vissza a cimoldalra
2017-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24980)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Élő közvetítések (6687)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1181)
Franz Schmidt (2958)
Pantheon (2147)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2422)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3170   Búbánat • előzmény3168 2017-07-18 15:47:55
Említettem azt a négy Sullivan-operettet, amelyeket adaptálta a Magyar Rádió, és a stúdiófelvételüket a Dalszínháza égisze alatt bemutatta hazai művészeink közreműködésével. Ideírom ezeket:

I. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás
/Eredeti címe: Trial by Jury (1875) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00

Magyar szöveg: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

A bölcs bíró – Melis György
A felperes – László Margit
Az alperes – Réti József
A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor
I. Esküdt – Domahidy László
Törvényszolga – Várhelyi Endre

További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor


II. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó
/Eredeti címe: The Mikado (1885) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)


III. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A Fruska
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József

Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon


IV. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Mabel, Kate, Edith, Isabel, a leányai – Kalmár Magda, Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila,
Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

Sajnálatosnak tartom, hogy megszakadt ez a szép sorozat: a Magyar Rádió a hetvenes évek közepétől nem érzett késztetést további – újra - Sullivan-operettekből felvételt készíteni. Pedig szerintem érdemes lett volna még „A gondolások”, „A gárdista”, „Patience” darabokat is a rádióra alkalmazni, hiszen e műveknek ugyancsak igen értékes zenéi vannak.

Az is tény, hogy a hetvenes évek elejétől-közepétől ritkultak a rádióban a teljes operettfelvételek bemutatói (úgy a hazai szerzőkéi, mint a külföldi komponistákéi); a számuk jelentősen visszaesett az ötvenes-hatvanas évek „terméséhez” képest – aminek okai között a közönség érdeklődésének megcsappanása és az anyagi források csökkenése állhatott (bizonyára a szerzői jogokra is tekintettel kellett lenni.), egyáltalán a „telítettség” érzete is benne volt Persze azért még így is számos új operettfelvételt mutatott be a rádió, egészen a nyolcvanas évek végéig - igaz, évente már alig egy-két darabot jelentett a műfajból:

Offenbach, Johann Strauss, Lehár, Kálmán, Millöcker, Ziehrer műveit ismerhették meg a rádióhallgatók – közöttük olyanokat is, amelyeknek addig még nem volt teljes felvételük és magyar fordításuk/feldolgozásuk:

Offenbach: Sóhajok hídja, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, Kékszakáll
Johann Strauss: Bécsi vér
Millöcker: Gasparone
Ziehrer: A csavargó
Lehár: Friderika, Tavasz, Szép a világ,
Lehár: Cigányszerelem, Paganini, Éva, Giuditta (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya.
Kálmán Imre: Marica grófnő, Cirkuszhercegnő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Huszka: Gül Baba, Lili bárónő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)

Sullivan említett művei mellett hasonlóképpen hiányolom a rádióból a következő operettek teljes, magyar nyelvű változatát, - csak az igen értékes zenei anyagot tartalmazó darabcímeket sorolom:

Offenbach: Périchole, A trapezunti hercegnő, Kakadu (Vert-Vert), Fantasio, Coscoletto, Banditák, Utazás a Holdba, A tamburmajor lánya, Robinson Crusoe,
Johann Strauss: Simplicius
Zeller: A bányamester (csak részleteket vett fel a rádió az operettből)
Oscar Straus: A csokoládékatona
Fall: A dollárkirálynő, A spanyol csalogány
Lehár: A hercegkisasszony (csak részletek vannak a rádióban)
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban (ezekből a darabokból is csak részleteket vett fel a rádió)

Nem fűzök sok reményt ahhoz, hogy a jövőben magyar nyelvű, teljes rádiófelvételeken ismerkedhetünk meg e remek operettekkel –(és teljes zenéjükkel).
3168   Búbánat 2017-07-15 14:37:16
Ma este (19.00 – 20.42) a Bartók Rádió egy híres angol operett-különlegességgel rukkol elő:

Sir Arthur Sullivan - W.S. Gilbert: A gárdista ( The Yeomen of the Guard )

Vezényel: Malcolm Sargent

Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara és a Pro Arte Zenekar.

(Felvétel ideje: 1958. év)

A vígopera műfajához közelítő kétfelvonásos darab (mely egy másik címen is ismeretes: A testőrök ) bemutatója 1888. október 3-án volt Londonban (Savoy), és még ugyanabban az évben New Yorkban is színre került.

Sullivan A gárdista komponálásakor már túl volt a H.M.S. Pinafore (A Pinafore hadihajó, 1878; a magyar rádiófelvételen „A Fruska” címet kapta), The Pirates of Penzance (A penzance-i kalózok, 1879; a magyar rádió felvételén A cornwalli kalózok címen ismeretes), Patience (1881), Iolante (1882), Princess Ida (1884), a legnagyobb sikerű The Mikado (1885) és a Ruddigore (1887) vígoperai igényű operettjein, de még előtte volt az ugyancsak sikeres The Gondoliers (A gondolások, 1890), az Ivanhoe c. operája (1891), vagy The Grand Duke (A nagyherceg, 1896) és az utolsóként bemutatott The Rose of Persia (Perzsia rózsája, 1900) bemutatója.

Sir Arthur Sullivan (sz. London, 1842. 05.13., mh. London, 1900.11.22.) apja, Thomas Sullivan, klarinétművész volt, és a sandhursti Royal Military College katonazenekara vezetője. Már kisgyermekként tehetségesnek mutatkozott, ezért énekelni kezdett a Chapel Royal kórusában. 11 éves korában adta el első kompozícióját, és elnyert egy ösztöndíjat, amelynek segítségével megkezdhette tanulmányait a Royal Academy of Music falai között. Hallgatóként kísérőzenét írt a „Tempest” Shakespeare-drámához , s hamarosan úgy emlegették, mint az angol zene új reménységét. Pályája során mindvégig egyszerre kellett együtt élnie azzal az elvárással, hogy tiszteletreméltó, „komoly” zeneszerzővé váljék, valamint a vígoperái-operettjei közönségsikerével. Első ilyen próbálkozásában F.C. Burnand volt a társa, a mű a Cox and Box (1866). Híres együttműködése Sir William Schwenck Gilberttel a Thespis című művel kezdődött 1871-ben, és a Trial by Jury-val (a magyar rádiófelvételén Az esküdtszéki tárgyalás címet kapta) véglegesen megszilárdult 1875-ben. Szakadatlan sora következett ezután operettjeinek, vígoperáinak – a legnagyszerűbb és legragyogóbb ilyen sorozat az angol zene történetében; a „komoly” műveket messzemenően háttérbe szorítva. A The Mikado (1885) után különböző viták zajlottak a szerzőtársak között, s többször úgy látszott, hogy társulásuknak vége szakad,d mégis folytatták egészen 1892-ig, az Utopia Limited-ig. Magasabbb igényeit időközben Sullivan a The Golden Legend című operatóriummal és az említett Ivanhoe-val elégítette ki. Sullivan is, Gilbert is kísérletezett más partnerekkel is, de hiába. A Savoy-operettek (vígoperák) nem veszítettek népszerűségükből, s aligha írtak jobbakat műfajukban náluk. Sikerük messze túlszárnyalta Sullivan – mostanában újra felfedezett – egyéb muzsikájának népszerűségét.


Sullivan: A gárdista

Operett két felvonásban

Szövegét W. S. Gilbert írta

Vez. Malcolm Sargent

Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara (karig.: Peter Gellhorn) és a Pro Arte Zenekar

Szereposztás:

Sir Richard Cholmondeley, a Tower őrségének parancsnoka - Denis Dowling (bariton)
Fairfax ezredes - Richard Lewis (tenor),
Mr. Meryll, a királyi testőrség őrmestere - John Cameron (bariton)
Leonard Meryll, a fia és Első testőr - Alexander Young (tenor)
Phoebe Meryll, a lánya - Marjorie Thomas (kontraalt)
Elsie Maynard, komédiás - Elsie Morison (szoprán)
Jack Point, bohóc - Geraint Evans (bariton)
Wilfred Shadbolt, főfoglár - Owen Brannigan (basszus)
Második testőr - John Carol Case (bariton)
Dame Carruthers, a Tower házfelügyelője - Monica Sinclair (kontraalt)

Helyszín: London, a Tower
Idő: 1520 körül, VIII. Henrik uralkodása idején


A cselekmény fő vonulata:

Phoebe Meryll a rokka mellett ülve éppen egy bánatos szerelmes dalt énekel, amikor betoppan Wilfred Shadbolt, a londoni Tower börtönőre és helyettes kínvallatója. Phoebe gúnyolja őt visszataszító munkája miatt. Wilfred „természetesen” nagyon vonzódik a lányhoz, de tudja, hogy szíve hölgye a Tower egyik őrizetese, Fairfax ezredes iránt érdeklődik. Hogy bosszantsa a lányt, nagy örömmel újságolja a hírt, hogy az ezredest tiltott varázslással vádolják és lefogják fejezni. Phoebe erősködik, hogy amit boszorkányságnak vélnek, az pusztán tudomány. Fairfax ugyanis nemcsak feltűnően jóképű, hanem alkimista is. Phoebe elhatározza, hogy saját élete kockáztatásával is megmenti a férfit.
Innen indul el a történet kifejlődése… nagyvonalakban:

Phoebe és az apja azt eszelik ki, hogy az ezredes mint Phoebe bátyja, Leonard lépjen be az őrségbe. Megjelenik Jack Point bohóc és társa, Elsie Maynard, szórakoztatják az ítélet végrehajtására várakozó közönséget. Közben Fairfax azt kívánja, hogy hátralévő félórájára legyen a felesége az első lány, aki hajlandó hozzámenni, hogy legyen örököse, s ne kapzsi rokonaira szálljon a birtoka. A Tower őrmestere Elsie segítségét kéri. A nőt megkísérti a lehetőség – kábán követi vezetőjét a szertartásra. A Fairfax megszöktetésére szervezett akció azonban sikerrel jár, így Elsie egy idegen férfi feleségeként ébred fel kábulatából. Shadbolt, a szerelmes természetű főfoglár, és Point is azt állítják, hogy lelőtték a menekülő Fairfaxet.
2. felvonás: Fairfax most már szabad, de még mindig a szerelem rabja. Leonard Meryll szerepében verseng az Elsie szerelméért epedő Pointtal. Elsie megadná magát Leonardnak, de arról értesül, hogy férjét Fairfaxet nem ölték meg, sőt kegyelmet kapott, s most útban van, hogy bejelentse igényét a feleségére. Azután rájön, hogy az a férfi, akit szeret, és az, akihez hozzáment, egy és ugyanaz a személy. Phoebe és az apja Shadbolttal, illetve Dame Carruthersszal, a Tower gondnoknőjével köt házasságot, mert e két személy tud a végrehajtott cselről. De szegény öreg Jack Point mindent elveszít: a sorsa iránt közömbös nézőknek elsírja boldogtalan szerelmének történetét, majd összetört szívvel meghal.

Ismert áriák:

1. felvonás
- When maiden loves (Poebe)
- Tower warders, unde orders (Merry és a kórus)
- Is life a boon? (Fairfax)
- I’ve jibe and joke (Jack Point)
- Were I thy bride (Phoebe)
2. felvonás
- Oh! a private buffoon (Jack Point)
- A man who woukd woo a fair maid (Fairfax, Phoebe és Elsie)
- I have a song to sing-o (Jack Point)

A darab zenéjét elemzők többsége Sullivan legkiforrottabb operettjének tartja, különösen nyitányát emelik ki, amely az előző – és a későbbi – művektől eltérően nem a legismertebb részekből összeállított, szokás szerint „potpourri”, hanem önálló zenei részleteket szonátaformában bemutató zenekari mű. Ez volt egyébként a zeneszerző első olyan darabja, amelynek zenekarában a szokásosnál több fúvós – kürt, harsona és fagott – játszott.

A történet ötlete Gilbert, a szövegíró visszaemlékezéséből ismeretes (Winkler Gábor említi Operett című könyvében): 1887 őszén, az uxbridge-i állomáson, vonatra várva akadt meg a szeme egy hirdetésen, amelyen egy „beefeater”, a Tower jellegzetes, piros ruhába öktözött őre reklámozta a Tower Szolgáltató Vállalat sokrétű tevékenységét. Ez adta az ötletet egy Towerben játszódó darab írásához. Sullivan el volt ragadtatva a többszörösen megcsavart, fejetetejére állított, ugyanakkor nagyon emberi és nagyon vidám történettől. Az impresszárió-operaigazgató D’Oyly Carte beleegyezett, hogy ez legyen a szerzőtársak következő darabja színházában, a Savoyban. Tavaszra elkészült a partitúra, a nyár végén megkezdődhettek a próbák, s a kitűzött időben sor került a premierre is. Később Gilbert és Sullivan kissé átdolgozták darabjukat: az első felvonást jelentősen lerövidítették, s ebben a változatban olyan nagy sikert ért meg a darab, hogy 423 alkalommal volt műsoron. Az angol színpadoknak ma is rendszeresen játszott darabja.

Magyarországon 1889. április 26-án, a budapesti Népszínház mutatta be. A magyar szövegű dialógusokat Evva Lajos, a verseket Ukki Imre írta (fordította).
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

"Ringató"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Akilone Quartet: Emeline Concé, Elise De-Bendelac (hegedű), Louise Desjardins (brácsa), Lucie Mercat (cselló)
BEETHOVEN: 6. (B-dúr) vonósnégyes, Op.18/6
WEBERN: Öt tétel vonósnégyesre, Op.5
WEBERN: Hat bagatell, Op.9
SCHUMANN: 1. (a-moll) vonósnégyes, Op.41/1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Trojan Tünde előadóművész, Pintér Gábor színművész,
Szilasi Alex (zongora)
"...Ne hagyd a sorsod csillagokra..." - Pilinszky János versei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, Op.50
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) szimfónia, Op.21
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, Op.40
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, Op.93

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Chantal Santon-Jeffery (ének)
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
"Ragyogjatok, új csillagok!"
Válogatás Rameau és francia kortársai operáiból

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Aysen Ulucan (hegedű), Birsen Ulucan (zongora), Özcan Ulucan (hegedű, mélyhegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
ONUR TÜRKMEN: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MICHAEL ELISON: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MOZART: A-dúr szimfónia no. 29, K. 201
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Wing Singers Gospel
Cantissimo
Trillák Kórus – Mohács, Babits Kamarakórus
VoiSingers
"Hamisítatlan kórus-ünnep!"

19:30 : Debrecen
Szent Anna Székesegyház

Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Mint a hegyek"
Orbán György kóruskönyvei az idén 70 éves szerző tiszteletére
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)