vissza a cimoldalra
2019-05-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10118)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4492)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6717)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1319)
Lisztről emelkedetten (952)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3254)
Élő közvetítések (7877)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1666)
Franz Schmidt (3337)
Kimernya? (3067)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Birgit Nilsson (41)
Operett, mint színpadi műfaj (3917)
Bende Zsolt (153)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61688)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kedvenc magyar operaelőadók (András, 2004-06-14 11:31:36)

   
1112   macskás • előzmény1111 2019-05-22 22:16:50

 

 

Lélekben én is ott voltam :)

1111   Pósa 2019-05-22 19:41:25

1111

1110   Búbánat 2019-05-22 14:21:07

Ma húsz éve hunyt el Szabó Miklós operaénekes, műfordító, író

Szabó Miklós

Szerzők: László Zsuzsa és  ifj. Szabó Miklós 

/web.archive.org/fidelio.hu/

Fidipédia / Előadók

Szabó Miklós, a XX. századi magyar zenei élet egyik legnépszerűbb operaénekese Székesfehérváron született 1909. november 27-én. Már fehérvári ciszterci gimnazistaként rendszeresen énekelt különféle rendezvényeken. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar – latin – német – olasz szakán bölcsészhallgató volt. Hangjára többen felfigyeltek és beajánlották a Budapesten élő Max Herzberg énektanárhoz, aki olyan tehetségesnek tartotta, hogy honorárium nélkül, magántanulóként tanította énekelni 1927-től 1930-ig. 1937-38-ban a Városi Színházhoz kötötte szerződés. 1939-től 1941-ig a Magyar Rádió, 1941-től 1946-ig az Operaház, 1946-tól 1948-ig a Vígopera tagja volt. 1948-tól 1957-ig az Országos Filharmónia szólistája volt, majd Vaszy Viktor kérésére 1957-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként bizonyította kiváló operaénekesi képességeit.

Szabó Miklós művészi adottságai azonban sokkal szélesebb skálán mozogtak. A II. világháború előtt több magyar filmben szólistaként vagy vokálegyüttes tagjaként szerzett kellemes perceket a nézőknek-hallgatóknak. Pódiuménekesként főleg oratóriumok tenorszólóit énekelte világszínvonalon. (pl.: Bach: János passió, Verdi: Requiem, Bartók: Cantata profana, Honegger: Dávid király). Szívesen vett részt kortárs művek bemutatásában, népszerűsítésében (pl.: Sugár: Hősi ének – oratórium, Horusitzky: Báthory Zsigmond – opera).

A Magyar Rádióval évtizedeken át volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja több mint harmincnyolc órányi ún. „zésített”, azaz nem letörölhető felvétele. Ezek között megtalálható pl. Erkel Hunyadi Lászlójának, Donizetti Lammermoori Luciájának (Gyurkovics Máriával és Svéd Sándorral készült) teljes felvétele, Horusitzky Báthory Zsigmond című operája, stb.

Számos klasszikus operett- illetve operettrészlet-felvétel is őrzi hangját. (Offenbach, ifj. Johann Strauss, Lecocq, Karl Zeller, Suppé, Fall Leó, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál, Harmath Imre stb.). Műsorán szerepelt még több könnyű dal is. Nem idegenkedett a magyar nóták igényes előadásától sem, ezért egy másik közönségréteg is kedvelt művészeként tartotta számon.

A Szegedi Nemzeti Színház operatársulatában eltöltött több mint tíz év volt operaénekesi karrierjének virágkora. Volt a Tosca Cavaradossija, a Manon Lescaut Des Grieux lovagja, a Pillangókisassszony Pinkertonja, a Don Pasquale Ernestója, a Traviata Alfrédja, Orff A Hold c. művének parasztlegénye, a Hunyadi László V. László királya, stb. V. László szerepét és a Bánk bán Ottóját a Szegedi Szabadtéri Játékokon is egyedülálló sikerrel alakította.

Énekesi pályája mellett különösen igényes zenei műfordításaival segítette művész-társait magyar nyelvű produkcióikban. Huszonnyolc opera és oratórium szövegének magyar nyelvre ültetése mellett páratlanul sikeresek olasz dalfordításai is. Énekesként, rendkívüli muzikalitásával és a magyar nyelv szerelmeseként pontosan megtartotta a prozódiai és nyelvi követelményeket. Kitűnő érzékkel őrizte meg az eredeti szövegek költészetét úgy, hogy közben azok magyar nyelvű énekelhetősége is tökéletes maradt. Az olaszon és a németen kívül francia, orosz, finn, szlovák, svéd és spanyol nyelvből is fordított. Írói munkássága jelentős részét képezi számtalan, az alanyi líra körébe tartozó verse, versciklusa. Írt operaszövegkönyvet Dr. Vasady Balogh Lajos: Stuart Mária című színpadi művéhez. Más kortárs zeneszerzők is szívesen kértek tőle szövegeket műveikhez (pl. Fényes Szabolcs vagy Ribáry Antal).

Erdélytől Floridáig című történelmi-ifjúsági regénye megjelent a Móra kiadónál, és az utolsó darabig elfogyott. Egy másik regénye, mely a magyar jakobinus mozgalommal foglalkozik, most is kiadóra vár. Sok klasszikus és kortárs magyar költő versét zenésítette meg, írt sikeres pesti dalokat (pl.: A Múzeum-kert előtt várlak én) és népies műdalokat is.

Szabó Miklós nyugdíjasként is hatalmas munkabírással dolgozott tovább, rendszeres fellépései mellett fiatal énekeseket tanított, többeket ingyen, csupán tehetségük kibontakoztatásának öröméért. Soha nem utasított vissza jótékony célra rendezett műsorban való, ingyenes fellépésre szóló felkérést.

Még nyolcvan éves korában is énekelt színpadi szerepet: a Turandot Altoum császárát a Szegedi Szabadtéri Játékokon.

Televíziós felvétel sajnos meglehetősen kevés készült róla. Magyarázható ez azzal, hogy fénykora megelőzte a TV elterjedését. Akad azért néhány operett-jelenet, ahol kitűnő pályatársaival szerepel együtt (Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Sándor Judit, Gencsy Sári, Szilvássy Margit, Petress Zsuzsa stb.). Idős korában két portréfilm született róla, egyik a közszolgálati, másik a Duna televízióban. A Magyar Rádió is több portréműsort készített vele.

 Szabó Miklós kimagasló kultúrájú énekes volt. Ez egyaránt vonatkozik énektechnikájára, muzikalitására, stílus-készségére, szövegmondására, az operai alakok, az oratórium-szólók átélt megformálására és az ún. könnyű műfaj darabjainak igényes tolmácsolására. Sok nagysikerű beugrása bizonyította kitűnő felkészültségét.

 Liszt-díját és Érdemes Művész címét szegedi munkássága alatt kapta. Határozott egyénisége és visszahúzódó természete miatt soha nem volt az „aktuális hatalom” kegyeltje, viszont az egész ország szeretete övezte élete során. Életművének elismeréseként nyolcvanadik évén túl vehette át a Köztársasági Érdemérem Tiszti Keresztjét.

Szabó Miklós kilencven éves korában, 1999. május 22-én hunyt el Budapesten. Sebestyén János orgonaművész-professzor búcsúbeszédében „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket. Legkiválóbb felvételeinek lemezen való kiadása és írásai többségének megjelentetése még várat magára.

Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) operaénekes sírja Budapesten. Megyeri temető: 20/0/1/94-95.

1109   Búbánat 2019-05-20 13:23:38

Ma este a televízióban láthatjuk:

2019. május 20. hétfő 20:00 - 21:00

Hogy volt?!

Kincses Veronika

2010 (60')

Ismétlések:

Duna Televízió 2019. május 21., kedd 00:20

Duna World 2019. május 21., kedd 01:30

Duna World 2019. május 25.  szombat 07:10

Duna Televízió 2019. május 26., vasárnap 04:25

1108   Búbánat 2019-05-18 12:16:09

KINCSES VERONIKA ÉS JOVICZKY JÓZSEF ÉVFORDULÓS LEMEZE AZ OPERATREZORBAN

Kincses Veronika Kossuth- és Liszt-díjas szoprán, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjának és Mesterművészének 70. születésnapja alkalmából az MTVA Archívumában fellelhető legemlékezetesebb premierjeiből készült CD-válogatás.

A lemezen található 13 felvétel között szerepelnek egyebek mellett a Figaro házassága, a Carmen, a Simon Boccanegra, A végzet hatalma, a Bohémélet, a Pillangókisasszony és az Angelica nővér legszebb részletei.

Joviczky József, a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar Wagner-énekese születésének 100. évfordulójáról ugyancsak az MTVA Archívumának segítségével emlékezik meg az Opera. A német mester művei közül A walkür, a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda magyar nyelvű részletei szólalnak meg a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében.

A két új CD az OperaTrezor többi kiadványával együtt kapható az Operaház és az Erkel Színház OperaShopjaiban.

Forrás: az Opera Facebook oldala

1107   Búbánat 2019-05-18 12:12:24

Az Operaház Örökös Tagjai - Csoportkép (2019)

 

A Magyar Állami Operaház Örökös Tagjainak díszebédje

 

Szinetár Miklós a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjainak Díszebédjén

 

Ókovács Szilveszter főigazgató a Magyar Állami Operaház örökös Tagjainak díszebédjén

Forrás: az Opera Facebook oldala

1106   Búbánat • előzmény1104 2019-05-18 12:10:40

Kalmár Magda operaénekest (a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze) születésnapja alkalmából Ókovács Szilveszter főigazgató egy különleges Herendi porcelándísszel köszönti (2019)

Forrás: az Opera Facebook oldala

1105   Búbánat • előzmény1104 2019-05-06 16:07:57

Köszönöm ezt a megosztott információt!

1104   joska141 • előzmény1103 2019-05-06 14:41:33

Tegnap, május 5-én a televízió aktuális OperaCafé adásában az örökös tagok húsvéti ebédjéről szóló részben szintén szó volt a Berczelly kötetről. Ott is csak azt mondták, hogy majd ebben az évben jelenik meg, pontosabb dátumot nem közöltek. Sajnálom, hogy nincs több információ.

1103   Búbánat 2019-05-06 13:59:51

Az Opera honlapján, a Kalendáriumban olvasom az Operaház Örökös Tagjai sorozat eddig megjelent köteteiről a tájékoztatást:

- Csúri Ákos: Megszólal a néma pálca (Medveczky Ádám)

- Karczag–Wellmann: Simándy József arcai

-  Réfi Zsuzsanna: Lélekhangon – Beszélgetések Tokody Ilonával

- László Ferenc: A nagyvadak érdekelnek (Szinetár Miklós)

- Angelika Lippe: Nyílegyenesen – Andor Éva pályaképe

- Spangel Péter: Életúton Berczelly Istvánnal  - azonban erről a könyvről nem tudnak az Opera  Shopban; az Erkel Színház shopjában tegnap jártam, de ez a kötet nincs a polcokon és érdeklődésemre elmondták, a belső számítógépes rendszerükben sem találják (hogy megjelent volna a könyv).

Ezt azért is furcsának találom, mert ismeretem szerint ennek  a könyvnek már az elmúlt év őszén meg kellett volna jelennie, mégpedig Berczelly  István 80. születésnapjára – ami tavaly szeptemberben volt.  

Jó lenne tudni, miért ez a jelentős késlekedés, egyáltalán, mikor fog megjelenni az Opera Trezor sorozatában már hírül adott Életúton Berczelly Istvánnal  című kiadvány?

 

Az alábbi Örökös Tagok kötete előkészületben:

Pártay Lilla

Sólyom-Nagy Sándor

Kincses Veronika

Mihály András

Molnár András

Dózsa Imre

Csikós Attila

1102   Búbánat 2019-04-02 12:14:55

Száz éve született Kövecses Béla

/Opera Magazin - 2019. január - február - március szám/

Január 1-jén múlt kerek száz esztendeje, hogy Kövecses Béla, a világháború utáni hazai operajátszás egyik legtöbbet foglalkoztatott tenoristája megszületett. A kerek évforduló alkalmából a tervek szerint 2019-ben emléktábla kerül a művész egykori lakóházára. Alakját a művész lánya, Kövecses Klára segítségével idézzük meg.

/ Karczag Márton/

HOFFMANN MESÉI, 1957 - HÁZY ERZSÉBET, KÖVECSES BÉLA | Forrás: Operaház Archívuma

http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/4821/Opera_Magazin_33..pdf

Fotó: 54. oldalon

Az Opera Magazin olvasói közül bizonyára még sokan emlékeznek Kövecses Bélára, ám az életéről valójában igen keveset lehet tudni, a Magyar Színházművészeti Lexikonban pusztán rövid szócikket kapott, Várnai Péter 1974-es Operalexikonjából pedig érthetetlen okokból kimaradt a neve. Hogyan jutott el a tenorista az Operaház színpadáig?

- Édesapám budai tisztviselőcsaládban született és már kiskorában hegedülni tanult. Igazi szenvedélye azonban az énekhang volt, állítólag az asztal alatt hallgatta a detektoros rádiót, és a kedvence már ekkor is egy tenorista, Beniamino Gigli volt. Énektanulásról azonban szó sem lehetett, legszebb éveit vágta félbe a II. világháború. Huszonnégy évesen kellett bevonulnia, Erdélyben harcolt, zászlósként. Egy orosz golyó keresztüllőtte a karját, amit később tökéletesen tudott használni, de a heg egész életére megmaradt. Szovjet fogságba kerülve a tábori orvos le akarta vágni a roncsolt kezet, de édesapám nem engedte, akkor és ott teljesen lehetetlen volt az érve: fél karral hogyan lehetne operaénekes!? Nyilvánosan fogolytársai előtt lépett fel először, s szerencsére elég gyorsan haza is került, majd felkereste Jámbor Lászlót. Édesapám az Operaház népszerű baritonjától kapta az első hivatalos énekóráit, és 1946 őszén a színház tagja lett.

Kövecses Bélát Tóth Aladár szerződtette, első feladata az Aida Hírhozója volt, s már az első évadjában hat szerepet kapott. A legendás igazgató gondosan építette fel a kezdő művész karrierjét, az első főszerepét, a Gianni Schicchi Rinuccióját 1949 tavaszán bízta rá.

- Édesapám gyakran emlegette az 1947-es római nyarat, amikor néhány pályakezdő kollégájával együtt több héten keresztül Manfredi Polverosinál tanulhatott. Amikor Tóth Aladár meglátogatta őket, nem győzött csodálkozni, mert valóban az énekórákra jártak, ahelyett, hogy az örök városban csavarognának. A direktor igazán vigyázott a művészeire, édesapám például a nagyobb feladatait – mint a Szöktetés a szerájból Pedrillója, a Bánk bán Ottója vagy a Pillangókisasszony Pinkertonja – a Gördülő Opera tájelőadásain énekelte először.

Emlékszik az első operaházi élményére?

- Szüleimnek egyetlen gyermeke vagyok, édesapám pedig fiút várt, így meglehetősen vagány nevelésben részesültem mellette. Hároméves lehettem, amikor elvittek a Lakméra, ami ugye nem egy vidám darab. Teljesen átéltem az előadást és sírtam, amikor édesapámat megkéselték, aztán a tapsrendnél a mellettünk ülők nagy derültségére így kiáltottam fel: „Hát mégis él!” Igen gyorsan színházi gyerek lettem, nemcsak a színfalak mögül, vagy a tűzoltó fülkéből nézhettem az előadásokat, olyan művészek karjaiban, mint Orosz Júlia, hanem öt-hat évesen elkezdhettem statisztálni, természetesen elsősorban azokban a darabokban, melyekben édesapám fellépett, a János vitézben, a Farsangi lakodalomban és Az eladott menyasszonyban. Nagyon szerettem volna eljátszani Cso-csoszán fiacskáját is, de azt édesapám nem engedte, mondván enélkül is elég megrázó számára a III. felvonás.

Milyen volt Kövecses Béla otthon?

- Szabadidejét általában családi körben vagy régi barátai társaságában töltötte. Zárkózott ember volt, de a pályája iránti elhivatottsága, kedves, intrikamentes természete miatt mindenki szerette. Énekmestere dr. Sipos Jenő volt, szerepeit először otthon, a zongora mellett tanulta. Országos ismertségre a Rádióban énekelt számos operettszereppel tett szert, de gyakran hívták Ausztriába és az NSZK-ba is operettestekre. Emlékszem, milyen sok rajongói levelet kapott, amiket dedikált fotókkal viszonzott. Ezeket ő maga hívta elő, én meg gyakran csatlakoztam hozzá. Nagyon szeretett balatoni telkünkön kertészkedni, legbüszkébb a magyar fajtákból gondosan válogatott szőlőjére volt. 25. operaházi jubileumán Rodolfót énekelte, 1975-ben érdemes művész lett. Bár még több főszerepet megformált, az utolsó években inkább kis feladatokat kapott, így fájó szívvel, de a jubileumi előadás után néhány évvel nyugdíjba vonult. Ezután a főszerepet rajongva szeretett Gergely unokája töltötte be életében. o

1101   Búbánat • előzmény1100 2019-01-12 15:16:55

Érdekes beszélgetést hallgathattunk tegnap este 7 órától a Bartók Rádióban Kincses Veronika operaénekesnővel, akit a szerkesztő-műsorvezető Becze Szilvia kérdezett az Arckép” - alkotó emberek portréja műsorában.

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas lírai szoprán, érdemes művész  beszélt gyermekkori ének-zenei érdeklődéséről, vonzotta a gyermekszínpad, a rádiós fellépési lehetőségek, minden, ami a dallal, az énekléssel összefüggött. Már korán bekerült a rádió gyermekkórusába, de egyéb szereplései során is próbára tehette tehetségét. Nyitott, érdeklődő típus volt. Később, az énektanulmányai befejeztével egyenes út vezette az Operába, ahol főleg Mozart, Puccini és kevéske neki való Verdi-szerepekben itthon és külföldön sikeres, nagy ívű operaénekesi pályát futott be.  Sok szerepet kapott, a kortárs daraboktól sem ódzkodott... Később tanított is a pécsi egyetemen: ennek során szem előtt tartotta, hogy minden növendék más, a meghallgatásukkor és a velük való foglalkozás előfeltételei, szempontjai nála: az illetőnek legyen saját elképzelése céljairól, mutasson  tehetséget, azzal tudjon valamit közölni, legyen egyéniség, sajátos tulajdonságaival, elhivatott legyen, előny, ha egyedi hangszínnel rendelkezik, másokat ne másoljon,  ne legyen unalmas; amit és ahogyan énekel,  azzal akarjon is valamit közölni, tudjon átadni valami kifejezőt a hangjával; elhivatottsága legyen… 

Kincses Veronika említette korai gyermekvállalását, amit rögtön követett egy ösztöndíjas továbbképzési lehetőség Rómába, a Szent Cecília Akadémiára; a gyermekszülés mennyire jótékonyan hatott rá, hangjára is,  a karrierje sem sínylette meg; tanácsolja minden fiatal énekesnőnek, hogy az anyai hivatásról ne mondjon le a karrier kedvéért. Kincses Veronika 32-szer repülte át az Óceánt, ez oda-vissza 64 repülőút volt Amerikába és vissza. A külföldi meghívásai, fellépései során sok neves énekest ismert meg, kapcsolatokat épített. Soha másokat nem másolt, úgy tartja: mindenki vállalja fel a  saját hangját, képességeit, legyen ő a saját maga: ezt tudja, fogadják el tőle, ezt szeressék benne, ezért figyeljenek fel rá…. A Művésznő érintette a „könnyedebb” éneklési feladatokat (operett, musical): kedvenc darabja volt az Óz, a csodák csodája című zenés film. Volt egy korai időszaka, amikor még felmerült benne az a gondolat is, hogy musicalszínésznő lesz, de aztán erről letett, tisztában lévén meglévő értékeivel, képességeivel, erényeivel, de alkatával is, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy minden stílusban otthon kell tudnia lenni egy énekesnek.   

Nagyon közvetlen szavak, megfogalmazás, szép vallomások hangoztak el ebben az "Arckép"-ben: dióhéjban minden lényeges információ benne volt, amit - gondolom - Kincses Veronika szívügyének tartott elmondani, és hogy a rádióhallgatók minél teljesebb képet kapjanak egy ma már nem közszereplő, de a kulturális - művészeti életben, az Operában és külföldön máig számon tartott, meghatározó, legendás énekművészünk pályaútjának alakulásáról, a személyiséget tükröző gondolatvilágából amit  tudni érdemes és szabad. 

A zenei bejátszásokban részletek csendültek fel Kincses Veronika énekfelvételeiből:

Mozart: Figaró házassága 

Puccini Pillangókisasszony 

Verdi: Ernani - Elvira áriája (cabaletta) I. felv.  (magyarul)

The Wizard of Oz: Over The  Rainbow

Érdemes lesz meghallgatni ennek a beszélgetésnek az ismétlését a Bartók Rádióban: január 14., hétfő reggel 9.30 – 10.00 óra.

1100   Búbánat 2019-01-11 09:05:42

Ma  este a Bartók Rádióban hallgathatjuk meg:

 19:00 -19.30 – „Arckép” - alkotó emberek portréja

Kincses Veronika operaénekes

Beszélgetőtárs-szerk.: Becze Szilvia 

(Ism. hétfő, 9.30)

1099   lujza • előzmény1098 2019-01-03 01:31:13

Sajnos! :(((

1098   Búbánat • előzmény1097 2019-01-02 23:39:39

Bizony, már az Opera házatája sem mentes az efféle színes, "celeb" -szintű bulvártól...

1097   lujza • előzmény1095 2019-01-02 23:31:25

Azért ez már maximum Blikk színvonal!

1096   Búbánat • előzmény1095 2019-01-02 12:07:00

„Az Opera két fiatal művésze, Zavaros Eszter és Szemerédy Károly  idén júliusban  (2017 - Búbánat) örök hűséget fogadtak egymásnak. Eszter ezzel a képpel köszönte meg nekünk, hogy megismerhette férjét. Pillangókisasszony, Pikk dáma, Triptichon - csak néhány előadás, melyben mindkét énekes látható. Sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak!”

(Az Opera Facebook oldaláról, 2017. július 31.) 

1095   Búbánat 2019-01-02 00:05:18

ZAVAROS ESZTER KISMAMA FOTÓZÁSA – video-riport

Optimum Solution Enterprise Kft

„Mozgalmas éve volt az Opera gyönyörű szopránjának, Zavaros Eszternek. A turnék során ő is járta a világot a társulattal, a Solti Nemzetközi Karmesterversenyen pedig műsorvezetőként is debütált. De láttuk már keményen sportolni és meghatódottan nyilatkozni élete nagy napjáról, az esküvőjéről. Most viszont élete legnagyobb szerepére készül.”
 

1094   Búbánat 2018-12-21 08:56:38

Ma este

19:00 - 19:30  Bartók Rádió

Arckép

Arckép- alkotó emberek portréja

Kincses Veronika operaénekes

Beszélgetőtárs-szerk.: Becze Szilvia 

1093   Búbánat 2018-12-16 18:04:48

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

Fidelio/MTI 2018.12.08. 10:00

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.

1092   Búbánat 2018-11-26 11:26:19

„Egyszer még vissza tudták csábítani a világhírű énekesnőt, többször már nem”

Interjú Kasza Katalinnal

/MÁGÓ KÁROLY 2018.11.25. 16:48 Origo/

Pontosan 25 évet énekelt a legmagasabb szinten a világhírű operaénekes, Kasza Katalin. Aztán visszavonult. Hogy így fog tenni, azt már 18 évesen megfogadta, mert hallott egy énekest, akinek szerinte már nem kellett volna színpadra állnia. A 25 év alatt azonban többek között fellépett a Covent Gardenben is. A 70-es évek egyik ünnepelt sztárja volt, a nagy drámai szopránok egyike. Visszavonulása után egyszer sikerült visszacsábítani a színpadra, igaz, ehhez a világhírű karmesterre, Yurij Simonovra is szükség volt. Az énekesnő az Origónak többek között azt mondta: „Engem odaállított a teremtő a színpadra. Mindenestől. A figurámat, a hangomat, minden adottságomat.”

(Most látom, hogy Zéta már tegnap feltette az interjú linkjét a Kedvenc előadók topicba; legalább erőteljes nyoma marad a fórumon; Házy Erzsébet emlékére szerkesztett  és megjelentetett két képes albumról tudok, azokban Kasza Katalin emlékező versei is elolvashatók...)

1091   Búbánat 2018-11-09 12:49:09

Kincses Veronika, Kertesi Ingrid, Pitti Katalin, Kelen Péter, Kováts Kolos ,

Kovács János karmester, Ilosfalvy Róbert, Szendrényi Katalin, Melis György, Nagy Viktor,

Begányi Ferenc és Ütő Endre.

Forrás: Facebook

1090   Búbánat 2018-11-06 11:00:58

Várhelyi Éva: A színház a nagy szerelmem

2016. szeptember 13. kedd, 14:22 Medveczky Attila  - /eredetimiep.hu/

Várhelyi Éva opera-énekesnő Budapesten született. Tanulmányok: Általános iskolában csellózni tanult. A szolfézs-zeneelmélet szakon végezte el a konzervatóriumot Ugrin Gábor tanár úrnál. Harmadik év végén jelentkezett az ének szakra is. Utána rögtön a Zeneakadémia énekművész-tanári szaka következett, majd az opera szak és az Operaház. Részt vett Nicholas McGegan, Hamari Júlia, Helmuth Rilling, Rózsa Vera, Renata Scotto, Polgár László és Larissa Gergieva mesterkurzusain. Vendégszerepelt Angliában, Finnországban, Münchenben, Kijevben és Japánban. 2007-ben Veronában a Nemzetközi Monteverdi Énekverseny egyik győztese lett, és ennek kapcsán énekelte Veronában és Mantovában Monteverdi: L’Orfeo című operájának egyik főszerepét.

Főbb szerepek: Donizetti: Boleyn Anna (Jane Seymour), R. Strauss: A rózsalovag (Octavian), R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén (Komponista), Mozart: Figaro házassága (Cherubino), Puccini: Gianni Schicchi (Cieska), Wagner: A walkür (Siegrune), Wagner: Parsifal (Viráglány), Ifj. J. Strauss: A denevér (Orlovszki herceg), Bizet: Carmen (Carmen, Mercedes), Kodály: Háry János (Mária Lujza), Rossini: Hamupipőke (Tisbe), Gounod: Rómeó és Júlia (Stephano), Verdi: Falstaff (Mrs. Meg Page), Händel: Xerxész (címszerep), Janacek: Jenufa (Szomszédasszony), Bertoni: Orpheusz (címszerep), Donizetti: Bolondokháza (Cristina), Mozart: Cosi fan tutte (Dorabella), Mozart: A varázsfuvola (Második dáma), Erkel: Hunyadi (Hunyadi Mátyás), Frederic Morton: Rudolf (Stefánia).

Mennyiben határozta meg zenei pályafutását, hogy édesapja, Várhelyi Endre 1947-től az Operaház basszbariton magánénekese volt? Sőt kiváló színészi adottságokkal áldotta meg a sors.

– A zene szeretetét már gyerekkoromban belém oltotta családom, de mindig le akartak beszélni a zenei pályáról. Hiába, mert bennem nagyon erős volt a klasszikus melódiák iránti vonzalom. A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolába jártam, ahol Thész Gabriella volt az énektanárnőm, a Magyar Rádió Gyermekkórusának hajdani vezetője. Tanárnőm annyira megszerettette velem a muzsikálást, az éneklést, hogy számomra teljesen természetes volt, hogy ebbe az irányba induljak el. Megfordult a fejemben, hogy állatorvos leszek, de nagypapám – aki édesapám halála után betöltötte a családfői szerepet – lebeszélt róla. Azt mondta: „Még a szél is elfúj, annyira sovány vagy. Ha egy tehenet kell kezelni, akkor mit fogsz csinálni?” No de a zene szeretete mindig is meghatározta családunk életét. Bátyám is tanult zenét, de végül fogorvos lett, én pedig eredetileg csellistának készültem. 12 évig csellóztam, de mellette mindig sportoltam, versenyszerűen lovagoltam. Sajnos bekövetkezett az, mitől mindig is tartottam, egy lovasbaleset során darabokra tört a csuklóm, úgyhogy a csellóról le kellett mondanom. Így felvételiztem a konzervatórium szolfézs-zeneelmélet szakára, mert akkor már biztos voltam abban, hogy zenész szeretnék lenni. Ott pedig Ugrin tanár úr növendékeként tanultam négy évig. Harmadik év végén kötelező hangképzésre kellett járnunk Jelinek Gáborhoz. Gyakorlatilag ő volt az első énektanárom, aki azt mondta, érdemes lenne komolyabban foglalkozni a hangommal, így harmadik gimnazista voltam, mikor felvettek a szolfézs szak mellé az ének szakra is. Nem siettem el a dolgot; végigjártam a konzervatóriumot, majd 1991-ben felvételt nyertem a Zeneakadémiára, onnantól kezdve pedig hála Istennek egyenes út vezetett az Operaházba.

A Zeneakadémián operaénekesi diplomát is szerzett?

– Végigjártam először az ötéves énekművész-tanári szakot, de megjártam a „hadak útját”, mert Keönch Boldizsár tanár úrnál kezdtem, majd Bende Zsolt tanár úrhoz kerültem. Bende Zsolt halála után pedig Gulyás Dénes és Kovalik Balázs lett a tanárom az opera szakon. Tehát hét évig tanultam a Zeneakadémián, majd elkezdtem a DLA-t, de nem fejeztem be, mert hála Istennek akkor kaptam nagy szerepeket az Operaházban, és kislányom is akkor született. Talán majd egyszer befejezem…

Az a tény, hogy sportolt, segített a színpadon a fizikai állóképességben?

– Meggyőződésem, hogy minden énekesnek kéne sportolnia, hiszen izomzatunkkal dolgozunk. Ha ezt elhanyagoljuk, akkor szervezetünk sokkal gyorsabban öregszik. Ezért jó lenne, ha a sport része lenne az énekes életének. Azt veszem észre, hogy kollégáim közül egyre többen odafigyelnek erre. Az éneklés komoly fizikai munka. A Xerxész-előadásom alatt egy-másfél kilót fogytam. Erre edzeni kell a testet is, nemcsak a hangot. A másik dolog pedig, hogy a mai rendezői színházi világban túlsúlyosan nem lehet kimenni a színpadra. A küllemre nagyon oda kell figyelni, mert a fiatal korosztályt – ezt lányomnál is tapasztalom – megragadja természetesen a zene is, s az, ha valaki gyönyörűen énekel, de tudomásul kell venni, hogy a látvány világában nőnek fel. Ezért haladni kell a korral, az operajátszás területén is nagyon ügyelni kell a látványra.

[...] 

A Zeneakadémián tanári szakot is végzett. Vannak növendékei?

– Hat éve nagy-nagy szeretettel tanítok magéneket az óbudai Aelia Sabina Alapfokú Művészeti Iskolában.

Egy mezzoszoprán miként tud például basszust tanítani?

– Igaz, óráimon mindig van egy-két standard skála, de mindig az emberből indulok ki. Vallom, hogy nincs két ugyanolyan torok, és mindenkinek a saját hibáit kell javítania, és az erősségeit minél jobban kihoznia. Ha érzem, hogy egy órán nincs megfelelő állapotban a növendék, akkor kihagyom az egyik skálát, tehát változtatok. Hála Istennek voltak olyan mestereim, akiktől megtanulhattam a tanítás módszertanát.

Valóban nincs egyforma torok, s ezt sokan nem értik meg, mert próbálnak híres énekeseket utánozni. Erre is figyelmezteti növedékeit?

– Volt egy növendékem, aki úgy jött hozzám 16 évesen, hogy állandóan utánozta az énekeseket. Ez egy bizonyos szintig nem rossz, de utána nagyon nehéz volt továbblépni, és megoldani a technikai problémáit. De jó énekest hallgatni mindig jó, nem árt. Az is lényeges, hogy ami számomra bevált a szerepek tanulásánál,  nem biztos, hogy az a másiknak is jó. Nem lehet ráerőltetni egy sablont egy másik torokra. Mindenkihez meg kell találni az „utat”, és talán ebben rejlik az énektanítás legnagyobb felelőssége.

1089   Búbánat 2018-09-24 09:17:13

Hamarosan a Bartók Rádió sugározza

9:30 - 10.00:

Arckép

- alkotó emberek portréja
Szegedi Csaba operaénekes

Beszélgetőtárs-szerk.: Becze Szilvia
 

1088   Búbánat 2018-09-08 10:30:06

Ma egy „kerek” születésnapot ünnepel Kincses Veronika, szeretettel gratulálok a Művésznőnek!  

Találtam egy régi újságcikket, mely a szoprán operaénekesnő portréját rajzolja fel, most ide bemásolom:

  • Magyarország, 1989. július 7-12.  (27. szám)

Kincses Veronika - Portré

„Haragosok nélkül?”

A mai magyar, mindjobban gyérülő s olykor célt tévesztő zenekritikai írások szerzői egy-egy operaházi felújítás során szívesen hivatkoznak a háború utáni évek énekes nagyságaira — Osváth Júlia, Svéd Sándor, Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Orosz Júlia legendás generációjára, ezzel valamelyest aláértékelve az azóta művésszé érett, immár harmadik operaénekes nemzedék kvalitásait.

Igaz, énekművészeink között kevesen vannak, akiknek fokozatosan kibontakozó tehetsége révén pályája olyan egyenletesen és megbízhatóan emelkedett volna, mint Kincses Veronikáé, akinek azonban ezt az elismerést ugyancsak nem volt könnyű megszereznie az évek során. Kincses Veronika még főiskolás korában, 1971- ben, megnyerte Karlovy Varyban a Dvořák-énekversenyt, öt évvel később pedig a pozsonyi UNESCO- verseny első díját hozta haza.
1980-ban kapta meg a Kossuth- díjat egyesek szerint túl korán.

„Szerencsére mindig voltak haragosaim is” — vallja a ma már itthon is, külföldön is nagyra becsült szoprán énekesnő. Rendkívüli tehetségét természetesen nemigen vonták kétségbe, de 1973 óta fennálló operaházi tagsága alatt olyan évei is voltak, amikor az igen kis számú fellépési lehetőség miatt rangján aluli „haknizást” kellett vállalnia — gyakran neves művészkollégákkal együtt —, csakhogy rendszeresen énekelhessen. Miközben munkaadója nem engedte, hogy a neki szóló külföldi meghívást elfogadja. Sőt, egy másik kolléganőjét küldték el helyette ...

Mindamellett Sipos Jenő, a neves énekpedagógus egykori növendékének nevéhez az elmúlt másfél évtized alatt jó néhány emlékezetes alakítás fűződött. Többek között Zerlina, Susanna, Fiordiligi, Mimi, Manon, Norma, Angelica nővér, Michaela, az Ernani Elvirája, A nürnbergi mesterdalnokok Évája jelmezében szerette meg a hazai és a külföldi közönség. (Luciano Pavarotti emlékezetes budapesti fellépésekor is Kincses Veronika énekelte Mimi szerepét a Bohéméletben a világhírű tenorista partnereként.)

1983 óta ismert, visszatérő vendége a világ néhány nagy operaházának. Leggyakrabban az Egyesült Államokban és Kanadában lépett fel; Montrealban, Buenos Airesben, Venezuelában, San Franciscóban, Bostonban, Dallasban, Chicagóban. Három montreali vendégszereplésén, amelyeket a televíziós közvetítés révén egész Kanada láthatott, a Pillangókisasszonyban, az Angelica nővérben és a Bohéméletben énekelte a női főszerepet. Jól ismerik Bonnban, Frankfurtban, Hamburgban, Amszterdamban, Brüsszelben, Londonban is.

Itthon egyike azoknak a művészeknek, akik gyakran énekelnek kortárs magyar szerzők műveiben. „Énekszerűen megírt, igényes darab előadására mindig szívesen vállalkozom — mondja Kincses Veronika —, amilyen egyebek között Petrovics Lüszisztratéja vagy Balassa Kassák-rekviemje. Hozzátenném azonban, hogy nem könnyű kiválasztanom a nekem megfelelő kortárs művet, hiszen én énekesnő és nem effektuselőadó vagyok.”

Kincses Veronika 1974-ben — ösztöndíjjal — a római Santa Cecília Akadémián Giovanna Pederzininél tanult egy évig, a harmincas évek híres mezzoszoprán énekesnőjénél, akinek az olaszos dallamformálás titkának elsajátítását köszönheti. A római tanulmányútnak bizonyosan abban is része van, hogy Kincses Veronika napjainkban Magyarországon a lírai olasz női szerepek, főként Puccini alakjainak egyik leghitelesebb megformálója. És talán nem független ettől az sem, hogy a századforduló ugyancsak olasz komponistájának A láng című operájában is hiteles alakítást nyújtott.

Ezt állítja többek között mai énektanára, művészetének állandó és megbízható irányítója, Orosz Júlia is.

„Orosz Júlia, aki hosszú pályán szerzett gazdag tapasztalataival eddig is sokat segített már nekem, maga is énekelt a Respighi-opera 1937-es magyarországi bemutatóján, csakúgy, mint Ligeti Dezső, aki ma Dallasban él és egykor neves, Amerika-szerte ismert énekművész volt. Orosz Júlia, aki nem osztogatja könnyen dicséreteit, nagyon elégedett volt alakításommal. Amit ő és utóbb Ligeti Dezső mondott nekem erről a műről, abból arra következtetek, hogy a mostani felújításról nyilatkozó némelyik kritikus ugyancsak félreértette a darab lényegét, s talán olyasféle boszorkányos rémdrámát várt tőle, ami teljességében idegen ettől a zenétől. A produkciót egyébként, csaknem azonos szereposztásban, Mikó András rendezésében, 1987-ben már előadtuk a Buenos Aires-i Teatro Colonban, a világ egyik leghíresebb               operaházában, ahol egy ideig Toscanini volt a vezető karmester. A mi előadásunkat akkor az év produkciójának minősítették.”

A következő operaházi évadban újabb szereppel bővül repertoárja: Leonórát énekli A végzet hatalma, és Erzsébetet a Tannhäuser felújításában... „A lírai alkatú Wagner-hősnők csaknem ugyanolyan közel állnak hozzám, mint az olaszok; és Wagner zenéje csakúgy, mint például Richard Straussé...”

Kincses Veronika egyike a legmegbízhatóbb operaházi művészeknek: alakításait a legmagasabb színvonal jellemzi, ritkán indiszponált, szerepformálása — az említett sokféleség ellenére is — mindig hiteles, meggyőző.

Úgy sejthető, hogy mindez nem csupán technikailag jól megalapozott énektudásának és biztos stílusismeretének köszönhető. Láthatóan kiegyensúlyozott, harmonikus ember is.

Énektechnikai problémáim valóban nincsenek, hiszen olyan biztos alapokat kaptam tanáraimtól, amelyekkel csak jól kell gazdálkodni. Orosz Júlia pedig, aki szinte a lányává fogadott, rendszeresen kontrollálja a hangomat, amelyre egyébként megtanultam vigyázni. Ma már nem szükséges mindent vállalnom, amire felkérnek, s azt hiszem, a hangomnak legmegfelelőbb optimális számú fellépést sikerült magamnak meghatároznom. Ezek között természetesen koncertek is szép számmal vannak. Egyébként úgy érzem, valóban kiegyensúlyozott az életem, aminek a munka mellett alapja a nyugodt — joggal mondhatom: boldog családi háttér. Férjem maga is zeneművész, az Operaház tagja, tehetséges, szép gyerekem van, s végre elkészült éveken át épült házunk a város zöld övezetében — mit kívánjak még?

SZOMORY GYÖRGY

Kincses Veronika és Ilosfalvy Róbert

1087   Búbánat • előzmény1086 2018-09-04 10:28:48

:))

1086   tiramisu • előzmény1081 2018-09-04 07:44:35

Kedves Búbánat!                                                                                               Megint elolvastam, köszönöm szépen!                                                        Szeretettel üdvözöllek , tiramisu

1085   Búbánat 2018-08-27 16:22:06

GULYÁS DÉNES A BLOGBEJEGYZÉSEKRŐL, A KÖZÖNSÉG BEFOLYÁSOLÁSÁRÓL ÉS A MUSICALRŐL

Magyar Idők, 2018. AUGUSZTUS 26. VASÁRNAP 16:45

/OZSDA ERIKA/

„LELKI LUXUS”

"A Honvéd Művészegyüttesben tizenhét évesen már szólót énekelt, tíz évvel később megnyerte a Luciano Pavarotti Nemzetközi Énekversenyt. Később a világhírű olasz operaénekest barátjának is nevezhette. A kőbányai szegénységből a világ legnagyobb operaházainak színpadáig jutott el. Gulyás Dénes ír, rendez, tanít, hét éve a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatát vezeti, és egyedi a véleménye az értékteremtő művészetről."

 

Kiemeltem bekezdéseket ebből az interjúból:

– Miért tartja fontosnak, hogy naponta megossza gondolatait az egyik közösségi oldalon?
– Imádok írni, és minden foglalkoztat, ami körülöttünk van. A 2013-ban megjelent, Mekkora Isten tenyere? című könyvem után szeretnék még egyet megjelentetni. Nem is egyet, többet.

– Az interneten több változatban látható az ön előadásában a Vágyom egy nő után című dal. Irigylésre méltó az a nő, akinek szól. A színpadon éneklés közben mire figyelnek, mire gondolnak?
– Nem az a katalizátor, hogy a nagy szerelmemre gondolok. Az érzést nem egy kép, hanem a zseniális szerzők esetében a zene váltja ki. Mindig azt mondom, hogy a zenénél jobb rendező és énektanár nincs.

– A világ leghíresebb énekeseivel állt színpadra. Sokat dolgozott külföldön, Amerikában nem egyhuzamban, de legalább tíz évig élt.
– Ennek ellenére nekem mindig a pesti Opera volt az első. Most is az. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy semmilyen kapcsolatom nincs vele. Ezt nem sértetten vagy szomorúan mondom, az élet hozta így. Elég dolgom van másutt. Most a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatát vezetem, ahol próbálom elérni azt az ideált, amelyet a színházról gondolok. Amikor elkezdtük a munkát, akkor hatvanhétezer fizető néző volt, most százhúszezer. Példátlan ez a nézőszám-emelkedés, ami persze az összes színházi dolgozónak köszönhető.

– Találkozott nagyon ismert énekessel, akinek nem szerette a hangját?
– Soha nem törtem a fejem, hogy a hang szép vagy nem. Talán itt siklik ki az énekoktatás is. Sem az énektanárok, sem az operakedvelők kö­rében nem vagyok népszerű azzal a gondolatommal, hogy a hang nem a cél, hanem az eszköz. Egy szerszám, amelyet tökéletesíteni kell, és karbantartani. Az nem művészet, csak hangmutogatás, amikor az énekes a zene, a darab, a jelenet mondanivalójától függetlenül sokáig kitart egy magas hangot, mint ahogy tévedés azt hinni, hogy a gyors és hangos zongorázás feltétlenül művészet. A cél az, hogy a megmagyarázhatatlanból, a misztikumból adjunk át valamit, és ne a magamutogató cirkuszból.

– Véleménye szerint „a tanítás munkának nem nevezhető valami”. Ha nem munka, akkor mi?
– A világ legnagyobb élvezete. Dalirodalmat tanítok a Zeneakadémián, tavaly Brahmsszal foglalkoztunk, jövőre Richard Strauss-szal fogunk. Munka a tanítványokkal zenét hallgatni? Öröm! Persze van véleményem, de azt nem akarom nekik elénekelni. (Néha persze nem bírom ki.) Tanárként nem az a dolgom, hogy a tanítványaimat olyanná formáljam, mint amilyen én vagyok. Inkább gondolkodni tanítom őket, arra, hogy több lehetséges jó megoldás létezik. Ha gondolkodnak, és tehetségesek, akkor biztosan megtalálják azt, amiben hisznek, s amit a tehetségük hitelesít. Szerzőkről, ritmusról, harmóniáról, versről beszélgetünk, ami maga a mennyország. Munka volt reggel másfél órát dolgozni a kertben!

1084   Búbánat 2018-07-21 09:00:44

Ma délután, a Bartók Rádió műsora:

17:15 – 18.21

Világjáró művészeinkhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Cserna Ildikó énekel


Km.: Szántó Andrea (ének), Gyökér Gabriella (zongora)


1. Andrew Lloyd Webber: Requiem - Pie Jesu, 
2. Giulino Caccini: Ave Maria, 
3. Giuseppe Verdi: Otello - Ave Maria, 
3. Pietro Mascagni: a) Ave Maria, b) Parasztbecsület - Santuzza áriája, 
4. Richard Wagner: Wesendonck dalok - a) Az angyal, b) Csendesen állj!, c) A melegházban, d) Fájdalmak, e) Álmok, 
5. Hugo Wolf: Mignon dala, 
6. Richard Wagner: Tannhäuser - Csarnokária, 
7. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - Barcarola

(Rádió Márványterme, 2018. június 19.)

 

1083   Búbánat • előzmény1011 2018-05-16 11:38:53

Ma négy éve hagyott itt minket Andor Éva operaénekes, főiskolai tanár

 (Budapest, 1939. december 15. – 2014. május 16.)

Népszava, 1986. október21.

LÁTOGATÓBAN SZOT-DÍJASOKNÁL

ANDOR ÉVA operaénekes

Film Színház Muzsika: A hét portréja Andor Éváról (a Liszt-díj átvétele alkalmából):

„Az első riportot 1955-ben írtam róla. Akkor a Vendel utcai tanítóképző első osztályának volt a növendéke, s a csodálatos Andor Ilona Kodály-kórusában énekelt... Prácser Éva két hosszú szőke hajfonata csak úgy világít az énekkarban. Szép hangja akkora terjedelmű, hogy nemcsak szopránt énekel, hanem mezzót meg altot is ... Prácser Évából főiskolás korában lett Andor Éva: ez a név jobban csengett a színpadon, s még szorosabbra fűzte a kapcsolatot az annyira szeretett és tisztelt Andor Ilonával.” (Gách Marianne)

Ez a névváltoztatás lett Andor Éva talán első úgynevezett művészi sztorija. Minden róla szóló interjú így kezdődött akkoriban. Kellett is ez a sztori az azonosítás végett, hiszen — mint láthatjuk — jó korán indult a pálya felé, szakmai körökben ismert volt már az a „szőke hajfonatú” kislány, aki úgy akart másként a Nagy Színpadra lépni, hogy az út visszafelé később is járható legyen. Ugyanakkor a legjobb amerikai sztárcsinálók sem találhattak volna ki jobb kezdősztorit egy kezdő sztár számára: megható és tiszteletre méltó gesztust, amely igazán stílusos egy lírai szoprán esetében, aki később majd Butterfly lesz és Mimi lesz, és Görög Ilona, Manon, Euridike, Ophélia ... aztán persze Mozart bűbájos Paminája... Két zseniális szerző írta szerepeit: Mozart és Puccini.

Igen, én nagyon szerencsés voltam. Mert a legjobb zenei nevelőanya kezébe kerültem. Andor Ilona csodalény volt, csodatanár, csodálatos művész. Gyerekként elindulni ilyen ember segítségével, felmérhetetlen előny. Zenében éltem, amely olyan volt számomra, mint a levegő, amit belélegzek. Úgy tanulok, hogy az nem tanulás, hanem csupa öröm. Fantasztikus. Ha minden gyerek ilyen tanárral találkozna, azt hiszem, még sokkal több tehetség bontakozhatna ki. Pedig hát így is, a főiskolán olyan tanítványaim vannak, olyan hangok, olyan tehetségek, hogy az káprázatos! Nem tudom, mi lesz itt néhány év múlva, amikor azt látom, hogy mennyire nem tudunk gazdálkodni a tehetségekkel ... Igen, én nagyon szerencsés voltam.


Új Tükör (1983. dec.): Erzsébet arcai:

„Éppen húsz éve történt, szezonkezdéskor. Zenekari ülőpróbát tartottak az Operaházban. Már mindenki elfoglalta a helyét... még egy perc és belép a karmester. S akkor a magánénekesek sorából feláll egy ismeretlen szőke kislány, megilletődötten körbenéz és csengő hangon azt mondja: Tisztelt művésznők és művész urak, nagy kitüntetés számomra, hogy mától fogva önök között, az ország legkiválóbb muzsikusaival együtt dolgozhatok. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Andor Évának hívnak. Megtapsolták. S ezzel megkezdődött ragyogóan felívelő operai pályafutása.” (Kerényi Mária)

És nagyon jó szerepeket kaptam. Méghozzá nem azonnal főszerepeket, ami nagyon fontos, mert meg kell szokni a színpadot, a kollégákat, a légkört, egyáltalán fokozatosan kell eljutni a csúcsig. Lehetnek ugyan rendkívüli tehetségek, akiknek joguk van berobbanni üstökösként, de még náluk is meg szokta bosszulni magát a hirtelen nagy feladat. Szerencsésebb érni hagyni a művészt, különösen a mi szakmánkban. Az énekesnőnek be kell érnie, különben tönkremegy. Ha egy kezdőre, mert jól megold valamit, azonnal rámondják, hogy zseniális, akkor hova tud tovább fejlődni? Ha egyszer zseninek nevezték, utána már csak azt akarja hallani, nem? Különben ma világjelenség, hogy csak fiatal énekesnők az énekesnők. Harminc fölött már szóba sem állnak az emberrel. Ebből pedig rettenetes tragédiák szoktak következni. Ha egy hanggal hazardíroznak, akkor az a hang elvész. Nem lehet nagyobb súlyokat cipelni, mint amekkorát elbír az ember.
— Ellenkező esetben?
— Az énekesnőnek magának kell tudnia, mire képes. Lennie kell benne annyi önismeretnek, hogy nem vállal el a hangi adottságait meghaladó feladatokat. Ügy kell énekelni, mintha könnyedén pingpongozna. Abban az esetben a hang erősödik, izmosodik, fényesedik — ahogy az élet az embert pofozza, vagy éppen szépségekkel megáldja — érzelemdúsabb lesz, de ez harmincadik életéve előtt ritkán következik be. Ez biológiai törvényszerűség, amelyet ma egyszerűen elvetnek. A kezdő énekes tehát kénytelen sietni, mindent elénekelni, iszonyatosan megerőltető feladatokat elvállalni, és azután idő előtt tönkremegy. Amikor én az Operába kerültem olyan „nagy vadak” énekeltek még főszerepeket, mint Gyurkovics Mária, Osváth Júlia, Orosz Júlia, akik akkor már bizony a hatvanadik életévük felé jártak. Egy színház különben sem lehet meg a középgeneráció nélkül. Az Operában volt olyan hét, hogy négy előadás maradt el.
— Emlékszem, voltak évek, amikor két Pillangókisasszony volt összesen az Operában. Ma hány van?
— Ma? Hat, vagy hét. És — ezt add össze! — elmaradt Pillangókisasszony-előadás, mert egy címszereplő sem vállalta az éneklést. Ilyen azért még nem volt. Meg az sem volt, hogy az elmúlt két-három évben annyi előadás maradt el, amennyi az Operaház fennállása óta soha.
Én még az aranykor utolsó éveit élhettem át ennél a színháznál és megtanulhattam, hogy a legszuverénebb egyéniségek milyen alázattal szolgálták a társulatot. Nem tudom, bennünk még az volt, hogy menteni az előadást. Hogy előadásnak muszáj lennie. Ha betegen, ha rokkantan, de ki kell állni a színpadra. Most ez nincs. Ez valami súlyos erkölcsi lazulás, nem?
Egy előadás elmaradása Gyurkovics Mária, Székely Mihály idejében egyenlő volt a katasztrófával. Négy énekesnő van most a Cosi van tuttere, és a napokban az előadás mégis elmaradt. Hogy lehet ezt megérteni? Bizonyára lesznek majd színháztörténészek, akik később kiderítik, hogy ez a hanyatló korszak hogyan, miként következett be. A probléma etikai oldalával is foglalkozniuk kell. A szinte elképesztő értékeltolódások, a tehetségek elfecsérlése óhatatlanul' megbosszulja magát: a színház nem az életünk egyetlen biztos színtere, hanem olyan munkahely, amelyen legjobb hamar túllenni, s ez a művészetben katasztrofális. Mindehhez hozzájárul, hogy rengeteg a valóban káprázatos tehetség, akik — bebizonyosodott — kiválóan megállják helyüket a világban súlyos dollárokért is. A Magyar Állami Operaházban pedig az átlagfizetés nem több nyolcezer forintnál. Az más kérdés, hogy egy igazi művész, aki úgy dönt, hogy itthon marad, énekeljen forintért is, kevés forintért is, vagy csak azért, hogy énekelhessen, mondjuk, becsvágyból, de ha ezt megteszi, akkor különösen becsüljük meg.


„Figyeltük, merre visz az útja — talán Desdemona, Tatjana, a Boccanegra Ame- liája — ám Andor Éva egyszercsak eltűnt a szemünk elől. Volt olyan szezonja, amelyben mindössze négy előadásra tűzték ki, holott repertoárja mintegy félszáz szerep.” (Új Tükör: Kerényi Mária)

Az utolsó nyolc év. Iszonyú volt. Hogy nem bolondultam meg? Nem is értem. Ástam, kapáltam, gyomláltam, halálos fizikai fáradtsággal este ágyba dőltem és jól aludtam. így sikerült átélnem.
— És ilyenkor nem lehet szervezni valamit?
— Nahát, ezt nem tanultam meg. Ez a szerencse hátránya. Hogy azt sem tudom még ma sem, hova, kihez kell menni egy dalest megrendezéséért ... nem tudom, képtelen vagyok rá. Várok. Valakinek majd csak eszébe jutok. Persze, az igazság mégiscsak az, hogy a Filharmónia elég sok vidéki koncerttel keresett meg, oratóriumokban működtem közre. (A Ferencsik János vezényelte Liszt-emlékkoncerten Szent Erzsébetet énekelte lenyűgözően.) Szóval azért volt munkám, de az Operaház ... megkérdeztem a direktoromat, miért nem jutok színpadhoz, azt mondta kedves mosollyal: nem tudom Éva, valahogy nem jutottál eszembe. Hát erre mit lehet mondani ?
Hát persze azt lehet mondani — ha ez érv egyáltalán a szakmában —, hogy kérem, AndorÉva énekelt külföldön Geddával, Tito Gobbival, vezényelte Claudio Abbado, Doráti Antal, Lovro von Matacic — valamint nem kisebbek magyar partnerei sem: Ferencsik János, Melis György, Réti József és a többiek. Dehát érvek helyett szerepek kellenek egy énekesnőnek! Mert amúgyis ki van szolgáltatva egy természeti tüneménynek, amely törékeny, amely addig él, amíg használják, amely a legkedvezőbb körülmények között a legszebb (— ha ideges vagy, ugye, megszólalni sem bírsz, kapkodod a levegőt, hát akkor képzeld el, milyen rossz idegállapotban énekelni!), amely előbb múlhat el, mint maga az élet, amely azonban mégis akkora hatalom, hogy maga köré szervezi az élet legalapvetőbb közegét, a boldogságot és a boldogtalanságot. Lerobbant, kiégett, tönkrement lelkiállapotban nem lehet művészetet teremteni. Egy szerűen nem szólal meg a hang.
— Most Szokolay Sándor Ecce Homo című operájának egyik szerepét tanulom Kazantzakisz: Akinek meg kell halnia című művéből írta Szokolay az operát. Huszonöten vagyunk a szereposztásban — én már két Szokolay-operában énekeltem, úgy gondolom, kötelességem is részt venni ebben a Vérnász és a Hamlet után. Nagy munka, sokat kell rajta dolgozni, de remélem, hogy január 25-e, a premier, siker lesz.

Kovács Júlia

1082   Búbánat 2018-05-09 11:43:24

M3 csatorna, 2018. május 9. szerda 13:15 - 14:10

Thália papnője - Neményi Lili emlékei

Portréfilm (1984)

(55')

A portréfilm a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesnőjének életét és pályáját követi nyomon, előtérbe helyezve a színháztörténeti momentumokat.

Rendezte: Makk Károly

Írta: László Zsuzsa

Ma sem tudjuk, pontosan mikor született Neményi Lili

(hirado.hu)

Csak annyit, hogy a születésnapja november 28-án van. Thália papnőjéről ma délután nézhetünk meg egy különleges dokumentumfilmet.

László Zsuzsa ajánlja Makk Károly filmjét.

Thália papnője - ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori magyar televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem – írta László Zsuzsa.

“Nem volt könnyű, míg eljutottunk idáig. Számos hangversenyen konferáltam őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai….”

1081   Búbánat 2018-04-20 00:47:33

Tegnap (csütörtökön) délután Érden voltam, hogy jelen legyek azon a művész – közönség-találkozón, melynek kiemelt vendége a Kossuth-díjas Kincses Veronika opera-énekesnő volt.  

A helyszín a Csuka Zoltán Városi Könyvár Zenei Klubjának könyvtárhelyisége, ahol már több hasonló beszélgetésre került sor az elmúlt évek során – hogy csak két nevet említsek: Palcsó Sándor és Kocsis Zoltán.

Ezúttal, nagy örömünkre, az elmúlt évtizedek nagyszerű szopránja, Kincses Veronika tisztelte meg látogatásával- jelenlétével a Könyvtárat; a zenei könyvtárterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik mind azért jöttek el oda, hogy fizikai valójában is (viszont) láthassák és – ha énekszóban nem, de legalább „prózában” – megint hallhassák a Magyar Állami Operaház és a „Halhatatlanok Társulatának” örökös tagját, régi kedvencünket,  aki évtizedeken át szolgálta az ének-zene –zenés színház nemes ügyét: az Opera színpadáról főleg Mozart- és Puccini -operák egész sorát,  a drámai/lírai hősnők alakításainak sokaságával; a koncerttermek pódiumáról  az oratóriumokban,  hangversenydarabokban,  gálákon, operett- és más esteken a szólókban vagy  együttesekben  „csupán” a szépséges énekhangjával;  a számtalan hanglemez-, rádió- és televíziós felvételéről is megismerhető ragyogó művészetével.

Világhírnevet szerzett és ezzel együtt hazánk kulturális misszióját országhatárainkon, sőt az óceánon túlra is elvitte - nemcsak azért, hogy örömet és szépséget nyújtson nagyon sokaknak, hanem hogy megismertesse az idegen ajkúakkal is a magyar kultúra örökségét, a magyar muzsikát és képviselőit, hogy gyarapítsa ismeretüket rólunk, az itthon élőkről. Nem véletlen, hogy a legmagasabb és a legfontosabb állami és szakmai díjakkal ismerték el Kincses Veronika énekművészetét. 

Ezen a találkozón ill. beszélgetésben  – melynek moderátora a könyvtár szakmai vezetője, Lehotka Ildikó volt -,  minderről és sok minden másról szó esett. Kincses Veronika mesélt, és emlékeinek tárházából sorra vette elő azokat az eseteket, amelyek vele megestek, amikről valami érdekes, humoros történet az eszébe jutott: szerepekről, kollégákról, pályatársakról, tanárairól, karmesterekről, operai direktorairól, külföldi fellépéseiről, beugrásairól, énektechnikai kérdésekről, szerepvisszaadás nyomós indokairól. Megosztotta velünk gyermekkora történéseit, hogy a zene iránt már egész kiskorban fogékony volt, milyen korán megmutatkozott a tehetsége, és miképp terelgették, irányították és indították el szülei őt ezen a rögös, sok küzdelmekkel teli úton.  Milyen hangszeren tanult, hogy váltott át énekre, és végzősként, hogy került be az Operába, mit énekelt először ott.  Még főiskolás volt, amikor áldott állapotba került, majd megszülte egyetlen fiát és ez neki mennyivel fontosabb volt annál, hogy mint azok a megjegyzések, „visszhangok”, melyek a művész-kollégák köréből hozzá visszajutottak… Beszélt az operaénekesi pályája végéről,  hogy mióta befejezte, már nem énekel többé. Említette a pécsi egyetemet is, ahol az énektanszakon hét évig tanított, és idővel megkapta a professzori kinevezését. Kincses Veronika „önvallomásában” kitért már felnőtt gyermeke, a neves karmester-muzsikus-zeneszerző, Vajda Gergely életútjának és zenei pályájának felvázolására; lelkesen és szeretettel ecsetelte unokáinak zenei tehetségét. 

Azt hiszem, ahogy engem, úgy az érdi „lokálpatrióták” mellett a távolabbról érkező meghívottakat vagy érdeklődőket is maximálisan kielégítette, lekötötte mindaz, amit Kincses Veronikától hallhattunk, amit magáról elmondott: közvetlen stílusban, oldottan, jókedvűen ontotta magából életének, művész pályájának emlékezetes epizódjait, pillanatait - gyorsan eltelt a két óra.   

 Kincses Veronikának sok interjúját, riportját olvastam, láttam, de ilyen részletes, érdekfeszítő, olykor érzelmessé is váló vallomással, kitárulkozással, mint amivel itt Érden nekünk megnyílt, még nem volt ehhez szerencsém.  Hálás köszönetem neki mindezért!

A beszélgetést meg-megszakította vetítés: laptop és projektor segítségével DVD-lemezekről bejátszásra kerültek egy-egy ária, duett – illusztrálva a közben elhangzottakat:

  • Mozart: Don Giovanni – Zerlina és Don Giovanni kettőre (Km. Polgár László – koncertfelvételről)
  • Puccini: Pillangókisasszony – Csocso-szán áriája (az opera lemezfelvételéről)
  • Puccini: Bohémélet – Mimi áriája és kettőse Rodolfóval, I. felv. (Km. Luciano Pavarotti – Erkel Színház, 1986)
  • Puccini: Bohémélet – Mimi és Rodolfó kettőse, III. felv. (km. Peter Dvorszky – operafilm jelenete)
  • Francesco Sartori – Lucio Quarantotto: "Con te partirò" ("Time to Say Goodbye")   Kincses Veronika ének (olasz nyelven), Érdi Tamás – zongora, és zenekar – koncertfelvétel),  zenei rendező Benkő László és Gyarmati István.

Felemelő érzésben volt részem, hogy találkozásom Kincses Veronikával most ilyen bensőséges légkörű együttlétben egyáltalán megvalósulhatott!

 Köszönet ezért a Művésznőnek, de az interjúvoló Lehotka Ildikónak nemkülönben, aki rendkívül felkészülten, finoman a háttérben maradva hagyta Kincses Veronikát minél többet és tovább számunkra „kibontakozni”- a mindnyájunk legnagyobb örömére.  

1080   Búbánat 2018-04-13 11:12:43

„Színészlélek” – Szvétek László operaénekes – interjú

Fidelio/Operamagazin - 2018.04.08. 09:00

"Nem lett énektanár, mert a tanárképzőn a hangja alapján az operaszínpad felé irányították, s mint később kiderült, az előadásokban nem az énektechnikai kérdéseket, inkább a színészi megvalósítás problémáit oldja meg szívesebben. Szvétek László huszonnégy éve debütált a Magyar Állami Operaházban, tavaly pedig az intézmény Kamaraénekese lett.”

 

1079   Búbánat 2018-04-10 15:00:11

Wiedemann Bernadett: „Mi vagyunk a szolgálók, a jósnők, a boszorkányok”

Csabai Máté,  Fidelio.hu, 2018.04.09. 09:26

Wiedemann Bernadett a jósnő szerepében lép fel az Operaház új bemutatójában, Verdi Az álarcosbál című operájában. Pályája kezdete óta énekli ezt a karaktert. Tanításról, az éneklés jótékony hatásairól beszélgettünk, valamint arról, miért jó mezzoszopránnak lenni.

1078   nickname • előzmény1077 2018-04-02 15:41:45

Igen, vannak benne operai hangok. Kendi Lajos tavaly májusban szépen helytállt a Faustben is Szegeden, mint Valentine, de akkor se mindenki van a helyén és a mikroport engem nagyon zavart. 

1077   Matyus • előzmény1075 2018-04-02 11:12:28

A Kékszakáll 2. szereposztása sokkal jobb az elsőnél, és abban énekel egy igazi operai hang is, a fiatal Lusine Sahakyan személyében. De a férfi szereplők is jobban énekelnek abban a felállásban. 

1076   nizajemon • előzmény1075 2018-04-02 10:42:58

Vitán felül remek volt. A polémiát nem ennek a vitatása generálta :)

1075   nickname • előzmény1074 2018-04-02 10:38:43

Majd egyszer az Opera is ott fog tartani, ahol most az Operettszínház. Megnéztem a Kékszakállú előadását: remek színészi alakítások és vegyes felvágott énekesi teljesítmények. Dolhai Attila ezzel a hanggal operttben énekel? Meg opera szerepekről álmodott? Atyaúristen! A mikroport meg megöli az igazi muzikalitást. Mint színházi előadás nem rossz a Kékszakáll, de zeneileg azért elég egyenetlen és a mikroport nem tesz jót Offenbach miuzsikájának sajnos. Ezek a hencegések meg elég visszatetsző dolgok. Anno Molnár Levente is hencegett egyet az origónak. Hát azt is inkább hagyjuk - főleg a Bánk bán alakítása után. Gulyás Dénes egykor jó énekes volt egy bizonyos szerepkörben, a többit meg vele kapcsolatban hagyjuk.

1074   nizajemon • előzmény1067 2018-04-02 10:26:16

Ez a műfaj a hangoké.Akkor most nem osztana szerepet pl Pavarottinak,vagy a Met-ben jelenleg is éneklő teltebb énekesnőknek??? Hagyjuk már a butaságot....azt nem teszi hozzá,hogy pl az utolsó Pinkertonokat már nekem sem kellett volna???? Mert erősen rombolta az illúziót a hangja.

1073   Pristaldus • előzmény1066 2018-04-02 08:17:35

A pécsi nemzeti színház opera és operett szereposztásait jobb, ha hagyjuk! Rutintalan fiatal énekeseket terhel le nagy szerepekkel, alamizsnának sem nevezhető pénzért, és az Akadémiáról kikerültek között saját magára osztotta Eisenstein szerepét A denevérben! Látta már magát a fényképeken? Mintha a többi szereplő nagypapája lenne XXXL méretű jelmezben, hisz csak ez megy rá! Arról már nem is szólva, hogy az interjú hemzseg a szakmaiatlan hencegéstől! 

1072   lujza 2018-04-02 02:29:18

Hallgassátok, mit találtam. Nekem nagyon megható!

https://www.forumopera.com/podcast/voix-dautrefois-et-de-toujours-jozsef-reti-1925-1973

1071   lujza • előzmény1070 2018-04-02 02:27:46

Emlékszem, amikor a fiatal és szép Rost Andrea oldalán énekelt Rómeót, meglehetős korpulensen. Egy bő, fehér inggel próbálták leplezni a pocakját. De ettől még gyönyörűen énekelt.

1070   parampampoli • előzmény1069 2018-04-01 23:03:53

És ő mindig mindenben olyan nagyon szép volt?

1069   nizajemon • előzmény1067 2018-04-01 22:39:00

Azért hallottam nagyon harmatosan énekelni a művész urat....csak a nagyon szigorúan számon kért külsőségek mihán jutott eszembe.

1068   parampampoli • előzmény1066 2018-04-01 22:19:19

Tragikus, hogy egy énekes így gondolkodik az operáról. Ennél csak az tragikusabb, hogy a nyolcéves parlamenti tevékenységét is úgy gondolja, ahogy.

1067   -zéta- • előzmény1066 2018-04-01 21:52:39

Jó ez az interjú, csak azért van egy nagy baj.

Az rendben van, hogy Gulyás olyan énekeseket választ, akik színpadilag tökéletesen lefedik a hősökről alkotott képét. Hoz erre példát történetesen pont az általa rendezett Macbethből. 

Hát pontosan itt a bibi, mert az általam látott két főszereplő (a pesti előadáson), Macbeth és neje alakítói megközelítőleg sem tudták elénekelni a szerepet. Maradt az alkati megfelelés, meg a hangi feszengés. Mert annyira azért voltak énekesek, hogy tudták, hogy ez úgy nincs rendben...

1066   Búbánat 2018-04-01 20:59:21

A világhírű énekes vállalja, hogy sok embert megbánt majd ezzel az interjúval

Origo.hu MÁGÓ KÁROLY2018.04.01. 19:59

"Őszintén beszélt mindenről az Origónak adott interjújában a Kossuth-díjas Gulyás Dénes. Például azt is elmondta, ha egy adott szerepre, egy adott énekes hangja megfelelő, de a külseje nem, akkor bizony nála nem fog szerepet kapni. A világhírű operaénekes azt is mondta, hogy tudja, ezzel sok embert megbánt, de nem hajlandó kompromisszumokat kötni. Egyetlen dologról nem akart beszélni, a politikáról. Még az interjú előtt, a szervezés alatt azt is mondta a korábbi fideszes parlamenti képviselő, hogy természetesen mindent úgy gondol, ahogy a Parlamentben töltött két ciklus alatt. Semmi nem változott."

1065   david28 • előzmény1064 2018-03-19 10:29:04

Az én nagymamám 40 éves volt, amikor születtem, a dédnagymamám 58 lett volna, ha nem viszi el a rák 51 évesen. :( Szóvel ez ismerős. Gratula! :)

1064   Búbánat 2018-03-19 10:03:56

László Boldizsár nagypapa lesz - pedig még csak 48 éves. Elmondta, hogy a családjukban mindenki fiatalon lett szülő, a baba nyáron születik majd. Legkisebb lánya és unokája között csupán két év lesz a korkülönbség.

ORIGO2018.03.17. 11:24

 

1063   ladislav kozlok • előzmény1061 2018-03-19 06:09:25

A bécsi árak -  228-15euro, 196-14 euro

A muncheniek- 163-11 euro, eloadasok fiatalok számára 100-9 euro

1062   joska141 • előzmény1061 2018-03-19 05:56:43

A STOP-ban az a jó, hogy áprilistól szezon végéig szinte az összes előadást kivetítik a térre.(Live im Platz részen a honlapon elérhető a teljes műsor)

1061   lujza • előzmény1060 2018-03-19 00:26:47

Szerintem is München a legjobb, de egyáltalán nem olcsóbb. Viszont aki fiatal, az tud állni, úgy már megéri.

1060   ladislav kozlok • előzmény1059 2018-03-18 14:15:46

Probáld meg Munchent, alacsonyabbak az árak mint a STOPban és szerintem  a Bajor Allami Opera a legjobb      jelenleg Europában.

1059   david28 • előzmény1058 2018-03-18 13:35:57

Staatsoperben voltam, hat a jegyek azert jobb helyre nem olcsoak sajnos, de nyarra terveztem is egy operaturat (nem Karpat-haza :))

1058   ladislav kozlok • előzmény1057 2018-03-18 13:19:04

Kedves Dávid, nekem nagyon tetszik, hogy szereted az operát, a szép hangot.Kérlek ne csak Budapesten járj operába. Tík fiatalok már szabadon és aránylag olcson utazhattok Europában. El kell menni Bécsbe, Munchenbe, Berlinbe, Milánoba vagy Londonba. Nincs jobb mint eloben látni  a nagyokat.Ha ugyes vagy, tudsz  olcso jegyet szerezni.

1057   david28 • előzmény1053 2018-03-18 13:01:19

Irigykedem azért rátok tényleg. Nem tudok vitába szállni azokkal akik többet láttak,hallottak mint én :D Az újakban meg nagyrészt eddig egyetértettem az itteniekkel.

1056   david28 • előzmény1051 2018-03-18 12:59:33

Mivel ez nem befolyásol semmit szvsz, így nem hinném hogy ne lenne szerencsés :D Sajnos operaénekes nem lehetek, született lírai musical hangom van, ami ellen tiltakoztam kézzel lábbal, én drámai operaszerepeket akartam volna énekelni, de ez jutott :D

1055   david28 • előzmény1049 2018-03-18 12:57:05

Örülök, ha kijavítanak, én csak a benyomásaimat írtam le azokalapján amit eddig hallottam. Lehet, hogy elhamarkodottnak tűnik, de pillanatnyi empíriák, benyomások ezek. Akkor nem tévedtem a szinte konnyu lirai szoprán kapcsán, a nagy hangerőt értelemszerűen én is hallom, meg azt is tudom miket énekelt igen sokáig (ebben egyrészt erős hangszálai játszhatnak szerepet, másrészt ha jól tudom ő kórustagból idősebb korában vált szólistává). 

1054   nizajemon • előzmény1052 2018-03-18 12:26:55

Nem volt bennem bántó szándék,elnézést,ha olybá tűnt. Egy bűbáj pasas vagyok(röhög).

1053   nizajemon • előzmény1049 2018-03-18 12:25:23

Nekem a Turandot premieren tűnt úgy a Figlio del cielo résznél,hogy olyan erejű c-ket énekel,ami leviszi a fejemet. :)

1052   parampampoli • előzmény1051 2018-03-18 12:17:50

Ne bántsuk az ifjú urat, végre egy új ember, aki értelmesen szól hozzá, ha esetleg téved vagy nem egyezik véleménye a mienkkel. Legalább kicsit felkavarta a momus állóvizét. A vélemények ütköztetése mindig kellemes dialógushoz vezet, álláspontját pedig mindenki megvédheti . De ajánlatos a véleményeket ütköztetni, nem a véleményezőt ütni és minősítgetni. ;)

1051   nizajemon • előzmény1049 2018-03-18 12:10:41

Lehet,hogy félreértettem valamit,de úgy rémlett,mintha az ifjú úr említette volna,hogy énekelni tanul.Akkor pedig nem a legszerencsésebb csipkedni olyan énekesnőt,aki betonkemény repertoárt vitt,több mint megbízhatóan.

1050   nizajemon • előzmény1049 2018-03-18 12:05:38

Igen...:)))

1049   parampampoli • előzmény1047 2018-03-18 12:04:13

Akkor kicsit tegyük helyre ezt a dolgot. -:))  Misura teljes pályájának ismeretében, úgy érzem, érdemben hozzászólhatok. Davidnek részben igaza van abban, amit írt, mert Misura hangja a középfekvésben színben és olykor erőben is egy teljesen világos lírai szoprán volt, gyakran egyenesen operettes jelleggel. Amikor azonban a magas regiszterbe ért, képes volt hatalmas hangerővel megszólalni. Soha nem felejtem el a Mózes premierjét, ahol az első felvonás egyik együttesében úgy vitte át a teljes apparátust, hogy csoda, hogy a színház egészben maradt utána.Tökéletes énektechnikájának köszönhetően (mert az volt!) fantasztikusan jól szólt a mélyregiszterben is. Ergo: egy olyan énekesnő, akit bármilyen fachban lehetett volna használni. A Figaróban lehetett volna éppúgy Susanna is, mint Grófné. Egyik se lett, mert egy színház mindig hiánygazdálkodást is folytat. És mivel Misura mindent el tudott énekelni, ráállították azokra a szerepekre, amelyeket más nem tudott elénekelni, így lett elég rövid időn belül az Opera egyik oszlopa. A hangszín ízlés kérdése, azon vitatkozni nem érdemes, nem csak Misura esetében nem, hanem a többi felsorolt, kiválóbbnál kiválóbb énekes esetében sem. De aki látta Misurát Leonóra, Senta, Izolda, Turandot, Abigél szerepében, aki ott volt jubileumi gálaestjén, ahol egyetlen estén háromra való programot énekelt úgy, hogy mindenkinek a szája tátva maradt, az tudja, miről beszélek. Vagy visszavonulása után pár évvel az Operacsillagok gálán Fokanovval egy olyan kettőst a Trubadúrból, hogy a szó szoros értelmében s.ggre ültem tőle. Énekleckét adott mindenkinek. (Általában nagyon kockázatos olyan énekesekről kategorikus nyilatkozatot adni, akiket nem hallott az ember élőben, pláne olyanról, akit más évizedeken át hallgatott. Véleményt persze mindenki mondhat, ahhoz nem kell ugyanolyan pályát befutni, mint egy énekesnek, ahogy -- már mondtam ezerszer -- az is véleményt mondhat egy tojás frissességéről, aki nem tud tojást tojni. De a tévedés lehetősége ilyenkor nagyon nagy. Egyébként a Toscában én sem szerettem igazán, épp ezért abban összesen csak kétszer néztem meg. Abban mindig mások voltak az ideáljaim. -:)) )

1048   nizajemon • előzmény1047 2018-03-18 12:03:38

Melyik szerepben szólt kifejezetten gyengén?

1047   david28 • előzmény1046 2018-03-18 08:01:13

Én nem vagyok operaénekes, sajnos nem is leszek, de nem hinném, hogy annak kéne lennem ahhoz, hogy valakiről véleményt mondjak (pláne hogy nem vagyok zenekritikus sem, csak egy fórumozó, zenekedvelő, akinek némi köze van, volt az énekléshez, színpadhoz). Úgy veszem észre, hogy itt a "régi nagy"-okra semmi negatívat nem lehet mondani, szerintem voltak régen is bőven alul-és túlértékelt énekesek, ahogy ma is. Hangsúlyozom, hogy felvételek alapján (!) nekem Misura egy lírai szoprán volt (még csak nem is spinto, érdemes meghallgatni pl a Dich teure hallet egymás után Astrid Várnaytól, Nilssontól, Sasstól, Caballet-tól és Elisabeth Schwarzkopftól, Misuráé leginkább az utolsóéra emlékeztet), akit beszuszakoltak drámai szerepkörbe mert nem volt helyette más és nekem kifejezetten gyengén szólt ezekben a szerepekben. Sajnos valószínűleg az alkata lehetetlenné tette, hogy hangjának megfelelő szerepeket vállaljon. Persze lehet aki élőben látta egész mást mondana, nekem még a Toscája is inkább vicces.

1046   nizajemon • előzmény1042 2018-03-17 19:27:38

Ifjú úr,most olvasom a Misura Zsuzsával kapcsolatos élcelődést(?). 20éven át hallgattam a művésznőt,nos ha a 10%-át tetszik annak abszolválni olyan szinten mint Ő,akkor benne leszen a neve az annalesekben :)

1045   Búbánat • előzmény1042 2018-03-17 15:28:55

Ha már szóba került Horti Lilla, magamnak emlékeztetőül, előkerestem, mit írtam róla 2016 őszén itt a fórumon:

"A Széchényi–Liszt barátság dalokban II. 

2016. november 29., a Magyar Rádió Márványterme

Közreműködött:

Horti Lilla – szoprán 
Erdős Attila – bariton
Pataki Bence – basszus 
Virág Emese – zongora

Horti Lilla – szoprán. A dalest legnehezebb, legigényesebb, komoly énektechnikai tudást igénylő Liszt- és a Széchényi Imre- dalokat fölényes ének- és zeneismeret birtokában abszolválta (ugyancsak kotta nélkül), bemutatva ragyogó, biztosan vivő szopránját, mely minden regiszterben szinte kiforrott, és megcsillogtatta azokat az énektechnikai eszközeit is, melyek révén bámulatos hatást tud elérni a más-más énekstílust igénylő előadásával, hogy a kifejezés szolgálatába állítja meglévő eszköztára gazdagságát. Ezekkel már most biztos sikerre viszi az előadandó akár dalokat, melyeket tegnap este is magával hozott és elénekelt nekünk, ahogyan dicséretes teljesítményt nyújtott a tavalyi operavizsgán is, és nemrég a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny döntőjében elért sikere sem elhallgatni való: az egyetlen magyar versenyző, Horti Lilla a II. díjat érdemelte ki!
Már megismerve a tehetsége kibontakozását, talán nem merészség kijelenti, Horti Lillát nagy szoprán ígéretnek tartom, és ezt a megelőlegezett bizalmat beléhelyezem: a benne meglévő kedvező adottságokra és képességekre alapozva és kiaknázva, a jövőben kamatoztatni akár már az operaszínpadokon is megkísérli, amit nemsokára bizonyíthat is az Operaházban, márciusban a Pikk dáma Mása szerepében való bemutatkozásával.

Horti Lilla ezeket a dalokat énekelte tegnap este a Rádió Márványtermében – abszolút perfekten:

Széchényi Imre: Nachtgruss – Éjszakai üdvözlet
Liszt Ferenc: Freudvoll und leidvoll – 1. változat – Örömmel és bánattal
Széchényi Imre: Ja, Winter war’s - Igen, tél volt
Liszt Ferenc: Die Loreley – A Loreley
Széchényi Imre: Là bas – Ott lenn
Széchényi Imre: Si j’étais petit oiseau – Ha kismadár volnék
Liszt Ferenc: O quand je dors… – 2. változat - Ha álmom mély…
Széchényi Imre: Lieto amor – Boldog szerelem

És a ráadás-tercettben: Széchényi Imre: Es fällt ein Stern herunter – Lehullott egy csillag”

 

Olvasva az előző hozzászólásokat, egyre jobban kíváncsi vagyok a Művésznőre már mint az operaénekesnőre is: operaszínpadon operaszerepben mit tud, mire képes, mire alkalmas, mit bizonyít(hat)ott már  (mit még nem). A jövő titkait fűrkészni jó lenne...

1044   david28 • előzmény1039 2018-03-17 14:57:52

Köszönöm a bókot, de azért van mit fejlődni még (s itt most csak a szellemre gondoltam persze, haha ;)))

1043   david28 • előzmény1038 2018-03-17 14:56:52
1042   david28 • előzmény1038 2018-03-17 14:56:48

Drámai, hát Misurához képest lehet, de na. :D Én egy potenciális (!) spintot hallottam (de annyira nem hallottam sokszor, gyorsan hozzáteszem) - abból viszont egy ígéreteset (nagyon gyenge színészi játékkal), nem kéne elrontani ilyen korán. Kíváncsi leszek a következő Marton énekversenyre, vajon melyik tanítványa nyeri majd meg :D

1041   david28 • előzmény1040 2018-03-17 14:52:30

Sass Sylvia egyik legnagyobb rajongója, úgyhogy óvakodj az eretnektől ;)

1040   telramund 2018-03-17 14:16:45

Ki vagy Te Dávid 28?:):):):)

1039   parampampoli • előzmény1037 2018-03-17 11:09:25

David28, te egy igen szellemes fickó vagy. (Jó füllel.) -:)))

1038   parampampoli • előzmény1037 2018-03-17 10:47:41

Horti Lilla figyelemre méltó hang volt növendék korában, veszélyes technikai hibákkal. Ezeknek a technikai hibáknak az az általános természete, hogy ha nem küszöbölik ki őket azonnal, akkor öt év múlva 5x, 10 év múlva 10x akkora hibáknak fognak hallatszani. Horti Lilla a vizsgáin is, a Marton versenyen is folyamatosan forszírozva és disztonálva énekelt (magyarul: folyamatosan alacsonyan),mivel, úgy tűnik, fejébe vette (vagy tették), hogy ő egy nagy drámai szoprán már most is, de mindenképpen az lesz. Jövőre, mint hírlik, ő lesz Manon Lescaut. Aki ismeri a szerepet, tudja, hogy az nem Mimi, hanem annak sokszoros többszöröse. A 3-4. felvonás iszonyatosan nehéz és megterhelő, drámai szoprán feladat. Horti Lilla, félek, és bár ne legyen igazam, a magyar szoprán temető legújabb áldozata lesz.

1037   david28 • előzmény1034 2018-03-17 08:56:59

Nem, valóban nem csak itt, például nem jártam még Rómában, elvileg két hónap múlva utazom, ott is új leszek. Meg a Pólus Centerben is, mert ott sem voltam még.

Az interjút és az újságíró hibáit ki lehet elemezni betűről betûre (nyilvánvalóan vannak is), de érdemes Horti Lillával egy felvett beszélgetős interjúra rákeresni, ahol kb. olyan árnyalt és sokrétű személyiségről tett tanúbizonyságot, hogy egy lírai tenor is megirigyelhetné. :) :) Persze, előlegezzük meg neki, hogy fiatal es tapasztalatlan; én is az vagyok, mégse nyilatkoznék sületlenségeket és ennyire semmitmondó frázisokat - talán, mint a könnyűzenei énekeseknél, kéne neki is egy menedzser (nincs?), aki felkészíti az interjúkra. De énekelni tud, végülis ez a lényeg.

1036   IVA • előzmény1026 2018-03-17 03:21:09

A címbeli idézet nem is szerepel az interjú szövegében! A riporter költése vagy félrevezető összegzése.
Egyébként a megfelelő kontextusban (pl. „Úgy érzem, ...” főmondattal indítva) nem szerénytelenség, hiszen az alkalmatlanság kétségében nem lehet színpadra lépni, vagy eltölteni egy pályát.

1035   IVA • előzmény1027 2018-03-17 03:10:47

Hadd vegyem védelmembe ennek az interjúnak az alapján Horti Lillát, akivel én is csak egy Mimit láttam decemberben.
Előbb hangzik el a riporter kérdése, utána a riportalany válasza. Aztán a riporter dolga megszerkeszteni az interjút, úgy, hogy a válaszok tartalma és stílusa hamisítatlan maradjon, de szabatossá teheti a mondatokat, és korrigálhat olyan bakikat, amelyek abból erednek, hogy egy muzsikusnak nem a nyelvkincs az önkifejezési eszköze. (Kivétel persze ebben is akad.)
Ha az énekes, korlátozott kifejezési készségével, olyasmit mond, hogy „elvarázsolt művészegyéniségem mellett”, a riporternek kötelessége tisztázni vele, mire gondol pontosan, mert így ennek nincs értelme és az olvasót arra a (bizonnyal) téves következtetésre juttatja, hogy az énekes szemérmetlenül el van ájulva magától.
Kezdő énekestől azt kérdezni, hogy feladatának tartja-e a közönség nevelését, olyan otromba ostobaság, amire nem lehet intelligens választ adni. Sajnos a gyakorlatlan riportalany nem képes csattanósan visszautasítani a buta kérdést. Nem hiszem, hogy létezik olyan énekes, aki a közönségnevelés küldetésével énekel el egy dalt vagy egy szerepet, vállal el vagy utasít vissza egy feladatot. Ez üres újságírói közhely.
Ugyanígy sajnos a többi kérdés is felelős a nem túl meggyőző válaszokért.

1034   IVA • előzmény1032 2018-03-17 02:33:17

Nem csak itt vagy még új...

1033   IVA • előzmény1031 2018-03-17 02:32:14

Sajnos a Házy Erzsébettel készitett összes rádió-, hanglemez- és tv-felvétel nem reprezentálja (pontosabban félrereprezentálja) az énekesnő operai és operett-beli munkásságának arányát.
Kevés teljes operafelvétel készült vele. Amikor pályájának csúcsára jutott és birtokba vette nagy szerepeit, a Magyar Rádió vagy a Hanglemezgyártó Vállalat már elkészítette a népszerű operák teljes felvételeit, az előző generáció szopránjaival (Mimi: Mátyás Mária; Cso-cso-szán, Liù: Szecsődi Irén; Tatjána: Osváth Júlia; Antónia: Orosz Júlia), és csak kivételesen fordult elő, hogy énekesek vagy karmesterek kedvéért új magyar felvétel készüljön. Házynak voltaképpen csak a Manon Lescaut és kortárs operák komplett felvételére volt lehetősége.

Poulenc Az emberi hang című egyszemélyes operájának 1976-ban készült, Vámos László rendezte tv-változatára emlékszel.

1032   david28 • előzmény1030 2018-03-17 00:50:09

De köszönöm a tippet, rákeresek a topikra (új vagyok még itt:)).

1031   david28 • előzmény1030 2018-03-17 00:45:11

Igazad van, rosszul fogalmaztam: nagyrészt operettfelvételek TALÁLHATÓAK meg tőle. Legalábbis én a youtubeon és a Spotify-on inkább azokat találtam (sajnos a szüleim nem hallgattak operát, 20 évesen ismerkedtem meg zenei tanulmányaimmal párhuzamosan a műfajjal, így lemezeim abból az időből nincsenek). Egy antikváriumban találtam egy árialemezt tőle, az van meg nekem. Ami még érdekes, hogy sok kortárs operában is jelen volt, nem jut eszembe a címe annak, amit még régebben láttam vele, egy telefonba énekelt szinte végig. Az egész nőt körüllengte valami misztikum és drámaiság, ill azon kevés felvételen amit láttam, nekem úgy tűnt, mintha színészileg jobb lenne kortársai nagyobb részénél.

1030   IVA • előzmény1028 2018-03-17 00:38:00

Kedves David28, van ezen a fórumon egy Házy Erzsébet művészete és pályája című topic. Elég tallóznod benne egy kicsit, és tapasztalni fogod, hogy Házy nem jelentéktelen mértékben, de mégiscsak mellékesen játszott operettekben. Nem túl hosszú, de nagy ívű pályáját elsősorban operai szerepei, operaházi működése határozta meg.

1029   parampampoli • előzmény1027 2018-03-16 23:49:55

-:))))))

1028   david28 • előzmény1026 2018-03-16 23:21:20

A kedvenceim egyébként: maradok örökre Sass Sylvia híve elsősorban. Mindig is szerettem az olyan énekeseket, akik mernek kockázatokat vállalni és az addig kialakult trendekkel szembemenni, ami belőle jött, az mind igaz és őszinte volt. Minden szerepe, minden hangja, még a túlzásai is. Kezdve a Traviatától a Saloméig, sajnos utóbbit nem láthattam (1990-ben születtem) és nincs fent sehol. Nedda, Judit szerepében elvarázsolt, az általam nagyon nem szeretett operett műfaj általa énekelt dalait mindig szívesen hallgatom, sötétebb színű hangja az operettes világos cukormázba életet vitt számomra. Nem drámai szoprán, sokkal inkább egy spinto, akinek csodálatos líraisága drámai erővel ötvöződött. Azonkívül nagyon mély érzésű, fantasztikusan színes lelkületű ember, szóval nekem ő a kedvencem.

Egyébként nagyon szeretem még Tiszay Magdát, aki nagyon-nagyon kevés altunk egyike volt egy egészen gyönyörű tónussal, sajnos kevés felvétel maradt fent tőle. Palánkay Klára izgalmas, egyedi hangszíne miatt. Házy Erzsébet is egy nagyon jó hang volt és egy érdekes személyiség, de sajnos inkább operettekben játszott. Melis György számomra A bariton, a fantasztikus Svéd Sándorral együtt, de talán előbbi mégis közelebb áll a szívemhez. Székely Mihályt szerintem mondanom sem kell, de basszusok közül talán Polgár László nagyobb kedvenc. Az újak közül László Boldizsár a kedvenc tenorom (nem, nem Fekete Attila, mint mindenkinek :D), Mester Viktória és Schöck Atala a mezzoszopránok közül, az altba hajló Fodor Bernadett ill a sokat méltatott Vörös Szilvia is nagy reménység, szopránok közül pedig nagyon magasan Kolonits Klára - és a sajnos igen keveset foglalkoztatott Bakonyi Anikó, valamint a kedvenc szerintem "eltévedt drámai (igazából Falcon) szoprán"-om, Wiedemann Bernadett. Az inkább basszbariton Palerdi Andrást is kedvelem. Nagyra becsülöm még Hamari Júliát, Lukács Gyöngyit (bár ők már nem annyira "újak"), hu nem tudom kit hagytam ki, de sokan vannak még. Ja, és ezek csak a magyarok :D

1027   david28 • előzmény1026 2018-03-16 23:21:12

Horti Lilla nem volt rossz Mimiként, a nagy szavakhoz azonban ez még kevés. De egy interjú alapján amit láttam vele, nála nem áll fenn az a probléma, amivel pl Lukács Gyöngyit riogatták a pályája elején, hogy talán túl intelligens erre a pályára :D

1026   parampampoli • előzmény1024 2018-03-16 22:50:26

Milyen kis szerény, mint az ibolya. Egyenesen erre született... ezt majd meglátjuk, mondjuk 20 év múlva.

1025   Búbánat 2018-03-16 21:10:37

Sümegi Eszter nyilatkozata Kossuth-díjának átvételét követően:

“Fantasztikusan jó érzés, hogy a legmagasabb állami szinten is elismerésre méltónak találták az elmúlt 25 év munkáját” – mondta Sümegi Eszter az MTI-nek.

Hozzátette: az utóbbi 8-10 évben lehetősége volt olyan művekben szerepeket, főszerepeket énekelni, amelyeket ritkán vagy még sosem játszott a dalszínház. Ilyenek például a Richard Strauss-operák vagy a különleges Verdi-művek, s ennek ő részese lehetett.

Elmondta, hogy mindig nehezebb volt Magyarországon magyaroknak énekelni, mert a meghatottságtól nehezebb a szíve, sokkal személyesebb érzésként éli meg az itthoni fellépéseket. “Mégis megéri ezt az utat bejárni, mert csodálatos dolog itthon énekelni” – hangsúlyozta.

Kedvenc szerepeként az Aidát említette, amelyet még 13 éves korában hallott először, ez volt az “első operai érintése”. A művészetet a legcsodálatosabb hivatásnak nevezte, hiszen ennek eszközeivel valamennyit visszaadhat a közönségnek a “föntről kapott” tehetségből, de mindehhez művészi alázatra is nagy szükség van – mutatott rá, hozzátéve: ha valakiből miatta vált zenekedvelő, operaszerető ember, akkor már megérte csinálni.

Mindig a közönség volt az első – emelte ki Sümegi Eszter, aki szenvedélyként éli meg a különböző szerepek megformálását és fantasztikusnak tartja a művek színpadig eljutó folyamatát.

A művész jelenleg párhuzamosan készül két főszerepre Eugen d’Albert A hegyek alján című koncertszerű előadásában és Verdi Az álarcosbáljában.

/Színház.org; MTI /

1024   Búbánat 2018-02-11 19:56:06

Horti Lilla: „Erre a pályára születtem”

Hózsa Zsófia

FIGARO

2018.02.10. 10:06

Horti Lilla neve a 2016-os Marton Éva Énekverseny óta minden zenekedvelő fülében ismerősen cseng. Azóta már főszerepet is énekelt az Erkel Színházban, a naptára tele van fellépésekkel, és továbbra is hallgatója a Zeneakadémiának. A sűrű napok rohanásában mégis jutott ideje egy beszélgetésre – színészetről, legendás tanárairól, a közönség iránti felelősségről, szerepekről és célokról. 

A Figaro interjúja.

 

1023   Beatrice 2018-02-07 12:40:53

Kováts Kolos 70 éves lett. Isten éltesse!

Fidelio

Opera-világ

1022   Búbánat 2018-01-20 09:23:52

Bartók Rádió ma 17:00 – 17:42

Pászthy Júlia énekelhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Zong. km. Garam Zsuzsa


1. Haydn: a) A kunyhó, b) Viszonzott szerelem

2. Mozart: a) A gyermekjáték, b) A varázsló, c) Alkonyat, d) Az ibolya

3. Schubert: a) Az ifjú apáca, b) Hullámok hátán, c) Margit a rokkánál, d) Tavaszi üdvözlet

 4. R. Strauss: Ophelia három éneke - a) Hogy ismerem én meg, b) Holnap Szent Bálint napja lesz, c) Vitték födetlen arccal őt,

 (22-es stúdió, 1984. február 24.

1021   Búbánat 2018-01-13 09:25:43

Bartók Rádió sugározza ma délután

16.52 – 17.34 Misura Zsuzsa énekel
 

1. Wagner: Wesendonk dalok - a) Az angyal, b) Csendesen állj!, c) A melegházban, d) Fájdalmak, e) Álmok

 (zong. km. P. Szabó Anikó - 22-es stúdió, 1994. március 30.)

 2. R. Strauss: Négy utolsó ének - a) Tavasz, b) Szeptember, c) Lefekvés előtt, d) Alkony

(zong. km. Patkó József - 6-os stúdió, 1995. augusztus 16.)

1020   telramund • előzmény1019 2018-01-06 14:04:53

Kár!

1019   Búbánat • előzmény1018 2018-01-06 12:32:22

Sajnos, a Nők Lapja Kincses Veronikával készült interjújának befejező része nincs fent az interneten.

1018   Búbánat 2018-01-06 10:16:50

„Egye fene a karriert!” – Közeli Kincses Veronikával

Zeneiskola, gyermekkórus, konzervatórium, Zeneakadémia – Kincses Veronika egyenes úton jutott el az operák világába, hogy ott olyan remek szerepeket énekelhessen el, mint a Bohéméletből Mimi vagy a Pillangókisasszony.

Szegő Andrással viszont nem csak a szerepeiről beszélgetett a Kossuth-díjas opera-énekesnő.

https://noklapja.nlcafe.hu › Interjú - 2017. jún. 22. 

– Néhány évvel ezelőtt elmentem a Gerbeaud előtt, és láttam, hogy ott ül a teraszon, két ugyancsak világhírű kolléganőjével, az asztalon pedig vagy harminc csodásabbnál csodásabb sütemény tornyosult.

– Ez így túlzás! Mindössze három volt…

– Naa! Veronika, drága…

– Mármint fejenként három!

– Így stimmel! És látva enyhe döbbenetemet, azt mondta, hogy az egyik rendező kicsit illetlen megjegyzést tett a testsúlyukra, és ezért most hirtelen felindultságukban éppen „bosszút esznek”.

– Hát, igen… Persze az is lehet, hogy érdemesebb lett volna kicsit megbocsátóbbnak lenni, átsiklani bizonyos sérelmek felett, és ritkábban bosszúülőnek lenni, valamely Opera körüli cukrászda mélyén… Nemrég műteni kellett. De ez egyébként is énekesbetegség.

– Miért?

– Egyrészt lejtős színpadon kell le- és feljárkálnunk, másrészt előadáson és főleg a próbákon sokat kell állni, no meg a színpadi, különösen a korhű cipők inkább a látványt, semmint a láb kényelmét szolgálják. Hát igen! Ahogyan a nagy heroina, Birgit Nilsson fogalmazta: „Főként lábakkal kell bírni ezt a szakmát! A hang csak ezután következik!”

– Igen, igen, de Nilsson a pályáját befejezve kiábrándulttá, keserűvé vált, ön viszont változatlanul vidám és ragyog.

– Nilssonnak szinte kizárólag a pálya jelentette az életet. Olyan magasságokba jutott, mint rajta kívül alig, utána viszont kevés maradt neki, ami örömöt szerzett volna. Én akadémistaként szerelmes lettem, összeházasodtunk, és rövidesen áldott állapotba kerültem. A környezetemben sokan aggódni kezdtek: te jó ég, mi lesz az ígéretesen induló karriereddel?! Én meg azt mondtam, hogy ha választanom kell a kettő között, akkor egye fene a karriert! Nincs az a fényes pályafutás, ami számomra jelenthetne annyit, mint a szívem alatt hordott kis magzat! Az operaszakos vizsgámat már három hónapos terhesen tettem le. A Pillangókisasszony második felvonását kellett énekelnem, és emlékszem, milyen túlcsorduló érzelmesség töltött el, a hasamban hordott gyermekem iránti szeretet, szerelem, teljes odaadás, talán ez is hozzájárulhatott, hogy ezzel a szereppel tudtam leginkább azonosulni végig a pályám során.

– De ez fordítva is igaz: a nemzetközi kritika önt tartja az elmúlt fél évszázad világszerte legnagyobb Madame Butterflyjának…

– A Mimi alakításom akkor nem is tetszett?!

– Na, az számomra a csoda volt, amikor Pavarottival énekelte! A harmadik felvonásban arról szól a kettősük, hogy milyen beteg Mimi, hogyan sorvad a teste, ön meg ott állt – hogy is mondjam, hát… – nem sorvadozva, mégis tökéletesen hiteles volt, és az élet elmúlását éreztem alakításában.

– Akkor tetszettem?

– El voltam ragadtatva! Sőt azóta is…

– Nekem meggyőződésem, hogy a pályám során nagyon sok előnyöm származott abból, hogy lényegében anyaként indult a karrierem. Gergő fiam születése után szebb, teltebb lett az énekhangom. Az énekes a testével-lelkével énekel, és ha azt szabadnak érzi, önfeledtnek, ha nincsenek szorongásai, hogy vajon mit is hoz az élet, akkor az kinyitja a hangszálait is. Emellett roppant sokat jelentett az esetleges rosszabb időszakaimban is, amikor valami szétesettebb előadás vagy belső purparlé után hazaérkeztem, és nem rágódtam azon tovább, hanem betakartam, megpuszilgattam, simogathattam a gyerekemet, és ehhez képest már egészen pitiáner dolgoknak éreztem holmi belső rivalizálást vagy rossz karmesteri beintést!

– Nem is fordult elő soha, hogy ütközött a kettő?

– Egyszer volt… igen. És rosszul döntöttem. Kicsi volt a fiam, amikor kaptam egy ösztöndíjat a legendás római Santa Cecilia Akadémiára! Az akkoriban fantasztikus lehetőség volt, a férjem is azt mondta, hogy menjek okvetlenül, ezt nem szabad elszalasztani, ő majd vigyáz a gyerekre. És én elcsábultam. Ezerszer megbántam, és azóta is sajnálom. Tény, hogy rengeteget tanultam, de még annál is többet sírtam, hogy nem lehetek a fiammal. Amint tudtam, hazaszöktem. Annál megrázóbb élményem nem volt, mint amikor megérkeztem, és Gergő gyanúsan nézett: ki is ez a néni?! Majd meghasadt a szívem. Ez azóta is örök lelkiismeret-furdalás számomra. Még mostanában is szóba hozom olykor a szívfájdalmamat. Szerencsére a fiam azt mondja, nem is emlékszik erre az időszakra, de ha mégis maradt volna benne valami hiányérzet, azt is már rég megbocsátotta…

– Ön könnyen megbocsát?

A választ és az interjú folytatását a Nők Lapja 2017/25. számában olvasható el.

Szöveg: Szegő András

1017   Búbánat 2017-12-30 22:16:28

Ma éjjel: december 30., 22:34 – 23.30

Az opera világa

Karácsonyi vendégségben a Szvétek László-Gál Erika operaénekes házaspár családjánál

szerkesztő-riporter: Magyar Kornél

(A Katolikus Rádió 2017. december 24., vasárnap 20:04-21.00 adásának ismétlése)

 

1016   parampampoli • előzmény1015 2017-12-30 20:32:54

Fokanov az előző szezonban olyan Tomszkijokat énekelt a Pikk dámában, hogy lehidaltam tőle. Nagyszerű énekes volt és ma is az!

1015   Heiner Lajos • előzmény1013 2017-12-30 15:30:45

Köszönet ezért a közzétételért. Lehet, hogy Fokanov nem egy katartikus kisugárzású énekes, de muzikalitása, egyenletes színvonalú teljesítménye elismerést érdemel. Időnként úgy érzem, nem becsüljük meg eléggé.

1014   Búbánat 2017-12-30 11:59:40

Ma: 17.00 – 18.10 Bartók Rádió

Világjáró művészeinkhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Sümegi Eszter énekel, Lugosi Anna zongorázik


Magyar zeneszerzők dalai


Liszt, Erkel, Mosonyi, Mihalovics, Hubay, Bartók, és Kodály művei


(Márványterem, 2017. december 19.)

1013   Búbánat 2017-12-22 15:49:06

„Szerelmes lettem az Operaházba”

Idén ünnepelte huszonöt éves operaházi jubileumát Fokanov Anatolij, akit tanárai már a pályája elején az olasz baritonszerepek felé irányítottak. Rigoletto, Scarpia és Germont megformálójának 2017 a meglepetések éve volt.”

Interjút olvashatunk Fokanovval az Opera magazin 2017. november-decemberi számában. (Molnár Kinga)

„[…] nagyon meghatott, ahogy a huszonöt éves jubileumomat ünnepelték. Az Erkel Színházban egy Rigoletto-előadás után bejött a színpadra Ókovács Szilveszter főigazgató, köszöntött, tortát toltak be tűzijátékkal, és a közönség felállva énekelt – nekem.  Nem is értettem igazán, hogy mi történik körülöttem! Ez a sok elismerés annak a jele is lehetne, hogy egy pálya lezárult, de szerencsére nem így van. Október 30-án Verdi Stiffeliojában Stankar tábornok szerepét énekeltem, amit először formáltam meg, novemberben pedig Győrben léptem fel Verdi Requiemjében. Decembertől februárig az Erkel Színházban a Traviatában Germontként, a Toscában Scarpiaként leszek látható-hallható, és külföldi megbízásokról is tárgyalok. Továbbra is a művészi munkámmal igyekszem meghálálni a felém áradó sok-sok szeretetet.”

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Manon Lescaut

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Liszt Múzeum

Xuesha Hu (zongora)
LISZT: 11. magyar rapszódia, S. 244/11
LISZT: Spanyol rapszódia, S. 254
LISZT: Obermann völgye, Zarándokévek I., Svájc, S. 160
LISZT: Dante szonáta, Zarándokévek II., Itália, S. 161

14:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Katayama Dozan (Shakuhachi)
Koto-Shakuhachi együttes
Anima Musicae Kamarazenekar
vez.: Antal Mátyás
DOZAN KATAYAMA: Sakura Quartet
DOZAN KATAYAMA: Kokiriko no Kaze
DOHNÁNYI - SITKOVETSKY: Szerenád
MICHIO MIYAGI: - Haru No Umi (Spring Sea)
MINORU MIKI: Lotus Concert
DOPPLER:Hungarian Pastorale Fantasie op.26

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Juniki Anna (szoprán), Katona Ágnes Ariadné (fuvola), Boldog-Nagy Zsófia (csembaló)
Bartha Lóránd (próza)
"Hangulatkoncert"
Pengető billentyűk - Vibe a 17-18. századból
J.S. BACH: D-dúr toccata, BWV 912
A. SCARLATTI: Ardo e' ver per te d'amore
SIRET: Második szvit
STORACE: Passacaglia
TAKEMITSU: Rain Dreaming

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
HAYDN: 59. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:74 („Lovas”)
Meier Eveline, Agárdi Anette (hegedű), Lakatos Vivien (brácsa), Nagy Róbert (cselló)
MOZART: 19. (C-dúr) vonósnégyes, K. 465 („Disszonancia”)
Eveline Meier, Hoang Ho Khanh Van (hegedű), Li Ke (brácsa), Kristina Vocetková (cselló)
RACHMANINOV: 2. (d-moll) zongoratrió, op. 9 („Elégikus”)
Matous Peruska (hegedű), Kristina Vocetkova (cselló), Jan Vojtek (zongora)

18:00 : Budapest
Nádor Terem

Ittzés Gergely (fuvola), Monostori Gábor (zongora), Zétényi Tamás (cselló)
A darabról bevezető előadást tart: Sándor László
SÁNDOR LÁSZLÓ: Korálfantázia virágokkal

18:00 : Budapest
Szent Imre Gimnázium Díszterme

A Budapesti Vonósok és a Weiner Leó Konzervatórium ifjú szólistáinak közös koncertje
Műsor:
MARCELLO: d-moll Concerto II-I. tétel
Holes Éva – oboa
MOZART: A-dúr hegedűverseny K. 219, I.tétel
Réthy Lilla – hegedű
CASTELNUOVO TEDESCO: D-dúr Cocerto op.99, III. tétel
Csíki Janka – gitár
HIDAS FRIGYES: Florida Concerto I-II. tétel, Versenymű két harsonára
Ruzsányi István és Nok Roland – harsona
HAYDN: C-dúr oboaverseny Hob.VIIg:C1 I. tétel
Ozsváth Dorottya – oboa
PONCE: Concerto del Sur III. tétel
Riesz Péter - gitár
WIENIAWSKI: D - dúr Polonéz op. 4, I. tétel
Szabó Gergely – hegedű
TELEMANN: D-dúr szonáta -koncert
Pusztaszegi Ákos, Huszti Boldizsár – trombita
Felkészítő tanárok: Kerényi Judit, Fejérváriné Németh Zsuzsa, Kató Árpád, Foltyn Péter, Monoki Attila, Kis András

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Ando Yuki (ének)
Gaján Evelin (oboa), Kitatani Mariko (hegedű), Holló Mariann (zongora, orgona)
Ando Yuki ének diplomakoncertje
J.S. BACH: Magnificat, BWV 243 – Quia respexit
GRIEG: A szív melódiái, op. 5 – 3. Ich liebe dich
GRIEG: Hat dal, op. 48 – 3. Lauf der Welt, 6. Ein Traum
LISZT: Kling leise, mein Lied
LISZT: Oh, quand je dors
LISZT: Benedetto sia'l giorno (47. Petrarca-szonett)
R. STRAUSS: Nyolc költemény Hermann von Gilm verseire az Utolsó levelekből, op. 10 – 3. Die Nacht
R. STRAUSS: Öt kis dal, op. 69 – 5. Schlechtes Wetter
R. STRAUSS: Das Rosenband
R. STRAUSS: Négy dal, op. 27 – 4. Morgen
R. STRAUSS: Hat dal, op. 17 – 2. Ständchen
ELGAR: „The sun goeth down” – ária A királyság című oratóriumból

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Veronika Eberle (hegedű), Tabea Zimmermann (brácsa), Christoph Richter (cselló), Zempléni Szabolcs (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
"Összkiadás élőben"
Schumann zongorás kamarazenéja/5
SCHUMANN: Meseképek, op. 113
SCHUMANN: 3. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, WoO27
SCHUMANN: Adagio és Allegro, op. 70
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Pillangókisasszony

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Frankó Tünde, Kun Ágnes Anna, Gulyásik Attila (ének)
Kassai Franciska előadóművész
Neumark Zoltán (zongora)
Szerkesztő, műsorvezető: Baranyi Ferenc
"Mediterrán május"
Olasz, francia, spanyol áriák, operettdalok, mindenféle énekek

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Agata Szymczewska (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
WEINER: Pasztorál, fantázia és fúga
GÓRECKI: Concerto - Notturno hegedűre és vonószenekarra
LISZT: 2. magyar rapszódia
DEBUSSY: Vonósnégyes – vonószenekari változat
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Nika Gorič (szoprán)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
VILLA-LOBOS: I. Sinfonietta(A memória de Mozart)
MOZART: “Pupilleamate“ - Cecilius áriája (Lucio Silla)„Schon lacht der holde Frühling“– koncertária, K.580
VILLA-LOBOS: Bachianas brasileiras No.5
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1919)
A mai nap
született:
1928 • Hidas Frigyes, zeneszerző († 2007)
1929 • Beverly Sills, énekes († 2007)
elhunyt:
1934 • Gustav Holst, zeneszerző (sz. 1874)