András (gitár), Szakács Ildikó (ének) Spanyol est
18:00 : Győr Nemzeti Színház Budapesti Fesztiválzenekar
Vez.: Fischer Iván MAHLER: VII., e-moll szimfónia
A mai nap
született: 1726 • François-André Philidor, zeneszerző és sakkjátékos († 1795) 1961 • Jean-Yves Thibaudet, zongorista 1965 • Angela Gheorghiu, énekes elhunyt: 1962 • Kirsten Flagstad, énekes (sz. 1895)