Megdöbbentő, az elmúlt évek során ilyet még nem láttam.
A Marica grófnő, holnapi, október 28-i, szerda esti előadására a jegyek mintegy csak 30 azaz Harminc százaléka kelt el eddig. (Forrás: Ma este szinház).
Koronavírus ide, koronavírus oda, azért ez valamilyen jelzés...
Méghozzá nem is pozitív jelzés
Volt valaki a Marica grófnőn vagy az Egy csók sé más semmin a Tháliában?
https://mediaklikk.hu/video/libretto-2020-10-22-i-adas/
M5 csatorna – "Libretto" – 2020. október 22.
A témák között:
Operettszínház: Kiss B.-Atilla főigazgatóval beszélgetés a Magyar Operett Napja és a "Marica grófnő" bemutatója kapcsán
időskálán: 18:46 – 29.50 perc
Operettszinhaz.hu - 2020-10-20
Online tartottuk meg a Marica grófnő sajtótájékoztatóját
Október 23-án mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre egyik legkedveltebb operettjét, a Marica grófnőt. A jelenlegi vírushelyzetre való tekintettel, a premier előtti sajtótájékoztatót rendhagyó módon online tartottuk meg október 19-én.
Mindig örülök az olyan híreknek, ha egy magyar operettszerző művét nemcsak idehaza, hanem világszerte műsorra tűzik, azt napjainkban bemutatják és játsszák. Köszönet az infókért.
Ábrahám Pál zenéje napjainkban is él, Magyarország mellett több országban is. A miskolci Bál a Savoyban mellett Ausztriában Salzburgban is műsorra került az egyik leghíresebb Ábrahám operett a Hawaii rózsája, és úgy nézem egész jó a jegyeladás a jelenlegi vírushelyzethez képest. Emellett Hamburgban és Drezdában, Meiningerben a Mese a Grand Hotelbent játszák ebben az évben, sőt még lesznek további Ábrahám bemutatók is a szezonban, többek között a Komisch Oper Berlinben (koncert) és Hagenben is lesz még idén Hawaii rózsája. Sőt az olaszországi Monzában is játszották szeptemberben az operettfesztiválon a Bál a Savoybant.
https://www.youtube.com/watch?v=V9NXmaUoP-I
Aki szerint az operett a legszemtelenebb műfaj – Béres Attila a Kult50-ben
/Fidelio.hu/ - 2020. 10.05.
„Mindig azt mondták Béres Attilának, túl prózásan közelít a zenei műfajhoz. Prózánál meg azt, hogy túl zeneien gondolkodik. Pedig őt elsősorban a történet érdekli. A zenés műfajnál az, mit mond a zene. A muzsika pedig néhol segít neki, máskor meg csak ellenkezik…”
„A Budapesti Operettszínházban komoly gyakorlatra tett szert a nagy létszámú szereplőgárdák mozgatásában, a látványos, zenés produkciók világának megvalósításában. Mint mondja, megtanult hatvan embert behozni a színpadra, vagy kivinni őket onnan. És rendszerint megpróbálta mindenkinek egyenként is elmondani, miért jön be, honnan jött, mit gondol. Mert a gondolatnak súlya, jelenléte van.”
„megnézte Kaposváron a legendás, Mohácsi János rendezte Csárdáskirálynőt, és az végérvényesen megváltoztatta a műfajról való gondolkodását. Úgy gondolja, hihetetlen sok lehetőség van az operettben, ami bármire alkalmas, sőt, ez a legszemtelenebb műfaj.
Mert az operett nem kopott meg, csak másként kell megközelíteni.
Feladatának érzi, hogy megmutassa, bár az operettet könnyebb műfajnak hívják, jól csinálni mégis borzasztóan nehéz. Hiszen egyszerre kell énekelni, beszélni, táncolni – és közben hitelesen fogalmazni.”
Bibliográfiai információk
|
Cím |
"Egy élet dallama": Kálmán Imre emlékezete születésének centenáriumán |
|
Szerző |
/ Cenner Mihály ; [szerk. és ford. Cenner Mihály] |
|
Kiadó |
Siófoki Városi Tanács V.B. kiadása, 1982 |
|
Eredeti forrása |
a Kaliforniai Egyetem |
|
Digitalizálva: |
2008. okt. 9. |
|
Terjedelem |
39 oldal Magyar és német nyelvű kiadvány
Megtaláltam a könyvtáramban ezt a kiadványt, amiben a szöveg mellett sok-sok fekete-fehér ritka fotó is található (a magyar mellett németre fordított szöveg aláírattal):
|
A Csokonai Színház idei évadtervében operett is szerepel:
Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (rendező: Vági Bence) – nagyoperett. A Recirquel Újcirkusz Társulat és a Csokonai Színház közös produkciója
Időpontja egyelőre nem ismeretes.
Találtam néhány felvételt Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. 1934-es operettjéből, közte archív német anyagot is.
1. https://www.youtube.com/watch?v=j1Q6HJP4V9M
Die schönste Rose, tangó
2, Träum' heute Nacht von der Liebe, Slowfox
https://www.youtube.com/watch?v=lYu997QNSoE
3, https://www.youtube.com/watch?v=4wYORUENKz8
Mon ami, engl. Waltz
4, https://www.youtube.com/watch?v=en5lNe_vcAg
Ich geh' so gern spazieren foxtrot
http://www.operett.hu/hirek/mixitol-miskaig-/389/24
"Mixitől Miskáig"
Operettszinhaz.hu - 2020-09-29
A legtöbb Mágnás Miska története minden bizonnyal Peller Károlynak van. Részese volt a bemutató előadásnak, és az azóta eltelt 18 évben 3 szerep is megtalálta őt a népszerű operettben. A legszebb és legmeghatóbb emlékeit osztotta meg velünk.
Részlet eddig csak a hamburgi Mese a Grand Hotelben előadásból van
https://www.youtube.com/watch?v=vXRXG6eBT8g&t=4s
A "mese a nagy szállodában" egy viharos szerelmi történet egy elszegényedett emigráns hercegnőről, egy halhatatlanul
Színes, de béna: "Mesék a Grand Hotelben" Hamburgban
A hamburgi Állami Operaházban nem látni olyan gyakran operettet. A Corona-program most Paul Abraham (1892-1960) "Märchen im Grand-Hotel" című darabját hozta színpadra. Az egész természetesen - a Corona miatt - kevesebb közönséggel, kevesebb zenésszel - de kevesebb a tempó is.
Narea Son Infanta Isabellát testesíti meg az operettben - szopránja minden felett ragyog.
Ez a zene csak öröm. Paul Abraham szinte akkordban komponált ellenállhatatlan fülbemászó dallamokat és csodálatos szívfájdalmat: magyaros ízű valszi, jazz, foxtrot és tangó villanás. Természetesen mindenki távolról énekel. Még pofonokat is adnak a levegőben. Csak egy zongorista (Georgiy Dubko) kíséri az énekeseket a színpadon. Egy állandóan vigyorgó fodrászüzlet kvartettje rózsaszín vagy lila színben (Hiroshi Amako, Seungwoo Simon Yang, David Minseok Kann és Hubert Kowalczyk) felváltja a zenekart - remek ötlet!
Pár szikra
A "mese a nagy szállodában" egy viharos szerelmi történet egy elszegényedett emigráns hercegnőről, egy halhatatlanul szerelmes főpincérről, egy hamis gyöngy nyakláncról és egy állítólag belőle kirajzolódó hollywoodi filmről. Tűzijáték lehetett. Néhány szikrát valóban lehetett látni. Christoph Fischer fantáziadús, furcsa jelmezei hatalommal bírnak: egy hajcsavaró piramis hercegnős kalapként szolgál, a férfiak műanyag színű parókákat viselnek, például Barbie's Ken-et, a nagymama vastag, zsinóros nappali függönye pedig árokkabátot jelent a szálloda vezetőjének. Tehát a szaggatott estének az összetevői, amelyeken a száműzetésben lévő királyi család találkozik egy filmcsapattal, megfelelőek.
Két órás szabad sebesség zóna
Sascha Alexander-Todtner produkciója lassítja, majd lassítja a valóban élénk darabot. Az énekesek közötti utolsó taps közbeni kis öklendeknek több esze van és két perc alatt vezetnek, mint az azt megelőző két órás tempómentes zóna. Az énekes kvartett négy embere az egyetlen, aki egy kis impulzust ad a színpadon "ba-bamm-ba-bamm" -jával. Míg a zenészeket a végén ujjongják, a rendező a végén számos buzit keres.
Átadott témák
A csaknem 90 éves darab tele van friss, aktuális témákkal, ha akarod: Egy fiatal nő be akarja bizonyítani filmfőnök apjának, hogy producer lehet, és a valós életet - forgatókönyvű valóságot - akarja forgatni. A nők azt éneklik, hogy inkább fiúk lennének, és valójában sokkal jobban tudnak kormányozni. Legalább a hangok örömet okoznak: Narea Son ragyog, amikor az elkényeztetett Infanta Isabella szopránjával olyan fényes, mint egy harang. A bariton Nicholas Mogg titokban, kifejezően és viccesen alakítja Albertet, a teljesen összetört főpincért, és giccs nélküli csodálatos hangszínnel énekli szerelmes dalait.
Abraham az USA-ba menekült és 1960-ban halt meg Hamburgban
A "Märchen im Grand-Hotel" bemutatóját Bécsben 1934-ben mutatták be, amikor Paul Abraham zsidó műveit már régen megszüntették Németországban. Ábrahám a nácik elől az USA-ba menekült, megbetegedett a szifiliszben, a háború után Németországba érkezett, mentálisan összezavarodva halt meg 1960-ban Hamburgban. Állítólag a végéig úgy vélte, hogy még mindig New Yorkban van, és új áttörés előtt áll a Broadway-n. Ijesztő életrajz! Milyen jó, hogy legalább Ábrahám dallamait 60 év után sem felejtik el, és továbbra is szólnak.
Az OPERA 2020. ŐSZ magazinból
A Jonas Kaufmann-nal készített interjúból is tudhatjuk: szereti az operettet. Külön lemezt szentelt az operett műfajának. A Wien című albumból januárban Budapesten is énekelt egy estet. Nagymamájától „örökölte” a műfaj szeretetét, és mindig mosolyt csal az arcára egy-egy operettdallam.
"- Gondolt már arra, hogy egyszer végleg lecseréli Siegmundot Eisenstein báróra?
- Miért is cserélném le Siegmundot Eisensteinre, ha lehetőségem van mindkét szerepet énekelni? Már megformáltam Eisensteint Drezdában egy szilveszteri koncertszerű előadáson 2018-ban, de természetesen nagyon szeretném színpadi produkcióban is eljátszani. Egyébként A denevér egy másik tenor szerepét, Alfrédot már játszottam sok évvel ezelőtt Bécsben. Az Egy éj Velencében Caramellóját is énekeltem egy 1993/94es produkcióban Regensburgban. Ez volt az első professzionális színpadi előadás, amiben még diákként vettem részt. Szeretem az operettet, a bécsi dalokat, nemcsak hallgatni, hanem előadni is."
A Drezdai Operettszínház (ilyen is van) szintén Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. operettjét válaszotta be repertoárjában, 2020. szeptember 26-án volt a bemutató: (automatikus fordítással)
Kreatív rúgás: Ábrahám „Mesék a Grand Hotelben” a drezdai állami operettben
Taps szökőkutak minden táncszám után és hangos ovációk a végén. A bemutató közönségének tetszett Paul Abraham „Märchen im Grand-Hotel” vígoperettjének félig teljes színpadra állított díszlete, amelyhez a drezdai állami operetten a Komische Oper Berlin változatát használták: A koronás nagyböjt a Kraftwerk Mitte-nél a szemnek és a fülnek is kellemesen zárult. Az est figyelemre méltó formátumú volt a tánc és a zenekar szempontjából. Gero Wendorff, Andreas Stephan osztrák hercegként mindent felülmúl a személyiség és képesség azon kombinációjával, amely a kortárs operettek DNS-je része.
Infanta Isabella pénztárában késő ősz van, de ez az ősz a nehézségek és nehézségek ellenére is csak enyhe színekben van. A cannes-i Grand Hotel buja zöldbe öltözött kiszolgáló csapata úgy lebeg a kivándorolt királyság körül, mint a levelek szabad esésben. A tankönyv szerint forró nyár van, ami csábító a fejedelmi párosításra. De az úgynevezett „érzelmi szenzáció” által okozott túlmelegedés aligha rezeg a nézőtéren, amely semmiképpen sem tűnik üresnek. A „távolság” az idők szava. A Broadway és Côte d'Azur közötti járatokon az arcmaszk és a légzésvédelem a felszerelés része. Legalább a hercegi lakosztály Damsat-járól hollywoodi vaskemény csillag-kifutókra való áttérés zúzódások nélkül történik.
Ha Paul Abraham nem tett kompozíciós különbséget a társadalmi szférák között, akkor sem kell visszhang a helyszínen - gondolta Cornelia Poppe játékigazgató. Éppen ezért keveset látunk a hattyúdalból egy olyan korszak számára, amelyet Paul Abraham, Albert Grünwald és Fritz Löhner-Beda 1934-ben - vagyis a hatalom megragadása után - Bécsben és Bécsért habosítottak fel, a nemesség, az üzlet és a divat önbecsülõen eltúlzott keverékének.
Ennek a keserű háttérnek az elhanyagolása élénk műsorgá válik az Állami Operett optimálisan kihasznált terében. A hatalmas színpadon tánc, foltvarrás (tökéletesen Alexei C. Bernard felügyelete), párbeszéd és pezsgő van. A serlegből való ivás azonban tabu a hercegnő és a feltételezett pincér számára, nem az osztálykülönbségek, hanem a higiénés előírások miatt. A nagyszínpadon a zenekar trónusra kerül a bejárati csarnok előtt, amelyet különös figyelmet fordítottak a részletekre - pazar személyzetű szállodai kápolnaként tapssal, kattanásokkal és sóhajokkal még látványosan is kihívást jelent. Az ilyen poénok jobban passzolnak, mint a prológus és a két fő felvonás epilógusának elmosódott kontrasztja. A motorikus akcentus eltolódik Sam Makintosh filmmágnás (Bryan Rothfuss), aki versenykényszer nyomása alatt áll, és a Grand Hotel között, ahol a modern idők motoros készségei szünetelnek, csak perifériák. Ábrahám dallamaival és Amerikát kedvelő hangjaival ismét mindent megünnepelnek, amit a késő Weimari Köztársaságban szerettek és 1945-ig a sötét években betiltottak. A „Märchen im Grand-Hotel” az óra operettfelfedezése szoros produkcióban (legutóbb Meiningen, Hannover, Hamburg), mert régi privilégiumok és társadalmi felgyorsulások halálát mutatja, mint egy égő tükörben, pikáns poénnal: Minden olyan, mint ma, csak közösségi média nélkül. Ábrahám ritmikus hodgodge úgy viselkedik, mint a könnyű lábú,
A „távolság” marad az est fogalma mindaddig, amíg a spanyol Infanta Isabella és Andreas Stephan osztrák herceg el nem törik az eljegyzésüket, egy játékfilmben játszanak, hogy megtisztítsák számláikat, és más boldogságot találjanak a pénzügyileg erős üzleti nemesség új partnerei oldalán. Ennek a próbának a hátránya, hogy Laila Salome Fischer mint Marylou ötletgazda, aki többször viseli a (gazdasági) Szabadság-szobor csillag-diadémáját, úgy tűnik, megfagy a motoros fenség mellett. Ezenkívül Marcus Günzel, mint több hercegnő-megértő archetípusa, a normatív kvótaművészetet gyakorolja.
Egyébként: nők, koktélok, flört! A herceg nőiesen hömpölyög, aki nappal törékeny és éjszaka hajlandó, minden osztályspecifikus fenntartás nélkül. A finom, jellegzetes tenor és a tehetséges tánc ritka kombinációjával Gero Wendorff megkapja azt a szenvedélyt és könnyedséget, amely révén csak Ábrahám dalai válnak iróniává. A szálloda örököse központi szerepében Andreas Sauerzapf, aki inkognitóban pincérként működik, állítólag megszerzi a vezetői kompetencia ösztönzését, amikor az Infanta Isabella körül ás, csíramentes, ezért ideális esetben Corona-kompatibilis. Mellette Beate Korntner mutatja be a magas nemesi képzés sikeresen személytelenített eredményét. Szomnambulisztikus finomsággal úszik végig a drezdai Grand Hotel érzelmi aszályán. Ahol kevés a szikrák erotikus ropogása, ott nincs szenvedélyes összecsapás! A játék rendezője, Cornelia Poppe megállapodott Mandy Garbrecht koreográfussal és Esther Dandani outfitterrel, hogy hunyjon szemet minden nemi klisén, amelyek Abraham, Grünwald és Löhner-Beda irónia és megerősítés között voltak. A gazdasági és érzelmi mechanika fennmaradó zökkenőmentességében a zene a fő eszköz a happy end mellett, bármi áron. Ezúttal a zenekar és a helyi balett mindig képes az „egyenes” és a „furcsa” közötti finom árnyalatokra. A vokális négyes (Friedemann Condé, Georg Güldner, Michael Kuhn, Andreas Pester) aszeptikusabb zeneiségnek kedvez, mint száraz poénnak. Mindazonáltal Peter Christian Feigel megmossa, fűrészeli, fúrja és megcsapolja Ábrahám sok fülbevalóját az összes hallójáratba az általa jól ismert hangtesttel.
- A jelenlegi tervek szerint sok előadás december közepéig.
A Hamburgi Állami Operaház műsorára tűzte Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. 1934-es operettjét, az előadás 2 zongora kiséretével tartott és úgy nézem a szereplőkis tarották a 1.5 m-es távolságot, akár a közönség.
https://www.staatsoper-hamburg.de/en/schedule/event.php?AuffNr=192528
2020.09.19 21:05 - 22:45 M5 (HD)
|
Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára |
|
magyar zenei műsor, 2013 |
„A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsorral idézte fel a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait. A műsorban a színház legnagyobb sztárjai mellett fellépett Mario Zeffiri a Grammy-díjas operaénekes, Johannes Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby.”
Közreműködött: Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Johaness Von Duisburg, Faragó András, Frankó Tünde, Gabriele Jacoby, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Károly, Heiko Reissig, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Mario Zeffiri
Színházi rendező: Kerényi Miklós Gábor
Rendezte: Lukin Ágnes
Polyák Lilla is elkapta a koronvírust.
Tessék érteni a jelzők árnyalásából! Óriási siker origo.hu-ul = Vidnyánszky Attila-rendezés: pl. ez, ez, ez és ez. Nagy siker: Zsámbéki Ascher Máté Gábor Schilling Kovalik Bodó Mohácsi Bagossy Alföldi Székely Kriszta Mundruczó Vincze Balázs-rendezés--->még fejlődhet.
A félretájékoztatás tipikus példája a következő cikk:
Az idézett cikk nagy betűkkel, vastagítottan kiemelt címe:
„Nagy siker volt a La Mancha lovagja premierje az Operettszínházban”
A cikkben mindenről írnak, úgy mint:
- a musical keletkezéstörténetéről,
- a musical tartalmáról,
- a rendező koncepciójáról,
- a karmester műelemzéséről,
- a jelmezés díszlettervező elképzeléséről.
Egyről viszont egyetlen szó sem olvasható: hogyan fogadta a musical bemutatóját a közönség???!!!
4545
Bozó Péter AZ OPERETT „CSILLAGOS ÓRÁI”
* Heltai Gyöngyi: Az operett metamorfózisai, 1945–1956 A „kapitalista giccs”- től a haladó „mimusjáték”- ig Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012
„Könyvismertetőmet olvasva persze felmerülhet a kérdés, miért recenzeálom Heltai Gyöngyi alapvetően színház- , társadalom- és kultúrtörténeti, illetve antropológiai vonatkozású munkáját egy zenetudományi folyóiratban. Túl azon, hogy az operett zenés műfaj, két okból is különösen figyelemre méltónak és érdekesnek találom ezt a könyvet. Az egyik ok személyes jellegű: különösképpen foglalkoztat Offenbach opéra- bouffe- jainak magyarországi fogadtatása, s az 1950- es évtized ebből a szempontból is igen izgalmas időszak. Másfelől a 20. század zenetörténetét vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a – valóban nem feltétlenül vonzó – jelenségeket sem, mint amilyen például a szocreál operett. Annál kevésbé, mivel az 1950- es évek magyar zeneéletében a komoly és „szórakoztató” műfajok különös egybemosódása figyelhető meg.”
Klaus Waller Ábrahám Pál életrajzírója feltöltötte a tegnapi napon Ábrahám Pál 1935-ben a Theater Wien-ben bemutatott Dschainah. Das Mädchen aus dem Tanzhaus (Magyarul Dzsajna, lány a táncházból) c. operettjének felújított verzióját. Az operettet 2019. decemberében újította fel a Komischen Oper Berlin: (a szereplők között megtalálhatjuk a magyar Foki Dánielt, aki a Virtuózok tehetségkutatóban is szerepelt)
https://www.youtube.com/watch?v=815E_2A5zzA
Hera Hyesang Park – Dschainah Johannes Dunz – Pierre Claudel Zazie de Paris – Madame Hortense Cliquot Mirka Wagner – ihre Tochter Dániel Foki – Baron Begumil Berczewsky Talya Liebermann – Musotte Klaus Christian Schreiber – Erzähler Chorsolisten der Komischen Oper Berlin Orchester der Komischen Oper Berlin Das Leitungsteam: Hendrik Vestmann - Musikalische Leitung Katrin Kath – Kostüme David Cavelius – Chöre Musik: Paul Abraham Libretto: Alfred Grünwals und Fritz Löhner-Beda
https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala
Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00
Lehár gála
"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."
Forrás: https://mandadb.hu/mandadb/webimage/3/8/8/1/2/9/pre_wimage/17839.jpg
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”, a 3 felvonásos nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra.
Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató.
Főbb szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.
Rendezte: Csongrádi Mária.
Karmester: Patay Kató.
Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa.
Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.
Koreográfus: Rimóczy Viola.
„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában." Film-Színház-Muzsika
* A Fővárosi Operettszínház bemutatója után a kamaraváltozat is országos sikert aratott. (Akik nem tudták Budapesten megnézni, a Déryné Színház országjáró előadásain tekinthették meg a darabot.)
A fenti plakátot most találtam meg az interneten. Archívumokban megmaradtak a szereplőkről és az előadásokról készült, a korabeli lapokban megjelent, fotókkal bőven illusztrált ismertetők és kritikák.
Ma este, Bartók Rádió, 19.00 -19.30 – Prológ
Sullivan: A mikádó
A mikrofonnál: László Ferenc
Arthur Sullivan: A Mikádó (1885)
Augusztus 25-én, 19:35-től – 21.11-ig a Bartók Rádióban!
Kétfelvonásos operett
Szövegét William Schwenck Gilbert írta
Vez.: Malcolm Sargent
Km.: Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa (karig.: Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar
A szereposztás:
Mikádó – Owen Brannigan (basszus),
Nanki-Poo – Richard Lewis (tenor),
Ko-Ko – Geraint Evans (bariton),
Poo-Bah – Ian Wallace (basszus),
Pish-Tush – John Cameron (bariton),
Yum-Yum – Elsie Morison (szoprán),
Pitti-Sing – Marjorie Thomas (kontraalt),
Peep-Bo – Jeanette Sinclair (szoprán),
Katisha – Monica Sinclair (kontraalt)
Budavári Palotakoncert 2020 II/1- 2. rész
2020.08.20 19:55-től, Duna TV (HD)
A Budavári Palotakoncert idén már nyolcadik alkalommal Találkozások címmel került műsorra, a megszokott helyszínről, az Oroszlános udvar impozáns környezetéből. Az idén Huszka Jenő és Lehár Ferenc életműve előtt tisztelegtek a fellépő művészek.
Kedves "joska141"! Köszönöm a kedvcsináló linket. Ezen a spoton látottak vagy "átjönnek" a hazai színpadunkra is - vagy nem; annyiban megnyugtató, hogy nem mai köntösbe öltöztetett és egy sivár irodakomplexumban játszódó víziót rendezett Stephen Medcalf. Meglátjuk, hogy ugyanezt a változatot kapjuk-e mi is. Ezzel az inkább hagyományosnak tűnő látványvilággal kiegyeznék.
Tisztelt Búbánat! Köszönöm a tájékoztatást. Kedvcsinálónak egy spot Stephen Medcalf korábbi - 2019/2020 évi - Mosoly országa rendezéséből a Landestheater Niederbayern (Landshut, Passau, Straubing) színészeinek előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=DdVbnbcc7B8
Erre az eseményre még a Palotakoncertet megelőzően került sor (augusztus 7.)
Budapesti Operettszínház - Társulati évadnyitó 2020/21
"Lehár Ferenc születésének 150. évéhez kapcsolódva új bemutatóként színre kerül A mosoly országa című operett, a világhírű Stephen Medcalf rendezésében. Az előadásban Pfeiffer Gyula főzeneigazgató mellett Sándor Szabolcs, Olaszországban végzett karmester, a Zeneakadémia tanára fog bemutatkozni karmesterként."
Korábban felsoroltom már a jövő évi operettbemutatók egy részét
most találtam még
Szolnoki Szigligeti Színház
- Eisemann Mihály- Halász Imre – Békeffi István: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI
zenés vígjáték Rendező: Molnár László
Egy régen játszott magyar musical is előkerült:
- Szörényi Levente – Bródy János – Sarkadi Imre – Ivánka Csaba: KŐMŰVES KELEMEN
rockballada Rendező: Radó Denise
És ezek szerint ugyancsak az Eisemann: Egy csók és más semmi fog menni a Veszprémi Petőfi Színházban
Primadonnák és bonvivánok kertben és színházban
2020. AUGUSZTUS 17. HÉTFŐ 18:41 MNO.HU
HARMADSZOR RENDEZIK MEG A RÁTONYI RÓBERT OPERETTFESZTIVÁLT VESZPRÉMBEN
/Temesi László/
Az operett ünnepe lesz augusztus 19–20-án a Veszprémi Petőfi Színházban és kertjében. A teátrum vezetése a III. Rátonyi Róbert Operettfesztivállal is igyekszik népszerűsíteni ezt a hungarikum rangjára emelkedett vidám műfajt.
„A nyitó nap estéjén két operett is jut az érdeklődőknek: a színházteremben a Marica grófnő Eperjesi Erika címszereplésével, és a szabadban Egy csók és más semmi, a házigazda színház művészeivel. Ez utóbbi ízelítő az októberi bemutatóból.
Csütörtök délben Jó ebédhez szól az operett, helyi művészekkel, 17 órakor Pécsi operettvarázs címmel, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, élükön Gulyás Dénes Kossuth-díjas operaénekessel „varázsolnak”,
majd 20 órakor tartják az operettgálát, többek között Frankó Tündével, Peller Károllyal és Buch Tiborral. Zongorán közreműködik Oberfrank Péter Liszt-díjas érdemes művész.”
Az előadások nagy része ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Erre rímel a következő hír:
Keszthely – Zenés nyári estek a Festetics-kastély belsőudvarában
Balról: Pálinkás Róbert, Szabó László, Szendy Szilvi és Kiss B. Atilla. Fotó © Csodálatos Balaton
„A Helikon Kastélymúzeum nem maradhat nyári színházi előadások nélkül – mondta Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója a 2020. augusztus 14-én, Keszthelyen tartott sajtótájékoztatón, melyen részt vett még Kiss B. Atilla, a Fővárosi Operettszínház főigazgatója, Szendy Szilvi, a Fővárosi Operettszínház szubrettje és Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára.”
„Augusztus 23-án a "Szabadság, szerelem" – festői operettest a Festetics kastélykertben címmel a Budapesti Operettszínház ad gálaműsort.
A legismertebb operettszerzők – Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Jacques Offenbach – műveit Fischl Mónika, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Kiss Diána, Lévai Enikő, Vadász Zsolt, Laki Péter és Ninh Duc Hoang Long előadásában hallhatja a közönség.
Az Operettszínház Balettkara táncprodukciókkal színesíti az estét Lénárt Gábor koreográfiájában.
A gála rendezője Angyal Márta, a karmester Pfeiffer Gyula főzeneigazgató.
Az előadás 21 órakor kezdődik a park belső udvarában.”
Megjegyzem: a "Szabadság, szerelem" Huszka Jenő regényes daljátékának címére utal, a nyolcvan felé járó zeneszerző utolsó, zenés színpadra írt kompozíciója, a Fővárosi Operettszínház mutatta be 1955 áprilisában.
Még abban az évben elkészült a Rádióban a daljáték keresztmetszete is:
- Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem (Keresztmetszet, 1955. június 25, Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00) – vezényel: Várady László – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Radnay György, Csákányi László, km- a Földényi-férfikórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. (Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.)
Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet a Dolhai Attila interjúra. Elolvastam, mint ahogy az előadássorozat többi, beharangozó írását is, Kiss B. Attila főigazgató úrral kezdődően. Tényleg a műfaj megújítása, hogy néhány énekes, szabad téren kiáll és néhány dalt énekel a színház műsoron levő darabjaiból.
És így – Dolhai Attila szavai szerint – érezni lehet a közönség szeretetét. Hasonlóan, mint Búbánat fórumtársunk által 4507.számon beillesztett 1953.évi kritikához, (idézem): „mutatja közönségünk szeretetteljes érdeklődését”
Ahogy a Prédikátorok Könyve tartalmazza: „Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt”
Tisztelt Búbánat! Köszönöm, hogy irigylésre méltó tájékozottságát megosztotta az Operettszínház(ak) és a román operett kapcsolatát illetően. Érdekes, hogy ugyanazt az előadást mennyire másként értékeli egy akkori kritikus és az akkori színigazgató. A kritikus „minden jegy elkelt” táblákról ír, a színigazgató pedig: „nem lesz nagy siker. Így is történt”. Már abban az időben is…Még egyszer köszönöm.
KIRÁLY SZÍNHÁZ - OPERETT 2020
„Műsorunkban a legnépszerűbb bécsi és budapesti operettszerzők legismertebb műveinek melódiái csendülnek fel, melyet az ország legkitűnőbb ének- és színművészei tolmácsolnak Önöknek. Előadásunk különlegessége az áriák közötti, úgynevezett „interaktív-narráció”, melynek segítségével megismerkedhetnek az operett, mint műfaj kialakulásának történetével, múltjával, jelenével, jövőjével. Megtudhatják, hogy mit mondott Puccini Lehár Ferencnek, amikor először látta a Mosoly országát, vagy mi volt az eredeti címe a leghíresebb Kálmán Imre operettnek, a Csárdáskirálynőnek. A tánc szerelmeseit sem hagyjuk élmények nélkül, hiszen műsorunkban a zeneszámok kiegészítéseként, illetve szólisztikusan, önálló betétként is láthatnak táncprodukciókat, melyeket színházunk kiemelkedő tehetségű táncművészei adnak elő.”
Tetszett a "csattanó", el is nevettem magam, csak az a baj, hogy könnyen lehet, ezt is hallani fogjuk még ...
*
Aki teheti és tud, szépen és helyesen beszéljen magyarul!
"...két művész ...beszéltek." Orig(o)inális magyar szóhasználat.
A nevében "KLUB" -elemmel bíró TV és rádió szokásos nyelvezete.
További változat lesz: " ...kettő művészek beszéltek."
Kedves joska141, felhivom figyelmet, hogy a Varmegyehaz udvaran lathato sikerdarabokrol, sikersorozatrol az ez alatti Dolhai-interjuban lehet ismet olvasni.
Dolhai Attila: Kicsit érettebbek lettünk, és bátrabban merünk éretlenebbnek lenni
ORIGO2020.08.13. 13:35
Különleges találkozásokkal folytatódik augusztusban a Budapesti Operettszínház szabadtéri sikersorozata a belvárosi Vármegyeházán. A fényfestéssel megelevenedő sikerdarabokról két művész, Széles Flóra és Dolhai Attila beszéltek.
Kapcs.: 4523. sorszám
- Béke és Szabadság, 1953. január 25.
„Egy dal születik” – írta: Asztalos Sándor
— Éppen ma kaptam meg az »Ana Lugojana« teljes zenei anyagát. Küldöm is azonnal haza.
Bukaresti követségünk fiatal kultúrattaséja fogadott bennünket ezzel a hírrel a Román Népköztársaságba való érkezésünk másnapján. Halvány fogalmunk sem volt róla, mi is az az »Ana Lugojana« —pontosabban; ki is az az »Ana Lugojana«, akinek teljes zenekari anyaga van. Azt azonban sejtettük, mert a kultúrattasé lelkesedése nyilvánvalóvá tette, hogy »Ana Lugojanának« illik örülnünk.
De nem lehetett túlságosan meggyőző tetszésnyilvánításunk; az attasé gyanút fogott:
— Ismerik az elvtársak az »Ana Lugojanát«?
— Nem.
— Ó, az más! Okvetlenül nézzék meg! Ez a legnagyobb sikerű új operett: már túl van a háromszázadik előadáson, s a közönség nem engedi levenni a műsorról.
— Háromszázadik?
— Igen, bármilyen hihetetlen is. Ennek az anyagát küldöm most haza Budapestre. Ha operettszínházaink meg tudnak birkózni vele; egész biztos, hogy otthon is igen nagy sikere lesz.
— Annyira nehéz?
— Nem, nem a nehézség fokával van baj, hanem valami másról van itt szó... Nem vágok elé a dolgoknak: nézzék meg, majd aztán beszélgetünk róla.
Még aznap este megnéztük. Ma sem tudom, hogyan, de valahogyan a Román írószövetségnek sikerült elérnie a lehetetlent: kaptunk jegyet.
Ana Lugojana — Lugosi Anna
Az operett a századforduló tájékán játszódik, valahol Lúgos környékén. Ebből kitűnik az is, hogy »Ana Lugojana« (ejtsd »Lugozsana«), magyarul annyit jelent, hogy Lugosi Anna. Egy kedves és szép bánáti parasztlány szerelmének s főként egy népdal megszületésének történetét eleveníti meg két és fél-három óra alatt a színészek, énekesek, táncosok és muzsikusok játéka.
Sandu Boldurean együtt nő fel Annával, s a gyermekkori jópajtási viszony benne észrevétlenül forró, de szemérmes szerelemmé változik. Együtt vannak jóban- rosszban, együtt járnak dolgozni a főispán - a színlap szerint: »Contele Wertherhaszy, obergespan de Torontál - (azaz Wertherházy gróf, torontáli főispán) « szőlőjébe és együtt dalolnak-táncolnak a vigadozó fiatalokkal.
Sandu boldogságát több irányból is veszedelem fenyegeti: szemet vet Annára Tony úrfi, Adolf Pfizner urasági ispán teljesen »ütődött« fia, majd egy május 1-i ünnepély alkalmával - Tony úrfi és a hozzá hasonló elemek mesterkedése következtében - Sandu összetűz a rendőrséggel is. Csak Szabó Sándornak, a nyomdász szakszervezet egyik vezetőjének, a román munkásoknak és egy keménykötésű bánáti legénynek köszönheti, hogy a dolgok jóra fordulnak.
A legnagyobb veszedelem azonban mégis ennek a bánáti legénynek: Nica Jancu Janovicinek megjelenése. Jancu messze földön híres nótafa, nagyszerű énekes és hegedűs, ő is meglátja Annát: így kezd megszületni a közönség füle hallatára az a szép dal, amelyet szájról szájra adnak, faluról falura, vidékről vidékre küldenek tovább, mígnem mindenki megismeri. Ez az a dal, amelynek a neve: Ana Lugojana.
A nép művésze végül egymáshoz, igazítja a két szerelmes: Sandu és Ana útját, maga pedig más vidékre indul, más emberek közé, hogy azoknak is dalokba foglalja kimondhatatlan örömét-bánatát.
Ennyi a történet, az »Ana Lugojana« meséjének lényege.
Új operettstílus
A Bukaresti Állami Operettszínház művészeinek előadásában láttuk. Kitűnő előadás volt. Hivatásos színészektől — operettszínészektől úgy népdalt énekelni, s színházi táncosoktól úgy népi táncot táncolni, sohasem hallottam, sohasem láttam. Ha pedig valami nem könnyű feladat, akkor bizony a román népdalok melizmatikus, árnyalatos dallamvonalát megrajzolni nem könnyű. S különösen úgy nagyon nehéz, hogy ez az éneklés ne hasson néprajzi különlegességnek, vagy hamis népieskedésnek, hanem élő, eleven muzsika legyen. Olyan népművészet, amelyik észrevétlenül hajlik át a műzene formáiba.
Úgy nagyon nehéz, ahogyan a bukaresti operettszínház művészei csinálták.
Két felvonás között beszélgettem a színház igazgatójával, a darab rendezőjével, Franz Auerbach elvtárssal. Őszintén gratuláltam neki a kitűnő előadáshoz. Aztán megkérdeztem: hogy tudnak a színház művészei a népművészet előadásának erre a rendkívül magas fokára eljutni? Válaszából azt vettem ki, hogy az eredménnyel még egyáltalán nincsenek megelégedve. És azt, hogy a színház művészeinek nagy része kezdetben teljesen idegenül állott a népdallal, a népi tánccal, főként ennek az operettnek levegőjével szemben.
Azzal váltunk el, hogy ő őszinte elismeréssel adózott a mi klasszikus operett-hagyományainknak, új operett művészetünk eddigi eredményeinek, kiváló színészeinknek: Latabár Kálmánnak, Feleki Kamillnak, a Budapesti Állami Operettszínház szép munkájának és sok sikert kívánt az »Ana Lugojana« budapesti bemutatójához.
Én pedig azon gondolkodtam, hogy vajjon miért nincs még nekünk egy ilyen »Ana Lugojanánk«? És azon, hogy nagyon jó lesz ez a pesti bemutató: hátha hozzásegít bennünket egy ilyesfajta operett világra hozásához.
A siker titka
Ezzel azonban még nem oldódott meg az, hogy miért nem engedi a közönség levenni a műsorról az »Ana Lugojana«-t, még a háromszázadik előadás után sem.
A Folklór Mézeiben jöttem rá erre. Már előbb is, rádióhallgatás közben is, éttermi zenekarokat hallgatva is pedzettem valamit - talán egyetlen rádióállomás sem sugároz annyi népzenét, mint a bukaresti! - a megoldást azonban a »40.000 dallam birodalmában«, a román kulturális forradalom egyik büszkeségében találtam meg. A Folklór Intézet a román népzene kincsestára. Fonográf hengerei valóban 40.000 dallamot őriznek; nyilvántartása 12.000 népi tánc- és énekegyüttest tart számon. [..]
Néhány nappal a Román Népköztársaságból való hazaérkezésem után, az Állami Díj (a mi Kossuth-díjunk megfelelője) legmagasabb fokozatával kitüntetettek között megtaláltam az »Ana Lugojana« zeneszerzőjének: Filaret Barbu-nak a nevét is.
Filaret Barbu ebből a szinte napról napra gazdagodó, színesedő és az épülő szocializmussal együtt növekvő kincsestárból merített.
Ez pedig a Román Népköztársaságban annyira milliók közös ügye, hogy egy olyan operettnek a sikerén, háromszázadik előadásán, amely egy népdal születéséről szól, igazán nincs mit csodálkozni.
Az »Ana Lugojana« dalt különben még aznap, november 6-án este viszonthallottam a román Athenaeum-ban rendezett ünnepség második részében. A bukaresti rádió énekkara énekelte. Hatalmas sikere volt itt is. Gheorge Gheorghiu-Dej elvtárs, a minisztertanács elnöke, a román testvérnép szeretett vezére felállt, mosolygott és a páholyból kihajolva tapsolt.
Kedves "joska141"! Utánanéztem, mit lehet tudni az "Ana Lugojana" operettről és zenéjének szerzőjéről.
Elöljáróban: ismereteim szerint Magyarország határain belül nem mutatták be a művet.
Filaret BARBU
Születési hely: Lugos (Ausztria-Magyarország)
Születési év: 1903. április 16.
Tevékenységi terület: zeneművészet
Halálozási hely: Temesvár (Románia)
Halálozási idő: 1984. május 31. (81 éves korában)
Szakma/beosztás: zeneszerző, zenetanár, zenekritikus
Iskolák – helységek: Lugos, Karánsebes, Bécs
Iskolák – intézmények: általános iskola Lugos, líceum Karánsebes, zenei tanulmányok (hegedű és ellenpont) a bécsi Új Konzervatóriumban
Helység(ek) – ahol alkotott: Lugos, Temesvár, Bukarest
Életútleírás: Bécsből hazatérve 1926-ban létrehozta a Bánsági Román Kórusok és Rézfúvós Zenekarok Egyesületét, amely 160 kórust és 40 zenekart egyesített, plusz 14-et Bánság szerbiai oldaláról. Ekkora zenei mozgalom szakmai támogatására szaklapot indított (Revista corurilor și fanfarelor din Banat), illetve egy sor kulturális lapnak volt a munkatársa. Karvezetőként lugosi (a román dalegylet kórusa, a német dalegylet kórusa), majd temesvári (a vasutasok Lyra kórusa) dalárdákat vezetett. A 40-es évek végén Bukarestbe került a minisztériumba zenei előadónak, és itt az 1. Sz. Zenelíceumnak volt közben a tanára.
Zeneszerzőként kórusműveket, operettet, népoperát komponált.
Fő művei: operettek (Ana Lugojana, 1950; Plutașul de pe Bistrița, 1955; Târgul de fete, 1964; Ciocârlia, 1966), szimfonikus művek, kórusművek.
Filaret Barbu: Ana Lugojana (3 felvonásos operett), 1950
A youtube-ról:
https://www.facebook.com/operanationalaromanatimisoara/videos/942032516256198/
Opera Nationala Romana Timisoara
Ana Lugojana de Filaret Barbu
Moment coral
Maestru de cor - Laura Mare
La pian - Angela Balici
Más felvételek:
https://www.youtube.com/watch?v=TMvdiX0CpOE
https://www.youtube.com/watch?v=KuXwv7eiXgU
Előbb erre az idézett mondatrészre reagálok: "két operettszínházunk valamelyike"
A Blaha Lujza Színház (Dohány u. 42-44.): 1954-60 között a Fővárosi Operettszínház kamaraszínháza.
Erre a két operettszínházra történt az utalás. (4507. sorszám)
F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z 1 9 4 9 - 1 956
BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL
"VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"
Itt volt például az a román darabunk, a Hegyen-völgyön lakodalom. Az harmincszor ment, de nem is szántuk hosszabbra a szériát. Azért mutattuk be, mert egyrészt idő kellett a következő bemutató előkészítéséhez, másrészt muszáj volt már egy népi demokratikus darabot is bemutatni, és azok sajnos mind lehetetlenül pocsékak voltak; ennek legalább a zenéje szép volt. Előre tudtuk, hogy nincs sok benne, nem lesz nagy siker. Így is történt, de meglepetés, az nem ért.
Nézd meg a színházi adatbázisban, ott rá lehet keresni.
Tisztelt "Búbánat"! Köszönöm, hogy idézte e Hegyen-völgyön lakodalom kritikáját, érdekes kordokumentum. Nincs ismerete arról, hogy "a közönség szeretteljes érdeklődése" kielégítésére a "két operettszínházunk valamelyike" bemutatta-e a cikkben említett "Ana Lugojana" című operettet?
