Köszönöm, kedves Joska141. Nem annyira a fogadtatásra, mint az előadás minőségére lennék kíváncsi.

Miért vagyunk ezen meglepve? Legutóbb egy hazai politikus hölgy (Novák Katalin)  külföldi konferencián tartandó !!!!! előadásáról írtak az itthoni internetes portálok - természetesen múliidőben és természetesen nem szuperlatívusokat. Ez lesz az új módi?

Jelzem, a háború előtt is volt ilyen korai kritikus, aki feldícsért egy előadást és szereplőt, a pech az volt, hogy irdatlan nagy bukás lett a vége!

Tisztelt IVA! Nem szükséges nekem külön méltatni, hiszen ezt az Origo honlap oldalain tegnap 16 óra 54 perckor, azaz 7 órával az előadás vége előtt (!!!) már megtették a következők szerint:

A cikk linkje:

https://www.origo.hu/kultura/20190712-vidnyanszky-csardaskiralynoje-a-szaz-evvel-ezelotti-osbemutatobol-szuletik-ujja.html?utm_source=hirkereso

Origo2019.07.12. 16:54

Kezdő mondatai:

"Óriási sikerrel mutatták be az új Budapesti Operettszínház első premierjét, a Csárdáskirálynőt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte. Bozsik Yvette koreográfiájával és az opera világából érkezett karmester, Pfeiffer Gyula vezényletével Vidnyánszky Attila szinte egy egész műfajt újított meg és a bemutató végén a Margitsziget több ezer nézője ünnepelte az előadást - sokan felállva tapsoltak."

Én Joska141 méltatását olvasnám érdeklődéssel, az előadásról is.

Megvolt a premier. Kinek hogy tetszett? A Szabadtéri Színpad és a BKV összefogása példás volt. Már a nyitány előtt hangosbemondón tájékoztták az embereket a végén várható tömegközlekedésről. Rengeteg modern, nagy befogadóképességű 26-os busz várakozott, mindkét irányban éjfél körül a nézőkre, nagyon udvarias sofőrökkel, mindenki részletes felvilágosítást tudott adni a különböző budai és pesti oldali csatlakozásokról. Így kell ezt megszervezni, kalapot le!!!

Margitszigeti Szabadtéri Színpad – ma este: Csárdáskirálynő-bemutató - ennyi szabad férőhely van még a jelen állás szerint.

https://obuda.hu/wp-content/uploads/2019/07/obudaujsag_2019_13_.pdf

2019. 13. szám  ÓBUDAI EMBEREK  - 23. oldal

„Operettcsillag Csillaghegyen”

„Öt éve él köztünk a kerületben, ahol már otthonosan mozog. Dancs Annamari operettcsillag, szubrett és primadonna szerepekben látható a Budapesti Operettszínházban, de bárhol lép is fel az országban vagy a nagyvilágban, mindenütt sikert arat. Az operett műfaján kívül musicalben, sőt táncdalok előadásában is jeleskedik, amiről a közönség rendszeresen meggyőződhet, annyi fellépése van”

:-) :-)

:-))

Örülök, hogy Vidnyánszky Attila kellő ösztönzést kapott a tavalyi, Mörbisch Marica grófnő díszletéből:

https://www.seefestspiele-moerbisch.at/programm/2018-graefin-mariza/die-groesste-geige-der-welt/

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Csárdáskirálynő -díszletkép

Komische Oper Belrin

Ábrahám Pál: Három egy a szerelem javára c. operett (Roxy und ihr wunderteam)

német nyelven angol felirattal

https://operavision.eu/en/library/performances/operas/roxy-und-ihr-wunderteam-komische-oper-berlin#

https://www.youtube.com/watch?time_continue=8958&v=yXY-9uT9Pyk

Sam Cheswick: Uwe Schönbeck Roxy: Christoph Marti Bobby Wilkins: Johannes Dunz Gjurka Karoly: Tobias Bonn Aranka von Tôtössy / Customs inspector / Maid: Andreja Schneider Baron Szalmary: Christoph Späth Jani Hatschek: Jörn Felix Alt Hotel director / Custom officer / Kovacz / Misky / Radio announcer: Mathias Schlung Arapad Balindi: Kevin Arand Aladar Kövess: Dennis Weißert Géza Alpassy: Mathias Reiser Laczi Molnar: Tobias Stemmer Jenö Körmendy: Christopher Bolam Máté Pulitzer: Paul Gerritsen Tamás Kodály: Hunter Jaques Lászlo Kertész: Thiago Fayad Zlotán Ligeti: Andrew Cummings Ilka Prinitzer: Gabriela Ryffel Marika V. Dobossy: Milena Sophia Hagedorn Ilonka Taussig: Laura Mann Réka Rökk: Mariana Souza Ildikó Farkas: Meri Ahmaniemi Erzébet Kalmán: Friederike Meinke Krisztina Gabor: Paula Rummel Magdolna Horváth: Diemut Wauer Mónika Bartók: Sabine Hill Boglárka Esterhazy: Katharina Thomas Katalin Tabori: Katrin Hacker Spectators in the stadium: Solists from the Chorus of Komische Oper Berlin Music: Paul Abraham Text: Alfred Grünwald and Hans Weigel Conductor: Kai Tietje Director: Stefan Huber Set Designer: Stephan Prattes Costume Designer: Heike Seidler Lighting Designer: Diego Leetz Choreographer: Danny Costello Chorus Master: Jean-Christophe Charron Dramaturg: Ulrich Lenz and Maximilian Hagemeyer

Idén is Budavári Palotakoncertek az Oroszlános udvarban

/fidelio.hu/

2019. augusztus 2-án és 3-án a Budai Vár Oroszlános udvarában ezúttal többek között Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Ábrahám Pál, Johann Strauss és Giuseppe Verdi, valamint Gaetano Donizetti legszebb melódiái csendülnek fel az Elemi szenvedélyek című grandiózus műsorban. 

Az idei gála különlegességeként egyszerre elevenednek meg a színpadon a magyar operett tradicionális és modern elemei, a folklór és a klasszikus zene. 

Archív ritkaság!

Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (1)

Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (2)

"Minden Ami Színház"

Published on Oct 11, 2009 YouTube

Kazán István Kamaraszínházat a rendező úr tiszteletére és emlékének adózva alapította 2006-ban Kriszt László a tanár úr volt főiskolai növendéke!

Részlet Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992

Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László, Kozáry Ferenc, Élő Krisztina

Egy exkluzív produkció: Fischl Mónika és Kolonits Klára duettje 2019.04.13

A  Virág-duett (Delibes: Lakmé) is elhangzott szombat este a szentendrei operagálán. Itt egy korábbi felvételen énekli Fischl Mónika és Kolonits Klára a duettet, Dinyés Dániel zongorakíséretével.

Forrás: Mediaklikk.hu/csaladbarat

Fischl Mónika: Ez az este örömzene lesz

ZENÉS SZÍNHÁZ

Marton Éva  - 2019.06.13. 14:50 Fidelio.hu

„Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.

- A nyári operagála, ahol több műből énekelsz áriát, többen énekelitek ugyanazt. Mennyiben jelent ez egy másfajta felkészülést a szerepre?

- Még nagyon elején vagyunk az egésznek. Dinyés Dániellel, a Gála karmesterével már átbeszéltük az engem érintő szerepeket. Biztos, hogy felhőtlen örömzenélés, különleges játéklehetőség lesz attól is, hogy ilyen sokan leszünk együtt a színpadon. Külön öröm, hogy Kolonits Klárival énekeljük együtt Norina áriáját és a Lakméból a nagyon ismert gyönyörű duettet. Klári a kedvemért a mélyebb szólamot választotta. Jó barátom, mindig példaképem volt. A Főiskolán fölöttem járt, többször segített, tanított dolgokat. Fantasztikus művésznek tartom. Izgalmas munka lesz, rengeteg humort és játékosságot visz bele Szabó Máté és Dinyés Dániel.”

Bonviván és táncos-komikus: Laki Péter

ZENÉS SZÍNHÁZ

Csabai Máté – Fidelio.hu

2019.06.27. 03:35

"Laki Péter a közelmúltban énekversenyt nyert, a margitszigeti Csárdáskirálynőben Bónit alakítja, de fellép a szentendrei Operagálán és a Budavári Palotakoncerteken is. A fiatal művész szerint érdemes úgy énekelnie, hogy leszakadjon a csillár, de a humorát sem hagyhatja a színpad mögött.

- Nem először énekled Bóni szerepét a Csárdáskirálynőben. Milyen lesz Vidnyánszky Attila rendezésében a Margitszigeten?

-  Eredeti szöveggel, egy Cziegler Balázs által tervezett gyönyörű díszletben adjuk elő a darabot. Ez a díszlet, ennyit már elárulhatok, egy üvegkalitkába zárt hatalmas gramofont ábrázol, amely az előadás alatt, ahogy annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia, lassan széthullik, a pusztulásé lesz. Nagyon jó együtt dolgozni Vidnyánszky Attilával, hagy minket, énekeseket érvényesülni, közben profin vezet mint színészeket. Természetesen meghagyunk az operetthez kapcsolódó számos kötelező elemet, de rengeteg új ötletünk van.”

"Ez is operett, az is operett"

2019. JÚNIUS 25. KEDD 06:55 MNO.hu

/Temesi László/

NÉGYNAPOS FESZTIVÁLLAL ÁLLÍTOTTAK EMLÉKET RÁTONYI RÓBERTNEK VESZPRÉMBEN

„A Rátonyi Róbertről elnevezett első fesztivál tavaly olyan jól sikerült, hogy természetesnek tűnt, idén is találkoznak a műfaj jeles képviselői, s aligha kétséges, hogy „jövőre veled ugyanitt!”. A Budapesti – akkor még Fővárosi – Operettszínház koronázatlan királyának neve azzal csábította Veszprémbe ezt a nívós fesztivált, hogy a művész, életének utolsó szakaszában, négy előadást is rendezett a városban, s már tervezte az újabbat, de váratlanul, mind­össze 68 évesen, 1992-ben elhunyt. A város azonban annyira megszerette, hogy – ha negyedszázaddal később is –, tisztelegve a legendás táncos komikus előtt, elhatározta, ezzel a rendezvénnyel emléket állítanak neki.”

Honthy-díjátadó és évadzárás a Budapesti Operettszínházban

A hazai operettjátszás emblematikus primadonnájáról nevezte el a Budapesti Operettszínház a Honthy-díjat, mellyel a színház művészeinek és dolgozóinak évadban nyújtott teljesítményét jutalmazza. Június 22-én, szombaton kiosztottuk a díjakat a Budapesti Operettszínház Nagyszínpadán.

Az estet Kiss-B. Atilla, az intézmény főigazgatója nyitotta meg, aki beszédében összegezte az elmúlt közel öt hónapot, és kitért a jövőre vonatkozó tervekre.

"El is röppent az a fél év abból az évadból, amelynek én és vezetőtársaim február elsejétől részesei vagyunk. Bár nem mi állítottuk össze a repertoárt, mégis minden igyekezetünkkel, szakmai rátermettségünkkel azon voltunk, vagyunk, hogy ez az évad örömet és ünneplési lehetőséget biztosítson mindazoknak, akik a nézőtéren ülnek, akik a színpadon teljesítenek, akik a függönyök mögött, az irodákban és a műhelyekben dolgoznak. Magam is tanúja voltam jó néhány fényes sikernek az elmúlt időszakban, és nagyon örülök, hogy azon színházak közé sorolhatjuk magunkat, ahol estéről estére telt ház van és töretlen az érdeklődés. Valahányszor beültem vagy benéztem egy-egy előadásra, azt tapasztaltam, milyen nagyszerű hely a Budapesti Operettszínház, és milyen jó, hogy ilyen kiváló társulata és közönsége van. Kőszínházunkban szeptemberben debütál az új Csárdáskirálynő, amely mutatni fogja azt az irányt, amibe szeretném, hogy a teátrum a jövőben elmozduljon. A társulat tagjai közül keveseknek adatik meg ezen a nyáron, hogy kipihenjék magukat, mert bár papírforma szerint vége az évadnak, még sincs, mert próbáljuk a Csárdáskirálynőt, A Szépség és a Szörnyeteget, művészeink készülnek a Palotakoncertekre és a bajai Apáca show-ra, úgyhogy van feladat bőven nyárra. Köszönöm a Budapesti Operettszínház egész társulatának, minden munkatársának, közreműködőjének az egész évadot, gratulálok eddigi munkájukhoz, a továbbiakhoz sok erőt és sikereket kívánok!"

[...] 

AZ ÉVAD NŐI FŐSZEREPLŐJE: FISCHL MÓNIKA
A Maya című előadás címszerepében nyújtott alakításáért

Az ÉVAD FÉRFI FŐSZEREPLŐJE: KOCSIS DÉNES ÉS DOLHAI ATTILA (megosztott első helyezéssel)
Az István, a király című előadásban István és Koppány szerepében nyújtott alakításaikért

AZ ÉVAD NŐI KARAKTERSZEREPLŐJE: NÁDASI VERONIKA
A Semmelweis és a Carousel című előadásokban nyújtott alakításáért

AZ ÉVAD FÉRFI KARAKTERSZEREPLŐJE: BÁLINT ÁDÁM
A Carousel című előadásban Enoch Snow szerepében nyújtott alakításáért

AZ ÉVAD ALKOTÓJA: TÚRI ERZSÉBET
A Pendragon-legenda című előadás díszlet- és jelmezterveiért

Közönségdíjas SÁNDOR PÉTER, a Carousel, az István, a király és A kék madár című előadásokban nyújtott teljesítményéért.

Az évad színpadi közreműködője díjat ALTSACH GERGELY énekkari művész kapta, aki a színház téli, dubaji turnéján, mindössze pár órányi próbalehetőséggel, bravúros beugrással mentette meg A víg özvegy-előadást, melynek főszereplője lebetegedett.

Az évad zenekari művésze MORZSA RÓBERT hegedűművész lett.

Az évad nem művész dolgozójának járó Backstage-díjat idén megosztva VIRÁNYI ORSOLYA, a teátrum sajtófőnöke és marketingmenedzsere, valamint BORI TAMÁS rendező, játékmester kapta.

[...] 

A díjazottak...

II. Rátonyi Róbert Operettfesztivál Veszprémben

Helyszín: Veszprémi Petőfi Színház

2019. június 20., csütörtök 19.30 óra

Kerekes János - Barabás Tibor - Darvas Szilárd - Gádor Béla: ÁLLAMI ÁRUHÁZ
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/Kerekes-Janos-Barabas-Tibor-Darvas-Szilard-Gador-Bela-ALLAMI-ARUHAZ 


2019. június 21., péntek 19.00 óra

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: CSÓKOS ASSZONY
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/Zerkovitz-Bela-Szilagyi-Laszlo-CSOKOS-ASSZONY 


2019. június 22., szombat 19.00 óra

Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor: MÁGNÁS MISKA
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/Szirmai-Albert-Bakonyi-Karoly-Gabor-Andor-MAGNAS-MISKA 


2019. június 23., vasárnap 20 óra

OPERETT GÁLA a Budapesti Operettszínház művészeivel
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/OPERETT-GALA3 

“FELADATUNK A MINŐSÉGI DALSZÍNHÁZ BEVEZETÉSE” – KISS-B. ATILLA VÁLASZOLT

2019 JÚNIUS 17. HÉTFŐ, 9:05

Operaénekes került az Operettszínház élére. A teátrumot februártól vezető új főigazgatót a Figyelő kérdezte.

A Figyelő cikkéből:

“Pécsett korábban tanítottam, most a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek vagyok az adjunktusa. Mindig is része volt az életemnek az operett. A repertoárom szerves részét képezték olyan operettszerepek, mint Szu-csong herceg, Józsi a Cigányszerelemből, Barinkay, Kukorica Jancsi, Jancsó Bálint és még sorolhatnám. Én még az operánál is komplexebb műfajnak tartom. Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Házy Erzsébet vagy Bende Zsolt gyakran énekelt operettszerepeket. A nemzetközi porondon Nicolai Gedda vagy Richard Tauber, aki Lehár kedvenc tenorja volt, továbbá számos operettjének nagyszerű tolmácsolója, szintén azt igazolja, hogy van átjárás a két műfaj között. Szó sem lehet lenézésről, hiszen egyik-másik operettszerep még komplexebb tudást, felkészültséget igényel, mint egy-egy operai feladat” – fejtette ki Kiss-B. Atilla.

“Azt gondolom, a több mint negyed évszázados művészi pályám, a számtalan teátrumban szerzett tapasztalatom és a zenés színház iránti elkötelezettségem hozzájárulhat ahhoz, hogy az Operettszínház, az operett, a musical új lendületet és társadalmi nagyrabecsülést kapjon” – hangsúlyozta a direktor, aki az interjúban azt is leszögezte: vezetőként úgy véli, hogy az Operettszínház közönsége sem jobb- és baloldali, liberális vagy konzervatív nézeteket valló emberekből áll, hanem nézőkből.

“A magyar operett nemcsak a történelmünk sorsfordító pillanatait idézi fel, hanem azokat a karaktereket és hősöket is, akiket a nemzeti identitásunk részének tekintünk. A néző és az előadó egyaránt büszke lehet arra, hogy egy olyan örökség birtokosa, amelynek a kulcsa a magyar temperamentum, a magyar kultúra. Van olyan műfaj, amelyet a magyar előadók művelnek a legjobban a világon, s a magyar nézők tudnak a legjobban ünnepelni. Ezt az egyedülálló katarzist a művészek a nézőkkel együtt hozzák létre, és ennek a csodának a temploma az Operettszínház” – fogalmazott Kiss-B. Atilla.

A teljes interjú a Figyelőben olvasható.

Kapcs. 3934., 3933. sorszámok

„Milyen színű az a zászló?!”

AZ "ÁLLAMI ÁRUHÁZ" KEDD ESTE A VÁROSMAJORI SZÍNHÁZI SZEMLÉN - VOLT-  LÁTHATÓ

B. Orbán Emese – Magyar Nemzet - 2019. JÚNIUS 18. KEDD 11:12

A mezei néző többnyire azért megy színházba, mert szórakozni akar, főleg ha az adott darabot egyrészt vígjátékként hirdetik, másrészt ha az adott darab alapjául szolgáló 1953-as filmen már jó néhányszor, ha nem is kacagta halálra magát, de jól szórakozott, és ha úgy nőtt fel, hogy a zenés mulatozásba torkolló családi összejöveteleken mindig felcsendült az Egy Duna-parti csónakházban (ahol köztudottan „nagy a jókedv mindennap”).

Ha a mezei néző nem látta, de hallott róla, hogy 1975-ben Ascher Tamás már megrendezte Kaposvárott az Állami áruházat, és annak következő évben a budapesti vendégjátékán a rendőrségnek is jutott szerep, akkor érti, hogy miért „jut szerep” Ascher Tamásnak is a Kecskeméti Katona József Színház Benkó Bence és Fábián Péter (a fiatal és független K2 társulat vezetői) rendezte előadásában.

A mezei néző is megszokta, hogy bár ő többnyire csak szórakozni szeretne, a rendezők viszont a fejükbe veszik, hogy neki gondolkodnia is kell, sőt kötelességüknek érzik, hogy neveljék vagy legalábbis felhívják a figyelmét arra, amit amúgy is tudunk, hogy nincsen új a nap alatt, és ha akarjuk, ha nem, mindent lehet úgy tálalni, hogy legyen aktuálpolitikai kicsengése. A kérdés csak az, hogy mennyire vagyunk vevők harminc évvel a rendszerváltozás után a kettős beszédre, mennyire működik és mekkora bátorság kell hozzá ebben az állandóan megkérdőjelezett, amúgy fene nagy demokráciában.

Nem sok szellemességet találok abban, hogy narrátorként jelen van a film rendezője, Gertler, akinek keresztneve történetesen Viktor, és a darabban sokszor elkurjantják magukat az áruháznak amúgy „a minisztérium zászlajáért” versenyző dolgozói, hogy „Szabadság, Viktor bácsi!”, és akkor sem fagy meg a levegő, amikor az idős könyvelő, Glau­ziusz bácsi arról énekel, hogy a következő generációnak talán jobb lesz, mert bármennyire is tejben és vajban fürdene, az ember arra vágyik és törekszik, hogy az utódai aranyló mézet csorgathassanak magukra. Értjük mi az iró­niát, és a széksorokat figyelő bőrkabátos ávóslegények jelenlétét is tudjuk hová tenni, csak éppen fáraszt már bennünket. Azt viszont a többség nem díjazta, hogy a megfáradt könyvelő könnyes monológja közben a próbababák ágyékára vetítik sorban az ország hajdani és jelenlegi vezetőinek arcát, és kifejezetten gusztustalannak ítéltük meg sokan az utolsó pár másodperces állóképet.

Az áruház végül is elnyeri a minisztérium zászlaját, amelyet összecsavarva, fekete tokban hoznak be. Ekkor rohan fel a színpadra az addig a nézőtéren ücsörgő „cenzor” megkérdezni, hogy milyen színű a zászló. „Olyan déligyümölcs-színű” – hangzik a megrettent válasz, bevonszolnak egy hatalmas vörös zászlót, és a főszereplő markába nyomják, állóképpé merevedik a szereplőgárda, megfagy a levegő a nézőtéren is. Na nem a félelemtől, hogy jaj istenem, most mi lesz, még csak nem is az elismeréstől, hogy mekkora bátorság, hanem a döbbenettől, hogy ennyire tellett csak a fantáziából.

Mikor a premieren láttam az előadást, az volt az érzésem, hogy a színészek, bár alakításaik jók voltak, mintha kifelé figyeltek volna, feszültnek tűntek, a zárójelenetnél pedig kifejezetten befeszültek. Mivel a közönség is megdöbbent a zárójelenettől, a taps is késve csendült fel. Két hónap után néztem meg ismét, kifejezetten a fenti jelenségre koncentráltan. Az addigi sok előadás „bejáratta” a darabot, az utolsó jelenetnél viszont megismétlődött a befeszülés. Itt fogtam gyanút, ez alighanem rendezői utasításra történt: megmondtuk a frankót, és most félünk a következményektől.

Következmények viszont nem nagyon vannak, az a fránya cenzúra nem tiltja be a darabot, a színészeket nem rángatja le senki a színpadról, a rendezőket nem hurcolják meg. A francba, lehet, még sincs diktatúra? Talán mégiscsak változott valami?

Amúgy Szakács Ferenc díszletei között és Horváth Jenny vidám jelmezeiben a színészi játék pont olyan, mint amire vágyunk, Gyöngy Zsuzsa koreográfiája szintén remekül illik az áruházi miliőbe. A kimondott főszereplők, a Dobó Enikő–Koltai-Nagy Balázs primadonna-bonviván páros (végül is egy propagandaoperettet láttunk) és a táncos-komikus szerepben nehezen felülmúlható Szemenyei Jánoson kívül a szubrettszerepet alakító, többéves kihagyás után ismét színpadra lépő Kovács Lotti játéka volt kiemelkedő.

Ez már így szokott lenni: a "beharangozók/beharangozások"  olykor köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel: olykor a "kolomp" fáradt hangja jut el hozzánk...

A korábbi Budavári Palotakoncertek - amelyek televíziós felvételeit is ismerem - általában nívós produkciók voltak, remélem, az idei augusztusi produkció is sikeres és jó színvonalű előadás lesz; annak ítéltetik majd... 

Tisztelt Búbánat!

Köszönöm, hogy beemelte a fórumba a Budavári Palotakoncertek előzetes sajtótájékoztató összefoglalóját.

Igyekszem a Momus fórumait – amennyire csak lehet – aktuálpolitikai hivatkozásokkal nem terhelni. Azonban most kénytelen vagyok egy mondatrészt idézni a beemelt anyagból.

„a kormányzat eldöntötte, hogy hazánk közösségi tereit meg kell tölteni mély tartalommal rendelkező kulturális programokkal, kiállításokkal.”

Nem is kommentálom.

Konkrétan a Budavári Palotakoncertekhez: a leírt óriási siker ellenére az előző évi koncert jegyeit a „Ma este színház” féláron (+kezelési költség) árusította.

Még egy idézett mondatrész:

„Az államtitkár úr jelenléte a garancia arra, hogy a fenntartó EMMI és ezzel együtt a magyar kormány számára is egyaránt fontos a magyar operett műfaja”

Ezt sem kommentálom, de megjegyzem, hogy már elérhető az Operettszínház szeptember-október havi programja. A Vidnyánszky Attila rendezte régi-új Csárdáskirálynőn kívül a két hónap alatt gyakorlatilag nincs klasszikus operett előadás (egyetlen egy raktárszínházi „Lili bárónő” lesz)

Idén is Budavári Palotakoncertek az Oroszlános udvarban

Az Elemi szenvedélyek címet kapja idén a hagyománnyá vált Budavári Palotakoncertek gálaműsora, amely augusztus 2-án és 3-án várja az Oroszlános udvarban az operett szerelmeseit.

A Budavári Palotakoncertek sajtótájékoztatóját Nacsa Olivér, a rendezvény ötletgazdája azzal nyitotta meg, hogy kiemelte, évről évre próbálnak újítani, megújulni, méltóképpen játszani a műfajt az impozáns Budai várnegyedben. Többek között ennek köszönhetően mára a zenés színház egyik legnagyobb ünnepévé vált a Budavári Palotakoncertek.

A sajtóeseményen jelen volt Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, aki elmondta, a kormányzat eldöntötte, hogy hazánk közösségi tereit meg kell tölteni mély tartalommal rendelkező kulturális programokkal, kiállításokkal. Szeretnék, ha míves, ünnepi, szakrálishoz közelítő, lelkünket felemelő események jelennének meg, és ennek egyik legkiválóbb képviselője a Budavári Palotakoncertek. "A népszerű gálaest Magyarország nagy sikere, hiszen az operett műfaját, ezt a hungarikumot nemcsak a hazai, hanem a közép-európai figyelem középpontjába is helyezi' - hangsúlyozta. A világ legtávolabbi csücskében is tudniuk kell arról az embereknek, hogy itt van egy ilyen rendezvény, és ösztökélni kell őket, hogy Budapestet, az Oroszlános udvart válasszák utazásuk célpontjául."

Nacsa Olivér hozzátette, a Budavári Palotakoncertekről az elmúlt években gazdag hang- és képanyag született a Magyar Televíziónak köszönhetően, akik idén is rögzítik a műsort, és hagyományosan augusztus 20-án este, az állami ünnepségsorozat záróprogramjaként játsszák le.

Dr. Vadász Dániel, a Budavári Palotakoncertek producere elmesélte, hogy mikor annak idején elkezdték a szervezést, az volt a célkitűzésük, hogy az operettet visszahelyezzék az őt megillető, tiszteletre méltó pozíciójába, hogy idehaza se kelljen küzdeni a megbecsültségért. Mára nem kérdés, hogy a gála szereplőgárdája képviseli az operettjátszás arisztokráciáját, a Magyar Televízió közvetítésének, az ismétléseknek és kisfilmeknek köszönhetően vissza-visszatérnek a nézőkhöz, benne maradnak a gondolataikban, és ez nagyon jó. "Ha visszagondolok az elmúlt évekre, szerintem elértük a céljainkat. A Budavári Palotakoncertek műsorát az ország határait is átlépve Bécsben, Triesztben, Belgiumban, Japánban is előadtuk, és a világon mindenhol figyelemmel követik, mi történik itt nálunk, Magyarországon. Nincs nemesebb küldetés, mint hogy operettet játsszunk." - hangsúlyozta.

A Palotakoncert célja, hogy egyszerre szórakoztasson és felhívja a figyelmet a ritkaságokra - folytatta gondolatait Dr. Vadász Dániel, aki alkotótársaival évről évre más-más szemszögből igyekszik bemutatni az operett műfaját. "Két éve a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével a klasszikus zenéhez és a folklórhoz kapcsolódó viszonyt szerettük volna ábrázolni, tavaly Lőcsei Jenő rendezésével a színház oldaláról közelítő gálakoncertet láthattak a nézők. Sokat gondolkodtunk, hogy az idei évben mi legyen a tematika, és arra jutottunk, hogy a már felvonultatott műfajokat szeretnék egy estén belül integrálni az operettkoncertbe."

Pindroch Ferenc producer a támogatás fontosságát emelte ki, amely nélkül a rendezvény nem jöhetne létre újra és újra. "Az esemény mellett áll a kulturális kormányzat, az agrárminisztérium, a Budapesti Operettszínház, vagyis teljes az elkötelezettség, mindenki magának érzi a rendezvényt. Erre nem számítottunk a kezdetekkor, de nagyon jó ezt látni!"

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója az Oroszlános udvar eleganciáját tartja a katarzis megélésének garanciájának. "Sok szó esett az értékekről, hagyományokról, folytonosságról. Mi, magyarok szeretjük a hagyományokat, és nemcsak őrizzük, hanem folytatjuk, gyakoroljuk is őket. Az operett műfaja által egy olyan örökség birtokosai vagyunk, melynek műveléséhez, fogyasztásához a magyar ember temperamentuma, a magyar kultúra a kulcs. Előadóként mi tudjuk a legtemperamentumosabban művelni az operettet, és közönségként is mi tudjuk legjobban ünnepelni sikeres előadóinkat. Az immár hagyománnyá vált Palotakoncertek helyszíne, a Budavári Palota Oroszlános udvara talán a legelegánsabb helyszín arra, hogy azt katarzist, amit a Budapesti Operettszínház gyönyörű épületében estéről estére megél a közönség, megélhesse egy csodás szabadtéri koncerten is. Az operett gyöngyszemei és a gyönyörű balettszámok mellett elementáris erővel hatni tudó népzenével, néptánccal is gyönyörködtetjük a vendégeket. Az államtitkár úr jelenléte a garancia arra, hogy a fenntartó EMMI és ezzel együtt a magyar kormány számára is egyaránt fontos a magyar operett műfaja és annak jelenléte Budapest nyári kulturális életében."

Bori Tamás, az idei gálaestek rendezője az Elemi szenvedélyek címet szánta a rendezvénynek, jelezvén, hogy négy fő elem köré szervezik azt. Mint hangsúlyozta, ezzel a rendezvénnyel komoly lépéseket tettek afelé, hogy az operett elfoglalja az őt megillető helyet. "A fő szervezőelv a forma mellett egyértelműen a minőség, az operett, a daljátékok, az opera, a néptánc képviselői a maguk műfajában mind kiemelkedőek. Fontos, hogy a legnagyobb sztárok mellett a Lehár énekverseny két döntőse, Faragó Alexandra és Dénes Viktor különdíjként szintén lehetőséget kapott a koncerteken való részvételre, így a legtehetségesebb fiatal művészek is bemutatkozhatnak, egyfajta folytonosságot létrehozva ezzel."

Az idei koncertek zenei anyagát összeállította és a Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekarát vezényli Pfeiffer Gyula, az intézmény főzeneigazgatója, és nemcsak a Budapesti Operettszínház Balettkara, hanem a Fitos Dezső Társulat táncosai is közreműködnek. A szervezők számára nagy örömet jelent, hogy a néptánc műfajának jeles képviselői vállalták a felkérést, ezzel is színesítve, teljessé téve a műsort. Az együttes vezetője, Fitos Dezső ennek kapcsán elmondta, az együttműködés ugyan friss, de reméli, hogy hosszú távú, "jó házasság" lesz. "Szerintem a magyar folklór alkalmas arra, hogy kiegészítése az operett míves hangzását, ezért gyönyörű táncképekkel, virtuóz produkciókkal készülünk majd."

Nacsa Olivér zárszóként kiemelte, nagyon bízik benne, hogy tíz év múlva is lesz Budavári Palotakoncertek rendezvénysorozat, ami remélhetőleg együtt épül majd a csodás, folyamatosan fejlődő környezettel, a budavári épületsorozattal.

A Budavári Palotakoncerteket idén augusztus 2-án és 3-án láthatja a közönség. A Budavári Palotakoncertek fellépői idén: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Laki Péter, Peller Károly, Vadász Zsolt, illetve a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató nyerteseként is megismert Ninh Duc Hoang Long és a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny fiatal tehetségei, Faragó Alexandra és Dénes Viktor.
Közreműködik a Fitos Dezső Társulat, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula, rendező Bori Tamás.

/Operettszinhaz.hu/

Állami Áruház - a Kecskeméti Katona József Színház bemutatója - 2019

KTV Kecskeméti Televízió

Közzététel: 2019. márc. 1 - YouTube

Kerekes János – Barabás Tibor – Darvas Szilárd – Gádor Béla:

Állami áruház
operett

2019. június 18. (kedd) 19.30

Városmajori Szabadtéri Színpad

"Halló, halló, figyelem! Áruházunk tíz perc múlva nyit. Készüljetek! Előre a Minisztérium zászlajáért!"

A Diadal Áruház szorgos eladói vígan készülődnek nyitáshoz. Percre sem restek, hiszen a tét óriási: idén melyik áruház nyeri el a Minisztérium zászlaját? A diadalhoz közös nevezőre kell jutni a nagy kérdésben, hogyan is kell eladni. Kocsis Feri, a moszkvai tanulmányútjáról visszatérő eladó az új időknek új dalaival tér vissza hőn szeretett áruházába. Azt állítja, a vevőnek csak azt kell eladni, amire szüksége van. Ezzel szemben Dániel kartárs, a női konfekció osztály vezetője azt mondja, a vevőre rá kell vetnie magát az eladónak, mint a tigris, és rásózni a legdrágább holmit. A kapitalizmus vad csökevényei szállnak harcba tehát a szocialista termelés józan következetességével...
Ferinek mindemellett szembe kell néznie az áruház külső és belső ellenségeivel is. Hol az imperialista uszító Amerika Hangja Rádió, hol a titkon reakciós vezérigazgató a soros.
És hogy jut idő ennyi munka közt a szerelemre is?!

Az' 50-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami Áruház egy olyan vidám korról regél, amelyről nem vidáman regélni halálos bűn. A kecskeméti Katona József Színház friss előadása a Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjának keretében látható Benkó Bence és Fábián Péter rendezésében, Dobó Enikő és Szemenyei János főszereplésével!

https://www.szabadter.hu/programok/item/9594-allami-aruhaz-operett.html

Eladó

Budavári Palotakoncertre 2 db jegy. Aug. 3.szombat, 20:30 Huszka Jenő 10. sor 20-21. szék

15.000 Ft /db (a kényelmi díjat nem kérem el, tehát olcsóbb, mint az eredeti ár)

A Csókolj meg Katám hatalmas siker volt az Operettben. Csak tudnám, hogy honnan vette Jóska, hogy a darab megbukott.... Gyermekként legalább 10-szer láttam 1979- 1980-1981- ben , mindig hatalmas sikere volt ! Föbb szerepekben : Udvarias Katalin-Hollay Kálmán, Csongrádi Kata, Hidvégi Miklós, Benkóczy Zoltán,Maros Gábor, Farkas Bálint.  Vezényelt. Rónai Pál

Nem értem, hogy bukhatott meg a Csókolj meg Katám, amikor tele van közismert Cole Porter slágerekkel:

https://www.youtube.com/watch?v=XPbyKG58grQ

https://www.youtube.com/watch?v=WS_YAKZH3lw

https://www.youtube.com/watch?v=G2nr0gOMrNc

https://www.youtube.com/watch?v=JSsMnruSAKc

https://www.youtube.com/watch?v=ocq0-LINGyw

Azért ez egy nagyon erős darab zeneileg.

https://www.youtube.com/watch?v=mfZkEiGLvfk

Ez igazi trianon operett dal. Lesz e úgy, mint valamikor rég...

A Csókolj meg Katám az megbukott? Úgy tudom többször is feltették, és másodszor már siker volt.

Nemrég feltettek egy 56-os musicalt, és hát az is nagyot bukott Kocsák Tibor: Lady Budapest címmel.

A Szörényi Levente István királya az viszont továbbra is sláger marad.

Az Ábrahám Pál: Viktóriába is nyilván bele fog kerülni Trianon, úgy is az I. világháború után játszódik.

A Mohács 1526 az mi akar lenni? Még a szerzője se tudom ki.....

A Kálmán Imre: Csárdáskirálynőt is a magyar érzés miatt muszáj lesz visszahozni új feldolgozásban.

És hát Kacsoh Pongrác János vitéze is a nemzeti sorstragédia része, ugye szegény Iluskát megöli a gonosz mostoha és Jancsi utána meg Bagóval a mennybe, de végül Iluska és a Tündérek se kellenek Jancsinak, hanem inkább visszatér szülőfalujába...

Természetesen tiszteletben tartom a véleményét. De az Ön által említett Csókolj meg Katám, már évtizedekkel ezelőtt - még Alfonzóval is - bukott meg az Operettszínházban.

Azon el lehet meditálni, hogy az Operettszínház erősíti-e a musical vonalat, mintegy konkurrenciája a Madách Színháznak, vagy az egyedi, csak egyetlen döntően operettet játszó színház marad.

De ez a kérdés már eldőlt, a következő évadtól úgyis a nemzeti és nagyvilági sorstragédiák, rendszerbukások, rendszerváltások zenei feldolgozásait fogjuk látni és hallani.

Szerintem pedig jó, hogy feltették, bár még nem láttam, de ez egy nemzetközileg jegyzett darab. A magyar musical választék elég szegényes nemzetközi téren. A Cole Porter: Csókolj meg Katát és a  Cy Coleman Sweet charity-t is hiányolom a magyar repertoárból, azok párszor már mentek, de rég, viszont ez a Carousel még szerintem soha, még a fő dala sem. A Turay Ida Színház feltette a Vértestvéreket és az Irma te Édest, és milyen jó ötlet volt tőlük, akár a Hello Dolly vagy most a Cabaret, bár utóbbit csak a városmajorin láttam, a másik három darab remek volt a kisszínházban. Jöhetne még Webbertől a Starlight Express vagy akár Sunset Boulvard.

Nemrég láttam a Queen musicalt is, We will rock you a címe, a zene persze remek volt meg az éneklés is, bár elég bugyuta volt hozzá a futurisztikus libretto.

A Liliom az most került repertoárra a Vígszínházban és ott úgy nézem jó a jegyeladása.

Az interjú alanya nem azonos nálánál jelentősen idősebb Laki Péterrel, nemzetközi hírű zenetörténésszel, akinek Bartók-kötetét a szakma általános elismeréssel fogadta...

Ebben a helyzetben csak Hegedűs Géza író közismert példáját tudom javasolni, aki levélben fordult a nevét viselő, s egyre ismertebb ifjú színinövendékhez. A levélben gratulált egyre növekvő sikereihez, majd megkérdezte, hogy mit kezdjen a hozzá nagy számban érkező szerelmes levelekkel?

Az ifjú színész, onnantól Hegedűs D. Géza tudta a megoldást...

Mai Operettszínház hírlevél alapján, idézem:

Sajnos még az előző színházi vezetés abszolút hibája volt a Carousel-Liliom repertoárba vétele. Látható, hogy a prózai eredetit jelenleg játszó Vígszínház is rendszeresen a Ma este Színház 50%-os kínálatában szerepelteti. Az 1945-ben keletkezett musical dalai az elmúlt, több, mint 70 év alatt pedig nem épültek be az ilyen jellegű magyar zenei életbe. Ezekből már levonhatók lettek volna bizonyos következtetések a bemutató életképességére vonatkozóan.

Laki Péter: „Lehet a szerepkörök közt átjárás”

Papageno.hu - 2019. május 10., Papp Timea

Laki Péter a XI. Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekversenyen a bonvivánok között az első helyen végzett – Ninh Duc Huan Longgal megosztva –, és elnyerte a közönségdíjat is. A Budapesti Operettszínház fiatal tehetségével a versenyen szerzett élmények és tapasztalatok mellett a bonviván és a táncos komikus szerepkörök közötti váltás lehetőségéről, határok feszegetéséről, önazonosságról és természetesen az előtte álló feladatokról is beszélgettünk.

Múltidézés

Operett - Húsvét

A Fővárosi Operett Színház vendégjátéka a Budapest Kongresszusi Központban,

1986. március 30-án, vasárnap fél 3-kor és 7-kor, 31-én, hétfőn fél 3-kor és 7-kor

J. Strauss, Millöcker, Suppé, Offenbach, FalI és Lehár műveiből

Közreműködnek:

DECSI ÁGNES, DOMONKOS ZSUZSA, GALLAY JUDIT, KARÁDI JUDIT, KOVÁCS BRIGITTA, MEDGYESI MÁRIA, NÉMETH MARIKA,  OSZVALD MARIKA, ZSADON ANDREA, BENKÓCZY ZOLTÁN, FARKAS BÁLINT, GÁRDAY GÁBOR, JANKOVITS JÓZSEF, MARIK PÉTER,  NÉMETH SÁNDOR (30-án), SZOLNOKI TIBOR, VIRÁGH JÓZSEF

A MAGYAR NÉPHADSEREG MÜVÉSZEGYŰTTESÉNEK SZIMFONIKUS ZENEKARA

VEZÉNYEL: MAKLÁRY LÁSZLÓ

 RENDEZTE: HORVÁTH ZOLTÁN

https://operavision.eu/en/library/performances/operas/roxy-und-ihr-wunderteam

Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettjének német verziója megtekinthető teljes egészében a Komische Oper Berlin előadása, egészen 2019. augusztus 30-ig az alábbi linken.Roxy und ihr Wunderteam a német verzió címe.

Minden kommentár nélkül idézek néhány mondatot a Budapesti Operettszínház Főigazgatója, Kiss B. Attila Úr, 2019/2020-as évad bérleti felhívást ismertető előszavából: (A teljes szöveg a következő honlapon olvasható: http://operett.hu/file/egyeb/berleti_2019_nezo.pdf)

„Tisztelt Nézőink!

Azt vállaltam, hogy irányításom alatt a Budapesti Operettszínház nemzeti dalszínházzá válik. Ez azt jelenti, hogy a mindannyiunk számára fontos témákat körüljárva felejthetetlen, nagyszerű zenés színházi élményeket nyújtva a klasszikus polgári értékrendet közvetítjük közönségünk felé.

Kacsóh Pongrác daljátéka igazán nagyszerű lehetőséget kínál az Operettszínház új karaktere, no és persze a magyar huszárvirtus bemutatására.

A tavaszi idény kortárs ősbemutatóval, egy rockmusicallel indul. Mohácsnál megnyílt a keresztény Európa kapuja az Oszmán Birodalom előtt, a magyarság történelmi próbatétel elé került. Az elementáris rockzene hangján megszólaló musical célja, hogy a historikus tanulság mellett a történelmi korrajz eszköztárával bemutassa az emberi értékeket és a hit nemzetmegtartó erejét.

A nemzeti dalszínház a Raktárszínházban Anne Frank szívbemarkoló történetének operai feldolgozásával idézi fel a vészkorszak borzalmait, míg a Teátrumban a Moulin Rouge csillogásával köszönti a szocializmusnak 30 éve búcsút intő szabad Magyarországot.”

Ifj. Harangozó Gyula Diótörője lesz karácsonykor az Operettszínházban

ORIGO2019.05.30. 17:42

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapesti Operettszínház, az idei legnagyobb közös vállalkozás a Diótörő színpadra állítása lesz karácsonykor. A koreográfus a budapesti és a bécsi Operaház volt balettigazgatója, ifj. Harangozó Gyula.

A megállapodás célja közös előadások, művészeti projektek, szakmai programok megvalósítása, az egyetemi képzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, pályázatokon való közös részvétel és információcsere. 

Meghallgatás

A Budapesti Operettszínház Énekkara próbaéneklést hirdet mezzo, alt, tenor, bariton és basszus hangfajban.

 Jelentkezési feltételek:

legalább középfokú, zeneművészeti szakirányú végzettség, zeneművészeti egyetemi, vagy főiskolai szakirányú végzettség előnyt jelent,

korhatár: 35 év

 A jelentkezés részeként benyújtandó: 

- fényképes önéletrajz

- egy szabadon választott operett-, vagy operaária vagy dal felvétele, mp3 formátumban.

A hangfelvételek elbírálása után a kiválasztott jelentkezők személyes meghallgatáson vesznek részt, melynek időpontjáról és helyszínéről értesítést kapnak 2019. június 14-ig

Jelentkezését a hangfaj megjelölésével az alábbi címen várjuk: cseh.dalma(kukac)operett.hu

 Benyújtási határidő: 2019. június 6  

Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettje teljes egészében németül megtekinthető lesz, alul magyar automatikus fordítást lehet kérni, elvileg angol, francia és német felirat  lesz, az alábbi honlapon: 

https://operavision.eu/en

A Suppé darab nagyon keveseket érdekelt volna, és ezért maradt el, de máshova még feltehetik, pl. Müpa kisszinháza.

Ez megint egy átvágás, mert nem lett olcsóbb.... csak a legolcsóbb hely 1600 fent hátul a szélén.

Közületek látta már valaki a Carouselt?

Idézem az Operettszínház mai hírleveléből:

Néhány jegyünk még van a 2019.06.06-án 19 órától bemutatásra kerülő CAROUSEL - LILIOM című előadásunkra, olyan neves főszereplőkkel….

Jegyek már 1.600 forinttól kaphatók online ITT , vagy személyesen jegypénztárainkban.

Szeretettel várjuk színházunkban! Üdvözlettel: szervezés

A Ma este színházon kint lesz a Carousel?

Hol lehet hozzájutni 1600 Ft-ért a Carousel jegyeihez? Ennyiért szívesen megnézném, de 6000-et sajnálok érte.

Az elmúlt napok sajtójának olvasása után már úgy érzem, hogy a 2019/2020-as színházi évadnak szinte egyetlen kizárólagos eseménye lesz az Operettszínház Vidnyánszky Attila rendezésű Csárdáskirálynő előadása. Nem volt olyan nyomtatott vagy elektronikus újság, ahol ne részletezték volna ezt a tervet.

Kezdődött azzal, hogy az elmúlt héten a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság tagjai közé fogadta a megújult szellemiségű Operettszínházat. Majd folytatódott, hogy Kiss B. Attila az MMA rendes tagja sajtótájékoztató bemutatta Vidnyánszky Attilát, az MMA rendes tagját, aki először rendez operettet. Így – Edmond Dantes fórumtársunk szép hasonlatát használva – megvalósulhat, hogy Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban megrendezhette a Bánk bán prózai változatát, az Operaházban az operai változatát, majd most az Operettszínházban az operettek Bánk bánját, a Csárdáskirálynőt.

Az erről részletesen hírt adó sajtótájékoztató már egy-két gondolatot is közölt a várható rendezésről. Itt némi képzavar van, hogy visszasírjuk vagy nem azt az arisztokrata világot, de ez a bemutatóig majd kiderül. Ami viszont konkrét: Az előadást uraló nagyméretű gramofon ötlete visszaköszön az előző évi mörbischi Marica grófnő nagyméretű hegedű elhelyezéséből. A gramofon végső elporladása pedig szintén visszaköszön a Mohácsi féle Csárdáskirálynő rendezésből a Novara csatahajó végső süllyedéséből.

Sajnos vagy hála, ki-ki vérmérséklete szerint ítélje meg, de a sajtótájékoztatón kiderült az Operettszínház új szellemisége is, melyben az operettnek van a legkevesebb létjogosultsága. Vacsora estek artistákkal, monodrámák, mohácsi vész nemzeti gyász, rendszerváltás évfordulója, sanzon est, Diótörő balett és (mai hírlevelük alapján) eladatlan jegyek garmada a Carousel előadásaira, már 1.600 Ft-tól!!!