Theater Dortmund operettgálájának műsora:

SA, 28. SEPTEMBER 2019
SO, 13. OKTOBER 2019
SO, 17. MAI 2020

Programm (Änderungen vorbehalten):

1.) Ouvertüre (Franz von Suppé: Leichte Kavallerie)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Christoph JK Müller

2.) „Mein Herr Marquis“ (Johann Strauss: Die Fledermaus)
Anna Sohn, Dirigent: Christoph JK Müller

3.) „Wie mein Ahnl zwanzig Jahrʼ“ (Carl Zeller: Der Vogelhändler)
Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel

4.) „Freunde, das Leben ist lebenswert“ (Franz Lehár: Giuditta)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Christoph JK Müller

5.) „Heia, heia, in den Bergen ist mein Heimatland“ (Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin)
Romana Noack / Irina Simmes, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller

6.) An der schönen blauen Donau, Walzer Op. 314 (Johann Strauss)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Sebastian Engel

7.) „Es steht ein Soldat am Wolgastrand“ (Franz Lehár: Der Zarewitsch) Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel

8.) Wolgalied (Franz Lehár: Der Zarewitsch)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel

9.) Vilja-Lied (Franz Lehár: Die lustige Witwe)                        
Romana Noack / Irina Simmes, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel

10.) „Mein Liebeslied muss ein Walzer sein“ (Ralph Benatzky/Robert Stolz: Im weißen Rössl, Arr. M. Grimminger)
Anna Sohn, Fritz Steinbacher, Dirigent: Christoph JK Müller

11.) Finale 1 (Ralph Benatzky: Im weißen Rössl, Arr. M. Grimminger)
Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller
                                       
- Pause -
12.) Radetzky-Marsch, Op. 228 (Johann Strauss (Vater) )
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Sebastian Engel

13.) „Lippen schweigen“ (Franz Lehár: Die lustige Witwe)
Romana Noack / Irina Simmes, Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel

14.) Frühlingsstimmen, Walzer Op. 410 (Johann Strauss)
Anna Sohn, Dirigent: Christoph JK Müller

15.) Dynamiden, Walzer Op. 173 (Josef Strauss)
Dortmunder Philharmoniker Dirigent: Christoph JK Müller

16.) Unter Donner und Blitz, Polka Op. 324 (Johann Strauss)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Christoph JK Müller

17.) „Es ist so schön am Abend bummeln zu gehʼn“ (Paul Abraham: Ball im Savoy)
Romana Noack / Irina Simmes, Fritz Steinbacher, Dirigent: Sebastian Engel

18.) „Wenn es Abend wird“ (Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel

19.) „Klänge der Heimat“ (Johann Strauss: Die Fledermaus)
Romana Noack / Irina Simmes, Dirigent: Sebastian Engel

20.) „Schenkt man sich Rosen in Tirol“ (Carl Zeller: Der Vogelhändler)
Anna Sohn, Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller

Besetzung

• Mit: Anna Sohn, Mirko Roschkowski, Fritz Steinbacher, Romana Noack
• Moderation: Heribert Germeshausen
• Mit den: Dortmunder Philharmonikern
• Mit dem: Opernchor des Theater Dortmund

• Musikalische Leitung: Sebastian Engel, Christoph JK Müller
• Chor: Fabio Mancini
• Szenische Einrichtung: Alexander Becker
• Abendspielleitung: David Martinek
• Inspizienz: Ulas Nagler, Alexander Becker

4060

Miket nem találok, egész elképesztő meglepetés (Ez Fényes Szabolcs igazgatása alatt lehetett...)

Kossuth Népe, 1947. 12. 25.

A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ
is bekapcsolódik a nagyszabású tervezgetésekbe. A centenáris emlékére valószínűleg Lestyán Sándor ír darabot, de addig is sok magyar operettet mutat be a színház. Lekötötték Szántó-Szécsén „Művészálom“ című operettjét, Békeffi—Bródi diákoperettjét, a „VIII. osztály"t, Ábrahám Pál „Tamburin“ című új darabját, valamint Vadnai László „A maharadzsa és a manikűröslány“ című vígjátékát. Tárgyalások folynak arról is, hogy Kálmán Imre legújabb operettjét, a „Saratoga“t a Fővárosi Operett színház mutatja be.
Az ünnepi műsor tehát mindenütt teljes, most már csak jobbnál jobb előadásokat várunk és kérünk a centenárium tiszteletére.

Nem semmi, de hogy kerül a műsorba, a nácik elől Amerikába menekült két világhírű komponistánk, Ábrahám Pál és Kálmán Imre soha sehol be nem mutatott, Amerikában komponált két operettje. Azt se tudtam, hogy Kálmán írt ilyen darabot. Ábrahám és Kálmán ezen két operetteje Amerikában nem került bemutatásra, végül persze Budapesten sem.

A többi darab is teljesen no name, nem tudom mik kerültek végül repertoárra.

Pesti Napló 1929. január 23.

Tizennyoloéves komponista operettje — budapesti színpadon
Szabolcs Ernő. a Fővárosi Operetttzinház főrendezője mondja:
— A Fővárosi Operettszínházba» ezentúl kizárólag fiatal magyar komponisták operettjei kerülnek színre. Egész különös kivétel lesz az, ha ettől az irányelvünktől néha-néha el fogunk térni. Íme a bizonyosság: Ábrahám Pál,
Eisemann, és legközelebb: Kemény Egon. Kemény Egon mindössze huszonkét éves. Kikelet utca 3 című operettjének zenéje meglepően jó és szép.
— Van azonban színházunknak egy új zeneszerzője is, kivel eddig még nem beszéltünk. Ki ez? Fényes Szabolcs a neve. Mindössze tizennyolc éves. A Zeneakadémia növendéke. Egy teljes operettre váló zenéjét fogadtuk el előadásra. Színrehozzuk a jövő szezonban. Most készítjük hozzá a librettót. Azt hisszük, hogy Fényes Szabolcs zenéje meglepetés lesz. Ki ez.a Fényes Szabolcs, Fényes Annusnak, a volt kis operettprímadonnának unokaöccse. Többet mi sem tudunk róla.

Video montázs A Csárdáskirálynő operettszínházi bemutatójáról; Vidnyánszky Attila rendező beszél a darabról.

Nem értek egyet azokkal a megállapításokkal – túlzóak s persze elfogultak (ami nem baj…)

 „világ leghíresebbje”   

„elsőszámú operett”

„operettek operettje”

Ezekben a kategóriákban világvezető Lehár nagyoperettje: A víg özvegy!

De legalább annyira játszott és ismert  A denevér,  A cigánybáró,  A szép Heléna, A mosoly országa és még sok más darab – egyenértékűek vagy jobbak is Kálmán közismert operettjénél. Nálunk persze: „emblematikus” színpadi mű, de ez többféle okra vezethető vissza…

Megjelent az interneten az operaházi produkciót ismertető nézői vélemény utolsó mondatában várt „Menyasszonytánc” előadás fogadtatásának leírása, a következő honlapon:

https://www.origo.hu/kultura/20190913-telavivban-szerepelt-az-operettszinhaz-a-menyasszonytanc-cimu-eloadasaval.html?utm_source=hirkereso

Az ismertető címe:

Hosszú ideig, hihetetlenül lelkesen ünnepelték az Operettszínházat Tel-Avivban

Viszonylag rövid az egész cikk, ezért szinte teljes egészében idézem:

„Telt ház előtt adta elő a Budapesti Operettszínház a Menyasszonytánc című klezmer-musicaljét Tel-Avivban. Az előadás hatalmas sikert aratott.”

„Kiss-B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója az MTI-nek azt mondta, „a Menyasszonytánc olyan történeteket mesél el, melyekhez hasonlókat mindannyian hallottunk a családunkban, akik akár Magyarországon, akár az elcsatolt területeken, akár Izraelben élünk.”

„Az új Operettszínház - Kiss-B. Atilla főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Apáti Bence balettigazgató - első premierjét a múlt héten tartotta, elképesztően óriási sikerrel. A Csárdáskirálynőt Vidnyánszky Attila rendezte, a koreográfus Bozsik Yvette volt - és a nagy művészek kétségtelenül és persze nem meglepő módon nagy előadást alkottak.”

Számomra, azon kívül, hogy tudomást szerezhettem az Operettszínház újabb diadaláról, nagyon figyelemre méltó volt a cikk egy jelzője, mely szerint: „Az új Operettszínház”, azaz nem új színpadgépezet, nem új vezetés, hanem egy teljesen új profílt kialakító színház.

Még egyszer visszahivatkozás a Csárdáskirálynő bemutatójáról írtakra, valamint az Ön figyelemre méltó megjegyzésére, hogy néhány szerepet egy-egy emberrel társítunk.

A napokban, 2019.augusztus 31-én jelent meg az interneten egy cikk Rátonyi Róbertről. A cikk címét és tartalmát – nem a Momushoz kapcsolódó tárgy miatt – nem csatolom, nem idézem, de egy mondatot belőle igen:

„A Csárdáskirálynő Bóni grófja – egyébként világcsúcstartó – 2027 (!!!) alkalommal varázsolta el a közönséget a szerepben igazán nőfaló figura.”

Tiszta szívből kívánok a Bóni grófot jelenleg alakító, az „előadás motorja” Laki Péternek hasonló sikert a továbbiakban vagy a Bóni grófja vagy más szerepekben.

Na igen, vannak darabok, illetve áriák, melyek egy meghatározott személyhez kötődnek, pl. "Szivem szevet, valóság, ez nem álom", stb. A szeret/szevet/ középső mássalhangzója leírhatatlan, de Kamillka előadásában kitörölhetelen annak a füléből, aki valaha látta-hallotta!

Humornak szántam ld. szmájli a végén + annyira szeretem ezt a Fleury-belépőt (ld. a linket) ... vele.

De énekelni mikroport nélkül is tudott! És a bejegyzés lényege - emlékezetem szerint - ez volt!

Ajjaj, Honthy Hanna már az autómobilt, a repülőgépet és a mozit sem tartotta sokra ;-)

Kedves joska141, köszönöm, én is elgyönyörködtem tegnap délután a fotókban, bár a mikroportokra nem figyeltem föl. Érdeklődéssel várjuk a képsorozat címénél -"Csodálatos képeken a Csárdáskirálynő felejthetetlen premierje"- kissé árnyaltabb, igazi, pro és kontra értéksemleges kritikákat, már ha egyáltalán léteznek olyanok. Mikroportot többnyire musical- és szabadtéri előadásokon, gálaesteken szoktam látni, ezek szerint már klasszikus operett-előadásokon is tért és decibeleket hódít. Milyen bölcs volt pl. Mahler, amikor nagy szimfonikus műveit, köztük a tegnap este megcsodált (ld. Nemzeti Hangversenyterem...-topik) III. szimfóniát akkora apparátusra írta, ami -egyelőre?- nem igényel effajta kütyüket :-)

"Operettrajongóknak szóló, egész estés szórakoztató műsorunk a Hosszú az éjszaka…  -Eisemann est" címmel hirdette az Operettszínház "a Kálmán Imre Teátrumban helyet kapó gálaműsorát" ... amely(nek előadásai) egy friss közlemény szerint "technikai okok miatt elmarad(nak)."   A jegyek visszaválthatók 2019.10.01-ig, vagy becserélhetők bármely más előadásra.

Kedves joska141!

Üzenetével tökéletesen egyetértek, a művészekre felragasztott mikrofonról már pár alkalommal kifejtettem a véleményemet, éppen az Ön által is nevesített MŰVÉSZEK példakénti elmítésével. Hogy miért a nagybetű? Ök igazi művészek voltak, ismerték a szakma csinját-bínját, és tudtak beszélni, noch dazu énekelni is. Azonkívül akkoriban a szükséges hangosítást -  mert azért néha akkor is kellett -  a színpad elején eldugott mikrofonok segítségével oldották meg.

Tisztelt Edmond Dantes!

Köszönöm kiegészítését. Az eredeti tudósításból nem akartam senkit sem külön kiemelni, hiszen ezzel megsértettem volna a XXI.századi magyar színháztörténet ezen eseményének egységét.

Azonban a tudósítás szerzői érezhették, hogy a leírtak bizonyos szempontból hiányosak, ezért néhány óra múlva további kiegészítést tettek hozzá a következők szerint:

https://www.origo.hu/kultura/galeria/20190908-csardaskiralyno-operettszinhaz-premier.html?utm_source=hirkereso

Ennek összefoglaló címe: „Csodálatos képeken a Csárdáskirálynő felejthetetlen premierje”

Elnéztem Gordon Eszter 23 fényképét, a szereplőkön látható leukoplaszttal felragasztott mikrofonokat. Koromnál fogva még láthattam a Szinetár-féle Csárdáskirálynőt szintén az Operettszínházban. Megpróbáltam elképzelni – nem igazán sikerült – az akkori szereplőket, Honthy Hannát, Németh Marikát, Gyenes Magdát, Baksay Árpádot, Rátonyi Róbertet, Feleky Kamillt homlokukra, arcukra felragasztott mikrofonokkal. Mivel akkor fiatalabb voltam, jobban is hallottam, így nem is hiányoltam ezeket a hangosító eszközöket.

(Zárójelben: délután volt a televízióban a Formula 1 futam közvetítése. A felvezető műsorban beszélgetők szintén hasonló mikrofonokat használtak, de mindegyiken keresni kellett, annyira aprók voltak és ügyesen tűzték be az ingük, ruhájuk hajlataiba)

Ne legyünk igazságtalanok, ne maradjon rejtve a "cikk" valódi lényege, az a kulcs(fél)mondat, ami köré a teljes írást köríthették: "...Szendy Szilviről pedig látványosan kiderült - nyilvánvalóan nem függetlenül attól, hogy a legnagyobb magyar színházrendezővel dolgozott -, hogy nagyon jó színésznő." Idézet vége. Talán kijelenthető, hogy ezt a jelzőt Hevesi Sándor óta senki nem kapta meg Magyarhonban. Nem kétséges: egyszer még korunk legnagyobb magyar színházrendezőjéről is teret neveznek majd el: Budapesten, Debrecenben, Beregszászon és másutt.

Az első híradás a Margitszigetről a kőszínházba „költözött” Csárdáskirálynő bemutatóról:

https://www.origo.hu/kultura/20190907-csardaskiralyno-vidnyanszky.html?utm_source=hirkereso

A hivatkozott cikk címe (az eredetiben jóval nagyobb betűméretben):

„Elsöprő, óriási siker az új Operettszínház Csárdáskirálynő-premierjén”

A cikk gyakorlatilag „csak” egy lelkendező, megfelelő jelzőkkel ellátott tudósítás, de – mint alábbiakban írják – részletesebb elemzés is készül a következő napokban.

„Az előadásról hamarosan alaposabban is fogunk írni az Origón, de röviden annyit el kell mondani: hihetetlen munkát végeztek el néhány hónap alatt az új vezetők, a zenekar, a balettkar és az énekkar valósággal megújult - egészen kiváló volt.”

Az idézett cikkben foglaltak alapján nem lehet kérdéses a várható elemzés végkövetkeztetése.

Ég a Föld tüdeje! címmel szervez jótékonysági koncertet a Budapesti Showszínház és a Budai Szabadtéri Színház augusztus 31-én szombaton.

"Tevékenyen nem tudunk segíteni, a tűzvonalban ott lenni az Amazonasnál, s talán nem is lenne annyira hasznos, mint az az anyagi segítség, amit a világon összefogó emberek nyújtani tudnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy

az évadzáró Operett Gálánk teljes nyereségét felajánljuk egy olyan elismert és hihetetlen elkötelezettséggel küzdő szervezetnek, amely nagyon sokat tesz a pusztulás megállításáért, a károk helyreállításáért"

- mondta Tóth Ádám, a Budapesti Showszínház igazgatója. A Budapesti Showszínház művészei és a Budai Szabadtéri Színház teljes odaadással és egyetértésben döntött a felajánlásról, és bíznak abban, hogy egy kicsit ők is tenni tudnak azért, hogy megállítsák azokat a borzalmakat, melyek élővilágunkat egyre jobban veszélyeztetik.

A jótékonysági gálán olyan művészek lépnek fel, mint Csonka András, Kalocsai Zsuzsa, Simon Boglárka, Szabó Noémi, Debrei Zsuzsanna, Kovács Beáta, Jenei Gábor, Bot Gábor, és Kovács Szilárd.

/Fidelio.hu/

Budai Szabadtéri Színház

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. | +36-1-781-2470 | http://showszinhaz.hu

„A csillebérci erdőben megbújó, de a legmodernebb színháztechnikával felszerelt nyári színház varázslatos, elbűvölő és kultikus környezetében szórakoztató és minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást kínál három hónapon keresztül 2019 nyarától.”

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa

Pótlólag ideírom a  Duna TV-ben sugárzott gálakoncert II. részének a műsorát:

Lehár Ferenc: Paganini - Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz!” (Fischl Mónika)

Kálmán Imre: A Bajadér – Radjami dala: „Óh, bajadérom, megöl érted a vágy!…” (Vadász Zsolt)

Dunajevszkij: Szabad szél – Pepita belépője: „Az ördög bújt belém…” (Szendy Szilvi, balettkar)

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Liza és Szu-Csong „szív-duett”-je: „Lótuszvirág! ... Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)

ifj. Johann Strauss: Éljen, a magyar! – polka  (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.  „Hazám, hazám…” (Ninh Duc Hoang Long)

Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi dala: „Vad cigánylegény vagyok”  (Vadász Zsolt, balettkar)

Cigánytáncok (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Fischl Mónika, km. két táncos - Fitos Dezső koreográfiája)

Ábrahám Pál: Viktória – „Tyúkocskám!”  (Oszvald Marika, Peller Károly, balettkar)

Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”  (Szendy Szilvi, Laki Péter)

Finálé - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Húzzad csak kivilágos virradatig!...” (Az összes közreműködő énekes, táncos)

Tegnap este láthattuk a Duna TV-ben  az operett-gála felvételének I. részét

Amire emlékszem  a koncertből az különösen két értékes operarészlet volt, nívós előadásban kaptuk.

A műsorból (az elejét nem láttam, később kapcsolódtam be a közvetítésbe):

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala (Bordás Barbara)

Johann Strauss: Egy éj Velencében – Lagúna-keringő (Vadász Zsolt)

Fényes Szabolcs: Maya – Vidám kettős: „Galambom-bo-bom” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Verdi: Traviata – Violetta nagy áriája, I. felv. (Fischl Mónika, km. Ninh Duc Hoang Long – háttérből énekhangja) (olasz nyelven)

Delibes: Lakmé - Virág-duett , I. felv.  – Lakmé és Mallika kettősét Fischl Mónika és Bordás Barbara adta elő (francia nyelven)

Volt  még: Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből a „Honvéd banda szól a Stefánián” c. vidám jelenet,  meg egy Huszka-operettdal is...

Fellépett:  Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Peller Károly, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, valamint a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíjasai: Faragó Alexandra és Dénes Viktor. 

Az I. rész zárásaként Lehár: A víg özvegy – Grisette-dalt  + Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkánt adták elő a Budapesti Operettszínház énekművészei, tánckara.

Az Operettszínház Zenekarát  Pfeiffer Gyula vezényli.

Ma 20.05 – 21.00 között láthatjuk a Duna TV-ben felvételről a II. részt

https://www.pictame.com/media/2112337465795982373_7931400153

Nem tudom, ez a fotó kisegít-e bennünket a név vagy a személy beazonosításában -  Kiss Diána vagy Kiss Diána Magdolna énekelte vajon Stázit a Margitszigeten?...

Itt a fotón látható Kiss Diána Szilvia lesz ősztől az Operettszínház  Csárdáskirálynő előadásaiban:

Privát üzenetben arról tájékoztattak, hogy Kiss Diána és Kiss Diána Magdolna nem ugyanaz a személy. Sajnos egyelőre sem az Operettszínház honlapja, sem a Google nem segített abban, hogy Kiss Diána arcát és adatait is megismerjem.
Hivatkozott hozzászólásom tartalmát mindenesetre visszavonom.

Múltidéző

Déryné Színház - Oscar Straus: Varázskeringő

Kiss Diána Magdolna Szilviát is énekelte már vidéken (talán Komáromban), és az Operettszínház honlapja is igéri felléptetését a főszerepben is.

Bordás Barbara: „Fontos az együttrezgés”

Írta: Papp Timea

Papageno.hu - 2019. augusztus 1.

A Budapesti Operettszínház művészével magánéletről és karrierről, az elmúlt évad kihívásairól és az előtte álló feladatokról, operettről és operáról is beszélgettünk a Budavári Palotakoncertek apropóján.

[...] 

"– Mit hallhat tőled az Oroszlános udvar közönsége?

– A János vitézből Iluska, A cigánybáróból Szaffi dalát, A víg özvegyből pedig a Pavilon-duettet adjuk elő Ninh Duc Huang Longgal. Dubaiban sosem énekeltünk együtt, hiszen a darabban nem vagyunk partnerek. Így a közös muzsikálás azért lesz különleges, mert ebben a duettben nem a megszokott szerepemben, Hannaként lépek színpadra, hanem a partnere, Valencienne leszek. Lesz még egy különlegesség, a Lakmé Virág-duettje, amit Fischl Mónikával fogunk előadni. Ezt nagyon várom, hiszen ritkán adatik meg, hogy Mónival együtt énekelhessünk. A legtöbbször egymást váltjuk az előadásokban. A férjemmel, Boncsér Gergellyel is lesz közös dalunk, a Szív duett, ami különösen kedves számomra, mert az esküvőnk előtti hónapokban próbáltuk A mosoly országa című előadást. Ezen a gálán ketten vagyunk szopránok Mónival, és nagyon komoly, szép és színes feladataim lesznek: a Szaffit és a Virág-duettet még nem énekeltem, az Iluskát a jövő évadra tanulom, a Pavilon-duett szintén új.

– A Lakmé, de A víg özvegy, a János vitéz, A cigánybáró is operaénekesi repertoár része lehet. Előbb-utóbb műfajváltásra is számíthatunk?

– Idén valóban több operai feladatom volt. Közreműködtem a Hatszín Teátrum Operabeavatójában. Dinyés Dániellel már korábban is dolgoztunk együtt a Müpa gyerekeknek szóló operabeavatóján, illetve A víg özvegyben, a Kékszakállban és a Mayában is. A beavatókkal párhuzamosan a Co-Opera Figaro házassága című produkciójában is megkaptam Suzanne szerepét. Jövőre Göttinger Pál rendezésében  egy szegedi Puccini bemutató vár rám olasz nyelven, a Hatszín Teátrumban pedig a Don Giovanni lesz a téma, ahhoz Zerlina és Donna Elvira szerepeit tanulom. Az Operettszínház marad továbbra is a fő irány, ahol szerencsére a jelenlegi vezetés is támogat a fejlődésben, de

szeretnék kalandozni, kipróbálni magam olyan opera- vagy egyéb más szerepekben is, amelyek esetleg rám várnak.

– Milyen kihívást jelent számodra az opera?

– Elsősorban énektechnikait. Nagyon leegyszerűsítve mondok egy példát: míg az operában arra kell törekedni, hogy a lenti és a fenti lage ugyanolyan erős legyen, minden hang egy színben szóljon, a magas hangok ne ugorjanak ki, addig az operettben viszont épp ezek számítanak dobbantónak, ezeknek kifejezetten erősnek kell lenni. Van néhány operett, ami operaházak repertoárján is szerepel, például A víg özvegy vagy a Denevér. Ebben a grand dame-ok a klasszikus képzettségű énekesekhez közelebb állnak, mert nincs tánc, kevés a szöveg, viszont operai hangképzést, formálást követelnek az énekelnivalók. A víg özvegyben Hanna belépője vagy a finálék bizonyos helyeken olyan lagékban vannak, ami egy operettprimadonnának nem minden esetben kényelmes, sokat kell rajtuk dolgozni, vagy a Denevér csárdása szintén nehéz megoldanivaló. Az energiákat ezért másképp kell beosztani a teljes darabot illetően, amihez fölényes technikai tudás szükséges. Egy operettprimadonnának ezzel szemben jóval többfélét kell énekelni, ráadásul ott a Csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő, amiben a játszani- és táncolnivaló mellett elég sok a próza is.

– Az Operettből, a színházból és a műfajból mit tudsz átvinni egy operaprodukcióba?

– Egy másféle gondolkodást, ami egy jó rendezővel és egy jó zenei vezetővel nagyon termékenyen tud működni az alkotófolyamatban, mert figyelembe veszi az egyéniségemből, a tapasztalatomból azt, ami nem sérti az opera hagyományait, hanem előreviszi. Az előadásnak, az én – Operettszínházból, operettekből átvitt új, számukra esetleg szokatlan – szemléletem akár az előnyére is válhat."

[,,,] 

"– A gálán énekled a János vitézből Iluska dalát, ami már a jövő évad bemutója. És ha már szokatlan szemléletről beszéltünk: egy koreográfus, Bozsik Yvette lesz a rendezője.

– Nagyon várom már ezt a közös munkát, és nagyon kíváncsi vagyok. Azt gondolom, egy táncosnak sokkal nehezebb dolga van, mint egy énekesnek: csak a testével, az arcával, a mozdulataival tudja kifejezni az érzelmeket.

Ha a koreográfus jól végzi a dolgát, és a színész erre vevő, a zenével, a szöveggel együtt ezerszer kifejezőbb, szívig hatolóbb tud lenni egy dal vagy egy előadás.

Azért is várom még ezt a bemutatót, mert Bodrogi Gyula játssza a Francia királyt, akivel a Háry Jánosban már dolgoztunk együtt, ami hatalmas élmény volt. Érdekes módon előadásban egyetlen beugrás kivételével még Oszvald Marikával sem játszottunk együtt, úgyhogy azt is nagyon várom, hogy vele együtt próbáljak. Mindezek mellett egy egészen furcsa helyzet is előáll: ez lesz az első olyan előadás, hogy Fischl Mónikával nem váltjuk egymást, hanem egy előadásban leszünk színpadon – sajnos, nem egyszerre, mert a Francia királylánynak és Iluskának nincs közös jelenete. Már nagyon vártam, hogy legyen egy ilyen előadás.

– Ezek szerint az a sztereotípia, hogy a primadonnák versenyeznek, fúrják egymást, csak operett-történeti könyvekben igaz.

– Móni nagyon vagány csaj, neki is van egy kislánya, mindkettőnk férje szakmabeli, tehát nagyon sok közös pontunk van. Korábban a primadonnák a színházban élték az életüket, elérhetetlen nőideálok voltak, a színházak sztárjai és rájuk vette a jegyet a közönség. Ez mára megfordult, ma többnyire a hölgyek járnak színházba és a bonvivánokra veszik a jegyet. De komolyra fordítva a szót: ha egy színház vezetősége mindenkit megbecsül a maga tehetségéhez, korához, tapasztalatához mérten, jó a kapcsolat az azonos szerepkört játszók között is. Nálunk erre odafigyelnek, és ha valaki helyén tudja kezelni a ranglétrát, és arra koncentrál, kitől, mit tanulhat, miben tud fejlődni, akkor ebből nem lehet gond, maximum előnyt kovácsolhatunk."

Ezek szerint én is tévedtem, melyért a művésznők elnézését kérem.

Nem történt volna meg a tévedésünk, ha a helyszínen osztogatott brosúrában feltüntették volna, hogy melyik előadásban ki énekel, és nem csak a két szereposztást. Így azonban azt hittük, hogy minden résztvevőt tekintve az első szereposztást látjuk.

A tényleges szereposztás a honlapon található meg.

Helyesbítenem kell: a margitszigeti Csárdáskirálynő szombati előadásán nem Bojtos Luca, hanem Kiss Diána játszotta-énekelte Stázit!

 Figyelmetlen voltam:  csak azt konstatáltam, hogy az első szereposztást látom... A jövőben fokozott figyelemmel fogom követni a nagyon tehetséges, szép hangú és rokonszenves művésznő, Kiss Diàna énekes-színészi pályafutását - aki megigézett most Stázi-alakításával!

Laki Péter  - Kaucsiánó Bóni gróf szerepében - a "motorja" volt az előadásnak... Nekem is nagyon tetszett Stáziként a fiatal, igen tehetséges Bojtos Luca, aki már tavaly Offenbach Kékszakálljában is bizonyított az Operettszínházban: Fischl Mónika és Laki Péter mellett neki is hatalmas sikere volt!  Vadász Zsolt mint bonviván, Edvinként most sem nyerte el a tetszésemet; jó kiállása van, de az erőltetett, forszírozott tenorját továbbra sem szeretem.  

Ugyanakkor: a Csárdáskirálynő operettért, mint zenés színpadi darabért, soha nem rajongtam, nem lelkesedtem, és most sem kedveltem meg Kálmán Imre korszakos művét. Még ebben az "eredeti" változatában sem.

Egyedül az az 1968-as rádiófelvétel vonzott és vonz a mai napig a darab zenéjéhez, amelyben - az 1954-es operettszínházi, átdolgozott változatot alapulvéve - Szilvia énekszólama Házy Erzsébet tündökletes szopránján csendül fel,  a többi szerepet pedig kiváló operaművészek (Korondy György, Palócz László) és operettlegendák (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, s persze a Honthy Hanna - Feleki Kamill-páros)  tolmácsolásában halljuk, az MRT Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának a közreműködésével. (A karmester: Sebestyén András, a rendező: Cserés Miklós dr.)

Évtizedekig jól megvoltam Csárdáskirálynő nélkül, úgyhogy most ennyi elég is volt belőle; ki tudja, kíváncsi leszek-e rá a későbbiekben, az újabb beállókra, vagy egy még újabb rendezésre, a Nagymező utcai teátrumban...

Örömmel olvastam! Szép nyári este volt, gondolom ott is.

Nem vagyok operettrajongó, de a tegnapi estére beütemeztem magamnak a Csárdáskirálynőt a Margitszigeten, hogy ezt a  művet egyszer élőben is lássam. 
A címszereplővel, Fischl Mónikával nagy szerencsém volt. Vérprofi, nagyszerű hangi és színészi adottságokkal. Mivel az előadás előtt kicsit utánaolvastam, tudtam róla, hogy operát is énekel, így eleve bizonyos elvárásokkal ültem be a nézőtérre, és ezeket a várakozásokat meg is haladta. A belépőjében még nem, mintha lett volna egy kis bemelegedési szakasz, ami után viszont nagyon jól énekelt. Hangi és színészi alakítás tekintetében is nagyon szerethető, méltóságteljes, jelentős figurát hozott, mindvégig magas hőfokon.
Üde színfolt volt még - hangi értelemben is - Bojtos Luca Stázija.
A szinte teltházas előadás nagy sikert aratott a színvonalas nyáresti szórakozásra vágyó nézők körében.

Huszka Jenő: Lili bárónő – Kvártélyház - Zalaegerszeg

Egy irányítottan kaotikus, abszurd és groteszk fogócska

Mno.hu - 2019. AUGUSZTUS 6. KEDD 06:55

A LILI BÁRÓNŐ KÖNNYED NYÁRESTI KIKAPCSOLÓDÁS, NAGYSZERŰ ALAKÍTÁSOKKAL

/Juhász Kristóf/

„– Abbahagytam a lovaglást. Beszéltem a lóval, és megbeszéltük, hogy többet nem ülünk egymásra. Clarisse! Én igazán nem kellek magának ló nélkül? – a felemelő szerelmi vallomás lehetne Karinthy, Rejtő vagy Monty Python is, de természetesen Galambos Frédi mondja Sasváry művésznőnek Huszka Jenő és Martos Ferenc Lili bárónőjében (átdolgozta Gádor Béla és Darvas Szilárd), ahogy az operettrajongók bizonyára rögtön ki is találták, és nem is értik, mit marháskodik megint a szerző.

Pedig bizony a zalaegerszegi Kvártélyház (az ország egyik legjobb hangulatú szabadtéri színháza, valami nagyon egyéni, kalandos ízű miliővel, amit már magából a kvártély szóból is kihall, akinek van füle rá) friss, nyári produkciója Tompagábor Kornél rendezésében abszurdtól és groteszktől sem ódzkodó, burleszkszerű helyzetekben fickándozó operett.”

Lesz beszámoló itt a várbeli Palotakoncertről? 

Tegnapi estémet a koncert idején a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőterén töltöttem: a két verista opera előadására szólt az előre megváltott jegyem.  

Felhívom minden érdeklődő szíves figyelmét, hogy a "Ma este színház" honlapján - érthető módon - az augusztus 4-i, esőnapi - Budavári Palotakoncertre jóval több jegy kapható, mint az eredeti augusztus 2-i időpontra. Gondolom, más kötött programok miatt többen visszaváltották a jegyeket. Még kezelési költséggel is lényegesen olcsóbb, mintha este a pénztárnál vennék meg a látogatók.

Tisztelt "Búbánat"! Természetesen senki sem akarok lebeszélni a vasárnapi Par/Baj részvételről. De felhívom a szíves figyelmet, hogy érdekes látvány lesz a láthatósági mellényt viselő díszletmunkások csoportja, akik a Parasztbecsületben a falusi házakat ide-oda tologatják előadás közben.

A vasárnapi esőnapon a Várbeli operettgála esti kezdése meg ütközni fog a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon előadásra kerülő Mascagni + Leoncavallo operákéval...

(Esőt már nem jeleznek akkorra...)

Az miért jó, ha ingyenes. Persze a lakosoknak jó, de a színháznak nem annyira.

A mai palotakoncert elmarad, vasárnap lesz megtartva. A kérdés mi van akkor, ha holnap is esik este...

A színházat fenntartó önkormányzat ill. polgármester pártállása és a kecskeméti színigazgató politikai és pártszimpátiája alapján nem hinném, hogy betiltás történt Pécsett. Már Kecskeméten se mutattak volna be olyant...Mostanában nem betiltják hanem inkább kitiltják technikai okokra hivatkozva lemondják persona non grata művészek vendégszereplését, beszélgetős műsorukat itt-ott vagy letiltják nem kerülnek műsorba a számaik, produkcióik a független közmédiában. Konkrét példák belinkeléséhez lusta vagyok.

Igen, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház által üzemeltetett Rózsakert Szabadtéri Színpadon is láthatjuk a Kecskeméti Katona József Színház produkcióját: az Állami Áruház című operettet 2019. augusztus 14-én, szerdán 20.30 órai kezdettel láthatja a közönség, de a nyíregyházi lakosok részére, előzetes regisztrációval, ingyenes belépést biztosítanak:

Részletek itt: http://www.moriczszinhaz.hu/2019/07/ingyenes-lesz-az-allami-aruhaz.html

 Kecskeméten a 2019/2020-as évadban továbbra is műsoron marad a darab:

Május 1-jén és 4-én az eredeti bemutató helyszínén, a Kelemen Kamaraszínházban, május 23-án és 30-án pedig a 122 éves Katona József Színház nagyszínpadán játsszák az Állami Áruházat.

De lesz még máshol is előadás? Ezt nézd meg....

Pécsen lehet nem vitték a jegyeket, vagy az ottani polgármesternek nem tetszett.

Nézzük csak:

„Negyvennégy év után megint egy előadás betiltásáról suttognak”

A Kecskeméti Katona József  Sznház 2019 februárjában bemutatott Állami Áruház című operettjének vendégjátékai:

Pécs Kodály Központ – 2019. június 12.  - Felfüggesztve

Városmajori Szabadtéri Színpad - 2019. június 18.  – teltházzal játszották

Veszprémi Petőfi Színház – 2019. június 20.  (II. Rátonyi Róbert Operettfesztiválon) – tudomásom szerint teltházzal ment az előadás.

Nem fér a fejembe, ha Pécsett betiltották(?) – volna - az operett játszását, a másik két helyen  - hat ill. nyolc nappal később – miért engedték megtartani az előadást ?  Van vagy nincs összefüggés a Pécsen történtekkel?

Most az idén a Városmajori Szabadtérin feltett Állami Áruházat akarják betiltani vagy a margitszigeti Csárdáskirálynőt, vagy mindkettőt, vagy egyiket sem? Úgy értelmeztem, hogy az Állami Áruház túlzottan kritizálta a mai rezsimet és ez nem tetszett egyeseknek.... megyünk vissza a pártállamba tényleg.

Az operettszínházat úgy néz ki nem érdekli, hogy ma estére 90% esőt jeleznek, árulják a jegyeket a ma esti palotakoncertre....16.44-kor is...ezek se tágabb látókörűek a balatonfüredi Annabál szervezőinél, hisz ott is 90% eső és vihar volt előrejelezve de azért a szabadban megterítettek.... mintha az időjárás alkalmazkodna hozzájuk, de hát mindketten tévednek.... ez egy súlyos baklövés.

Egy két hónappal ezelőtt született cikkről:

A Csárdáskirálynő Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott új, vihart – egy kanál vízben -  kavaró Vidnyánszky-rendezése után már a szemem sem rebbent, amikor elolvastam az Index.hu írását egy másik régi operett-darab politikailag motivált(?) színpadra állításáról, illetve oda se kerüléséről; hihetetlen, hogy az „írásmű” szerzője mi mindent tud/képes bezsúfolni egy recenzióba, no meg „időszerű” mondanivalókat tulajdonítani a háttérbeli hivatali döntéseknek: gördülékenyen fűzi mondatokká szavai sorát az ötvenes években hatalmas sikert aratott és most több évtized után a feledés homályából  előbányászott  „munkásoperett” kecskeméti bemutatója illetve a darab pécsi (POSZT) be nem mutatása kapcsán:

https://index.hu/kultur/2019/06/01/allami_aruhaz_kecskemet_poszt_operett_pecsi_orszagos_szinhazi_talalkozo_katona_jozsef_szinhaz/

Negyvennégy év után megint egy előadás betiltásáról suttognak

/Kovács Bálint - index.hu/

A Kecskeméti Katona József Színház előadását meghívták ugyanis a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSZT), aztán egy teljes hónappal az előadás előtt a szervezők hirtelen közölték , sajnos nem fogytak elég jól a jegyek, úgyhogy az előadást mégsem tartják meg. Ami furcsa, illetve sokaknak inkább gyanús volt: miért kellett volna már egy hónapra előre olyan jól fogyni a jegyeknek? Miért nem merült fel, hogy inkább áthelyezzék a hatalmas térből egy kisebbe az előadást? Miért állították azt egyes nézők, hogy ők korábban a jegyvásárláskor úgy látták, hogy valójában nincs már olyan sok eladó jegy?

BIZTOS NINCS EZ ÖSSZEFÜGGÉSBEN AZZAL, HOGY AZ ELŐADÁSBAN MUTATJÁK ORBÁN VIKTOR ARCÁT IS?

Hiába, az ember gyanakvóvá válik, ha ugyanarról a városról van szó, ahol korábban még csak nem is titkoltan politikai cenzúra miatt tiltottak le egy előadást, amelyben szerepelt Alföldi Róbert. A POSZT mindenesetre hamar közölte, természetesen szó sincs politikai okokról, és egy olyan teljesen abszurd intézkedést hoztak, hogy ha hatszázan megosztják az erről szóló bejegyzést, és hatszázan emailt írnak arról, hogy szeretnének jegyet venni a pécsi Állami Áruházra, akkor újra megnyitják a jegyértékesítést – de ez persze nem történt meg. Szerintük így bebizonyosodott, hogy csakis üzleti döntésekről van szó, a gyanakvók szerint meg így könnyen a közönségre lehetett fogni a betiltást. Hogy melyik oldalnak van igaza, az sosem fog kiderülni, az állítások mindkét oldalon ellenőrizhetetlenek. Hitkérdés."

[...] 

Na a mai palotakoncert úgy nézem eső miatt törölve lesz, a köpönyeg szerint innentől reggel 7-ig esik.... kérdés mikor van az esőnap...

Milyen életszínvonal emelkedésről beszélsz... a fizetések maradnak és a nyugdíjak ugyanott, az árak viszont nőnek egyre jobban.... 8400 Ft az nagyon sok egy hátsó szélső jegyért, ezért nem fogy. Példa erre, 1.8% nyugdíj emelésre és 0% béremelésre (az enyém ennyi volt...) jön 4.5% infláció.

Tisztelt „Búbánat”! Köszönöm a 4011.számú hozzászólásában közzétett értékes gondolatait, amelyekkel nem lehet nem egyetérteni. Egyik mondatát idézem:

„Azzal nincs semmi bajom, ha a médiában hírverést, előzetes "reklámot" kap valami - ha korrektül, akár kissé elfogultan, de felhívja a figyelmet valami értékesre, érdeklődésre számot tartó eseményre - mégha vehemensnek, olykor túlzottnak tűnne”

Sajnos a Budavári Palotakoncert esetében – amiből párbeszédünk kiindult – ez az előzetes reklám nem igazán bizonyult teljesen hatékonynak. A „Ma este színház” honlap a mai előadásra féláron (+kezelési költség) kínálja a jegyeket, hasonlóan az előző évi gyakorlathoz.

A teljesség érdekében meg kell említeni, hogy a mostani előadások jegyár struktúrája már tükrözi a jelen gazdasági növekedés és ezzel összefüggésben az életszínvonal emelkedés hatását. A legolcsóbb teljes áru jegy 8.400 Ft!!!

Még egy zárójel: A nagyon sok fórumon előre és utólag egekbe emelt, magyar operettet megújító, szigeti Csárdáskirálynő következő 2 előadására is még mindig kapható kb. 200-200 jegy!

Szia, én akkor pont Füreden nyaraltam pár napot. A két operagálán kint voltam, aztán odamentünk az Anna bálra is, messziről láttam Kálmán Imre lányát beszélni, 9-kor átmentünk egy borozóba, de ott már lehetett látni, hogy szakad az eső, tehát onnan elmentünk...

Mi lett a teritékkel, összetörtek a tányérok? Nem értem miért tették annyira ki az asztalokat, és amikor látták, hogy esni fog rögtön be kellett volna vinni a teritéket. Az ételek is kint voltak, állítólag nem vitték be azokat az eső előtt. Abból maradt valami?

Mindenesetre az egész egy felelőtlen szervezés volt. A kivetítőn és a Duna tévén nem volt közvetítés. Az se tudom, hogy megtartották e az operettgálát végül, de szerintem ha volt is, csak a báli közönség láthatta. Elvileg 22.30-tól lehetett volna nézni a kivetítőn a Gyógy téren felállított fehér székeken, de nyilván az esőben nem ült le senki azokra, másrészt nem is volt vetítés úgy tudom.

A bevonulást azt láttam, szép volt, mindenki korabeli ruhában volt.

Mai napon végre egy összefoglaló ismertetés jelent meg a Csárdáskirálynő régi/új verziójának margitszigeti előadásáról:

https://www.origo.hu/kultura/20190730-a-nagy-sikeru-uj-csardaskiralyno-rendezes-augusztusban-a-margitszigeten.html?utm_source=hirkereso

A rendkívül alaposan, nagy tárgyismerettel íródott cikk utolsó mondatából idézek:

„augusztus második hétvégéjén még lehetőség van megnézni egyedi körülmények között a Margitszigeten”.

A mai jegytérképek szerint, mind a két napra 150-200 jegy még kapható. Sajnos csak a hátsó sorokban vannak szabad jegyek, így a „mesevilágot teremtő díszletet” a „monarchiás idők eleganciáját megidéző jelmezeket” valamint a „szuggesztív színpadi világot” onnan nem lehet teljes egészében élvezni.

De bepótolható, hiszen szeptembertől, mint egyetlen operettet, a Budapesti Operettszínház is játékrendjébe illeszti.

KVÍZ: Mennyire ismeri az operett világát?

Fidelio - 2019.07.27. 10:45

Szerénytelenül bevallom. „első nekifutásra” a feltett  összes kérdésre helyes választ adtam.(Egyébként nagyon könnyű kérdések voltak.)

Káel Csaba: Komolyan veszem az operettet

/Balatonfüred.hu - 2019. július 22./

"– Operett műsort rendez a bálra. Még vendégként döntötte el, hogy ez a műfaj lehet alkalmas a báli hangulat felpezsdítésére?

– Az Anna-bál helyszínének nagy erénye a díszes bálterem, ugyanakkor ez be is határolja a lehetőségeket: ekkor jött az ötlet, hogy nyissunk a park felé, hiszen varázslatos hangulata van. Zoób Kati divattervezővel sokat gondolkodtunk azon, milyen izgalmas lenne kilépni a bálteremből, kiszabadulni a parkba, és ott valamilyen egyedi produkcióval tovább színesíteni az eseményt. Gondolkodtunk, mi lehetne ez – természetesen figyelembe véve, hogy ez egy könnyed, szórakozást ígérő esemény, nem lehet túlságosan megterhelni -, így merült fel az operett műfaja. Ez a műfaj arra termett, hogy szórakoztasson. Tavaly szeptemberben rendeztem a moszkvai Bolsoj színházban egy Kálmán Imre estet, amely a legendás operaház évadnyitó előadása volt, úgy, hogy ott még soha nem játszottak operettet. Akkora sikere volt az előadásnak, hogy azt gondoltam, talán ezen a nyári estén, a balatonfüredi bálon is lenyűgöző hangulatot teremthet egy-egy operettdallam.

– Korábban azt mondta, hogy az operett csak akkor érdekli, ha operai eszközökkel van tele. Ez lesz majd az Anna-bálon is?

– Kálmán Imre legkiválóbb operettjeiből hangzanak majd el dalok, főleg a Csárdáskirálynőből, kiváló operaénekesek tolmácsolásában. Csak Magyarországon van ilyen kiváltság, hogy szinte kizárólag az Operettszínház játszik operettet. A világban ez másképp van, a New York-i Metropolitantől a bécsi operaházig, sok helyen adnak elő nagyoperetteket, komolyan veszik a műfajt, kiváló énekeseket hallani nagyzenekarok kíséretében. Én is komolyan veszem a műfajt: olyan lesz az előadás, mintha opera lenne, csak a vígabbik oldala. Az operettnek sajnos nincs itthon akkora terepe, mint például Ausztriában, ez a műfaj ugyan Bécsben virágzott, ám számtalan magyar zeneszerzőre lehetünk büszkék. Kálmán Imrének például Bartók Béla volt az osztálytársa, ugyanaz volt a mesterük. Tulajdonképpen nem is fogjuk fel itthon, mekkora világsztár volt Kálmán Imre és mennyi mindent köszönhetünk neki. Rengeteg melódiáját ismerjük, közkinccsé váltak, beépültek a magyar nyelvbe és gondolkodásba.

– Itt lesz a bálon a zeneszerző lánya Kálmán Yvonne.

– Igen, ez megkoronázhatja az előadást. Yvonne soha nem járt még az Anna-bálon, nagy nemzetközi tiszteletnek örvend, van rá esély, hogy külföldön is elmeséli majd, milyen az Anna-bál."

"Szeretek új dolgokat kipróbálni, hiszem, hogy mindig kell újítani valamit. Ám az operettet nem tartom ennyire új iránynak a pályámon, a kreatív, rendezői folyamat az opera és operett műfaj esetében is hasonló: véleményem szerint az opera vidámabb verziója, persze csak akkor, ha magas színvonalon állítják színpadra. Rettenetesen szellemes dolgokat, izgalmas megoldásokat lehet találni az operettekben. Rendeztem Offenbachot (Megjegyzés: Orfeusz az alvilágban - Müpa, 2015), legutóbb Sanghajban pedig Lehár Ferenc egyik leghíresebb művét, A mosoly országát (Megjegyzés: itthoni bemutató a Müpában volt, 2019. február 1.). Kilencven éve írta Lehár, Kínában most mutatták be először, holott a kínaiakról szól. Olyan ereje volt a bemutatónak Sanghajban, hogy a főkonzul úr megjegyezte, még nem látott pityergő kínaiakat színházban. Az előadás megmutatta, lehet ezzel a műfajjal is katartikus élményt adni."

Anna-bál esőben…

https://balatonfured.hu/2019/07/28/anna-bal-esoben-purgel-reka-a-bal-szepe/

Több mint 700 vendég volt a bálon, amelyre vacsora közben lesújtott a vihar, a Gyógy téri terítést illetve az utcabált elmosta az eső. A báli hangulatot azonban nem rontotta el az időjárás, a tánc és a program a bálteremben folytatódott.

A bál díszvendége a híres zeneszerző, Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne volt, aki Mexikóból érkezett a bálra. Mint mondta, a Balaton nagyon közel áll a szívéhez, hiszen itt született édesapja, aki imádta a pesti és a balatoni lányokat is. Meghatódva nézte végig az édesapja szerzeményeit megszólaltató, Káel Csaba rendezte operett gálaműsort.

Tegnap éjjel 22.30 - 23.30 között meghirdetett műsor tervezett programja volt:

"A lányok, a lányok, a lányok angyalok..."

Operettgála Kálmán Imre műveiből

Közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, balettművészei és a Mendelsshon Kamarazenekar

Kriszta Kinga, Horváth István, Haja Zsolt, Erdős Attila

közreműködik a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar
művészeti vezető: Kováts Péter
vezényel: Ménesi Gergely

Az ördöglovas - nyitány
A csárdáskirálynő: Táncolnék a boldogságtól - Horváth István, Kriszta Kinga
A csárdáskirálynő: A lányok, a lányok... - Haja Zsolt, Erdős Attila
A csárdáskirálynő: Sylvia belépője - Kriszta Kinga
Marica grófnő: Hej, cigány... - Horváth István
A csárdáskirálynő: Jajj, cica - Erdős Attila
A csárdáskirálynő: Hajmási Péter, Hajmási Pál... - Haja Zsolt, Erdős Attila
Marica grófnő: Szép város Kolozsvár - Kriszta Kinga, Haja Zsolt, Horváth István, Erdős Attila

A műsort színpadra állítja: Káel Csaba

A Müpa vezérigazgatója azt mondta,

„Balatonfüredhez és magához az Anna-bálhoz is rengeteg szép élmény fűz, többek között a bál első, világszerte nézhető televíziós közvetítését is én rendeztem. Fantasztikus ez a közel 200 éves hagyomány, és visszajáró vendégként büszkén és őszintén mondhatom,Európában is egyedülálló az esemény magával ragadó hangulata.Épp ezért gondolom fontosnak, hogy időről időre megújuljon az eseménysorozat: ennek szellemében született meg a rendhagyó operettest ötlete is. Kálmán Imre legismertebb műveiből – mindenek előtt a Csárdáskirálynő-ből – csendülnek fel majd dalok. A Mendelssohn Kamarazenekar mellett nagyszerű operaénekesek, kiváló táncművészek közreműködnek a produkcióban, és maga a helyszín is különleges. Zoób Kati divattervezővel közösen gondolkodva fogalmazódott meg a gondolat, hogy érdemes lenne kilépni a bálterem falai közül és zenével tölteni meg a varázslatos kertet, a parkot is. Kálmán Imre zenei zsenialitása, életműve nagy inspiráció számunkra: operettjeiből rengeteg zenei motívum és melódia már-már önálló életet él, rengetegen dúdolják itthon és az országhatárainkon túl, kincset érő zenei hagyomány ez.”