Ő valóban remek, bár rég hallottam eme Messiást és nem is van meg, ha jól emlékszem. Battle viszont itt sem az én hangom. Ugyanígy Semeleként sem. :S Na ő itt szó szerint így tesz, ahogy írtad!
...annyi baj legyen; ezek legalább ÉNEKHANGOK és nem csak lábujjhegyen-pipiskedve-lehelnek "éneklés" címen, s olyan basszus-szólót (=tk. "Why do the nations"), mint Ramey még egyetlen felvételen nem hallottam; egyszerüen zseniális!.......
- nem feltétlenül a "legorthodoxabb"(=historikus hangzás + miegymás etc.) interpretáció: tk. hála az Égieknek - mégis egy remek felvétel (=különösen a férfi szólisták és a kórus!)
* Battle
* Quivar
* ALER
* RAMEY
Toronto Mendelssohn Choir - Toronto Symphony Orchestra - Davis
Nicholas Ansdell-Evans, Joseph McHardy (harpsichords)
David Newby (cello continuo)
David Miller (theorbo continuo)
Orchestra of English National Opera
Christian Curnyn (conductor)
dramma per musica in tre atti, Libretto di Nicola Haym
-Rodelinda: Barbara Schlick
-Eduige: Claudia Schubert
-Bertarido: David Cordier
-Unulfo: Kai Wessel
-Grimoaldo: Christoph Prégardien
-Garibaldo: Gotthold Schwarz
dramma per musica in tre atti, libretto di : Paolo Antonio Rolli
Alessandro: René Jacobs
Rossane: Sophie Boulin
Lisaura: Isabelle Poulenard
Tassile: Jean Nirouët
Clito: Stephen Varcoe
Leonato: Guy de Mey
Cleone: Ria Bollen
Semele Oper von Georg Friedrich Händel
2008-06-03, 19:40-22:15, ZDFtheaterkanal (Free SatTV, Astra 19.2E)
Opernhaus Zürich, 2007
Semele - Cecilia Bartoli
Jupiter/Apollo - Charles Workman
Juno - Birgit Remmert
Cadmus/Somnus - Anton Scharinger
Athamas - Thomas Michael Allen
Ino - Liliana Nikiteanu
Iris - Isabel Rey
Bühnenbild: Patrick Kinmonth
Fernsehregie: Felix Breisach
Inszenierung: Robert Carsen
Kostüme: Patrick Kinmonth
Musikalische Leitung: William Christie
Orchester: La Scintilla der Oper Zürich
Termine
Di, 03.06.2008 19:40 - 22:15 (155 min.)
So, 08.06.2008 19:40
Fr, 20.06.2008 19:40
Mi, 25.06.2008 19:40
Mo, 30.06.2008 19:40
Kammerchor Würzburg Concert Royal Köln/Sylvie Kraus & Matthias Beckert
Még nem hallottam emem művét, melyet Händel valószinüleg Drezdából vitte magával a szövegkönyvet Angliába, ahol megpróbált az ottani közönség részére 'fogyaszthatóvá tenni'. Három olyan pasticciot írt, amiben saját zenéit dolgozta bele. (Az ismert Oreste és az alig ismert Alessandro Severo, valamint a most említett Giove in Argo.) A többi más igen híres komponista operája volt, melyet szintén csak London közönségére szabdta. A Giove in Argoban is leginkább régebbi munkáinak dallamait lehet felfedezni, teljesen 'visszafele' Ergo, tudod, hogy ez Händel, de mégsem vagy biztos benne. :))) Azt el lehet mondani, hogy rendkívűl feldíszített operája ez. Rögtön a kezdésnél "Imbelli Dei" recitatívó, "Affanno tiranno" - ária (Licaone) , majd a kórus "O Quanto Bella Glor" - hááát! KIVÁLÓ! Valamint a II.felvonás negyedik áriája egy az egyben az Alcinaból Morgana híres áriája a "Tornami A Vagheggi". Ua! Két olyan ária azonban van a műben amit frissen komponált Händel. (Iside áriái ezek.) Ez a műve abban a korszakban keletkezett, amikor az olasz opera igen csak hanyatlott! Jupiter Argoszban egy igen összefogott kompozíció. Hallhatóak még benne az operai vonások, de a kórusok, már az oratóriumok kórusai emlékeztetnek. (Ami azonban a legszembetűnőbb, hogy kiterjesztette ezeket a kórusokat.) Sokrétű munka, de nem hiszem, hogy sokat kínlódott vele a mester. :) A díszítésekre viszont kiemelkedően figyelt! (Ahogy fenntebb említettem.) Kíváncsian várom Isis áriákat a második és a harmadik felvonásban. Remek darab!
Fammi combattere (Orlando,Act I)
Qui l'augel di pianta in pianta (Aci, Galatea e Polifemo)
Cara sposa, amante cara (Rinaldo, Act I)
Ah Stigie larveVaghe pupille (Orlando, Act I)
Va tacito (Giulio Cesare in Egitto, Act I)
Bramo te sola (Floridante, Act II)
Furibondo spira il vento (Partenope, Act II)
Se in fiorito ameno prato (Giulio Cesare in Egitto, Act II)
Ombra cara di mia sposa (Radamisto, Act II)
A legkiválóbb Händel áriák gyűjteménye fantasztikusan tolmácsolva. STUTZMANN kiváló! Rendkívül elegáns, visszafogott, de mégis átütő! Mellékelem az albumról az egyik legkiválóbb áriát :
Tegnap volt az m2 műsorán késő este egy jó kis angol dok.film:
Händel: Vízizenéje - Újjáéledő királyi ünnep
1717 nyarán I. György angol király palotájából egy pompás bárkára szállt, és lehajózott a Temzén. Az illusztris társaságot Händel muzsikája szórakoztatta. Ekkor csendült fel először az azóta méltán népszerű Vízizene. A filmben muzsikusok, történészek, látványtervezők elevenítik fel a háromszáz évvel ezelőtti esemény lehető legpontosabban rekonstruált változatát.
Közreműködik: English Concert kamarazenekar
Zorobabel: Joseph Cornwell, tenor
Pharez: Julia Gooding, soprano
Israelite 1: Sabine von Blohn, soprano
Israelite 2: Jonathan Peter Kenny, countertenor
Salathiel: Ekkehard Abele, bass
Darius: Adolph Seidel, bass.
Kantorei Saarlouis, Ensemble UnaVolta
Joachim Fontaine
RAGYOGÓ! A Nabal és a Giedon bújhat mellette! Hiába! Händel volt 'AZ' oratóriumkomponista és halála után sem tudták elfogadni, hogy a mester és zenéje nincs többé. Ezért szedték elő a Nabalt, Gideont, Tobitot (keresem) , hogy ezt a nagy űrt pótolják valahogy. 1768-ban állította össze ezt a kompozíciot Edward Thoms. A libretto itt is Thomas Morel és a zenét Scmidt válogatta és egészítette ki. Az oratórium története Ezra bibliai könyvén alapszik.
Az előadásmód rendkívül izgalmas, futurisztikus kórus, lendületes áriák (már-már operai jellegűek és igen nagy gonddal válogatottak.) Gondolná az ember, hogy némi hasonlóság lesz az Izrael Egyiptombanhoz, de teljesen más. A zenekar is kiegészített hangszerekkel szólal meg, egészen kiválóan. És persze hallhatóak ismerős dallamok más Händel művekből. (Nem meglepő!) Giustino, Ottone, Fireworks, Messiás. Drámaiságát tekintve félelmetes, leginkább a largo gyermeki kórusokban. Amolyan opera, serenata,oratórium,dicshimnusz,Te Deum,hangszeres zene összesége hallatszik ebből a gyönyörű pástétomból. Minden kedves Händel fanatic számára ajánlott mű!
Ahogy írják! Nem mindenkiből lett tehetséges énekes. Ha azt vesszük, hogy Farinelli (Broschi) a nap 24 órájából 18-at énekelt ... Akkor érthető. Hatalmas vivőerejű hangja volt. Kortársai közül egyedül Giovanni Carestini volt hozzá mérhető.
Híresebb kasztráltak :
(leginkább Händel operáinak hősei)
Domenico Annibali(Poro,Arminio,Partenope,Giustino,Berenice)
Giovanni Battista Andreoni (Imeneo, Deidamia)
Antonio Maria Bernacchi (Rinaldo,Giulio Cesare,Lotario,Partenope)
Matteo Berselli (Muzio Scevola, Floridante)
Gaetano Carmine Francesco Paolo Majorano (Caffarelli) Faramondo, Serse
Antonio Campioli (Flavio,Tamerlano,Poro,Sosarme)
Giovanni Carestini (Il pastor fido, Ottone,Sosarme,Arianna in Creta, Ariodante, Alcina)
Carlo Broschi - Farinelli (Ottone)
Gioacchino Giziello (Partenope,Alcina,Atalanta,Arminio,Giustino,Berenice)
Nicolino o Nicolini (Rinaldo, Amadigi)
ezek tették ki többek között az alt castratokat a castrato sopranokat.
És lehetne még sorolni az akkor kiváló énekesek, hisz azért voltak egy páran, akik világhírnévnek örvendtek.
Tomboló közönség, vágyakozva elrévedő nők, gúnyrajzok és karikatúrák: a 18. század megasztárjai sokban hasonlítottak a mai popsztárokhoz. Egy dologban viszont markánsan eltértek: az itáliai operaházak ünnepelt énekesei kasztráltak voltak. Egy Londonban most megnyílt kiállítás az ő néhol felemelő, máskor sanyarú sorsukat mutatja be.
A londoni Händel-ház, – amelyben egyébként pikáns módon nemcsak a 18. század egyik leghíresebb zeneszerzője lakott, hanem rövid ideig a 20. század egyik ikonja, Jim Hendrix is – különleges sorsú emberekre irányítja rá a figyelmet nemrégiben megnyílt, Händel és a kasztráltak című kiállításával.
A német származású zeneszerző több művében is olyan, ma már szinte csak kizárólag nők által beénekelhető részeket komponált, amelyek arról tanúskodnak: a 18. század első felének sztárjai valóban különleges képességekkel rendelkeztek. Händel több darabja ugyanis kifejezetten olyan kasztráltaknak íródott, akik koruk híres énekesei voltak. A Londonban most megnyílt kiállítás azonban nemcsak a rivaldafény jó oldalát mutatja be.
Farinelli - a legnagyobb sztár
Történészek szerint Itáliában, ahol a kasztrálás leginkább elterjedt a 18. század folyamán, évente legalább négyezer fiúgyermeket kasztráltak annak reményében, hogy egyszer majd híres operaénekes válik belőlük. És bár az opera e korban igencsak nagy népszerűségnek örvendett, évi több ezer feltörekvő fiatal énekest mégsem tudtak befogadni a talján operaházak. Néhányuk külföldön próbált szerencsét az otthoni sikertelenséget követően, ám legtöbbjük valamely egyházi kórus soraiban végezte.
A sokgyermekes családok anyagi gondjaikat gyakran fiuk kasztrálásával próbálták enyhíteni: abban bíztak, hogy a nyolc és tizenhárom év közötti fiaik között akad legalább egy, aki sikeres karriert fut majd be, ami aztán a család nehézségeit is megoldja. A kiállítás anyagából az is kiderül, hogy volt olyan itáliai család, amelyik hét gyermeke közül négy fiúgyermekét is kasztráltatta egy boldogabb jövő reményében.
Pedig a kasztrálás a katolikus egyház hivatalos álláspontja szerint tiltott cselekedet volt. Tiltott, ám megtűrt – legalábbis ezt bizonyítják azok a dokumentumok, melyekből kiderül, hogy énekesi karrierük sikertelenségét követően igen sok fiatal fiú az itáliai és spanyol egyházi kórusokban kötött ki. Sőt, az egyház igen büszke volt rájuk, valóban különleges hangjuknak köszönhetően.
Az egyház hivatalos álláspontját látszat szerint elfogadva, sok szülő azzal védekezett, hogy fiuk már eleve bizonyos hiányosságokkal született, esetleg baleset következtében vált nemzőképtelenné, vagy éppen lágyéksérve miatt kellett kasztráltatni a gyermeket.
A mellékhatások és a karrier
Pedig a kasztrálásnak sokszor komoly mellékhatásai voltak: egyesek igencsak elhíztak, mások meglepően hosszú életet éltek, vagy éppen megnyúltak. Ráadásul önmagában a kasztrálás sem volt veszélytelen művelet: igen sok fiatal gyerek elvérzett a műtét során. Mások az operációt követően fellépő fertőzések, vagy a fájdalomcsillapítóként használt ópium túladagolása miatt haltak meg.
Az operációt csak igen ritkán végezte szakértő sebész: sokkal gyakoribb volt, hogy egy borbély vagy terhesség-megszakítással is foglalkozó késgyártó intézte. Umbria államának kasztrációs központjában, Norcia-ban (ami egyébként a disznók ivartalanításának is központja volt egyben) egyes becslések szerint 50 százalékos volt a mortalitás.
Aki aztán túlélte a fájdalmas műveletet, az előtt elviekben nyitva állta az ajtó: a tehetségesebbek valóban komoly a karriert futottak be. Sőt, még a nők körében is meglepően nagy elismerésnek örvendtek – a kasztráltak ugyanis továbbra is képesek voltak szexuális életet élni, ám sok női rajongó legnagyobb örömére nemzőképtelenek voltak.
Moreschi
A kasztráció a 16. században kezdett elterjedni: a katolikus egyház elvei szerint női énekes nem énekelhetett akkoriban a kórusokban, őket sikerült pótolni a kasztráltakkal. Az utolsó ismert kasztrált, akit kifejezetten zenei karrierje miatt kasztráltak, Alessandro Moreschi volt, akit nem sokkal az olasz állam által 1870-ben kiadott, a kasztrációt végképp megtiltó rendelet előtt vetettek alá a műveletnek.
Moreschi az egyetlen énekes, akinek a hangját sikerült megőrizni is: egy 1902-es gramofonfelvételen tisztán hallható különlegesnek mondott hangja. Igaz, zenei szakértők azon már vitatkoznak, hogy valóban kiemelkedő tehetség volt-e Moreschi, vagy csak egy közepes énekes lehetett, aki abban a szerencsében részesült, hogy éppen az ő hangja maradt fenn az utókor számára.
Zenei szempontból kétségkívül az jelenti a különlegességet a kasztráltak hangjában, hogy náluk a pubertás kort megelőző magasabb gyerekhang megmaradt, miközben testi fejlődésüknek köszönhetően tüdejük méretének növekedésével hanguk ereje a normális felnőttekével lett azonos.
A kasztrálást egyébként nemcsak a zenei karrier céljából használták: a huszadik század folyamán több európai országban is alkalmazták a különösen veszélyes bűnözők, elsősorban a nemi erőszak miatt elítélt fogva tartottak re-szocializációja során. A fizikai beavatkozáson túlmenően ma már kémiai módszerekkel is elérhető hasonló eredmény.
Ismerem. Mint egy kappan.:-)) Mondjuk már nem volt fiatal a felvétel idején, meg romantikus előadásmódban énekelt, szóval nem ad sok támpontot, hogy elképzeljük, milyen is lehetett igazából. Annyi mindenesetre hallatszik, hogy ez olyan gyerekhang maradt.
Berenice: Julianne Baird
Selene: D'Anna Fortunato
Demetrio: Jennifer Lane
Alessandro: Andrea Matthews
Arsace: Drew Minter
Aristobulus: Jan Opalach
Fabio: John McMaster
Így ahogy mondod! Az utolsó valóban kasztrált énekes Moreschi volt. Van tőle két CD zenei anyagom. Hááááát! Händel és a kasztráltak korában nem hiszem, hogy ünneplet csillag lett volna!
Ez igaz, ugyanakkor ismerünk néhány olyan, ún. természetesen kasztrált("natural castrato"), énekest akiknek ez a különleges énekhang valamilyen veleszületett hormonális elváltozás következménye, adottság, mint pl. Radu Mariann, vagy a francia Ugo Farell esetében. Utóbbiról még olyan pletykák is szárnyra keltek, hogy valóban kasztrált (ő ezt cáfolta).
Érdeklődtetek, hogy ki Blaskovics László, írok róla most. Blaskovics László egy kiváló szopranista énekes, a beszédhangja mély, basszbariton, az énekelt tartománya: kis a - háromvonalas d.
A Marquise együttes vezetője és szólistája, a honlapjukon megtekinthető és meghallgatható. www.marquise.hu
A különlegességet arra írtam, hogy a Messiás még nem volt előadva csak fiúénekesek által. Mert itt most férfi szoprán, kontratenor, tenor, basszus a szólista felállás, és hozzá a fiúkórus.
Ha volt már ilyen, szóljatok, én eddig még nem találtam hasonlót. :)
-Giustino: Michael Chance
-Arianna: Dorothea Röschmann
-Anastasio: Dawn Kotoski
-Fortuna: Juliana Gondek
-Polidarte & Voce di Dentro: Dean Ely
-Leocasta: Jennifer Lane
-Vitaliano: Marc Padmore
-Amanzio: Drew Minter
A Combattimento Consort Amsterdam együttest 1982-ben Jean Willem de Vriend hegedűművész azzal a szándékkal hívta életre, hogy a muzsikusok az 1600–1800 közötti korszak zenéjére szakosodott együttessé kovácsolódjanak össze. Ezen belül is az volt az elsődleges cél, hogy tevékenységük fókuszában ne annyira a mindenki által játszott kompozíciók, mint inkább kevésbé ismert, gyakran csak kéziratban létező művek álljanak. E darabok előadása frissen tartotta a közönség érdeklődését, magukat a muzsikusokat pedig további kutatómunkára inspirálta.
Hollandiai hangversenyei mellett az együttes már Európa-szerte fellépett, sikeresen koncertezett az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Amerikában, s a hazai, illetve a nemzetközi sajtó figyelmét is mindig felkeltette. Tagjai maguk is gyakran vállalkoznak szólistaszerepre, de a Combattimento Consortnak több neves vendégpartnere is volt már, így például Barbara Bonney szopránénekesnő, Sabine Meyer klarinétművész és Thomas Zehetmair hegedűművész-karmester, valamint a Collegium Vocale Gent együttes. CD-felvételeik világszerte keresett régizene-csemegék, közülük nem egyet rangos díjakkal tüntettek ki.
A Combattimento Consort járt már Nálunk a Magyar Színházban Händel : Agrippina c. operájával. MESÉS VOLT!
A férfi szoprán (sopranist) is kontratenor, csak egészen más igen magas tartományokban képes énekelni. (Pl. C) És természetesen nagyokat tud 'ugrani' a hangok között. A sopranist leginkább fejhangon énekel és beszédhangjuk meglepő mód igen közel áll a basszushoz, vagy a baritonhoz. Viszont énekhangja szinte minden tarományt birtokol. (alt, mezzo,szoprán.) Ilyen művészek pl. Jörg Waschiski, Radu Marian, Aris Christofellis
...s készül az új "Alcina" is - mezzoszoprán cimszereplövel(?): Di Donato, Beaumont, Gauvin, Prina, Rensburg, Cherici, Priante - Il Complesso Barocco - Alan Curtis
Egy igazi zenei különlegesség, Händel Messiás előadása várja a zeneszerető közönséget február 29-én este 8 órai kezdéssel az Egyetemi Templomban, és március 1-én szintén 8 órai kezdéssel a Mátyás Templomban. A híres oratórium a világon egyedülálló módon csak férfi énekesek előadásában csendül fel, a svájci Knabenkantorei Basel 80 tagú fiúkórus előadásában Markus Teutschbein karmester vezetésével, és férfi szólisták közreműködésével. A szólisták: Blaskovics László - férfi szoprán, Bárány Péter – kontratenor, Szigetvári Dávid – tenor, Cser Péter – basszus. A zenei kíséretet az I Musici del Conte zenekar szolgáltatja régizenei hangszereken Kállay Gábor művészeti vezetésével.
Jegyek válthatók az ismert jegyirodákban, a Ticket Express internetes portáljain, és a helyszínen.
Jegyárak: Egyetemi Templom: 1500 Ft
Mátyás Templom: 2000 Ft
Szóval, csak hallomásból tudom a következőket: Németh Judit szerdán megbetegedett lemondta a fellépést az oratóriumban. Helyette Hegyi Barnabás kontratenor ugrott be (aki orgonaművészi minőségében most készül ki Hollandiába több évre továbbképezni művészetét, ezért nemrég kilépett a Szent Mihály templom kántori szolgálatából).
Hatalmas siker volt a Messiás! Néhány angol turista-hallgató, amikor a Hallelujára zendített a kórus, felállva hallgatta a tételt, mint odahaza Angliában dívik: a királynő tiszteletére!
Dehogy, nem kell csalódnod! :)
A magyarázat igen 1szerű, választanon kellett A művésznőm és a hűvös templom között. A művésznő nyert, Puccini ide vagy oda, s így még a mű is élvezhetőbb volt. Már amennyire lehet...:)
Na igen .. jóízlés! Valahogy én nem tudom elképzelni mai 'modern' jazzes átiratban egy Händel művet. Lisztet, Beethovent hallottam már. Elég is volt! Főleg Beethoven átirat.
Lehet hogy a név. De sikerült mellé találnom.
- Georg Friedrich Händel: Orgelkonzerte op.7
Deutschland/Österreich 1971
Nr. 1, 3, 4 und 5 mit Karl Richter, Orgel
ZDFtheaterkanal(Díjmentes műholdas TV csatorna, Astra 19.2E)
So, 02.12.2007 09:00-10:00
Fr, 14.12.2007 09:00
Mi, 19.12.2007 09:00
Mo, 24.12.2007 09:00
Sa, 29.12.2007 09:00
Georg Friedrich Händel: Orgelkonzerte Nr. 1-6, op.4
Deutschland/Österreich 1971
mit Karl Richter, Orgel
Um 1730 begründete Händel die Gattung des Orgelkonzerts. Sie steht zusammen mit Bachs Cembalokonzerten am Anfang der Entwicklung der Konzerte für Tasteninstrumente. Händel spielte diese Kompositionen zunächst vor den Aufführungen seiner Oratorien, wobei er viele Passagen improvisierte
