Bejelentkezés Regisztráció

Fricsay Ferenc


39 Búbánat 2018-02-20 14:13:15 [Válasz erre: 38 Ardelao 2018-02-20 13:42:13]

Karmesterportrék XXXVII. – Fricsay Ferenc

Café Momus - Balázs Miklós, 2011-08-09 [ Esszék és tanulmányok ]


38 Ardelao 2018-02-20 13:42:13

 

 Képtalálat a következőre: „Fricsay Ferenc”

55 éve hunyt el FRICSAY FERENC, világhírű magyar karmester

(1914.VIII.9. – 1963.II.20.) 

 DALOS LÁSZLÓ:

APROPÓ
FRICSAY FERENCRŐL

„Pénteken reggel, lehetett úgy háromnegyed kilenc, a bécsi rádió zenei pasticcio műsorában bemondta a konferáló hölgy: húsz évvel ezelőtt hunyt el Fricsay Ferenc. Utána leforgatták a magyar karmester egyik felvételének részletét: Beethoven I. szimfóniájának utolsó tételét. Miközben hallgattam, úgy éreztem: ez a zenei interpretálás egyik csúcspontja.

Szólt a muzsika, s bennem fölmerült az a borús, májusi reggel, amikor Salzburgban, barátainkkal, fölautóztunk egy amolyan rózsadombira vagy még inkább pécsi-mecsekire emlékeztető villanegyedbe, és megálltunk egy rövid utcában, amelynek ez a névtáblája: „Ferenc- Fricsay-Strasse”.

Nem sokkal később megtudtuk a magisztrátuson, az elöljáróságon, az utca elnevezésének történetét

— Salzburg városi tanácsa — mondotta dr. Richard Lepuschitz kultúr tanácsnok úr — 1965. július 30-án úgy döntött, hogy a Schloss-strasse és a Hofmannsthalstrasse közötti utcaszakaszt Fricsay Ferencről nevezi el. A város ezzel kívánt emléket állítani annak a szoros kapcsolatnak, amely a kiváló karmestert Salzburghoz fűzte. Fricsay nagyszerű pályafutása 1947-ben, a salzburgi ünnepi játékokon kezdődött, amikor a «Danton halála» című von Einem-opera ősbemutatóját vezényelte.

A magyar karmester nemzetközi kiugrása annak köszönhető, hogy Klemperer megbetegedése miatt hirtelen őt kérték fel a világpremier dirigálására. Fricsay Ferenc néhány év múlva már berlini, majd müncheni főzeneigazgató. Szegedről jutott el odáig, a Tisza mellől, ahol igen fiatalon, rövidnadrágos diákként zenekarok élére állt. Édesapja neves katonakarmester volt; ő is hol a helyőrségi zenekart vezényelte, hol meg a színház soros operettjét vagy operaelőadását.

Később következett a budapesti Operaház, 1945-ben.

Mindig újrahangzik bennem egy csodálatos légkörű, végtelenül érzelem-gazdag «Bohémélet,» a főnixként újjáéledő fővárosban, áradóan széles dallamaival, egy kissé talán lassúbb tempókkal, mint amilyeneket megszoktunk. Fricsay Ferenc a Puccini-mű poézisét úgy szólaltatta meg, mintha maga a zeneköltő állt volna ott a muzsikusok élén.

Sok előadást vezényelt akkoriban; közülük is kimagaslik a «Lammermoori Lucia» kirobbanó sikerű felújítása Gyurkovics Máriával. Ő volt a karmestere a «Carmen» igen emlékezetes új előadásának, amelyen Simándy József Don Jósé-sikersorozata 1947. február 13-án a budapesti közönség előtt elindult.

A kiváló karmester és a kiváló tenorista kapcsolata külföldön is folytatódott: Fricsay müncheni főzeneigazgatóként szerződtette Simándyt a «Lammermoori Lucia» Edgardó- jára, és az 1956. decemberi debütálás után a művész évekig állandó tagja, később vendége volt a Bajor Állami Operaháznak. Fricsay Ferenc és Simándy József a Lucia után egy évvel «Az álarcosbálban» került ismét össze; ennek a Verdi-operának még egy magyar művésze volt: az Ameliát éneklő Takács Paula.

— Fricsay Ferenc igen sok gondos, alapos próbát tartott velünk — emlékszik vissza Simándy József. — Nagyon elmélyült karmester volt. Igen sokat dolgozott zenekarral, kórussal, magánénekessel. Nagyon szeretett énekelni. Megmutatta, hogyan vegyek levegőt, hogyan frazírozzak. Egyszer, «Az álarcosbál» egyik előadása után így szólt hozzám: „Olyan sok szépet elértem már a karmesteri pályámon. Most már csak az lenne a kívánságom az élettől, hogy legalább két évig olyan hangom legyen, mint magának, és úgy tudjak énekelni, mint maga

Fricsay Ferenc főzeneigazgató volt Münchenben, Generalmusikdirektor. De ezt a General nevet nem szerette; annak örült, ha maestronak szólítják. (Ez egyébként csak magyarul hangzik egy kissé ünnepélyesnek; olasz értelme és tartalma szerint egyszerűen annyi, mint: karmester úr vagy karnagy úr. . .) A General szó a németben tábornokot jelent; Fricsay ellenlábasai (mert ilyenek is akadtak) a katona-karmesteri indulására utalva emlegették Herr Generálnak.

Az ellenkedők szemére vetették — erről is Simándy József elbeszélése tudósít, — hogy nem vezényel Wagnert. Fricsaynak erről igen rokonszenves hangú nyilatkozata jelent meg a Süddeutsche Zeitungban. Elmondta benne: jobban érzi az olasz meg a francia muzsikát, s a németből is Beethovent meg Mozartot. Úgy véli, neki ott, német földön, Wagnerre igen-igen fel kell még készülnie, hogy abban a színházban, ahol a zseniális Knappertsbusch állandóan dirigálja a Ringet és a többi Wagner-művet, egyszer majd a zeneszerzőhöz és Knappertsbuschhoz méltóan vezényelhesse ugyanezeket az alkotásokat.

Néhány évvel ezelőtt olvasói figyelmesség a kanadai Vancouverből eljuttatta hozzám egy tizenkét oldalas Fricsay-levél xerox másolatát. Egy, a művészetek iránt rendkívül fogékony fiatalember tisztelgő és tanácsot kérő levelére válaszol benne a világhírű karmester. Sok egyéb között arról ír, hogy az ő keresztneve nem lett Franz; sőt Olaszországtól Angliáig, az Egyesült Államoktól Japánig ezen a néven ismerik: Ferenc Fricsay. Így folytatja: „Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon, egy kis, de áldott országban születtem, nőttem fel, tanultam és készültem fel arra, hogy elérhettem, amit elértem. ... Ma már Svájcban vagyok «otthon» de nem felejtem el, hogy honnan származom, és nem felejtem el anya-nyelvemet sem...”

Amikor szabadságán a hosszú levelet írja, arról tudósítja tisztelőjét, hogy 1962 szeptemberéig minden hete be van táblázva: „Most pár évig én fogok Mozartot dirigálni Salzburgban. ...”

Visszatért tehát tündökletes indulásának városába; és várta Luzern, Koppenhága, Berlin, Párizs, Bázel, Firenze, Róma, Torino, Bécs, London, Brüsszel, Hamburg, München. …

De az 1962. szeptemberi terminuson túl — 1963. február 20-ig — már szomorúan kevés ideje maradt.

A svájci Ermatingenben van a sírja, közel a Boden-tóhoz.”
 

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1983.V.28. (27. évfolyam, 22. szám)


37 Ardelao 2017-08-09 22:26:41
Új világ kezdőknek és haladóknak Fricsay Ferenc emlékére Kinek szerencsés, kinek szerencsétlen véletlen, de egyszerre került a boltokba két magyar karmester vezényletével az Újvilág szimfónia. Az egyik lemez vadonatúj, a Fesztiválzenekar húzza rajta Fischer Iván vezetésével, a másik, először több mint negyven éve jelent meg, azon a Berlini Rádió Zenekarát Fricsay Ferenc vezényli. A képlettel ilyenkor többnyire már bajlódni sem érdemes, sóhajtva mondják műértők és műélvezők, hogy szépen dolgoznak ezek a maiak is, de ugye a régiekkel már nem lehet versenyezni. Fricsayval szemben úgyis tele vagyunk adósságokkal, őt valamiért mindig kifelejtjük a nagy magyar karmesterek közül, folyton a németekre vár, hogy fedezzék föl őt is nekünk, időnként egy-egy lemezzel figyelmeztessenek, hogy ne csak az amerikai zenekarok aranykorát megalapozó honfitársakra legyünk büszkék. Különös, hogy Fricsaynak - igaz, hogy nagyon fiatalon, harminchárom évesen szerződött ki Bécsbe - nincs hazai legendáriuma. Azt folyton hallani, hogy amikor Klemperer vezényelt Mozartot vagy Wagnert, az micsoda élmény volt, de Fricsay szegedi tíz évéről és budapesti két évadáról alig szólnak a szemtanúk. Föl sem kell tehát tenni a lemezt, és Fricsay máris egy-nullra vezet Fischer előtt. A szomorú helyzet az, hogy a lemez meghallgatásával Fricsay előnye csak tovább nő. Pedig a Fesztiválzenekar is élvezetesen muzsikál, és a hangminőség feltétlenül az ő előnyük. Tágas, puha, természetes módon szólal meg a zenekar, és bár időnként nem szépek a vágások a zenei anyagban, de a berliniek száraz, kemény, agresszív, időnként kifejezetten fárasztó hangzásával szemben a Fesztiválzenekar felvételét órákig el lehet hallgatni - igaz, hogy elfoglaltságként ez elég sivár szórakozás lenne. Szóval, meghallgatja az ember a Fischer Iván-féle interpretációt (és hadd tegyem gyorsan hozzá a zenekar dicséretére, hogy megint úgy érzem, kifejezetten a karmester interpretációját hallani a lemezről, a zenekar nem úgy játszik, ahogy tud, hanem ahogy kérik tőle), tetszik is, elégedetten dörmög, hogy azért tudnak ezek, de ha utána megpróbálkozik Fricsayval is, akkor hirtelen egész más világba, egészen más dimenziókba kerül. Fricsaynak nagyvonalú, az egész műre érvényes és az egész művet átfogó koncepciója van, az első (na, jó: az első három) perc után hallani, hogy nem négy tételt hallunk egymás után, hanem egy egész szimfóniát. A Fricsay-lemez ereje azonban nem is ebben van, ezt azért tudták a világ nagy karmesterei. De Fricsay úgy klasszikus, hogy nincsen benne semmi klasszicizáló szándék. Meghallgatja az ember a szimfóniát Karajannal, és azt mondja: íme, így szól a szimfonikus zenekar. Meghallgatja Kubelikkel, és arra gondol: ez maga az Újvilág szimfónia. Fricsay azonban végig személyes, végig különös, eredeti, olyan állandó ritmikai rugalmasságokat enged meg magának, illetve hajtat végre a zenekarral, amelynek nincsen előzménye, folytatása, egyszerűen ő így gondolta, így érzi, így muzsikál. Van a harmadik tételben egy váltás, ahol a másoknál egyenletes ritmus úgy meglassúdik, mintha mindjárt leállna a zenekar. Ez Fricsay a legjobb formájában: imponáló és tudatos, de egyáltalán nem biztonságos, hiába a stúdió, hiába a lemez, mégis megfagy a vér a hallgatóban, mégis mintha élő zenélést hallanánk, és közben ezek a hajmeresztő dolgok mégsem csupán pillanatnyiak, mégsem esnek ki a szimfónia egészének folyamából. Ha ezek után azt mondjuk, hogy Fischer Iván és a Fesztiválzenekar lemeze mindennek az ellenkezője, az nyilván olyan, mintha valami csúnyát mondanánk rájuk, holott... Holott először is nincs annál rosszabb befogadói alapállás, mint hogy kiválasztjuk az etalont, és a többit ahhoz mérve, sajnálattal állapítjuk meg, hogy nem egészen olyan. Holott a két lemez között negyven év telt el, és mi értelme lenne az egész muzsikálásnak, a zenei előadó-művészetnek, ha ez a negyven év nem hallatszana. Arról nem is beszélve, hogy a Fesztiválzenekar lemeze annak, aki nem ismeri a művet, nagyon igényes, pontos, tárgyilagos bevezetés, aki pedig átlagos szinten ismeri a művet, annak egy ideig elég jó mulatság, mert rengeteg szép belső szólamot hall, amit máskor nem szokott, amire más karmestereknél esetleg nem szokott figyelni. Fischer Iván zenekara nagyon szépen, tempóban játszik, igyekeznek szinte átvilágítani a kottát, bámulatos a szólamok egyensúlya, mintha nem lenne fontos rész és töltelék, mert a második brácsás ugyanolyan megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen tagja a zenekarnak, mint aki az üstdobokat gyapálja. Ez valószínűleg a mai muzsikálás egyik alapja, ez a teljes demokrácia, ahol mindenki, minden szólam egyenlő, és mindenki a törvénynek, a kottának van alárendelve. Ha a Fricsay féle felfogást kérnénk számon Fischer Ivántól, azt kívánnánk, hogy éljen egy másik korban, a zenélésben a nagy egyéniségek korában, amikor Leopold Stokowski azt mondta a zenekarnak: hiába írja ide a szerző, hogy piano, amikor én fortéban akarom hallani. Az egy másik kérdés, hogy vajon a kottát valóban el lehet-e fogadni a szerző akaratának, hogy Dvořak vajon zenét írt vagy kottát, de ha valaki így érzi magát hűnek a szerzőhöz, azt el lehet fogadni. Csak azt nehéz elfogadni, amikor a nagy átgondoltságban, fegyelemben, kiegyenlítettségben a megszólaló zene mégiscsak bedöglik, leül, unalmassá válik - de valamit valamiért. Ez a lemez nem fogja megváltoztatni a világot, nem fogja senki sírva hallgatni, de szerencsés esetben az előadók ezt nem is bánják. Ennél már csak az lenne szerencsésebb eset, ha mégis bánnák. Fáy Miklós Népszabadság, 2001. július 31. (59. évfolyam, 177. szám)

36 Búbánat 2014-11-03 11:35:01
[url] http://mno.hu/grund/leborult-a-vilag-az-agyonhallgatott-magyar-elott-1255934; Leborult a világ az agyonhallgatott magyar előtt [/url] MNO.hu, 2014. november 1., szombat 15:41, frissítve: 12:17 , szerző: Bucsy Levente „Ha nem fogy el Fricsay Ferenc körül a levegő a második világháború után, Magyarország akár meg is tarthatta volna. Így viszont világsztár karmester lett, úgy, hogy mi erről mit sem tudtunk. Ókovács Szilvesztert, a Fricsay100 Minifesztiválnak is otthont adó Magyar Állami Operaház főigazgatóját faggattuk a tehetség és a szorgalom ökonomikus zsenijéről, a 48 esztendősen elhunyt karmesterről.”

35 Búbánat 2014-08-10 12:11:19
Ma délután a Bartók Rádió sugározza: 16.00 – 18.30 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek Évfordulók nyomában - gyűjtemények vonzásában: Fricsay Ferenc (1914. augusztus 9. - 1963. február 20.) karmester felvételei a születésének 100. évfordulójára megjelentetett, 45 lemezes jubileumi kiadványról. Km. a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, a felvételek a Berlini Jézus Krisztus templomban készültek 1. Bartók: Táncszvit (1953. június 9. és 12.) 2. Kodály Zoltán: Marosszéki táncok (1954. szeptember 25-26.) 3. Gottfried von Einem: Capriccio Op. 2. (1952. március 22.) 4. Rossini - Respighi: A varázsdoboz - szvit (1955. február 16-18.) 5. Prokofjev: I. (Klasszikus) szimfónia (1954. január 3-5.) 6. Borogyin: Igor herceg - Polovec táncok (1950. április 4-5.) 7. Dvorák: IX. (Újvilág) szimfónia (1953. szeptember 8-14.) A mikrofonnál: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula

34 Búbánat 2014-07-22 18:05:46 [Válasz erre: 32 Búbánat 2014-07-21 20:11:06]
Forrás: www.budaipolgar.hu - 2014. július 11. [url] http://budaipolgar.hu/kornyezetunk/fricsay.html; Emléktábla-avatás [/url]

33 Heiner Lajos 2014-07-22 07:38:45
A Gramophone augusztusi szamaban megemlekezes Fricsayrol (p. 68.)

32 Búbánat 2014-07-21 20:11:06 [Válasz erre: 31 kugli 2014-07-21 19:31:08]
Július 30-án, szerdán 15 órakor pedig a Nemzeti Filharmonikusok emléktáblát avatnak Budapesten, melynek helyszíne a II. kerületi Júlia utca 4. szám alatti ház, ahol a világhírű karmester egykor élt. Az avatáson fellépnek a Nemzeti Filharmonikusok művészei.

31 kugli 2014-07-21 19:31:08
2014 július 24-én a szegedi Somogyi Könyvtárban nyílik emlék-kiállítás.

30 Búbánat 2014-07-21 16:31:59
Ma este a Bartók Rádióban 19.00 – 19.30 [url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/20/fricsay-ferenc-100/; Fricsay Ferenc 100 [/url] I. rész - A pályakezdéstől Bécsen és Salzburgon át Berlinig Szerkesztő-műsorvezető: Ménes Aranka (Ism. kedd, 9:30)

29 Sipi 2007-08-03 13:11:04 [Válasz erre: 22 Darer 2006-03-03 22:48:56]
És hogy tetszenek?

28 Sesto 2007-08-02 19:58:10 [Válasz erre: 24 Steff 2007-08-02 14:57:47]
...na vége a CD-nek: a Psalmus nem kellett volna!!!-nagyon lerontotta az összhatást, hiába a szuper zenekar,...ha kórus gyatra, \"hisztériás\" és túlterhelt módon \"zeng\",...és az egyébként tényleg kiváló lírai tenor Haefliger pedig -ismerve a darab tenorszólistájával szemben támasztott igényeit- egyszerüen egy helytelen választás volt!...

27 Sesto 2007-08-02 19:37:13 [Válasz erre: 24 Steff 2007-08-02 14:57:47]
....pedig nagyon jó felvételnek /igérkezik!/ -igaz a Psalmus hungaricus-t még nem hallgattam,...de arra még ma este keritek alkalmat! ;-)

26 vichy 2007-08-02 15:14:57 [Válasz erre: 24 Steff 2007-08-02 14:57:47]
Na de ilyet!!! És még be is vallja nyilvánosan...

25 Steff 2007-08-02 15:09:18 [Válasz erre: 24 Steff 2007-08-02 14:57:47]
Jók vele a Rossini-nyitányok (is). A Semiramisban tövig nyomja a gázt, fergeteges. Ehhez képest a Beethoven-Kilencedik derűs hömpöly.

24 Steff 2007-08-02 14:57:47 [Válasz erre: 23 Sesto 2007-08-02 14:02:13]
(Pirul, pirul) Ott van a szekrényben hónapok óta, de még nem hallottam. (Tovább pirul)

23 Sesto 2007-08-02 14:02:13
Kodály Zoltán: * Háry János szvít * Marosszéki táncok * Galántai táncok * Psalmus hungaricus -Ernst Haefliger /tenor/ Chor der St.-Hedwigs-Kathedrale/RIAS-Kammerchor/RIAS-Kinderchor/RIAS-Symphonie-Orchester-Berlin Fricsay Ferenc /Deutsche Grammophon 1955-1956/

22 Darer 2006-03-03 22:48:56
Jelentem, Bartók három zongoraversenyét, a Concertot, Verdi Requiemjét és Beethoven IX. ét vettem meg itt: http://www.cdbt.hu/. Összesen tizenegyezerért.

21 Darer 2005-05-09 14:27:08 [Válasz erre: 17 Tamás 2005-03-01 00:20:41]
Hol lehet ama dévédére szert tenni?

20 Darer 2005-05-08 18:22:57
Jelentem: ha valaki még nem Fricsay-rajongó, azonnal vegye meg a Don Giovannit, Dieskauval...

19 füge 2005-04-11 20:28:29 [Válasz erre: 17 Tamás 2005-03-01 00:20:41]
Tamás! Nem vagyok kritikátlan Fricsay-hívő (ebben a nekem kissé fedett DG-felvételek tűnnek hibásnak), de pl. a korábban említett Dvorák/Smetana lemez kapcsán felkeltette az érdeklődésem a híred. Hol, kitől elérhető a dvd?

18 Steff 2005-03-01 08:57:40
Májusban lesz vele Petruska, Sacre, Csajkovszkij 4. és balettszvitek, Hartmann 6. Azt hiszem, örülhetünk.

17 Tamás 2005-03-01 00:20:41
Minden Fricsay Ferenc kedvelőnek ajánlom, aki jól tud német nyelven. van vele egy DVD, amin próbálja és vezényli a Moldvát 50 percben. Csak annyit róla, hogy én miután megnéztem, azt kérdeztem, hogy vajon a Zeneakadémia miért nem akarja megvenni? Én azt csinálnám, hogy a karmesterszakosokkal meg kellene nézetni utolsó év utolsó óráján. Így kell próbát tartani!

16 Szilgyo 2004-10-20 14:13:52
Megvettem a Stabat matert, olcsó kiadás és nagyon jó!!!

15 Tamás 2004-10-05 18:47:33 [Válasz erre: 14 Einfreierkam 2004-10-01 12:21:27]
A fene tudja, mert Smetana volt a másik híres, akiről kevesen tudjuk, hogy öreg korára már megsüketült, mint Beethoven Lajos bácsi. A Hazám c. művét már süketen írta. Ahhoz képest a darab nem jó, hanem zseniális!!!!!!

14 Einfreierkam 2004-10-01 12:21:27 [Válasz erre: 13 Tamás 2004-09-30 20:07:03]
Ez akár nagyon jó is lehet, talán maga S. is annak szánta a Kürtszólamot?

13 Tamás 2004-09-30 20:07:03
Kodály Háry-szvit is van, és egy zseniális Moldva, ahol a Kürtök mikor bejönnek, akkor olyan, mintha hajókürt lenne.

12 kétked 2004-09-30 11:34:11 [Válasz erre: 11 karnagy 2004-09-30 11:22:29]
Akkor két különböző Verdi-Requiemről van szó, a nálam lévőn Carelli a tenor (Stader a szoprán).

11 karnagy 2004-09-30 11:22:29
Nem, nem, utánanéztem: a tenorista: Helmut Krebs, a mezzó: Mariana Radev. (Legalábbis, azon a lemezen, amin Borg és Stader a basszus és a szoprán).

10 kétked 2004-09-30 10:03:00 [Válasz erre: 9 karnagy 2004-09-30 07:27:59]
A tenorista Carelli Gábor.

9 karnagy 2004-09-30 07:27:59
Ja, a Verdi-Requiemje nekem sem tetszik, eszeveszett gyors, és Kim Borg mellett Maria Stader sem a kedvencem. A másik két szólista nevére nem emlékszem, de ők jól énekelnek.

8 karnagy 2004-09-30 07:26:39
Van több lemezem vele, nagyon szép az az ORFEO-felv., amin a Patetikus szimfónia és Bartók III. zongoraversenye hallható (Fischer Annie-val). Szerintem az egyik legszebb Figaro-felvétel is az övé.

7 miketyson 2004-09-30 02:53:12
Fricsay emléke ma is nagyon eleven Németországban. Talán egyzre itt is az lesz. Szerintme az andás Bartókok nem annyira jók, mint a hírük, de minden más elsőosztályú. A Mozart operák, a szimfóniák, meg tényleg bármi.

6 janomano 2004-09-29 21:34:25 [Válasz erre: 5 Tamás 2004-09-29 21:07:52]
Az Anda-Fricsay féle Bartók zongoraversenyek tényleg szépek! A DG újra-digitalizált sorozatában jelent meg.

5 Tamás 2004-09-29 21:07:52 [Válasz erre: 3 Szilgyo 2004-09-29 15:01:45]
Nem csak a Stabat Matere zseniális, de a Universal sorozatában az Eloquenceben kijött Vele egy másik lemez is, ahol a Mendelssohn Szentivánit és az e-moll hegedűversenyt jásza a keze alatt Wolfgang Schneiderhan. Mindenkinek ajánlom. A legjobb és etalon felvételt csinálták Anda Géza bácsival a Bartók-zongoraversenyekből. Csinált egy Dvorak 9. e-moll szimfóniát amin Smetana Moldvája is rajta van. Van egy Don Giovannija még forgalomban. Felvettek és ha jól emlékszem az Orfeo kiadó adta ki egy Bartók 3. zgvt, Fischer Annie néni szólójával. Ha még kell valami infó, csak írjatok!

4 Heiner Lajos 2004-09-29 20:46:09 [Válasz erre: 0 Einfreierkam 2004-09-17 07:46:03]
Erről részletesebben egy kevésbé megterhelő nap után. 1980-ban, Salzburgban, a Grosses Festspielhaus utolsó sorában (akkor is 280 Sch volt a jegy, két napig sültkrumplin éltem) egy idősebb úr megkérdte tőlem: Ugye, maga amerikai? Mire én: nem, magyar. Mire ő: Volt egy nagyon jó barátom, csak sajnos, nagyon fiatalon meghalt, Franz Fricsay. Mire én: Ott kezdte a pályáját, Szegeden, ahol élek. Ja, persze a fenn említett koncertet sajna, már nem ő dirigálta. Gondoljuk el: ugyanaz az évjárat, mint Giulini, aki pár éve még fellépett. Fricsay 41 éve halott.

3 Szilgyo 2004-09-29 15:01:45
A nemrég újra megjelent, nem drága és asszem a Momuson is recenzált Rossini Stabat Materét hallotta valaki?

2 tagliavini 2004-09-17 10:49:39 [Válasz erre: 0 Einfreierkam 2004-09-17 07:46:03]
Ha a Patetikus-szimfónia tetszett, feltétlenül hallgasd meg az 5.-et is, azt hiszem \'49-es, a Berlini Filharmonikusokkal, igazán nagyszerű.

1 Szilgyo 2004-09-17 09:59:57 [Válasz erre: 0 Einfreierkam 2004-09-17 07:46:03]
Én szégyenszemre csak egy Verdi-Requiemet hallottam tőle, amin nem igazán tetszettek az énekesek, főleg Kim Borg, és így a felvétel sem hagyott bennem igazán mély nyomokat. Van neki Mozart-operaciklusa, nem az összes, de a nagy művek biztos, és szeretett a kedvenc énekeseivel dolgozni (mondjuk, ki nem?), Maria Staderrel, Fischer-Dieskauval, Haefligerrel stb.

0 Einfreierkam 2004-09-17 07:46:03
Szeretném a véleményüket hallani F.F. felvételeiről. Én a közelmúltban hallgattam a Patetikus szimfóniát, és hogy a fórumból idézzek: :-O azóta is. Aztán meg a Galántait. Azt a Cantata profana követte.Róla mintha kicsit többet hallgatnánk a kelleténél? Nagyon kiváncsi vagyok, mit éreznek FF-ről. Milyen felvételeit tudnám még megszerezni? LP-n a Mozart mise természetesen meg van.A nevét ekkor láttam először 20 éve.



A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.