Úgy tűnik ide nem érdemes kitenni teljes mkv előadásokat ,mert a kutyát nem érdekli.Ezzel az első s utolsó próbálkozásom volt,hogy értéket képileg közvetítsek.
20585 telramund 2020-08-10 11:34:59
Mascagni.Cavalleria Rusticana Moszkva Csajkovszkij terem 2020.08.10
Santuzza szerepében a csodás E Semenchuk! dir V Gergiev
Bocs, nem figyeltem fel a bejegyzésre!
Lásd még a "Verdi-felvételek" topicjában is!
Segítek, ez jobb :-) Ez a link minden mezzo-műsort mutat: https://www.mezzo.tv/en/tv-schedule ezen belül pedig (legalábbis nálam) a "Mezzo" és nem a "Mezzo Live HD" menüpontra kattintva mindig minden látható, az is, hogy adott koncertet, operát stb. legközelebb mely időpont(ok)ban lehet ismét megnézni.
Akit érdekel, és akinek Mezzo tv-je van, ma este 20:35-kor a salzburgi Aida felvételt közvetítik. Netrebko, Semenchuk, F. Meli, stb. felléptével. Lehet, hogy ez a bejegyzés egyesek szemében szentségtörés, de nem minden műsorújság hozza a Mezzo tv műsorát.
Érdekelne ez a káprázatos Amneris! Hozzáférhető valahol?
Semenchuk művészetéről korábban ott volt a lehhetőség,de az hamar elsorvadt a hozzászólások számát nézve.A végén kiderül,hogy egy tartott magas hang nem a gége és a technika valamint a légzéstechnika kérdése,hanem az idegbajé.Hát akkor sajnálom Netrebko asszonytt aki szintén ebben szenvedhet,mert Lauretta áriácskájának végén szintén a magas hangot fél óráig tartja..Azért a közönség a bevett nyugtatók ellenére vevő az ilyesmire,nem is beszélve arról,hogy az illető művész egyeztet a karmesterrel.Semenchuk egyébként egy káprázatos Amnerist énekelt a MarinskiiI operában tegnap !
Kedves Telramund,
beszégessünk inkáb Semenchukról. Én a közös nevező híve vagyok, nem a legkisebb többszörösé. :)
Valóban, az "örökkévalóság" kifejezés költői túlzás. Biztos vagyok benne, hogy szerkesztőink, fórumtársaink is tudják, értik. Azt viszont egy szóval sem írtam, "hogy az előadás végére megtelt az Erkel szÍnház,mert az emberek 9órakor nekiindultak az Erkelnek Domingot hallgatni." Emlékeim szerint nem lettünk se többen se kevesebben, de nem végeztem létszámellenőrzést sem előadás előtt, sem alatt, sem a végén :-)
Kedves Telramund, semmilyen szinten nem értékelek. Amit, amikor beírok, az csupán a véleményem. Nem professzori szintű, az biztos, de vélemény. A "lentebb hozott önvallomás", amit bátorkodtam beírni, Franco Corelli Wikipédia-szócikkéből származó, hevenyészett, de nagyjából helytálló fordítás, egészen pontosan innen:
https://en.wikipedia.org/wiki/Franco_Corelli#The_Metropolitan_Opera_years:_1961%E2%80%931975 ezen belül az utolsó bekezdés és 2-es számmal megjelöli az idézet forrását is.
A vonyítás: magas, hosszú, elnyújtott hang. Általában kutyák és farkasok sajátságos hangja, de az ember - mint tudjuk - mindenre képes, így vonyítani is tud. A vonyítás ebben az esetben olyan fokú modorosság (ami már modortalanság) és ennyire extrém megnyilvánulása már akkoriban is túlment a jóérzés, a jóizlés és tolerancia határán. Ez fakadhatott önmutogatásból, pökhendiségből, önteltségből, a zenekar, a karmester, az énekes partnerek, a zeneszerző szándékának semmibevevéséből, a szakmai alázat teljes hiányából és mindabból, ami egy önmagában kételkedő, szorongó, örökös megfelelési kényszertől gyötrődő, labilis elme sajátja.
De jó,akkor még mindig tartja!Költői túlzás. Ott voltam hallottam.Ez pont olyan ferdítés,mint,hogy az előadás végére megtelt az Erkel szÍnház,mert az emberek 9órakor nekiindultak az Erkelnek Domingot hallgatni(.hahaha) B Nagy János énekelt olyan Vittoriát,hogy leszakadt a ház!!
Maga szerint ez vonyítás? Csak sajnálni tudom:Nagyon kedves énekesnő barátném igen jó viszonyt ápolt a Met nézőtéri felügyelőjével, bizonyos Krénus Józseffel,aki Corellit minden eláadásán hallott, személyesen ismerete és egész más vélemyént mondott a művészről.A lentebb hozott onvallomás nem tudom honnan került ide.lehet voltak ideges napjai .Azon, de még alacsonyabb szinten is kinek nincs.Ebből kimondni,hogy valaki idegroncs merő rosszindulat.A Turandot story is ismert,És még sokat mesélhetnék,de minek?
ED úr pedig nagyon kinőtte magát,lasssan professzori szinten értékel.ennek ellenére lassam a beírásait nem fogom követni.
Mindjárt gondoltam. Azért ha másnak nem is, legalább az ítésznek kutya kötelessége lenne kimondani, ha meztelen a király.. Na mindegy... :(
Bocs, egyik szempont valóban az interpretáció volt, de csak a meglévő hangi adottságok kerültek értékelésre. Melyik művész mit hoz ki önmagából: lírai, de egysíkú vagy dinamikus, érdekesebb és hősiesebb. Az alkalmasság, mint olyan, nem volt a kritika tárgya. (gondolom, K.F.V. "schedule"-ja és nimbusza óvatosságra intette az ítészt.)
És az vajon szempont volt-e, hogy az egyik énekes hangmatériája (hangszín, techinka és énekstílus tekintetében) alkalmas a Wagner-szerepekre, a másiké pedig hát... nem? :) Gondolom, ilyen "apróságokon" már már senki nem akad fenn...
A másik "sport": ki bírja tovább szusszal a Walkür híres Wälse - Ruf- ját. Ez Lauritz Melchior nevével kapcsolódik össze, aki 16 - 17 másodpercig bírta. Ma is gyakori, hogy egyes kritikusok ennek a rekordnak a megközelítésével mérik az éppen aktuális tenor teljesítményét.
2013-ban a Wagner - év kapcsán mind Jonas Kaufmann mind Klaus Florian Vogt megjelentetett egy - egy CD-t, Wagner áriákkal. Ennek kapcsán egy német kritikus összehasonlította, párhuzamba állította a két CD küllemét, a két énekes megjelenését, tevékenységét,korábbi pályafutását, a CD-re felvett áriák kiválasztását, stb és egy szempontként vizsgálta azt is, hogy melyikük hány másodpercig tartotta az a bizonyos hangot a Walkür első felvonás Siegmund - áriájában. No comment!
Kedves Edmond, 1960-ban még Callas jol énekelt. A Tubuson van egy jo Norma finale felvétel * Callas, Corelli, Zaccaria.
youtube.com/watch?v=b4MG6tyLqc / szerintem a Callas Norma legjobb felvételei 1952,1954,1955/.
Azt mondanám, hangerőt (és nem művészi nagyságot!) tekintve Callas és Corelli más "súlycsoportban" voltak, nem szólva arról, hogy Callas sajnálatosan rövid pályafutása lassan vagy nem is lassan, de véget ért, mire Corelli a 60-as évek elején a topra jutott. A hangmilliomos Corelli és a hangmiliomos Nilsson illetve L.Price szerintem jobban passzoltak egymáshoz. Nem tudtam, hogy van közös Normájuk Callas-szal, de az a fentiek miatt akkor is nagy kincs, ha netán nem minden Norma-felvételek legjobbika lenne.
Bizony, nem kisebbíti! Nekem ez a felvétel van meg, még 45-ös lemezen és anno nem győztem betelni vele és velük. A Vittoria... Corellis pármai fogadtatásával azonos volt Domingóé Pesten, csak az Erkelben a zenekar és az előadás leállt :-)
PS Igen, azt hiszem pl. Bing könyve is említ egy előadás közbeni, szünetben folytatódó (és szerencsésen lecsengő) balhés jelenetet köztük, amit ő = Bing simított el ... mint írta.
Elnézésedet kérem Ladislav, csak nem találtam rá szavakat.
és Callas-Corelli /Norma/.
Ez nem volt vonyítás/vonyítani én szoktam, mikor énekelni szeretnék/.
A Nilsson-Corelli páros Turandot beli "együttműködéséről" is lehet olvasni érdekes dolgokat, ami szintén a zaklatott idegállapotot támasztja alá. Persze ez nem kisebbíti Corelli érdemeit, a 22 másodperces Vittoria vonyítással méltán került be a guiness rekordok könyvébe. Akkoriban ezt a sportot űzte mindenki. :)
Caballé pesti = megengedőbb mérce szerinti fogadtatása is enyhén szólva hűvös volt (értsd: megbukott). Előrehaladott áldott állapotban énekelt, ami küllemét sem tehette túl előnyössé (Mimi!) és állítólag nem is túl jól, de őt nem láttam. Diák-zsebpénzemből sokakra nem jutott..
Wikipédia szócikke takatsa fórumtárs bejegyzésénél is szókimondóbb, sőt: szomorúbb. Lusta vagyok s.k. lefordítani, néhány részlet: " Az 1970-es évek elején Corelli hangja a kopás jeleit mutatta ... az előadások idején idegeit egyre nehezebben tudta kezelni ... Utolsó fellépése Rodolfoként 1976-ban, Torre del Lago-ban, 55 éves korában volt. Corelli később ezt mondta a döntéséről: "Úgy éreztem, hogy a hangom kissé (el)fáradt, kissé átlátszatlan, kevésbé ragyogó, mint korábban. Az énekes életem sokba került. Tele voltam aggodalommal és őrült voltam mindenkivel. Tiszta idegcsomó voltam, nem ettem és nem aludtam." Idézet vége. Higgyünk Corellinek ... bár nekem is eszményi hang és páros a Nilsson-Corelli vagy a Price-Corelli duó.
Ne kíméljen ,meséljen!
"Saját bevallása szerint romló idegállapota is közrejátszott abban, hogy 1976-ban tökéletes hangi állapota ellenére visszavonult a színpadi énekléstől."
Ennél azért többről volt szó, de maradjunk ennyiben.
Már bocsáénat,miért lett volna Corelli idegroncs?Pont úgy nézett ki és úgy énekelt?.Csak közelében lenne most egy ilyen idegroncsnak nevezhető tenor..
De nagyon kívánnék hallani egy olyan calibrerű művészt,mint volt Corelli.Ha valaki idegroncs volt az a nagy Callas.
Ott voltam Simandy bucsu-Otellojan: meghato, szep este volt. O pedig mint irtam, mindent, Otellot is "evo" nagy pesti tenor.
Maig emlekszem: a "Vittooooriaaaa"-t egy orokkevalosagig kitartotta ... majd az eloadas ott felbeszakadt, mert a kozonseg tapsviharban tort ki. De mar a Keparia alatt megallt a levego.
A Várnai Péter féle Operalexikon a második világháború utáni legnagyobb sikerként aposztrofálta az idézett előadáson Domingo felléptét.(Zárójelben: mint ahogy szegény Tucci Violettáját ugyanezen időszak legnagyobb bukásaként) Kár, hogy nem volt teltház, nem igazán volt ismert még nálunk a neve. Emlékszem az első mondata a sekrestyéshez olasz helyett magyar volt: "Mit csinálsz?"
Hát igen, hőstenor volt mondjuk Joviczky József, de ez a hangtípus, a baritonális, sűrű, sötét hőstenor (tenore di forza, Heldentenor, tenore robusto) nem csak nálunk, de még világszerte is ritka. Szlávoknál valamivel talán gyakoribb, ott mintha basszusból is több lenne, de hát nagyobb is a merítés (és/vagy az ottani hőstenorok nem énekelnek inkább baritonszerepeket a saját igazi fachjuk helyett)... Hallottam pl. olyan Don Carlos-Szabadságkettőst egy bolgár tenorral, hogy sokkal inkább baritonnak hallatszott, mint a Posát éneklő énekes.
Wagner-tenor ma már szinte alig-alig van, legalábbis abban az értelemben, amit ez a hangfaj kb a 80-as 90-es évekig bezárólag jelentett. Ma is van azért egy Stephen Gould, de ki van még hozzá mérhető, és ki volt az elmúlt 2 évtizedben még ez a kategória rajta kívül? Mert akik általában manapság hőstenor-fachot énekelnek, azoknak bizony nem sokban emlékeztet a hangja ezekre az igazi veretes "heldentenorkra"! De a többi drámai hangfajban is megfigyelhető a formátum-beli hanyatlás, az utánpótlás hiánya, illetve az a jelenség, hogy rengeteg énekes nem a hangfajának megfelelő szerepkört énekli. (Ezért is van ennyi igen rövid pálya mostanság...)
Simándy érdekes jelenség volt, hiszen úgy tudom, hogy a búcsúelőadásán 65 évesen Otellót énekelt, azt a rettegett HŐStenor szerepet, amelyet egy Caruso vagy Corelli sem vállat be még fénykorában sem, hiszen egyszer sem énekelték el. Viszont énekelte Otellót Di Stefano vagy Pavarotti (igaz, utóbbi csak koncerten, de van róla felvétel). Na ők aztán végképp nem voltak hőstenorok...
Nem tudom, milyen az, amikor valaki "hőstenor hangját illetően, de a torka nem bírja", de ha van is ilyen, Antonenko torka aztán bírja. Ha valami baj van vele, az nem a torka, talán más szerepkörbe kéne állnia, mondjuk pl. a súlyosabb Wagnereket megkóstolhatná. Simándy Józsefet több mindenben hallottam, túl pályája delelőjén ... mert szerény véleményem szerint a 70-es években boven túl volt. Még Taminót is láttam vele ... nem kimondottan hőstenor szerep. Verdi-szerepeiben az áriák (Radames, Manrico stb.) szépen szóltak, az együttesekben nem hallatszott. Életem kockáztatása mellett :-) leirom: Simándy nem volt "igazi" hőstenor. Mindenevő nagy pesti tenor volt.
Lehet, hogy Domingo mint basszus énekelte Pesten Cavaradossit, de hogy életem egyik legnagyobb operai élménye volt, az biztos. És talán mindenkié, aki ott volt, igaz, nem tavaly. És londoni Luisa Miller/Rodolfója is, amit szintén élőben láttam, igaz, azt sem tegnap.
Domingo nem volt soha világos hangszínű bariton. Ő világéletében tenor volt, icipici baritonális árnyalattal a hangjában. Jó, talán énekelt pár kisebb zarzuela-szerepet, ami kb bariton-lágéban lehetett, de ezt ugyan ki tudja lellenőrizni? Hivatalos opera debüt-je (18 évesen!) azonban már tenorszerepben, Borsaként volt, majd 20 évesen már a Traviata Alfredóját énekelte. Ugyan mikor tudott volna EZ ELŐTT komolyabb szerepeket énekelni mint "bariton"? Baritonként a legkorábbi megnyilvánulása az a Sevillai-lemezfelvétel, amelyen Figarót énekli, ekkor azonban már 3 évtizede működött tenoristaként, Figarója (lemezen) csak egyszeri alkalmi kirádulás volt a bariton-fachba - akkor még, tegyük hozzá sajnos.... Hangszíne pedig az évek során éppenséggel nem sötétebb, hanem épp ellenkezőleg: fényesebb és világosabb lett, meg lehet hallgatni a 70-es évek eleji illetve a későbbi felvételei közti különbséget! Vinay, Bergonzi és mások valóban bariton FŐszerepkkel kezdték a profi énekesi pályájukat, életrajzukban ott is áll fehéren-feketén, milyen jelentősebb bariton szerepket énekeltek a tenorra váltásuk előtt. Domingóval kapcsolatban soha semmi hasonlót nem olvastam. Egyszerűen a városi legenda kategóriájába tartozik, hogy "valamikor bariton volt". De mikor?? És milyen baritonszerepekben lépett fel a tenor-debütálása előtt?? Ezt miért nem írja le soha senki?
Ugyan már, nemcsak a Youtube-on kell vadásznod a felvételeit, van pár jó minőségű videód is, ahol megítélheted azt, hogy milyen hangot nem tudott kiénekelni, amit megkívánt a szerepe, akár Pinkertonként, Otellóként, Des Grieux-lént, Alfred Germonként, Calafként, Rodolfóként, és kilométer hosszan sorolhatnám.
És manapság már nem kell óránként sorbállni egy jegyért, kényelmesen online is megveheted, és az Erkelbe egy mozijegy árából is el tudsz menni - már ha éppen nincsen bezárva.
Mostani szerepével én sem értek egyet (bár éppen azt bizonyítja, hogy sohasem volt bariton), de ez nem teheti és nem is teszi zárójelbe az egész pályafutását. Nem vitatom azt, hogy Pavarotti könnyedébben énekelte a magas hangokat, ez így van, de Pavarotti mindent könnyeden énekelt, az a szerepformálás, átélés és mélység (nem hangmagasságra értve) hiányzott belőle, ami Domingo lényegi sajátja volt. Távol áll tőlem, hogy Pavarotti kvalitásait kétségbe vonjam, de Domingo ugyanolyan nagyság volt, a XX. század második felének nagy énekese, számtalan felejthetetlen szerepben.
Corelli egy idegroncs volt, ne kívánd senkinek, hogy az ő példáját kövesse. :)
Bocs, mint írtam, nem kívántam Domingo életművét rombolni, magam is nagy énekesnek tartottam, tartom, láttam-hallottam őt annak idején Budapesten - akkor még csak órákat kellett sorban állni egy jegyért, hitelt nem kellet felvenni - és vadásztam a yt-n a felvételeit. Való igaz, nem is a kivágott magas C-k száma a minősítési tényező, de egy tenornak legyen magas C-je. Jelenlegi baritonizált korszakában is elismerem a teljesítményt, ahogyan megtanul bariton szerepeket azokban az operákban, melyekben valamikor Ő volt a tenor főszereplő, de ez már inkább a mennyiségi kategória, nem a minőségi!
Aki kedveli tegye.Én soha nem szerettem,peidg jó néhánysor hallottam Budeapesten kívűl.Egy tény,hogy a"c"-s tenor kategoriától messze állt.
A 3 tenor közöl Pavarotti volt a legjobb éneklés szempontjából a másik kettő küzdött a magas hangokkal,de sokakat a megjelenésük,-ami manapság is dívik-
sokaknak kompenzálta a hiányosságokat!
Aztán ha a sportot emlegeti pont Domingo üzi ezt a lécet is árugrom azt is.Így aztán a saját nímbuszát is tönkreteszi a mindentakarásával (énekelek, vezényelek,versenyt szervezek,felfedezek).Egyet nem tud visszavonulni és főleg a bariton repertoárt meghagyni a többi versenyzőnek,hátha meg tudják mutatni,hogy saját fachjukban jobbak.Corellinek egyszer megcsukott a hangja és soha többet nem énekelt közönség előtt.Példája követendő lenne nem csupán Domingo részére!
Hát, azért egy tenor megítélése és minősítése nem a sport kategóriájába tartozik, és nem az dönt hogy egy időegység alatt hányszor vágja ki a magas c-t vagy d-t. Talán lehet árnyaltabban is szót ejteni a XX. sz. egyik legnagyobb tenorjáról, bár tudom, ez nem igazán divat itt mostanság.
Domingo igazából tenor sem volt, sosem voltak magasságai, csak világos hangszínű bariton. Egyébként önéletírásában szerényen bevallotta, hogy azért tornázta fel magát a tenor fachba, mert egy bizonyos operaház éppen tenort keresett, és nem mellesleg a tenorok sokkal jobban keresnek. (evvel nem kívánom az életművét rombolni, megteszi azt ő sajátmaga, de ez az igazság!) Az agyondicsért és olykor istenített 3 tenor közül egyedül Pavarottinak volt igazi tenornak megfelelő hang-magassága! A másik kettő csak elvolt mellette.
Nem igazán kívánok ebbe a beszélgetésbe belekeveredni .DE attól,hogy valaki hőstenor szerepet énekel még nem hőstenor.Erre példa Kaufmann,viszont Antonenko valóban hőstenor hangját illetően,de a torka nem bírja.Viszont vannak,vagy voltak tenorok akik nem voltak hőstenorok ,de hosszú évtizedeken megállták a helyüket ebben a szerepkörben Pl Simándy József.Aztán még idetenném hogy P Domingó sem volt az életben hőstenor bárki bármit is mondjon.
Kedves ED! Van, mikor valaki elsőre nem jön be, és a helyzet, bocs, a megítélés a későbbiekben javul, de nem minden esetben. Van pár énekes/nő, aki első alkalommal nem tetszett, majd többedik alkalommal igen. Ennek oka lehet egy eseti indiszponált fellépés, lehet egy rendezői melléfogás, ami rontja az énekes teljesítményét, ezeken a további pozitív élmények javítanak. Lehet ellenkező folyamat is, valaki nagyon tetszik, aztán később már nem annyira. Neveket inkább nem, vannak elvakult fanok ugye. Antonenko ugyanúgy tiszta lappal indult, mint mindenki más, nekem egyes szerepekben tetszett volna, pl Otellót jól énekelte, de a szenvtelen arckifejezés rontolt az összképen. Végülis az opera "zenés színház" és egy prózai színésznél természetes, hogy látszanak az arcán az érzelmek, szerintem egy operaénekesnél sem árt. Főzeneigazgató úr tv-s berkekben szerzett szakértelmét inkább nem kommentálnám, és az általam igen jónak tartott egyéb hőstenorok felsorolásától is eltekintek, ez többnyire parttalan vitákhoz vezet.
Kedves Klára, köszönöm, hogy megtalálta beírásomat és válaszolt rá. A mi egyetértési indexünk többnyire a zöld zónában szokott lenni. Antonenko pesti Otellójáról a Nemzeti Hangversenyterem...topikban (3895) írtam be, ugyanott ld. 3897-8-9. Higgyünk nekik. Csapnivaló Radamesét sem hagytam szó nélkül, azt már ki se keresem itt. (MET-Aida Netrebkoval) Azt is megírtam még a Tosca megnézése előtt, pedig nem vagyok szakértő, hogy ő az ő hangi adottságaival nem lehet jó Cavaradossi, legalábbis 2018-ban már biztosan nem. Szakértő viszont Ókovács Szilveszter, aki origo-levélcikkében egyenesen a "ma legjobb hőstenornak" titulálta a lett művészt. Szerintem átkirándulhatna a Wagnerekbe, lehet, hogy ott (lenne) a helye. Kétségtelen, hogy ön következetesen elmarasztalja őt és bár mint írja, önnek "egy előadás megtekintésénél az abban nyújtott teljesítmény a mérték", nekem valahogy úgy tűnik, önnek Antonenko szimplán nem jön be, ahogy ez korábbi beírásaiból valóban sugárzik ... van ilyen. Ha mást nem, akkor "fapofáját" marasztalja el. Netrebkot is akkor szokták pl. "át-nem-éléssel" kritizálni, amikor amúgy egész jól, értsd: elsőrangúan-kimagaslón teljesít :-)
Kedves ED! Tegnapig nem voltam gépközelben, így mindkét bejegyzésére ma válaszolok. A 2018-ban igaza van, vagy a MEZZO adott téves időpontot, vagy én írtam el - sajthiba. Abban is igaza van, hogy nem ez a Tosca a kedvencem, pedig nagyon szeretem ezt az operát és kedvelem a szereplőket is, kivéve Antonenkot. Valahol a yt-n talál egy Otello-t, ez Salzburg és valóban 2008 . Antonenko abban is alulmúlta önmagát Többen lelkesedtek, hogy bezzeg Budapesten milyen remek volt - számomra egy előadás megtekintésénél az abban nyújtott teljesítmény a mérték, és nem a múlt heti, vagy havi. Összehasonlítani lehet, de a lényegen nem sokat változtat. A gyerekekből álló kivégzőosztagról és az egész előadásról anno bővebben írtam, az első kiakasztó tényező nálam is a gyerekekből verbuvált kivégzőosztag volt. Tézier nagy énekes és nagy színész, alapjában nem lett volna baj vele, kivéve as késleltetett feltámadást. Tosca a pisztolyt valahonnan a ruházatából kapja elő, miután észleli Scarpia megjelenését.