vissza a cimoldalra
2019-08-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61872)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3397)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (182)
Élő közvetítések (8087)
Verdi-felvételek (549)
Társművészetek (1349)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1331)
Plácido Domingo (782)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (469)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4551)
László Margit (209)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1742)
Franz Schmidt (3410)
Opernglas, avagy operai távcső... (20298)
Balett-, és Táncművészet (5871)
A nap képe (2142)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

20088   Edmond Dantes • előzmény20085 2018-06-19 08:56:19

No, legalább megnevezted kedvenc tenoristádat, derék dolog ;-)

Megnyugtatlak, őrá is érvényes a régi mondás: a fiatalság nevű betegségből ő is kigyógyul. Sőt, már most is "lábadozik" belőle és remélhetőleg fokozatosan le is cseréli szerepkörét (már elkezdte), már csak kora miatt is, a hangja (és kis pocakja) zsírosodásáról nem szólva.

20085   parampampoli • előzmény20083 2018-06-18 18:22:37

Ja, és a kémia... jó, ha van, de hang nélkül mit sem ér. Nekem magyarázhatták kémiai alapon a londoni meg a müncheni Manont, a Scala Chneier-t. Nézzék hallgassák nyugodtan, nélkülem.

20083   Edmond Dantes • előzmény20082 2018-06-18 17:51:28

Nem vagy következetes...vagy ha az vagy, akkor fordítva ül rajtad a ló ;-)

X tenoristát talán azért nem/sem kedveled túlzottan, mert jól néz ki. Y tenorista elhízott és öreg adott szerep(ek)hez, ami(k)hez minimum illik -ma már inkább elvárt- fiatal(os)nak és jó kinézetűnek lenni (pl. Des Grieux)...az ő esetében azt mondod, hogy tőled nyugodtan énekelheti. A közönség többsége szerintem más véleményen van és a Liceu-beli Manon talán vagy inkább valószínűleg nem (csak) a rendező miatt aratott a lentebb közölt beszámoló szerint mérsékelt(ebb) sikert. Mint t.k. írta, nem működött a kémia. Márpedig a Manonban működnie kell. Akik látták a pesti előadást a Házy-Ilosfalvy párossal (én már nem, de mondták), tudják, mit jelent ez.

20082   parampampoli • előzmény20081 2018-06-17 15:39:53

Ugyanazt írom, csak más a következtetésünk. Te azt írod, hogy ne énekeljék, én meg azt, hogy tőlem nyugodtan. A problémát mindketten érzékeltük.

20081   Edmond Dantes • előzmény20080 2018-06-17 15:34:15

Ha figyelmesen elolvasod sajat beirasodat, rajossz, hogy csaknem u.azt irtad mint Dantes, akivel "maris nem ertesz egyet" csak te elegansabban "physique du role"-nek becezed azt, amit hianyolsz a tenornal. Nem allitottam, hogy elhizott hatvanas tenorok mar semmit ne enekeljenek ha van hangjuk (Canio, Otello..), hanem azt, hogy szexi ifju hosszerelmes(eke)t ne enekeljenek. Marpedig Des Grieux (is) az utobbi kategoria...kemiailag is.

20080   parampampoli • előzmény20076 2018-06-17 14:51:44

Köszönöm, Otello, hogy írtál ismét az élményedről. Mert azt hiszem, hogy minden fenntartásod ellenére neked élmény volt összességében. A két részlet alapján azt gondolom, hogy ez olyan lehetett volna pl. nekem és korosztályomnak, mint egy időutazás abba a korba vissza, amikor még nem számított semmi, se a kilók, se az évek, hogy valaki énekelhet-e egy szerepet, vagy sem. Dantessel máris nem értünk egyet, mert neki nem OK, aki nekem igen - ha így énekel. Az mindkét részletből hallatszik, hogy Monastyrksa és Kunde is abszolút birtokában van az eszközöknek, amellyel szólamaikat elő tudják adni, azonban mindkettőből látszik, hogy hiányzik az, amit idegen szóval "physique du role"-nak neveznek. Azaz már nincs meg egyikükben sem az a külső adottság, amellyel szerepeiket hitelessé tehetik. Van ellenben hangjuk, de annyi, hogy még értékesíthetnének is belőle. Lehet, hogy ezt az előadást jobb csak hallgatni, mint nézni? Valószínűleg. De én még nézni is inkább velük nézném, mint olyanokkal, akik a hangjukból vásárolni szeretnének. Jobban szeretem az eladókat, mint a vevőket. -:)

20076   otello 2018-06-17 11:17:15

Manon Lescaut a barcelónai Liceuban (2018. június 16.)

Ha az ember jegyet vesz a Manon Lescaut-ra, általában a két főszereplő neve alapján dönt. Jelen esetben Liudmyla Monastyrska és Gregory Kunde neve állt a színlapon – meggyőző. Azonban ekkor még nem tudtam, hogy Davide Livermore rendező mennyire elbánt a darabbal…

A történet át lett helyezve az amerikai nagy migráció korába, az Ellis Islandre (Párizs neve legalább tízszer elhangzik a műben, sebaj…). Manon egy érkező bevándorló Livermore olvasata szerint, akit látva Des Grieux szerelembe esik. Az egész opera a lovag visszaemlékezése: az előadás legelején az öreg Des Grieux-t játszó színész megérkezik a bezárásra ítélt Ellis Islandre és visszaemlékezésbe kezd. A történet során gyakran meg-megjelenik, számomra a mű élvezetéhez/megértéséhez semmit se hozzáadva. Az igazi baklövések a második és negyedik felvonásban koncentrálódnak. Geronte villája gyakorlatilag elegáns bordélyház, míg a darab végén sivatag helyett egy kórházban (?) járunk, ahol több mint groteszk az ivóvíz keresése négy betegágy mellett. Egy szó mint száz, úgy tűnik a rendezőnek sajnos semmi koherens ötlete nem támadt, miért is lehet ma aktuális ez a történet.

Ilyen ellenszéllel kellett a szereplőknek megküzdenie. Azt hiszem, a címszerepet éneklő Monastyrska repertoárján nem Manon szerepe lesz az emblematikus alakítás. Különösen az első felvonásban érezhető, hogy az énekesnő (színészvezetés híján?) nem tud mit kezdeni a szereppel. Iskoláslánynak öltöztetve szökése a 64 éves Kundéval úgy hat, mint amikor egy ártatlan kislányt csal el a cukrosbácsi az iskola sarkán. A második felvonásban már-már magára talál, de Des Grieux viszontlátásakor ismét „leveti” magáról a szerepet. Az előadás második fele érezhetően jobban fekszik az énekesnőnek. Mégis az In quelle trine morbide kezdetű ária vésődött be leginkább néhány elegáns megoldás miatt alakításából. Ahogy az felvételekről sejthető, Monastyrska valóban nagy hang, gond nélkül „átjön” a sűrűbb zenekari kíséreten és piánói is élvezetesek (most hallottam először élőben). Ami meglepett és nem fedeztem fel korábban felvételein – bár lehet ez csak az adott nap/ állapot eredménye -, hogy magasságai néha túlzottan vibrátóssá válnak. Összességében szívesebben hallgatnám nagy Verdi szerepeiben, amik a statikusabb, kevésbé szenvedélyes jellemábrázolást jobban elbírják.

Lehet kedvelni vagy nem, de a férfi főszerepet ezen az estén éneklő Gregory Kunde egy hangi csoda: hatvan felett nagyobb gikszer és fáradás nélkül, biztos (bár fakuló) magasságokkal végigénekelni a lovag szólamát több mint megsüvegelendő teljesítmény. De Kunde nem csak egy helyben állva énekel és tartalékolja energiáit, hanem éli is szerepét. Számomra az est fénypontját a kapitányhoz való könyörgése jelentette, illetve a második felvonásbeli duettben is kifejezetten meggyőző volt. Azonban több „kémia” közte és a szoprán között mindenképp jót tett volna az előadásnak.

David Bizic Lescaut szerepében stabil pontja volt az estnek, míg Carlos Chausson remek választás Geronte szerepére. Az előadást Emmanuel Villaume vezényelte érzelmekkel dúsan, néha tán a kelleténél lassabb tempókat választva. 

A Liceu közönsége nem díjazta túlságosan ezt a Manon Lescaut "Light” előadást. A néhány perces taps és visszafogott bravók után (szerintem Verdi Attilája után áprilisban háromszor ennyi ideig tapsoltak, sokkal lelkesebben a nézők ugyanitt) mindenki hazafelé vette az irányt.

Végezetül álljon itt két részlet a darabból:
Donna non vidi mai (G. Kunde)

Sola perduta abbandonata (L. Monastyrska)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Dóbisz Áron (orgona)
J.S. BACH: Esz-dúr prelúdium
J.S. BACH: c-moll triószonáta
J.S. BACH: Esz-dúr fúga
HAYDN: Introduction (A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán c. oratóriumból)
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta, No. 3 - I. tétel
BRAHMS: Három korálelőjáték (Herzliebster Jesu, Herzlich tut mich verlangen, O Gott, du frommer Gott)
BARTÓK: Román népi táncok
PADRE DAVIDE DA BERGAMO: Simfonia

19:00 : Budapest
Munkás Szent József templom

Deák László (orgona)
G. MUFFAT: Toccata septima
J.S. BACH: Allein Gott, BWV 662
J.S. BACH: G-dúr prelúdium és fúga, BWV 550
MENDELSSOHN: B-dúr orgona szonáta, op. 65. No. 4 - I. II. III. IV.
MOZART: C-dúr templomi szonáta, K. 278 (Szathmáry Zsigmond átirata)
MOZART: C-dúr Adagio
MOZART: D-dúr templomi szonáta, K. 245 (Szathmáry Zsigmond átirata)
KOLOSS ISTVÁN: Húsvéti fantázia
17:00 : Fertőrákos
Barlangszínház

Soproni Szimfonikusok kamarazenekara
"Ötórai hangoló"
RAVEL: F-dúr vonósnégyes
A mai nap
született:
1918 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző († 1990)
1940 • José Van Dam, énekes