Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


3996 IVA 2019-07-20 03:22:16 [Válasz erre: 3990 joska141 2019-07-18 11:03:56]

Mégis, mi lehetett az a nagy szó, amivel „nagyot szólt” Mohácsi János, a szuverén egyéniség Csárdáskirálynője? Mit értsünk „nagy dobás” alatt? Hogy egy hol vidám, boldog, hol mélabúsan andalító zenéjével szórakoztató polgári komédiába beleerőszakolták a mű keletkezésének boldogtalan történelmi korát? Hát melyik mű keletkezésekor volt a történelem boldog? Olyan ez, mintha egy briliáns Oscar Wilde-vígjátékban a szerző által kifigurázott társadalmi osztály mellett megjelenne a korabeli dokkmunkások nyomora is, vagy éppen a readingi fegyház légköre.
A csárdáskirálynő kaposvári előadását én a televíziónak köszönhetően láttam. „Régimódi”, klasszikus színházi közvetítés volt, helyszíni, egyenes, „élő”, a szünetekben interjúkkal. A Szilviát alakító Sáfár Mónikát is felkeresték az öltözőben, miközben telefonvonalon kapcsolták Németh Marikát, aki otthon nézte a közvetítést. Ugyanúgy nem lelkesedett a verzióért, ahogy én sem. Ha nem két felvonás között zavarják egy címszerep abszolválása közben, tapintatlannak tartottam volna Sáfár Mónika, elődjéhez szóló kérdését, miszerint az ő cipőjéből is ittak-e pezsgőt a hódolói. Hiszen tudni való: akinek a karrierje az ötvenes években indult, nem tartozhatott ahhoz a primadonnanemzedékhez, akinek a kocsija elől kifogták a lovakat, és pezsgőt ittak a cipőjéből.
Sáfár Mónika jól énekelt, de kemény, darabos sanzonettet alakított. Számomra azonban Kulka János miatt bizonyult nehezen elviselhetőnek az előadás. A már akkor is kiváló, később, más műfajokban sokszor éneklő színész énekhangja kínosan elégtelen volt a bonvivánszólamhoz, ezért a daliás megjelenés, jó kiállás sem tudott kárpótolni. „Nagy dobás”-ként Khell Zsolt mesteri, mutatós és szellemes díszletre emlékszem, ilyent azóta is ritkán látni.
A magyar és a nemzetközi politikai élet sztárjai, vagy akár a Vidnyánszky-féle Csárdáskirálynő fogadtatásának eddigi sajtócelebjei is példázzák, hogy véleményeket, sőt tömegeket megosztani nem művészet. Természetesen a „Kaposvár-hívők” lihegtek Mohácsi előadásától, akár látatlanul is állítják, hogy nagyot szólt. A darab és az operettműfaj rajongói meg természetesen elutasították. Történelmet tanulni és oktalan háborúzást elítélni mégsem operettszínházba megy az ember. De a rendező azóta is nagyokat dob. A Nemzeti Színházban a Sárga liliom ürügyén körömcipőre vetkőztette Schell Juditot, az Erkel Színházban pedig „korát megelőzve” (úgy értem, a Porgy és Bess 2018-as Almási-Tóth-féle rendezésének korát megelőzve) már 2015-ben fehér bőrüket a vásárra vivő etiópokkal rendezte meg az Aidát. Szólt is akkorát, hogy akármelyik ismerősöm megnézte, azóta sem akarja látni az Erkel Színház előadásait.
Ennek a szuverén egyéniségnek is szerepe van abban, hogy rosszul megy a bolt.


3995 Búbánat 2019-07-19 20:50:20

Kedves E.D.!  "A hír szent, a vélemény (még) szabad", a többi nem lényeges. A vegyesköretben pedig ki-ki megtalálhatja a kedvére való összetevőt.


3994 Edmond Dantes 2019-07-19 09:34:01

Csicska, vérhülye, ostoba - egy balliberális kulturális újságírónő átkozódásai címmel újabb gyöngyszem, az elfogulatlan, tárgyilagos origo.hu-n, amelyből egyebek közt kiderül, hogy a legnagyobb, sőt: európai hírű magyar színházrendező, az óriási sikerrel bemutatott Csárdáskirálynőt színpadra állító Vidnyánszky Attila, akinek nem fogják visszavonni Mejerhold-díját, hogy Kiss-B.Atilla operettszínházi főigazgató korábbi világsikerei sem törlődnek és még a Budapesti Operettszínháznak sem lesz kevesebb nézője, hogy az új operettszínházi balettigazgató, Apáti Bence az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar balettművésze, egyben  az egyik legjobb magyar publicista: ő, Apáti Bence az, akit a perifériára szorult, a kaposvári egyetemről -Vidnyánszky Attila által- elzavart oktató, feltehetően komolyabb személyiségzavarral küzdő Csáki Judit színikritikus példátlanul ocsmány hangnemben szid. A cikk előzménye origo.hu által szimplán "internetes, balliberális színházi blognak" titulált Revizoron megjelent, 3987-ben már itt is belinkelt, László Ferenc által jegyzett recenzió. A "természetesen" név nélkül megjelent friss origo.hu-írás itt olvasható.

PS Kedves Búbánat! csak most, utólagos szerkesztés közben vettem észre, hogy ezt a cikket te már tegnap késő este belinkelted...én csak ma reggel olvastam ott. Engedelmeddel -és a szerkesztők engedelmével-  bent hagynám a fenti, csupán idézeteket tartalmazó bejegyzésemet, ha másért nem, hát a névtelen origo.hu-írásban felhalmozott (kinek mi jár) magasztaló illetve becsmérlő jelzők, stigmák kiemelése okán-céljából. Köszönöm, ED


3993 Búbánat 2019-07-19 00:26:39

Az Operettszínház honlapjáról:

Debütált az új Csárdáskirálynő a Margitszigeten!

Képgaléria


3992 Búbánat 2019-07-19 00:10:29

 

/librarius.hu/

"Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynőjét a nosztalgia hatja át – Az Élet és Irodalom 2019/29. számából

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk."

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynőjéről írt kritikát.

„A mű megszületése óta eltelt több mint száz évben Békeffi Istvánon és Kellér Dezsőn, illetve Mohácsi Jánoson (és 1993-as kaposvári rendezésének két dramaturgján, akiknek nevét tüntetőleg említsük itt meg: Julián Ria és Eörsi István) innen és túl többen több menetben, többféle megfontolással dolgoztak azon, hogy ez a letűnt idők mára avíttá vált társadalmi értékrendjét megjelenítő mese, ha nem is aktuálisabb, de legalább mélyebb legyen, kicsit többről szóljon, mint szerelem és rang konfliktusáról, idejétmúlt kifejezéssel a mésalliance-ról. Mert hát egy operett (is) akkor igazán jó, ha él és lüktet, ha valahogyan rá tud kapcsolódni a mára. Ezzel szemben Vidnyánszky Attila rendezését valóban inkább a nosztalgia hatja át – ahogy a herceg lemondóan legyint a Monarchia kávézó neve olvastán –, eleganciával, ugyanakkor nem minden ellentmondástól mentesen.”

"Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban."


3991 Búbánat 2019-07-18 23:09:10

Egy Csárdáskirálynő-kritika kapcsán: Csáki Judit kontra Apáti Bence 

ORIGO2019.07.17. 17:22

Közismert: a magyar balliberális kulturális újságírók egy része 7 év után sem tudta feldolgozni, hogy Alföldi Róbert szerződése lejárt a Nemzeti Színházban, és a következő ciklusra a legnagyobb magyar színházrendezőt, Vidnyánszky Attilát választották meg. A legkevésbé egy feltehetően komolyabb személyiségzavarral küzdő kritikusnő tudta feldolgozni a váltást – annyiban érthető, hogy korábban reklámkönyvet is írt Alföldiről. Mivel Vidnyánszky rendezte az új Budapesti Operettszínház első bemutatóját, ezért internetes színházi blogján irgalmatlanul szidni kezdték az előadást – az egyelőre csak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon látható Csárdáskirálynő-t. Ehhez persze joga van. Mint ahogy ahhoz is, bár elfogadhatónak bajosan nevezhető: ocsmány stílusban szidni kezdte Apáti Bence nyilvános Facebook-oldalán – Apáti Bencét, a Budapesti Operettszínház új balettigazgatóját.

De nézzük részletesen, mi történt


3990 joska141 2019-07-18 11:03:56 [Válasz erre: 3989 Edmond Dantes 2019-07-18 10:38:57]

Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm kiegészítését. Freudi elszólás volt részemről, azt hittem, hogy a Teátrumi Társaság mellett már a Színházi Társaság is hozzá tartozik.

Láttam Mohácsi János kaposvári és később felújított székesfehérvári rendezését. Hasonlóan Molnár Ferenc Játék a kastélyban (ott félelmetes volt Almády szerepének kiemelése) rendezéséhez, Mohácsi János teljesen átértelmezte a darabokat, hosszú szövegeket szúrt bele, máshova, más szereplőkre helyezte a hangsúlyokat. Lehet és kell is vitatkozni vele, de egy szuverén egyéniség határozott, következetesen végigvitt elképzelését láthattuk a rendezésekben.

A Csárdáskirálynő az ő értelmezésében zene nélkül önálló drámaként is megállta volna a helyét. Azonosan a Békeffy-Kellér féle átdolgozással, az Ő rendezésében sem volt már a harmadik felvonásban szinte semmi zene.

Vidnyánszky rendezése abban különbözik, hogy teljes egészében meghagyta az eredeti darabot, itt-ott beszúrt valami aktuális politikai mondatot. Ez az, amit – ahogy írtam – a darab egyszerűen levet magáról, ilyennek ilyen módon ebben a darabban nincs helye.

Elmélyültebb felkészüléssel, segítőbb munkatársakkal, egyértelműbb koncepcióval biztos, hogy más előadás született volna.


3989 Edmond Dantes 2019-07-18 10:38:57 [Válasz erre: 3988 joska141 2019-07-17 19:12:04]

Kedves joska141! Vidnyánszky Attila valóban a magyar színházi élet megkerülhetetlen személyisége...a szó több értelmében is. Apró kiigazítással tartozom: ő nem a Magyar Színházi Társaság elnöke -azt Keszég László vezeti-, hanem pontosan a Magyar Színházi Társaság ellenében, erős kultúrpolitikai-kormányzati hátszéllel gründolt Magyar Teátrumi Társaság elnöke. Vö. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vs Magyar Művészeti Akadémia, Színház- és Filmművészeti Egyetem vs Kaposvári Egyetem Művészeti Kar és mások. A POSZT ellenében még nem gründolt(ak) másik színházi találkozót, a POSZT ellehetetlenítése azonban a jelek szerint gőzerővel folyik, mint a belinkelt cikk írja: "..Pécs mellett már egészében Vidnyánszky Attiláéké a fesztivál". A Csárdáskirálynővel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy nem Vidnyánszky Attila az első, aki a darabot politikai vagy még inkább  történelmi kontextusba helyezi. (Hogy milyen színvonalon, az más kérdés.) Bizonyára ön is ismeri Mohácsi János 1993-as kaposvári produkcióját vagy legalábbis hallott már róla. Én nem/sem láttam, de tudom, hogy az az előadás a maga idején óriásit szólt,  ikonikus volt és ikonikus marad, még ha ún. "megosztó" produkció volt is és nem váltott ki mindenki részéről osztatlan lelkesedést. Bővebben erről pl. itt. Nem tehetünk azonban egyenlőségjelet nemcsak a két rendezés közé, de azért sem, mert teljesen más környezetben jöttek létre. A kaposvári társulat nagy korszaka tartott még akkor -a nagy korszak azóta sajnos semmivé foszlott, de ez már egy másik történet- és a fiatal Mohácsi János egy vegyes profilú vidéki színházban dobott nagyot darabértelmezésével. 2019 Magyarországán, Margitszigetén és Budapesti Operettszínházában azonban nem erről van szó. A maguk műfajában egyeduralkodó és kiemelt státuszú MÁO, Nemzeti Színház és Budapesti Operettszínház élén tetszik-nem tetszik, olyan politikai kinevezettek állnak, akiknek alkalmassága részben megkérdőjeleződött, netán egyiknél-másiknál már be is bizonyosodott. Lehet ez utóbbi megjegyzésemet "politizálásnak" minősíteni, erre csak egy másik Attila, József Attila szavaival válaszolok: Nem én kiáltok, a föld dübörög.


3988 joska141 2019-07-17 19:12:04 [Válasz erre: 3987 Edmond Dantes 2019-07-17 15:26:27]

Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet erre a nagyon tárgyilagos, korrekt, a létrehozók felé maximális tiszteletet tanúsító beszámolóra a Csárdáskirálynő premierjéről.

Tulajdonképpen konkrét példákkal illusztrálva László Ferenc csak azt írta le, amit itt a fórumon – ritka összhangban – mindenki állít: az előadás totális kudarc volt, még az „óriási siker” ellenére is.

Amit hiányolok a beszámolóból, azok az okok, hogyan „sikerült” ezt az „óriási sikert” előidézni.

Ebben a vonatkozásban megkerülhetetlen Kiss B. Attila és Vidnyánszky Attila együttese.

Abszolút külső szemlélőként már eleve furcsa volt, hogy az Operettszínház újonnan kinevezett igazgatója első premierjének rendezőjenként nem egy anyaszínházbeli személyt választott. Óhatatlan, hogy ennek valamilyen üzenetértéke volt a már meglevő társulati tagokra, a színház teljes állományára vonatkozóan. Ennek már csak folyománya volt, hogy az új balettigazgató is kívülről választott koreográfust a darabhoz.

A rendező személye pedig további problémákat vet fel.

Vidnyánszky Attila a magyar színházi élet megkerülhetetlen személyisége.

A Nemzeti Színház honlapja a mai napon 25 azaz Huszonöt jelenleg is futó rendezését sorolja fel. A társadalmi tisztségei – Magyar Színházi Társaság, Magyar Művészeti Akadémia, Miniszter Tanácsadó Testülete – semmiképpen csak üres, tartalom nélküli funkciók, hanem egész embert igénylő tevékenységek. Vidnyánszky Attila emellett ebben az évben nagyon sikeresen megszervezte a MITEM színházi találkozót, részt vett a pécsi POSZT fesztiválon, június végén egy régi beregszászi rendezése, régi színészeivel Olaszországban került előadásra és így tovább és így tovább.

Ilyen körülmények között egy teljesen új műfajú darab rendezéshez partnerek kellenek, olyanok, akiknek ez a számára új műfaj a vérükben van. Azt hiszem ez az, ami az egészből hiányzott. Nem voltak, nem lehettek ilyen vagy olyan okból, körülötte „igazi” operett szereplők, munkatársak.

Az Operettszínház új vezetése programként hirdette meg, hogy a magyar történelem sorsfordulóit hangsúlyosabban jeleníti meg a színházban. Lehet ezen vitatkozni, de biztos vannak mellette szóló érvek.

Azonban a Csárdáskirálynő – bármennyire is 1915-ben került bemutatásra – nem ilyen. Egész egyszerűen a szerelemről szól, humorral, melódiákkal, jó szerepekkel. A ma divatos tragikus beleérzések, kibővítések alkatilag közel állhatnak Vidnyánszky Attilához, de ezeket a darab egyszerűen kivetette magából.

Jobb lett volna, ha a Mosoly országát rendezte volna meg, az eleve kínálja a drámaiságot mind cselekményében, mind zenéjében, semmit sem kellett volna modernizálni rajta.

Ezen felsorolt tényezők „eredményeként” pedig kaptunk, amit kaptunk.


3987 Edmond Dantes 2019-07-17 15:26:27

Az első valódi kritika a margitszigeti produkcióról: "CS.R.ÁSK....YNŐ" címmel a Revizor portálról itt. Mottó lehetne az utolsó mondatban: "...a most látott kivitelezés egyelőre még vitaalap gyanánt sem szolgálhat." (Kiemelés tőlem-ED)


3986 zenebaratmonika 2019-07-17 13:35:54 [Válasz erre: 3985 Edmond Dantes 2019-07-17 11:35:24]

Én nem szeretem a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, kb. 3 éve vettem 2 jegyet egy filmslágerek gálára, többek között Radics Gigi és Szabó Ádám is énekelt James Bond meg egyéb külföldi filmdalokat, a maeste színházon vettem, viszonylag elől és oldalt. Na onnan távcső nélkül semmit  és senkit se lehetett látni, még jó hogy vittem magammal, így megnéztem az arcokat. Ez még egy ilyen koncerten ok, de egy színházi előadás számomra itt élvezhetetlen, ráadásul a hang is elmegy az éterbe a szabadtéren. Ráadásul a wc meg egyéb szolgáltatások, büfé igen csak pocsékok voltak, az egész szünet ráment a sorban állással. Ja a belső épület minősíthetetlenül lerobbant volt, szerintem 30 éve ott nem újítottak.

Szóval inkább a Városmajori, bár a wc ott is gond, de legalább lehet látni valamit hátul is.


3985 Edmond Dantes 2019-07-17 11:35:24 [Válasz erre: 3982 zenebaratmonika 2019-07-17 10:13:35]

Volt...de nem biztos, hogy mindig lesz is telt ház lásd ugyanitt 3970-3972...


3984 zenebaratmonika 2019-07-17 10:31:23

https://www.youtube.com/watch?v=yXY-9uT9Pyk&t=8424s

Ábrahám Pál: 3 1 a szerelem javára c. operettje teljes egészében az alábbi linken német nyelven a Komische Oper Berlinből megtekinthető, alul angol, német, francia és török felirat kérhető hozzá (dalok és dialógusok is fordítva vannak), lehet automatikus fordításnál magyar feliratot is kérni, bár ekkor csak a dalokat fordítja és a dialógust nem.


3983 zenebaratmonika 2019-07-17 10:25:34

https://www.youtube.com/watch?v=FQTgDzl79Xc

Íme egy meglehetősen modern Csárdáskirálynő 2018-ból Bécsből, ráadásul teljes előadásos videón.


3982 zenebaratmonika 2019-07-17 10:13:35 [Válasz erre: 3981 Edmond Dantes 2019-07-17 09:29:48]

Persze, hisz majdem teltház volt...


3981 Edmond Dantes 2019-07-17 09:29:48 [Válasz erre: 3980 zenebaratmonika 2019-07-17 08:54:23]

Kálmán Imre lánya mindig elégedett lesz, ahogyan Kálmán Imre özvegye is mindig elégedett volt. Ha befolyik a tantieme, hogyne lenne elégedett.


3980 zenebaratmonika 2019-07-17 08:54:23

Nem gondoljátok, hogy kissé giccses ez a margitszigeti Csárdáskirálynő díszlet? Nem láttam az előadást, de nagyon sziruposnak tünik nekem.... Látom Kálmán Imre lánya is a vendégek között volt, az arcáról azt olvastam le, hogy ő elégedett volt.

Igaz ő mindennel elégedett, pár éve Németországban egy transzfesztita férfi alakította Sylviát és az is tetszett neki. Persze ettől még lehet jó az előadás...


3979 joska141 2019-07-15 19:49:57

Végre, megfelelő időben jelent meg, a két előadás élménye kapcsán az Origo idézett cikke, az új bemutatóról, ami most már nem Kálmán Imre, hanem Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynője.

https://www.origo.hu/kultura/20190715-hatalmas-sikerrel-mutatkozott-be-vidnyanszky-attila-csardaskiralyno-rendezese.html?utm_source=hirkereso

Origo2019.07.15. 18:33

A főcím csak a tényt rögzíti:

„Hatalmas sikerrel mutatkozott be Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynője”

A cikkben már nem is az operett rendezője nyilatkozik, hanem:

A Nemzeti Színház vezérigazgatója azt is mondta: „megpróbáljuk a lelkét megfogni ennek a világnak és arról is beszélni, hogy hogyan tűnik el”

„A monarchia hangulatára asszociálunk sok humorral, játékkal, szenvedéllyel, elegánsan és fájó szívvel az eltűnt világ kapcsán”

Azt gondolom, hogy ezeket a kézzel fogható dolgokat nem is szükséges kommentálni.


3978 Edmond Dantes 2019-07-15 15:29:06 [Válasz erre: 3976 IVA 2019-07-15 03:40:15]

Ebből a cikkből ill.az egyik képillusztrációból vettem át a neveket. Itt jegyzem meg, hogy láttam már Csárdáskirálynőt a Margitszigeten, de a nagy nevek ellenére elég rossz emlékeim maradtak arról a produkcióról. Törőcsik Marira és Kálmán Györgyre emlékezve, az ő nevüket beütve találtam rá pl. itt. Már a kritika címe beszédes: "Hová tűntek a primadonnák?"


3977 Búbánat 2019-07-15 14:47:18 [Válasz erre: 3975 IVA 2019-07-15 03:17:58]

 "A darabváltozat még most is jó – erről mindenki meggyőződhet felvételekről, elsősorban a CD-n is megjelent hangfelvételről, amelyen még tetten érhető Honthy és Feleki Kamill alakítása"

Ezt a CD-t melegen tudom ajánlani: 

  • Kálmán Imre – Gábor Andor – Romhányi József: Csárdáskirálynő - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Rátonyi Róbert, Palócz László, Feleki Kamill, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Karmester: Brófy Tamás.  Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.  A teljes stúdiófelvételt a Magyar Rádió Dalszínháza 1968. június 1-jén, a Kossuth Rádióban mutatta be (19.20 – 22.00). 

A CD ennek a rádiófelvételnek (ami teljes egészében LP-n megjelent) a keresztmetszete.

De van DVD-n megjelent archív színházi felvétel is: 50 éves jubileumi kiadás . 2013

Honthy Hanna, Csákányi László, Feleki Kamill. Rátonyi Róbert...

50 éves jubileumi kiadás

DVD
MTV kiadó, 2013


3976 IVA 2019-07-15 03:40:15 [Válasz erre: 3973 Edmond Dantes 2019-07-14 16:03:04]

Az ős-Stázi 1954-ben a később emigráló Gyenes Magda” – ide hadd szúrjam be: 13 évvel később. Örömömre 1962-ben láttam, Az üvegcipő Petőfi színházi előadásában, Adél szerepében, amelyet a sajnos már beteg Sennyei Verától vett át.


3975 IVA 2019-07-15 03:17:58 [Válasz erre: 3971 Klára 2019-07-14 14:57:05]

Noha A csárdáskirálynőt én is a Békeffi István és Kellér Dezső által átírt, 1954-ben bemutatott változatban, Szinetár Miklós rendezésében ismertem meg, és úgy gondolom, az egy jó szerepnevekkel ellátott, szellemes vígjátékot eredményezett, nem tartom találó jelzőnek az örökérvényűt. Ismerjük az átírást motiváló fő tényezőket: a történetet és látásmódját a polgári kultúrától elforduló szocialista ítélet- és ízlésvilághoz kellett illeszteni, valamint primadonnához méltó főszerepet akarták kreálni benne Honthy Hanna számára. Ez a helyzet 65 évvel később már nem érvényes. A darabváltozat még most is jó – erről mindenki meggyőződhet felvételekről, elsősorban a CD-n is megjelent hangfelvételről, amelyen még tetten érhető Honthy és Feleki Kamill alakítása –, de tapasztalatom szerint Honthy óta a legkiválóbbak sem tudták teljességében megjeleníteni Cecília szeretni való undokságát.
A csárdáskirálynőt és az előadást, amelyet hajlamosak vagyunk azonosítani a darabbal, az 1957-es televíziós közvetítésben láttam először, ismerős, „jómódú” falunk béli házaspárnál, mert nekünk még nem tévénk. Akkor lettem Honthy Hanna máig hűséges rajongója. Azon az estén a szépen éneklő Bán Klári alakította Sylviát. Emlékszem még Feleki Kamill Miskájára, és természetesen Rátonyi Róbert Bónijára, aki a balettszínpadról már ismerős tütüben kánkán-szerű koreográfiát táncoló görlökkel ropta-énekelte a Jaj, cicát.


3974 joska141 2019-07-14 17:17:25 [Válasz erre: 3972 Edmond Dantes 2019-07-14 15:00:52]

Önnek tökéletesen igaza van. A jegytérkép, a HVG cikkek mind "fake news". Az "elfogulatlan online medium" az igazi hírforrás. Ott már a bemutató előtt(!!!) 3 azaz Három órával tudták, hogy óriási siker volt.


3973 Edmond Dantes 2019-07-14 16:03:04 [Válasz erre: 3971 Klára 2019-07-14 14:57:05]

Hagyjuk a holtakat békében nyugodni...ők már nem játszhatják el szerepeiket és/vagy ha eljátszhatnák, talán biztosan másképpen játszanák mint 1954-ben, 64-ben vagy azután. Amit az opera- és a színjátszásról szoktam írni, az az operettre is érvényes: az idő nem áll, nem állhat meg. (Az ős-Stázi 1954-ben a később emigráló Gyenes Magda majd Zentai Anna volt, ahogyan Edvint is egy későbbi "disszidens", Borvető János alakította eredetileg.) Örökérvényű..múzeum.


3972 Edmond Dantes 2019-07-14 15:00:52 [Válasz erre: 3970 joska141 2019-07-14 11:24:25]

Kedves joska141! Először is, vélhetően véletlen elírása, "Nagymenő u.-ban": telitalálat, remek :-) főleg ha az Operetttel szemközti, szintén nagymenő által menedzselt Tháliát is beszámítjuk a nagymenők közé. Másodszor: a jegytérkép, hasonlóan hvg.hu -két- cikkéhez minden bizonnyal ugyancsak hazug állítás, divatos szóval fake news lehet, hiszen mint az elfogulatlan online médium friss cikkéből máris kiderül: "Óriási sikerrel mutatták be az új Budapesti Operettszínház első premierjét, a Csárdáskirálynő-t a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte....a bemutató végén a Margitsziget több ezer nézője ünnepelte az előadást – sokan felállva tapsoltak." Ha ősztől netán mégis fel kellene tölteni néhány üresen maradt helyet az Operettben, ahhoz előbb egy apró módosítást el kell majd végezni: a Csárdáskirálynőt is -ha eddig nem volt benne- be kell emelni a NAT-ba. 


3971 Klára 2019-07-14 14:57:05

Emlékszik még valaki - rajtam kívül- az örökérvényű Csárdáskirálynő-re? Honthy Hanna, Németh Marika, Mednyánszky Ági, Baksay, Rátonyi, stb - majd később a fiatalabb generációra ugyanabban a rendezésben?

Vagy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, vagy a Városmajori Szabadtéri Színpad felejhetetlen előadásaira?

Akkoriban nem kellett vattázni, ha már nem volt jegy, sámlival mentünk át a szomszédnénihez a fekete-fehér TV közvetítést nézni, és - bocsánat - egyikükön sem volt mikroport, mégis kiválóan hallatszott minden! Valamint remekül mozogtak, táncolni is tudtak. Hottibile dictu, néha még a cselekmény követelményeinek megfelelően táncoltak és közben énekeltek is! 


3970 joska141 2019-07-14 11:24:25 [Válasz erre: 3969 Edmond Dantes 2019-07-14 09:46:20]

Tisztelt Edmond Dantes!

Idézek hozzászólásából:

„A „Csárdáskirálynő”-t nem kell majd iskolás gyerekekkel vattázni vagy ha netán mégis, akkor sem neki, tekintve, hogy a Nagymenő u.-ban (egyelőre?) meg nem ő (Vidnyánszky Attila) a főigazgató.”

Sajnos egyik állítása sem olyan biztos. Az Operettszínház szeptember-október havi nyilvános műsorrendjében szereplő „Csárdáskirálynő” előadásokra tátongó, el nem adott, üléscsoportok vannak. Ennél már csak a „Carousel” előadásra kapható jelenleg több jegy.

Sajnos vagy hála, de az Operettszínházban is elindul a Vidnyánszky Attila által oly kedvelt „bemutató-beavató színház”, igaz itt még csak a Kálmán Imre Teátrum részen, amire „természetesen” már minden jegy elkelt. Most még „csak” rendezés, előadási forma, aztán…

Persze felmerül a kérdés, hogy ha a három vezető színházunk – Nemzeti, Opera, Operett – ilyen sikeresen folytatja a „bemutató-beavató” előadásokat, akkor miért vannak a „felnőtt” előadásokon tátongó széksorok, jobb helyekre ültető jegyszedők, kedvezményes jegyár akciók, józan ésszel felfoghatatlan összegű központi pénzügyi támogatások és így tovább.

Ez és a Momus egyéb fórumai természetesen nem a közvetlen politizálás fórumai. Én is igyekszem ezt a szabályt tiszteletben tartani.

De azért el lehet gondolkodni, hogy a felsorolt három vezető színház élén most bevallottan, nyíltan hangoztatottan, a jelenlegi kurzus irányvonalával azonosuló vezetők állnak. Az ebből fakadó bármilyen következtetések levonását mindenki saját maga végezze el…


3969 Edmond Dantes 2019-07-14 09:46:20 [Válasz erre: 3965 IVA 2019-07-14 03:54:04]

Olvasva az itteni elso hireket, attol tartok, Tarsmuveszetek/1310-ben jelzett aggodalmad jogos. A Nemzet Forendezoje es Foigazgatoja munkassagat sajat szinhazan tul nemcsak az operara es az Operara terjesztette ki, hanem berugta az ajtot az operettbe es az Operettbe is. Sajnos nem maga mogott hanem maga elott. Egy tekintetben ott valoszinuleg elonyosebb helyzetben van mint a Nemzetiben. A Csardaskiralynot nem kell majd iskolasgyerekekkel vattazni vagy ha netan megis, akkor sem neki, tekintve, hogy a Nagymezo u.-ban (egyelore?) meg nem o a foigazgato.


3968 IVA 2019-07-14 03:56:21 [Válasz erre: 3964 Búbánat 2019-07-13 12:13:03]

Jaj, jaj!


3967 IVA 2019-07-14 03:55:26 [Válasz erre: 3963 Búbánat 2019-07-13 12:06:00]

Jaj!!!


3966 IVA 2019-07-14 03:54:39 [Válasz erre: 3962 Búbánat 2019-07-13 12:04:18]

:-(


3965 IVA 2019-07-14 03:54:04 [Válasz erre: 3961 joska141 2019-07-13 11:34:50]

Jaj!


3964 Búbánat 2019-07-13 12:13:03

Csárdáskirálynő – Margitsziget - Képgaléria

 


3963 Búbánat 2019-07-13 12:06:00

 

https://www.youtube.com/watch?v=29w0NnV4hD0

A Start Plusz vendégei Bán Teodóra ügyvezető igazgató, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Kiss B. Attila operaénekes.

 


3962 Búbánat 2019-07-13 12:04:18

Egy komment a YouTube-ról


Ritka gyenge feldolgozás volt. Iszonyú hosszú és unalmas lett. Este 8-kor kezdôdött és 11:30-kor lett vége egy szünettel. Táncos rész alig volt, a tánckar inkább a Hattyúk tavát imitálta. A Csardaskiralynô csardast sem járt. Ô alig táncolt. Nem is jött át, hogy mitôl volt ô olyan népszerû. “Megpróbálták” modernizálni, idônként közönséges beszólásokkal.


3961 joska141 2019-07-13 11:34:50 [Válasz erre: 3960 IVA 2019-07-13 10:52:50]

Tisztelt IVA! Idézem az Ön szavait:  "A rendezésről, látványról, megszólaltatásról, hangokról, színészi játékról, tablókról, táncokról szó sem esik " Nem szeretném álnaívan megkérdezni: volt ilyen?

Gonolja el: 20,05-től 23,48-ig, egy szünettel megszakítva tartott valami, aminek a címe: Csárdáskirálynő volt.

A végén "állva tapsoló" közönség a majd 4 óra alatt egyetlen egyszer, a vége felé a "Jaj, mamám" dal alatt villanyozódott fel pár percre és élt együtt a dal három előadójával. A többi 200 perc - a végi "állva tapsolás"-on kívül - dermedt némaság és ha jól számoltam, négy nagyon rövid, udvarias taps előadás közben.


3960 IVA 2019-07-13 10:52:50 [Válasz erre: 3958 Klára 2019-07-13 10:23:46]

Ez nem kritika! Csak a közönség reagálásáról számol be. A rendezésről, látványról, megszólaltatásról, hangokról, színészi játékról, tablókról, táncokról szó sem esik benne.


3959 IVA 2019-07-13 10:51:02 [Válasz erre: 3957 joska141 2019-07-13 08:51:16]

Köszönöm, kedves Joska141. Nem annyira a fogadtatásra, mint az előadás minőségére lennék kíváncsi.


3958 Klára 2019-07-13 10:23:46 [Válasz erre: 3957 joska141 2019-07-13 08:51:16]

Miért vagyunk ezen meglepve? Legutóbb egy hazai politikus hölgy (Novák Katalin)  külföldi konferencián tartandó !!!!! előadásáról írtak az itthoni internetes portálok - természetesen múliidőben és természetesen nem szuperlatívusokat. Ez lesz az új módi?

Jelzem, a háború előtt is volt ilyen korai kritikus, aki feldícsért egy előadást és szereplőt, a pech az volt, hogy irdatlan nagy bukás lett a vége!


3957 joska141 2019-07-13 08:51:16 [Válasz erre: 3956 IVA 2019-07-13 08:10:30]

Tisztelt IVA! Nem szükséges nekem külön méltatni, hiszen ezt az Origo honlap oldalain tegnap 16 óra 54 perckor, azaz 7 órával az előadás vége előtt (!!!) már megtették a következők szerint:

A cikk linkje:

https://www.origo.hu/kultura/20190712-vidnyanszky-csardaskiralynoje-a-szaz-evvel-ezelotti-osbemutatobol-szuletik-ujja.html?utm_source=hirkereso

Origo2019.07.12. 16:54

Kezdő mondatai:

"Óriási sikerrel mutatták be az új Budapesti Operettszínház első premierjét, a Csárdáskirálynőt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte. Bozsik Yvette koreográfiájával és az opera világából érkezett karmester, Pfeiffer Gyula vezényletével Vidnyánszky Attila szinte egy egész műfajt újított meg és a bemutató végén a Margitsziget több ezer nézője ünnepelte az előadást - sokan felállva tapsoltak."


3956 IVA 2019-07-13 08:10:30 [Válasz erre: 3955 joska141 2019-07-13 07:25:13]

Én Joska141 méltatását olvasnám érdeklődéssel, az előadásról is.


3955 joska141 2019-07-13 07:25:13 [Válasz erre: 3949 Búbánat 2019-07-07 15:22:59]

Megvolt a premier. Kinek hogy tetszett? A Szabadtéri Színpad és a BKV összefogása példás volt. Már a nyitány előtt hangosbemondón tájékoztták az embereket a végén várható tömegközlekedésről. Rengeteg modern, nagy befogadóképességű 26-os busz várakozott, mindkét irányban éjfél körül a nézőkre, nagyon udvarias sofőrökkel, mindenki részletes felvilágosítást tudott adni a különböző budai és pesti oldali csatlakozásokról. Így kell ezt megszervezni, kalapot le!!!


3954 Búbánat 2019-07-12 13:23:39

Margitszigeti Szabadtéri Színpad – ma este: Csárdáskirálynő-bemutató - ennyi szabad férőhely van még a jelen állás szerint.


3953 Búbánat 2019-07-11 00:16:15

https://obuda.hu/wp-content/uploads/2019/07/obudaujsag_2019_13_.pdf

2019. 13. szám  ÓBUDAI EMBEREK  - 23. oldal

„Operettcsillag Csillaghegyen”

„Öt éve él köztünk a kerületben, ahol már otthonosan mozog. Dancs Annamari operettcsillag, szubrett és primadonna szerepekben látható a Budapesti Operettszínházban, de bárhol lép is fel az országban vagy a nagyvilágban, mindenütt sikert arat. Az operett műfaján kívül musicalben, sőt táncdalok előadásában is jeleskedik, amiről a közönség rendszeresen meggyőződhet, annyi fellépése van”


3952 IVA 2019-07-07 23:04:26 [Válasz erre: 3950 joska141 2019-07-07 16:00:18]

:-) :-)


3951 Búbánat 2019-07-07 19:18:26 [Válasz erre: 3950 joska141 2019-07-07 16:00:18]

:-))


3950 joska141 2019-07-07 16:00:18 [Válasz erre: 3949 Búbánat 2019-07-07 15:22:59]

Örülök, hogy Vidnyánszky Attila kellő ösztönzést kapott a tavalyi, Mörbisch Marica grófnő díszletéből:

https://www.seefestspiele-moerbisch.at/programm/2018-graefin-mariza/die-groesste-geige-der-welt/

 


3949 Búbánat 2019-07-07 15:22:59

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Csárdáskirálynő -díszletkép


3948 zenebaratmonika 2019-07-06 11:54:07

Komische Oper Belrin

Ábrahám Pál: Három egy a szerelem javára c. operett (Roxy und ihr wunderteam)

német nyelven angol felirattal

https://operavision.eu/en/library/performances/operas/roxy-und-ihr-wunderteam-komische-oper-berlin#

https://www.youtube.com/watch?time_continue=8958&v=yXY-9uT9Pyk

Sam Cheswick: Uwe Schönbeck Roxy: Christoph Marti Bobby Wilkins: Johannes Dunz Gjurka Karoly: Tobias Bonn Aranka von Tôtössy / Customs inspector / Maid: Andreja Schneider Baron Szalmary: Christoph Späth Jani Hatschek: Jörn Felix Alt Hotel director / Custom officer / Kovacz / Misky / Radio announcer: Mathias Schlung Arapad Balindi: Kevin Arand Aladar Kövess: Dennis Weißert Géza Alpassy: Mathias Reiser Laczi Molnar: Tobias Stemmer Jenö Körmendy: Christopher Bolam Máté Pulitzer: Paul Gerritsen Tamás Kodály: Hunter Jaques Lászlo Kertész: Thiago Fayad Zlotán Ligeti: Andrew Cummings Ilka Prinitzer: Gabriela Ryffel Marika V. Dobossy: Milena Sophia Hagedorn Ilonka Taussig: Laura Mann Réka Rökk: Mariana Souza Ildikó Farkas: Meri Ahmaniemi Erzébet Kalmán: Friederike Meinke Krisztina Gabor: Paula Rummel Magdolna Horváth: Diemut Wauer Mónika Bartók: Sabine Hill Boglárka Esterhazy: Katharina Thomas Katalin Tabori: Katrin Hacker Spectators in the stadium: Solists from the Chorus of Komische Oper Berlin Music: Paul Abraham Text: Alfred Grünwald and Hans Weigel Conductor: Kai Tietje Director: Stefan Huber Set Designer: Stephan Prattes Costume Designer: Heike Seidler Lighting Designer: Diego Leetz Choreographer: Danny Costello Chorus Master: Jean-Christophe Charron Dramaturg: Ulrich Lenz and Maximilian Hagemeyer


3947 Búbánat 2019-07-05 20:49:42 [Válasz erre: 3935 Búbánat 2019-06-17 00:25:56]

Idén is Budavári Palotakoncertek az Oroszlános udvarban

/fidelio.hu/

2019. augusztus 2-án és 3-án a Budai Vár Oroszlános udvarában ezúttal többek között Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Ábrahám Pál, Johann Strauss és Giuseppe Verdi, valamint Gaetano Donizetti legszebb melódiái csendülnek fel az Elemi szenvedélyek című grandiózus műsorban. 

Az idei gála különlegességeként egyszerre elevenednek meg a színpadon a magyar operett tradicionális és modern elemei, a folklór és a klasszikus zene. 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.