vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3945)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4184)
Operett, mint színpadi műfaj (3525)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1205)
Élő közvetítések (6924)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (630)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1322)
Franz Schmidt (3063)
Jonas Kaufmann (2170)
Ilosfalvy Róbert (791)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2611)
Pantheon (2181)
Palcsó Sándor (203)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)

   
6519   lujza 2018-02-23 01:17:26

Kedves Dni, a szívemből írtál!

6518   ladislav kozlok 2018-02-05 09:13:37

Addio  jelenthet - vége van,  nincs továb.

6517   IVA • előzmény6516 2018-02-05 07:35:45

Ennél gondatlanabb elemzésben sem kaphat helyet előítélet. Ez év májusában 20 éve lesz, hogy nézem, figyelemmel kísérem a rendező munkásságát.
Nem félem, hogy eszmefuttatásaim a levegőben maradnak. Csak fel akarom hívni a figyelmet az összevetések lehetőségére.
Nemcsak Jókai delnői búcsúznak így grófoktól-báróktól, hanem római kurtizán is a nevelőjét halálba küldő, a várost később felgyújtó császártól is: „Addio, Nerone!... Addio, Poppea!” (Operaházunkban Ég áldjon! fordítással énekelték.)
Apukám, aki a társadalmi skálán valahol a »tanulatlan „koszos niggerek”« és a római császár és költő között élvezte az életet, így búcsúzott az emberektől a bicikliről: Isten áldja! (A Rákosi- és a Kádár-rendszerben.) Nekem ez tűnik kifejezőnek. A goodbye, a bye, bye, a Viszlát! formálisnak, rutinosnak csupán.
Nem biztos, hogy aki szóból megérti a goodbye-t, elolvasni is tudja! Amint az sem biztos, hogy az ifjú popsztár, aki énekli, le is tudná írni. De ők se rekedjenek ki az Erkel nézőtérről!
Érdeklődésedet mindig hálásan köszönöm, kedves Héterő.

6516   Héterő 2018-02-05 04:23:35

Ég áldjon, Porgy, ég áldjon!

Ha nem a cikk címe lenne, átsiklanék ennek rosszallásán. Inkább azt kérdezném, hogy egy ilyen gondos, aprólékosan feldolgozott előadás-elemzésben hogy kaphat helyet előítélet:
Nem hiszem, hogy ... rendezői formátuma elegendő a Porgy és Bess színpadra állításához.

Félő, hogy a valaha minden más volt, minden jobb volt alapelvére épülő eszmefuttatások a levegőben maradnak még akkor is, ha míves toll karcolja be azokat - ezúttal elektronikusan - az örökkévalóságnak.

A dicsért Ég áldjon! akkora melléfogás, hogy a fal adja a másikat. Jókai delnői búcsúznak így grófoktól-báróktól, nem pedig jólelkű-jószívű, ám tanulatlan "koszos niggerek" (hiszen éppen ezt kívánja érzékeltetni az angol-ficamos nyelvjárás, ami végigvonul a darabon).
Kenesey "Viszlát"-megoldása ezerszer jobban illik az adott szociális viszonyok közé. Az általad emlegetett érzelmi töltés éppen visszájára fordul, de nem a régiessége miatt, hanem azért, mert nyelvileg kilóg a környezetből. Talán csak azért szereted annyira a nyilvánvaló Ég áldjon! - baklövést, mert sokszor hallottad magyar szöveggel előadott operákban, ha ott volt, ha nem - az eredetiben.

Persze a legjobb megoldás az lett volna, ha megmarad simán a goodbye, hiszen aki ennyit sem ért meg, rossz darabra ült be.
Parting phrases are specific to culture and situation, and vary based on the social status and relationship of the persons involved.

A cikket azért most is (mint egyéb írásaidat) nagy érdeklődéssel olvastam.

6515   IVA 2018-02-04 06:06:36

Némelyik műfaj izgat, némelyikben szégyenletesen járatlan vagyok.
A Carmen-kritika végére érve, elsőre úgy értelmeztem, hogy a gyanúsan híg sört a Brünnhilde becenevét viselő helyen adták.
http://www.momus.hu/article.php?artid=7120

6514   IVA • előzmény6512 2018-02-01 17:24:50

Tényeket nem vitattam! Csak azt vezettem le, hogy egy aktuális teljesítmény értékét, amely szintén tény, nem befolyásolnak korábbi tények.
Sajnos ebben vitában most két nagy hibát is elkövettél: személyeskedés és hazudozás.
Csak nekem lenne jogom leírni azt, hogy nem szeretem Boross Csillát és Lukács Gyöngyit, vagy hogy nagyon szeretem Sümegi Esztert és Rálik Szilviát. Ilyen vagy hasonló állításokat sohasem írtam le: én itt nem érzelmi alapokon ütök, vágok, rúgok. (Személyesen sem hallhattál tőlem ilyen vallomásokat, mert nem ismerjük egymást.) Bizonyítsd, ha állítasz valami, és ne azt írd, hogy „régóta világos és közismert”!
Egy hete sincs még, hogy 8787. sz. hozzászólásomban az Erkel Színház-topicba ezt írtam: „örültem annak, hogy Lukács Gyöngyit ígérik benne.” Ez arra utal, hogy nem szeretem? Nézz utána, mikor mit írtam a négy énekesnőről! Ha akarod, leírom annak a listáját, hogy mikor, miben láttam őket, hogy könnyebb legyen megtalálnod a hozzászólásaimat. Tulajdonképpen mind a négyük alakításában mindig akadt valami, amit kifogásoltam, talán csak Sümegi Szulamitjában és Császárnéjában, valamint Rálik Kelmefestőnéjében nem.
A tegnapi Turandotot nem láttam.
Úgy általában nem engedem meg magamnak „azt a kitételt, , hogy nem tartja ki a hangokat” Boross Csilla. Ez is hazugság. Csak a látott, hallott elődásairól mondtam, hogy éppen ott nem tartja ki a hangokat, ahol mások ezzel teszik hatásossá előadásukat.
Nem kérek használati utasítást Az álarcosbál fogyasztásához. Csak arra kérlek, hogy ha kifogytál az érveidből, ne írj rólam olyasmiket, amik nyilvánvalóan, ellenőrizhetően hazugságok, és általában ne személyeskedj. Előre köszönöm, ha a továbbiakban megkímélsz ilyen fölösleges off-vitáktól.

6513   Matyus 2018-02-01 09:13:23

A hozzászólásokat olvasgatva, van itt, mi szemszájnak ingere! Rosszindulat, káröröm és védőbeszéd, csak győzze olvasni a fórumozó!

Parampampoli kritikájával nagyjából egyetértek, habár én nem öt, hanem csak két előadást láttam, egyet-egyet mindkét szereposztással, amiről az Erkel topicban röviden írtam is.

A két, nagyon különböző színvonalú előadásban voltak meglepetések, de csalódások is, és nekem az egyik csalódás, Boross Csilla volt! Mondom ezt úgy, hogy nem is olyan régen hallott Abigéljei a Zsinagógában és az Erkel színházban valósággal lenyűgöztek, csakúgy, mint Amelia Grimaldija. Sajnos az utána való években majdnem mindent lemondott, akármikor mentem el az előadásaira, szerepeiben helyettes fogadott. Tavalyi Aidája már nem győzött meg, küszködést, és a pianók teljes tárházának a hiányát hallottam.

Mostani Toscájában már egy megfáradt, és ha voltak is szép pillanatai, hangilag egy nem meggyőző alakítást nyújtott, egy félig elénekelt imával!

Lehet, hogy hangilag ilyen időszakban van az énekesnő, talán túl sokat és túl nehezeket énekelt, de tehetséges, és ki fog lábalni belőle!

Azt viszont igazságtalannak tartom, hogy januári Tosca pertnereit érdekes módon békén hagyják, pedig az ő teljesítményükben is lehetne kutakodni, akár éneklés, akár játék terén!

A másik szereposztás, Lukács Gyöngyi, Kiss B. Attila és Alexandru Agache viszont olyan kétségkívül világszínvonalú, és beleköthetetlen előadást produkált, amely bármely operaház becsületére és büszkeségére válna!

6512   parampampoli • előzmény6511 2018-02-01 08:58:50

A művészi előélet: tény. Tények sorozata. Azokkal vitatkozni pedig nem lehet, mert a tények makacs dolgok. Hogy utána meg kell felelni az elvárásoknak, igaz - ki jobban megfelel, ki kevésbé, ez már függhet általános hangi állapottól, egészségi állapottól és napi diszpzíció változásától is. Te nem szereted Boross Csillát, ez régóta világos és közismert, és nem szereted Lukács Gyöngyit se. Ehhez természetesen jogod van. Ellenben nagyon szereted Sümegit és Rálik Szilviát, amihez szintén jogod van, biztosan azért mert olyan szépen és hosszan tartják ki a pianókat... ilyet biztos nem állítanál, ha hallottad volna Sümegi Eszter tegnapi Liúját a Müpában, amelyről majd hosszabban is fogok írni. Ami meglepő, hogy hallottad Boross Csillát, és mégis megengeded magadnak azt a kitételt, úgy általában, hogy nem tartja ki a hangokat. Ami viszont egyszerűen nem igaz. Az Álarcosbálhoz jó szórakozást, de a tegnapi Liú alapján annyit mondhatok: szépen kitartott pianókra ne nagyon számíts!

6511   IVA • előzmény6506 2018-02-01 00:52:51

Első mondatod igaz. A többinek már semmi köze egy alakítás (két estéjének) megítéléséhez.

Hogy milyen művészi kaliberrel állunk szemben, arról ellenben nagyon is informatív lehet egy művész pályarajza, milyen szerepekben, hol és milyen rangú művésztársakkal énekelt.

Nem az én gondolatom, hanem nagy művészek vallják, hogy jó dolog a siker, a díjak, a kitüntetések, de a következő előadáson a színpadon mindez már nem számít. A közönséget, aki jegyet vált egy előadásra, nem érdekli, hogy a művész múlt héten vagy pár évvel ezelőtt milyen jó volt, mekkora sikert aratott, micsoda partnerei voltak. Csak az érdekli, hogy milyen produkciót kap az adott pillanatban, és a művész is tudja, hogy nincs az a siker a háta mögött, amely után nem kellene minden fellépésén újra és újra bizonyítania.
Egyébként aligha olyan dolgot bizonygatok, ami ismeretlen lenne előtted. Azt hiszem, az Andrea Chénier-koncertet mindannyian úgy néztük, hogy óhatatlanul és alaposan tájékozottak voltunk Anna Nyetrebko művészi előéletéről, pályarajzáról, partnereiről. Te talán figyelembe vetted a róla tájékoztató nem csekély „irodalmat”, amikor elemezted a Maddalénáját?
Egy diákcsoporttal néztem meg először a Poppea megkoronázását az Operaházban. A tévéhíradó nem győzött meg arról, hogy ez egy élvezhető mű; a jegyeket a III. emeletre vették. Legalább láthattam volna kedvencemet, Házyt! – gondoltam, de még ez sem jött be: Sudlik Máriát tűzték ki aznapra. Egy ösztöndíjas volt, főszerepet nem énekelt még, semmilyen rangú partnerek nem adtak neki rangot. Aztán kilépett szeretői hajléka elé a színpadon, énekelni kezdett, játszani és tündökölni! Ki a csudát érdekelt többé, „milyen művészi kaliberrel állunk szemben”, vagy a nem létező pályarajza! Egy év múlva Aidaként láttam, majd nagyjából évenként kaptuk csodálatos Carlos-Erzsébetjét, Desdemonáját, mígnem kétségtelen lett: neki JÁR Amelia. Közben, illetve utána hozta meglepetéseit A lombardokban, a Mozartokban, Tábornagynéként, Serenaként, és nagyszerűt alakított Tosca, Turandot és Sieglinde szerepében is. Ennek ellenére nem volt a pálya kegyeltje: sokáig nem kapott premiert, holott ő volt a legjobb, külföldi karrierje jelentéktelen, így hát neves partnerek sorával sem dicsekedhetett. Megítélését nem a pályarajz diktálta, hanem teljesítményei rajzolták a pályáját.
Nem hiszem, hogy az Operaház vezetésében hiúsági kérdés lenne Boross Csilla futtatása vagy mellőzése. Volt olyan évad, amikor hívták Toscára, Pillangókisasszonyra, Abigélre, Aidára és még egy Verdibe, már nem emlékszem, hogy A trubadúr vagy a Don Carlos volt-e az. Nem mindegyiket énekelte el, erről már többször is beszéltünk. Ha „irigységből halálra utálnák”, nem hívták volna meg négy Toscára, sőt egyre sem. Lukács Gyöngyin kívül van további három Toscánk, és még Gulyás Márton sem tüntetett volna az Erkel Színháznál szórófestékkel, amiért Boross Csilla nem szerepel nálunk.
Eddig is ismertem az elképzelésedet Az álarcosbál szereposztásáról. Éppen Boross levegőinek, kitartásainak hiányolásakor merült fel bennem: alkalmas lenne-e jelenleg Amelia szólamára? Emlékszem még Renata Scotto fellépésére Az álarcosbálban, a szinte hihetetlenül kitartott hangjaira az áriákban és a nagy kettősben. Talán dominált is benne az attrakció az alakításhoz képest, nem is az ő előadása az ideálom. De győzte a dolgot, kétségtelenül.
Csak egy Álarcosbálra vállalkoztam, arra sem kaptam jó jegyet (tavaly júliusban). Én kívácsian és örömmel várom Sümegi Eszter Ameliáját.

6510   parampampoli • előzmény6508 2018-01-31 23:01:51

Félreértettél, de lehet, hogy félreérthető voltam: Boross Csilla magas hangjai nagyszerűek voltak, csak az ima legvégén volt kis probléma a decrescendálással. Ott meg kellene találnia a technikailag optimális megoldást. Az Álarcosbál nagyon jól feküdne a hangjának.

6509   Edmond Dantes 2018-01-31 21:51:53

Legelső beírásom a café momusban, benne véleményem Rálik Szilvia 2015-ös szegedi Améliájáról (is) ld. 2103 sz. alatt.

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 2103 2015-07-05 09:52:59
6508   nizajemon • előzmény6506 2018-01-31 18:11:47

Olvastam a remek Tosca beszámolódat.Abban írod Boross Csilla felső hangokbéli problémáit(úgy emlékszem,hogy nem először).Vajon bírná Améliát?

6507   telramund 2018-01-31 14:54:06

Mindennek megvan az oka!Előbb kell gondolkozni aztán cselekedni.Minden érának megvannak a kedvencei.Minden művésznek a maga rajongói.Az ügyesebbeknek még a saját kritikusai is (pl: D.L. Moldován ,Ercse vonatkozásában)Sokat olvasva a Momust minden kiderül mi miért is van illetve miért működik úgy ahogy.Ugye tetszenek érteni?

6506   parampampoli • előzmény6505 2018-01-31 10:36:34

Támpontot egy konkrét alakítás megítéléséhez maga az alakítás adhat, semmi más. Hogy milyen művészi kaliberrel állunk szemben, arról ellenben nagyon is informatív lehet egy művész pályarajza, milyen szerepekben, hol és milyen rangú művésztársakkal énekelt. Az tény, hogy az Operaházban 2010. óta fungáló különféle vezetők nem szeretik, sőt nem bírják elviselni, ha egy művészt a külföld hitelesített, és nem ők neveznek ki naggyá. Itt az az elv évek óta, hogy nekünk ne mondja meg senki tutira, ki a jó meg a nagy énekes, majd mi megmondjuk, és akkor az lesz a nagy. Oh, hogyne... Hogy külföldön nagy karriert csinált énekeseket irigységből halálra utálnak, mindig volt példa, de hogy Kossuth-díjasnak azt ajánlják, hogy a díját használja toilette papírnak (nem ilyen szalonképes és választékos szavakkal ám), korábban nem volt szokás. Boross Csilla curriculuma magáért beszél -- meg az a négy előadás is, amit kapott idén. Kimondom kereken, tőlem már megszokta mindenki: az Álarcosbált Lukács Gyöngyinek és Boross Csillának kellett volna énekelnie, és nem Sümeginek ill. Ráliknak. Nekik JÁRT volna a szereppel való személyes történetük, művészi nagyságuk miatt is. Hogy az ő hangjuknak való a szerep, már csak mellékes kérdés. Vagy nem.

6505   IVA • előzmény6504 2018-01-31 02:43:59

Ezt a szép listát lényegében az Operaház honlapja sem hallgatja el. Inkább arra gyanakodtam, hogy Boross Csilla honlapját nem frissítik, talán „elköltözött”, mint mondani szokás, mert a februári Tosca és a májusi Judit után semmit sem jelez.
Szíved és szerzői szabadságod joga akár visszafogottságként, akár koncepcionális változásként értékelni egy alakításban, amit mások hiányosságnak és hibának tartanak. Kritikádnak valójában egy zárójelbe tett mondatát kifogásolom, annak mindkét gondolatával:

(Talán az Opera magazin vehetné a fáradságot, és egy, a művésznőhöz méltó és felkészült munkatársát, esetleg magát a főszerkesztőjét, elküldhetné hozzá interjúra, hogy mindenki, aki róla tájékozatlanul véleményt mond, megtudhassa, merre járt az utóbbi években, hol és kikkel is énekelt.)

Ha az Opera magazin nem veszi a fáradságot egy interjúhoz a művésznővel, miért ne vehetnéd Te, a Café Momus számára? A munkatárs felkészültségében sem kellene kételkedned.
Tájékozatlanul senkiről sem lehet véleményt mondani, ebben nyilván egyetértünk. De az az ismeret, hogy valaki merre járt az utóbbi években és kikkel énekelt, semmilyen támpontot sem ad a véleménymondáshoz! Az egyetlen mérvadó tájékozottságot a produkció meghallgatása, megnézése jelentheti! Maria Caniglia Toscáját úgy ismertem meg a rádióból, hogy akkor találkoztam a nevével először a Rádióújságban. Roppant sokat Milanovról és Tebaldiról sem tudtam akkoriban: felvételük meghallgatása hozta meg a tájékozottságomat. Úgy gondolom, hogy ha 2014-ben láttam Boross Csilla Toscáját az Operában (egy II. emeleti páholyból), most pedig egy hét távolságában az Erkel Színházban kétszer is (történetesen a földszint első sorából), nem mondhattam tájékozatlanul véleményt (az Erkel Színház-topicban szóló másik 3 fórumtárs sem), és ezt a tájékozottságot nem fokozta és nem befolyásolta volna semmilyen interjú.

6504   parampampoli 2018-01-30 23:08:32

Akkor álljon itt egy lista, hol, miben és kikkel dolgozott Boross Csilla 2010-től mostanáig.

Prága: Idomeneo(Elettra), Don Giovanni(D.Anna), Cosí fan Tutte, Butterfly, Tosca, Nabucco, Aida

Brno: Tannhauser, Traviata,Butterfly, Onegin,Macbeth, Tosca, Nabucco,,Aida, Gioconda

Tokió, Nagasaki, Yokohama,  Osaka: Tannhauser

Gut Immling: Bohéme (Mimí)

Trieszt : Traviata

Palm Beach: Nabucco, Macbeth

Montpellier: Manon Lescaut

Roma Caracalla: Tosca, Nabucco

Lyon: A köpeny, Angelica nővér

Washington: Nabucco

Pittsburg: Nabucco

Philadelphia: Nabucco

Savonlinna: Aida, Macbeth

Ravenna: Sancta Susanna (Hindemith) -Muti

Regensburg: Nabucco

Roma Teatro dell’Opera: Nabucco-Muti, I due Foscari-Muti  , Aida

Melbourne: Az álarcosbál

Sanghai: Attila

Genf: Nabucco, A végzet hatalma

Palermo: Norma

Peralada: Andrea Chenier (Liceu)

Marseille : Macbeth

Verona: Norma

Macao : Tosca, (Teatro Regio Torino tournée), Andrea Chenier

Oman:  Macbeth

Kanton (Scala vendégjáték): Aida

Bécs: Requiem

Idei tervek: Limoges : Kékszakállú, Róma: Tosca, Marseille: Nabucco

Akikkel dolgozott (többek közt)

Riccardo Muti, Daniel Oren, Marco Armiliato, Donato Renzetti, Will Humburg, Pinchas Steinberg, Philippe Auguine, Arnaud Bernard, Andrea Molino, John Fiore, Keri- Lynn Wilson, Roberto Aronica, Walter Fraccaro, Johan Botha, Fabio Sartori, José Cura, Rubens Pelizzari, Juan José Rodrigez, Michael Chioldi, Sebastian Catana, Aquiles Machado,  Marcelo Alvarez, Marcello Giordani, Carlo Ventre, Roberto Frontali, Carlos Alvarez, Carlo Guelfi, Giacomo Prestia, Giovanna Casolla, Giovanni Meoni,  Carlo Guelfi,  Franco Vassallo, Gabriele Viviani, Ambrogio Maestri, Roberto Tagliavini, Vitalij Kowaljov, Dmitri Beloseisky, Anita Rachvelisvili,  Hugo de Ana, Jean Paul Scarpitta , Henning  Brockhaus, Franco Zeffirelli, Charles Workman, Yoshi Oida, Werner Herzog, David Pountney, David Stern, Bernard Uzan,La Fura Dels Baus..etc.

6503   IVA 2018-01-30 20:21:40

1. A Szomszédokból nem emlékszem Kőrösi Andrásra (nem minden adást néztem), de 2003 januárjában volt egy musical-bemutató az Új Színházban, amelyben az akkor Pécsett játszó Kőrösi András is fellépett, határozottan operai hangi adottsággal.

2. Ki tudna linkelni egy ennél hitelesebb naptárat Boross Csilla fellépéseiről?
http://www.csillaboross.com/hu/opera/161-shedule-2017-2018.html
Köszönöm, nem privátban szeretnék választ kapni, mert úgy gondolom, ez nem csak engem érdekel.

6502   Edmond Dantes 2018-01-30 15:12:17

Tosca: talán "Ó, az a vérbeli ágyú..."

6501   Károly 2018-01-30 12:25:29

Ppp! Anatolij Fokanov ékes olasz kiejtése nem újdonság, de idővel sokat romlott is!  A Rigolettóban ugyanolyan cifra kiejtéssel énekel,  mint aToscában!  Ami érdekes, hogy hagyják. Talán ez is a világszínvonalhoz tartozik? 

6500   Heiner Lajos • előzmény6499 2018-01-10 16:01:53

Jobb, mint ha ugatok...

6499   Héterő • előzmény6497 2018-01-10 14:52:44

H.L. doktor most is ugrat. :-)

6498   Heiner Lajos • előzmény6497 2018-01-10 14:45:02

Privat uzenet ment.

6497   parampampoli • előzmény6494 2018-01-10 09:56:14

Mily szívesen elolvasnám! (Ha tudnék angolul. ) Esetleg google fordítóval a lényeget.... Interneten is megtalálható?

6496   Heiner Lajos • előzmény6495 2018-01-10 09:10:41

Egeszen pontosan, sot, egypontosan, nekem pont az az egy pont nem tetszett, hogy a (randomszeruen) bemutatott elo eloadas-felvetelek emlitesekor pont a pont legjobbat (szerintem persze, ez mindig szubjektiv pont) hagytak ki.

6495   Héterő • előzmény6494 2018-01-09 22:26:39

Lehetne pontosabban pontosabban körülírni?

6494   Heiner Lajos 2018-01-09 22:01:12

Aki érdeklődéssel kíséri a pesti Chénier-előadásról szóló beszámoló körül kialakult polémiát, talán talál érdekeset a Gramophone januári számában megjelent, az operával, de főleg (szelektív) diszkográfiájával foglalkozó írásában is.

6493   -zéta- • előzmény6492 2018-01-09 18:39:16

Pontosan, mint ahogy a Netrebko-előadás sem a szokványos operarajongókat szólította meg kizárólag...

6492   IVA • előzmény6491 2018-01-09 18:21:04

És a másodikon a „törzsközönség” volt?
Szerintem a tavalyi Lucia két premierje kivételes volt abból a szempontból, hogy nemcsak premier és másodpremier (vagy repertoár-előadás) közönségét szólította meg, hanem a két primadonna külön rajongótáborát is.

6491   -zéta- • előzmény6488 2018-01-09 18:03:37

Ez kétségkívül így van, de szerintem az Opera-Világ cikkírója nem erre gondolt. Mondok egy saját tapasztalatot és érteni fogod.

Tavaly megnéztem a Lammermoori Lucia mndkét szereposztásának bemutatóját, s a véletlen úgy hozta, hogy mindkét alkalommal az épület előtt várakoztam valakire. És elképesztő különbség volt a két közönség között...

6490   IVA • előzmény6488 2018-01-09 17:20:41

(Nyomatékosítom, hogy a topic tárgyának ellentmondóan az Opera-Világ kritikájához szóltam hozzá.)

6489   telramund • előzmény6486 2018-01-09 17:18:57

Nekem Netrebko volt a csalódás,mert tőle vártam valamit.Már nyáron az Aidában is zavaró volt az éneklése a sötétített hangja(ott még lebegett is helyenként egy-egy magas tartott hang).Tudnék ajánlani neki egy más szerepkört,volna bőven ,amiben maradéktalan élményt nyújthatna.Nem verismus, kevés Verdi,mert a legtöbb nőalakja ezt a sötétített hangot  nem viseli.És persze nem Wagner.Ehhez képest a másik két főszereplő nem okozott akkora csalódást.Bár mindenki szapulja a baritont úgy mellékesen az áriával neki volt a legnagyobb zajos sikere.Na ennyit a Chenierről..

6488   IVA • előzmény6486 2018-01-09 17:17:53

Nem szeretnék véleményt írni egy kritikáról: szerzője úgy látta-hallotta az előadást, ahogy látta-hallotta, úgy írta le, ahogy leírta. Hogy számomra mennyire hiteles, csak egy, a művészeti tényezőket nem érintő mondat elemzésével érzékeltetem:

„Az Erkel Színház előterébe lépve rögtön szembe is tűnt: nem az operakedvelők törzsközönsége vett jegyet az előadásra, amiben annak magas helyárai is szerepet játszhattak.”

Totálisan telt ház volt, ami máskor sajnos nincs. Egy telt ház közönsége eleve nem lehet azonos a hiányos házak közönségével (amelyek szintén nem csak a törzsközönségből állnak). Én sok arcot láttam a törzsközönségből, és úgy olvasom, innen, a fórumról is ott volt, aki ott akart lenni. Tisztelem a kritikust, ha ő mindenkit látott, aki hiányzott.
Hogy lettek volna ennek az előadásnak magas helyárai?! Az csak természetes, hogy felemelt helyárak voltak, saját tapasztalatom szerint ez bő fél évszázados gyakorlat, ha neves „nyugati”, „valutáért fellépő” művész énekel, hátha még világsztár is, és ha nem is egyedüli vendég. (A gyakorlat persze sokkal régebbi.) A helyárak így is olcsóbbak voltak, mint az Operaház alaphelyárai, illetve a Müpáéi, Zeneakadémiáéi. Jómagam 4000 forintos helyen ültem, ahonnan mindent láttam és remekül hallottam. Próbáljon meg valaki ennél olcsóbban beülni egy prózai kőszínházba (tűrhető helyre persze); a zenés színházakat már nem is ajánlom.

6487   telramund • előzmény6485 2018-01-09 16:06:06

Köszönöm a választ!

6486   trisztán 2018-01-09 15:51:45

Nocsak...

Nem csak ppp hallotta így!

6485   Héterő • előzmény6484 2018-01-09 15:04:21

-zéta- nem kíván belemenni a részletekbe, ezért - ha nem bánod, rövid leszek én is.

Az "Egyetértek!", "Igazad van!", "Bravo!" vagy "Te félrebeszélsz." ...és hasonló beírások, továbbá a 40 oldalas bemásolgatások nem tekinthetők önálló szellemi alkotásnak. Egy kiemelt helyen feltüntetett, kimerítően részletes és szakértői cikk (jelen esetben kritika) azonban szellemi alkotás még akkor is, ha részleteiben vagy egészében nem értünk egyet a tartalmával. Természetesen bárki jogosan cáfolhatja vagy hiányolhatja a megállapításait, sőt - a reakciót szinte mindig legalább ugyanakkora érdeklődéssel olvassuk, mint amire íródott. Mindez életet visz a magazinba, és ennek az éltetésnek magad is érdemdús részese vagy.

Mit véd a szerzői jog?

6484   telramund • előzmény6483 2018-01-09 11:53:27

Kedves -zéta-

Az idők múlnak a nézetek változnak,mert világ  az már  csak ilyen.Szerintem én  nem sokat változtam nézeteim tekintetében.Elismerem ami jó és elismerem ,ami rossz.Amiben nem változom és soha nem is fogok,hogy a művészetet a politikával összefüggésbe hozzam ítéleteimnél vagy dícséreteimnél.

Valószínű,ha régen erről volt szó nálam feledésbe merült vagy nem volt  teljes mértékben elfogadható.Peres ügyeket  illetően spec nem a Momusra céloztam,de hidd el másutt ilyesmi előfordul.Köszönöm a válaszod.Igaz nem Tőled vártam,hanem aki ezt a kérdést feszegette. Üdvözlet Telramund

6483   -zéta- • előzmény6482 2018-01-09 11:00:28

Kedves Telramund,

ezt a kérdést már korábban jó alaposan kiveséztük - aktív részvételeddel (akkor kicsit másképp láttad), így most ebbe nem mennék bele.

A peres ügyeink eddig nagyon jól alakultak...:-)

6482   telramund • előzmény6480 2018-01-09 09:30:02

Erre csak az a kérdésem ki számít kritikusnak?Milyen szerződés kell,hogy valaki kritikusként tevékenykedjen egy lapnál(weblapnál).Nem is beszélve a végzettségről?Aztán ,ha probléma adódik és esetleg pereskedés kezdődik ki vállalja a felelősséget a megjelenésért?Vagy akkor azt  mondjuk laikus nem tudjuk vállalni az írásban elhangzottakat.?A Momusosm mi számít cikknek mi kommentnek?A kommenetet lehet törölni a cikket nem.Tehát a Momus úgynevezett vezércikkei micsodák?Jó ezeket tudni mihez tartás végett a mai világban,ahol állítólag nincs vélemény és sajtószabadság.

6481   Heiner Lajos 2018-01-08 21:04:30

A hozzászólások listájának  tátongó számszerű enormis hiatusát konstatálva spontán generálódik a kérdés: netalán a szerkesztői törlések (szaknyelven: delete) esete forog fenn?

6480   Héterő • előzmény6474 2018-01-08 20:54:35

Ne keverd a kommentet magával a cikkel, nem ugyanaz a kettő. Ebben az esetben egy komolyzenei magazinban megjelent kritikáról van szó, amire a szerzői jogi törvények vonatkoznak.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

II. Fejezet SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
12. § - (3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni.

6479   telramund • előzmény6477 2018-01-08 18:44:19

Látom tájékozott!Ez a lényegen mit sem változtat.De magyarázkodni nincs szükség.Minek?

De akkor én is megköszönöm ,mert nem tudtam ,hogy ilyen könnyen is lehet boldogulni.Mert bizony jó dolog orosz weboldalakon keresgélni és ahhoz nagyszerű ha cirill betűkkel írja be a keresendő szót!:)

6477   Héterő • előzmény6467 2018-01-08 16:05:36

Kedves  telramund,
- senki sem kért orosz klaviaturát sem ezen, sem más fórumon, sem privátban;
- továbbá ld. Mi újság... 60328, virius "sajnos cirill betűim nincsenek", és tekintve, hogy mindig nagy figyelemmel kísérem virius beírásait, NEKI küldtem a klaviatúra-linket;
- hogy más is megköszönte a praktikus lehetőséget, abból nem helyes téves következtetéseket levonni.

6474   Ametiszt 2018-01-08 15:22:33

Ez a vita régóta nem egyenlő felek között folyik. Ez a MOMUS, ami egy fórum, itt felhasználói nevek vannak. Attól még érvényes az, amit az illető a fórum nevén beír, mint a saját véleménye. Sőt vissza lehet nézni a korábbi véleményeit, beírásait, sőt vezércikkeit is. Fölösleges arra hivatkozni, hogy nem az igazi nevén ír, hiszen  a vélemény vagy cikk ide, erre a fórumra készült. (Azon persze lehet morfondírozni leírta-e  volna- mindazt ide és úgy, ahogy írta, ha a saját nevén ír.) Ha valaki kiviszi a válasz rekciót egy másik közegre, a MOMUS-on kívülre, akkor ott már más játékszabályok érvényesek. Lehet ezen csámcsogni, még jó sokáig.....De mivel két különböző közegről beszélünk, és nem egyenlő felekről, párbeszéd soha nem lesz ebből.

6473   nizajemon • előzmény6468 2018-01-08 15:21:06

Egy mondat csak.Akceptálnám.ha a főig akceptálná a felvetést,hogy a legnépszerűbb darabokat 2 blokkban adnák,egy ősziben,és egy tavasziban. :)

6472   nizajemon • előzmény6468 2018-01-08 15:16:37

Kinek jó ez?? A Momus felügyeleti szerve a Háznak? Nem.Az "ítésznek"számonkérési jogköre van? Nem.Miért érzi úgy egy nagy konglomerátum főigje,hogy neki reagálni kell egy portálon olvasott recenzióra??Van olyan személy/intézmény/vállalat,amely csak jó kap mindenhonnan?Nem tartom valószínűnek.

6470   Momo • előzmény6469 2018-01-08 15:09:59

Azon én nem tudok segíteni, ha te általában arra gondolsz, hogy nem vagyok őszinte.
Mindenki magából indul ki.

6469   Pristaldus • előzmény6468 2018-01-08 14:59:07

Nem is tudtam, hogy ilyen idealista vagy, Momo! Remélem, ezúttal valami őszinteségszösszenet is belédszorult! 

6468   Momo • előzmény6466 2018-01-08 14:51:37

Hát ugye, meg kéne tán próbálni...

Ókovács elmondta a problémáját. Erre a Momus is elmondta a problémáját. Eddig oké. (Ezt csinálja mindenki az országban.) Csak nincs találkozási pont. Ide-oda vagdalkozásból még nem lett semmi, csak háborúság meg rosszkedv.
Szerintem akceptálni kell egymás sérelmeit, és megbeszélni, hogyan léphetünk tovább, hogy mindenkinek jobb legyen.

6467   telramund 2018-01-08 14:48:50

Lehet nem lesz szimpatikus ez a beírás,de ami kiváltotta nekem sem az!

Hogy miért éreztem ezt,mert egyértelmű,hogy ki írta.Azzal a különbséggel ,hogy Ókovács főigazgató adta a nevét a leveléhez,helyette a válaszban cirillbetűs név szerepel.Ha olyan tökös gyerek ez a Tatjána néne a saját nevében ír.Na de ehhez tökös gyereknek kell lenni.Aztán főleg nem egy más topicon kérni a cirill betűk használatát a számítógépen. Hasonló topic név alatt,mint amire a főigazgató levelében utalt.Majd gondolom, jön valaki a védőügyvéd szerepemmel.Szó sincs róla.Mert a tények tények a főigazgató nem hibátlan,,de azért mert van egy más vélemény is még nem kell lemenni.......nem írom le!!Majd engem töröl a face. nem kell félni,meg ez a fórum is!Ezekkel a módszerekkel nem lehet a magyar operajátszást megoldani,csak feszültséget generálni!

6466   Pristaldus • előzmény6463 2018-01-08 14:45:27

Milyen párbeszéd? Tudna vele bárki is párbeszédet folytatni? Ezt te sem gondolod komolyan! 

6465   nizajemon • előzmény6464 2018-01-08 08:12:42

Egy "nem" szót illesztenék a mondatba.

6464   ladislav kozlok 2018-01-08 07:24:24

Ez jo, BRAVO !!!

6463   Momo 2018-01-08 02:17:43

Ami az Ókovács Szilveszternek írt választ illeti: Elbeszéltek egymás mellett. Ebből így nem lesz társalgás. Mindenki mondja a magáét.

6462   Edmond Dantes 2018-01-04 16:50:09

Pulitzer József (Joseph Pulitzer): "A hír szent, a vélemény szabad."

(...ha olykor "passé" is...)

6461   Búbánat 2018-01-04 14:34:41

Ókovács Szilveszter hozzászólása a Momus írásaihoz _ az Origón

2017. január 4.

 Anna után, 1-ben Ókovács szerint az opera - 2/55. levélária Kedves Tatjána Néném!

„[…] És a hang egészen hangszerszerűen szólt! Ha már megpöki tenyerét és szakmaiasra veszi a figurát a -ppp- rejtjelű ítész (mit is jelent ez? talán köpködőt?), hadd írjam le, hogy az egyvonalas oktávban használt, finoman mellékevert mellrezonancia egészen egyedi, törésmentes átmenetet adott, és sosem engedte eltűnni vagy erőlködni a szopránt. A magasságok szárnyalók voltak (hogy ne lenne csengés? hahahaha!), és amiről egy árva említés sem esett: a csodálatos deklamálás! A pergetett, olaszos „r"-ek is dieskaui precizitással voltak részei az előadásnak, és valójában a szöveg plasztikusságában, a kifejezés ebből is fakadó árnyalataiban sem tudott senki Anna nyomába érni. Persze, Eyvazov se, de két tényt szögezzünk már le: Yusif a saját erejéből jutott Salzburgig, a Manonig, ahol Netrebkóval összekerültek, s hogy egy ilyen biztos technikájú tenorra bármikor szükségünk volna. Csöppnyi bizonytalanság csak azért van bennem, mert nem tudom, elég lenne-e egy? (Nem, nem volna elég.)

De végre mindegy is. Jöhet a szokásos nyavalygás, régen holt bezzeg-énekesek és bezzeg-élmények teljesen hasztalan és (ráadásul) komolyan vehetetlen felemlegetése. Ugye, nem akarja senki azt mondani, hogy egy negyven éve befogadott (pl.) Renata Scotto-élmény hatására leszögezhető, hogy Anna Netrebko az illető művész saruszíját sem lenne méltó megoldani? Meg hogy a comprimario-szerepekre a nyugdíjból hívjunk vissza egykori kollégákat? Vagy tényleg úgy gondolja bárki, visszajön az az idő, amikor egy Gregor József Börtönőrt énekelt? Persze, vasfüggöny mögött, SONY-CBS lemezen, ami Pesten készült, és Marton Évával, José Carrerassal – művészi nagyságról és személyes jófejségről tanúságot téve. Főszerepesekkel ezt nem illik megcsinálni – ezért is comprimario a szereptípus neve, sajnálom, ha ezt sem érti. Azt írja végül: ha nem arra a szerepre jön Anna, amire (ő) gondolná, és nem Eyvazov nélkül, akkor inkább ne is jöjjön... no comment...

Néném, és az i-re mégis az teszi fel a pontot, ahogy emberünk ott, a gyáva pennaforgatók ítélőszékén egy szót sem pazarol az est magyar csillagára, Vörös Szilviára, aki nemcsak, hogy a jövő nagy magyar mezzoszopránja lesz, de már most is felnő a feladathoz! Nem mond róla semmit, s ez mindennél többet mond. Néném, szépen kérem, ne küldjön többet cikket ettől az úrtól, aki saját névtelenségét immár nímandságra váltotta.

„Zsdú átvétá, kák szálávej létá!" – és immár mind tudjuk, Ön is, én is, hogy aki igazán jól énekel, azt nem gátolja, hanem segíteni is képes az Erkel Színház hatalmas tere.

Szilveszter

 

6460   parampampoli • előzmény6458 2018-01-04 08:39:46

A pseudo egyik jelentése valóban hamis, de nem a tonalitástól való eltérésként értelmeztem ebben az esetben. Inkább fordítanám ál- ; nem valódi, vminek látszó értelemben. Hogy a fellépő énekesekre melyiket akarja alkalmazni, azt már mindenkinek egyéni választására bízom.

Hát, igen... ha valaki hamisan énekel, mindig gond. De itt nem ez volt a baj, inkább az, hogy amit többen bemutattak a pódiumon, az nem volt éneklés. Tiszta-é vagy hamis, de nem éneklés.

6459   IVA • előzmény6458 2018-01-04 00:13:39

Érdekes, először Parampampoli fordítását olvastam, amelyben egybeírja a pszeudoénekeseket. Ez nekem olyan értelmezést sugallt, hogy az előzőleg dilettáns típusúnak is minősített énekesek ál-, nem valódi énekesek (ami nem zárja ki, hogy ilyen-olyan hiányosságokkal, de tisztán, hangjegyhűen szólaltatják meg a kottát). Csak a Te kérdésed nyomán merült fel bennem a hamisan éneklés értelmezési alternatívája.
Az is érdekes, mennyire hallgatófüggő, hogy egy operát tenor-operának ítélnek meg. Az André Chénier bennem kezdettől szoprán-operaként él, mert szoprán-centrikus hallgató vagyok, mert a Maddalenáé igazi primadonnaszerep, mert a La mamma morta felépítésében és hatásában veri az egész darabot, és mert – a címszereplő tragikus sorsát sem vonva kétségbe – Maddalena tragédiasorozata és áldozata a megrázóbb.

6458   Héterő • előzmény6457 2018-01-03 23:09:22

Rendkívül élveztem a cikkedet és ezt a hozzászólást is. A linked nyomán átfutottam a Teatro alla Scala -beli változatról írtakat, ahol olvasni lehet egy igen fontos dolgot:

"Pedig az Andrea Chénier főképp tenor-opera, ennél tenorabb nem is lehetne, hiszen Giordano a címszereplőnek négy, rendkívül hatásos áriát és - a szopránnal - két nagyon fülbemászó duettet tartogat a második és a negyedik felvonás végére."

De hogy a magyarok hamisan énekeltek volna (pseudo cantanti ungheresi), az tényleg elképzelhető? Mert akkor igen szomorú a helyzet.

6457   parampampoli 2018-01-03 20:48:59

Aki azt egész írásra kíváncsi, és szeret szótárazni, itt megtalálhatja:

http://www.operaclick.com/forum/viewtopic.php?f=1&t=22887

6456   parampampoli 2018-01-03 20:47:29

Szintén a kritikához: egy olasz fórumon olvasható elég részletes beszámoló a 29-i Chenier-ről, gondoltam, egy részt idézek belőle.

"L’Andrea Chénier di Budapest era in forma concertata, con un cast che andava dalla Netrebko (neanche a dirlo bella ottima voce ottima attrice e presenza, insomma una vera artista) ai piú scarsi comprimari che si possono proporre su un palcoscenico (pseudo cantanti ungheresi tipo dilettanti allo sbaraglio). Nel mezzo, tra la Netrebko e i dilettanti allo sbaraglio, tutti gli altri. Il piú vicino alla Netrebko, per bravura, senza dubbio il direttore italiano Jader Bignamini. Lui è Anna erano uno scalino sopra tutti gli altri. Subito sotto il baritono e il tenore, entrambi azeri, e con loro il mezzosoprano che interpretava la mulatta Bersi, Silvia Vörös. Non male la Madelon interpretata da Eva Balatoni. Pessimi (scusate ma erano proprio inascoltabili - per le scarse qualitá vocali e la pronuncia inaccettabile) il Roucher di Antal Cseh, l’abate di Lazslo Beöthy Kiss e la spia di Tamás Kóbor."

Fordítás: A budapesti Andrea Chenier koncertszerű volt,  szereposztása Netrebkótól ( aki, mondani se kell: szép, szép hang, kitűnő színésznő és jelenlét, tehát  igazi művész) a legsilányabb comprimariókig, amilyeneket egy színpadon csak kínálni lehet (csőd szélén álló dilettáns típusú magyar pszeudoénekesek). Netrebko és a csőd szélén álló dilettánsok között az összes többi. Netrebkóhoz legközelebb színvonalban, az olasz karmester, Jader Bignamini. Ő és Anna egy lépcsőfokkal mindenki felett. Rögtön eggyel alatta a bariton és a tenor, mindketten azeriek, és velük a mezzoszoprán, aki a mulatt lányt, Bersit énekelte, Vörös Szilvia. Nem rossz a Balatoni Éva által előadott Madelon.  Pocsék (bocsánat, de tényleg hallgathatatlanok voltak a silány hangminőség és az elfogadhatatlan kiejtés miatt) Cseh Antal Roucher, Beöthy Kiss László az abbé és Kóbor Tamás a besúgó szerepében.

6455   Heiner Lajos 2018-01-02 20:03:06

Szintén a mai kritikához: Dal Monte férje is jó énekes volt, ha nem is érte el az asszony világhírnevét.

6454   Heiner Lajos 2018-01-02 19:09:19

A mai Chénier-kritikához: Netrebko (épp aktuális) párválasztásának vegyük pozitív oldalát is! Ha hegedűshöz ment volna hozzá, lehet, hogy szinte mindig csak a Thaisban lépne fel.

6453   IVA • előzmény6452 2017-12-22 02:28:53

Azért kicsit jobban körülírja, mint én.

6452   Héterő • előzmény6451 2017-12-17 15:13:15

Pedig, kedves IVA, éppen azt mondja.
V'è la risorsa... poi del mestiere... colla donnetta, col cavaliere... lalalala!

6451   IVA • előzmény6448 2017-12-17 02:24:14

Természetes, hogy a tetszést Rossini zenéje aratta, de azon is lehetett volna gyengíteni rossz fordítással. Ez sikeresnek bizonyult.
Tudjuk, hogy a napjainkra a fodrász szakmába olvadt borbély szakma korábban apróbb orvosi, fogorvosi tevékenységekre is kiterjedt. Akárhogy is, testi-lelki bizalmon alapuló szolgáltatás, amitől nem áll távol a házasságszerzés sem. De bármennyire kiterjedt is a borbély szakterülete, azzal mégsem mutatkozhat be, hogy ő legremekebb kerítő.

6450   Heiner Lajos • előzmény6449 2017-12-15 09:51:04

Borbelyuzlet nyilik Sevillaban, a tulaj kiirja: a varos legjobb borbelya!

Egy ido utan ugyanabban az utcaban ujabb borbely nyit uzletet, kiirja: az orszag legjobb borbelya!

Figaro is borbelyuzletet nyit az utcaban, kiirja: az utca legjobb borbelya!

6449   -zéta- • előzmény6448 2017-12-15 09:29:29

Az összes verziót megpróbáltam énekelni, s továbbra is "legremekebb" párti vagyok...:-)

6448   Héterő • előzmény6443 2017-12-15 01:43:07

Rossini zenéjének tudható inkább be a nagy tetszés, mert a szellemes szöveg teljesen eltűnt. Figaro nem borbélyként köszön be illetve búcsúzik el, hanem - csupa komoly, mély magánhangzókkal (12-ből 10 mély hangrendű) - tekintélyt parancsoló módon; majd elmondja, hogy jól felszerelt borbélyüzlete valójában csak álca, jövedelme főleg (mondjuk finoman) párkapcsolat-teremtésből származik, ráadásul éjjel-nappal kész intézni minden ügyet. A borbélykodó szövegben elmosódik a lényeg: az egész városban minden ilyesféle dolgot ő bonyolít. Nem (a legre-mek-mek-ebb) borbély, annál bizony jóval több!

6447   Héterő • előzmény6445 2017-12-15 00:30:41

A pergő, rövid szótagokat mondod?

eredeti kb: – ˛ ˛ ˛ ˛ ˛ ˛ ˛ ˛ – – –

legremekebb kb: – – – – – ˛ – ˛ ˛ – – –
hacsak nem így énekeljük:
Lá-sa-to-kbe-ne-ma-le-gre-me-keebb-bóór-bé(lyt)...

sokoldalú kb: – ˛ ˛ – – ˛ ˛ ˛ – – –

Fogadjuk el azt is, hogy felirat nem kíván énekelhető lenni (hála az égnek).

Mr Briggs örülne társalgásunknak, hiszen a Doctor of Musical Arts tudományos fokozatához jóval közelebb jutna, ha ismerné a felhozott érveket - pro és kontra. Álmodó korábban bölcsen kifejtette: Ezt szeretjük, mert ezt szoktuk meg. Az új nem tetszik még akkor sem, ha netán valamicskével jobb az előzőnél, vagy ugyanolyan gyengécske.

Kétségtelen, hogy a  bennem a legremekebb  -szófordulatban van valami kedves kecskés mekegés, a kecskeszakáll pedig borbélyért kiált, így van némi kapcsolódás az eredeti tartalomhoz, főleg akkor, ha elfogadjuk, hogy a factotum borbélyt jelent.
A cím pedig lehetne Il factotum di Siviglia. :-)

Andrew Briggs útja a nagydoktorihoz

6446   Heiner Lajos • előzmény6445 2017-12-14 09:07:44

Csöfej, csöfej!

6445   -zéta- • előzmény6440 2017-12-14 08:59:36

Az operafordításnak nemcsak az eredeti szöveget kell alapul venni, hanem az eredeti ritmust is. A példánál maradva: a "Largo al factotum della città!" mondat ritmusképlete az első és az utolsó két hangsúlyos szótag közé egy sor pergő rövid szótagot tartalmaz. Ez a "Lássátok bennem a legremekebb borbélyt" fordítással tökéletesen egyezik, lévén a szöveg pergő, nem tartalmaz zavaró mássalhangzótorlódásokat. Azaz: tökéletesen énekelhető.

Az "Íme a győztes, sokoldalú borbély!" viszont korántsem... Sajnos az "Itt a mindenes, a derék polgár! Itt van!" sem annyira hatásos, próbáljuk csak kiénekelni az eredeti ritmusra...

6444   IVA • előzmény6441 2017-12-14 03:40:47

Én tágabb családodban, a fórumon is örülök, ha teszel ellene, de a „minden erőddel” azért takarékoskodj. Ki tudja, mi jöhet még.

6443   IVA • előzmény6440 2017-12-14 03:37:28

De, én elhiszem Neked, hogy a felsorolt szavak nem találhatók meg Figaro belépőjének eredeti szövegében. Viszont a sok száz magyar nyelvű előadás, az egykor népszerű rádió- és lemezfelvételek elragadtatott hallgatói nem is kifogásolták ezt. Valószínűnek tartom, hogy Harsányi Zsolt és Blum Tamás nem boldogult az olasz szöveg tükörfordításának mutatós versbe szedésével. Ez is igazolja, hogy a műfordítás kényszerűen alkotó tevékenység is.
(Máté Péter Elmegyek című és kezdetű dalának szövegét sem leljük a Sylvie Vartan előadásában világslágerré vált Nicolas-ban.)

6442   tiramisu • előzmény6441 2017-12-13 21:16:11

EGYETÉRTEK!

6441   Cilike 2017-12-13 20:14:41

Az az igazság, hogy tudjátok rólam elég magas a toleranciaszintem a modern rendezésekkel kapcsolatban, nem mondható ez el a szövegekkel kapcsolatban.Nem akarok erős szavakat használni, de gyűlölöm az ilyenfajta "aktualizálását", mert a köznyelvben is utálom, hogy egyre sorvasztják, sms-nyelv, email-nyelv, hangulatjelek szavak helyett...  Minden erőmmel teszek ellene, legalábbis a saját családomban.

6440   Héterő 2017-12-13 19:47:24

Nagy örömömre szolgált - zéta - szövegelemzése, ritka csemegeként még példákat is idéz a cikk. Az alpárinak nevezett szöveg valóban alpári, talán a hajléktalanosított/kerekesszékesített, ízlésficamos operarendezés-irányzat velejárója. De tényleg annyival rosszabb az új változat?

Figaro "belépőjének" befejező sora az első sorra tér vissza
és szép koszorúba öleli a cavatinát:
Largo al factotum della città! >...> Sono il factotum della città!

Ezt a fontos versképletet nem oldja meg a "szállóigévé vált" HB-mondat. Az "új" szövegnek szintén nem sok köze van az eredeti olaszhoz és ijesztően emlékeztet a korábbi hasalásra.
Lássátok bennem a legremekebb borbélyt! >...> Mert előtte hárul az akadály. (HB)
Íme a győztes, sokoldalú borbély! >...> Fellendül az üzlet, száguld a bolt! (G)

Alig hihető, de az alábbi szavak egyáltalán nem fordulnak elő az eredetiben:
Lássátok, bennem, legremekebb, BORBÉLY, mert, előtte, hárul, akadály, győztes, fellendül, üzlet, száguld, bolt.

Nyilvánvaló, hogy G fordítása a korábbi, nagyon pontatlan szöveget gyötörte mai szlenggé, azonban az előtte hárul az akadály sem sokkal szebb nyelvileg, mint az esküszöm, fojtva lesz. De vajon olvasható-e valahol, hogy az új G-szöveg felhasználta a HB-fordítást?

Az pedig egyformán rossz, ha az un fior di bellezza magyarul egy nyíló rózsa vagy egy helyes kiscsaj, hiszen legalább a recitativokban illene alkalmazkodni az eredeti tartalomhoz.

Itt a cavatina jobb közelítésben - download.

6439   IVA 2017-12-11 17:16:31

Az első fecske, ha jól rémlik, pár éve a Gianni Schicchi volt, a Mario és a varázsló párjaként” – írja -zéta- az Operettszínház operajátszási hagyományának kezdetéről.
Hát… az attól függ, melyik évszázadban láttuk azt az első fecskét. 1981 tavaszán Beaumarchais szerelmi történetének folytatását, a Figaro lakodalmát láthattuk: http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=18825&kr=A_10_%3D%22Figaro%20lakodalma%22

Elkeserített, amit az új magyar „fordításról” olvashatunk.
A francba!” – ez ráadásul nem is korunk köznyelvében élő káromkodás. Hosszú ideig az amerikai filmek sokkal durvább káromkodásait „fordították” így a szinkronszövegekben, hogy azok miatt le kelljen későbbi időpontban sugározni egy-egy filmet, sorozatot.

6438   Héterő • előzmény6437 2017-11-20 13:58:09

Ráadásul.

6437   Momo 2017-11-20 13:38:52

Pierre Tschaïkovsky:

6436   Klára • előzmény6434 2017-11-20 13:19:39

Az "-ov" vagy "-ev" végződésü szláv eredetű nevek a német nyelv kiejtési szabályainak megfelelően hasonultak f vagy ff  végződésre, ami aztán végleges változatként maradt meg. Egyébként tényleg borzalmas átírásokkal találkozunk, néha egyik-másik nevet a google vagy a youtube berkeiben csak többedik próbálkozásra lehet megtalálni!

6435   Momo 2017-11-20 13:15:07

Anton Rubinstein:

6434   Momo • előzmény6433 2017-11-20 13:06:09

Ő maga elég konzekvensen Sergei Rachmaninoff-ot ír.

6433   daunerni • előzmény6432 2017-11-20 12:53:34

Ahogy a viselője használja a saját nevét, az kéne legyen a legelső, ha idegbajt kapsz tőle, ha nem. Rahmanyinov, avagy ahogy aztán végül ő írta, és ahogy a sírján is szerepel, Rachmaminoff? Érdekes, legtöbbször Rachmaninov-ot írnak...

Rachmaninoff

6432   Momo • előzmény6431 2017-11-20 12:17:36

Kuszevickijtől szoktam idegbajt kapni, akit sokszor Serge Koussevitzky-nek írunk, ami magyar szövegben szerintem rémes. Viszont ő a Wikipédián szerencsére Kuszevickij... :-)

6431   Momo • előzmény6429 2017-11-20 12:00:38

Azért van Stravinsky a Wikipédián, mert nálunk az a hivatalos. Ahogy Anton Rubinstein, meg Rubinstejn. (Mert ott meg nagyon ragaszkodunk az átírási szabályhoz, bár megjegyzésben oda írják, hogy "szabatosan átírt formája Rubinstyejn volna, de a családnév idegen eredetű lévén az oroszban, az átírás során az е utáni т nem lágyul, marad.")

Szóval van egyszer az átírási szabály, aztán legegyszerűbb megtanulni az összes kivételt. :-)

(Mert ugye Sztravinszkij esetében mi az emigrációra való tekintettel az egyik nyugati névváltozatát tettük hivatalossá a magyarban az átírás helyett. A Rubinstein viszont tényleg idegen eredetű név az oroszban, melynek van latin betűs változata (sőt az az eredeti), amit használhatnánk, de ezt félig átírjuk, félig meg nem…)

:-))))

6430   -zéta- • előzmény6429 2017-11-20 09:22:17

Stravinsky regényes életébe sok minden belefért... :-) 

http://momus.hu/images/glry_images//hangszeresek/stravinsky1940.jpg

6429   IVA • előzmény6427 2017-11-20 03:58:51

Kár, hogy nálunk nem tartózkodott, mert akkor a Sztravinszkij változat is szerepelne saját átiratai sorában.
Most vettem észre, hogy a magyar nyelvű Wikipédia szócikkének címében is a Stravinsky átirat szerepel, feltehetően azért, hogy a keresők rátaláljanak. Ugyanakkor pl. Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov neve most is a magyar szabály szerinti átírásban szerepel a Wikipédia vonatkozó szócikkeinek címében.

6428   IVA • előzmény6425 2017-11-20 03:56:56

Szeretnék nyelvészeti indoklás nélkül letenni egy voksot a Gruberová írásmód mellett. Talán azért, mert ha évekig olvastam a csehszlovák televízióban (nem tudom, mi volt az intézmény pontos neve) adott filmek végefőcímein, hogy Lorenová, Bardotová stb., akkor a Gruberová is jár nekem.
És azért is, mert még ha a Gruberova alakot választjuk is, toldalékoláskor úgyis á-ra fog végződni a név, írásban is: Gruberovával láttad a Lammermoori Luciát.

Egy másik megjegyzésem: jó érzés, hogy egy Japánban lezajlott előadásról kaphattunk recenziót fül- és szemtanútól, magyarul, a Café Momusön. Köszönet érte!

6427   Momo 2017-11-19 23:14:36

Na, a Stravinszkij... őt jól helyre tette a kádárista magyar helyesírási szabályzat: Angolosan írjuk a nevét a gonosz emigránsnak. :-)

Ő maga is többféleképpen írta át latin betűre a nevét, hol németesen, hol angolosan, ahol éppen tartózkodott. A Wikipédia vele foglalkozó szócikkeit nézve látható, hogy sokféleképpen írják át a nevét világszerte: Strawinski, Stravinsky, Strawinsky, Stravinskij.

Nekünk is van saját szabályzatunk a cirill betűs nevek átírására, talán használhatnánk azt.

6426   -zéta- • előzmény6425 2017-11-19 20:52:47

Lásd például Stravinsky esetét, akinek biztosan nem így szerepelt a neve az anyakönyvben...

6425   Beatrice • előzmény6422 2017-11-19 15:12:53

"amikor a művésznő világhíresség lett, a számítástechnika, az elektronikus szövegszerkesztés, a korszerű nyomdászat még gyerekcipőben járt"
Ez igaz, de több olyan korai (70-es évek első fele) osztrák színlapoot láttam, ahol Gruberová alakban szerepel a művésznő neve, a későbbieken viszont ékezet nélkül.
Ez arra utal, hogy ő maga mondhatott le az ékezetről.
Magyar rajongónak írt privát levélben is ékezet nélkül írja a nevét (van ilyen levelem tőle).

"csak az eredetileg nem latinbetűs neveknél helyes azt az átírást alkalmazni, amit - mondjuk az orosz - művész maga választott latinbetűs nemzetközi nevéül."
Véleményem szerint nem kellene elvitatni a művésztől a jogot, hogy megválaszthassa művésznevét. Hadd legyen Pavol Bršlík a nemzetközi porondon Breslik, Gruberová meg Gruberova. Függetlenül attól, mi áll az anyakönyvi kivonatában.

6424   Heiner Lajos • előzmény6419 2017-11-19 11:26:14

Egy tenorista sem születési nevén, mint Jacob Pincus Perelmuth lett világhírű.

6423   ladislav kozlok • előzmény6422 2017-11-19 08:23:40

Bizony így van,

6422   Héterő 2017-11-19 02:53:46

Kedves Haandel, fején találtad a szöget, mint mindig. Ha X úr nejéről vagy X úr (családi nevét viselő) leányáról van szó, akkor a végződés -ová. Ha ez az X családi név foglalkozást (tisztséget, stb.) is jelent, továbbá nem családi névként, hanem foglalkozásként használjuk, akkor a birtokos végződése -ova nőnemű birtok esetén, amit világos példán be is mutatsz. Bizonyára házi szlováknyelvi szakértőnk, Laco is megerősíti mindezt.

Csupán a Grob... miatt szóltam először, kedves Beatrice, nem is emeltem ki az á -t, és természetesen tudtam, hogy nem a te sarad volt az elírás. Ám a nyomda ördöge... Akinek szólt, megértette, javította. Ha nem a címben lett volna, nem is hozom fel.

Érdekes azonban, hogy német apa és magyar anya szlovák gyermekének, Gruber Editnek hazai szövegbeni név-említése mennyire vitatható 2017-ben. Ne felejtsük el, hogy amikor a művésznő világhíresség lett, a számítástechnika, az elektronikus szövegszerkesztés, a korszerű nyomdászat még gyerekcipőben járt, az ékezetek, ficnik, háztetők , hullámocskák, ide-oda dülöngélő ékezetek, Umlautok legfeljebb kézi javítgatással kerültek be a (főleg igényesebb) szövegekbe, sokszor azokba is hibásan.

Noha teljesen helytálló az érvelésed, hogy nemzetközi porondon az angolos "márkanév"-írás jogos, mégis megkoctáztatom azt az állítást, hogy csak az eredetileg nem latinbetűs neveknél helyes azt az átírást alkalmazni, amit - mondjuk az orosz - művész maga választott latinbetűs nemzetközi nevéül.
A mai, mindent karaktert könnyedén megjelenítő szövegszerkesztők révén megtisztelhetjük cikkünk alanyát azzal, ha pontos nevét használjuk:
Şerban, Elīna Garanča, Saint-Saëns, Tannhäuser, Jean-Léon Gérôme stb. Mert más egy mezei hozzászólás, mint egy komoly, művészeti tárgyú újságcikk; - amit jelen esetben nagy érdeklődéssel olvastam. :-)

6421   Haandel • előzmény6420 2017-11-18 19:57:31

(kó​rrekció :) 

Kapitány lánya: kapitányova

6420   Haandel 2017-11-18 18:35:04

Hát ez tényleg nagyon érdekes,
mind a hat hozzászólás értékes!

Valószíntelenüleg feleslegesen feleselek,
de a hátáron kóborol6 egy pár fenegyerek ;-)

(Most puskinázok:)
Kapitány felesége: Kapitányová
Kapitány lánya: Kapitányova

Nos, ová ide-ova oda,
korrekció az ovacióra!

(szójáték ;-)

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)