Francia nyelvű Lucia nekem DVD-n van meg. Szintén Alagna énekli Edgart, de Luciát itt Ciofi alakítja. Lammermoori Lucia Ha már választani lehet CD és DVD között, akkor az utóbbi a számomra érdekesebb... Igaz, ma már én is inkább az általad említett műveit preferálom és favorizálom - ezeket megtoldanám a A kegyencnővel - ha nem olasz verzióban, akkor francia eredetiben is megtenné...sőt, magyarul énekelve is szívesen venném!
Egyik legelső cd-m ez a Lucia volt, bevallom épp Dessay és Alagna miatt vettem meg, nagyon szeretem-bár az első felvonás Lucia ária alaposan megváltozott, Donizetti mester-ki tudja miért átirta-s emiatt barátaim nem is kedvelik ezt a francia változatot.
Valóban mindkét énekes csúcsformában volt, s én nagyon kedvelem a francia nyelven énekelt operákat.
Annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy -amennyiben-egy kis belcantót is játszana a MÁO-akkor ne a Luciát, inkább a ritkábban hallott Bolenát, Stuardát, Devereux-t, de leginkább újabb nagy kedvencemet a Lucrezia Borgiát.Ezekhez képest a Lucia...hmmm nekem már túlzottan is ismert.
Igen, már nekem is dereng, hogy az 1969-es rendezésből 1979-ben kirendezték a masszív hátteret és valami hangulatvetítéssel pótolták azt, akárcsak az 1965-ös Mikó-féle Carmenben az idők folyamán, de a kimondottan vetítéses Trubadúr az biza az 1982-es Mikó-féle volt.
Lehet, hogy mindkettőben volt vetített háttér. Jómagam a Mikó rendezést nem láttam (ugyebár ez a B. Nagy - Karizs féle produkció volt), viszont az azt megelőzőt kétszer is (Pálos Imre, Karizs Béla, Dobránszky Zsuzsa, Moldován Stefánia, Széki Sándor, Miller Lajos, Veress Gyula, Komlóssy Erzsébet szereplésével).
Nem. Vámos László először 1969-ben rendezte meg a Trubadúrt (ekkor debütált a fiatal Csikós Attila), majd Mikó András 1982-ben a Lombardok kaptafájára (Makai Péter barna tónusú Lombardok-alapruhái játszottak itt is, csak más rátétekkel). Na a Mikó-rendezés volt a vetítéses. Ekkor ment először olaszul a darab.
Köszönöm!
Ugyanakkor úgy tudom, Vámos László 1996 februárjában húnyt el. Ezek szerint a 96 októberi felújítás készült az ő korábbi rendezése alapján? Sajnos erre egyáltalán nem emlékszem, akkoriban éppen nem nagyon jártam az Operába és az Erkelbe.
Nem is ezt vártam volna, hogy minden ugyanolyan legyen, mint akkor, éppen ellenkezőleg. Talán félreérthetően fogalmaztam - az szinte biztos azonban, hogy az akkori rendezésben jobb volt a színészvezetés (vagy csak több volt a próba?).
90 %-ban egyetértek Spangel P. kritikájával. Mielőtt azonban erre rátérnék, megemlítek két dolgot, ami nagyon zavart az előadás körülményeivel kapcsolatban:
1. AZ egész házban nem volt kifüggesztett színlap, csak a rendező Budafest programlapja (lehet, hogy volt programfüzet, de az nem pótolja). Így hát a külföldiek vagy az énekeseket nem ismerő nézők nem tudhatták, kik éneklik az egyes szerepeket, ki a rendező, ki vezényel stb.
2. Az előadás előtt azonban szétnyílt a függöny, hogy perceken keresztül olvasgathassuk az eredetileg a magyar szöveg megjelenítésére szolgáló képernyőn: ki mindenki támogatta a produkciót létrehozó Budafestet. Ezt enyhén szólva ízléstelennek tartottam, bár tisztelem mindazokat, akik erre áldoznak. Úgy vettem észre, hogy a környezetemben ülők tetszését sem nyerte el ez a módszer.
A zenei produkciót illetően egyetértek azzal, hogy Sümegi E. kiegyenlítetten, szépen, ha kell drámaian, ha kell, líraian énekelt, nagyon tetszett. Jó volt Fokanov is, akit nagyon szeretek, de megítélésem szerint ebben a szerepben a mai garnitúrából jobb Kálmándi Mihály.
Sajnos, bár gyakori és lelkes opera-látogató és -hallgató vagyok, de amatőr, így nem tudom megítélni: Fekete Attila milyen technikai megoldásokat alkalmazott Manrico szólamának megszólaltatásához, és ezek helyesek voltak-e vagy sem, de engem meggyőzött. Nagyon sajnáltam a stretta végén a gikszerért, és igazságtalannak tartom, hogy szinte mindenki ennek alapján ítél meg egy produkciót, holott az egész opera tele van Manrico áriáival és duettjeivel, amiket szerintem nagyon jó színvonalon énekelt el. (Bár lehet, hogy tényleg nem igazán neki való ez a szerep.)
AZ interneten azt olvastam, hogy a művet Vámos László rendezése alapján Palcsó Sándor állította színpadra. Eddig azt hittem, hogy az elmúlt 40 év minden Trubadúr-felújítást láttam, de nekem ez nem idézte fel egyiket sem (Vámos László talán a 70-es évek elején rendezte), egyes mozgások esetleg felderengtek, de a díszlet biztosan más volt.
Most úgy voltam vele, hogy inkább szívesen hallgattam volna ugyanezt a zenei előadást koncert-szerűen, ugyanis nagyon zavart, hogy szegény énekesek látszólag nem kaptak semmiféle útmutatást a játékot illetően. Így aztán bátortalanul, mondhatni céltalanul jártak-keltek a színpadon, és mitg tehettek mást, mint hogy elővették és alkalmazták a megszokott, és bizony már avíttnak ható operaénekesi manírokat (Vámos Lászlónál, aki egyben korszakának megkerühetetlen színházi és tv-rendezője volt, bizonyára nem így volt ez, ráadásul azóta már változtak a korszerű operajtékról alkotottt elképzelések).
Ez lehetett az oka talán Wiedemann Bernadett a kritika által említett "kedvetlenségének", pedig ő kifejezetten a jól játszó énekesek közé tartozik egyébként. Ezért nem tudta kiváló éneklése ellenére megteremteni a máglyaáriában azt a feszültséget, ami a cigányasszony elbeszéléséhez hozzátartozna.
Kár, hogy a színpad nem tudott felnőni a zenéhez, és főleg azért kár, mert viszonylag kis munkabefektetéssel sokkal maradandóbb élményt kaphatott volna a teltházas közönség.
Vacsorázni otthon szoktam a családommal.
Tény és való, megrendelésre dolgozom - szerkesztőségi megrendelésre.
Sümegi művésznő el fogja énekelni Normát, ha lehetőséget kap rá. Tudomásom szerint Lukács művésznő októberben és novemberben hatszor, Rálik művésznő márciusban háromszor énekli a címszerepet.
Egyébként szívélyes, jóindulat és elfoghulatlan üdvözlet, kedves Telramund.
És ki beszélt itt Sümegi Eszterről?Van abban az operában több jó szerep is nem?Róla tán akkor,ha-mint hallom örvendetesen meggyógyult-elénekli a Normát is.
Egyébként Heiner és Spangel Urak kritikái mindig kicsit elfogultak.Na régen is voltak ilyen kritikusok
persze-csak vacsora kérdése volt,mi is irjanak a kiritkáikban.Egyébként üdv:):)
Idézzünk egy részt a cikkből:
"Az ezután színpadra lépő Sümegi Eszter volt az est egyik fénypontja. Végig kiegyenlítetten, hiba nélkül énekelt. Elmélyülten játszott, ha a helyzet úgy kívánta, szerepéből adódóan önfeledten mosolygott, de arcjátékával ugyanúgy mutatta aggódását, kétségbeesését, önfeláldozását, fájdalmát is. Ismét bebizonyosodott, hogy Sümegi Esztert nem véletlenül tartják Verdi és Puccini művei egyik legkiválóbb megszólaltatójának."
Én is hallottam az előadást, szerintem is remekül énekelt a művésznő.
És én sem írok megrendelésre.
:-))))
Őszintén szólva, Nem nagyon tetszett Wiedemann Bernadett Azucenája, viszont egy dolgot meg kell adni: az elbeszélés középső szakaszában a parlando suttogása szuggesztív volt és hatásos. Viszont ugyanúgy, ahogy Fekete Attilánál is jobban tetszettek a piano megszólalásai az utolsó képben,mint az erőltetett forte éneklés, W.-nál is ez a bajom, kevesebb néha több lenne. Pont azért jó Sümegi, mert megtalálja az egyensúlyt a dinamikában -vagy csak megvan hozzá a technikája?
Én is köszönöm Spangel Péter remek Bohémélet-recenzióját. Nem voltam jelen egyik előadáson sem. Sajnálom, hogy Rost Andreát elmulasztottam látni-hallani - legutóbb a Haydn-operában volt hozzá jó szerencsém! Ezért is örömmel olvastam a beszámolót az ünnepi előadásról.
Egy kiegészítés: a cikkben említett Tokody-Kelen párossal van tévéfelvétel a Bohéméletből.
A Magyar Állami Operaházból közvetített előadás
szereplői:
Kelen Péter (Rodolf)
Káldy András (Schaunard)
Massányi Viktor (Marcell)
Rácz István (Colin)
Tokody Ilona (Mimi)
Péter Cecília (Musette)
Szilágyi Béla (Alcindor/Bennit)
Vezényel: Lukács Ervin
A televíziós közvetítés rendezője: Kecskés G. László
Ha a TV ismét sugározná, akkor alkalom nyílna rá akár DVD-re, akár videóra rögzítenünk ezt az emlékeim szerint pazar Bohémélet-előadást.
Örömmel olvastam Spangel Péter beszámolóját a Rost-féle Bohéméletről. Rost Szegeden is nagyszerű Mimit énekelt. És Váradi Zita valóban nem kap tehetségéhez méltó foglalkoztatást az Operaházban, szegedi fellépései kapcsán egy hihetetlenül muzikális, mindig kristálytisztán éneklő művészt ismerhettem meg.
Most néztem utána, közzéteszem. Rácz Rita az Operavilágban nyilatkozott arról, hogy Fekete Gizi és Rácz Tibor (a Szegedi Nemzeti Színház művészei) gyermeke.
A szubrett természetesen nem „pejoratív szerepkör”, még az operettszubrett sem, sőt dicsőséges pályát jelenthet. Viszont – most akadtam az információra az Operavilágban – Rácz Rita már húszévesen jelentős szubrett-főszerepeket alakított, s ha ezután operistának tanult és operaszínpadon működik, korábbi sikereinek terepére visszatérnie kudarcot, mindenesetre visszalépést jelentene. Ennek említése, ha a kritikus ajánlatának tekintjük, pejoratív megjegyzés is lehet. Olvasatomban azonban Heiner Lajos az énekesnő – egyéb adottságai melletti – elhivatottságát szándékozott érzékeltetni azzal, hogy nem a könnyebb, már bevált utat járja. Ha ez szándék nem világos az olvasónak, érezheti elmarasztalásnak a produkció összegzését.
Én, magam részérő, rajongó lélek vagyok. Nagyon tudok valakiért lelkesedni. Viszont még sohasem gondoltam, hogy ha egy kedvencemről valaki bírálatot ír, az egy szemét alak. Sőt, még azt is meg szoktam hallani, ha a kedvencem nem énekel jól. Viszont feltűnő, ha valaki csak azért regisztrál, hogy valakit reklámozzon, vagy megvédjen. Ez elég gyakran előfordul, már ismerjük a jelenséget. Semmi baj nincs ezzel, csak nem kell megsértődni, ha kilóg a lóláb.
Egyébként én csak 1 fél mondatot nem értek Heiner kritikájából: " a maga családi hátterével" tulajdonképpen mit is akart mondani?
Illetve tudom, de nem értem, minek ilyesmit egy opera-kritikában megemlíteni! Sztem nem tartozik ide, de mindegy!
A magam részéről Rácz Ritáról annyit, hogy fantasztikus hangmagassággal és jó technikai tudással rendelkezik. Emellett csinos is.
DE!!!!
A hangja még koloratúrok között is meglehetősen kicsike, vivőereje - nem csak a tutti részekben -egyenlő a nullával. Egyszerűen nem jön át. Egy zenekari mezzoforte már betakarja. Hallhattuk ezt, vagyis bocsánat emiatt nem hallhattuk a Rózsalovag egyes részeiben, a Carlos mennyei hangjánál pedig bele kellett bujnia a mikrofonba, hogy kihallattszódjon a nézőtérre! Ez az egyetlen nagy pechje az egyébként tehetséges énekesnőnek!
A "szubrett" az valami pejoratív szerepkör?
A színházművészeti lexikonban:
"A francia vj.-okból emelték a szubrettet a romantikus operákba, a hősnő mellett a cselekmény bonyolításában is részt vevő második női szereppé (Annuska, Weber: A bűvös vadász, Adalgisa, Bellini: Norma, Musette, Puccini: Bohémélet)
Ezek mind szégyellni való és visszautasítandó szerepek?
Azért az döbbenetes, hogy ha valaki nem ért egyet egy véleménnyel, akkor az nem lehet más csak biztos rokon vagy barát vagy fachtárs vagy mittudomén ki. Az meg sem fordul senkinek sem a fejében, hogy egyszerűen csak tetszett neki vagy szereti amit a másik csinál?!?! Mert azért ilyen is van szerencsére. Köszönöm, hogy elolvasták az eddigi hozzászólásaimat. Részemről nem kívánok többet írni ugyanis nagyon rossz irányba megy ez az eszmecsere. Nehéz lehet ezt minden nap csinálni.:-)
Rácz Ritáról azt gondolom, hogy van egy nagyon jó és biztos magas regisztere. Kb. ennyi vokálisan. Színpadilag egy nagyon szép, fiatal nő, jó játékkészséggel. A kritikus se nagyon írt rosszabbat.
Pataki P. Dánielt nem tudom elképzelni Hunyadinak. Már a Tamino is kicsit meghaladta a képességeit. Igaz, viszont, hogy egyik sem a rokonom. :-))
A kritikát elolvasva nem értem a fölháborodást. Heiner doktor (aki amúgy meg tudja védeni magát) először 2001-ben írt e labok hasábjain a "sugárzóan tehetséges" Rácz Ritáról.
Új olvasónk reagálása olyan, mintha egy speciális szemüvegen keresztül olvasta volna a Hunyadi cikket és csak a negatív ítéletet vette volna észre.
S persze megint jött a fach-társ szapulásának oly áldott és régről jól bevált módszere...:-)
Igen. És a kritikáról is lehet véleménye az embereknek. Vagy azt már nem lehet? Azt tényként kell elfogadni amit leír valaki? Nem kívánok senkivel sem vitába szállni. Csak szerettem volna jelezni észrevételeimet, ugyanis aki nem látta a darabot, az fals képet kaphat és kapott is. Sajnos ez a műfaj teljesen szubjektív, hiszen akárki akármit is csinál, mindig lehet azt mondani, hogy nekem akkor sem tetszik. Ezt mindenki tudja. Ennyi... További jó fórumozást mindenkinek!
Ja, akkor senkiről sem szabad kritikát írni? Mindenkinek megvan a rokona, barátja, stb, aki megbántódik, ha a hozzá tartozóról valami, bármi negatívumot írnak. A produkció illetve a kritika konkrétumai nélkül, csak elvi szinten kérdezem. A kritikusnak sztem lehet véleménye, még Rácz Ritáról és P.P D.-ről is.
Ja! És igen! Elhivatottságból csinálja mindenki, aki felmegy a színpadra és kemény munkával, alázattal dolgozik. Ez lehet, hogy a cikk "szerzőjének" ismeretlen érzés és ezért gúnyolódik azokkal, akiknek fontos az elhivatottság. Őszintén remélem, hogy az ilyen jellegű írások nem törik senkinek sem kedvét és lendületét, valamint elhivatottságát!!
Tisztelt Mindenki!
A debreceniek Hunyadi előadása valóban említésre méltó volt! Rácz Rita fantasztikus formában énekelt!Igazságtalannak érzem eddigi pályafutását szenvedésnek leírni és egyszerűen "leszubrettezni". Elképesztő, hogy egy ilyen vokális és színési teljesítmény után is úgy érzi a cikk szerzője, hogy muszáj valami kellemetlent kiadni magából! Tudomásul kell venni, hogy elképesztő vokális képességekkel rendelkezik! A Hunyadi László szereposztása véleményem szerint pedig akkor lett volna "tévedés", ha egy nyers hangú, rossz prozódiájú, ordibáló (a cikk szerzője számára ez jelentheti a "súlyosságot") tenor énekelte volna. Pataki minden szempontból nagyszerűen produkált, ez vitathatatlan! Ilyeneket írni fiatal pályakezdőkről, ráadásul egy mikorportos produkcióról... elég etikátlan.
Gregort láttam élőben, kétszer személyesen is beszélgettünk. Nagyszerű ember és művész volt.
Tudtam, hogy beteg, becsültem, aahogy talpra
állt. Még akkor sem gondoltaam arra, hogy nagy
a baj, amikor bejelentette visszavonulását.
Halála megdöbbentett. Munkáim során többször "találkozom" vele az interneten. Legalább ott és a hangfelvételeken megmaradt nekünk. Rossini Mózesében - lemezen - és még sok másban utolérhetetlen volt. Most lenne 70 éves. Jóska! Nyugodj békében! A technika segítségével most is köztünk vagy.
Igen. benned él a remény. De a végső kimenetel bizonyos. Csak élsz a világban. Nézel magad elé. Néha azt hiszed, hogy van
értelme az egész létezésnek, és elmosolyodsz. Ez a ritkább. Az őszinte mosoly magunkon, és fölöslegességünkön. Az Opera-Világ kritikusa már arról értekezik, hogy mit veszített az, aki nem látta Gregort élőben. Bizony. Elmúlik minden.
Köszönöm a javításokat. Sajnos nem látok jól, viszont gyorsan gépelek. Ám ezek a kis hibák a tartalmat nem befolyásolják. Jól meg lehet érteni a mondókámat. Arra kellene összpontosítani és nem másra. Nem a lényegtelenbe kellene belekötni, hanem a lényegest kellene meglátni "doktor " Úr. "Lelkedbe nézz, ott benn sötétlik a bűn..."
Akkor is izléstelen, ha a figurára vonatkozotta kitétel. Heiner "doktor " írásainban, - ahogy nézem - gyakran előfordulnak ilyen "pöffeszkedő izléstelenségek ". Ez a személyiségének a kivetülése.
Én is örülök neked, Péter.
Óh, melyik barátnő? Nos, hát amelyikről azt írtad, sokat beszélgettek. De nem szeretném ezt nyilvánosan taglalni, ezért nem forszíroztam a témát.
Tudod, egy nick-neves oldal ez, amelyen ha valaki nem a saját nevét választja, nem szokás kiteregetni a kilétét. Én még az illető nick-jét sem gondolnám kiírni.
Csak viccesen arra utaltam, hogy bár engem ismersz mégis ennyire örülsz nekem, hát még hogyha a csevegőpartnerre is ráismerhetnél nyilvánosan, annak mennyire örülhetnél! - Ennyi. :-)
Kedves tőled, hogy mindig ennyire örülsz ahányszor rám ismersz (már egy ideje). :-)
Most végre meg kellene ismerned az itteni a barátnődet is, képzelem, neki mennyire örülnél! Vagy mégsem?
Lácccik azért, hogy zavarja a nőt ez a tornászmutatvány. Mondjuk, nem csodálom....van is rajta husi... :-)))
Viszont derekasan elénekli. Az Esz is megvan, semmi hiba. A ffene!... :-)))
Általában én vagyok az utolsó, aki a közzététel előtt utoljára olvassa a közlendő írásokat, de a kifejezés "KRL" olvasó-szerkesztőnkön is átment.
Nyilván azért, mert a szó szembeszőkő nyersesége ellenére mindkettőnk számára nyilvánvaló volt, hogy Heiner doktor nem Valentit, hanem az általa megjelenített figurát minősítette.
A "kiváló stílusú szerző" James Valentit egyszerűen "takonypócnak" nevezte kritikájában. Ezen kívül sokszor izlstelen, durva és pökhendi. Ezek a dolgok "személyiség kivetülések". Egy pszichológus persze találóbban megfogalmazná. Ettől kicsit búbánatos vagyok.
Bevallom, már évek óta Heiner Lajos úr csodálói közé tartozom! Tudom, „hivatalosan” a Café Momus internetes komolyzenei magazin munkatársa, de amondó vagyok: inkább mint fórumtársat tartom számon, akivel minden témáról el lehet itt beszélgetni, aki szívesen megosztja velünk akár „hétköznapi” gondolatait is, de ha vitatkozni van éppen kedvünk, attól sem zárkózik el. Amiért most nevesítem őt: mindig szívesen fogadom és olvasom hazai és külföldi úti- kulináris- és főleg zenei vonatkozású érdekes, szellemes, tanulságos írásait; várom tőle a remeknél remekebb, érdekfeszítő operabeszámolókat, mindenekelőtt Szeged városának operaeseményeiről, de most már egyre inkább elismerően kell nyilatkoznom az utóbbi években határainkon túlról „szállított” – küldött - (nemcsak) zenei írásaiért, operakritikákért is. Sorra látogatja a világ nagy operaházait, szabadtéri operacentrumokat, honnan élményszerű beszámolókat köszönthetünk neki, A sorban legutóbb London következett, hol három operaestén volt jelen, és ezúttal sem felejtkezett el arról, hogy megossza velünk - három folytatásban - Royal Opera House-beli élményeit. Tartalmas, színes, izgalmas írásaival ezúttal sem maradt adósunk.
Azt hiszem, ezekért is, most sokunk nevében mondok köszönetet a kiváló stílusú szerzőnknek, fórumtársunknak! El vagyunk kényeztetve általa. Várom-várjuk Heiner Lajostól továbbra is mind a „kötelező” penzumokat, de ha alkalmanként bekapcsolódik a fórumon zajló napi társalgásba, azzal is sokat tesz a komoly és nem komoly zene (köz)ügyeiért.
itt megvan az esz is, meg harisnyakötős fűző az urak kedvéért. Jól énekel a nő, kicsit spórolós, nem tartja ki a magasságokat, de ez legyen a legnagyobb baj ... lehet, hogy izgult, meg aztán ritmikus gimnasztika szabadgyakorlat közben nem olyan könnyű énekelni.
Lajos! Rebeka nagy titkokat rejt.
Elég, ha a szemébe nézel...
Te közelről is láthattad, én csak az arcát...
Nekem már az is sokat ígér.
De Nyebrenko teljes képi megjelenítésben...
Ajjaj, repedezik a közfal.
Ám Rebekánál lehet hogy kidöl?
Előbb látnom kellene...
Sajnos Hajdú barátunk nem fórumozik, ezért általam üzeni, hogy az idén a hely nélküli jegyek ára pénteken és szombaton 23 €-ba, más napokon 21 €-ba kerültek és aznap 10 órától osztották. Érdemes ezt azért jövőre lecsekkolni, mert állítólag az idén is változott némileg a rendszer. A jegyiroda mailcíme: biglitteria@arenadiverona.it ...
Akkor újra meg is kérdezném, hogy a Veronai Opera Fesztiválon, hogyan működik a számozatlan helyek elfoglalása (olcsó 23 euros jegyek), mennyivel előbb kell sorba állni, és milyenek azok a helyek. Jövőre szeretnék elmenni Veronába.
Eschenbach már járt nálunk a Philadelphia zenekarral, és akkor is nagyon meggyőző volt, ( írtam is róla)
A Schleswig-Holstein zenekarban szerintem egyetlen muzsikus sem múlt el még 25 (közel ültem.) És bár ügyesek és elszántak, mégis hallhatók voltak kisebb-nagyobb problémák. A "kis kopasz" pedig pontosan ugyanazt csinálta most is, mint a vérprofi zenekar élén. Mindent megtett, hogy a zenekart mindenben segítse, és hogy a felkészültséghez képest a lehető legjobbat produkálják. Ebből azért ki szokott jönni valami. Élveztem az egészet.
Ígérethez híven, hogy a "kis kopasz" az összes Mahler szimfóniát levezényli a párizsiakkal, és felrakja a honlapjára, megkezdődött, három már fent van. 2011. februárig folyamatosan rakják fel. Megéri meghallgatni.
Egyébként nekem is speciális élmény lett az este, mi nem is tudtuk, hogy a Hunyadi nyitány nem egy sötét, borongós, vérző szívű zenedarab, ahogy itthon előadják. Nem ártana magyar zenedaraboknak, ha egy kicsit más nemzetbeliek nyúlnának hozzájuk. Ilyen volt a Lyoni Opera Háry Jánosa is. Amit addig nem akartam hallani sem, leszögezett a képernyő elé. Egyébként idén tavasszal már volt szerencsénk a MÜPÁ-ban egy Mahler 1. szimfóniához, ahol a szünetben gyorsan meg is vettük az Eschenbach féle előadásra a jegyet. Nem vagyunk nagy szakértők, de még így is jó volt hallani, hogy milyen az, ha más-más karmesteri felfogásban hallható egy darab. A pasit egyébként a Mezzon sokat látni-hallani, onnan már eleve szimpatikus volt.
Volt szerencsém ott lenni az Eschenbach koncerten. Bizony minden pontosan úgy volt, ahogy Szilgyo leírta. Csak egyetlen megjegyzését szeretném megerősíteni. Szilgyo így fogalmazott: „Bizonyára nem én voltam az egyetlen a koncertteremben, aki csodálkozva fedezte fel a nyitány részletszépségeit”. Ezzel összecseng, amit a szünetben feleségemnek mondtam: „Eddig még soha nem tűnt fel, hogy ez a nyitány milyen szellemesen van hangszerelve.”
Én még olyan elfuserált Veri Requiemet, mint a Barbirollié, nem hallottam. Az első 77 ütemet 6 perc 13 mp alatt dirigálja el. Toscanininél (1951) a Verdi előírta tempóval ugyanez 4 perc 33 mp. Brbirolli Otello-felvételét sem szeretem. Alan Blyth a hetvenes években az egyik BBC-s előadásában bejátszotta a III. felvonás monológjának az elejét, majd a következőképpen kommentálta: "This is the way this music should not be sung."
19:00 : Budapest Háló Közösségi Ház Bodrogi Éva (szoprán), Krulik Eszter (brácsa), Koltai Katalin (gitár) ELGAR: Chanson de nuit, Op.15
BRAHMS: Brácsadalok, Op.91
GLAZUNOV: Elégia, Op.44
POULENC: A rövid szalmaszál - dalciklus (Koltai Katalin átirata)
SCHUBERT: a-moll szonáta, D 821
21:00 : Budapest Budapest Jazz Club Karosi Júlia Quartet 17:00 : Miskolc Miskolci Galéria Győri Noémi (fuvola), Csáki András (gitár), Szakács Ildikó (ének) Spanyol est
18:00 : Győr Nemzeti Színház Budapesti Fesztiválzenekar
Vez.: Fischer Iván MAHLER: VII., e-moll szimfónia
A mai nap
született: 1726 • François-André Philidor, zeneszerző és sakkjátékos († 1795) 1961 • Jean-Yves Thibaudet, zongorista 1965 • Angela Gheorghiu, énekes elhunyt: 1962 • Kirsten Flagstad, énekes (sz. 1895)
