Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


3446 Ardelao 2018-01-08 21:40:49 [Válasz erre: 3380 Ardelao 2017-11-24 23:10:32]

 

A minap Ábrahám Pállal kapcsolatban az alábbi, tárgyilagos cikkre bukkantam a neten. Érdemesnek tartom ide beilleszteni: 

Operett-passzázs (6): Szédítő siker, tragikus bukás – Ábrahám Pál, az „operettkirály élete” és munkássága

Közzétette: Werner Häußner, 2017. november 17-én

Der junge Paul Abraham auf einer historischen Fotografie.

"125 évvel ezelőtt (1892. november 2-án), feltehetően a magyar Apatinban, látta meg a napvilágot a 20. századi berlini operett egyik meghatározó alakja: Ábrahám Pál, akinek az életéről számtalan mítosz és legenda kering, aki a „Viktória”, a „Hawaii rózsája” és a „Bál a Savoyban”  c. operettjeivel az 1930 és 1932 közötti rövid idő alatt három „könnyű múzsai” remekművet alkotott, mielőtt a nácik száműzetésbe kényszerítették.   

Witten/Ruhrban él egy Klaus Waller nevű újságíró, akit ifjú kora óta lenyűgöz Ábrahám zenéje és színes, önmagában is operettre emlékeztető élete.

Az egyik Ábrahám-biográfia szerzője egy Werner Häußnernek adott exkluzív interjúban mesél „az operett tragikus királyának” az életéről.

Kérdés:Waller úr, hogyan alakult ki Önben az Ábrahám Pál zeneszerző iránti rajongás?

Klaus Waller: Mai füleknek furcsán hangozhat: Az ötvenes években a rádióprogramokban az ember elkerülhetetlenül találkozott Ábrahám Pál melódiáival. Mivel a háború után nőttem fel, lelkes rádióhallgató voltam, valamennyi melódiáját ismertem. Azokat a filmeket, amelyeket az operettjei alapján forgattak, akkoriban természetesen nem láttam.

Ahhoz, hogy Ábrahám életével közelebbről foglalkozzam, a lökést sok-sok évvel később, a „Hawaii rózsája” turné keretében történt bemutatójakor egy újságban megjelent jelentés adta meg. Ez a zeneszerző New Yorkban történt pszichiátriai megbetegedéséről adott hírt.  Megpróbáltam tájékozódni Ábrahámról, de semmi sem állt rendelkezésre. Így beszereztem az irodalmat, és „belevetettem” magam a témába.

Der Autor und Abraham-Forscher Klaus Waller. Foto: Werner Häußner

Klaus Waller, a witteni szerző és Ábrahám-kutató. (Fotó: Werner Häußner)

2012-ben aztán létrehoztam egy web-oldalt. Ott összegyűjtöttem azokat a tényeket, amelyek nyilvánosan közzétett anyagokban rendelkezésre álltak. A könyvemhez végzett kutatások megmutatták, hogy ezek az anyagok nemcsak hiányosak, hanem sokszorosan hibásak voltak.

Mi vezette Önt az Ábrahám Pálhoz vezető források nyomára?

Waller: Az információk felülvizsgálata fáradságos ügy volt. Először is sok ellenmondást fedeztem fel, Ábrahám saját állításaiban is. A megbízható források hiányánál legfőbb munkaeszközöm az egyes állítások elfogadhatóságának a vizsgálata volt. Az internetes oldal új kapcsolatokat nyitott számomra; ezenkívül új levéltári anyagot kaptam, pl. a budapesti Liszt Ferenc Akadémiától, amelyet köszönetet érdemlő módon Wiebe Magdolna fordított le nekem a bochumi Ruhr Egyetemtől. Ekkor kiderült: ’Csodagyerek’ Ábrahámról, ahogyan ő önmagát aposztrofálta, nem lehet beszélni.

Éppen arra az időre, amelyben Ábrahám Budapesten tanult, és megtette első lépéseit a szakmai egzisztencia irányába, sötétség borul.

Mit derített ki?

Waller: A furcsaságokat, már a születéssel kapcsolatban is. Minden forrás, és Ábrahám maga is, születési helyként az akkor magyar Apatint – ma Szerbia észak-keleti részén található – adja meg. De azt is kiderítettem, hogy házassági anyakönyvi kivonatában születési helyként az ottani járásszékhelyet, Sombort nevezték meg. Másfelől azonban ott, a zsidó születési anyakönyvben nem szerepel bejegyzés. Ábrahám mindenesetre Apatinban nőtt fel, ahol generációk óta a családja élt.

Az 1923 és 1927 közötti idő is sötétségben marad. Biztos, hogy Ábrahám tőzsdeügynökként dolgozott, és egy csődöt követően, 1924 januárjában letartóztatták.  Semmilyen bizonyítékot nem találtam arra, hogy jazz együttesekkel zenélt vagy kocsmákban zongorázott volna, mint ahogy azt gyakran állítják.

1927 jelenik meg ismét, a Budapesti Fővárosi Operettszínházban karmesterként, 1928-ban néhány dalt ír a „Zenebona” c. operetthez, és „Az utolsó Verebély lány"-nyal („Der Gatte des Fräuleins”) bemutatja első saját operettjét – többek között a későbbi Ufa-sztárral, Eggerth Mártával.

Sikeresek voltak az első operettjei?

Waller: A „Zenebona” recenziója egy teljes újságoldalt foglal el. Ez nagy sikerre utal. Ábrahám a magyar operettszínház jegyzékében is ennek az operettnek a szerzőjeként szerepel. De az első nemzetközi színházi siker csak 1930-ban, a „Viktóriá”-val köszöntött be. Első slágerét Ábrahám, persze, már 1929-ben letette az asztalra, a „Melodie des Herzens” (A szív melódiája) c. filmből való „Bin kein Hauptmann, bin kein großes Tier” (32-es baka vagyok én) c. dallal. Azután gyors egymásutánban 1940-ig – először Berlinban, 1933 után Magyarországon – egy sor filmzenét írt.

Hogyan került sor a Berlinbe történő áttelepülésre 1930 nyarán? Ebben volt szerepe a filmnek?

Waller: A legközelebbi út Magyarországról valójában Bécs lett volna ahhoz, hogy a ’magyar vidékről’ származó tehetség érvényesüljön. Erich Pommer nyilvánvalóan Berlinbe ajánlotta őt. Pommer, Marlene Dietrich felfedezője és 1930-ban „A kék angyal” (Der blaue Engel) producere, az USÁ-ban a Paramountnak és az MGM-nek dolgozott, és az UfÁ-nál producerként köteleződött el. Erich Pommer készítette a „Melodie des Herzens“ filmet,  amely az első, teljes egészében zenés német játékfilmnek számít.

Berlinben szűk három év mámoros siker következett, míg Ábrahám 1933 februárjában a náci terror elől meglehetősen sietősen a berlini Fasanstraßén lévő, tágas lakásából Budapestre menekült. Milyenek voltak az 1933 és 1939 közti esztendők Ábrahám számára Magyarországon?

Waller: A források ezekre az évekre is szűkösek. Ábrahám feleségének, Saroltának az információja szerint Budapest volt az élelmiszerpontjuk. Ábrahám, persze, gyakran utazott Bécsbe, megírta a „Mese a Grand Hotelben”c. operettet, amely premierjére 1934-ben, a Theater an der Wien-ben került sor, és 1936-ban nagy sikert aratott a „3:1 a szerelem javára” (Roxy und ihr Wunderteam) c.  operettel Budapesten, és egy évvel később még egyszer, Bécsben. Arról, miként fogadták többi magyar operettjét, amelyeket nem fordítottak le, nem tudok beszélni: Az ottani kritikákba ezideig nem tudtam betekinteni.

1939-ben Ábrahám elhagyta Magyarországot, és Párizson át az USÁ-ba ment. Ott a sikertelenség éveit követően, 1946-ban teljes pszichikai összeomlást szenvedett, és Németországba, 1956-ban történő visszatéréséig az éveket a pszichiátrián töltötte. Mi ismert erről az időről?

Waller: Ábrahám az USÁ-ban Alfred Grünwald librettója alapján megírta a „Tamburin” c. operettet, amelyet a mai napig senki sem ismer. Ezt sohasem mutatták be; az anyag a New York-i Nemzeti Könyvtárban van. Azt sem tudom megmondani, hogy egyáltalán milyen mértékben készült el ez a mű. Szeretnék többet tudni az 1956 utáni évekről is, amikor Ábrahám egy baráti kör Ábrahámot visszahozta Németországba. Először ugyan az Eppendorfi Pszichiátriára került, de azután a feleségével élt egy hamburgi lakásban. Bizonyos: Soha nem látták őt többé a nyilvánosság előtt. Elmondás szerint állítólag haláláig azt hitte, New York-ban van.

Hogyan jellemezné Ábrahám Pált, mint személyt?

Waller: Ábrahám egyedülálló, kifejezetten káprázatos személyiség volt. Fölöttébb megnyerő, de kérkedő is. Életéről sok ellentmondásos és kitalált adatot is terjesztett. Szükségét érezte, hogy magát állandóan nagyobbá tegye, mint amilyen volt. És mindig a bukástól való félelemben élt. Tragédiája az, hogy magasabbra jutott, mint azt valaha is álmodta volna, viszont mélyebbre zuhant, mint ahogyan azt legrosszabb rémálmaiban el tudta képzelni.

És Ábrahámnak, mint zeneszerzőnek a jelentősége? Honnan jön aktualitása, műveinek reneszánsza?

Waller: Azt, hogy mennyire jelentős Ábrahám zenéje, nem szeretném megítélni, mivel nem vagyok zenetudós. Kiemelkedőnek tartom a dallamokra vonatkozó ötletgazdagságát. Ábrahám olyan melódiákat írt, amelyek még 100 év elteltével is aktuálisak. Jazz-, show- és folklore-elemeivel elrugaszkodott a régi bécsi operett valcer közvetítette boldogságától.

Operettjeinek dzsessz- és revü-jellege megérinti korunk szívét. Ábrahám korának nyugtalansága és bizonytalansága, amely tükröződik műveiben, úgy tűnik, megszólít minket. Ma elismerjük: Zenéje remek szórakozás; ki kell emelni az idősek programjából."


3445 Momo 2018-01-08 20:47:58

Igen. Ez ott van. 2004-ban én is arra ébredtem egy éjjel Tokióban, hogy ide-oda inog a szálloda... :-)


3444 zenebaratmonika 2018-01-08 20:42:58

Életveszélybe került Kerényi Miklós Máté és az Operettszínház csapata Japánban

 

Az operettesek megúszták a földrengést sérülés nélkül
Az operettesek megúszták a földrengést sérülés nélkül

Tokió — Az életükért rettegtek a Budapesti Operettszínház művészei Japánban. Egy ötvenfős csapat a szigetországban turnézik, ahol egyik éjjel hatalmas robajra riadtak.

A Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés rázta meg a környéket. – Amikor elkezdődött a remegés, elfogadtam, hogy itt most mindennek vége – kezdett bele a színház sztárja, Kerényi Miklós Máté (34). – Tudtam, hogy valami olyasmi történik, ami fölött nincs hatalmam.

Mikor vége lett, csak arra tudtam gondolni, de jó, hogy újra láthatom a kisfiamat – mesélte a színész, de a töb­bieket is alaposan megviselték a történtek.


3443 zenebaratmonika 2018-01-08 14:39:45

Pesti Napló, 1937. szeptember 8.

(Ez szerintem soha se került bemutatásra...., a 3:1 a szerelem javára c. film viszont elkészült ... Az ezred menyasszonya viszont szerintem a Júlia c. operett lehet, passz, de ezt mutatta be 1937 végén és annak a témája is magyaros)

"Hungarian Cavalcade"
Ábrahám Pál történelmi dalművet komponál

Néhány héttel ezelőtt az a hír terjedt el Budapesten, hogy Ábrahám Pál ismeretlen helyen tartózkodik, s nem lehet megidézni annak a pernek tárgyalására, amelyet egy bécsi szálloda indított ellene a ki nem fizetett szobaszámlák miatt. Hamarosan kiderült, hogy Ábrahám Pál Budapesten tartózkodik, filmjének zenéjén dolgozik, reggeltől estig a Hunnia filmgyárban van elfoglalva, semmiféle per nem folyik ellene és nincsenek kifizetetlen bécsi hotelszámlái. Beszéltünk Abraham Pállal. Megkérdeztük:
— Mikor készült a legutolsó operettje?
— Tavaly karácsonykor került színre a 3:1 a szerelem javára című operettem, amelyet a Vígszínház produkciójával a Royal Színhdzban mutattak be Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral a két főszerepben. Az operettet márciusban már a bécsi Theater an der Wien is bemutatta, szintén Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral. Most film készül két verzióban, magyar és német nyelven az operettből, ugyancsak Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral, Zsoldos Andor produkciójában.
— Legújabb operettje?
— Most zenés vígjáték készül, amelynek a zenéjét én írom. Drégely Gábornak a Szerencse fia című vígjátékából készül a darab. Az első két felvonás már készen is van. A harmadik felvonás zenéjét most komponálom. Az egész darabot modernizálta Harmath Imre, én is teljesen modern zenét írtam.
Az úgynevezett »nagy operetta elkészültéről is hallottunk.
— A nagy operett híre igaz. A szövegíró elsősorban Földes Imre és mellette Harmath Imre. Az operett címei Az ezred menyasszonya. Teljesen magyar a levegője, magyar a témája és magyar a zenéje.
— Hol kerül színre!
— Nem tudjuk még, hogy hol és mikor. Először teljesen készen akarunk lenni a librettóval és a zenével. Azt hiszem, egy hónap alatt befejezzük. Akkor, remélem, hamarosan találunk megfelelő színházat és megfelelő színészeket. Nagy színpadon kell színrekerülnie , ennek az igen sok személyt foglalkoztató operettnek. Elsősorban is szükségünk lesz két prózai bonvivanra, egy nagy énekesnőre, egy szubreitre és egy táncoskomikusra. Az operetthez három zenekar kell, egy cigány-, egy katona- és egy rendes színházi zenekar.
— Tíz év óta nem írt komoly muzsikát. Ezentúl is csak könnyű zenét ír!
— Féltve Őrzött titkomat árulom el, amikor bevallom, hogy pontosan egy év óta dolgozom minden szabad időmben dalművemen, amelynek Hungarian Cavalcade lesz a -címe. Ez a dalmű a honfoglalástól, Attilától kezdve Árpádon, Szent Istvánon, Könyves Kálmánon, Mátyás királyon, Hunyadi Jánoson, Mária Terézián, Kossuth Lajoson, Ferenc Józsefen, a világháborún, a trianoni békén, 1922 szédületes konjunktúráján keresztül a mai napokig vezet el. Az egész dalműnek egyetlen jazzszáma lesz csupán, mégpedig a konjunktúra-részben. A szöveget Harmath Imre írja. Rengeteg zene, ének, tánc és kórus szerepel a gyors iramban változó képek során.
— Hogyan született meg ez az ötlet)
— Tavaly Londonban voltam és az egyik színházban láttam Cochran Néger
Cavalcade ját. A szünetben elragadtatva dicsértem Cochran előtt a darabot és az előadást. Cochran ezt felelte a dicséretre: »Tudja, mi volna igazán szép! Egy magyar Cavalcade! Csupa szín, tűz és exotikum, ami az egész világot rendkívüli módon érdekelné.« Cochrannak^ez a mondata adta nekem az impulzust. Még aznap éjszaka leírtam az első hangjegyeket!
— Komoly a muzsika ?
— Teljesen komoly. Az egész zene a régi magyar motívumok felhasználásával készül, természetesen a Rákóczi-induló és a Kossuth-nóta teljes feldolgozásával is.
— Mikor lesz készen ?
— Félév múlva. A hangszerelés rendkívül sok időt igényel.
— Hol akarja bemutattatni a dalmüvetl
— Hát Istenem ... ha készen lesz, jelentkezni fogok vele az Operaház Igazgatójánál!
•— Új filmzene?
— Nemrégen készült el a Pesti mese, a Hotel Kikelet és a 3:1 a szerelem javára című filmek zenéje. Most írtam meg a Leány a talpán című film zenéjét is. És a legközelebbi napokban kezdem a harmadik Daróczyfilmet.
— Hol kerülnek színre ezek a filmek külföldön ?
— Ha sikerrel fejeződnek be azok a tárgyalások, amelyek ezeknek a filmeknek angol nyelven készítendő verzióira vonatkoznak, akkor a filmek az én muzsikáméinál először Angliában és azután Amerikában kerülnek előadásra.

 


3442 Búbánat 2018-01-08 14:01:27 [Válasz erre: 3405 Búbánat 2017-12-11 14:14:21]

Pótlólag ideírom. 

A cirkuszhercegnő nyári, margitszigeti szabadtéri előadásának rendezője Szabó Máté lesz.


3441 zenebaratmonika 2018-01-08 13:37:36

A Színházi Élet 1933/11. szám

Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...
— Ábrahám Pálról mi a véleménye?
— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.

Színházi Élet 1933/23. szám:

Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....
— És a) zene?
— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hawai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....

Az Est, 1933. május 19. 4. old.

„A fehér hattyú“ Az új Ábrahám-operett
Több "hétig' tartó tanácskozás után Ábrahám Pál megállapodott a kiadójával és a szövegíróival legújabb operettjének szüzséjében. A megegyezés érdekessége, hogy a zeneszerző visszatért régi librettistájához, Földes . Imréhez, két operettje: a »Viktória« és a »Hawai rózsája« szövegírójához, aki Grünwald és Beda társaságában írja az új librettót. Miről szól az új operett! — ezt kérdeztük ma Ábrahám Páltól.
— Földes Imre már írja a szövegkönyvet — felelte a népszerű komponista — és én holnaptól kezdve vidéken bezárkózva komponálom a muzsikát. Az új operett címe: A fehér hattyú; hősnője Anna Pavlova, miliője a régi cári balett. Oroszországban és Párizsban játszódik a sokrétű cselekmény, amely á nevezetes orosz balett útját: ragyogását és hanyatlásai kíséri. Pavlova felejthetetlen alakja és művészetének emléke inspirál munkámban.

 


3440 Búbánat 2018-01-07 15:59:03

Szomorúan olvasom a hírt az Origón:

Dancs Annamária először beszélt arról, hogyan szakított vele férje, és hogy élte meg, hogy egyedül maradt gyermekükkel. Négy hónapos volt a kisfiúk, amikor elhagyta a férje, Kerényi Miklós Máté. 

 

"Hét éve ismerjük egymást Mátéval, egyszer már szakítottunk, majd újra egymásra találtunk. Sokban különböztünk, de elfogadtuk egymást, és a legnagyobb békében és boldogságban éltünk. Az utolsó három évünk mesébe illő volt. Aki ismer, tudja rólam, hogy a legnagyobb rajongással szerettem a férjemet, azt a törődést, gondoskodást, amire csak egy szerelmes nő képes, mind megadtam neki. Gyönyörű volt az esküvőnk, majd sok nehézség és küzdelem árán megfogant a babánk, aki tavaly februárban 2 kiló 20 dekával, koraszülöttként jött világra. Szépen cseperedett, Máté ügyes apuka volt, mindenünk megvolt a boldogsághoz.. Aztán nyár elején sokként ért, amikor azt mondta, ő nem boldog, másképp szeretne élni, nem így képzeli el a családot. Amikor visszakérdeztem, mit ért azon, hogy másképp,  nem kaptam  választ" - mondta a művésznő a Bestnek.

A lapnak arról is beszélt, hogy hónapokon át küzdött a férjéért, a házasságuk megmentéséért, de hiába. "Megalázkodtam úgy, ahogyan csak egy szerelmes nő teheti. Végül el kellett fogadnom, hogy ő már rég döntött, másvalakit választott helyettem" - mesélte.


3439 Búbánat 2018-01-03 22:39:32

Nem operett, nem is musical - de legyen itt a link: 

Villanófényben - Csengeri Attila

Operettszinhaz.hu, 2018-01-03

Zenésszínházi történelmet ír a Budapesti Operettszínház. 28 évvel az ősbemutatót követően műsorára tűzi Várkonyi Mátyás elementáris erejű, rövid idő alatt kultikussá vált rock operáját a Dorian Grayt. Az előadás igazi különlegessége, hogy színpadra lépnek benne az egykori legendás Dorianek, Csengeri Attila és Homonnay Zsolt is, akik az örökifjúságra vágyó fiatalember - akit a mostani produkcióban Kocsis Dénes formál meg - életét alapvetően meghatározó két idősebb férfi szerepét öltik magukra. Csengeri Attila a végzetes arcképet készítő festőművészt, míg Homonnay Zsolt a fiút a bűnbe csábító Lord Henryt alakítja. A Kálmán Imre Teátrum január 19-i premierje kapcsán Csengeri Attilával beszélgettünk csodákról, libabőrről, szabadságról, Ács Jánosról és persze a Rock Színházról.


3438 Haandel 2018-01-01 15:08:36

Uraufgeführt vor 150, 125, 100 und 75 Jahren
Operetten- und Musical-Jubiläen 2018
01.01.2018 | 15:05 | Ö1 (7 Tage Ö1)


3437 Búbánat 2017-12-29 14:30:55

Külföldön is a magyar operett a sláger

A Fidelio honlapján olvasható (2017.12.28. 11:58)

Az év utolsó napjaiban is sokat tesznek a Budapesti Operettszínház művészei azért, hogy a külföldi publikum előtt népszerűsítsék a magyar operettet, illetve hogy közkedvelt musicalekkel szerezzenek örömet az ünnepi időszakban. Természetesen az itthoni közönség sem marad nagyszerű programok nélkül!

A márciusban bemutatott A víg özvegy című Lehár-remek Szabó Máté rendezésében, az Operettissima Nonprofit Kft.-vel együttműködésben hódítja meg Európa nagyvárosait.

Július elején a trieszti Politeama Rosetti adott otthont Glavári Hanna és Daniló gróf fordulatos szerelmi történetének,

december 27. és 29. között pedig – Belgiumban az első operettként – a Capitole Gent közönsége előtt mutatkozik be három estén át, német nyelven, mintegy 2400 néző előtt.

A flamand közönség Hanna szerepében Bordás Barbarát, Danilóként Vadász Zsoltot, Rosillonként pedig vendégművészünket, Balczó Pétert üdvözölheti, Valencienne-t Lukács Anita, Nyegust Peller Károly, báró Zéta Mirkót Bardóczy Attila alakítja majd, míg Kromovot Faragó András, Olgát pedig Oszvald Marika kelti életre Ének- és Balettkarunk, valamint a debreceni Kodály Filharmonikusok segítségével, Somogyi-Tóth Dániel dirigálásában.

[...]

(Forrás: Operettszínhaz.hu)


3436 zenebaratmonika 2017-12-29 11:30:23


Cotton Club Singers: Ó. Budapest: COTTON CLUB SINGERS: Gabriella SZŰCS (voc), Adrienn ZSÉDENYI (voc), Boldizsár LÁSZLÓ (voc), Gábor FEHÉR (voc) & Sándor DOBSA (p), Gyula TÓTH (g), Gábor BALÁZS (b), Csaba DEBRECZENI (dr), Vilmos KÖRMENDI (arr)
Budapest, Hungary, P2000


1. Pest megér egy estet":

- Budapest (Miklós BRODSZKY-Imre HARMATH)

- Egy édes boldog pesti nyár (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)

- Pest megér egy estet (Júlia HAJDÚ-István BRAND)

- Legyen ötkor fenn a várban (Dénes BUDAY)

- Legyen a Horváth kertben (Lajos Lajtai - István Békeffy )


2 "Hétre ma várom a Nemzetinél"

Van London, van Nápoly (László ANGYAL-Imre HARMATH)

A Nagykörút estefelé ragyog (Lajos LAJTAI-István BÉKEFFI)

A vén Tabán (Mihály SZÁNTÓ-Mihály ERDÉLYI)

In der Josefstadt (Béla ZERKOVITZ)

Budán este tíz óra után (Mihály ERDÉLYI - Mihály SZÁNTÓ)


3 "Hold ragyog a Dunán" 

- Van a Dunán egy kis ladik (Károly de Fries-Kálmán KOVÁCS)

- Sétahajó (Júlls HAJDÚ - Iván BRADÁNYI)

- A Dunaparton este zene szól (Mihály ERDÉLYI)

-Hold ragyog a Dunán (Gábor NÁDAS-Tlbor ifj.KALMÁR)

- Kis csónakom a Dunán (Mihály ERDÉLYI)

 

4. "A pesti nö"

- A ruha a fő (Károly de Fries)

- Mikor egy édes tizenhat éves (Mihály SZÉCSÉN)

- Halló baby (Pál ÁBRAHÁM- István MIHÁLY)

- Látod, ez a szerelem (Tamás DEÁK-István S.NAGY) 

- A pesti nö (József BLUM-Tamás FELKAI)

- Váci utca


5. "Kigyúlt a fény”

Kigyúlt a fény (László POGÁNY-Ollvér LANTOS)


7. "Az élet megy tovább" 

- Az élet megy tovább (Jenő HORVÁTH-Rudolf HALÁSZ)

-Sportinduló (DonajevszkiJ-István RAICS)

-Üdvözlégy, Moszkva (Blantner-ROSSA)

- Kispiricsl faluvégen (Hungarian Traditional)

-Taps polka (Zoltán SZERDAHELYI-Imre ERDŐ)

 

8. "Látta-e már Budapestet éjjel"

Látta-e már Budapestet éjjel (Béla ZERKOV1TZ)

A Dunákorzó este ragyog (József KÓLA- Mlhály SZÉCSÉN)

Különös éjszaka volt (Gábor NÁDAS-Iván SZENES)

Gyönyörű így este Budapest (János BREITNER - Lajos SURÁNYI)


9. "Szervusz Budapest"

Szervusz Budapest (András BÁGYA-Iván SZENES)

 

10. "New York-ban hely"

New York-ban hely (Pál ÁBRAHÁM-lmre HARMATH)


3435 zenebaratmonika 2017-12-29 11:18:30

Régi film- és operettdalok modern feldolgozásban hallgatók:


Bergendv Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar: Mesél a Pesti Broadway: Gábor ANTAL (tp), István MÓRÉ (tb), István BERGENDY (as, cl, ld, arr-2), Péter BERGENDY (ts), János DÁNI (p. arr-1), György OROSZLÁN (g, vlol), Péter GÁBOR (b), István BÁLINT (dr, voc-8), Zoltán MERICSKE (cymbal-solo-9), Endre DAMITH (arr-3), Miklós ZARECZKY (voc-4), Kata JANZA (voc-5), Éva VASVÁRI (voc-6), Nelly PÉRCHY (voc-7) Hungarian Radio Studios, Budapest, Hungary, October 1995

A pénzemet én máma mind elmulatom (Kalapom, pom) (Pál GYÖNGY-Imre HARMATH)

1-4 Hello, Baby! (Pál ÁBRAHÁM-István MIHÁLY)

-2-5 Madonna, drága (Pál GYÖNGY-István MIHÁLY)

1-4-6 Tudom, hogy van neki (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)

-3-5-6-7 Pá, kis aranyom, pá (Mihály EISEMANN- László SZILÁGYI-István MIHÁLY)

-2-5-6-7 Hamvadó cigarettavég (Tamás HEGEDŰS- György G. DÉNES)

-2-5 A Te szerelmed (Béla DOLECSKÓ-László SEGESDY)

-2-5-7 Nincsen lakat a számon (Jenő Sándor-Imre HUZLI)

-1-4 Oda vagyok magáért (Szabolcs FÉNYES-István MIHÁLY)

-2-4-5 Legyen esze (Alfréd MÁRKUS-Imre HARMATH)

-1-4-6 A kedvem ma oly happy (Pál ÁBRAHÁM-Ferenc BALOGH) -2-8-9


3434 Búbánat 2017-12-27 13:35:05

Németh Marika Sárdy János sírjánál

Forrás: Operett Klub képgalériája


3433 Búbánat 2017-12-26 11:49:52 [Válasz erre: 3427 Búbánat 2017-12-25 22:31:19]

A televízióban tegnap éjjel sugárzott Szimai Albert-műsor tartalma volt:

Rátonyi Róbert interjúvolta meg Szirmai Albertet, amerikai otthonából Budapestre érkezett világhírű magyar komponistát, aki új operettjének, a Tündérlaki lányok operettszínházi bemutatójának próbájára érkezett Budapestre – 1963-ban.

Az interjút követően a televízió stúdiójában felvett részleteket (jeleneteket) láthattunk Szirmai operettjeiből:

egyebek közt a Táncos huszárok című operettből: „karmester-kettős”, a Mágnás Miskából, és ugyanennek az operettnek a 1949-es filmváltozatából is; A ballerinából táncjelenet; a Mézeskalács című daljátékból:

  • Kórusjelenet és tánc: „Szív küldi szívnek szívesen…”
  • Szív küldi szívnek szívesen” – érdekesség volt, hogy a királykisasszony dalát először elénekelte Tiboldi Mária, őt követően Honthy Hannamegmutatta” neki, hogyan is kell igazán a primadonnának előadni ezt a  dalt - „az ő tolmácsolásában”, majd harmadszorra is elhangzott ugyanez a dal – már a kettősükben.

Honthy és Tiboldi mellett Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Mészáros Ági, Németh Marika, Baksay Árpád, Bodrogi Gyula, Latabár Árpád, Latabár Kálmán és Sárdy János szerepelt - énekelt az egyes darabrészletekben.

Továbbá Szirmai Albert dalaiból, sanzonjaiból is kaptunk egy válogatást Mezei Mária, Neményi Lili és Ráday Imre előadásában.

A műsor végén Rátonyi Róbert még rákérdezett a vendég, Szirmai Albert legújabb, „vadonatúj” operettének, a Tündérlaki lányok zenéjére is; sőt a komponista élőben, zongora mellől kísérte Németh Marikát és Baksay Árpádot, akik civilben, kezükben kottával, a szerző két oldalán állva énekeltek el egy duettet ebből az operettújdonságból – mintegy a premiert megelőzve, a nézőknek.

Nagyon örültem, hogy az M3 csatornán most újra láthattam ezt a régi, archív, fekete-fehér, zenés televíziós filmet - ízelítőt a múltból, hozzá kis „zenetörténetet” is.


3432 zenebaratmonika 2017-12-26 11:22:28 [Válasz erre: 3431 Búbánat 2017-12-26 10:47:28]

Köszi a teljes listát, az első két rész teszett, tegnap este meghallgattam mindkettőt. A 3. 4. rész tartalmát én nem találtam meg, köszi, hogy feltetted. A Zenés tévészínház dalaiból válogatták össze, de az interoperettből is játszottak dalokat meg egyéb felvétek is voltak, sőt a két műsorvezető is énekelt.


3431 Búbánat 2017-12-26 10:47:28 [Válasz erre: 3429 zenebaratmonika 2017-12-26 01:18:38]

Köszönöm, hogy beírtad ezt a műsort, ami elkerülte a figyelmem.

Most ideírom a már lement első két rész , a mai harmadik és a holnapi negyedik rész műsortartalmát, valamint a további adások időpontját is:

„Jön-e velem nagysád, shimmyt járni?”

Póka Éva és Csere László operettműsora

Ismert operettek slágerei neves művészek előadásában.

(1994) ( I- X. rész)

(40')

Rendező: Bilicsi Erzsébet

I. rész volt

 2017. december 23. szombat 15:40 - 16:20 (ism.volt  dec. 25.hétfő de. 07:20)

Műsortartalom:

Jacobi Viktor: Leányvásár

- Kettecskén;

- Tom és Lucy szerelmi kettőse.

Kálmán Imre: Marica grófnő

- Ringó vállú csengeri violám.

Schubert - Berté: Három a kislány

- Tschöll papa lányai mi vagyunk;

- Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull;

- Árva a ház.

Offenbach: Párizsi élet

- A hószín fátyol és a szűz mirtusz;

- Olyan tágas ez a város;

- A pénzkirály dala;

Cole Porter: Kán-kán.

 

II. rész volt

2017. december 25. hétfő 15:30 - 16:15 (ism. volt de. 7:20-tól)

Jacobi Viktor: Sybill

 - Sybill levele;

- Ha valami van, ez az, ami roppant jó;

- Én édes asszonyom,

- Sybill; Volt egy hercegnő;

- Valami csoda varázs;

-  Addig jó a tánc, míg izmos a láb;

- Illúzió a szerelem;

- Gombház, hogyha leszakad;

- A Nagyhercegnő belépője;

- Élni jó.

 

 

III. rész ma du. december 26., kedd 15:20 (Ism. december 27. , de: 7:20)

A mai műsor tartalmából:

Jacques Offenbach: Szép Heléna

 - Heléna dala;

- Az istennők és Páris kvartettje;

- Menelaos dala;

- Kréta szigetre;

- Bordal;

- Heléna és Páris duettje;

- Voltam király Beóciában;

- Ha bölcs a férj;

- Kánkán.

 

IV. rész: december 27., szerda 15:30 (Ism.. december 28., de: 7:20)

A  holnapi műsor tartalmából

Leo Fall: Pompadour

- Madame Pompadour belépője;

- Egy életem, egy halálom;

- Óh, Joseph, Óh, Joseph.

Franz von Suppé: Szép Galathea

- Pygmalion imája és Galathea ébredése;

- Mydas dala;

- Bordal.

Planquette: A corneville-i harangok

  • Harangdal;
  • Henry márki dala.

Arthur Sullivan: A Mikádó

- A három hölgy dala;

- Mikádó dala;

- Finálé.

 

A további adások időpontjai:

 
     
   

2017. december 28. csütörtök 07:20 Ism.)

  V. rész

2017. december 28. csütörtök 15:30

   

2017. december 29. péntek 07:20 (ism.)

VI. rész 2017. december 29. péntek 15:30

   

2017. december 30. szombat 07:20 (ism.)

  VII. rész

2017. december 30. szombat 15:25

   

2017. december 31. vasárnap 07:20 (ism,)

  VIII. rész

2017. december 31. vasárnap 15:20

   

2018. január 1. hétfő 07:50 (ism.)

 

IX. rész

 

2018. január 1. hétfő 15:20

2018. január 2. kedd 07:50 (ism.)

  X. rész

2018. január 6. szombat 15:25

   

2018. január 7. vasárnap 09:20 (ism.)

 

   
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       

 


3430 Haandel 2017-12-26 10:09:09

Apropos Operette
Legendäre Stimmen der Vergangenheit
26.12.2017 | 15:05 | Ö1 (7 Tage Ö1)

Große Opern-Diven der Vergangenheit im Reich der Operette. Ausschnitte aus Werken von Johann Strauß, Franz Lehár, Carl Zeller und Karl Millöcker - gesungen von Hilde Zadek, Lisa Della Casa, Hilde Güden, Melitta Muszely, u.a. 


3429 zenebaratmonika 2017-12-26 01:18:38

Jön e velem nagyság simmyt járni operett sorozat:

Jön-e velem maccsád? - ez a pontos címe a sorozatnak

1 rész tartalma:

Jacobi Viktor: Leányvásár - Kettecskén; Tom és Lucy szerelmi kettőse. Kálmán Imre: Marica grófnő - Ringó vállú csengeri violám. Schubert - Berté: Három a kislány - Tschöll papa lányai mi vagyunk; Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull; Árva a ház. Offenbach: Párizsi élet- A hószín fátyol és a szűz mirtusz; Olyan tágas ez a város; A pénzkirály dala; Cole Porter: Kán-kán.


3428 zenebaratmonika 2017-12-26 00:53:48

Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem naccsád" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.

Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.

Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni

Kíváncsian várom a tövábbi részeket:

https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635

Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza


3427 Búbánat 2017-12-25 22:31:19

M3 csatorna, ma éjjel

2017. december 25. hétfő 23:20 - 00:45

Szirmai-est - Szív küldi, szívnek, szívesen..

Magyar szórakoztató műsor (1962)

(85')

„Az a tipikusan mindenkivel előadódó helyzet, amikor csak úgy dudorászik valamit, aztán nem ugrik be, honnan is van ez - "csak fülbemászott". Szirmai Albertet például sokan várták 1963-ban idehaza, talán éppen azért is, mert bár a Mágnás Miska dallamvilága mindenkinek ismerős volt, de számos olyan sanzon, operett auráját is idézte fel már személye is, amelyek esetleg rá is erősíthettek az "Aha! - élményre".

A Magyar Televízióban konkrétan ez történt, megérkezésének alkalmából készítettek egy műsort a tiszteletére.”

Műsorvezető: Rátonyi Róbert

Szereplők:

  • Bodrogi Gyula
  • Galambos Erzsi
  • Honthy Hanna
  • Latabár Árpád
  • Latabár Kálmán
  • Lehoczky Zsuzsa
  • Mészáros Ági
  • Mezey Mária
  • Neményi Lili
  • Németh Marika
  • Petress Zsuzsa
  • Ráday Imre
  • Rátonyi Róbert
  • Sárdy János
  • Tiboldi Mária
  • Zentai Anna


Rendezte:  Simon Zsuzsa

 


3426 Búbánat 2017-12-23 19:41:18

Ma este a Mezzo csatornán láthatjuk A víg özvegy közvetítését a New  York-i Metropolitan Operaházból – a  2015. január 17-i előadás felvételéről:  20.30 – 23.30

 

The Merry Widow by Lehár with Renée Fleming at the Metropolitan Opera

The Merry Widow, by Franz Lehár

The Metropolitan Opera Orchestra and Chorus,

Andrew Davis (Conductor)

Susan Stroman (Stage Director)
Julian Crouch ( Set Designer)
William Ivey Long (Costume Designer)
Paul Constable (Lighting designer)

Renée Fleming (Hanna Glawari)
Kelli O'Hara (Valencienne)
Nathan Gunn (Count Danilovitch)
Alek Shrader (Camille de Rosillon)
Thomas Allen (Baron Zeta)
Jeff Mattsey (Vicomte Cascada)
Alexander Lewis (Raoul de St. Brioche)
Carson Elrod (Njegus)
Emalie Savoy (Sylviane)
Wallis Giunta (Olga)
Margaret Lattimore (Praskowia)
Daniel Mobbs (Kromow)
Mark Schowalter (Bogdanovitch)
Gary Simpson (Pritschitsch)
Andrea Coleman (Woman)
Jason Simon (Maitre D')

Recorded at the Metropolitan Opera House, New York, on January 17, 2015
Directed by Gary Halvorson


3425 zenebaratmonika 2017-12-22 16:24:07

3424 zenebaratmonika 2017-12-22 14:42:31 [Válasz erre: 3423 Búbánat 2017-12-22 13:44:42]

Ja az elnyűhetetlen magyar virtus..... nem is tudom, mikor lehetett utóljára, hogy nem volt repertoáron az opiban....

A másik örök pedig a Denevér az Operaházban/Erkelben....


3423 Búbánat 2017-12-22 13:44:42 [Válasz erre: 3422 zenebaratmonika 2017-12-22 09:56:20]

Az igaz; a repertoár két évente cserélődik, ami "örök" - a Csárdáskirálynő...

a régi műsorfüzetek - ami kapható - még megvásárolhatóak az Operettszínház szervezésén vagy a színház Shopjában.


3422 zenebaratmonika 2017-12-22 09:56:20 [Válasz erre: 3421 Búbánat 2017-12-21 23:29:36]

Biztos nem vették sokan. Mostanában max. 2 évadot megy egy operett, aztán leveszik....

kiváncsi vagyok erre a Kékszakállara, mi lesz, mert a librettót átteszik az 50-es években.... hát én utálom azt a korszakot, mért pont akkorra....


3421 Búbánat 2017-12-21 23:29:36

Szerettem volna hozzájutni az elmúlt évadban bemutatott Sybill és az idén színre került Luxemburg grófja produkciók műsorfüzetéhez.  Emlékeztem arra, hogy a korábbi évek bemutatói alkalmával az Operettszínházban megvásárolhattam az előadás előtt vagy a szünetben az adott darabhoz készült igényes kivitelű,  a szerzőket,  a darab  cselekményét, az alkotókat, közreműködőket, szereplőket feltüntető/bemutató, jelenetképeket is tartalmazó füzeteket . (Ilyen volt például a Cigányszerelem,   a Csókos asszony,  a Csárdáskirálynő,  A víg özvegy, a Viktória, A mosoly országa, A bajadér, a Marica grófnő vagy A cirkuszhercegnő műsorfüzetei).   Most, érdeklődésemre, a Shopban is, a színház Szervezési Irodájában is azt közölték, hogy Jacobi és Lehár operettjének kiadványát ne várjam, ne keressem, mert nincs, nem volt kapható, és a jövőben sem szándékozzák kiadni. Ehhez nem fűztek magyarázatot, vélhetően a színház vezetőségének döntése ez - hangsúlyozták.

Az utolsó ilyen füzet 2015-ben Eisemann Mihály Én és a kisöcsém című darabjához készült.  Arra a kérdésemre, hogy ez a gyakorlat véglegesnek tekinthető-e, bizonytalan igennel feleltek. Sajnos.

 

Én inkább arra gyanakszom, hogy az eddigi szponzorok közül egyesek, akik adták a pénzt a füzetek legyártásához, kihátráltak a bizniszből, de van amelyik időközben meg is szűnt.

A támogatók neve, amely intézmények a füzeten rajta szerepeltek, a következők voltak:

A helyi Téma; Magyar Szuperbrands; MBI Magyar Brands; MTVA; Népszabadság; Origo; Szabad Föld; Wáberer; Szinhaz.hu;  Bluechip;  Operettszínház;  www.operett.hu, Jegy.hu; Fidelio; Funzine.


3420 zenebaratmonika 2017-12-19 15:18:32 [Válasz erre: 3418 Edmond Dantes 2017-12-19 14:50:21]

Mindenképpen legalább egy kellemes estét vártam ettől, ha nem is a legjobb Eisemann dalokat, meg egy maira vetülő társadalomproblémát, ami szintén nem jött ki nekem, max. az, hogy mindent ellopnak, de akadozott az egész előadás, szegény színészeknek nehéz lehetett betanulni ezt a rengeteg zagyva szöveget és nehezen megjegyezhető furcsa dallamot. Ez nem csak az én véleményem, hanem a közönségé is körülöttem. Pedig jó ötlet ismeretlen, elfeledett operetteket előszedni.


3419 zenebaratmonika 2017-12-19 15:09:58 [Válasz erre: 3418 Edmond Dantes 2017-12-19 14:50:21]

Ok. Bár ilyet még nem csináltam, de engedélyeztem, remélem sikerült.


3418 Edmond Dantes 2017-12-19 14:50:21 [Válasz erre: 3417 zenebaratmonika 2017-12-19 12:06:57]

Privátban reflektálok :-)


3417 zenebaratmonika 2017-12-19 12:06:57

Bár megállapítottuk már többször is, hogy csak néhány agyonjátszott operettet játszanak Magyarországon, mostanában néhány elfeledett darab előkerült.

Az egyik ilyen volt Kálmán Imre Chicagoi hercegnője, amit az Budapesti Operettszínházban láttam, és egy Hollywoodi-i történetet dolgozott fel.

Tegnap pedig megnéztem a Karinthy Színházban Eisemann Mihály XIV. René című poros könyvtárakből előrángatott 1940-es darabját, szerencsére csak akciós jeggyel, mert hát elég nehéz volt végignézni az előadást, nagy csalódást jelentett, bár igazán nem is vártam tőle sokat, de ennél azért többet. Pedig az eleje még jól indult 2 ismert, szerintem más Eisemann operettből előrángadott slágerrel, a Kutya ugat c. dal volt az egyik. A díszletek egy régi várat utánoztak, ahol megjelentek a benne lakók groteszk figuraként, a főhős király valójában egy hölgy volt, akit apja, hogy örökölje a trónt férfinak anyakönyveztetett és volt egy ellenséges király is, aki szintén nő volt, ő orosz paródia lett volna és nagyon közönséges. Egy képzeletbeli országban játszódott az egész ahol mindenki korrupt és lop. Talán ebből a sztoryból még lehetett volna valami vicceset kihozni, de ez sehogy se jött össze, inkább fárasztó lett számomra az egész, a poénok nem jöttek át, csak kb. max. 15 %-ban. A második felvonásban is volt 3 jobb dal, benne egy duett, a többi nagyon eröltetettnek és dallamtalannak hatott. Mindenesetre 19 órától -21. 45-ig tartó előadás végére  2/3 házas a közönség jelentősen megfogyatkozott.

A Chicagoi hercegnő az közepes volt, de azért ennél mindenéppen sokkal jobban tetszett.

 


3416 Búbánat 2017-12-18 17:09:00 [Válasz erre: 3393 Búbánat 2017-11-27 15:50:08]

Huszka Jenő - Martos Ferenc:

Lili bárónő

operett három felvonásban
Átdolgozta: Gádor Béla és Darvas Szilárd

Bemutató: 2017. december 15. péntek 19.00 óra

Főszereplők:

Lili bárónő: Lőrincz Judit
Illésházy László gróf: Bot Gábor
Clarisse művésznő: Kertész Marcella
Frédi: Járai Máté
Malomszegi báró: Horváth Gábor
 

Rendező: Balázs Péter

Az előadás UMPA ügynökség engedélyével került bemutatásra.

Martos Ferenc örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. 

 

Lili bárónő

A Lili bárónő-bemutató után – képgaléria

A Lili bárónő-bemutató – képgaléria

A péntek esti eső sem tarthatta vissza a színházrajongókat, hogy elmenjenek a Szigligeti Színházba, a Lili bárónő című három felvonásos operett bemutatójára.

A vidám színpadi produkció kellemesen ellensúlyozta az időjárás borongós hangulatát. A Lili bárónő Huszka Jenő legismertebb, legtöbbet játszott operettje.

A darab már első, 1919. évi bemutatóján kiemelkedő sikert aratott, s azóta is változatlan népszerűségnek örvend.

A közönség a Gádor Béla és Darvas Szilárd átdolgozta verziót Balázs Péter rendezésében láthatta. A történetben a volt festékbolttulajdonos, Malomszögi báró Lili nevű lányát egy született arisztokratához akarja feleségül adni. Így már csak azt kell elintézni, hogy a fiatalok megismerkedjenek és megszeressék egymást. Lili azonban megmakacsolja magát, s ez a helyzet vezeti a szenvedély és a komikum végletes formái közé a nézőt…

(www.szoljon.hu – a Jász – Nagykun- Szolnok megyei hírportál – 2017. december 18.)


3415 Búbánat 2017-12-18 11:48:30

 

A Budapesti Operettszínház Újévi Musical és Operett gálája

Helyszín: Főnix Csarnok - Debrecen 4028 Debrecen, Kassai út 28

Dátum: 2018. január 06. ( szombat )

A Budapesti Operettszínház nagyszabású újévi gáláján, ünnepi hangulat, nagyszerű operett és musical dallamok várják a közönséget 2018. január 6-án a Főnix Csarnokban Debrecenben. A Budapesti Operettszínház Újévi Musical és Operett gálája

Felejthetetlen show műsor, látványos jelmezek, forró hangulat, lendületes tánckarral fűszerezve!

Közreműködik Kállay Bori, Oszvald Marika, Szulák Andrea, Dolhai Attila, Feke Pál és Peller Károly mellett, a 
Budapesti Operettszínház Balettkara és a Kodály Filharmonikusok.

Karmester: Somogyi-Tóth Dániel


3414 Búbánat 2017-12-18 09:21:16

3413 smaragd 2017-12-17 13:26:48 [Válasz erre: 3403 smaragd 2017-12-10 14:15:55]

 

Duna nosztalgia - Ábrahám Pál 125

 

Ma, 

 

15.00 Hotel Kikelet

Magyar fimvígjáték (1937)

 

Zeneszerző: Ábrahám Pál

 

Kottakiadványon:

 

 

"nádor salon jazz orchester

 

Hunnia-Hajdu Film

Daróczy Produkció

 

A "HOTEL KIKELET" c. filmből

 

Késő...

Hawai tangó

 

Vadnai László

verse

 

Ábrahám Pál zenéje

 

Nádor Kálmán Budapest, Rákóczi út 28. félemelet"

 

Ez áll a címlapon, a 2. oldal bal felső sarkában:

 

Arr. by E. KEMÉNY

 

A betétdallal kezdődik és végződik a film, közben pedig többször aláfestőzeneként tűnik fel.

 

Férfi főszerepben a titkár (....), akit Páger Antal és Kabos Gyula személyesít meg. Nem ismerem a film keletkezésének körülményeit, mégis az a benyomás támadt bennem, hogy a vidám fordulatok mögött Ábrahám Pál búcsúja érhető tetten, barátjával Kemény Egonnal és másokkal is a nagy sikereket megidézve, emlékezve.


3412 Búbánat 2017-12-15 15:44:24

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának e heti vendége: Gál Róbert  (Budapest, 1937. október 5. - ) író, szociológus, újságíró. Vele beszélget minden nap a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

A mai napon Huszka Jenő és életműve volt a beszélgetés fő témája; az előző napokban  Kálmán Imre, Lehár Ferenc,  Latabár Kálmán és Zerkovitz Béla, tegnap pedig Fényes Szabolcs munkásságáról esett szó a műsorban.

Holnap folyatódik és vasárnap befejeződik Gál Róbert életrajzi írásainak sorozatáról a beszélgetés a rádió stúdiójában.

A Wikipédia szócikkében olvashatjuk még más mellett:

Gál Róbert az életrajzírás jellegzetes képviselője, a híres elődök, Harsányi Zsolt, Bókay János, Gál György Sándor  munkásságának folytatója. Az életrajzi regény – állítja Gál Róbert – irodalmi műfaj, nem irodalmi forgács, nem fikció, hanem szigorú szabályok szerint, sok-sok dokumentum alapján készül, melyben követelmény a hitelesség és az olvasmányosság.

Tíz életrajzi munkája jelent meg zseniális muzsikusokról, színészekről a K.u.K. kiadó és főleg a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában .

Gál Róbert megjelent munkái

  • Túl az Óperencián… – Kálmán Imre regényes élete (2004. K.u.K. Kiadó)
  • Odavagyok magáért… – Epizódok Fényes Szabolcs életéből (2005. K.u.K. Kiadó)
  • Óh, lányka,óh, lánykám… – Lehár, az operett fejedelme (2006. Rózsavölgyi és Társa)
  • Mi muzsikus lelkek – Zerkovitz Béla életregénye (2007. Rózsavölgyi és Társa)
  • Muzsikáló pesti éjszaka (a legendás EMKE zenés kávéház története) – Dokumentumregény az ötvenes évek könnyűzenei életéből (2009. Rózsavölgyi és Társa)
  • Délibábos Hortobágyon – Huszka Jenő élete és művei (2010. Rózsavölgy és Társa)
  • Szeressük egymást, gyerekek – Seress Rezső története (2010. Rózsavölgyi és Társa)
  • A szenvedély muzsikája – Kálmán Imre (2011. Rózsavölgyi és Társa)
  • Latyi – Legenda és valóság (2012. Rózsavölgyi és Társa)

3411 Búbánat 2017-12-15 15:11:20 [Válasz erre: 3410 Búbánat 2017-12-15 15:06:14]

Bál a Savoyban - Szegedi Nemzeti Színház - bemutató

Bemutató: 2017. december 15. - 19:00

További előadások:

december 16. – 15:00; 19:00

december 17. – 15:00; 19:00

december 22. – 19:00

december 23. – 19:00

2018. január 11. – 18:00

január 13. – 19:00

január 14. – 15:00

Szereplők:
    Henry de Faublas  - László Boldizsár, Szélpál Szilveszter
    Madeleine, a felesége  - Nánási Helga, Gyüdi Eszter
    Madeleine unokatestvére, Daisy Parker  - Csorba Kata
    Musztafa Bey  - Gömöri Krisztián, Figeczky Bence
    La Tangolita, brazíliai táncosnő  - Laczák Boglárka
    Celestin Fourmint, ügyvéd  - Barnák László, Ferencz Nándor
    Pomerol, a Savoy főpincére  - Rácz Tibor
    Archibald, komornyik  - Ádám Tamás
    René - Ferencz Nándor, Barnák László
    Maurice - Gömöri Krisztián, Figeczky Bence
    Polette, Musztafa exfelesége - Göblyös Sára
    Lili - Máthé Beáta
    Csónakos, Monsieur Albert - Büte László
    Musztafa további feleségei - Baracskai Judit, Ferenczy Orsolya, 
    Himmer Veronika, Stefanik Kata, Szabados Tímea

Alkotók

    Díszlettervező  - Molnár Zsuzsa
    Jelmeztervező  - Rátkai Erzsébet
    Világítástervező - Stadler Ferenc
    Koreográfus asszisztens - Varga József
    Koreográfus  - Bóbis László
    Karigazgató - Kovács Kornélia

    Vezényel  - Koczka Ferenc, Kardos Gábor

     Rendező  - Horváth Péter

Közreműködők

a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, 
a Szegedi Nemzeti Színház tánckara, a Tömörkény István Gimnázium tánctagozatos hallgatói



3409 Ardelao 2017-12-15 12:40:36 [Válasz erre: 3408 Ardelao 2017-12-15 12:06:44]

KOCH LAJOS
KACSÓH PONGRÁC 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA
(Befejezés.)

Egyik fő jellemvonása: rendkívüli sokoldalúsága. Műveltsége internacionális volt, ami azonban nem jelentett kozmopolitizmust. Kacsóh a nemzetközi műveltségnek olyan értelmet adott, hogy a tudományban, művészetben, az élet nemes fölfogásában ne maradjunk el más nemzetek mögött. Sokszor csalogatták külföldre. Nyelvtudása könnyen lehetővé tett volna számára anyagilag jobb megélhetést és érvényesülést. De úgy érezte, hogy a magas műveltségű egyén itthon is megtalálja azt a kört, amelyben eszményei megvalósításáért küzdhet. Egyéniségének ereje lebilincselő. Tudott elragadóan szeretetreméltó lenni, de erős hajlama volt a gúnyolódásra. Életmódja egyszerű, szükségleteiben a legcsekélyebb igényekkel. Olykor cinikusnak tűnt, de valójában úri hajlamú, előkelő modorú. Mindent saját magának köszönhetett s ezzel méltán büszkélkedett. Soha protekció után nem járt, ezt maga üldözte leginkább. A strébereket, nagyképű embereket utálta, a népszerűség-hajhászókat megvetette. Annyira érzékeny és kényes ízlésű, hogy a legcsekélyebb ünneplés esetén is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy az váratlan és nem megrendelt ünnep.

Megjelenése a társaságra felvillanyozó hatással volt. Egészséges humorával vidám, pezsgő hangulatot ébresztett. Jellemének alapvonása, hogy a legfordulatosabb életkörülmények között sem hagyta el derűs optimizmusa. Reménytelen sohasem volt, sorsában mindig bízott, sőt nagy csalódásai ellenére az emberekben is hitt. Életművészethez nem értett. Ez reá nézve, akit az élet sokszor megtépázott, sértés lenne. Bizonyos magasabb értelemben azonban életművész: szeretett mindent, ami esztétikai érdeklődését lekötötte. Nem zárkózik a szakszerűség szűk cellájába. A természet- tudományok és zene művelése mellett kiváló humanista, akinek a finom retorika iránt való érzéke a szép szavak varázsos erejébe vetett hitében jelentkezett, amint az írásai bizonyítják. Székely fajának sok eredetisége
megvolt benne: erős akarat, önálló gondolkodás, szívós kitartás, fáradást nem ismerő törekvés elérendő célja felé. Nehezen megnyíló lélek, de akik közel férkőztek hozzá, tudták, hogy milyen érző szív lakik benne. Akaratát, mindig keresztül vitte. Lefelé nem éreztetett lealacsonyító bánásmódot, fölfelé nem hízelgett. Sok gazdag ember között fordult meg, de
sohasem irigyelte őket. Erős becsvágya magasabb eszmény felé irányult.

Művészi pályája főszakaszaiban mámorítóan szép volt. A népszerűséggel szervesen összenőtt. Szenzációs siker koronáját hordozta. A magyar daljáték fejedelme volt. Huzamos időn keresztül kedvence az egész ország közönségének, ünnepelték, körülrajongták. Szerencsés, békés évek szülöttje, amelyekben az életet gond nélkül élvezték, a jelent viharosan éltették. Ennek a kornak volt dalosa Kacsóh. Zenéje mindig egyenes vonalú.

Komplikálatlan, egyszerű. Nem törekszik csapongó magasságokba, nem tétovázó, hanem elsősorban érthető, szeretetreméltó, előkelő kedvességű, teli természetes gondtalansággal. Muzsikája nem vet föl problémákat, de a csodálatos napsugár tiszta melegségével ragyogja be. Behízelgően szép, érzelmeket híven tükröző, szerencsés formaérzékű dallamai a magyar zenei kincsestár időálló értékei között foglalnak helyet. Művészete esztétikai szűrön keresztül szivárgott, mégis úgy énekelt, mint a dalos madár. Zeneisége kétségbevonhatatlan. Gondolatainak természetessége igazolja ezt. Fanatikus hirdetője volt a magyar zene páratlan szépségének. Az egyszerű magyar dalt, amelyből művészete kiindult, megnemesítette és ettől kezdve szárnyalóbban fejlődhetett. Új hangot ütött meg. Látszólagos naivitása mögött rafinéria rejtőzik. Amit mondani akart, azt mesterkéletlenül fejezte ki. Gyengéd és kedves, erőteljes és tömör gondolatait mindenki által érthető, szép formában adta közre. Bájukkal a szíveket meghódította. Zenéje olyan, mint az örökké vidám pillanat, mint a teljesedésbe szökött örömteli jelen, rokon mindazzal, ami virágzik, lélegzik, fénylik. Művészete örömre hangol. És mily egyszerű! Nem több mint néhány tonika és domináns akkord. De milyen dallamvonal vonul el fölöttük! Magyar művészete virágozni fog, mint a mezőn a kakukkfű és a magyar országutakat szegélyező akác. Költői egyénisége, amely az alkotóerő rendkívüli gazdagságát rejtegeti magában, kimagaslik a magyar dalköltők sorából.

Művészi tevékenysége mellett kiemelkedő becsű pedagógiai munkásságot is folytatott. Kacsóh a szó legnemesebb értelmében volt tanár. Pedagógiai lelkiismeretének tisztasága vitán felül áll. Életének mindent betöltő szenvedélye a katedra. Legnagyobb öröme volt, ha előadhatott. Előadásaiban fényes áttekintéssel, a vezető gondolatok plasztikus ki domborításával, kristálytiszta logikával lebilincselte hallgatóit és fölkeltette bennük az új kérdések iránt való érdeklődést. Valami állandó, fáradhatatlan: ösztön sarkalta, hogy tudását tovább adja nemcsak tanítványainak, hanem fele-barátainak is. Ha néhány napig valamelyik iskolájában nem volt órája, meghívott néhányat barátai közül és hajnalig előadott nekik. Ezekre az előadásokra épp úgy elkészült, mint valamelyik zeneakadémiai órájára: átnézte a vonatkozó könyveket és megtanulta a bemutatni szándékozott zeneanyagot. Kecskeméti igazgatósága alatt Kacsók volt az első úriember, aki megkezdte a biciklizést. Nyáron ebéd után kijárt a Széktó szabad-fürdőbe. Leheveredett az árnyas fák alá, ismerősökkel kezdett beszélgetni. Rendesen az lett a vége, hogy a többi fürdőruhás úr is odasereglett és csakhamar 30—40-en hallgatták azokat a fejtegetéseket, amelyeknek sajátos, könnyed, csevegő modorában mesteri előadója volt. Ismereteinek gazdag forrásából bármennyit merített is, mindig újat nyújtott. Ez volt az a vonzó kapocs, amellyel maga mellett tartotta a hozzá közeledőket. A ragaszkodás embertársai részéről annál mélyebb volt, mert érezték, hogy aki ezt a sok tanácsot, buzdítást adja, jókedvvel és a megterheltetés érzése nélkül cselekszik. Tanítványait szerette. Akire jóindulatát fordította, vakon követhette tanácsát. A hozzáfordulót barátságosan fogadta, de leplezetlenül rámutatott hibáira. Csak akkor bírált, ha tehetséget látott, a közepest magára hagyta. Jellemző eset pesti tanársága idejéből. Egyik márciusi ünnepélyen Liszt Rákóczi-rapszódiáját akarta négykezes zongoraszámként előadatni. Két jó zongorista hamar akadt a gimnáziumban. A fiúk brilliáns próbát játszottak. Kacsóh hallgatta őket. Utána kritizálni kezdte játékukat. Száz hibát, kifogást, gáncsot talált. Mikor már kellőképpen lerántotta a két szepegő növendéket, végül ezt mondta nekik

«Fiúk, ha rosszul játszottatok volna, szó nélkül ráhagyom, csináljatok, amit akartok. De mert kitűnően adtátok elő a nehéz művet, találtam elmondani, hogy a dolog még jobban menjen.»
 

Cicero az ifjúság tanítását oly szolgálatnak nevezi, amelynél fontosabbat a hazának alig tehetünk. Ha ez igaz, Kacsóhról elmondhatjuk, hogy hazafiúi tartozását nemesen rótta le, mert tanári pályája alatt lelkesen és kitűnő eredménnyel szentelte annak idejét és erejét.

Kacsóht élete folyása különböző irányba vitte. Zsenialitása, alkotóereje azonban mindenütt nyomot hagyott hátra, irányt jelölt, amelynek ösvényén szerencsés utódok biztosabban haladhatnak.

(vége)

A ZENE, 1944. január 3. (XXV. Évfolyam, 5. szám)


3408 Ardelao 2017-12-15 12:06:44

KACSÓH PONGRÁCZ EMLÉKÉRE

SZÜLETÉSÉNEK 144. ÉVFORDULÓJÁRA

2017. december 15. 

KOCH LAJOS:

KACSÓH PONGRÁCZ 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA (1943.XII.15.)


A magyar tudomány és művészet egén gyakori jelenség, hogy legékesebb csillagai korán futnak le. Idő előtt lehullott meteor volt Kacsóh Pongrác is. Messze a láthatáron túl sugárzott fénye még letűnte után is és maradandón jelzi pályafutásának áldásos nyomait. Magyar fajtánk tiszta hajtása volt, a lélekben és tehetségben örökéletű faj tüneményes megnyilatkozása.

Kacsóh Pongrác 1873. december 15-én született Budapesten székely eredetű, régi magyar családból. Bölcsőjébe az égi tündérek az élet legszebb ajándékait dobták: jeles észbeli tehetséget, nemes nagyra vágyást és az élet fensőbb javai iránt való finom fogékonyságot. A középiskolát a pesti református gimnáziumban kezdte, a kolozsvári kollégiumban végezte be. Nemcsak jeles tanuló, hanem kétszeresen csodagyermek: tízéves korában Siposs Antal zenedéjében zongorajátékával kitűnt, mint hatodikos gimnáziumi tanuló pedig elnyerte a kolozsvári egyetemen a tanárjelöltek számára kiírt pályadíjat. A középiskolai érettségi után a kolozsvári egyetem mennyiségtan-fizika szakára iratkozott be, ahol feltűnést keltő teljesítmények közben kitüntetéses vizsgákkal szerzett tanári és doktori oklevelet. Közben Farkas Ödönnél tanult zongorát és zeneelméletet a Zenekonzervatóriumban. Ebben az időben megszervezte a kolozsvári egyetemi hallgatók zenekarát, egyúttal beállt a színház zenekarába fuvolásnak. 1896-ban a fehértemplomi gimnázium helyettes tanára, majd a temesvári tüzéreknél leszolgált önkéntesi éve után 1898-ban kinevezték a budapesti VIII. ker. Állami főgimnázium tanárává. Ekkor kezdte meg nagyszabású pedagógiai, művészi és társadalmi működését. A gimnáziumon kívül más intézetekben is tanított; néhány év alatt több-száz értekezése, bírálata jelent meg folyóiratokban, szaklapokban, napilapokban: természettudományi és matematikai tárgyúak, közben zenelapot szerkeszt és komponál. Néhány népies dalát szűkebb baráti körben megkedvelték és énekelgették. Mint a Málnai-féle leányiskola tanára, az intézet növendékei számára: «Csipkerózsa» címen daljátékot írt.

E magyar levegőjű kis műnek köszönhette azt a kitüntetést, hogy Bakonyi Károly felkérte a János vitéz szövegének megzenésítésére. Alig öt hónap alatt írta meg páratlan szépségű, Petőfi költeményével egyenrangú zenéjét. Óriási sikert aratott. A szürke matematika tanár neve máról-holnapra ismertté lett, dalait az egész ország ajkára vette.

Kacsóh érezte, hogy a nagy siker számára kötelezettséget is jelent, művészi pályáján emelkednie kell. Ezért a kultuszminisztériumtól egy évi szabadságot kért. Ez alatt Herzfeld Viktor zeneakadémiai tanár vezetése mellett a zeneszerzés magasabb stúdiumait, az ellenponttant, fuga, zenei formatan és hangszerelés titkait sajátította el, majd ismereteinek és látókörének bővítése céljából hosszabb időt töltött külföldön. Tanulmányútja Olaszországon, Franciaországon, Anglián, Belgiumon, Németországon és Svájcon át vezetett. Külföldi útja folyamán a művészetek tanulmányozása mellett komoly érdeklődéssel fordult az iskolaügy felé. Közel nyolc hónapon át tartott ez az út. Minden tekintetben kifinomult művész és pedagógiai ismeretekben bő tapasztalatú tanár érkezett vissza.

Az évek folyamán több daljátékot is írt: Rákóczi, Mary Ann, Dorottya; ezen kívül Pompei címen operát komponált, színdarabokhoz kísérőzenét szerzett: A harang, Liliom, Aranyásó, A pityergő csárdában, Fehér felhő, Kék madár; írt még sok népies műdalt, karénekeket, amelyeket közvetlenségük, dallamosságuk és magyarságuk folytán a közönség szívesen fogadott. A tudományos irodalom terén Pozitív zeneesztétikájával, Zenefejlődés-történetével, majd Énekpedagógiájával tűnt ki, amelynek módszere és a belefoglalt gyermekdalok alkotójuk nevét sokáig megőrzik. 1909-ben Apponyi Albert kultuszminiszter pedagógiai érdemei elismeréseképpen a kecskeméti főreál vezetésével bízta meg, egyúttal kinevezte a Zeneakadémiára az Énektanító-képző tanfolyam tanárává. Két és fél-évi kecskeméti tartózkodása alatt nemcsak iskoláját virágoztatta fel, hanem a város kulturális ügyeibe is erőteljesen beavatkozott. Munkálkodását rövid időn belül a város zenei életének általános fellendülése követte.

Átsegítette a zenedét válságán, új alapokra fektette a város műkedvelő zenekarát és működését a komoly-zene terére vezette át, templomi filharmonikus-kórust szervezett és élénk publicisztikai működést fejtett ki, mint a Kecskeméti Lapok munkatársa. 1912. február 1-én a Székesfőváros meghívására, mint zenei szakelőadó kezdte meg tevékenységét. Új hivatásában legfőbb szerelmének, a zeneművészet szakszerű műveléséhez jutott. Ebben az állásában kibővítette a fővárosi iskolákban az énekoktatást, az alsótokú zenetanfolyamok folytatásaként felállította a közép- és felsőfokú tanfolyamokat központosítva, amiből 1922-ben a felsőbb zeneiskola létesült, utóbb a Sztojanovits által szervezett Székesfővárosi Énekkar vezetését is átvette. Néhány éven át az Országos Dalosszövetség ügyvezető igazgatója és az Országos Zenészszövetség elnöke is volt. Óriási adminisztrációs elfoglaltságot kívánó hivatalait hallatlan munkabírással, energiával és azzal a nagyvonalú koncepcióval intézte, amellyel, mint zenepedagógus a magyar zeneélet minden irányában való megszilárdításán és tökéletesítésén dolgozott. Nagy munkássága közepette hullott ki kezéből a toll. Végzetes betegségével egy esztendeig viaskodott. 1923. december 16-án halt meg.

A halála óta letűnt esztendők távolságából meghatóban pillantunk vissza életére és művére; meglátjuk azokat a vonásokat, amelyek Kacsóht mint embert, művészt és tudóst jellemzik. Egyetemes magyar tehetség volt, polihisztor hajlamokkal. Többoldalú képességeihez hasonlóan több természet rejtőzött benne, ami talán származásából eredő örökség. Ez némelykor sok jólelkűségben, kedvességben, úriasságban, szívélyességben jelentkezett, máskor meg, «kritikus perceiben» szeszélyes, rideg, megközelíthetetlen volt. Nem tartozott a könnyen kezelhető természetek közé és mégis elragadó tudott lenni, aki környezetét felejthetetlen órákkal ajándékozta meg. Élete a legkülönbözőbb hangulathatárok között játszódott le. Ezer ötlettel, arany humorral átszőtt percek után felborított, megváltoztatott mindent. Vérmérsékletében rejlett e sebesen váltakozó magatartás oka. Heves véralkatú, könnyen lobbanékony természet, de a következő percben kitörését megbánta és megjutalmazta azokat, akiket előbb haragjával sújtott. Egyénisége kevéssé ismerte az alkalmazkodást, véleményeihez, elképzeléseihez makacsul ragaszkodott. Az egyénnel szemben gyakran kíméletlen volt, a magasabb közös érdekeket tartotta szem előtt. Szak- felügyelősége alatt egyszer egy öreg igazgató kereste fel őt hivatalában. Kacsóh, akinek örökké főtt a feje valami tervben, a szokottnál is idegesebben járkált föl és alá szobájában. Mikor az igazgatót megpillantotta, keményen rászólt: «Tud olvasni?» És kezénél fogva kivezette az ajtó elé, a táblára mutatva elolvastatta vele: Fogad 12 és 2 között. «Most hány óra van?» Kivéve óráját, megállapította, hogy tíz perc múlva lesz csak tizenkettő. «Ajánlom magamat.» Ezzel otthagyta a meglepett igazgatót. Ennek az úrnak, aki valószínűleg egész életére meggyűlölte, csak az ideges Kacsóht volt alkalma megismerni. De milyen csekélység ez ahhoz, amikor a kecskeméti földrengés alkalmával egyetlen bátorító cikkével az egész város nyugalmát helyreállította, a lakósság álmát visszaadta. Zsenialitásának szükségszerű következménye volt, hogy természetéből hiányzott az átlagember higgadtsága.
 

(Folyt. köv.)


3407 Búbánat 2017-12-14 11:12:28

Kékszakáll - hamarosan az Operettben!

Operettszínhaz.hu, 2017-12-12

2018. február 23-án mutatjuk be Jacques Offenbach Kékszakáll című operettjét Székely Kriszta rendezésében, aki korábban a Kreatív kapcsolatok című kortárs opera színrevitelével mutatkozott be a Kálmán Imre Teátrumban.

A népszerű francia szerző műveit ritkán játsszák magyar színpadokon. Az Operettszínház most arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa, Offenbach itt és most is élvezhető és szerethető. Ehhez kitűnő alapanyagként szolgál az eredeti mű, melyet Szabó-Székely Ármin dolgozott át Lőrinczy Attila és Székely Krisztasegítségével, közel hozva a történetet a 21. századi nézőkhöz. Ezt segítik Máthé Zsoltsziporkázó, humoros dalszövegei. A véres legenda Offenbach keze alatt komédiává alakult, de a pezsgő és friss humorú darab mélyén Székely Kriszta rendezése arra is keresi a választ, hogy mit jelenthet ma ez a furcsa szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló történet.

December 11-én elkezdődött a Kékszakáll próbafolyamata az Operettszínházban. A sajtónyilvános olvasópróbán Lőrinczy György főigazgató arról a különleges pillanatról beszélt, melynek most részese lehet a társulat, mert "francia operettet, különösen Offenbachot bemutatni, nagy kihívást jelent, de úgy gondoljuk, a Budapesti Operettszínháznak kötelessége az elődökkel és az "operett nagypapájával" is foglalkozni. Ráadásul azzal fokozzuk az izgalmakat, hogy mindezt egy szinte teljesen új alkotói gárda állítja nagyszínpadra". Az új csapattól új szellemiséget és új látásmódot várnak, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy olyan újításokat valósítsanak meg és olyan színpadi világot hozzanak létre, ami a teátrum régi nézőinek is elnyeri tetszését, de közben egy olyan közönségréteget is behozzanak a színházba, amelyik korábban nem vagy csak elvétve fordult meg az Operettszínházban - mondta a főigazgató, aki arra is emlékeztetett, hogy a humor, a groteszk, de még az abszurd sem áll távol az operett műfajtól épp úgy, ahogy a napi társadalmi történetekre való reflektálás. "Ezt mind használhatjuk ebben az előadásban. De azt azért hozzáteszem, hogy a zenei anyag rendkívül igényes és ígéretes, ami várva várt kihívás a színház művészeinek."

A Kékszakáll rendezője, a Katona József Színház fiatal rendezője, Székely Krisztaszámos szakmai elismerést kapott az idei évben. Nóra című rendezése bizonyult a legjobbnak a Pécsi Országos Színházi Találkozón, A kaukázusi Krétakörért pedig a színikritikusok díjazták, ő lett az évad legjobb rendezője és egyben legígéretesebb pályakezdője. Székely Kriszta egyébként tagja lett az Operettszínház nemrég életre hívott művészeti tanácsának, aminek feladata, hogy a főigazgató munkáját segítse. 

"Krisztáról kevesen tudják, hogy elvégezte a Balettintézetet, de azt talán még kevesebben, hogy az első színpadra lépése, még gyerekszereplőként az Erkel Színházban volt, és épp egy Offenbachban, az Orfeusz az Alvilágban című előadásban" - konferálta fel a rendezőt Lőrinczy György.  "Bárányként" - tette hozzá nevetve a rendező. 

Székely Kriszta először egy személyes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Miszerint az Színművészeti Egyetem utolsó évében osztályfőnöke, Székely Gábor azt a kérdést tette fel növendékeinek, mik azok a darabok, amiket pályájukon mindenképp szeretnének majd megrendezni. Természetesen, ahogy az várható volt, a legnagyobb címek hangzottak el: Hamlet, Szentivánéji álom, az összes Csehov. Amikor rá került a sor, ő is elsorolta ezeket, majd hozzátette, hogy szeretne egyszer egy nagyoperettet rendezni az Operettszínházban. "Teljesen komolyan gondoltam, de nem tudom, bárki is komolyan vette-e rajtam kívül. Nagyon izgalmasnak tartom ugyanis azt a kihívást, amit főigazgató úr is említett, hogy egy ennyire nagy múltú, ilyen sok tradícióval rendelkező műfajt hogyan lehet úgy felfrissíteni és megújítani, hogy azt a klasszikus közönségréteget, amelyik az operett szerelmese, ne elidegenítse, hanem épp ellenkezőleg, emelje a színházi élményét. Egy álmom válik most valóra."      

Székely Kriszta ezt követően arról beszélt, hogy Kékszakáll legendája épp olyan alapmese, mint a Hamupipőke, vagy Csipkerózsika. Egy gazdag, de kevéssé vonzó férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerrel teszi el láb alól. A sztorinak számtalan irodalmi, zenei és filmes feldolgozása született, még a DC Comics (a világ egyik legnagyobb képregény kiadója) is csinált belőle rajzfilmet. De talán a leghíresebb verziója Bartók Béla egyfelvonásos operája, ami - a rendező szerint - egy szimbolista mélyanalízise annak a problémakörnek, amit a mű felvet. "Itt nem erről van szó. Attól végtelenül szórakoztató és ugyanakkor velőt rázó is ez a változat, mert az önmaguk és a nagyhatalom bűvöletében élő férfiakat leemeli a magasról és testközelbe hozza az egyszerű ember leleményességét kihasználva. Ezáltal nem egy felsőbbrendű ügy jelenik meg, hanem egy hozzánk közel lévő történet" - hangsúlyozta a rendező. Ezt a gondolatot ő és alkotótársai azzal segítették még inkább, hogy az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot átemelték egy más közegbe, a mai nézőkhöz közelebb álló korba, az '50-es évek nagyvállalati miliőjébe. "Pimasz vezérigazgatók és igyekvő titkárnők közegébe" - ahogy Székely Kriszta fogalmaz. "Azért gondoltam izgalmasnak ezt az időszakot, mert azt érzem, hogy ez az emancipáció előtti kor, az '50-es, '60-as évek kicsit Amerikára hajazó világa majdnem teljes egészében leképezi azt a viszonyrendszert, ami az alapműben megjelenik. A mi álruhás hercegünk pizza futárként, a későbbi szenátor lánya aktatologatóként indítja a történetet." 

Az előadás zenei vezetője Dinyés Dániel, az Operettszínház első karmestere, aki több hónapot töltött azzal, hogy valamennyi ma hozzáférhető Offenbach színpadi művet, szám szerint 69-et, végignézett és áttanulmányozott. "Meg kell mondanom nektek, hihetetlenül szórakoztató. Picit olyan, mint egy anekdotázó nagypapa. Egyik viccből a másikba esik. Gondoltam, jól jön majd, ha Kriszta azt mondja, ez vagy az a szám nem tetszik neki, mutassak egy másikat. És így is lett. Úgy, hogy, ha kell valakinek egy Offenbach dal, csak szóljon!" - magyarázta Dinyés Dániel, majd röviden bemutatta a szerzőt. Megtudtuk, hogy Offenbach származását tekintve egyáltalán nem francia és nem is így hívták. Kölnben született Jakob Eberst néven, a nagyapja kántor volt és ő csodagyerekként már 9 évesen csellózott. A párizsi konzervatóriumba nem vették fel, így mulatókban kezdett zenélni. Ekkoriban kezdett komponálni, elsősorban komoly témákat karikírozott ki. Közben elindult színházi karrierje is, kezdetben csellista, később karmester, majd színházigazgató lett. Dalai, melyek egytől egyik politikai jellegűek voltak, rendkívül népszerűek voltak a párizsi szalonokban. A "Champs Élysées Mozartja"-nak nevezték (bár akkor ezt nem feltétlenül pozitív jelzőnek szánták.) Beethoven és Schubert kortársa, egyik nagy patrónusa Berlioz volt. Színpadi művei az opera vígjátéki vonalát vitték tovább, neki köszönhető az "operett" (= kis opera) elnevezés is.

A Kékszakállról szólva Dinyés Dániel kiemelte, hogy a zene nagyon pezsgő és friss, valamint borzasztóan szöveg központú. "Mivel nem igazán kedveli a lassú tempót, minden szám gyors, a szövegeket szinte hadarni kell. Természetesen nagyon nagy nóták és dallamok vannak benne, de nem feltétlenül az a fülbemászó, állandóan dúdolható muzsika. Van valami rendkívül vagányság benne, és egy állandó pezsgés attól, hogy soha nem engedi leülni a zenét. Az egészet akkor csináljuk jól, ha a kicsit Monty Pythonra hajazó humorát megpróbáljuk megfogni a zenében is." 

A Kékszakáll szereposztása igazi meglepetéseket tartogat. Vendégként érkezik a Katona József Színház Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas művésze, Szacsvay László, aki Bobéche szenátort alakítja majd. "Az a tapasztalatunk, hogy amikor egy-egy ilyen nagy formátumú színész lép fel nálunk, mint korábban Udvaros Dorottya vagy Jordán Tamás, akik alapvetően a prózai színház felől érkeznek, nagyon inspirálóan hatnak a társulatra és ők is jól érzik itt magukat" - kommentált Lőrinczy György. Mellette Csuha Lajos látható majd ebben a szerepben.  

Egy újfajta együttműködés is körvonalazódik a teátrum és a Zeneakadémia között, az előadásban az egyetem jelenlegi hallgatói közül többen is komoly szerepekben mutatkozhatnak be. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal tehetsége Kardffy Aisha, Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, ő a színház vezető szólistáját, Peller Károlyt váltja majd, míg Lusine Sahakyan Boulotte, a takarító lány figurájába bújik be. Az első szereposztásban az Operettszínház sikeres primadonnája, Bordás Barbara alakítja Boulotte-t, aki a darab igazi motorja, ő az, aki megleckézteti az összes férfit és a feje tetejére állítja a történetet. Kékszakállt a színház két vezető klasszikus tenorja Boncsér Gergely és Vadász Zsolt jeleníti meg. Oscar, a szenátor főtanácsadója Kendi Ludovik és Langer Soma, Clémentine, a szenátor felesége az operett műfaj két igazi nagyasszonya, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa lesz. Saphirként a teátrum két nagy kedvence Dolhai Attila és Veréb Tamás mutatkozik be, akinek egyébként ez az első operett szerepe, de nem áll messze tőle a műfaj, hiszen klasszikus énekszakon kapott diplomát néhány éve.

Első ízben dolgozik az Operettszínházban Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem tanszékvezetője valamint Balázs Juli díszlettervező, aki Bodó Viktor állandó alkotótársa és elsősorban külföldön tevékenykedik és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, aki az Örkény István Színház társulatának színművésze, de több ízben írt már dalszövegeket színházi előadásokhoz. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel. Karigazgató Szabó MónikaDinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István.  


3406 zenebaratmonika 2017-12-13 14:33:33

Amerikai Magyar Népszava, 1981-11-20 / 47. szám

Ugye Natasám (írta Halász Péter)

Egy másik estén másfajta nosztalgia-hullám vett a hátára: „Zenei emlékek” címmel félórás műsort mutattak be mindazokról a dalokról, amelyek német szövegét Fritz Löhner Beda írta. Ez a szövegíró Németország egyik legsikeresebb szerzője volt, olyasféle, amilyen annak idején nálunk Harmath Imre, vagy pedig mint sokkal-sokkal később G.Dénes György. Elámultam, hogy Fritz Löhner Beda hány nagysikerű számnak a német szövegét írta, Ábrahám Pál, Lehár dalait, a 20-as, 30-as évek híres melódiáit, slágereit mind ő látta el német szöveggel. Sajátságos érzés volt viszonthallani azt az Ábrahám-dalt, hogy „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good bye, good bye..." német szöveggel, amely semmivel sem volt rosszabb mint a magyar. És erről eszembe jutott, hogy Ábrahám Pál, ez a világsikeres zeneszerző milyen elfeledetten, nyomorultul és betegen, mindenki által elhagyva fejezte be életét. László Miklós, az egykori pesti színész és színpadi szerző mesélte róla New Yorkban a következő történetet: — Bemegyek egy nap a Plazá-ba, randevúm van valakivel, ott ül az egyik szalonban egy kisebb társaság, kártyáznak, köztük R., a jómódú bankár, mögötte Ábrahám kibicel. Látom, hogy Ábrahámnak rém hosszú a haja, befedi a zakója gallérját. — Mi az? — kérdem tőle — miért nem megy borbélyhoz? Azt mondja a bankár: — Nem szabad levágatni. Minden új centiméterért 10 dollár jár. Erre kitört belőlem. Üvöltöttem, ahogy kifért a torkomon, ráborítottam az asztalt, kikergettem a szalonból, menekült előlem, azt hitte, megőrültem. Szegény Ábrahám csak ült a széken, legyintett: — Mit akar tőle? Ne bántsa. Nekem ez egy jó üzlet...
Nem történt semmi. Good bye, good bye! A legkitűnőbb budapesti könnyűzene-szerzőknek, slágerkomponistáknak általában nem volt szerencséjük a nagyvilággal. Hányszor hallottam a new york-i rádióban, száz vonóssal, himnikus hangszerelésben a „Szomorú vasámap”-ot, Seress Rezső szerzeményét. Seress meg Pesten, a Dohány utcai Kulacsban zongorázott, hiába pereskedett, próbálkozott, a száz vonós neki nem húzta. Hogy forgatták ki a tantiemjából, ma már nem emlékszem rá, pedig annak idején sokat mesélt róla. Brodszky Miklós is szegényen, elfeledetten halt meg. És egyszerre csak — ülök a kocsimban, csavargatom a rádió gombját, hajtok valahol a new york-i Harmadik Avenue-en — és fölhangzik a Márkus Alfréd-melódia: ,,Úgy-e Natasám, leszünk mi boldoI gok talán, úgy-e Natasám...”. Úgy szólt, mint egy Gershwin melódia, olyan pompás hangszerelésben, szélesen, áradón. Márkus Alfréd 1945-ben a könynyűzeneszerzők szövetségének volt az elnöke, és ebben a minőségében meghívták egy new york-i zeneszerző-kongresszusra. Milyen boldog volt! Elrepülni 1945-ben Budapestről New York-ba! A gép leszállt a new york-i repülőtérre, Márkus Alfréd lelépkedett a géphez támasztott lépcsőkön a betonra — és holtan esett össze. Szívszélhűdés. Koporsóban hozták vissza Budapestre, temetésért régi Slágereit játszotta egy zenekar: ,,Úgy-e Natasám...”
Mostanában nosztalgia-hullám örvénylik körülöttem, de becsületszavamra mondom, nem tehetek róla. Hol a televízió, hol régi melódiák, hol komor napi-hírek. Megemlítem még, hogy Fritz Löhner Beda, annyi szép melódia német szövegírója, 1942- ben Auschwitz-ban fejezte be életét. Most meg azt olvasom az újságban, hogy 77 esztendős korában elhúnyt Róbert Montgomery. Az is kedvencem volt.
A Royal Apollóban — megrögzött szokásom szerint - háromszor néztem meg a „Chicago grófjá”-t. Mert van abban a filmben egy jelenet...de erről majd legközelebb mesélek.
Úgy-e Natasám...
Nagyon sajnálom, Natasám, de a dolog úgy fest, hogy nem leszünk mi már olyan nagyon boldogok.


3405 Búbánat 2017-12-11 14:14:21

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

operett

BEMUTATÓ

2018. július 20. (péntek) és 22. (vasárnap)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad 


3404 Búbánat 2017-12-10 14:51:42

Gyermekkorom egyik kedvence volt a moziban látott Huszárkisasszony, az 1962-ben bemutatott szovjet operettfilm.

Zene: Tyihon Hrennyikov. Rendező: Eldar Rjazanov

Dmitrij Rzsevszkij huszárhadnanyot az öngyilkosságtól mentette meg évekkel korábban Azarov, kiegyenlítve a tiszt kártyaadósságát. Cserébe azonban Rzsevszkijnek el kell vennie Surát, Azorov unokahugát. Ez az igazi zsákbamacska! Nem csoda, ha ezek után Dmitrijnek nincs nagy kedve házasodni...

Itt olvasható egy bő beszámoló  erről a filmalkotásról.

Tyihon Hrennyikov komponálta a Fehér éjszaka című operett zenéjét is („Zenés krónika”), a darab magyar nyelvű változatának felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1971-ben. 

 


3403 smaragd 2017-12-10 14:15:55 [Válasz erre: 3348 Ardelao 2017-11-21 06:02:20]

 

 

Rózsavölgyi Orchester Sorozat

 

Hunnia-Hajdú Film

Daróczy produkció - Gál Béla rendezése

Pesti mese

Vadnai László fimje és versei

Ábrahám Pál zenéje

 

1. Nem bírok a bolond szívemmel... slow-fox

2. Nem csókolnak Pesten könnyen...induló-fox

 

(A fenti két betétdal természetesen két külön füzetben jelent meg, mindkettőben a második oldal bal felső sarkában feltüntetve:

 

KEMÉNY EGON hangszerelése.)

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1937

 

A filmet ma 16.05 kezdettel  a Duna vetíti,

Ábrahám Pál zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából.

 

 

"Nem csókolnak Pesten könnyen" induló-fox, így kezdődik a film, majd a vége felé visszatér, felismerhető benne a "32-es baka vagyok én" című világsláger, amely Kemény Egon első felkérésre készült hangszerelése volt, Ábrahám Páltól, amelyet saját művei mellett 1945--ig  mintegy kétszáz további kisebb-nagyobb hangszerelői megbízás követett, nevét hol kiírva, hol elhallgatva (megállapodás vagy szerződés szerint) , színpadan, rádióban és filmeken.

"Nem bírok a bolond szívemmel" slow-fox, a jelenet 39:00- 43:33 között látható, 1st violin, 2nd violin, 3nd violin, trombone, 1st saxophon, 2nd saxophon, 3nd saxophon, 1st trompet, 2nd trompet, drums, bass hangszerelésben.

A két betétdal két alkalommal kísérőzeneként is hallható 53:40, 59:47.

  

ÁBRAHÁM PÁL                                       KEMÉNY EGON

Kettőjük emlékére!

 

"Die Blume von Hawaii", Berlin, 1931/ YT video

 


3402 Búbánat 2017-12-07 18:44:38 [Válasz erre: 3401 Búbánat 2017-12-07 15:46:46]

Tegnap megnéztem az Operettszínházban A sevillai borbély című – más zenés színházakkal koprodukcióban színre vitt -  Rossini-vígoperát, aminek eredeti szövegét magyar fordításban énekelték a művészek.

Fischl Mónika biztos énektechnikával „lazán” hozta Rosina szerepét. Szopránja mintha nem is operettprimadonna énekhangján szólalna meg; az énekművészi pályáját operaénekesként kezdő művésznek így nem okozhatott különösebb nehézséget ez a szólam, igaz, egész más fekvésben kell itt énekelnie, mint az idők során „vérévé vált” operett éneklésnél megszokott, szükséges hangképzés és hanghordozás igényli –„előírja”. Gondolok itt elsősorban a darabbeli recitativókra a vígoperában. Fischl Mónika könnyedén abszolválta a szólam technikás, koloratúrás részeit és a recitativókkal is „megbirkózott”. Talán csak az énekhangjának volumenét, erejét keveslem - de erről a teátrum ismerten kedvezőtlen akusztikai adottságai is tehetnek. De az élő hangot még mindig jobban szeretem, mintha microport kihangosítással kaptuk volna e darabot. Fischl Mónika először énekelte-játszotta Rossini operájának Rosináját,  perfekt színpadi alakítását látva, és kiváló éneklését hallva elmondhatom, bemutatkozása nem véletlenül részesült hangos ovációkban.

Ugyancsak közönségsikert aratott  Almaviva gróf (Lindoro) szerepében Rab Gyula - akit vígoperában eddig még nem hallottam-nem láttam; itthon énekelt egyebek közt koncertszerű előadásokon Bellini Rómeó és Júliájában és Gluck Iphigenia Aulisban-jában is, komoly, lírai szerepeket, így meglepetésként hatott, mennyire jól komédiázik, játszik, mozog és közben remekül is énekel a színpadon. Az már nem okozott meglepetést nekem, hogy Rab tenorja könnyedén szárnyal, megvannak a magasságai, nem okoz gondot számára a partitúra szerinti kényes, csúcshangok kiéneklése sem. Megnyerő alakítást láthattam most is tőle, még sok ilyen lehetőséget kívánok neki – lesz még bizonyára alkalma tehetségét megmutatnia, azt kibontakoztatnia sok szép dalműben, de még hova tovább fejlődnie is, az igen szimpatikus, fiatal tenoristának.

Figarót Kendi Lajos, erdélyi származású operaénekes - a hivatalos irataiban Ludovik Kendi szerepel - alakította, igen profi szinten. És mint olvastam róla, Szegeden énekelte először magyar nyelven a „sevillai borbély”-t, és most itt az Operett színpadán arról győzött meg, hogy kiváló képességei vannak a rokonszenves baritonnak, a felfedezés erejével hatott éneke, játéka, a szerepének megformálása. Jó lenne őt itthon, az Operában is látni, más „komoly” szerepekben is!

A Bartolót alakító Bátki Fazekas Zoltán,  Basilio szerepében pedig Kovács István is, jó kedvvel és kiváló énekteljesítménnyel vette ki részét ebben a Coo-produkcióban.  Frankó Tündének eddig még nem ismertem „komika” vénáját, most Bertaként ezt az oldalát is megmutatta, hiszen a rendezés szerint szinte a vígopera egész játékideje alatt a színen van, és végig jókedvűen komédiázik, bolondozik -  egyetlen áriájának eléneklése is ehhez a koncepcióhoz igazodik…

KERO rendezését úgy találom, nem is annyira vígoperaként állt hozzá Rossini művéhez, hanem mintha egy saját víziójú bohózatot kívánt volna megalkotni. Szinte vég nélkül egymást követték a sziporkázó ötletek, poénok, a kivitelezés mind az énekesek, mind az énekkar részéről gördülékenyen zajlott, elmondhatni: a cselekmény nem ül le, a történet nem laposodik el, nem közhelyeket kapunk, bőven kijut a vidámságból a közönségnek is, hiszen a játékba őket is bevonja: legyen erre két példa: a Rágalomária alatt, a csúcspontokon, egyszerre hirtelen a magasból, a felső karzatról, papírlapok tömkelege hull le a földszinti zsöllyére, de a színpadon is egymásnak osztogatják a szereplők ezt, rajta a következő felirat áll nagybetűkkel: „Figaro lop, csal, hazudik!” A másik: a színpadon Figaro elkezdi borotválni Bartolót, ugyanakkor három kórusszereplő lesétál a színpadról a földszinti első sorhoz és elkezdik pamacsolni az ott helyett foglaló férfitársuk arcát… - és még sok ilyen hasonló geg, ötlet, csattanó, poén követi egymást, eltúlzottan is, ami idővel már zavaróan hat, legalábbis engem kissé már kezdett megviselni.. A színpadkép is ötletes, egyetlen, monumentális díszletben játszódik mindkét felvonás: kissé emlékeztet az Erkelben látott Lammermoori Lucia rosszemlékű vastraverzeire, de itt inkább lépcsőn fel- és levezető, ketrecekre, kalitkákra osztott hatalmas alkotmányt látunk, ezek oldalán olykor másznak föl és le a szereplők;  az előtte való térséget (kert, udvar?) vaskerítés veszi körül,többször is csak ezt átugrálva, átlépve hagyhatja el a játékszínt a szereplő – egyikük poénja erre a körülményre (akadályra) van „kihegyezve”…

Végül is egy hangulatos, mozgalmas mondhatni "jól megcsinált", ügyesen felépített, zenés komédiának is elmenő vígoperát láthatunk a színpadon. Külön kiemelem az Operettszínház - a színpadi játékban is partner - Énekkara mellett a sziporkázóan játszó Zenekarát, amelyet a színház első karmestere, Dinyés Dániel dirigált; mondhatni, amikor az előadás végén, a tapsrend alatt, feljött a színpadra, a leghangosabb tetszésnyilvánításban részesítette a publikum, és mint karmesternek, A sevillai borbély volt a bemutatkozó (opera)előadása színházában – akit az előadás összes közreműködő művésze nagy szeretettel vett körül zenei betanítói, korrepetáló munkájáért is.

Az utolsó, lehulló függöny előtt még belépett a színpadra a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Lőrinczy György, aki méltatta a produkcióban részt vett összes szereplőt, alkotót - köztük az új magyar szövegfordítás „elkövetőjét”, Galambos Attilát, akit dicsért a darab szellemiségét jól visszaadó, a napjainkban honos nyelvezet megírásáért -, valamint külön kiemelte Fischl Mónika ragyogó színpadi teljesítményét, nemkülönben Dinyés Dániel ígéretes bemutatkozását az Operettszínház zenekara élén

Megjegyeztem: Lőrinczy György gondosan ügyelt arra, hogy a produkció alkotóinak felsorolásakor A sevillai borbély rendezőjének nevét még véletlenül se ejtse ki a száján – én megteszem, ezzel tartozom neki, mert megilleti: Kerényi Miklós Gábor (KERO).


3401 Búbánat 2017-12-07 15:46:46

Fischl Mónika opera szerepben

www.operett.hu,2017-12-06

A Budapesti Operettszínház első számú primadonnája, Fischl Mónika A sevillai borbély Rosinájaként mutatkozott be december 6-án Rossini híres vígoperájában. Az Operettszínház hat alkalommal tűzi műsorára a művet, ami egy egészen egyedülálló kezdeményezés révén érkezik a fővárosi teátrumba. A Co-opera, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház, a Szentendrei Teátrum valamint az Operettszínház összefogásában létrejövő előadás premierjét július végén tartották Szentendrén, néhány héttel ezelőtt pedig megvolt a szegedi bemutató.

Fischl Mónikával ennek apropóján beszélgettünk operáról és operettről, szerelemről és vágyakról, no és a recitativóról

 


3400 zenebaratmonika 2017-12-01 09:18:49 [Válasz erre: 3399 Búbánat 2017-12-01 02:26:23]

Valójában 3-4 zeneszerzője van a darabnak, Ralph Benatzky, Robert Stolz, Bruno Granichsteadten és Robert Gilbert. Szövegíró Hans Müller-Einigen. Valahogy nem stimmel, mert a Robert Gilbert is librettista szerintem.

Azt a dal, ami rémlik, hogy szokott menni a Fehér lóból a Dankó rádióban Stolz szerzeménye.

Mindenesetre ez az operett jelenleg a 4 legjátszottabb egyike a világon, kivéve nálunk. Német nyelvterületen szokott menni, de néha Olaszországban is.

 


3399 Búbánat 2017-12-01 02:26:23 [Válasz erre: 3396 zenebaratmonika 2017-11-29 14:00:33]

Ha jól tudom, Benatzky Fehér ló című operettjéből nem készült stúdiófelvétel a Magyar Rádióban. Egy-egy dalát műsorra tűzték, ma is játsszák, szerepel koncerteken, de teljes magyar nyelvű felvételéről nem tudok.

Az induló-dal (Ötvös Csilla) és Hans dala (Ötvös Csaba) olykor-olykor elhangzik a Dankó Rádióban, de ez édeskevés...


3398 zenebaratmonika 2017-11-30 18:35:02

Esti Kurir 1938. december 20.

(Ábrahám Pál és Földes Imre utolsó operettje)

Ami primadonnánk már benne élt a szövegben

Földes Imre a Fehér hattyúról


A Városi Színház pénteken este mutatja be Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre uj operettjét, a Fehér hattyút. Beszéltünk erről Földes Imrével, aki munkatársunknak az uj operettről a következőket mondotta:
— Már évek óta él bennem a Fehér hattyú romantikus históriája. A ‘Júlia* után elmeséltem Ábrahám Pálnak. Rámbámult: ‘Honnan tudod, hogy
éppen most oroszos hangulatú muzsikához volna kedvem?*
— Tudniillik mi ketten ki szoktuk találni egymás gondolatát. (Vagy ha nem — hát legalább is úgy teszünk, mintha kitaláltuk volna.)
— Soha még ekkora lelkesedéssel nem ültünk neki munkának. Két hét alatt megírtam a szöveget, Ábrahám Pál meg a másik két hét alatt a zenét. Es ez a gyorsaság nem ment munkája értékének rovására: Ábrahám Pál élete legszebb muzsikáját költötte bele a Fehér hattyúba. Hűséges és nagyszerű munkatársunk, Harmath Imre pedig szárnyat adó verseket irt a kottafejei alá.
— Mikor elkészültünk, elhatároztuk, hogy uj müvünket a „Júlia" nagy sikerének színhelyén, a Városi Színházban fogjuk előadatni, melynek igazgatója, Föld Aurél, szinte példátlan áldozatkészséggel állt ki a darab mellé.
— Elhozattuk Amsterdamból rendezőnek Tihanyi Vilmost, aki kitűnő munkatársunknak bizonyult összes operettsikereinknél: a Viktóriánál, a
Hawai rózsájánál és a Júliánál.
— Primadonnát nem kelllett hozatnunk és nem kellett keresnünk. A mi primadonnánk már benne élt — születésétől — a szövegben és a zenében, mert már elejétől Honthy Hannának és Honthy Hannáért irtuk meg az egész operettet.


3397 Búbánat 2017-11-29 23:11:53 [Válasz erre: 3396 zenebaratmonika 2017-11-29 14:00:33]

Talán felcserélték  (elírták) az utolsó két számot? 1945-ből lett 1954... Én is csak találgatni tudok. Köszönöm, hogy erre a körülményre rámutattál!






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.