4516 számú bejgyzésre:
Ebben maradunk :-). Mára nekem is pont elegem lett mindebből.
Te persze mindent tudsz... Hagyjuk. De inkább ne személyeskedjünk itt. Én megpróbálok utánajárni ennek is majd, de ez idő és lehetőségek függvénye.
4514 számú bejegyzéshez:
Te nem tudod. Magadról állíthatod, vagy konkrétan valamiről, amiről biztos tudásod van :-).
Bármi történhetett az idő folyamán ezekkel. Nem tudjuk.
4512 számú bejegyzéshez:
Igen? Akkor a stílust is talán megtalálod majd mindehhez.
A neten kottakéziratok nincsenek.
Én csak próbálok a neten utánajárni, amennyire lehetséges.
4508 számú bejegyzéshez:
:-) te csak tudod :-)...
Kálmán Imre Kemény Egon atyai jóbarátja volt - röviden, ennyi most elég itt.
Közben véletlenül előjött Kemény Egon - Gaál Zsuzsa sanzonja YT-on: "Ha visszanézek", Mezei Mária énekel, ezen a szép nyári napon is sokatmondó: " sok gyötrődésem feledem..." "nem látok mást, csak szépet..., ha visszanézek" :-) https://youtu.be/OemuZotrP4k
Ja ebből is az következik, hogy az operett egy nemzetközi műfaj. Olasz operettszerző is van pár, ezeknek is értemes utána járni.
Ha már egészen a román operettig eljutottunk, akkor bátorkodom a béketábor további jeles operett- (és egyéb zenék) szerzőjét, V.P. Szolovjov-Szedojt is idecitálni. Nem néztem utána, játszották-e valamelyik művét nálunk, de itt van egy korabeli műsorújság, ami szerint a Kossuth Rádióban játszották egy dalát a Hű barát c. operettből. Közvetlenül utána történetesen Kemény Egon Talán a csillagok c. rádióoperettjéből játszottak egy dalt. Szolovjov-Szedoj nálunk (és máshol) legismertebb műve minden bizonnyal a Moszkva-parti esték. A belinkelt előadó sokak szívét megdobogtatta.. A dal eredeti címe „Leningrádi esték” volt, de a szovjet kulturális minisztérium kérésére „Moszkvai estékre” változtatták és a szövegét is ehhez igazították. (forrás: wiki)
Miért, én Kálmán Imre után is csak nyomtatott partitúrát találtam. Gondolom ő se körmölt. Ennyi.
Különben ennek talán utána lehet járni, hogy maradt e utánuk kézzel irt partitúra, hangszerelés. Kálmán Imrének is volt hangszerelője, mellesleg Kemény Egon is jelentkezett a posztra.
Az Ábrahám német wikipédia oldala szerint Henning Hagedorn és Matthias Grimminger úr az Ábrahám operettek un. szinpadi rekonstrukcióját a megmaradt eredeti partitúrák alapján végezték és együtt dolgoztak Josef Weinberger és Musik und Bühne kiadókkal. Tehát ők az eredeti hangzást próbálták rekonstruálni, amennyire ez lehetséges, szemben a magyar operett feldolgozásokkal (ld. Maya, Chicagoi hercegnő, Én és a kisöcsém), amelyekben sajnos jelentősen módosították az eredeti operett hangzását és zenéjét.
Magyar Nemzet, 1953. június 27.
HEGYEN-VÖLGYÖN LAKODALOM
Román operett a Fővárosi Operettszínházban
Amennyire örvendetes, hogy a magyar irodalmi, prózai-színházi, film- és képzőművészeti életben - ha még nem is megfelelő - , de komoly helyet foglalnak el a testvéri népi demokratikus országok művészeti alkotásai, annyira helytelen, hogy hangversenyéletünkben és zenés színpadainkon a népi demokratikus országok alkotásai elenyészően kis mértékben, vagy egyáltalában nem szerepelnek. Ezért helyes a Fővárosi Operettszínháznak az a hiányt pótló, követésre váró kezdeményezése, hogy román operettet tűzött műsorára. A „Hegyen-völgyön lakodalom”-nak nagy közönségvisszhangja, az estéről estére a színház bejáratánál függő „Minden jegy elkelt”-tábla híven mutatja közönségünk szeretetteljes érdeklődését a népi demokratikus országok életének művészi ábrázolása iránt.
A Hegyen-völgyön lakodalom érdeme, hogy egy kis román falu fejlődésén keresztül a mai élet ábrázolását kísérli meg az operett műfajban. Másik fontos sajátossága a paraszti környezet, mert így lehetővé vált, hogy a zeneszerző, operettje muzsikáját a gyönyörű román népzene szellemében komponálhatta meg - ami zenéjének legnagyobb érdeme - és zenéjének ez a friss, paraszti hangvétele így drámailag teljesen indokolt.
Kirculescu muzsikája nagy mesterségbeli tudással megírt, tehetséges munka. Kitűnően alkalmazza a nálunk is annyira népszerű hórák és szirbák élettől duzzadó elemeit a színpadon a szimfonikus közjátékokban. Nem teljesen a zeneszerzőn múlt, hogy az operett zenedrámai követelményeihez képest, zenéje a kelleténél visszavonultabb, szerényebb.
A finom fordulatokkal bővelkedő kedves mese csak kevés lehetőséget adott együttesek, finálék, általában nagyobb zenei formák megkomponálására, így a zene részvétele a cselekményben háttérbe szorul. A szöveg (szövegírók: Nicolaide és Negrin) bizonyos szvitszerűsége következtében az érzelmi összecsapások, a hősök fejlődése - ami pedig a zenei emberábrázolás fontos feltétele - nem a színpadon történik. Az 1945-ben játszódó első felvonás parasztjai, akiket a kulák úgy csavar az ujja köré, ahogy csak akarja, a néhány évvel később lejátszódó második felvonásban már öntudatos, szocializmust építő emberek. A színpadi cselekmény (ennek kapcsán természetesen a zene is) azt a drámailag izgalmas momentumot hagyja ki, hogy a darab hősei hogyan változtak meg. Ez már csak azért is kár, mert az elnyomott és a felszabadult emberek ábrázolása önmagában nagyon jól sikerült. Mint kedves ismerősökre emlékszik rájuk vissza a néző. Jól sikerült a „mindent rendbe hozó” bábos (Latabár Kálmán szerepe) kedves, sokszínű figurájának megrajzolása is. A cselekmény, a dramaturgiai szerkezet nem ad lehetőséget az írónak arra, hogy jellemábrázoló készségét a jellemek fejlődésének ábrázolásában is megmutassa.
Az operett előadásának sikeréből természetesen a kitűnő Latabár Kálmán és főként Váradi László karmester, Roboz Ágnes koreográfus, Petress Zsuzsa és Keleti László vették ki részüket. Mikó András sokhelyütt ötletes rendezése inkább a burleszklehetőségeknek - eszközökben nem mindig válogatós - kihasználására (második felvonás immáron hagyományos kísértet-jelenete), mintsem a gördülékeny előadásra törekedett.
Reméljük, hogy a Hegyen-völgyön lakodalom bemutatásán a magyar közönség az eddiginél több, népi demokratikus országban született alkotással ismerkedhet meg a zenei műfajok területein is. Ugyanakkor reméljük azt is, hogy két operettszínházunk valamelyike bemutatja az új román operett- irodalom másik kiváló alkotását, a román Állami Díj első fokozatával nem véletlenül kitüntetett »Ana Lugojanát«.
/S. T./
4503 számú bejegyzéshez:
Jól van, ha ez a stílusod itt, akkor ez a stílusod, te tudod, miért.
Olvasóink nyilván így is már régen megértették a lényeget.
A Fővárosi Operettszínház bemutatója: 1953. május 1., további előadások májusban, júniusban:
HEGYEN-VÖLGYÖN LAKODALOM
Operett 3 felvonásban, 5 képben
Zenéjét szerezte: NICOLAE KiRCULESCU
Szövegét írta: H.NICOLAIDE és H.NEGRIN
Fordította: Semsei Jenő és Török Sándor
Versek: Tóth Eszter
Díszlet: Bercsényi Tibor
Jelmez: Márk Tivadar
Koreográfia: Roboz Ágnes
Bábokat tervezte: Gábor Éva
Karigazgató: Virányi László
Rendezte: Mikó András
Vezényel: Várady László és Gyulai Gaál Ferenc
Szereposztás:
Nika Jonika, parasztlegény - Juhász Pál
Pacsirta, cigánymuzsikus - Agárdy Gábor
Margyoala, parasztlány - Petress Zsuzsa
Ileana, sofőr - Harmath Éva
Mitu Szpanu, nagygazda - Keleti László
Veta, a felesége - Garamszegi Mária
Kloncu, bíró - Balázs István
Csubota bácsi, varga – Bagyinszky János
Dinicu - Hadics László
Floarea – Kiss Ilona
Bábos bácsi – Latabár Kálmán
Mitika, bohóc – Antalffy József
Szolgálók Szpanunál:
Tinka –Saághy Erzsi
Linka – Hódossy Judit
Nikifor – Suka Sándor
Zamfira – Vándory Margit
Toader apó – Gárday Lajos
Anyóka – Hont Erzsi
Kocsmáros – Nádori István
Történik egy román faluban, az I. felvonás 1945-ben, a II. felv.: 1948-ban, a IlI. felv. 1949-ben.
Táncjelenetek: Rímóczy Viola, Farkas Edit, Nikola Pál, Garai Nándor és a tánckar
A háború után egy kis román faluban él Nika Jonika. a fiatal parasztlegény. Látástól vakulásig dolgozik Szpanunál, a gazdag kuláknál, aki egy meghamisított adósságlevéllel szinte rabszolgasorban tartja a legényt. A faluba érkező vándorcirkusz öreg bábosa megsajnálja Nikét, leleplezi a kulákot s a vele összejátszó bírót. Nika jogos felháborodásában leüti a kulákgazdát s ezért csendőrkézre kerül. Az öreg bábos a falu népe előtt lerántja a leplet a gazságról s a nép kiszabadítja a legényt a börtönből. Nika megbecsült munkása lesz a román népi demokrácia egyik hatalmas erőmű építkezésének s beleszeret Ileanába, a sofőrlányba, aki a városban szeretne élni. Nika rábeszéli őt, térjenek haza a faluba, hogy ott együtt harcoljanak a kulák népbolondítása, gazságai ellen. Harcuk győztes lett, a falu Nikáék s az öreg bábos segítségével megszabadul a múlt árnyaitól s szabadon indul a szövetkezeti gazdálkodás útján. Nika s barátja, Pacsirta szerelmesükkel boldog lakodalmat ülve ünneplik meg győzelmüket, amely egyben a nép győzelmét is jelenti.
Utánanéztem. Henning Hagedor az Ábrahám operettek rekonstrukcióját végezte el Matthias Grimminger úrral. Többek között a 3:1 a szerelem javára c. darabét, amit korábban csak Bécsben és Magyarországon. Emellett a Viktóriát és a Bál a Savoybant is rekonstruálták.
A Mese a Grand Hotelben- ezt is ők restaurálták, de alul írják is.
ROXY UND IHR WUNDERTEAM (ez az operett német címe) Genre: Operette Autoren: Operette von Paul Abraham Libretto von Alfred Grünwald und Hans Weigel Bühnenpraktische Rekonstruktion von Matthias Grimminger und Henning Hagedorn
Igen, mert Ábrahám vele iratta le az anyagot, mert szép volt a kézírása és ő volt a titkára, ott dolgozott mellette Ábrahám utasításai alapján. Valószínűleg zongorán játszotta Ábrahám az anyagot és ezt valaki írta. Így gyorsabb volt.
Itt látható egy Ábrahám partitúra, ezt valami bértollnok (passz ki) írhatta, mert nagyon szép a külalakja. Az nem derül ki, melyik operett.
Dendrino mellett szintén román nemzetiségű operettszerző: Nicolae Kirculescu (Nicolae Chirculeşcu)
A Magyar Rádiónak tőle is van magyar nyelvű operettfelvétele:
"Hegyen-völgyön lakodalom" - részletek
Bemutató: 1953. december 17., Petőfi Rádió 17.45 – 18.10
Km.: Petress Zsuzsa, Szecsődy Irén, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara
Vezényel: Várady László
Dr. Celler Tibor Ábrahám Pál – a legkalandosabb életű magyar zeneszerző
Ez a cikk - lehet, hogy már linkjét beírtuk - talán újabb adalékokkal is szolgál a zeneszerző életéből.
4498 számú bejegyzéshez:
A "Die Blume von Hawaii" partiturája Kemény Egon kottakézirata. Egy másik megmaradt és megtalált Ábrahám operett-partitura is az övé, igen kis részben egy harmadik zeneszerzőé.
A téma kutatója Henning Hagedorn úr, akit érdekel, az interneten megtalálja. Klaus Waller úr Paul Abraham monográfiája sok pontos részletet tár fel, olvasóink megkereshetik.
Román operettről nem hallottam még, de görögről igen.
Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens)
Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens)
Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens)
Az athéni operában szokták is játszani a pár ismertebb görög operettet. Különben a Denevért és a Víg özvegyet ott is játszák, meg Sullivan Mikado-ját és természetesen Offenbach neve is ismert (ld. operabase)
https://www.youtube.com/watch?v=_khT2K5aFPo
Ez azért egész jó.
Az ADT lapon régi újságok cikkeit szoktam közölni, de most nincs szabadnap. Nemrég volt egy szabad hónap, akkor mentettem le magamnak pár cikket, de csak pár került fel ide ebből. Más szerzőket is érdemes ott keresni, mivel a korabeli újságok az egyik legjobb forrás.
Érdemes elolvasni a nemrég elhunyt Kőniger Miklós cikkét, itt említi, hogy Ábrahám nagyon elfoglalt volt és kb. 4-5 óra alvásra maradt ideje, látszott is rajta, mert mindig kialvatlan volt a szeme. Kávékkal és rengeteg cigivel tartotta ébren magát. A berlini villában fogadta a librettistákat, énekeseket, meg mindenkit. Kemény Egon valóban a titkára volt.
A kottakéziratok jelentős része a berlini lakásban maradt, mivel nem vitte magával ezeket, de ott megsemmisítették a nácik, illetve eladta a sofőrje a kiadatlan anyagokat. Annak idején nyomtatott formában jelentek meg a dalok az újságokban is.
4492 számú bejegyzéshez:
"Úgy tudom..." írtad, amire csak annyit mondhatok - és itt utalok Héterő 4464 számú bejegyzésére is -, hogy elfogultságodban sok mindent, ezt a témát is, felületesen kezelsz Ábrahám Pál életművében a momus.hu fórumain, annak ellenére, hogy magad is kutatod az életét és hiteles dokumentumokat is igyekszel fellelni. Ez a beállítódásod dezinformációnak is tűnhet. Így nagyon helyes lenne, ha a fórumokon is pontosan fogalmaznál és a már megjelent, fórumainkon olvasható eredeti dokumentumokat is figyelembe vennéd, azaz szubjektív ködösítésedet objektív látásmódra és közlésre váltanád.
Két megjegyzésedre válaszolok:
meglátásodat furcsának tartom az írógép korszakában... nem kellett akkor már kézzel írni...
Bejegyzésemben, 4490, a szerzői kézirat természetesen a kottakéziratra vonatkozott, ami nem maradt fent Ábrahám Pál kézírásával, egy-két rövid skicc létezik.
*
Titkári teendőket Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon zeneszerző látott el mellette, aki tizenegy évvel volt fiatalabb nála. Kezdetben 23-25 évesen, segítségképpen 1928-1930, majd szerződéssel a berlini évek alatt, 1930-1933 között, ekkor a fiatal zeneszerző 25-28 éves volt. Zenei karrierjük egyszerre indult Budapesten, karmesterként és zeneszerzőként egyaránt, a Fővárosi Operettszínházban.
A másik visszatérő téma, amit említeni szoktál: Ábrahám Pálnak nem volt ideje... Klaus Waller úr megírja, hogy Ábrahám Pálnak mi mindenre jutott ideje.
Fentieket az Ábrahám-Kemény művészbarátság jegyében említettem meg, tiszteletben tartva kettőjük emberi és zenei együttműködését.
A 4493. sz. bejegyzésem kiegészítéséül:
A román zeneszerző emlíített operettjét Magyarországon is többször, több helyen előadták, de a Magyar Rádió sem akart kimaradni a sorból: a románok állami ünnepéhez igazodva - deklaráltan Románia "felszabadításának" évfordulója idejére időzítve - készítette el és mutatta be a darab keresztmetszetének stúdiófelvételét:
Gherase Dendrino - Pintér Lajos - Diez Imre - Gréda József: Szálljon a dal (keresztmetszet, 1959. augusztus 26., Petőfi Rádió 21.30 – 22.00)
A rádiófelvételen Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó. Semsey Jenő összekötőszövegét Romváry Gertrúd olvassa fel.
Azért bosszankodom, mert a Lili bárónő anno az Operettszínházban nem a nagyszínpadra "rendeződött", csak a kis, 100 fős Raktárszínházban játsszák már hosszú évek óta, egy szál zongorakísérettel. Ezt méltatlannak tartom Huszkához - az egyik leghíresebb és legszebb zenéjű alkotása - eredeti partitúrája nyomán - "zenekaros" előadásának bemutatója és repertoárra kerülése még mindig várat magára.
Egyszer tettek kivételt: 2018. május 31-én ünnepelték a Raktárszínpadon a Lili bárónő 300. előadását. A teátrum egy lelkes nézője megkereste az akkori főigazgatót, Lőrinczy Györgyöt, hogy nem lehetne -e a nagyszínpadra “adaptálni” a produkciót. Az ötletet nagyszerűnek találták, így született meg a Lili bárónő 300+1, amelyet június 6-án, 19.00 órától láthattak a nagyszínpadon, ezúttal nagyzenekari kísérettel.
Tehát ha sikerült, lehetett egy darab előadásra megvalósítani, akkor miért nem követte - követi - ezt további hasonló nagyszínpadi, zenekaros előadás, hiszen, sok fizető nézőt vonzana be a Színházba - Huszka évfordulóra is tekintettel.
2020/21. operettbemutatók
Budapesti Operettszínház
Kálmán Imre: Marica grófnő Lehár Mosoly országa, visszatérő Ábrahám Viktória, továbbjátszák Szirmai Mágnás Miska, Huszka Lili bárónő, Lajtai: Régi nyár. Kacsóh: János vitéz
Debrecen
Bemutató Kálmán: Cirkuszhercegnő
Győr
Zerkovitz Csókos asszony
Pécs
Zerkovitz Csókos asszony
Miskolc
Ábrahám Bál a Savoyban
Szeged
itt nincs bemutató, hanem Szirmai Mágnás Miskája fut még egy évadot
Békéscsaba
Ábrahám Pál: Viktória (Trianon 100 Nemzeti Összetartozás jegyében) és emellet műsoron marad Huszka Bob hercege is
Kaposvár
itt még nincs műsor hirdetve
Nyíregyháza
itt nem lesz operett, de legy Cy Coleman: Sweet charity musicalje, ami hát nem sűrűn kerül elő itthon
Turay Ida Színház
itt se látok operettet
Budapesti Thália Színház
itt Eisemann Egy csók és más semmi továbbjátszása (emellet jellemző, hogy 3 Feydeau komédia is megy, persze hát mert már nincs rá jogdíj:
"Újra műsoron Gherase Dendrino Szálljon a dal című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában"
/erdon.ro/
2019. 02. 14. 12:25
A Kolozsvári Román Nemzeti Opera újra műsorra tűzte Gherase Dendrino Lăsați-mă să cânt című operettjét. Szövegkönyvét Erastia Sever, Liliana Delescu és Viorel Cosma írta.
Gherase Dendrino (1901-1973) a román zeneirodalom jelentős személyisége, zeneszerző, karmester a „Lăsați- mă să cânt” operettjét 1954-ben mutatta be a Bukaresti Állami Operettszínház. Majd 1958-ban a Kolozsvári Nemzeti Opera Anghel Ionescu Arbore rendezésében vitte színre. A produkciót Drezda, Olmütz, Odessza, Jászvásár, Nagyvárad színházában is játszották.
A darab cselekménye Brassóban játszódik le, főszereplői Ciprian Porumbescu zeneszerző és Berta Gorgan, Ciprian szerelme. A zeneszerző életének momentumait eleveníti fel. 1882-ben a zeneszerző legújabb darabját, a Vasile Alecsandri versei alapján alkotott, Crai nou című, két felvonásos operettjét akarta bemutatni. (Az első román operettnek tekintik.) Azonban a bécsi udvar hivatalos képviselői ellenezték a darab bemutatását, igyekeztek elfojtani minden nemzeti érzést. Végül, köszönhetően az értelmiség és a vidékén élő emberek lelkes és kitartó támogatásának a Crai nou című alkotást a brassói Román Gimnázium (ma Andrei Șaguna Kollégium) dísztermében vitték színre (1882. március 11). Ciprian Porumbescu 1881-1883 között a gimnázium zenetanára volt. A gyermekeket arra tanította, hogy „a művész mindenkor a néptől tanulja azt, amit tud”. (Szegő Júlia)
Az élet érdekessége, hogy hatvan év múlva a neves rendező, Anghel Ionescu Arbore fia, Cătălin Ionescu Arbore rendezésében, 2018-ban, Dendrino operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában került bemutatásra. Cătălin Ionescu Arbore elmondta, hogy számára a mostani rendezés nagy élményt, egyben kihívást is jelentett. Hiszen a kolozsvári opera színtere gyermekkori élményeit juttatja eszébe, amikor a darab rendezője az édesapja volt, az édesanyja a Suzănica szerepét alakította. Az operett dallamvilága, humora megérinti a közönséget. A neves áriák, mint Martha áriája, Berta-Ciprian duettje, Berta áriája, a II. felvonásban, Ciprian áriája az első felvonásban valósággal meghatja a közönséget. Az operettben sajátosan ötvöződik a szöveg, a tánc és a zene. Különböző műfajú zenék -induló, hora, keringő- kapcsolódnak össze. A rendezésben nehézséget a nagyszámú szereplő – 38-jelentette. Közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Opera zene-, ének- és a balettkara. Az előadás sikerességéhez hozzájárult a Kolozsvári Nemzeti Színházzal és a Transilvania Állami Filharmóniával való együttműködés is.
Ciprian Porumbescu (1853-1883) neves román zeneszerző. Tanulmányait a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen végezte. A modern román zene megalapítójának tekintik. Alkotó tehetség, maradandó műveket hagyott az utókorra: Ballada hegedűre és zongorára, Román Rapszódia, A trikolor éneke, az Egyesülés himnusza, a Crai nou- operett, és még lehetne sorolni. Dr. Valeriu Braniște szerint „A nemzet összes öröme befolyásolta a nagy művészi lelket, a fájdalmak pedig a legrejtettebb zúgáig hatottak.”
Gherase Dendrino (1901-1973) román zeneszerző, karmester. Filmzenei, könnyűzenei alkotásai ismertek. A Lăsați-ma să cânt és a Lysistrata című operettek dúsítják a zeneszerzői munkáját.
A rendező alkotótársai
Díszlettervező: Adriana Urmuzescu, Koreográfia: Felicia Serbănescu. Vezényel: Adrian Morar. Kórusvezető: Corneliu Felecan. Színpadvezető: Dan Lupea. A VIP gyermekkórus karmestere: Anca Mona Mariaș. Főbb szerepekben felléptek: Cristian Mogoșan (Ciprian Porumbescu), Lorena Puican (Berta Gorgon), Florin Sâmpălean, Oana Trămbițaș, Liliana Neciu, Iulia Merca, Bogdan Nistor, Sorin Lupu, Petre Băcioiu, Cristian Bogdan, Petre Burcă.
Az 1989 előtti politikai hatalom a Dendrino- operettjét, akárcsak más korabeli alkotást, a saját ideológiájának népszerűsítése érdekében próbálta felhasználni. Amint Cătălin Arbore hangsúlyozta, az operett nem ideológiai jellegű, jól kidolgozott cselekménnyel rendelkezik. A produkcióban a humor, a dallam, a ritmus, a jó hangulat, a romantika sajátosan ötvöződik egymásba, egyensúlyt teremtve.
A Dendrino-operettjének szövegkönyvét Pintér Lajos fordította magyarra
Amint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, Pintér Lajos újságíró a zenei tárgyú cikkeit, interjúit a hazai magyar lapokban közölte. Zenekritikai rovatot vezetett a Román Rádió bukaresti magyar adásában. Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjének szövegkönyvét „Szálljon a dal” címmel fordította magyarra. A Dendrino- operettjét a Nagyváradi Szigligeti Társulat 1958. február 22-én mutatta be, főszereplők Belényi Ferenc (Ciprian Porumbescu) és Dukász Anna (Berta Gorgon). Magyar színre alkalmazta és rendezte: Gróf László. Díszlettervező: Kudelász Károly. Vezényelt Matolcsy Zoltán.
A Kolozsvári Román Nemzeti Opera nagy sikerrel mutatta be Dendrino -operettjét. A produkció közönségvonzó erejét a zenéje, a híres áriák, a kórus, a koreográfia, a zenekar, a táncosok művészi teljesítménye eredményezte.
Csomafáy Ferenc
Úgytudom bértollnokokat alkalmazott, ezeknek diktált, mert csúnya volt a kézírása. De a nácik sok mindent megsemmisítettek. Ennek azért utána kéne járni, hátha mégiscsak maradt utána valami.
https://www.stretta-music.com/abraham-paul-abraham-melodien-nr-124817.html
Itt nyomtatott formában van meg 4 dal kottája.
Itt is csak nyomtatott formában van meg, de gondolom így lett kiadva.
https://www.antikvarium.hu/konyv/sebestyen-gyorgy-paul-abraham-665132
Viszont ennek a könyvnek az elején ott van a kézírása. Rajta az aláírás is középen.
A nagy botrány(kilátás)ra való tekintettel viszont gyorsan és sikeresen, határidő-hosszabbítás nélkül lezárták az operettszínházi zaklatási vizsgálatot.
4489 számú bejegyzéshez:
A német színpadokon jelenleg játszott Ábrahám-operettek u.n. "Ábrahám-hű" egyszerűsített zenei változatok, amelyeket az eredeti partitura alapján nagyrészt Henning Hagedorn úr készített.
Ez a mondatod nem tetszik, nem mondtam ezt: "Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt."
Tény, hogy Ábrahám Pál után sem szerzői kézirat, sem ezen belül saját hangszerelésű kotta nem maradt fent. Kutatható, hogy mi miatt.
Ezzel egy időre szeretném lezárni ezt a témát.
Jövő évadban Litvániában lesz Bál a Savoyban, ill. Pforzheimben, Darmstat-ban Németországban, ill. úgy néz ki Miskolcon és a Fertőrákosi Barlangszínházban is adják. Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt. Siklós Alberttől tanulta a Zeneakadémián, jeles ill. kitűnő eredménnyel. https://www.paul-abraham-bio.de/archiv%202.htm A Winkler Gábor féle Magyar operett könyv nekem is megvan és tegnap belenéztem, ott azt írja, hogy 1919-ben kapta meg a zeneakadémiai diplomáját, bár az abszolutóriumot 1916-ban szerezte meg, mint a bizonyítványai mutatják. Különben az I. világháború alatt nem diplomázott senki, tehát Ábrahám osztálytársai (Kósa György, Hartmann Elemér, Krasznai-Krausz Mihály sem), emiatt csúszhatott az időpont.
Hawaii rózsája is lesz Hagen-ban, Salzburgban és a Komisch Oper Berlinben, ugye azt is hangszerelte Kemény Egon.
Viktória lesz ugye a Budapeti Operettszínházban, valamikor Békéscsabán ill. Neustrelitz-ben, és München-ben is (utóbbi még nincs kiírva)
A Mese a Grand Hotelben pedig Hamburgban, Dresdában és Meiningenben fog menni. Most ez is elővették a 2017-es felújítás után.
Mindig csodálkozva olvastam/olvasom azt a szófordulatot, hogy „a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítjuk…”
Ilyen volt például most a nemzeti konzultáció, melynek beadási határidejét „a nagy sikerre való tekintettel” meghosszabbították.
Ilyen ma az Operettszínház hírlevele, melyben arról értesítenek, hogy „a nagy sikerre való tekintettel” kedvezményes jegyeket kínálnak az augusztus 15-16-i budapesti Vármegye Udvar előadásokra.
Eddig úgy hittem, „a nagy siker” azt jelenti, hogy már a meghirdetés első napjaiban minden jegy elkel, minden konzultációs ívet visszaküldenek és így tovább.
Úgy látszik, ma már ez a szófordulat – mint sok más szófordulat is – mást jelent, mint évtizedekkel ezelőtt.
Korábban Kemény Egon zeneszerző fórumán korabeli újságcikkel idézte fórumtársunk, talán éppen te voltál, hogy Kemény Egon Brodszky Miklósnak is hangszerelt (zenekari hangszerelés), ez már 1933 után volt Budapesten.
1934-től kezdődött a magyar rádióval hosszú évtizedeken át tartó "háziszerzői" kapcsolata. Ennek keretében rádióoperetteket és rádiódaljátékokat is komponált, amelyeknek színpadi változata is készült. A "Krisztina kisasszony" című rádióoperett színpadi változata daljáték, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be.
Kemény Egon művei színpadi előadásának egyik fő feltétele az operaénekesi kvalitás: a rádióban Házy Erzsébet, László Margit, Gyurkovics Mária, Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kövecses Béla énekelte a főszerepeket illetve Petress Zsuzsa, akit Simándy József beszélt le az operai karrierről.
Ennek örülök és kíváncsi vagyok, hogy Kemény Egon zenekari hangszerelésében adják-e elő! Talán még az "eredeti partiturából" játszanak, akkor csodálatos lehet, talán náluk megmaradt és el is tudják játszani... A "Bál a Savoyban" az 1930-1933 közötti berlini Ábrahám-Kemény zenei munkatársi kapcsolat ("Viktoria und ihr Husar", "Die Blume von Hawaii", "Ball im Savoy") utolsó operettje volt.
Különben a Bál a Savoyban még napjainkban is szokott menni Oroszországban, Észtországban, Litvániában az Operbase oldalon meg lehet nézni..
A televízióban anno örömmel követtem hét héten át a népszerű Verne-regény, „A Grant kapitány gyermekei” nyomán készült szovjet-bolgár filmsorozat (1985) epizódjait.
Dunajevszkij zenéje nagyban hozzájárult a film sikeréhez:
A film eredeti címe: Дети капитана Гранта
A szocializmusban, a Szovjetúnió alatt, ott eleve mindenki "szovjet" volt...
4477 számú bejegyzéshez:
Ami késik nem múlik, feltételezem, hogy kedves kérdéseddel a "nevek" alatt zeneszerzőket értesz.
Kemény Egon fórumában Ábrahám Pál mellett Erdélyi Mihály műveiről is szó esett már, és másokról is, a 2019-es Kemény Egon emlékműsorban - "Túl az Óperencián", Dankó Rádió - Buday Dénes "Csárdás" című operettjéről, ezekről te is tudsz, olvashattad.
A többieket majd máskor, részletesen összegyűjtve közlöm. Mára most már tényleg búcsúzom!
Most nézem "Sztálin-díjat" kapott a Szabad szélért ... maradjon inkább szovjet operettszerző ezek után.
Gondolom, kérésed nem nekem címezted...
Én a Pál utcai fiúkat musicalt néztem meg Balatonfüreden, ott is telház, és kb. 3 emberen volt maszk.
Jó akkor sorolj neveket, akiknek Kemény Egon hangszerelt.
A Budavári Palotakoncerten bezzeg nem féltek az emberek a koronavírustól: szorosan egymás mellett ülve, dugig tele volt a nézőtér. Megszámoltam: mindössze három emberen láttam arcmaszkot... A margitszigeti Sevillai-n sem láttam ennél sokkal több "maszkosat"...
Nevesítsük: Winkler Gábor a szerzője a "legújabb operettkönyvnek"
"A magyar operett" - Holnap kiadó, Budapest, 2018
Benne a
Kemény Egon-szócikk a 164 - 166. oldalakon olvasható.
Ábrahám Pál-szócikk: 119 - 125. oldalakon található.
És még sokan mások...
Ki ismeri például a "Körözött liptói" című darabot... és zeneszerzőjét? Szintén Kemény Egon hangszerelésében került színre. Már a címe is sokat ígér, ami a humoros szórakoztatást illeti :-).
És vajon mi a jelentős jelentése...? (ld. 4460).
Ицхак-Бер бен Бецалель-Йосеф Дунаевский
(Kodály-tanítványként: Deutsch)
Az biztos, hogy nincs olyan dal, amit ennél gyakrabban énekeltek - és mély áhítattal.
Широка страна моя родная,
Много в ней лесов, полей и рек.
Я другой такой страны не знаю,
Где так вольно дышит человек!
"VALAHOL DÉLEN"
Nem szeretem a csúsztatást, azaz
- 4460-ban jelentős magyar zeneszerzőkről írtál,
- erre válaszoltam 4462-ben,
- és egyszercsak a nemzetközi sikerekhez jutottál 4465-ben...
Kemény Egon hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenekari hangszerelője, tehát Ábrahám első sikerétől a berlini évek alatt keletkezett három világhírű operettje ideje alatt, amint ezt jól tudod.
Lesz még alkalom a Kemény-Ábrahám művészbarátságot elemezni, most nincs szándékomban.
Érdemes lenne összegyűjteni Kemény Egon hangszereléseit Ábrahámtól Ábrahámig (Pesti mese, 1937, Hotel Kikelet, 1937 filmek), illetve időrendben a legutolsó zeneszerző kollégájáig...
Ennél még fontosabb, amit Héterő fórumtárs is említett, Kemény Egon életműve. És hozzáteszem, annak rangja. Negyven esztendő alatt első jazz-slágereitől (1927) a daljátékig "A messzetűnt kedves" (1965, Fazekas Mihály élete) átívelő karrierje sokrétű - nem könnyű, és nem is volt könnyű műveit sem szám szerint sem műfaj szerint áttekinteni.
Ez teljesen független attól, hogy melyik lexikonból miért maradt ki... elég érthetetlen. Mai példa: vajon hogy lehet az, hogy a legújabb operettkönyvben a "Kikelet utca 3." című nagyoperettje 1929 helyett tíz évvel későbbi bemutatóval jelent meg...? Ez mégiscsak különös lektorált operettkönyvben.
Nem volt szándékomban most ezekbe a részletekbe belekapni, mára azzal búcsúzom, hogy az orosz nyelvű színpadokon, nagyszínházakban követhetelenül nagy előadásszámban játszott "Valahol Délen" zenei körökben már Dankó Pista idejében is nagyobb siker volt, mint a nyugat-európai...
Lemaradt még az ismertebbek közül pl. De Fries Károly, Gyöngy Pál és Buday Dénes, ők még Fényes Szabolcs előtt születtek, de ismert nevek. Kerekes János, az Állami Áruház szerzője pedig egy évvel Fényes Szabolcs után (1913) született.
Magyar wikipédia szerint "zsidó származású ukrán zeneszerző". Angol és orosz wikipédia szerint "szovjet zeneszerző".
Ő most milyen nemzetiségűnek számít?
