Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


4352 Búbánat 2020-06-13 09:38:14

Bozó Péter: CSONTOS KARABÉLY – ÚJRATÖLTVE

Bozó Péter a Csínom Palkó előadástörténetével foglalkozik.

A Csínom Palkó a Farkas-hagyaték forrásainak fényében

Az OSZK Zeneműtárának 2015. szeptember 10- én, Farkas Ferenc emlékére rendezett konferenciáján elhangzott előadás írott változata. A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Munkatervem támogatásáért köszönettel tartozom Tallián Tibornak, valamint a pályázatomat befogadó kutatóhely, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának, Richter Pálnak. A hivatkozott források az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában találhatók. Köszönet illeti Mikusi Balázs Zeneműtár- vezetőt, hogy felhívta figyelmemet a gyűjteménybe frissen bekerült hagyatéki anyag még feldolgozatlan forrásaira.


4351 Edmond Dantes 2020-06-11 19:00:46 [Válasz erre: 4348 joska141 2020-06-11 16:44:12]

Netán a Röhej évada találóbb elnevezés lenne?


4350 Edmond Dantes 2020-06-11 18:55:58 [Válasz erre: 4336 Búbánat 2020-06-10 11:08:06]

Úgy tűnik, az EMMI is megirigyelte, hogy a Budapesti Operettszínházban, ahogy Kiss-B.Atilla főigazgató a minap fogalmazott: "Túl jól mentek a dolgaink, egymást követték a tomboló sikerek, az Operettszínház látogatottsága egyáltalán nem csökkent, hanem 100 százalékos,..".

Vizsgálja a minisztérium az Operettszínház igazgatójának felelősségét a zaklatás-ügyben

"Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter utasítására felállt egy bizottság, amely kivizsgálja, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az adott ügy tisztázásával kapcsolatban." Mint az index. hu írja: "A minisztériumnak mint fenntartónak ugyanakkor több kérdést is küldtünk a fentin kívül. Korábban megírtuk, hogy a zaklatások elszenvedőit segítő Biztonságos Terek projekt koordinátora az ügyről hónapokkal ezelőtt tájékoztatta Fekete Péter kulturális államtitkárt, aki semmit nem válaszolt a levelére. Az erre vonatkozó, hétfőn feltett kérdésre nem kaptunk választ, ahogy arra sem, az ügy első bejelentésekor tett-e lépéseket a minisztérium, illetve mit gondolnak Kiss-B Attila felelősségéről az ügyben. Szerdán aztán újabb levélben fordultunk a minisztériumhoz, mivel Kiss-B. Atilla a Hír TV műsorában egyrészt bevallotta, hogy Kriza azért távozott közös megegyezéssel, mert "rávetült a gyanú árnyéka", másrészt azt, hogy külső szakemberekkel kivizsgáltatta az ügyet, és a vizsgálat nem igazolta az állításokat." További kérdéseket is feltettek az EMMI-nek, de választ egyik kérdésre sem kaptak sem az EMMI-től sem Kiss-B.Atillától. A teljes cikk index. hu-n ide kattintva olvasható el.

 

4349 Búbánat 2020-06-11 16:52:33 [Válasz erre: 4348 joska141 2020-06-11 16:44:12]

És miért kell nekünk egy külföldi (brit) (opera)rendező? Operettet színpadra állítani nálunk  - ha jól tudom - az elmúlt évtizedekben  mindig hazánk szülötteit kértek fel eddig. Igaz, Lehár művei - zenéi legalábbis -  operai minőséget képviselnek...


4348 joska141 2020-06-11 16:44:12 [Válasz erre: 4345 Búbánat 2020-06-11 13:03:13]

Sokféle jelzőt lehet a „mosoly” szó elé tenni, annak megfelelően változik a szó hangulata is. Azt azonban feltételezem, hogy az Operettszínház a „mosoly” szót a „Mosoly évada” kifejezésben a legáltalánosabb értelemben használja, nevezetesen: mosolyt varázsoljon az emberek arcára.

Ennek a La Mancha lovagja, az Anna Frank naplója, a Nyolc és fél, a Mata Hari történet szinte teljes egészében megfelel, az ember nem győz közben mosolyogni.

Az a mű, melynek címében is szerepel a „mosoly” szó: Lehár: A mosoly országa, pedig – a rendező megfogalmazása szerint – „szórakoztató, teli látványos jelenetekkel, vidámsággal…”. Ez a sommás megállapítás - fogalmazzunk úgy – legalábbis vitatható. Ha valaki így közelíti meg ezt a drámai alkotást, akkor…

Egyébként minden csupa mosoly…


4347 Búbánat 2020-06-11 16:38:29

Mivel idén Lehár-év van (április 30-án, 150 éve született a zeneszerző), nem értem, hogy A mosoly országa új bemutatóját miért csak jövő januárra ütemezte be az Operettszínház? 

De idén Huszka Jenő-év is van: az Operettszínház nem tekintette fontosnak, hogy a Nagyszínpadon valamelyik darabját játsszák. Huszka 145 évvel ezelőtt, 1875. április 24-én született és 1960. február 2-án hunyt el, 60 esztendeje!  Tehát kettős évforduló - és semmi új Huszka-bemutató! A 2021/2022 évadtervben ajánlatos lenne pótolni ezt, ha megkésve is. (Bob herceg?, Gül baba?, Aranyvirág?, Lili bárónő - a nagyszínpadon?...)

Jövő decemberben, az akkor 100 éve elhunyt Jacobi Viktor emlékét szolgálná, ha 2021-ben színpadra kerülne a Leányvásár című operettje!

A Marica grófnő bemutatóját nem lett volna szükségszerű októberre ütemezni - csak azért, mert hagyománnyá vált, minden évben Kálmán Imre születésének évfordulójához  (október 24.) kötni az eseményt: felújítani valamelyik operettjét.. Nem elfelejtve, ugyanazon az októberi napon (24-én) hunyt el Lehár Ferenc! 

 Idén nincs ("Kálmán-év"), de volt és van "Lehár-év"és "Huszka-év"!  - anélkül telik el, hogy a két nagyszerű zeneszerzőnk művei közül új bemutatóval készült volna a Színház az idén.  Erre nincsen magyarázat! 

Persze, nincs sok értelme mindezen töprengeni már, a következő évad terve meghirdetésre került, ám a 2021/22 évad terve még  előkészítés előtt állhat. Érdemes lenne jobban odafigyelni a nevezetes szerzők dátumaira.  (Franz von Suppé Boccaccio-ja is elsikkadt valahol "félúton"...)


4346 Búbánat 2020-06-11 13:16:36 [Válasz erre: 4345 Búbánat 2020-06-11 13:03:13]

A MOSOLY ÉVADA - 2020/2021-es évadbejelentő sajtótájékoztató az Operettszínházban!  - Videó - YouTube

(53:26 perc)


4345 Búbánat 2020-06-11 13:03:13 [Válasz erre: 4343 joska141 2020-06-10 18:36:29]

Öt bemutatót tervez a jövő évadban a Budapesti Operettszínház, amely A mosoly évadá-ra készül.

MTI2020.06.11. 10:36 – Origo,hu

A "mosoly évada" nevet adta következő szezonjának a Budapesti Operettszínház. Kiss-B. Atilla főigazgató a színház szerdai budapesti sajtótájékoztatóján köszönetet mondott nézőiknek, amiért hűségesen kitartottak a színház mellett a pandémiás időszakban, és figyelemmel kísérték az online felületeiken közzétett tartalmakat. Azoknak a nézőknek is köszönetet mondott, akik nem igényelték vissza jegyeik, bérleteik árát.

A főigazgató azt is elmondta, hogya tervek szerint az évadot a főpróbahéten abbahagyott La Mancha lovagja című produkcióval nyitnák szeptember közepén,majd az éppen bemutatott Tajtékos dalok című produkció előadás-sorozata folytatódik.

A Raktárszínházban az Anne Frank naplója című produkció és a vele együtt játszott A képfaragó című táncjáték látható majd, és pótolják a kistermekben elmaradt további előadásokat is.

A nagyszínpadon elmaradt előadásokat nem minden esetben tudják pótolni, helyettük más produkciókat választhatnak a nézők. Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét október 23-án mutatják be a nagyszínpadon Bozsik Yvette rendezésében. A János vitéz című produkciót is színpadra állító művész elmondta: az foglalkoztatja mostanában, hogyan tudja a szépséget megfogalmazni. A darabot a Szentivánéji álom című műhöz hasonlította, mint mondta, egy szép erdélyi tündérkertben képzelték el a teret és a jelmezeket is. Kiemelte, hogy az előadásban komoly szerepe lesz a színház balettegyüttesének. Alkotótársként Krizsán Dániel és ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus is részt vesz a munkában.

A mosoly országa című Lehár-operett premierjét 2021. január 29-én tartják. A darabot rendező Stephen Medcalf videoüzenetében azt mondta, korábban Marseille-ben dolgozott együtt az operettszínház főigazgatójával, aki a budapesti munkára felkérte. A mosoly országa magával ragadó mű, szórakoztató, teli látványos jelenetekkel, vidámsággal és szomorúsággal is – mondta a rendező.

Március 26-i bemutatóval a Nine/Kilenc című musicalt állítja színpadra Balázs Zoltán, a Maladype alapító-rendezője, aki elmondta, hogy Magyarországon kevésbé ismert darabról van szó, amely Federico Fellini8 és fél című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült. A mű szövegkönyve Arthur Kopit, a zene és a dalszöveg Maury Yeston munkája.

Várkonyi Mátyás és Béres Attila Mata Hari című kémoperáját Somogyi Szilárd rendezésében láthatja a közönség 2021. április 30-tól. Várkonyi Mátyás zeneszerző elmondta, a történetetaz teszi izgalmassá, hogy nem tudni, ki a kém.Várkonyi Mátyás a sajtótájékoztatón megemlékezett arról is, hogy az idén 40 éve alapították a Rock Színházat. Elmondta, hogy tevékenységük nem múlt el nyomtalanul, hiszen több darabjuk is megtalálható az operettszínház műsorán: a repertoár része például a Dorian Gray, és az Abigél-t – a Viktória című produkció mellett – újra műsorra tűzik.

 


4344 Búbánat 2020-06-10 19:16:45 [Válasz erre: 4343 joska141 2020-06-10 18:36:29]

Köszönöm. Úgy látszik, akkor nem jutott el hozzám ez a közlés (vagy már nem emlékeztem rá.)


4343 joska141 2020-06-10 18:36:29 [Válasz erre: 4342 Búbánat 2020-06-10 17:32:34]

Tisztelt "Búbánat"! A következő évadról, bértelekről már korábban, 06.04-én, e-mail üzenetben tájékoztatotta az elmaradt előadások pótlásával egyidejűleg Főigazgató Úr titkársága, a következők szerint:

BEMUTATÓ BÉRLET (volt Premier Bérlet) Előadások: vasárnap 19.00

La Mancha lovagja                            2020. szeptember 13.

Marica grófnő                                    2020. október 25.

A mosoly országa                              2021. január 31.

Nine                                                   2021. március 28.

Gondolom ezek lesznek az új évad bemutatói.


4342 Búbánat 2020-06-10 17:32:34 [Válasz erre: 4336 Búbánat 2020-06-10 11:08:06]

Kiss- B. Atilla a HÍR TV-ben elmondta, hogy összeállt az Operettszínház 2020/2021 évad terve, a tájékoztató füzet egy példányát bemutatta - amiből egyelőre nem árult el részleteket , mit, milyen darabújdonságokat (bemutatók) láthat majd a publikum, de publikus lesz hamarosan az évad-meghirdető tájékoztatójukon. 

(Korábban  a főigazgató úr utalt arra, hogy a Marica grófnő bemutatója is várható...)


4341 Edmond Dantes 2020-06-10 17:21:23 [Válasz erre: 4340 Búbánat 2020-06-10 17:20:26]

4340 Búbánat 2020-06-10 17:20:26

http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=330&menuId=24

Az elmaradt előadásokkal és az új bérletekkel kapcsolatos információk

Kedves Közönségünk!

Örömmel értesítjük Önöket,hogy 2020. 06. 11-től szervezési irodánk, pénztárunk és jegyárusító pavilonunk újra várja Önöket.

Ügyfélfogadási idő:
Pénztár: H-P: 11-19, Szo-V: 13-19
Szervezés: H-P: 9-17
Pavilon: 10-18

2020. 06. 11-től megkezdjük a 2020/21-es évad bérleteinek értékesítését


4339 Edmond Dantes 2020-06-10 17:17:22 [Válasz erre: 4336 Búbánat 2020-06-10 11:08:06]

Ugyanez (ugyanez???) "kissé" (kissé???) más hangszerelésben:

Az Operettszínház igazgatója beismerte, zaklatásgyanú miatt távozott az ügyvezető

"Azt tudom mondani, hogy rávetült a gyanú árnyéka, és közös megegyezéssel megváltunk egymástól", mondta a Hír TV műsorában Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója Kriza Zsigmond korábbi ügyvezető igazgatóról, akit az Indexnek nyilatkozva a színház több volt vagy jelenlegi munkatársavádolt meg szexuális zaklatással és hatalommal való visszaéléssel, megalázó bánásmóddal. Ez minden tekintetben újszerű információ. Kriza távozását ugyanis februárban az Operettszínház egy olyan közleményben jelentette be, amely szerint a színház „teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását sikeresen levezénylő Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira tekintettel, közös megegyezéssel távozik”, és ebben a sikeres munkán kívül semmilyen információ nem szerepelt gyanúról. A vádakat ismertető cikkünk készítésekor pedig konkrétan rákérdeztünk arra Kiss-B. Atillánál, „Közrejátszott-e az akkor kiadott közleményekben foglaltakon kívül Kriza távozásában bármilyen magatartásbeli probléma?”, de a főigazgató ezt akkor még határozottan cáfolta: "Dr. Kriza Zsigmond magatartásával, munkájával kapcsolatban soha, semmilyen szabálytalanságot vagy kifogasolható momentumot nem tapasztaltam, távozási szándékát sajnálattal vettem tudomásul"- állította nekünk akkor ... az ügyben az Indexnek nyilatkozó áldozat azt állítja, bizonyítéka van arról, hogy a panasz bejelentésekor Kiss-B. Atilla nem ígérte, hogy kivizsgálná az ügyet, ehelyett beküldte őt egy zárt ajtós megbeszélésre Kriza Zsigmondhoz, noha épp róla szóltak a panaszok. Az áldozat az Indexnek elmondta: őt sem külső szakember, sem más személy azóta nem kérdezte a panaszairól, az ügy bármilyen körülményéről, az ő mint panasztevő tapasztalatairól, és vizsgálat lefolytatásáról vagy annak eredményéről soha nem tájékoztatták. Ugyanezt állítja a hivatalos bejelentést tevő, a színházi és nem színházi térben történő zaklatások elszenvedőit segítő Biztonságos Terek projekt koordinátora is. Kérdéses ugyanakkor  az is, ugyan miért kellett a "gyanú árnyéka" miatt távoznia az ügyvezető igazgatónak, ha egy vizsgálat valóban arra jutott, hogy nem történt semmi. ...  a Biztonságos Terek projekt koordinátora, Rihay-Kovács Zita korábban rendelkezésünkre bocsátott egy levelet, amelyet az kulturális államtitkárnak küldött el márciusban, és amelyben jelezte neki, hogy tudomása szerint az Operettszínházban zaklatás történt. Az államtitkártól választ sem kapott." A teljes cikk index. hu-n ide kattintva olvasható el.


4338 Búbánat 2020-06-10 17:10:26 [Válasz erre: 4337 joska141 2020-06-10 16:15:19]

Erről a CD-ről többször játszott be zenekari részleteket (Nyitány; Tánckeringő - "A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli: Richard Bonynge") a Dankó Rádió operettműsorai: "Túl az Óperencián", "Az a szép"  

De más Kálmán-operettek zenekari számait is hallottuk már a rádióban, ugyanerről  a CD-ról - a bonus részből:

[Plus bonus tracks of orchestral selections from some of Kálmán’s other operettas: Der Zigeunerprimás; Die FaschingsfeeDas Hollandweibschen and Der Teufelsreiter]

http://www.musicweb-international.com/classrev/2005/Feb05/kalman.htm


 


4337 joska141 2020-06-10 16:15:19

Ha már ismételten szóba került ezen a fórumon az operett magyarországi megújítása 2019.szeptemberében Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynő rendezése által, szeretném felhívni a figyelmet a következőkre:

A napokban jelent meg az egyik torrent oldalon a 2002.évi szlovák (!!!) Csárdáskirálynő felvétel, melynek szereposztását, a CD borító alapján, közlöm:

Emmerich KÁLMÁN (1882-1953) Die Csárdásfürstin (The Gypsy Princess)

Operetta in Three Acts Libretto by LeoStein and Bela Jenbach

Sylva Varescu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Yvonne Kenny

Edwin Ronald . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Michael Roider

Countess Stasi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mojca Erdmann

Count Boni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Marko Kathol

Feri von Kerekes / The Notary . . . . . . . . . . . . . Karl-Michael Ebner

General Rohnsdorff . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hellmuth Klumpp

The Prince . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Heinz Holecek

The Princess . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Yvonne Kálmán

Slovak Radio Symphony Orchestra, Slovak Philharmonic Chorus (Chorus-master: Marian Vach) Conduct: Richard Bonynge (!!!)

A szereplőgárda utolsó neve figyelemre méltó: Yvonne Kálmán (Kálmán Imre leánya!!!), aki a néhai Felföldi Anikó által is megformált hercegnő szerepét alakítja.


4336 Búbánat 2020-06-10 11:08:06

https://www.youtube.com/watch?v=0I3ZUMOxnPE

Magyarország élőben extra: Kiss-B. Atillával (2020-06-09) - HÍR TV

•2020. jún. 9.

„Túl jól mentek a dolgaink, egymást követték a tomboló sikerek, az Operettszínház látogatottsága egyáltalán nem csökkent, hanem 100 százalékos, de mindennek megvan a böjtje – jelentette ki Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház igazgatója annak kapcsán, hogy a teátrum több volt munkatársa is zaklatással vádolta meg az intézmény azóta már távozó ügyvezető igazgatóját. Egyikük az Indexnek azt nyilatkozta, hogy Kriza Zsigmond megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett. Kiss-B. Attila a Magyarország élőben című műsorunkban politikai jellegű támadásnak nevezte a lejárató cikket.”


4335 Edmond Dantes 2020-06-10 09:28:03

Hír TV tegnap esti interjúja Kiss-B. Atillával. A minap megjelent index. hu-cikk (idézem - ED) "nem pusztán szándékos lejáratás, hanem politikai jellegű támadás." Ez abból is nyilvánvaló Kiss-B.Atilla szerint, hogy a cikk "június 4-én, húsz perccel a (trianoni - ED) harangok elcsendesedése után jelent meg és több mint hat órán át vezető cikk maradt az a hír, hogy panaszkodnak nem tudom mire, nem tudom, kicsodák". Összehangolt sajtótámadás, azóta is. Kiss.-B Atilla szerint "a színházbani túl jól mennek a dolgok, az Operettszínházban egymást érik a szép sikerek, 100%-os látogatottsággal, tomboló sikerrel futottak az előadások" (nyilván a járvány kezdetéig - ED). Írásbeli panasz nem érkezett, szóbeli panasznak értékelhető információk érkeztek, de ilyesmik kivizsgálására nincsenek eszközei. Majd azt mondja a főigazgató, hogy mégis kivizsgáltatta az ügyet erre szakosodott szakemberekkel, de nem találtak semmit, semmi nem igazolta az állításokat. Az ügyvezetőre "rávetült ugyan a gyanú árnyéka (a főigazgató egy szóval nem említette és a riporter sem kérdezte, hogy miféle gyanú árnyéka-ED), kellemetlen ügyekkel kellett foglalkoznia, kellemetlen helyzetek alakulhattak ki", de ez is régen történt, ő közös megegyezéssel még februárban távozott. "A társulat -nagy része- értetlenül áll, miért kell ezt a műfajt folyamatosan bántani, sújtani." A pandémia miatt a kommunikáció elég nehézkes, (Kiss-B.) még nem tudott a társulat elé állni, hogy bebizonyíthassa: kivizsgáltatta az ügyet. " A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg.

Kiss-B.Atilla tehát, bár nem voltak eszközei, kivizsgáltatta az ügyet azaz a nem-tudja-mire-nem-tudja-kicsodák-panaszokat, de nem találtak semmit. Nincs itt ott semmi látnivaló, nem történt semmi. Szinetár Dóra és Dolhai Attila ismert Fb-bejegyzésének ill. videó-bocsánatkérésének akár csak megemlítése sajnálatos módon már nem fért bele a Hír Tv-s "interjú" szűkre szabott időkeretébe. Talán majd legközelebb.


4334 Edmond Dantes 2020-06-09 16:39:31 [Válasz erre: 4333 joska141 2020-06-09 14:06:19]

A videóüzenetből -önkényesen- három "apróságot" emelnék ki: a megszólaló művész szavai egyértelművé teszik, hogy a) "meetoo-ügy": van  b) "ilyen ügy": van c) "a munkáltatói felelősségről sem feledkezhetünk el". A labda a főigazgató térfelén: van. Trianon: volt. Trianon-musical: lehet. Belső késztetés (bármire): lehet. Teljeskörű vizsgálat és nyilvánosság valamint -ha van kit és miért- felelősségrevonás: kötelező.


4333 joska141 2020-06-09 14:06:19 [Válasz erre: 4331 Edmond Dantes 2020-06-08 10:13:33]

Szintén a teljesség kedvéért: Dolhai Attila nyilvánosan bocsánatot kért, ami nagyon tiszteletre méltó, kevés embertől lehetett mostanában ilyet hallani ilyen témában.

https://24.hu/kultura/2020/06/09/dolhai-attila-operettszinhaz-zaklatas-kiss-b-attila-bocsanatkeres/

"Ricora" 4332.szám alatti kérdésére: miért nyilvánuljon meg a Főigazgató Úr? Az elmúlt napokban, Trianon kapcsán, Főigazgató Úr több fórumon nyilatkozott az Ő belső késztetéséről, ami szintén nagyon tiszteletre méltó. Azt hiszem, ilyen fennkölt, nemzeti sorstragédiát érintő, típikusan az Operettszínház tematikájába tartozó témák esetén nem illenének bele olyasmik, amivel egyes dolgozók egyes más dolgozók cselekedeit említik. Már Mikszáth is megírta - lásd.Különös házasság vége - nagy cél - Operettszínház Nemzeti Dalszínházzá talakítása - érdekében egyes gályáknak el kell süllyedniük. Ennyi.


4332 ricora 2020-06-09 13:14:59

A főigazgató reagálhatna, ha már az intézményéről nem nemzeti színekben

ugyan, de megjelenik egy-és más...

Talán ebből is kijönne egy  "ZAKLATÁSI MUSICAL"  a magyar(ázkodó) "broadway"-en


4331 Edmond Dantes 2020-06-08 10:13:33

A rend kedvéért szükséges belinkelni az (újabb) Operettszínház-esetet először megíró index. hu tegnapi cikkét:

Dolhai Attila kiáll az Operett zaklatások eltussolásával vádolt vezetője mellett

Facebook-oldalára kitett, majd eltávolított videójában a színház vezetését védte, többek között azt mondta, hogy „Kiss-B. Atilla egy jó ember, jó szándék vezérli, és megérdemli azt az esélyt, hogy ezalatt az időszak alatt, amire a kinevezését megkapta, megvalósítsa azokat a színházi elképzeléseket, amit ő szeretne. Én ebben őt támogatom.”

"...Dolhai szerint a cikk nemcsak a színház vezetését, hanem az egész színházat támadta, és arra kéri azokat, „akiknek bármilyen sérelme van”, azok ne a sajtóhoz forduljanak, hanem használják a jogi utat, vagy az erre kialakított fórumokat. Dolhai szerint az áldozatok kiállása „mérgezi a hétköznapokat”, a személyes sérelmek nem a közönségre tartoznak, akit ilyen ért, 'ne rajtuk álljon bosszút'.” A teljes cikk ide kattintva olvasható el.  

A teljesség kedvéért pedig szükséges be- illetve ide másolni Szinetár Dóra Fb-bejegyzését is, íme:

"Az a jóhírem van Dolhai Attila számára, hogy ha a három lánya közül valamelyiket a majdani munkahelyén az egyik főnöke szexuálisan zaklatja, megjegyzéseket tesz a mellei méretére, érdeklődik, hogy voltak-e leszbikus kapcsolatai, és megígérteti vele, hogy a hármas szex élményét neki tartogatja, akkor a kislányának felnőtt nőként is joga lesz ezt a munkaadójának jelenteni, és ha az pökhendi módon a segítségkérést elutasítja, a felelősséget elhárítja, és a történteket megpróbálja eltussolni, akkor joga lesz a bírósághoz és/vagy a nyilvánossághoz fordulni. Ugyanis 2020-ban, már nem csak Európában, de Magyarországon is vannak a nőknek is jogai. Bár kettessel kezdődik a személyi számunk, nekünk is jogunk van megvédeni magunkat a bántalmazás, megszégyenítés és hátrányos megkülönböztetés minden formájától. És ha ezt a jogot egy dolgozó nő a munkahelyén nem érvényesítheti, akkor joga van a nyilvánossághoz fordulni. Az ő kislányainak is! És a feleségének is. Nem kell arra gondolniuk, hogy ha segítséget mernek kérni, akkor az “egyéni problémáikkal” “személyes sértettségükkel” esetleg “kellemetlen hangulatot teremtenek”, és nem hagyják a többi kollégát “jókedvűen dolgozni”. Azért jó hír ez, mert ahogy Attilát ismerem, ha az ő lányaival, vagy feleségével ilyesmi történne, és ő megtudná, akkor személyesen taposná ki az illetők beleit. És nem nyugtatgatná azzal a lelkiismeretét, hogy “biztos nem úgy történt”, hogy “fontosabb, a munkahelyen folyó csodás alkotás nyugalma”, vagy hogy az illető amúgy olyan “jó ember”. Jó ember persze, csak más nála a prioritás. Meg az értékrend. De szerencsére jogállamban élünk, és viszonylag sajtószabadságban. Legalább el lehet mondani. Meg le lehet írni. Aztán lehet reménykedni, hogy következménye is lesz. Mindenesetre ezt az utolsó cérna szálat megpróbálni elvenni a bajban levőktől szégyenteljes és vállalhatatlan. De úgy látom időközben ő is rájött...." Idézet vége.

The show must go on ...


4330 joska141 2020-06-08 08:04:58 [Válasz erre: 4329 Amalgám 2020-06-08 06:41:28]

Tisztelt „Amalgám”

Egyetértőleg idézem értékes hozzászólásából a következő kívánságot: „bízvást reménykedhetünk abban, hogy (Dolhai Attila művész úr) a közeljövőben kiteljesíti színpadi pályáját”.

Felhívom szíves figyelmét, hogy ez a „kiteljesedés” a napjainkban már meg is történt. Dolhai Attila művész úr alkotótársa és aktív közreműködője volt a Budapesti Operettszínház egyelőre csak online látható „Trianon 100” bemutatójának.

(Zárójelben: van abban valami freudi elem, hogy az Operettszínház egyre inkább a minket ért sorstragédiák – Mohács 1526, Trianon 1920 – felé fordul, mintegy intézményesíti, nemzeti rangra emeli a „sírva vígad a magyar” sztereotípiát.)


4329 Amalgám 2020-06-08 06:41:28 [Válasz erre: 4326 tamando 2020-06-07 16:21:00]

A magam részéről rendkívül örülök neki, hogy az Operettszínházat érintő fejleményekkel összefüggésben a nyilvánosság elé lépett Dolhai Attila művész úr is, és egyből ilyen példaértékű bátorsággal állt ki az ügy azon érintettje mellett, akitől a fizetését kapja. Kérlelhetetlen elszántságról tanúskodó, megalkuvást nem tűrő fellépése a vétlen közönségen nemtelen bosszút álló, hétköznapokat megmérgező, még a sajtónak is nyilatkozni merészelő páriákkal szemben egy olyan eset kapcsán, amelynek során – a vonatkozó híradás szerint és feltehetően az intézménynél kialakult bántalmazó légkör miatt – több mint harminc munkatárs távozott az Operettszínháztól, nem csak azért tölthet el minket örömmel, mert a közönség tagjaiként természetszerűleg hálásak vagyunk a minket érő bosszúval szemben nyújtott oltalomért, hanem azért is, mert az eddig főként bonvivánként tevékenykedő, esetleg Koppány féktelen lázadójának alakját megformáló művész úr által most tanúsított kiváló természetes humorérzék és szórakoztató-képesség láttán bízvást reménykedhetünk abban, hogy a közeljövőben kiteljesíti színpadi pályáját, és számos alkalommal ingerel majd minket felhőtlen kacagásra a táncoskomikus szerepkörében is.


4328 Edmond Dantes 2020-06-07 21:47:48 [Válasz erre: 4326 tamando 2020-06-07 16:21:00]

Magyarország ... őőő ... Budapesti Operettszínház ...őőő... Dolhai Attila jobban jól teljesít!


4327 Edmond Dantes 2020-06-07 21:45:21 [Válasz erre: 4325 tamando 2020-06-07 16:06:43]

Ezen már pár napja túl vagyunk, ld. 4319-4320-4321-4324  :-)


4326 tamando 2020-06-07 16:21:00

Megalázásra, zaklatásra panaszkodnak az Operettszínház munkatársai

Azt állítják: a Budapesti Operettszínház főigazgatója is tudott a hatalmi visszaélésekről, de nem tett semmit. Az ügyvezető igazgatót, aki a hivatalos kommunikáció szerint munkája sikeres elvégzése után önként távozott, szerintük emiatt állították félre.

Cikkünkben többek között a színház egy volt munkatársa mesélt arról, hogy az ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett, őt súlyosan megviselték a vele történtek. Egy másik volt munkatárs pedig azt állította, az ügyvezető igazgató a gyakori megalázásokon kívül a testére, a szexuális életére is elfogadhatatlan megjegyzéseket tett. Mindketten azt mondták, minderről tájékoztatták a főigazgatót, de ő nem tett semmit.

 

Dolhai Attila Facebook-oldalára kitett, majd eltávolított videójában a színház vezetését védi, többek között azt mondja, hogy "Kiss-B. Atilla egy jó ember, jó szándék vezérli, és megérdemli azt az esélyt, hogy ezalatt az időszak alatt, amire a kinevezését megkapta, megvalósítsa azokat a színházi elképzeléseket, amit ő szeretne. Én ebben őt támogatom".

Dolhai szerint a cikk nemcsak a színház vezetését, hanem az egész színházat támadta, és arra kéri azokat, "akiknek bármilyen sérelme van", azok ne a sajtóhoz forduljanak, hanem használják a jogi utat, vagy az erre kialakított fórumokat. Dolhai szerint az áldozatok kiállása "mérgezi a hétköznapokat", a személyes sérelmek nem a közönségre tartoznak, akit ilyen ért, "ne rajtuk álljon bosszút".  

 

Az Index cikkében megszólaló nők egyébként, amennyiben arra kerül sor, a bíróságon is készek tanúsítani az általuk elmondottakat, és bemutatni bizonyítékaikat.

Szinetár Dóra, aki nemrég köszönt el az Operettszínháztól, Facebook-oldalán nyilvános posztban reagált Dolhai videójára. Posztjában többek között azt írja, hogy "bár kettessel kezdődik a személyi számunk, nekünk is jogunk van megvédeni magunkat a bántalmazás, megszégyenítés és hátrányos megkülönböztetés minden formájától. És ha ezt a jogot egy dolgozó nő a munkahelyén nem érvényesítheti, akkor joga van a nyilvánossághoz fordulni". Szinetár hozzáteszi, hogy ahogy Dolhait ismeri, ha az ő lányaival, vagy feleségével történne olyasmi, amit a cikkben megszólalók elmeséltek, és ő megtudná, "akkor személyesen taposná ki az illetők beleit


4325 tamando 2020-06-07 16:06:43
  • Az Index több forrása is panaszkodott a Budapesti Operettszínház 2019-ben kinevezett új főigazgatójának (Kiss-B. Atillának) és ügyvezető igazgatójának (Kriza Zsigmondnak) szakmai munkájára és az általuk teremtett munkakörnyezetre.
  • Az ügyvezető igazgató egy évvel kinevezése után, a hivatalos indoklás szerint sikeres munka után, közös megegyezéssel távozott, forrásaink szerint ugyanakkor más van a háttérben.
  • A színház egy volt munkatársa szerint az ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett, őt súlyosan megviselték a vele történtek.
  • Egy másik volt munkatárs azt állítja, az ügyvezető igazgató a gyakori megalázásokon kívül a testére, a szexuális életére is elfogadhatatlan megjegyzéseket tett.
  • Mindketten azt állítják, minderről tájékoztatták a főigazgatót, de ő nem tett semmit.
  • Egy szakmai szervezet tájékoztatta az Operettszínházat fenntartó minisztériumot, de választ sem kapott az államtitkártól.

4324 Edmond Dantes 2020-06-07 09:51:26 [Válasz erre: 4322 joska141 2020-06-06 16:04:38]

Úgy bizony! Megbízható, jó híreket, interjúkat és "interjúkat" megbízható és jó médiumokból kell és lehet szerezni. Mit nekünk "megalázó kommunikáció" és "elviselhetetlen munkakörnyezet", " gyakori megalázások" és egyebek: mindezek "alaptalan rágalmak" (4319), ha egyszer a főigazgató és a már professzionális kirúgott ügyv.ig.-Millenáris után az Operettszínházból is lapátra került- ezt állítja. Az origo. hu és az ez alatt (4323) belinkelt orszagut. com- "interjú" nem csupán a megtévesztésig hasonló tartalmú, szövegű és szellemiségű, de figyelemreméltóan gyors reagálásnak is tekinthető index. hu 4319 alatt belinkelt cikkére. Elhanyagolható különbség, hogy origo. hu "interjú" szerzője Origo névre hallgat (elég ritka név mifelénk), a másik "interjút Oláh Zsolt jegyzi. Igen, ő valószínűsíthetően annak a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) és más intézmény/ek/nek a sajtósa is, akinek MMA mint saját (!) sajtósának, a fizetése mellett ösztöndíjat is biztosít. Kiss-B.Atilla, talán mondanunk sem kell, az MMA elnökségi tagja. Ez az interjú ettől szép, ettől kerek, ettől hiteles. A siker- és csóközönt csak csekély mértékben árnyalja az a sajnálatos tény, hogy a színház idei (egyik?) fő attrakcióját, az emlékeim szerint a főigazgató pályázatában is szereplő új Trianon-musicalt egy ideig nélkülöznünk kell. Nem, nem a covid19-járvány miatt, hanem, azért, mert -hadd idézzem a főigazgató mindkét "interjúban" elhangzott szavait- "...mint ahogy Trianon maga nem sikertörténet, a pályázat sem lett az. Túl rövid volt az idő ahhoz, hogy olyan minőségi termés szülessen, amire igazán büszkék lehetünk. A pályázatot eredménytelennek nyilvánítottuk, ..." Azaz, ha jól értem Kiss-B.Atillát,  a trianoni tragédia ismétlődött meg -kicsiben- a Nagymező utcában is. E két esemény ilyetén párhuzamba állítását joggal tekinthetnők blaszfémiának, ha nem egy hazáját féltő, igaz magyar ember szájából hangzana el, hanem mondjuk Alföldi Róbert mondaná ugyanezt, vonná ugyanezt a párhuzamot egy sikertelen Trianon-darabpályázat indoklásaképpen... a Nemzeti Színház igazgatói székében.


4323 Búbánat 2020-06-06 20:32:12

AKI ÚJRA DIVATBA HOZTA A DALJÁTÉKOT - Beszélgetés Kiss-B. Atillával, a Budapesti Operettszínház főigazgatójával

országut.com

/Oláh Zsolt/

2020. június 3.

Minőségi változást vizionált Kiss-B. Atilla, amikor megpályázta a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját. Az előző vezetéstől megörökölt és teljesítendő évadterv után 2019 őszén Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatták programadó előadásukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Munkatársaival együtt nem csupán az Operettben addig ismeretlen színházművészeti látásmódot honosította meg, hanem világhírű cirkuszművészek közreműködésével, új műfajként megjelent a dinner show is. További újdonságként Csajkovszkij A diótörőjének bemutatásával – harminc év után ismét – balettet láthattak a nézők; negyven esztendő elteltével fölcsendültek Kacsóh Pongrác János vitézének dallamai, kialakították együttműködésüket a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a klasszikus repertoárból elmaradhatatlan operettek színrevitelén túl pedig többek között Grigori Frid Anne Frank naplója című kortárs monooperájával és Dubrovay László A képfaragó című táncjátékával is megszólították a közönséget. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a sornak koránt sincs vége. A Kossuth-díjas operaénekessel a pályázatában megfogalmazott gondolatokról, a kinevezése óta eltelt egy év izgalmas tapasztalatairól, az operett műfajának lehetséges meghatározásáról és új bemutatójuk alkotói csapatáról beszélgettem, kitérve arra is, hogy mit tehet a színház koronavírus-járvány idején.

[...] 

„Arra a kérdésre, hogy miért érezte úgy, hogy a széles körben elismert életúttal a háta mögött  operettigazgató akar lenni, Kiss-B. Atilla azt válaszolta, hogy belső indíttatást érzett arra, hogy odafigyeljen az Operettszínházra és az operett műfajára.

Az operett is komoly műfaj, ha igényesen nyúlunk hozzá, és ha az a célunk, hogy megfejtsük a szerzői szándékot, akár zeneileg, akár a librettó szempontjából. A könnyebb hangvétele, vidámsága és optimizmusa nem azt jelenti, hogy művészi megvalósításában könnyedebb utakra kell lépnünk - fejtette ki a főigazgató.”


4322 joska141 2020-06-06 16:04:38 [Válasz erre: 4321 Edmond Dantes 2020-06-05 09:52:10]

Megkövetek mindenkit, azt hiszem rossz HVG360 cikket olvastam – vagy egy régebbi évaddal foglalkozott az általam idézett cikk, vagy egy más országban levő zenés színházzal, amikor „katasztrofális” jelzőt használat.

A Budapesti Operettszínház illetőleg Nemzeti Dalszínház eddigi időszaka – Kiss B. Atilla ma nyilvánosságra került interjúja szerint (szó szerint idézem ezt a részt):

A 2019. februári megválasztása óta eltelt időszakkal kapcsoltban Kiss-B. Atilla azt mondta, hogy a színháznak nagyszerű éve volt.

„Februártól februárig az Operettszínház több mint hatszázhatvan, javarészt telt házas előadást játszott székhelyén, vendégjátékai alkalmával, szabadtéri helyszíneken és külföldön. Gyönyörű bemutatók születtek, a régi előadásokat pedig felújítottuk”

A teljes interjút a következő linken lehet tanulmányozni:

https://www.origo.hu/kultura/20200606-kissb-attila-belso-indittatast-ereztem-arra-hogy-odafigyeljek-az-operettszinhazra.html?utm_source=hirkereso

Még egyszer elnézést a felületes véleményformálásért.

(Zárójelben: A Főigazgató úr és Vidnyánszky Főigazgató úr azonos keresztneve az interjúban kétféle módon szerepel: Attila és Atilla formájában. Mind a két forma majdnem egyenlő számú előfordulású, gondolom ezzel is a köztük levő belső azonosságot kívánták illusztrálni.)


4321 Edmond Dantes 2020-06-05 09:52:10 [Válasz erre: 4320 joska141 2020-06-05 08:14:51]

Haladjunk sorban. A Víget -az ön szavaival élve- az ottani sajnálatos események kirobbanásakor már nyugodtan tekinthetjük NER kompatibilis intézménynek. Nem az egykori igazgató ügyére gondolok, mert az nem "Víg-ügy" volt. "Víg-ügy" a hivatalban lévő és újból pályázó igazgató ügye volt ... azaz inkább még mindig az, hiszen az egyik fórumtársunk (jogos) óhaja, a teljeskörű vizsgálat még tart. (Már ha tart...talán sohanapjáig.) NER kompatibilis intézménynek az Újszínházat (is) tekinthetjük és az ottani ügy valóban eltussolásra lezárásra került. A topiknál maradva illetve visszatérve: az Operettszínházban ezek szerint eljött a botrány 2.0, ha egyelőre nem is tudunk sokat, még annyit sem, amennyit az 1.0-ról. Megjegyzem, az 1.0 főszereplője is eléggé NER kompatibilis volt, amikor az ő botránya napvilágra került, csak azért nem "szólt" nagyobbat, mert az illető akkor már "csak" művészeti főtanácsadói vagy hasonló címet viselt. Hogy mire céloz azzal, hogy a mostani ügy netán "egy másik, kibontakozó botrány elfedésére szolgál", nem tudom, de érdeklődve várjuk a fejleményeket. Abban kételkednék, hogy az Operettszínház "rosszul sikerült évada" egy új botrány kiváltója lehet. Ugyan ki fog emiatt akár csak szót emelni? Az ország elsőszámú prózai társulata hány éve is produkál "rosszul sikerült évadot" kimagasló sikerű évadokat? Na és? A Nemzet(i) Főigazgatója egy pocsék kritikákat kapott, de persze ...khm... szenzációs sikerű Csárdáskirálynővel hódít Beregszász, Debrecen és a Bajor Gizi rakpart után immáron a pesti Broadway-n is. Innen már csak egy lépés (lesz) az igazi, a new yorki Broadway. Ott a helye mert az legalább jó messze van, sok sikeret kívánunk néki.. S végül: "nem mondható ki, hogy az új vezetés ... abszolút alkalmatlan/ok/ ilyen feladatra" ... vagy inkább csakis ez mondható ki? Legfeljebb nem mondják ki.


4320 joska141 2020-06-05 08:14:51 [Válasz erre: 4319 Edmond Dantes 2020-06-04 20:59:19]

Biztos vannak könyvek, amikben szociológiai szempontok szerint elemzik egy-egy botrány kirobbanását, fejlődését majd elhalását. Ezen könyvek számára érdekes lesz a nálunk, kulturális területen az elmúlt és jelen évben kirobbant verbális és non-verbális erőszak témája.

Azért is érdekes lenne az elemzés, mert az első intézmények – Vígszínház, SZFE, Katona József Színház – finoman szólva nem teljesen NER kompatibilis intézmények voltak.

Ellentétben a mostani, Operettszínház, botrány címzettje már abszolút NER alá tagozódott intézmény, mintegy a Nemzeti Színház fiókszervezete, irányaiban, irányultságában mindenképp.

Egyáltalán nem kicsinyelve az olvasottakat, együttérezve az áldozatokkal, felháborodva az elkövetők – sajnos szokásos – cinikus hárításán, el lehet gondolkodni, hogy ez nem egy másik, kibontakozó botrány elfedésére szolgál?

Ugyanis a NER kompatibilis Operettszínház első, teljes, új évadja eddig katasztrofális volt, amiről a HVG360 a következőket írja: „olyan rosszul sikerült például a részben a Kárpátia gitárosa, Szijártó Zsolt által szerzett Mohács 1526 – Európa kapuja című rockmusical, hogy nem tudták bemutatni az évadban, és bebukott a trianoni „békeszerződés 100. évfordulójára kiírt pályázat is. A színház fénykorában a jegypénztár előtt kígyózó sorok eltűntek, a szóbeszéd szerint az új előadások némelyike jelentős veszteséget termel”

Nem mondható ki, hogy az új vezetés – Kiss B. Attila és Apáti Bence és Pfeffer Gyula – abszolút alkalmatlanok ilyen feladatra, inkább odadobunk egy frissen „önként” távozott valakit és az összes sarat rádobáljuk.


4319 Edmond Dantes 2020-06-04 20:59:19

Megalázásra, zaklatásra panaszkodnak az Operettszínház  munkatársai

Az Index több forrása is panaszkodott a Budapesti Operettszínház 2019-ben kinevezett új főigazgatójának (Kiss-B. Atillának) és ügyvezető igazgatójának (Kriza Zsigmondnak) szakmai munkájára és az általuk teremtett munkakörnyezetre.

Az ügyvezető igazgató egy évvel kinevezése után, a hivatalos indoklás szerint sikeres munka után, közös megegyezéssel távozott, forrásaink szerint ugyanakkor más van a háttérben.

A színház egy volt munkatársa szerint az ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett, őt súlyosan megviselték a vele történtek.

Egy másik volt munkatárs azt állítja, az ügyvezető igazgató a gyakori megalázásokon kívül a testére, a szexuális életére is elfogadhatatlan megjegyzéseket tett.

Mindketten azt állítják, minderről tájékoztatták a főigazgatót, de ő nem tett semmit.

Egy szakmai szervezet tájékoztatta az Operettszínházat fenntartó minisztériumot, de választ sem kapott az államtitkártól.

A főigazgató szerint kizárólag a rossz munkavégzés miatti retorzióktól tartó munkatársak panaszkodtak, alaptalanul.

A volt ügyvezető igazgató szerint is alaptalan rágalmakról van szó.

A teljes cikk index.hu-n ide kattintva olvasható.


4318 joska141 2020-06-04 06:12:14 [Válasz erre: 4317 Búbánat 2020-06-03 21:43:21]

Maximálisan egyetértek Önnel


4317 Búbánat 2020-06-03 21:43:21 [Válasz erre: 4316 Búbánat 2020-06-03 21:30:11]

A Művész úrnak a cikk címében idézett mondata mindazonáltal nem rejtői képzelet, talán inkább rejtett politikusi vénájára utaló kitétel.


4316 Búbánat 2020-06-03 21:30:11 [Válasz erre: 4315 joska141 2020-06-03 21:26:47]

:-)... 


4315 joska141 2020-06-03 21:26:47 [Válasz erre: 4314 Búbánat 2020-06-03 21:07:10]

Igyekszem a téma szelleméhez méltó megrendüléssel írni, de Dolhai Attila idézett szavai - sajnos - teljes hasonlóságot mutatnak Rejtő Jenő (P.Howard) "örökbecsű" mondatával a Vesztegzár a Grand Hotelben című művéből. Nem hiszem, hogy azt idézni kellene, mindenki ismeri.


4314 Búbánat 2020-06-03 21:07:10 [Válasz erre: 4312 joska141 2020-06-02 14:59:14]

DOLHAI ATTILA: FONTOS, HOGY NE FESZÜLTSÉGET SZÍTSUNK AZ EMBEREK KÖZÖTT

kulissza.blogstar.hu - 2020.06.03.

Budapesti Operettszínház: Cári Tibor és Dolhai Attila Szétszakítottak című musicaljét négy részben, június 4-én, 5-én, 6-án és 7-én 16 óra 30 perces kezdettel láthatják a színház Facebook-oldalán.


4313 Búbánat 2020-06-03 19:55:44 [Válasz erre: 4312 joska141 2020-06-02 14:59:14]

"Musical"


4312 joska141 2020-06-02 14:59:14

Mai információ az interneten:

https://www.origo.hu/kultura/20200602-otthon-forgatott-trianon-darabbal-keszul-a-budapesti-operettszinhaz.html?utm_source=hirkereso

Az Operettszínház Facebook oldalán június 4-én 20 óra 20 perctől lesz látható-hallható a Trianon darab/emlékezés (sajnos nem tudom a pontos műfaji meghatározását)


4311 Búbánat 2020-06-01 13:07:49

Egy érdekes cikkre bukkantam a neten: Huszka Jenő írása a korabeli „angol operett” térhódításáról a XX. század elején.

  • Fővárosi Lapok 1901. december 2.

Az angol operett.

Abból az alkalomból, hogy a Magyar Színház felelevenítette Sullivannak. a kiváló angol zeneköltőnek Mikádó-ját, önkéntelenül elgondolkoztam kissé az operetteknek azon az újabb irányán, a melynek kezdetét nagyrészt épen a Mikádó első nagy sikerében kell keresnünk. A Mikádó-ból vette ugyanis észre a vén Európa, hogy az angolok tudnak zenét írni, még pedig igazán szép, bájos és hangulatos zenét, a mely semmivel sem áll mögötte más nemzetek zenéjének. De tartsunk sorrendet.
. . . Volt egyszer, hol nem volt, volt a világon egy ember. Karmester is volt, zsidó is volt, Jakab is volt. Ennek a három körülménynek éppen elégnek kellett volna lenni arra, hogy ez az ember az örök feledés homályába merüljön. De csodák-csodája, az emberke kapta magát és egy csapásra kiemelkedett az ismeretlenség sűrű ködéből. Igaz, hogy e célra Orfeuszt, a régelmúlt idők e derék lantosát, és a poklokat vette segítségül, de ezek akkora buzgósággal állottak szolgálatába ennek az ördöngös kis manónak, hogy valóban hálás lehetett érte. Offenbach Jakab nevét szárnyára kapta a hír s vele együtt hálásan köszöntötték mindenek a francia múzsát. Hosszú időkre megadta ő a francia operett-zene színvonalát, és, hála e dicső nemzet hatalmas géniuszának, az utána következő nemzedék sem volt méltatlan hozzá. Megbecsülte magát, őszinte szeretettel ápolta a hagyományokat, és Szép Heléna, Hoffmann meséi meg a többiek méltó utódokra, találnak még a legújabb francia zeneszerzők partitúráiban is.

Nem is volt hálátlan a világ, mindenütt teli tüdővel szívták magukba a francia zenéből kiáramló balzsamos levegőt, mindenütt hozsannákat zengtek a nagy nemzet nagy fiainak.
De talán sehol sem fogadták olyan lelkesen a francia operetteket, mint éppen nálunk! És ez az őszinte, nagy rajongás a francia múzsa iránt később sem csökkent; nem csökkent még a legutolsó évtizedben sem. A legújabb nemzedék, Audran, Hervé, Varney, Roger, Messager és a többiek itt részesültek a legszívélyesebb fogadtatásban, nálunk aratták legnagyobb diadalaikat.
A francia zenében mindenütt megnyilatkozó esprit előtt való e feltétlen meghódolás a magyar közönség jó ízléséről, romlatlan kedélyéről tett tanúságot; az igazi művészet kultuszát jelentette. És mégis, csodálatos, ez az ízlés pár év óta alaposan megváltozott. A változás ott kezdődik, a mikor a Gésák szinte páratlan sikerrel bevonult a magyar főváros egyik előkelő színpadára, s utána diadalutat tett az egész országban.
Ekkor jutott ugyanis először szóhoz Sidney Jones és vele az operett-zene szecessziója.
És itt egy kis kitérést kell tennem. Lehetetlen ugyanis észre nem vennem a párhuzamot a kétféle szecesszió közt, a mely egyrészt az operett-zene — másrészt az opera-zene körében tért hódított. Majdnem egyidejűleg keletkezett mind a kettő. Az utóbbi alatt értem a Verdi nyomdokain haladó olasz opera — és az ezzel homlokegyenest ellenkező Wagner-opera két hatalmas stílusának egyesítési törekvéseit. Itt Mascagni volt az áttörő, az ő nyomában jártak az olasz veristák, sőt rálépett erre a nyomra a francia zeneköltők legnagyobbjainak egyike, Massenet is, akkor, a midőn a Navarrai lányt megírta.
Az operett-zene szecessziója alatt pedig értem az újabb angol operett-stílust szemben a franciák örökbecsű alkotásaival. Szándékosan használom az újabb kifejezést, mert Sullivant nem sorozom a szecessziónisták közé, bár, mint legelöl említettem, tőle indult ki az újabb angolos irány. Nála ugyanis még találunk kedves, bájos mesét, szép, hangulatos zenét és a mi a fő, nála nem kerül túlsúlyra sem a jellegzetes, négy- negyedes, erősen pattogó ütem, sem pedig a tánc. Az ő operettje csak annyiban tekinthető kiinduló pontnak az új iránynál, mert angol ember írta és mert a tárgya keleti.
És itt visszatérhetünk Sidney Jonesra. Előre is ünnepélyesen kijelentem, hogy legkevésbé sincs szándékomban az angolok ez idő szerint legnépszerűbb zeneköltőjét kicsinyelni. Az ő óriási tehetsége egyébként, azt hiszem, eleve kizárja ezt a feltevést. Teljes elismeréssel kell adóznom a Gésáknak is, amely valóban megérdemelte nagy sikerét. De mi történt azóta? A Gésák révén valóságos anglománia fejlődött ki nálunk, a mely azóta szakadatlanul dühöng. Sidney Jones, Kerker, Monckton, Caryll, Leslie Stuart és a többiek a népszerűségnek szinte hallatlan fokára emelkedtek. Hogy igazán szép zenét írnak, az kétségtelen, de tény az is,

hogy az operett-stílust teljesen ferde irányba terelték. A zenében túlteng a négynegyedes, jellegzetes ütem, a mi bizony még a legszebb melódiákat is előbb-utóbb béklyókba veri, egyhangúvá válik, ugyannyira, hogy már a nagyközönség is kezdi észrevenni a legtöbbször önkéntelen reminiszcenciákat.
De mit beszélek a zenéről? Hiszen a zene jóformán háttérbe szorul és átengedi a teret a táncnak. Táncol itt boldog, boldogtalan: az előkelő
angol lady, a kedves kis kínai leány, az inas, a szobalány, a komoly angol konsul, a császár, a japán és kínai urak és hölgyek, mind táncolnak. Hogy miért, azt ők maguk sem tudják, a közönség még kevésbé, de nem is törődik vele senki. Azt még csak meg tudom érteni, ha egy bolondos szobalány vagy egy még bolondosabb kínai táncol, de hogy miként jut ahhoz egy tiszteletreméltó angol miss, vagy egy még tiszteletreméltóbb angol konzul, hogy táncoljon, ez már rejtély előttem.
És a szöveg? Erről talán legjobb, ha nem beszélünk. A Gésák szövegében legalább van némi poézis, de a többi, az igazán összehalmozása a         legértelmetlenebb zagyvalékoknak, a mit csak ember fia elképzelhet. A szellemtelenség valóságos orgiát ül az újabb angol operettekben.
Mindez nem volna nagy baj, ha nem veszélyeztetné a közönség ízlését. De hogy mennyire befészkelte magát nálunk ez az angol-imádás, annak legékesebb bizonysága, hogy még legkiválóbb és legtehetségesebb zeneszerzőink egyike is megpróbálkozott ezzel az iránnyal (hiszem, hogy először és utoljára tette). Ő ugyan szellemes szövegírót választott magának, a zenébe is belevitte az egyéniségét és tudását, de éppen az döbbentett meg, hogy még komoly zeneműnk egyikét is annyira magával ragadta az új áramlat, hogy meghódolt neki, ha csak egy pillanatra is.
Ennél komolyabban megdöbbentett azonban a tavaszi szezon egy színházi eseménye: a Veronka bukása. Hogyan? Ez a kedves szövegű, végtelen finomságokkal és gyönyörű melódiákkal teli francia operett már nem felel meg a mi közönségünk ízlésének? Valóban szégyellnünk kell, hogy az angolok iránt való rajongás bacchanáliái közben ennyire megfeledkeztünk magunkról és az igazi művészetről. Ez visszaesés, vagy talán annál is több: süllyedés.
Meg vagyok győződve, hogy ízlésünknek ez a kis kirándulása nem fog sokáig tartani. Az angol burleszk- operettek tobzódása elérte legmesszebbmenő határait. Még egy lépés, és akkor okvetlenül be kell következnie a reakciónak. Eljön a zenei renaissance, a melynek napsugaras melege, bódító illata hamar feledtetni fogja velünk ébredező öntudatunk megdöbbenését.
. . . Az az ördöngös kis manó pedig, az ő mitológiai isteneinek társaságában, mosolyogva, nyugodtan várja azt az időt, a mikor az ő hatalmas nemzete diadalmasan fogja legyőzni a nagy Albiont.

Huszka Jenő.


4310 smaragd 2020-05-29 16:59:19 [Válasz erre: 4307 smaragd 2020-05-28 08:39:03]

Kemény Egon zeneszerző négy évtizedes (1927-1969) alkotói pályaíve elején (https://kemenyegon.hu/hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenei munkatársa, ebből az időszakból három esztendőt Berlinben töltöttek – 1930-1933 –, ahol a világhírű Ábrahám Pál operettek születtek; állandó zenekari hangszerelőjük Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon volt. Kemény Egon a berlini évek alatt saját kompozíciót nem készített.

Az alábbi két előadás zenei előkészítése már Manfred Grimminger és Henning Hagedorn zenetudósok munkája, akik a mai adottságokhoz alakították, rekonstruálva előadhatóvá tették az eredeti, zenei megoldások tekintetében rendkívül különleges partiturákat.

Felvételek a YouTube-ról:

*Paul Abraham: Die Blume von Hawaii in der Kölner Philharmonie (WDR 2009) https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8...

Dieser Abend stand mit am Anfang der Paul-Abraham-Renaissance der letzten Jahre: Am 28. Juni 2009 führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten in der Kölner Philharmonie die Blume von Hawaii erstmals nach der wiederentdeckten Originalpartitur von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Fassung wurde am 3. Juli 2009 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter der musikalischen Leitung von Rainer Roos.

Die Solisten:

Melba Ramos – Prinzessin Laya

Melvin Edmondson – Jim Boy

Dominik Wortig – Prinz Lilo-Taro

Kay Stiefermann – Harald Stone

Stefan Bwoing – Buffy

Heike Susanne Daum – Bessie

Anja Metzger – Raka

Boris Leisenheimer – Sunny Hill

Die als verschollen geltende Partitur hatte WDR-Orchesterchef Winfried Fechner bei einem Sammler in Remscheid (Bergisches Land) entdeckt. Die Musikwissenschaftler Manfred Grimminger und Henning Hagedorn passten das Werk an heutige Gegebenheiten an und unterzogen es einer aufführungspraktischen Rekonstruktion. Die Partitur selbst war von Paul Abraham und seinem Team in einer ganz speziellen Form entwickelt worden, die ohne Kenntnis der Hintergründe heutzutage unspielbar wirkt.

*Paul Abraham: Ball im Savoy in der Kölner Philharmonie (WDR 2010) https://www.youtube.com/watch?v=TBBuBy2HzWc&feature=youtu.be

Ein Jahr nach der „Blume von Hawaii“ führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten am 25.6.2010 in der Kölner Philharmonie auch die Operette „Ball im Savoy“ von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Aufführung wurde am 2. Juli 2010 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter Leitung von Dirigent Eckehard Stier.

Die Solisten:

Heike Susanne Daum, Sopran

Susanne Martin, Sopran

Romana Noack, Sopran

Andreas Scheideger, Tenor

Miljenko Turk, Bariton



4308 Búbánat 2020-05-28 10:15:22

A közelmúltban elhunyt Fülöp Attilának, a Magyar Állami Operaház posztumusz Örökös Tagjának emlékére:

https://www.youtube.com/watch?v=E4gr4zVC-HY

https://www.youtube.com/watch?v=lrUypxvJY74

1977. június 10., MTV.,20.25 – 21.10

Leo Fall: Elvált asszony

„Operett dióhéjban”

A televízió-változat számára a szövegkönyvet átírta: Rátonyi Róbert

Dramaturg: Bánki László

Vezető operatőr:  Mestyán Tibor

Rendezte: Félix László

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát vezényli: Bródy Tamás

Szereplők:

Fülöp Attila – Karel

Pászthy Júlia - Jana, a felesége
Zsadon Andrea - Gonda
Csákányi László - A törvényszék elnöke
Bende Zsolt - Peter Bakansej
Rátonyi Róbert - Scrop  hálókocsi kalauz 
Bujdosó Mária - Martie
Gyabronka József - Villem
Katona Lajos - Denter
Kishegyi Árpád - Ruiter


4307 smaragd 2020-05-28 08:39:03 [Válasz erre: 4306 smaragd 2020-05-28 04:50:04]

Átírt változat alatt természetesen újrahangszerelést értek, nagy zenekarról az előadás lehetőségeihez igazodva.


4306 smaragd 2020-05-28 04:50:04 [Válasz erre: 4304 zenebaratmonika 2020-05-27 21:42:01]

A 4304 számú bejegyzéshez

Kemény Egon a "Hawaii rózsája" című Ábrahám Pál operettet Berlinben (1931) nagyzenekarra hangszerelte, az eredeti hangzást a partitura alapján élvezhetnénk.

Kemény Egon partiturája nehezen hozzáférhető; másolatban kijuthatott Amerikába.

Amit ezen az előadáson hallunk, az átírt változat, emiatt nem az eredeti hangszerelés. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor keletkezett. Elképzelhető, hogy az eredeti partiturából írta át valaki 9-11 fős, jazz-zenekarra emlékeztető együttesre.

Még nem hallgattam végig az előadást, megállapítható, hogy ebben az esetben igyekeztek hűek maradni az eredeti Ábrahám-Kemény zenei alkotáshoz. A téma szakértője, az Ábrahám-operettek zenéjének az eredetihez hű, 21. századi zenekari változatának szerzője: Henning Hagedorn. Ezen a vonalon érdemes tovább fejtegetni a témát.


4305 Búbánat 2020-05-27 23:16:05 [Válasz erre: 4304 zenebaratmonika 2020-05-27 21:42:01]

Nagyszerű! Köszönöm! Meghallgatom.


4304 zenebaratmonika 2020-05-27 21:42:01

Íme egy kis meglepetés, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. varázslatosan szép operettje teljes egészében, szerintem eredeti hangszerelésben (Kemény Egon műve részben) a Chicago-i Wolks Operetta Theater előadásában 2019-ben

https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk

Sajnos a híres Johny dal (néger dal)  kimaradt érthetetlen okokból, de az összes többi dal szerepel az előadában, még a teljesen ismeretlen összekötő dalok is.

Lent magyar felirat is választható, az angol eredeti mellett az automatikus fordításnál.

Az operettet eredetileg 1931-ben mutatták be német nyelven, és úgy vált európai sikerré. A darab Németországban, Ausztriában és Svájcban manapság is népszerű, de az USA-ban most, 2019-ben játszották először. Az eredeti szövegkönyvet a szintén magyar Földes Irme írta, amit Löhner és Beda dolgozott át németre.

Az operett nagyon exotikus mind történetét, mind zenéjét illetően, a szerepeket pedig fehér, fekete, sárga és hawaii énekesek játszák, ami szintén különlegessé tesz a jazz-operettet, amely átmenet az operett és a musical között, ötvözve mindkettőt.

https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk&t=271s

 


4303 Búbánat 2020-05-26 14:15:48

Interaktív tabló - Kozmér Alexandra

2. Milyen út vezetett téged a Budapesti Operettszínházba?

Igazán szerencsésnek mondhatom magam, úgy érzem, szeretnek az égiek, hiszen a 21 év operaházi, vezető magántáncosi tagságom után, ahol finoman szólva elfogyott körülöttem a levegő, a legjobb pillanatban hívott Apáti Bence gyakorlatot tartani az Operettszínház balettegyütteséhez. Később ifj. Harangozó Gyulával felkértek a készülő Diótörő női főszerepére is, ez volt az én "próbatáncom" a társulathoz.

3. Mi az a három legfontosabb szakmai siker, amit elértél idáig?

Mivel nagyon tudom értékelni a kisebb sikereket is, így nehéz kiemelni "csak" hármat. Ahogy elkezdtem ezen gondolkodni, számtalan jutott eszembe. Inkább olyanokat tudok felsorolni, amikre büszke vagyok. Az operettszínházas Diótörő benne van ebben a háromban, ahogy életem első Hattyúk tava főszerepe is, hiszen mindkettőt egy szakmailag nehéz periódus, nagyobb kihagyás után táncoltam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy dolgozhattam Seregi Lászlóval, aki igencsak fukarkodott a szereposztásokkal. Nagyon megválogatta, hogy kinek ad oda egy-egy szerepet, hiszen darabjait nem pusztán technikailag kellett magas szinten eltáncolni, de elvárta azt is, hogy tökéletesen az általa megálmodott figurává váljunk. Így lehettem én 14 év alatt az ötödik Makrancos Katája. Ahogy Pártay Lilla alkotásaiban is megtiszteltetés volt minden szerep. Talán a II. Nureyev Nemzetközi Balettverseny első díja kedves még a szívemnek, amely még főiskolásként meghozta első operaházi főszerepemet, a Diótörőben.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.