8279 Beatrice 2026-05-27 01:29:01
Zéta Don Giovanni-kritikájához egy kis kommentár:
A május 10-i, délelőtti előadást láttam, érdeklődésem fókuszában Balga Gabriella állt, aki, ha jól sejtem, most debütált Donna Anna szerepében. Az opera elején meg közepén, Zétához hasonlóan, én is kicsit vacilláltam a művésznő hangi alakításának megítélésében. Végül is jó volt, de nem kiugróan az. Aztán jött az utolsó ária (Non mi dir), és ott eltűntek a kételyeim, nagyszerűnek találtam az ária előadását (pedig Gruberován és Kolonitson edződtem Donna Annát illetően).
Az említett délelőtti előadás napján volt egy délutáni Mozart-program is, amelyben Balga Gabriella szintén fellépett, több áriával, kettőben nadrágszerepben. Szerintem kiváló volt, de talán nem szerencsés valakit ennyire csúcsra járatni, még ha egy ilyen jó technikájú és viszonylag fiatal énekes meg is tudja csinálni a bravúrt.
Balga Gabriellát időnként kritizálják amiatt, hogy váltogatja a fachokat. Én személy szerint egy picit jobban szeretem, ha mezzo szólamot énekel, mert akkor ott vannak fölötte a magas felhangok, amelyek olyan gazdaggá teszik a hangzását (a művésznő hangja igen felhangdús, ez mindig segítette a hangja hallhatóságát, bár ma már az "alaphangja" volumene is elég nagy). Ugyanakkor én aztán igazán nem akarnám neki előírni, hogy milyen fachban énekeljen, ezt neki kell eldöntenie. Nem hallok regisztertörést a hangjában. Szerintem ő azokra a hajdani, a XIX század első felében aktív énekesnőkre hajazhat, akik - amikor még nem különült el annyira a szoprán és a mezzo fach - mindkét fachba tartozó szerepben felléptek.
Visszatérve a Don Giovannihoz: szerintem ezért a rendezésért kár volt pénzt kiadni.
8278 Búbánat 2026-04-29 12:30:16
A minap a Müpában adott Kaufmann-koncert programján szereplő dalok-áriák közül anno Ilosfalvy Róbert többet felvett hanglemezre, de rádiófelvételeken is gyönyörködhetünk mesés, csengő, szép lírai tenorjában: Marica grófnő, A cigányszerelem, A mosoly országa, Bánk bán. Tehát, valóban volt alkalmunk összehasonlítani, összevetni a két énekművész repertoárjában egyaránt szereplő, a felsorolt művekből kiemelt részletek előadásbeli különbségeit és ezekből következtetéseket levonni...
A minap a Müpában adott Kaufmann-koncert programján szereplő dalok-áriák közül anno Ilosfalvy Róbert többet felvett hanglemezre, de rádiófelvételeken is gyönyörködhetünk mesés, csengő, szép lírai tenorjában: Marica grófnő, A cigányszerelem, A mosoly országa, Bánk bán. Tehát, valóban volt alkalmunk összehasonlítani, összevetni a két énekművész repertoárjában egyaránt szereplő, a felsorolt művekből kiemelt részletek előadásbeli különbségeit és ezekből következtetéseket levonni...
Ugyanakkor e slágerszámokat Ilosfalvy mellett Simándy József de különösen Udvardy Tibor tolmácsolásában ugyancsak nagyon szeretem hallgatni felvételeikről. Udvardy például A cárevics Volga-dalát utánozhatatlan szépséggel énekli - hozzá képest messze eltörpül az, amit Kaufmann ebben az áriában is felmutatni képes volt. Nicolai Gedda pedig számomra is: "fogalom". Univerzális hang. Mindenre képes, kiemelkedő, hangfenomén, aki az operettek felvételein is tündökletes hatást varázsolt. Lehár és Kálmán műveit különös előszeretettel énekelte lemezre. Csodáltam Őt is.
8277 lujza 2026-04-11 00:10:54 [Válasz erre: 8276 Hangyászsün 2026-04-10 12:36:58]
Ezt a WC-n ülést valamelyik Bunuel filmből lophatta el a rendező.
Ezt a WC-n ülést valamelyik Bunuel filmből lophatta el a rendező.
8276 Hangyászsün 2026-04-10 12:36:58 [Válasz erre: 8271 lujza 2026-04-09 23:11:32]
Schlingensief bayreuthi ámokfutásához képest ez kismiska. Bár erős versenytársak a szintén Bayreuthban a Lohengrinben felvonultatott fehér egér-/csuklyás patkány-kórus, netán az ugyanitt a biogázüzembe rakott Tannhäuser. Közönségdíjas nálam a csupán a nyitójelenetet bemutató videó a barcelonai (?) Álarcosbálról, amelyben keménykalapos, öltönyös, diplomatatáskás bürokraták ülnek a WC-n (nadrágban), újságot olvasva, így várva Gusztáv királyt.
Schlingensief bayreuthi ámokfutásához képest ez kismiska. Bár erős versenytársak a szintén Bayreuthban a Lohengrinben felvonultatott fehér egér-/csuklyás patkány-kórus, netán az ugyanitt a biogázüzembe rakott Tannhäuser. Közönségdíjas nálam a csupán a nyitójelenetet bemutató videó a barcelonai (?) Álarcosbálról, amelyben keménykalapos, öltönyös, diplomatatáskás bürokraták ülnek a WC-n (nadrágban), újságot olvasva, így várva Gusztáv királyt.
8275 Hangyászsün 2026-04-10 12:31:46 [Válasz erre: 8270 takatsa 2026-04-09 13:50:44]
Én 2 évvel ezelőtt, amikor a nyári Wagner-napokon vagy nem a Parsifal ment, vagy nem arra vettem jegyet. Zeneileg kellemes meglepetés volt*, a zenekar kiválóan teljesített (Főleg az Ütő-érában elszenvedett produkció rémes emlékével a fülemben!), a karmester, Michael Boder mindössze egy héttel későbbi halála pedig mélységesen megdöbbentett. *Különösen az itt többször is a sárga földig ledorongolt Szántó Andrea éneklésében nem tapasztaltam kivetnivalót. Idén júniusra megvan a jegyem. "Selig im Glauben!"
Én 2 évvel ezelőtt, amikor a nyári Wagner-napokon vagy nem a Parsifal ment, vagy nem arra vettem jegyet. Zeneileg kellemes meglepetés volt*, a zenekar kiválóan teljesített (Főleg az Ütő-érában elszenvedett produkció rémes emlékével a fülemben!), a karmester, Michael Boder mindössze egy héttel későbbi halála pedig mélységesen megdöbbentett. *Különösen az itt többször is a sárga földig ledorongolt Szántó Andrea éneklésében nem tapasztaltam kivetnivalót. Idén júniusra megvan a jegyem. "Selig im Glauben!"
8274 takatsa 2026-04-10 09:59:57 [Válasz erre: 8273 lento_barbaro 2026-04-10 09:04:15]
Én is pontosan ezt tettem, bár bevallom, megfordult fejemben a gondolat, hogy teszek még egy próbát, elmegyek harmadszor, de úgy, hogy a fülemet is befogom, de a végén nem vállaltam be ezt a kísérletet.
Én is pontosan ezt tettem, bár bevallom, megfordult fejemben a gondolat, hogy teszek még egy próbát, elmegyek harmadszor, de úgy, hogy a fülemet is befogom, de a végén nem vállaltam be ezt a kísérletet.
8273 lento_barbaro 2026-04-10 09:04:15
Plusz egy: mivel rajongója lettem a darabnak (és egy kor után az ember rendre azt féli, hogy az életében netán ez lesz az utolsó :-), megnéztem még abban az évben, amikor ez a rendezés bemutatkozott, utána egy évre rá, nagyrészt "becsukott szemmel", de idén nyárra már nekem is megvan a jegyem a MÜPÁ-ba.
Plusz egy: mivel rajongója lettem a darabnak (és egy kor után az ember rendre azt féli, hogy az életében netán ez lesz az utolsó :-), megnéztem még abban az évben, amikor ez a rendezés bemutatkozott, utána egy évre rá, nagyrészt "becsukott szemmel", de idén nyárra már nekem is megvan a jegyem a MÜPÁ-ba.
8271 lujza 2026-04-09 23:11:32 [Válasz erre: 8270 takatsa 2026-04-09 13:50:44]
Ezzel én is pontosan így vagyok. Bár én mindössze egyszer voltam képes elviselni a főrendező úr borzalmas alkotását, és amíg ez a rendezés futni fog, addig minden évben ki is fogom hagyni. És olvasva ezt a kritikát, igencsak jól teszem.
Ezzel én is pontosan így vagyok. Bár én mindössze egyszer voltam képes elviselni a főrendező úr borzalmas alkotását, és amíg ez a rendezés futni fog, addig minden évben ki is fogom hagyni. És olvasva ezt a kritikát, igencsak jól teszem.
8270 takatsa 2026-04-09 13:50:44
De kérdem én, tisztelettel, ki az, aki áprilisban beül egy operaházi Parsifálra, amikor júniusban két előadásban is megnézheti a müpában?
De kérdem én, tisztelettel, ki az, aki áprilisban beül egy operaházi Parsifálra, amikor júniusban két előadásban is megnézheti a müpában?
8269 Búbánat 2026-04-08 20:56:25 [Válasz erre: 8253 Búbánat 2026-03-14 12:15:10]
Kapcs. 8253. és 8252. sorszámok
"Muzsikuslegendák"
Boros Attila (1934. április 5. - 2026. március 10.) zenei szerkesztő, író és rádiós műsorvezető
Az emlékműsor elhangzott: Bartók Rádió, 2026. április 7., 18:00 - 19:00
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila
„Április 5-én töltötte volna be a 92. életévét Boros Attila. Nevét a Bartók rádió idősebb hallgatói nagyon jól ismerik. A fiatalabbak viszont nem biztos, hogy tudják ki ő. Mitől is Muzsikuslegenda? Először is nagyszerűen zongorázott, fiatal korában nagyon sokat vezényelt és rengeteg emberrel szerettette meg a zenét. A legnagyobb rádiós szakemberek egyike volt, aki könyveket is írt és fordított.”
Az adásban a bejátszott interjúk hangfelvételeiről Boros Attila hangja is szól; mesél életéről, családját ért gyermekkori traumákról, már korai zenei érdeklődéséről, színházi karmestertevékenységeiről, rádiós pályájának emlékezetes pillanatairól, legendás beszélgető-partnerekről, muzsikusokról, irodalmi vonzalmáról, Márai Sándorról, zenékről, modern operarendezésekről, neves rádiós személyekről - zenei illusztrációkat is hallunk.
Boros Attila temetése 2026. április 14-én 17 órakor lesz az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban. (1065 Budapest, Szent Teréz utca 1.);
Az adás visszahallgatható: ITT
Az adásban előforduló zenék:
Wagner: Az istenek alkonya – Gyászinduló (Berlini Filharmonikus Zenekart Wilhel Furtwangler vezényli)
Puccini: Pillangókisasszony – „Zümmögőkórus” (Londoni Covent Garden Operaház Énekkarát és Zenekarát Lamberto Gardelli vezényli)
Verdi: Rigoletto – a Mantuai herceg áriája, III. felv. „La donna e mobile” (Alfredo Kraus énekel, a Philharmonia Orchestrát Julius Rudel vezényli.)
Bartók Béla: Concerto – IV. tétel (A Chicagói Szimfonikus Zenekart Solti György vezényli)
Wagner: Trisztán és Izolda – Izolda szerelmi halála (Christa Ludwig énekel, a Philharmonia Zenekart Otto Klemperer vezényli)
Borogyin: A Közép-Ázsia pusztáin - a szimfonikus költemény befejező része (Suisse Romande Zenekart Ernest Ansermet vezényli)
Bizet: Gyermekjátékok – szvit „papás-mamás” tétele (Rohmann Imre és Szokolay Balázs négykezes zongorajátékában)
Gounod: Faust – Margit Ékszeráriája, III. felv. (Renée Fleming énekel, az Angol Kamarazenekart JeffreyTate vezényli)
8268 Hangyászsün 2026-03-27 00:42:28 [Válasz erre: 8267 lujza 2026-03-27 00:36:26]
Akkor felújítás miatt éppen zárva volt. Majd benézek a Merkerbe, hátha írnak valamit a Volksoper zuhanórepüléséről.
Akkor felújítás miatt éppen zárva volt. Majd benézek a Merkerbe, hátha írnak valamit a Volksoper zuhanórepüléséről.
8267 lujza 2026-03-27 00:36:26 [Válasz erre: 8263 Hangyászsün 2026-03-26 12:24:52]
A Volksoper mindig is csak a harmadik helyezett volt, a Theater an der Wien lényegesen jobb és érdekesebb tud lenni.
A Volksoper mindig is csak a harmadik helyezett volt, a Theater an der Wien lényegesen jobb és érdekesebb tud lenni.
8266 Edmond Dantes 2026-03-26 14:50:52 [Válasz erre: 8263 Hangyászsün 2026-03-26 12:24:52]
Hàt èn ehhez, bevallom, lusta vagyok. Riszpekt annak, aki ìgy elmèlyed.
Hàt èn ehhez, bevallom, lusta vagyok. Riszpekt annak, aki ìgy elmèlyed.
8265 Edmond Dantes 2026-03-26 14:43:03 [Válasz erre: 8262 takatsa 2026-03-26 11:45:24]
"Mindenki, aki meg akarja ismeri." Ezt az idèzetet A bölcsessèg könyvèből importàltad? Egyèbkènt gratula, te biztosan ismered, hiszen a szàmtalan feliratozàshoz valòban szüksèges az adott opera/k szövegismerete, ès nem àrt a szöveg-zene együttes tanulmànyozàsa.
"Mindenki, aki meg akarja ismeri." Ezt az idèzetet A bölcsessèg könyvèből importàltad? Egyèbkènt gratula, te biztosan ismered, hiszen a szàmtalan feliratozàshoz valòban szüksèges az adott opera/k szövegismerete, ès nem àrt a szöveg-zene együttes tanulmànyozàsa.
8264 Hangyászsün 2026-03-26 12:30:01 [Válasz erre: 8261 lujza 2026-03-26 01:49:30]
Főleg azok után, amit a háborús ünnepi játékokon műveltek a színpadon. Ha viszont elhagyjuk Sachs szózatát és a zárókórust, ott ér véget a történet, hogy a lovag nem akar mesterdalnok lenni (de Évike persze kell neki, az após vagyonába való beülésről nem is szólva). A dalárdán pedig ott marad a szégyenbélyeg.
Főleg azok után, amit a háborús ünnepi játékokon műveltek a színpadon. Ha viszont elhagyjuk Sachs szózatát és a zárókórust, ott ér véget a történet, hogy a lovag nem akar mesterdalnok lenni (de Évike persze kell neki, az após vagyonába való beülésről nem is szólva). A dalárdán pedig ott marad a szégyenbélyeg.
8263 Hangyászsün 2026-03-26 12:24:52 [Válasz erre: 8260 Edmond Dantes 2026-03-25 13:32:11]
Ha általam ismeretlen operáról van szó, igyekszem előtte meghallgatni és a szövegét elolvasni. Utoljára Britten: Halál Velencében c. búcsúművével jártam úgy, hogy csak jegyet váltottam rá 4 évvel ezelőtt a bécsi Volksoperben. Nagyon tetszett, bár szerintem ott is vannak üresjáratok, viszont a rendezés nagyon jó volt. Azóta a Merker Online szerint a STOP árnyékában rút kiskacsaként/Hamupipőkeként létező színházban is intendánscsere volt, egy holland nő (?) vette át a posztot, azóta woke-izmus, cancel culture, Judea Népe Felszab. Front, nők, férfiak, hermafroditák.
Ha általam ismeretlen operáról van szó, igyekszem előtte meghallgatni és a szövegét elolvasni. Utoljára Britten: Halál Velencében c. búcsúművével jártam úgy, hogy csak jegyet váltottam rá 4 évvel ezelőtt a bécsi Volksoperben. Nagyon tetszett, bár szerintem ott is vannak üresjáratok, viszont a rendezés nagyon jó volt. Azóta a Merker Online szerint a STOP árnyékában rút kiskacsaként/Hamupipőkeként létező színházban is intendánscsere volt, egy holland nő (?) vette át a posztot, azóta woke-izmus, cancel culture, Judea Népe Felszab. Front, nők, férfiak, hermafroditák.
8262 takatsa 2026-03-26 11:45:24 [Válasz erre: 8260 Edmond Dantes 2026-03-25 13:32:11]
Ugyan ki ismeri pontosan a Trisztán szövegét és szöveg-zene viszonyát?
Ugyan ki ismeri pontosan a Trisztán szövegét és szöveg-zene viszonyát?
Mindenki, aki meg akarja ismerni.
Amúgy az a Trisztán monológ, Wagner valaha írt legszebb "szövege".
8261 lujza 2026-03-26 01:49:30 [Válasz erre: 8260 Edmond Dantes 2026-03-25 13:32:11]
Egyetértek a Mesterdalnokok fináléjának feleslegességével, azt néha el is szokták hagyni. És valóban, a Trisztán első felvonásában Izolda dühöng túl sokat, a harmadikban pedig Trisztán szenved túl hosszan, de a szerző talán nem véletlenül írta így. De ahogy egy szoborból vagy festményből se szokás levágni részeket, talán egy operából se kéne, bár tudom, hogy más művekkel ezt olykor megteszik.
Egyetértek a Mesterdalnokok fináléjának feleslegességével, azt néha el is szokták hagyni. És valóban, a Trisztán első felvonásában Izolda dühöng túl sokat, a harmadikban pedig Trisztán szenved túl hosszan, de a szerző talán nem véletlenül írta így. De ahogy egy szoborból vagy festményből se szokás levágni részeket, talán egy operából se kéne, bár tudom, hogy más művekkel ezt olykor megteszik.
8260 Edmond Dantes 2026-03-25 13:32:11 [Válasz erre: 8257 Hangyászsün 2026-03-24 15:26:41]
Nekem az nagy kihívás, ha egy 4+ órás és nem pontosan ismert darabot pontos szövegértés nélkül ülök végig (Ugyan ki ismeri pontosan a Trisztán szövegét és szöveg-zene viszonyát?) A szóáradatot magam is megemlítettem szerényen a "bőbeszédű" jelzővel. Egyébként a Vorspiel-Liebestod "duett" zanzásitva bár, de úgyszólván összefoglalja a lényeget. Legutóbb Karita Mattilával hallottam pár éve NFZ-koncerten. A Mesterdalnokokkal pont fordított utat jártam be, mint te. Sokáig kedvenc Wagnerem volt (+Hollandi), bár nem sokszor láttam, de egyszer még Ridderbusch-al is. Most is kedvelem sok részletét (Vorspiel, Preislied, Prügelszene, kvintett, Wahn-monológ, Beckmesser vs Sachs-jelenet meg pár kórus: Wach auf!), de ma már nekem a Mesterdalnokok (is) hosszúú, a finálé pedig szinte taszít. Ez van.
Nekem az nagy kihívás, ha egy 4+ órás és nem pontosan ismert darabot pontos szövegértés nélkül ülök végig (Ugyan ki ismeri pontosan a Trisztán szövegét és szöveg-zene viszonyát?) A szóáradatot magam is megemlítettem szerényen a "bőbeszédű" jelzővel. Egyébként a Vorspiel-Liebestod "duett" zanzásitva bár, de úgyszólván összefoglalja a lényeget. Legutóbb Karita Mattilával hallottam pár éve NFZ-koncerten. A Mesterdalnokokkal pont fordított utat jártam be, mint te. Sokáig kedvenc Wagnerem volt (+Hollandi), bár nem sokszor láttam, de egyszer még Ridderbusch-al is. Most is kedvelem sok részletét (Vorspiel, Preislied, Prügelszene, kvintett, Wahn-monológ, Beckmesser vs Sachs-jelenet meg pár kórus: Wach auf!), de ma már nekem a Mesterdalnokok (is) hosszúú, a finálé pedig szinte taszít. Ez van.
8259 Edmond Dantes 2026-03-25 12:55:53 [Válasz erre: 8256 lujza 2026-03-24 01:17:13]
Látod 25 évvel a mannheimiek BTF-előadása után öreg fejjel mégis rászántam magam még egy Trisztánra ... nem bántam meg, pedig már 25 évvel ezelőtt sem voltam az a lázasan szerelemittas ifjonc :-) vagy talán sohasem?? akit elragad a szinte szakadatlan eksztázis. A kevesebb pedig néha több tud lenni. Hidd el, legalább a két szélső felvonásban nem ártana kis nyisszantás. Olyan sok mindent mondanak kétszer, mondanak kétszer, mondanak háromszor... Ja és szerintem jó(pofa) ötlet volt az angolkürt szóló/szólista színpadra állítása is fehér klepetusban. Sokkal kifejezőbb volt így, mint az árokban.
Látod 25 évvel a mannheimiek BTF-előadása után öreg fejjel mégis rászántam magam még egy Trisztánra ... nem bántam meg, pedig már 25 évvel ezelőtt sem voltam az a lázasan szerelemittas ifjonc :-) vagy talán sohasem?? akit elragad a szinte szakadatlan eksztázis. A kevesebb pedig néha több tud lenni. Hidd el, legalább a két szélső felvonásban nem ártana kis nyisszantás. Olyan sok mindent mondanak kétszer, mondanak kétszer, mondanak háromszor... Ja és szerintem jó(pofa) ötlet volt az angolkürt szóló/szólista színpadra állítása is fehér klepetusban. Sokkal kifejezőbb volt így, mint az árokban.
8258 Hangyászsün 2026-03-24 15:54:51 [Válasz erre: 8255 Edmond Dantes 2026-03-23 11:24:12]
Schlingensief általam többször hivatkozott Parsifaljában volt 2-2 címszereplő, Gurnemanz, Kundry és Amfortas. A "Regietheaternek" viszont éppen az a lényege, hogy új - néma - szereplőket hoz be, mint itt a Trisztánban és az előbbi példában, megváltoztatja a cselekményt, pl. a tavalyi grazi Trójaiakban, ahol a címszereplők nem fosztják ki Karthágót.
Schlingensief általam többször hivatkozott Parsifaljában volt 2-2 címszereplő, Gurnemanz, Kundry és Amfortas. A "Regietheaternek" viszont éppen az a lényege, hogy új - néma - szereplőket hoz be, mint itt a Trisztánban és az előbbi példában, megváltoztatja a cselekményt, pl. a tavalyi grazi Trójaiakban, ahol a címszereplők nem fosztják ki Karthágót.
8257 Hangyászsün 2026-03-24 15:26:41 [Válasz erre: 8255 Edmond Dantes 2026-03-23 11:24:12]
Nagy kihívás a szöveget olvasni, főleg a 2. felvonás szerelmi kettősének szóáradata alatt! A darab befogadását már az is megnehezíti, hogy ez a legstatikusabb a MESTER összes zenedrámája közül, a Parsifal hozzá képest akciófilm. Annyiban egyetértünk, hogy nagyon nehéz, ajánlatos megszerezni valamelyik felvételét és ha kínkeservesen is, részletekben meghallgatni. Felesleges rámutatni, mekkora jelentőséggel bír Wagner és az egyetemes zeneirodalom össztermésén belül, ami a harmóniai újításokat illeti. Én a Mesterdalnokokkal jártam kb. ugyanígy, míg kb. 15-16 évvel ezelőtt esett le nekem végre a tantusz.
Nagy kihívás a szöveget olvasni, főleg a 2. felvonás szerelmi kettősének szóáradata alatt! A darab befogadását már az is megnehezíti, hogy ez a legstatikusabb a MESTER összes zenedrámája közül, a Parsifal hozzá képest akciófilm. Annyiban egyetértünk, hogy nagyon nehéz, ajánlatos megszerezni valamelyik felvételét és ha kínkeservesen is, részletekben meghallgatni. Felesleges rámutatni, mekkora jelentőséggel bír Wagner és az egyetemes zeneirodalom össztermésén belül, ami a harmóniai újításokat illeti. Én a Mesterdalnokokkal jártam kb. ugyanígy, míg kb. 15-16 évvel ezelőtt esett le nekem végre a tantusz.
8256 lujza 2026-03-24 01:17:13 [Válasz erre: 8255 Edmond Dantes 2026-03-23 11:24:12]
Már eleve Wagnerhez, de különösen a Trisztánhoz mindenki másképp viszonyul. Engem első hallásra elvarázsolt, még a régi Operában, azt se tudom, kik énekeltek benne, csak minden porcikámmal hallgattam a zenét. Húzni belőle istenkísértés lenne, aki nem szereti, inkább ne hallgassa. Ha a mannheimiek előadása se fogott meg, akkor tényleg nem Neked való ez a mű. Igazad van, a ruhák nem egészen illettek össze a modern rendezéssel, de olyan szépek voltak, hogy ez engem cseppet se zavart.
Már eleve Wagnerhez, de különösen a Trisztánhoz mindenki másképp viszonyul. Engem első hallásra elvarázsolt, még a régi Operában, azt se tudom, kik énekeltek benne, csak minden porcikámmal hallgattam a zenét. Húzni belőle istenkísértés lenne, aki nem szereti, inkább ne hallgassa. Ha a mannheimiek előadása se fogott meg, akkor tényleg nem Neked való ez a mű. Igazad van, a ruhák nem egészen illettek össze a modern rendezéssel, de olyan szépek voltak, hogy ez engem cseppet se zavart.
8255 Edmond Dantes 2026-03-23 11:24:12
Emlékeim szerint negyedszer futottam neki a Trisztánnak. Három nívós előadás (kölniek/1974, mannheimiek/2001 és a Wagner-napok egyike) után sem fogott meg ez a sokak szerint leglegleg Wagner-darab Szombat este sem lett a kedvencem, de a zenekar és néhány szólista teljesítménye és a színpadkép láttán-hallatán közelebb kerültünk egymáshoz. A szöveg olvasása is sokat segített, mert bár, miként (szerintem) a zene, úgy a librettó is enyhén szólva bőbeszédű, elengedhetetlen a cselekmény szöveghű követése a zene jobb értéséhez. Ma már (még?) nem illik húzni a Mester műveiből, de ha módomban állna, lenne pár javaslatom... Erről ennyit. A csodálatos színpadképet és látványvilágot -zéta- már érzékletesen megírta a friss vezércikkben, nincs mit hozzátennem. Élmény a javából. Éles ellentétben áll ezzel a jelmez-vonal, amiről szerkesztőnk sajnos nem írt. Érdekelne a véleménye. Ebből a 21. szd.-i díszletből-vetített világból szinte mulatságosan lógnak ki a szereplők öltözékei. Nem csak a fotón is látható két főszereplőé, a többieké is. Mint valami jelmezbál. Számomra erős diszharmónia. Nem baby-dollra és tangára gondolok -Uramisten, hogy néztek volna ki ezekben...- na de vagy-vagy. Erről meg ennyit. A rendezéssel nagyjából megbékéltem ... a III. felvonásig. Századszor írom le: mindaddig elfogadom a "újító színházat", ameddig a rendező nem nyúl bele erőszakosan a cselekménybe és/vagy nem forgatja azt ki. Márpedig és tudtommal szó sincs Wagnernél várandós Izoldáról, sem az ő újszülöttjét babusgató Marke királyról. Ez olyan, mint légy a levesben: ha belepottyant, oda a levesnek (vagy csaknem). Mint ahol-amikor Carmen szúrja le Don Josét (ugye itt olvastam ilyesmiről? )és hasonlók. A másik: a dublőrrel-dublőzzel megkettőzött két címszereplőt elfogadtam ... szintén a III. felvonásig, mert nem zavartak túl sok vizet. Ám az utolsó felvonásban folytonosan felkelő-ágynak eső Trisztán számomra már-már nevetséges volt. Kár.
Emlékeim szerint negyedszer futottam neki a Trisztánnak. Három nívós előadás (kölniek/1974, mannheimiek/2001 és a Wagner-napok egyike) után sem fogott meg ez a sokak szerint leglegleg Wagner-darab Szombat este sem lett a kedvencem, de a zenekar és néhány szólista teljesítménye és a színpadkép láttán-hallatán közelebb kerültünk egymáshoz. A szöveg olvasása is sokat segített, mert bár, miként (szerintem) a zene, úgy a librettó is enyhén szólva bőbeszédű, elengedhetetlen a cselekmény szöveghű követése a zene jobb értéséhez. Ma már (még?) nem illik húzni a Mester műveiből, de ha módomban állna, lenne pár javaslatom... Erről ennyit. A csodálatos színpadképet és látványvilágot -zéta- már érzékletesen megírta a friss vezércikkben, nincs mit hozzátennem. Élmény a javából. Éles ellentétben áll ezzel a jelmez-vonal, amiről szerkesztőnk sajnos nem írt. Érdekelne a véleménye. Ebből a 21. szd.-i díszletből-vetített világból szinte mulatságosan lógnak ki a szereplők öltözékei. Nem csak a fotón is látható két főszereplőé, a többieké is. Mint valami jelmezbál. Számomra erős diszharmónia. Nem baby-dollra és tangára gondolok -Uramisten, hogy néztek volna ki ezekben...- na de vagy-vagy. Erről meg ennyit. A rendezéssel nagyjából megbékéltem ... a III. felvonásig. Századszor írom le: mindaddig elfogadom a "újító színházat", ameddig a rendező nem nyúl bele erőszakosan a cselekménybe és/vagy nem forgatja azt ki. Márpedig és tudtommal szó sincs Wagnernél várandós Izoldáról, sem az ő újszülöttjét babusgató Marke királyról. Ez olyan, mint légy a levesben: ha belepottyant, oda a levesnek (vagy csaknem). Mint ahol-amikor Carmen szúrja le Don Josét (ugye itt olvastam ilyesmiről? )és hasonlók. A másik: a dublőrrel-dublőzzel megkettőzött két címszereplőt elfogadtam ... szintén a III. felvonásig, mert nem zavartak túl sok vizet. Ám az utolsó felvonásban folytonosan felkelő-ágynak eső Trisztán számomra már-már nevetséges volt. Kár.
Mint ikerszülése előtt a Fidelióban is írtam, vastagon szedve, szombaton úgyszintén: Lise Davidsen: 5*. Nála felejthető, hogy ő sem szaporítja a karcsú Izoldák nem túl hosszú sorát. De ez a minden tuttin áthatoló, legyőzhetetlen hangáradat, árnyalás, dinamikai bravúrok a pianóig bezárólag, mimika, kifejezőerő: ez mindent visz, azaz hoz. Nem tudok ennyire jókat írni Michael Spyres Trisztánjáról. A párjelenet(ek)ben gyakran elvész a hangja és a zenekaron is gyakran "fennakad", pedig mint tudjuk, a technika csodákra képes. Nála nem. A hangja kétségtelenül igen szép ... amikor hallatszik. Legjobban ezért pont a legjobbkor, a rettentő/túlméretes monológban tetszett, már ahol le tudta győzni a zenekart. Nem mindig. Testi adottságai pedig a Pavarottiéhoz vagy a nagy Trisztán-előd, Lauritz Melchioréhoz mérhetők, akit -Bing könyve szerint- az egyik amerikai elnök "kövér fickónak" titulált. És hát ilyen testtömeggel igazi színpadi játékot hiába várnánk. Ember/ek! 2026-ot írunk! "Kátya" Gubanova (így köszöntötte őt a szünetbeli interjú elején a "háziasszony" Lisette Oropesa) nekem tetszett, főleg a II. felvonásban, amikorra úgy látszik, "beénekelte" magát. Karcsúsága vélhetően a többi szereplő méreteihez képest volt föltűnő. Tomasz Konieczny: az elnyűhetetlen, a mindenhol (MET, Bécs, Bp...) bebetonozott. Ahogy nemrég a bécsi Lohengrinben vagy a MET-es Fidelióban nem tetszett -az Arabellában inkább- úgy ebben sem különösebben. Szlávos-mosolygós arcberendezését is nehezen tudta komorabbra (vissza)venni. A basszistának, miként pl. Verdi Főinkvizítorának, a rövid finálé-szólamot leszámítva, egyetlen grandiózus jelenetben kell bizonyítania: számomra a bizonyítás sikeres volt, a csupán negyvenet is most karcoló Ryan Speedo Green jól teljesített. Ha eddig nem volt, lesz ő még ennél "nagyobb" király is, teszem azt II. Fülöp. Yannick Nézet- Séguint a rendezői elképzelés miatt nem láthattuk az előjátékban -teljes sötétségben, taps nélkül jön be és vág bele a monstrumba-, később is csak elvétve. Alapvetően kedélyes, mosolygós ábrázata mögött nagy tudás, felkészültség, gondosság rejtőzhet, amivel össze tudta fogni a zenedráma főszereplőjét, a pompásan játszó zenekart és szólistáit is. Újévi Strauss-koncert Bécsben és alig pár hét múlva új Trisztán-produkció a MET-ben: ez azért már valami.
8254 lujza 2026-03-23 03:14:28
Zéta kritikájával a Trisztán és Izoldáról szinte teljesen egyetértek. Nekem elképesztően tetszett ez a rendezés eleinte, a 2. felvonás után azt mondtam a barátnőmnek, hogy ilyen jót még nem is láttam. De a végére azt gondoltam, ezt egy kicsit mégiscsak elkapkodtam. Pont az egyszerűsége volt lenyűgöző odáig, kár volt túlbonyolítani a végére! Davidsent eddig mindenben nagyon jónak láttam, és ez most is így volt, Spyres hangja viszont engem eléggé zavart, az előnye valóban a hihetetlen teherbírása volt. Gubanova nagyon lefogyott szerintem, lehet, hogy ez a hangját is befolyásolta. Koniecznyvel szemben azonban elfogult vagyok, mióta először Amfortast énekelt a Müpában, ezért még mindig tetszett. De mivel már 2006-ban se volt kezdő, nyilván az évek már hallatszhatnak rajta. Ryan Speedo Green hangja nekem nagyon tetszett, bár valóban fiatal ehhez a szerephez még. Előadás közben többször eszembe jutott James Levine, ő biztos sokkal szebb zenei hátteret biztosított volna ehhez az estéhez.
Zéta kritikájával a Trisztán és Izoldáról szinte teljesen egyetértek. Nekem elképesztően tetszett ez a rendezés eleinte, a 2. felvonás után azt mondtam a barátnőmnek, hogy ilyen jót még nem is láttam. De a végére azt gondoltam, ezt egy kicsit mégiscsak elkapkodtam. Pont az egyszerűsége volt lenyűgöző odáig, kár volt túlbonyolítani a végére! Davidsent eddig mindenben nagyon jónak láttam, és ez most is így volt, Spyres hangja viszont engem eléggé zavart, az előnye valóban a hihetetlen teherbírása volt. Gubanova nagyon lefogyott szerintem, lehet, hogy ez a hangját is befolyásolta. Koniecznyvel szemben azonban elfogult vagyok, mióta először Amfortast énekelt a Müpában, ezért még mindig tetszett. De mivel már 2006-ban se volt kezdő, nyilván az évek már hallatszhatnak rajta. Ryan Speedo Green hangja nekem nagyon tetszett, bár valóban fiatal ehhez a szerephez még. Előadás közben többször eszembe jutott James Levine, ő biztos sokkal szebb zenei hátteret biztosított volna ehhez az estéhez.
8253 Búbánat 2026-03-14 12:15:10 [Válasz erre: 8252 Búbánat 2026-03-12 21:37:58]
További, személyes adalék Boros Attila nekrológjához:
További, személyes adalék Boros Attila nekrológjához:
Két felvételem is van a New York-i MET Víg
özvegy produkciójáról. Mindkettő a Bartók Rádió élő kapcsolásos közvetítése,
melyeket audió kazettákra sikerült felvennem:
2000.03.04. The Merry Widow – angol nyelven Andrew Davis - John Del Carlo (Baron
Mirko Zeta), Emily Pulley (Valencienne), Anthony Laciura (Njegus), Paul Groves
(Camille de Rosillion), Frederica von Stade (Hanna Glawari) and Placido Domingo
(Danilo).
A rádióközvetítés szünetében itthonról a külföldi helyszínre kiküldött kommentátor, Meixner Mihály élőben beszélgetett az előadást figyelemmel követő Jellinek Györggyel, amerikai magyar újságíróval, zenekritikussal, rádiós műsorvezetővel. Mindketten áradozva értékelték Lehár művét az operaszínpadon, és a fellépő híres művészek alakításait; a rádiós közvetítés vezetője Boros Attila volt, aki ugyancsak bekapcsolódott a helyszínen folytatott beszélgetésükbe.
2004. 01. 17. The Merry Widow – angol nyelven Kirill Petrenko – Susann Graham
(Hanna), Bo Skovhus (Danilo), Emily Pulley (Valenciennes), Paul Groves (Camille
de Rosillon)
Ezt a rádióközvetítést is Boros Attila kommentálta a
stúdióból, és emlékszem, már korábbi közvetítésekor is, mekkora
lelkesedéssel szólt a produkció értékeiről. Úgy fogalmazott, hogy eddig csak
felületes ismeretei voltak Lehár híres operettjéről, de most be kellett látnia,
mekkora remekmű ez, aminek az operaszínpadokon is méltán helye van; az I. és
II. felvonás fináléjának drámaiságától, és persze a gazdag hangszerelésben
tálalt elbűvölő melódiákat akkor is sikerre vivő remek énekesektől elbűvölve át
kellett értékelnie meglévő ismereteit Lehár világsikeréről. Ezeknek a zenei élményeknek hatására, innentől kezdve vált Lehár-hívővé is az amúgy Wagner-rajongó Boros Attila.
8252 Búbánat 2026-03-12 21:37:58
Köszönöm - ZÉTA - tegnap elhunyt Boros Attiláról megemlékező szép sorait!
Adalék:
Boros Attila életének utolsó heteiben - sok évtizedes rádiós korszakának lezárásaként - két általa szerkesztett és
vezetett műsora hangzott el – feltehetően felvételről – a Magyar Katolikus
Rádióban:
„Dallamív”
– 2026. február 26. csütörtök
Zenekari
operarészletek (nyitányok, közzenék):
Wolf-Ferrari: Suzanne titka – nyitány
Leoncavallo: Bajazzók – közzene
Rossini: A sevillai borbély – viharzene
Puccini: Manon Lescaut – intermezzo
Reznicek: Donna Diana – nyitány
Cimarosa: A titkos házasság – nyitány
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=16&mev=2026&mho=02&mnap=26&mora=16&mperc=30
„Zenei
barangolás” – 2026. március 1.
Mozart:
Szöktetés a szerájból - Otto Klemperer operaházi vezénylése kapcsán (zenei részletek az 1950.
március 20-i előadás hangfelvételéről)
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2026&mho=03&mnap=01&mora=20&mperc=04
Mindkét adás visszahallgatható a rádió
internetes oldalán.
8251 Búbánat 2026-03-10 20:43:32
Papp Balázs – Normanno a Lammermoori
Luciában
A ”betyáros bajuszát” viszont jól
kamatoztatta/kamatoztatja vendégfellépései alkalmával az Operettszínház
Cigánybáró-produkciójában, ahol a címszerepet alakítja (a darab bemutatója 2025 novemberében volt, Papp Balázs idén áprilisban is játssza Barinkayt).
8250 Hangyászsün 2025-12-16 11:57:24 [Válasz erre: 8249 macskás 2025-12-15 20:23:23]
De jó, hogy igazából sohasem érdekelt a balett! A Cristoforóról pedig valóban csak a minap szereztem tudomást.
De jó, hogy igazából sohasem érdekelt a balett! A Cristoforóról pedig valóban csak a minap szereztem tudomást.
8249 macskás 2025-12-15 20:23:23 [Válasz erre: 8248 Hangyászsün 2025-12-15 13:47:50]
A Christoforóban lépett utoljára imádott Nurejevem színpadra.
A Christoforóban lépett utoljára imádott Nurejevem színpadra.
Talán nem gondolom rosszul, hogy Keveházi hívta meg.
8248 Hangyászsün 2025-12-15 13:47:50 [Válasz erre: 8246 Edmond Dantes 2025-12-14 10:56:00]
Az 1930-ban született Petrovicshoz képest a nála 7 évvel fiatalabb Ütő nem éppen a kopogtató új nemzedék. Én meg kapkodom a fejemet, mi(k)ről maradtam le, ui. a Cristofororól stb. most hallottam először. Ütő esetében éppen az a szomorú. hogy nem következett be nemzedékváltás. Nagyotmondásból persze nem volt hiány, ezzel kapcsolatosan az általam sohasem hallott Erich Bergel karmester ugrik be, aki mindössze pár Titusz kegyelme előadást vezényelt, oszt auf nie Wiedersehen. Ő nyilatkozott olyasmit, hogy kiterjedt kapcsolatainak köszönhetően Bp.-re hozza a legnagyobb énekeseket és a (BFTZ koncertjeire) hangszeres szólistákat. Mint ismeretes, ez nem következett be. Az általad említett énekesek/énekesnők közül Farkas Rose-Marie-n kívül (neki is csak a nevére, mert sohasem hallottam) senkire sem emlékszem. Amikor Szinetár kirúgta, volt némi méltatlankodás, hogy így bánnak a ht. magyarokkal, bár ahogyan látom, utoljára 1998-ban lépett fel, azóta eltűnt. (Szerencsére megvan a hölgy, akinek teljesítményét nem tudom megítélni.) Vass Lajos igazgatósága szerintem nem olyan mélypont, mint HÁJ-é. A népnemzeti giccseket illetően gyakorlatilag egyetértünk.
Az 1930-ban született Petrovicshoz képest a nála 7 évvel fiatalabb Ütő nem éppen a kopogtató új nemzedék. Én meg kapkodom a fejemet, mi(k)ről maradtam le, ui. a Cristofororól stb. most hallottam először. Ütő esetében éppen az a szomorú. hogy nem következett be nemzedékváltás. Nagyotmondásból persze nem volt hiány, ezzel kapcsolatosan az általam sohasem hallott Erich Bergel karmester ugrik be, aki mindössze pár Titusz kegyelme előadást vezényelt, oszt auf nie Wiedersehen. Ő nyilatkozott olyasmit, hogy kiterjedt kapcsolatainak köszönhetően Bp.-re hozza a legnagyobb énekeseket és a (BFTZ koncertjeire) hangszeres szólistákat. Mint ismeretes, ez nem következett be. Az általad említett énekesek/énekesnők közül Farkas Rose-Marie-n kívül (neki is csak a nevére, mert sohasem hallottam) senkire sem emlékszem. Amikor Szinetár kirúgta, volt némi méltatlankodás, hogy így bánnak a ht. magyarokkal, bár ahogyan látom, utoljára 1998-ban lépett fel, azóta eltűnt. (Szerencsére megvan a hölgy, akinek teljesítményét nem tudom megítélni.) Vass Lajos igazgatósága szerintem nem olyan mélypont, mint HÁJ-é. A népnemzeti giccseket illetően gyakorlatilag egyetértünk.
8247 Edmond Dantes 2025-12-14 11:30:17 [Válasz erre: 8245 Tzilike 2025-12-14 07:42:40]
Attól tartok, nem én néztem félre "valamit". Pont azt írtam, hogy " (Ütő E.) regnálása, több, mint négy év alatt talán csak ha kb. hússzor lépett fel ... alig többször, mint a megelőző szűk két évben, 1988-89-ben". Idézet vége. Vagyis még növendékként és szűk két év alatt alig kevesebbszer, mint az azt követő négy Ütő-évben. Megjegyzem, elég veszélyes volt őt is 21-22 évesen mély vízbe dobni. Szerencsé(jé)re így is nagy karriert futott be, még ha tán kicsit rövidebbet is, mint amire számítani lehetett. Nem kizárt, hogy a fent említett ok miatt. És tessék csak megnézni a Digitárban (én megnéztem): bizony, itthoni fellépéseinek száma az Ütő-évek során, különösen 1992-től nőttön csökkent, évi 2-3-4-re.
Attól tartok, nem én néztem félre "valamit". Pont azt írtam, hogy " (Ütő E.) regnálása, több, mint négy év alatt talán csak ha kb. hússzor lépett fel ... alig többször, mint a megelőző szűk két évben, 1988-89-ben". Idézet vége. Vagyis még növendékként és szűk két év alatt alig kevesebbszer, mint az azt követő négy Ütő-évben. Megjegyzem, elég veszélyes volt őt is 21-22 évesen mély vízbe dobni. Szerencsé(jé)re így is nagy karriert futott be, még ha tán kicsit rövidebbet is, mint amire számítani lehetett. Nem kizárt, hogy a fent említett ok miatt. És tessék csak megnézni a Digitárban (én megnéztem): bizony, itthoni fellépéseinek száma az Ütő-évek során, különösen 1992-től nőttön csökkent, évi 2-3-4-re.
Ha már "félrenézés: ugyan javítsa már ki valaki a tegnap, azaz december 13-án elhunyt, Bp.-en is fellépett román szoprán, Anda-Louise Bogda elírt adatát, miszerint ő majd csak bő egy hét múlva, dec. 23-án fog elhunyni ...
8246 Edmond Dantes 2025-12-14 10:56:00 [Válasz erre: 8244 Hangyászsün 2025-12-13 23:25:48]
Nem emlékszem rá, hogy az operát és az Operaházat az általad felsoroltak miatt hanyagolta volna el annyira a rendszer, amennyire. A rendszerváltás talán generációváltással is járt, amit az új igazgató nem éppen szerencsés kézzel vezényelhetett le. A -zéta- cikkben említett és nem említett fiatalok a kinyílt határokat kihasználva leléptek, másrészt a határon túlról szerződtetett magyarok (és hangjuk) egy része idő elkopott, részben a túlfoglalkoztatottság, mélyvízbe dobás miatt. Elrettentő példa: Farkas Rose-Marie, de mások is. Az István, a királyt nem az akkori, hanem a mai, Barackvirágos, Nélküledes, Magyarország, halszagús halld szavunk-os népnemzetiek tuszkolták be az Operaházba 2020-ban. "HÁJ"-t (és/vagy Vass Lajost) itt nagy divat pocskondiázni, talán nem egészen alaptalanul, de tudtommal t.k. olyan főzeneigazgató szerződtetése is szerepelt a tervei között, aki igen jó szolgálatot tett volna a Ház felvirágoztatásának ... jobbat, mint akik 2010 után kerültek a Ház zenei és admin. élére. Demetert pedig nem Ütő, hanem Fekete Gy. kontextusában említettem.
Nem emlékszem rá, hogy az operát és az Operaházat az általad felsoroltak miatt hanyagolta volna el annyira a rendszer, amennyire. A rendszerváltás talán generációváltással is járt, amit az új igazgató nem éppen szerencsés kézzel vezényelhetett le. A -zéta- cikkben említett és nem említett fiatalok a kinyílt határokat kihasználva leléptek, másrészt a határon túlról szerződtetett magyarok (és hangjuk) egy része idő elkopott, részben a túlfoglalkoztatottság, mélyvízbe dobás miatt. Elrettentő példa: Farkas Rose-Marie, de mások is. Az István, a királyt nem az akkori, hanem a mai, Barackvirágos, Nélküledes, Magyarország, halszagús halld szavunk-os népnemzetiek tuszkolták be az Operaházba 2020-ban. "HÁJ"-t (és/vagy Vass Lajost) itt nagy divat pocskondiázni, talán nem egészen alaptalanul, de tudtommal t.k. olyan főzeneigazgató szerződtetése is szerepelt a tervei között, aki igen jó szolgálatot tett volna a Ház felvirágoztatásának ... jobbat, mint akik 2010 után kerültek a Ház zenei és admin. élére. Demetert pedig nem Ütő, hanem Fekete Gy. kontextusában említettem.
8245 Tzilike 2025-12-14 07:42:40 [Válasz erre: 8240 Edmond Dantes 2025-12-11 13:48:26]
Lukács Gyöngyi akkor még Moszkvában járt a Csajkovszkij intézetbe. Szóval csak szünidőkben lépett fel, vagy ha külön haza kellett utaznia valami beugrás miatt. De persze lehet ezt is Ütő rovására írni. Először 88-ban lépett fel, és nem nőttön csökkentek a fellépései.Maga egyszerűen valamit félrenézett,
Lukács Gyöngyi akkor még Moszkvában járt a Csajkovszkij intézetbe. Szóval csak szünidőkben lépett fel, vagy ha külön haza kellett utaznia valami beugrás miatt. De persze lehet ezt is Ütő rovására írni. Először 88-ban lépett fel, és nem nőttön csökkentek a fellépései.Maga egyszerűen valamit félrenézett,
8244 Hangyászsün 2025-12-13 23:25:48 [Válasz erre: 8240 Edmond Dantes 2025-12-11 13:48:26]
Ütő Endre nevére még a hetvenes években felfigyeltem, bizonyára hallottam koncerteken, vagy akár operaelőadásokon is, de semmi egyébre sem emlékszem vele kapcsolatban. Ismerjük be, hogy a '90-ben hivatalba lépő MDF-kormány kultúrpolitikájában az opera (meg a zene) a sokadik helyen állt. Mivel e téren a népnemzeti irányzat volt a hangadó, az első helyen az irodalom állt, a prózai színházat is beleértve. Fekete személye miatt elég erős érdekérvényesítő ereje volt a képző- és iparművészetnek. Ami a zeneművészet szent berkét illeti, a népnemzeti irány eleve gyanakvással viseltetett iránta. Kimondatlanul vagy akár félig kimondva úri huncutság, labancoknak meg hm... újlipótvárosiaknak való műfaj, Bartók kakofón, Kodály meg jó lesz galionfigurának. Mindez fokozottan érvényes az opera műfajára, na jó, az István, a király nemzeti kincs. Míg a koncertek területén a BFZ állandó együttessé válása minőségi ugrással járt, a MÁO esetében olyan süllyedés következett be, amelyet még HÁJ rövid uborkafára kapaszkodása sem múlt alul. Persze közben ihaj-csuhaj, sose halunk meg, sírva vigad a magyar, akácos út, ha végigmegyek rajta én, de nem az Operába vezet, hejre tyutyutyu, tillárom haj! 1993 elején némileg sikerült visszaszorítani a népnemzetieket, a végtelenül tisztességes, de a miniszteri feladatra teljesen alkalmatlan Andrásfalvy leváltásával. Miközben az Operában a cikkben leírt folyamatok zajlottak, a hanglemeziparban is változás ment végbe. Itt Bors Jenő kirúgása oda vezetett, hogy a Hungaroton gyakorlatilag összes művésze otthagyta az új igazgatót, az amúgy kiváló orgonista Ella Istvánt, akinek a naivitása csakis Ütőével volt mérhető. Kocsis, Ránki és a többiek hátat fordítottak a lemezkiadónak? Sebaj, jön helyettük Pólya Irene. Az Operára visszatérve: Nem csoda, hogy Ütő visszavonulva mással foglalkozott. Mindent összefoglalva ő sajnálatra méltó, Demeter Sziszi viszont nem.
Ütő Endre nevére még a hetvenes években felfigyeltem, bizonyára hallottam koncerteken, vagy akár operaelőadásokon is, de semmi egyébre sem emlékszem vele kapcsolatban. Ismerjük be, hogy a '90-ben hivatalba lépő MDF-kormány kultúrpolitikájában az opera (meg a zene) a sokadik helyen állt. Mivel e téren a népnemzeti irányzat volt a hangadó, az első helyen az irodalom állt, a prózai színházat is beleértve. Fekete személye miatt elég erős érdekérvényesítő ereje volt a képző- és iparművészetnek. Ami a zeneművészet szent berkét illeti, a népnemzeti irány eleve gyanakvással viseltetett iránta. Kimondatlanul vagy akár félig kimondva úri huncutság, labancoknak meg hm... újlipótvárosiaknak való műfaj, Bartók kakofón, Kodály meg jó lesz galionfigurának. Mindez fokozottan érvényes az opera műfajára, na jó, az István, a király nemzeti kincs. Míg a koncertek területén a BFZ állandó együttessé válása minőségi ugrással járt, a MÁO esetében olyan süllyedés következett be, amelyet még HÁJ rövid uborkafára kapaszkodása sem múlt alul. Persze közben ihaj-csuhaj, sose halunk meg, sírva vigad a magyar, akácos út, ha végigmegyek rajta én, de nem az Operába vezet, hejre tyutyutyu, tillárom haj! 1993 elején némileg sikerült visszaszorítani a népnemzetieket, a végtelenül tisztességes, de a miniszteri feladatra teljesen alkalmatlan Andrásfalvy leváltásával. Miközben az Operában a cikkben leírt folyamatok zajlottak, a hanglemeziparban is változás ment végbe. Itt Bors Jenő kirúgása oda vezetett, hogy a Hungaroton gyakorlatilag összes művésze otthagyta az új igazgatót, az amúgy kiváló orgonista Ella Istvánt, akinek a naivitása csakis Ütőével volt mérhető. Kocsis, Ránki és a többiek hátat fordítottak a lemezkiadónak? Sebaj, jön helyettük Pólya Irene. Az Operára visszatérve: Nem csoda, hogy Ütő visszavonulva mással foglalkozott. Mindent összefoglalva ő sajnálatra méltó, Demeter Sziszi viszont nem.
8243 Hangyászsün 2025-12-13 19:16:29 [Válasz erre: 8242 Edmond Dantes 2025-12-13 09:42:04]
Én kétszer is húgyagyú baromnak neveztem D. Sziszit e fórumokon, akivel szemben még ennél is nagyobb sértés, ha Dumitru Constantin néven hivatkozom rá.
Én kétszer is húgyagyú baromnak neveztem D. Sziszit e fórumokon, akivel szemben még ennél is nagyobb sértés, ha Dumitru Constantin néven hivatkozom rá.
8242 Edmond Dantes 2025-12-13 09:42:04 [Válasz erre: 8241 Hangyászsün 2025-12-11 23:11:25]
Ld. MÀO/67356: mint csepp vìzben a tenger. Bàr F. Gy. (ahogyan t.k. Ütő Endre is) önmagàhoz kèpest tùl magasra màszott az uborkafàn ès penetràns erős stìlusa volt, de mègis valaki volt. D. Sz. az erdèlyi-partiumi klàn kulturàlis elit màsod-harmadvonalàbòl nyalta küzdötte fel/be magàt a magyar első vonalba ... csak közben a magyar első vonal ... na, itt meg is àllok.
Ld. MÀO/67356: mint csepp vìzben a tenger. Bàr F. Gy. (ahogyan t.k. Ütő Endre is) önmagàhoz kèpest tùl magasra màszott az uborkafàn ès penetràns erős stìlusa volt, de mègis valaki volt. D. Sz. az erdèlyi-partiumi klàn kulturàlis elit màsod-harmadvonalàbòl nyalta küzdötte fel/be magàt a magyar első vonalba ... csak közben a magyar első vonal ... na, itt meg is àllok.
8241 Hangyászsün 2025-12-11 23:11:25 [Válasz erre: 8240 Edmond Dantes 2025-12-11 13:48:26]
Nagyon kifáradtam, így csak röviden: Fekete Györgyről mindig is nagyon rossz véleménnyel voltam, de Demeter Sziszihez képest kicsiny szívem csücske. Savonarola pedig vállalta a kínvallatást és a halált, amit DSz-szel kapcsolatban kizártnak tartok.
Nagyon kifáradtam, így csak röviden: Fekete Györgyről mindig is nagyon rossz véleménnyel voltam, de Demeter Sziszihez képest kicsiny szívem csücske. Savonarola pedig vállalta a kínvallatást és a halált, amit DSz-szel kapcsolatban kizártnak tartok.
8240 Edmond Dantes 2025-12-11 13:48:26
A legutóbbi MÁO-főigazgatói írás több, mint "direktori pályakép", inkább ahogyan az egyik fejezet címe szól: történelem alulnézetből. Emlékezzék rá bárki bárhogyan, amióta, úgy a 70-es évektől, operajáró lettem, úgyszólván semmi emlékem nincsen Ütő Endréről. Közepes hang, jellegtelen egyéniség. Nem úgy a kor Savonarolája kultúr(él)harcosa, Fekete György. Ezek szerint neki köszönhettük a művésznek közepes, vezetőnek alkalmatlan úr kinevezését. Úgy emlékszem, akkoriban ő (F. Gy.) volt a teljhatalmú kultúrpápa. Olyasmi, -ha más területen, máshogyan is- mint a legutóbbi idők Savonarolája kultúr(él)harcosa, a jelen állapot szerint -igaz, jól fizető- fiókba dugott Demeter Szilárd.
A legutóbbi MÁO-főigazgatói írás több, mint "direktori pályakép", inkább ahogyan az egyik fejezet címe szól: történelem alulnézetből. Emlékezzék rá bárki bárhogyan, amióta, úgy a 70-es évektől, operajáró lettem, úgyszólván semmi emlékem nincsen Ütő Endréről. Közepes hang, jellegtelen egyéniség. Nem úgy a kor Savonarolája kultúr(él)harcosa, Fekete György. Ezek szerint neki köszönhettük a művésznek közepes, vezetőnek alkalmatlan úr kinevezését. Úgy emlékszem, akkoriban ő (F. Gy.) volt a teljhatalmú kultúrpápa. Olyasmi, -ha más területen, máshogyan is- mint a legutóbbi idők Savonarolája kultúr(él)harcosa, a jelen állapot szerint -igaz, jól fizető- fiókba dugott Demeter Szilárd.
Csupán pár megjegyzés. Lehet, hogy Lukács Gyöngyit Ütő szerződtette a Operaházba, de az adatbázis szerint egész regnálása, több, mint négy év alatt talán csak ha kb. hússzor lépett fel ... alig többször, mint a megelőző szűk két évben, 1988-89-ben, és az Ütő-évek során fellépéseinek száma nőttön csökkent, éspedig talán még nem a nemzetközi karrierjének felívelése miatt. A már nagybeteg Nureyev fellép(tet)ése is inkább volt kultúrtörténeti, semmint komoly vagy akár komolytalan kulturális esemény egy pocsék darabban (Cristoforo), amit volt szerencsétlenségem látni, és ami évnyi előadás után el is tűnt. Elröppent, mint az Angyalt kétszer eltáncoló (??) Nureyev. A "minőségi vendégjárás" meredek zuhanása inkább a pénzhiánynak tudható be, semmint a "nemzetközi kapcsolatrendszer" hiányának, bár, mint tudjuk, amire kell vagy akarják, arra akad(t) pénz ld. Cristoforo vagy a Nyak- meg a Hasfelmetsző. Nincs ez másképpen ma sem. Megvolt még Nelly néni (Failoni-Klier Nelly), akinek oly sok mindenki ide hozatala köszönhető, és művészközvetítő ügynökségek is voltak már és még, amik, amik évtizedek óta bonyolították az Operaház "importját" (is). És hogy két fejezetcímet idézve zárjam soraimat, "piszkos anyagiak" és "haszonlesők" mindig voltak, vannak, lesznek, ahogyan "állandósult belviszályok" is. Az Intézmény mindig is az ország kicsinyített mása, politikai terepe volt és marad(t). Köszönet a sok gondolatot ébresztő írásért.
8239 takatsa 2025-12-07 07:52:35
Nagyszerű írás, köszönjük. Annyit azért hozzátennék - részben Ütő Endre védelmében -, hogy az Operaház vergődése nem volt egyedi eset, ami itt kicsiben, az nagyobb pályán is ugyanígy történt: az egész ország elszalasztotta a rendszerváltás nyújtotta nagy lehetőséget.
Nagyszerű írás, köszönjük. Annyit azért hozzátennék - részben Ütő Endre védelmében -, hogy az Operaház vergődése nem volt egyedi eset, ami itt kicsiben, az nagyobb pályán is ugyanígy történt: az egész ország elszalasztotta a rendszerváltás nyújtotta nagy lehetőséget.
8238 Hangyászsün 2025-12-06 22:15:59
Az Ütő Endre igazgatóságát taglaló írás sokáig készült ugyan, de nagyon megérte a várakozást. Gratulálok a szerzőnek! Jómagam már csak arra emlékszem, hogy ekkorra esett 2 legnegatívabb operai élményem: Az első a már sokszor emlegetett Don Pasquale volt, ami viszont ennél is jobban fájt és dühített, az egy nagypénteki Parsifal. Oberfrank feltehetően eleve feladta, az alulfizetett és haknikból megélni próbáló zenekari zenészek fáradtan és enerváltan nyomták le a szólamukat, közben az egyik csellista hölgy az 1. felvonás végével távozott, majd a 3.-ra visszatért, közben a maradék 5(!!) gordonkás húzta a vonót. Az utóbbi hatására évekig nem tettem be a lábamat az Andrássy útra és a soknevű térre.
Az Ütő Endre igazgatóságát taglaló írás sokáig készült ugyan, de nagyon megérte a várakozást. Gratulálok a szerzőnek! Jómagam már csak arra emlékszem, hogy ekkorra esett 2 legnegatívabb operai élményem: Az első a már sokszor emlegetett Don Pasquale volt, ami viszont ennél is jobban fájt és dühített, az egy nagypénteki Parsifal. Oberfrank feltehetően eleve feladta, az alulfizetett és haknikból megélni próbáló zenekari zenészek fáradtan és enerváltan nyomták le a szólamukat, közben az egyik csellista hölgy az 1. felvonás végével távozott, majd a 3.-ra visszatért, közben a maradék 5(!!) gordonkás húzta a vonót. Az utóbbi hatására évekig nem tettem be a lábamat az Andrássy útra és a soknevű térre.
8237 gézamalac 2025-11-29 21:58:16 [Válasz erre: 8234 Edmond Dantes 2025-11-26 10:26:39]
Egy ismerősöm fogalmazta meg, szerintem nagyon helyesen: a rendezőnek nincs joga megváltoztatni a cselekményt. Ahhoz van joga, hogy új művet írjon. (Hozzáteszem: és azt megrendezheti kedve szerint.) Az meg rég rossz, ha egy rendezés csak úgy érthető, ha meg kell magyarázni, s ennél csak az rosszabb, ha maga a rendező az egyetlen, aki meg tudja azt magyarázni. Szeretem ezeket a kinyilatkoztatásokat, Heuréka-effektusokat: "A Ring egy családtörténet" (mert én azt akarok rendezni), "A Lohengrin Wagner korában játszódik" (mert én ott akarom megrendezni).
Egy ismerősöm fogalmazta meg, szerintem nagyon helyesen: a rendezőnek nincs joga megváltoztatni a cselekményt. Ahhoz van joga, hogy új művet írjon. (Hozzáteszem: és azt megrendezheti kedve szerint.) Az meg rég rossz, ha egy rendezés csak úgy érthető, ha meg kell magyarázni, s ennél csak az rosszabb, ha maga a rendező az egyetlen, aki meg tudja azt magyarázni. Szeretem ezeket a kinyilatkoztatásokat, Heuréka-effektusokat: "A Ring egy családtörténet" (mert én azt akarok rendezni), "A Lohengrin Wagner korában játszódik" (mert én ott akarom megrendezni).
8235 -zéta- 2025-11-26 10:49:24 [Válasz erre: 8221 Tzilike 2025-11-25 18:05:23]
Cilike,
Cilike,
csak úgy kapásból mondom, az elmúlt időszakból egyáltalán nem utálkoztam (a magam nevében) a Stuarda, a Nixon, vagy a Faust produkciótokon. A Főig. által "rendezett" Hunyadit viszonylag békésen fogadtuk, lehet, hogy ezért bátorodott fel a Toscára. (Ez is az írástudók felelőssége, már azoké, akik egyáltalán írnak.) Tehát: NINCS ELŐÍTÉLET.
Úgy érzem, hogy a jelenlegi vezetés irgalmatlan sok hibát vétett, vagy udvariasan szólva: sok ziccert szalasztott el. Ezek eredménye pl. az Erkel MUSICAL Színház, a szétzilált magánénekesi társulat, a magyarul NEM beszélő MAGYAR Nemzeti Balett.
Engem nem csap be a tény, hogy a közönség tapsol. A Lohengrin nézőterének minimum 50 %-a külföldi volt, aki egyszer bejön, mert szép az épület, de ugyanúgy bejött volna, ha a Poppea, vagy a Wozzeck ment volna. Kipipálja, hogy volt itt, szelfizik a lépcsőházban, hazamegy, többnyire elfelejti. Én azért a publikumért sírok, aki maximum a III. emeletre tud bejutni annak ellenére, hogy tériszonyos, mert csak azt tudja megfizetni.
És Almási-Tóth András helyében a gázsija felét köszönettel átutalnám Rajna Martinnak, mert Őt illeti...
8234 Edmond Dantes 2025-11-26 10:26:39 [Válasz erre: 8231 gézamalac 2025-11-25 23:28:37]
Mivel nem láttam az új Lohengrint, leginkább a te beírásodhoz tudok csatlakozni. Én jól viselem a "modern" rendezéseket, de azokat nem és azok nem "modernek", csupán öncélúan polgárpukkasztók, amikben, nem, nem a látvány, hanem a cselekmény, többnyire a végkifejlet határozottan szembemegy a szerzők szándékaival, pláne a történelmi hűséggel. (Ha a szerzők mennek szembe pl. Schiller/Verdi Don Carlos, az más.) Azt sem szeretem, ha a rendező promo-nyilatkozatai tartalmaznak magyarázó lábjegyzeteket, mit hogyan kell értelmezni. Aztán ha a néző nem olvassa el előre ezeket az íràsokat, akkor csak néz ki a fejéből vagy észre sem veszi a rendező világmegváltó, ütősnek gondolt apró-cseprő ötleteit. Megjegyzem, Homoki András bécsi Lohengrinjében sincs sok köszönet (Opernglas 21689), MET Lohengrinje pedig túlontúl konvencionális (METmozi/632).
Mivel nem láttam az új Lohengrint, leginkább a te beírásodhoz tudok csatlakozni. Én jól viselem a "modern" rendezéseket, de azokat nem és azok nem "modernek", csupán öncélúan polgárpukkasztók, amikben, nem, nem a látvány, hanem a cselekmény, többnyire a végkifejlet határozottan szembemegy a szerzők szándékaival, pláne a történelmi hűséggel. (Ha a szerzők mennek szembe pl. Schiller/Verdi Don Carlos, az más.) Azt sem szeretem, ha a rendező promo-nyilatkozatai tartalmaznak magyarázó lábjegyzeteket, mit hogyan kell értelmezni. Aztán ha a néző nem olvassa el előre ezeket az íràsokat, akkor csak néz ki a fejéből vagy észre sem veszi a rendező világmegváltó, ütősnek gondolt apró-cseprő ötleteit. Megjegyzem, Homoki András bécsi Lohengrinjében sincs sok köszönet (Opernglas 21689), MET Lohengrinje pedig túlontúl konvencionális (METmozi/632).
8233 lujza 2025-11-26 02:50:26 [Válasz erre: 8219 Tzilike 2025-11-25 07:01:15]
Kedves Cilike, ha valaki nem ért egyet a magasságos rendezői elképzelés minden egyes mozzanatával, azt talán nem kéne rögtön minősítgetni, mert ez valójában rosszabb fényt vet Rád is és a védencedre is! De az nem árt, ha valaki, aki rendezésre adja a fejét, az tisztában van azzal is, hogy az ő elképzelései nem feltétlenül fognak valamennyi nézőnek maradéktalanul tetszeni. Amúgy ez a Lohengrin a művészeti vezető úr általam ismert munkái között nem is tekinthető rossznak. És egy nála sikeresebb társának, bizonyos K. B.-nak munkái közül se voltam mindegyiktől elragadtatva.
Egyébként melyik rettenetes bayreuthi rendezésre gondolsz, mert abból van egynéhány? Egy szóval se írtam, hogy valamelyik is tetszett volna nekem, csak beugrott egy kép, már azt se tudom, melyikből.
8232 macskás 2025-11-26 00:21:23 [Válasz erre: 8221 Tzilike 2025-11-25 18:05:23]
A vezetőről két dolog hirtelen:
A vezetőről két dolog hirtelen:
Szerinte nem írnak az előadásokról. Lehet. De az is igaz, hogy a Müpa és a Zeneakadémia a sajtójegyet ötször kevesebbért adja, mint az Opera. Vagyis elmész öt Kaufmannra, vagy operára a Müpába, az Operaházba pedig egyszer. Ha négyszer mész az Operába, mondjuk hetente egyszer, ugyanannyi pénzből 20-szor mehetsz más koncertre.
A másik: az énektanárok munkáját kényelmesnek és jó időbeosztásúnak tartotta baritonunk. 24 óra a kötelező, 24X60 perc. Tanítani általában három után tudsz kezdeni, esetleg dolgozókat - akiknek olyan a munkaideje - korábban.
És még egy dolog: megy a sztárolás, nem feltétlenül a legjobbak érdemlik ki, mellette rengeteg szuper énekes(nő) van, akit nem hallani, elhagyta úgy a pályát, hogy lemezfelvétele is van. Vagy éppen Bayreuthban énekelt.
8231 gézamalac 2025-11-25 23:28:37 [Válasz erre: 8217 Tzilike 2025-11-24 18:14:49]
A királyt megölni (amiről jómagam is innen értesültem, mert el voltam varázsolódva egyéb tekintetekben) szimplán történelemhamisítás. A Lohengrin nem történelmi dráma, hanem férfi és nő kapcsolatáról szól, ami nemigen változik az idők során, és ez a darab, mint -zéta- is írja, az időtlenségével hat. Ezért nincs olyan, hogy a Lohengrin-i örökség "vége", és valami újnak a kezdete. Mikor kérdezték meg a történelem során először egy leánytól, hogy akar-e egy adott férfihez hozzámenni? Hát bizony Wagner idején ez a dolog talán éppen a szárnyait próbálgatta, adott kultúrkörben (mint amilyen pl. Wagneré), adott társadalmi rétegekben. A Lohengrin-i mondandó helyszín- és időbeli behatárolása szembemegy a wagneri szándékkal.
A királyt megölni (amiről jómagam is innen értesültem, mert el voltam varázsolódva egyéb tekintetekben) szimplán történelemhamisítás. A Lohengrin nem történelmi dráma, hanem férfi és nő kapcsolatáról szól, ami nemigen változik az idők során, és ez a darab, mint -zéta- is írja, az időtlenségével hat. Ezért nincs olyan, hogy a Lohengrin-i örökség "vége", és valami újnak a kezdete. Mikor kérdezték meg a történelem során először egy leánytól, hogy akar-e egy adott férfihez hozzámenni? Hát bizony Wagner idején ez a dolog talán éppen a szárnyait próbálgatta, adott kultúrkörben (mint amilyen pl. Wagneré), adott társadalmi rétegekben. A Lohengrin-i mondandó helyszín- és időbeli behatárolása szembemegy a wagneri szándékkal.
8230 Hangyászsün 2025-11-25 23:26:59 [Válasz erre: 8228 takatsa 2025-11-25 22:06:57]
Most aztán várhatjuk, érvényes-e rá a Bernstein-szabály. Talán /remélhetőleg nem kell 35 évet várni az újabb fellépésére.
Most aztán várhatjuk, érvényes-e rá a Bernstein-szabály. Talán /remélhetőleg nem kell 35 évet várni az újabb fellépésére.
8229 Ch.Blondel 2025-11-25 22:16:28 [Válasz erre: 8226 Tzilike 2025-11-25 20:46:25]
A végére már lehet, a galériára is jutottak (a fináléra már az se sikerült), de a jelenet elején még lent toporgott mindenki, élükön a súgólyuk elé beszorulva egymásnak feszülő főszereplőkkel. Talán ha nem töltik be a teljes belső udvar terét a letarolandó virágmezővel, elfér még a 120 fő is, ha már annyit követel meg a zeneszerző. Ezeket a gondokat is illene egy rendezőnek számba venni és lehetőleg valami megoldást találni rájuk, mert ebből is állna egy jó rendezés.....
Azt elhiszem, hogy a MÁO elsődleges szempontja a közönségsiker, de a MÁO prioritásait a kritikuson számonkérni, pláne az objektivitás hiányára hivatkozva, mulatságos.
