Bejelentkezés Regisztráció

Zenei események


1036 Beatrice 2024-02-11 22:44:58
Betegség miatt nem tudok elmenni a hétfői (február 12-i) Operabeavatóra. Felajánlom a jegyemet ajándékba.
Az előadás a 6szín-ben lesz (Jókai u.6) este 7-kor. Egy most készülő, kortárs opera egy jelenete lesz bemutatva és kitárgyalva, sok humorral. Az énekesek Bordás Barbara és Kolonits Klára lesznek (a Delta Produkció Facebook oldala szerint), a zenei kíséretet és magyarázatokat Dinyés Dánel szolgáltatja, nem mellesleg ő a zeneszerző is, míg a librettista Závada Péter. Göttinger Pál rendező az operarendezés műhelytitkaiba vezeti be a nézőket.
Aki kéri a jegyet, írjon ide a fórumra, vagy privátban. A jegy linkjét el tudom küldeni üzenetben.

1035 Búbánat 2023-08-28 19:05:02 [Válasz erre: 1034 Búbánat 2023-08-24 11:00:26]

Hatalmas sikere volt a mintegy százéves „csipkerózsikaálomból” felébresztett, monumentális Petőfi-szimfóniának a Budapesti Kongresszusi Központban a tegnap esti bemutatón (2023. augusztus 27.) .


Hubay Jenő: Petőfi-szimfónia, op. 119

Négy részben, négy énekhangra, nagy zenekarra, vegyes-, férfi- és gyermekkarra.

I.                 Születés, Nemzet öröme, Honszerelem

II.               Szülőföld

III.             Júlia

IV.            Szabadságharc, Búcsú, Halál, Megdicsőülés

Petőfi születésének 200. és Hubay születésének 165. évfordulója kapcsán a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tűzték műsorra ezt a ritkaságnak számító nagyzenekari művet.

Az estet a nemzetközileg elismert karmester, Káli Gábor vezényelte, kitűnően! Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa és a Honvéd Férfikar. A szinte operai igényű és nehézségű címszerepet László Boldizsár énekelte, kitűnő hangi diszpozícióban, míg Júlia lírai és drámai színekben tobzódó szólamát Ádám Zsuzsanna (szoprán) abszolválta, dicséretesen. A kisebb feladatot jelentő Géniuszt Csővári Csilla (szoprán) énekelte szép énekhangján, átszellemülten. A Halál rövidke szerepében Kovács István (basszus) mutatkozott be. (Őt említve, mindenképpen szóvá kell tennem, nem ildomos úgy ülnie a helyén a koncerten, hogy előadás alatt keresztbe teszi a lábát! Ezzel szemmel láthatóan „kilógott” az egymás mellett elhelyezkedő szólisták sorából.) 

A zenemű itteni előadásának érdekessége volt, hogy az oratorikus jellegű szimfónia énekszövegét – itt: konkrét, megzenésített Petőfi-költemények - prózában is elhangzottak: a költő verseit a szimfónia tételeinek elhangzása előtt Gábor Márkó, Jerger Balázs, Kiss Eszter Júlia, Sipos Áron, Sipos Imre és Szina Kinga színművészek tolmácsolták – megrendítő szépséggel, átélten. 

Papp Viktor a Napkelet Arcképek a zene világából című sorozatában megjelent Hubayval foglalkozó írásában (In: Napkelet, III. évf. 4. sz., 1925. április 1.) ezt írta:

 „A Dante-ünnepségek után következett a magyarok nagy ünnepe: Petőfi születésének száz éves fordulója. A Petőfi-dalok lelkes költőjét megihlette a legnagyobb magyar lírikus fenséges szelleme. A Dante-szimfónia után egy évre megírta a Petőfi-szimfóniát. 1923. február 26-án országos ünnep keretében mutatták be a Városi Színházban. […] A Petőfi-szimfónia talán inkább kantátának, mint szimfóniának nevezhető. Tulajdonképen színpad nélküli drámai zene, mely magában foglalja Petőfi életének legfőbb, legkimagaslóbb mozzanatait.”

Nehezen találom a szavakat visszaadni a tegnap esti monstre koncert zenei élményéről, erről beszámolót írni. 

Ehelyett inkább idemásolom a korabeli egyik kritikát az éppen száz esztendővel ezelőtt bemutatott, magyar zenetörténet különleges színfoltjának számító és jelentőséggel bíró – bár később – szerintem méltánytalanul, sok évtizedre feledésbe merült alkotásról; az 1923-ban írt bírálat szerzőjének gondolatait, érzésvilágát ma, száz évvel később, magamévá tudom tenni; engem is az a lelkesítő/lelkendező-áradat kerített hatalmamba a Budapesti Kongresszusi Központ forró hangulatú estjén, mint egykor a hivatkozott recenzenst; én is ezeket a benyomásokat fogalmaztam meg magamnak tegnap este a zenehallgatás alatt és utána, és akár én is írhatnám le ide, csak azzal a szívből jövő ékesszólással, sajnos, nem rendelkezem.

Idézek a cikkből. 

„A zene hódolata Petőfi előtt” (A Brassói Lapok budapesti szerkesztőségéből – Budapest, 1923. március 3.) 

„Az a feladat, amelyet Hubay itt maga elé tűzött nem oldható meg szonáta-forma keretein belül. Petőfi születésének, életének és halálának zenei megdicsőítésére külön szabad formákat kellett alkotni, amelyeket az egyes motívumok közössége kapcsol össze egységes egésszé. Hubay is motivikusan dolgozik ebben a művében, de a motívumai nem merev és megmásíthatatlan zenei gondolatok, hanem együtt élnek és fejlődnek a tárggyal, amelynek hangulatváltozása szerint maguk a kisebb ritmikai, metodikai vagy harmóniai átalakulással érzékeltetik az eszmei tartalmat.” 

„Ez a kompozíció elsősorban azokat a hangulatokat akarja visszatükrözni, amelyeket Petőfinek meteorszerű megjelenése és eltűnése, valamint a hazafit a költővel ölelkeztető tevékenysége csodáló hódolattal élte nemzet lelkében keltett.

Ezeket a hangulatokat a legszínesebb zenei képekben tudja érzékeltetni Hubay Jenő, akinek bevallottan nem csak művészeti céljai voltak ezzel a legújabb alkotásával, hanem, hogy úgy mondjuk, hitvallói szándékai is: a fajtája elhivatottságában és fennmaradásában való hitnek mindenkit meggyőző kizengése.

Négy tételre tagozódik a terjedelemre is imponáló szimfónia.

Az első tétel jellegére rávall az alcím: »Születés. Nemzet öröme. Honszerelem.« Ebből a tételből felénk ujjong a nemzet öröme és boldogsága Petőfi megszületésén. Majd megszólal a Géniusz is, aki elzúgja Petőfi jeligéjét: »Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem.« Megragadó erővel, szinte a fenségesség ormaira emelkedve kap lelkünk húrjaiba ez a hatalmas téma.

A második tételnek a Szülőföld címet adta a zeneköltő. Ebben a tételben a Petőfi leghangulatosabb, természetfestő verseinek belevonásával zenei palettájának minden színével festi meg Hubay a nagy magyar Alföldet, Petőfi lelkének imádott otthonát. Pásztorsíp, csalogány hang, arató karok dala ringat bennünket abba a hangulatba, amelyet Hubay belénk akar bűvölni.

Júlia nevét írta a zeneszerző szimfóniájának harmadik tétele alá, amelyben Petőfinek Szendrey Júliára áradó szerelmét dicsőíti. Előbb fölszárnyal a »Minek nevezzelek?« költemény, melynek megzenésítése a szimfóniának egyik csúcspontját jelenti. Petőfinek erre az izzói vallomására Júlia válaszol, majd a tétel végén a szerelmes pár duettjének ragyogása kápráztat el bennünket.

Négy álom jutott a negyedik tételnek: »Szabadságharc. Búcsú. Halál. Megdicsőülés.« Fenyegetően komor akkordok dübörögnek föl, a hazát fenyegető veszélyeket jelezve. Majd felharsan hatalmas férfikarban a „Talpra magyar!”, melynek lelkesítő dallama gyújtó csatadallá szélesedik: „Véres a föld a lábam alatt, lelőtték pajtásomat, előre!” Petőfi sem maradt el a hadba vonuló seregtől. Megrendítően búcsúzik az imádott Júliától. Ez a búcsú tele van fájdalmas gyöngédséggel és melegséggel. Majd bömböl az ágyú, pereg a dob, a puskák ropognak, csattog a kard és a költő porhüvelyét a csatazaj közepett elhagyja halhatatlan lelke. A búcsúszólam már a Halálnak ajkáról ráz meg bennünket. A hős elköltözéséért kiengesztel bennünket a vegyes- és gyermekkar elzengte Apotheózis, amely megjósolja, mint egykor édesanyjának jósolta meg a költő, hogy Petőfi neve örökkön élni fog.

Ez a szimfónia, amelyet talán inkább világi oratóriumnak, vagy kantáta-sorozatnak is elnevezhetnénk, bár nem törekszik mindenáron az eredetiségre, mégis sok tekintetben egyéni és zenei nyelvezetében magyaros munka. Olyan eszközökkel dolgozik, akár a legmonumentálisabb szimfóniák szerzői. Partitúrájának előadása hatalmas apparátust követelt meg. Négy magánénekest, legnagyobb mértékben megerősített zenekart (két hárfa, cimbalom, pásztorsíp, harmónium, zongora, sokféle ütőhangszer stb.), vegyes énekkart, valamint külön férfi- és gyermekkart követelt meg a zeneszerző drámai és lírai virtuózan hangszerelt témáinak megérzékeltetésére. Az előadás, tekintve a zeneszerző támasztotta, nem mindennapi követelményeket igen sikerültnek mondható. A nehéz és fárasztó, de hálás magánszólamokat dr. Székelyhidy Ferenc (Petőfi), Medek Anna (Júlia), Tihanyi Vilma (Géniusz) és Venczell Béla (Halál) énekelte, akik közül a legnagyobb siker Petőfi és Júlia lángoló szerelmének igazán pompázatos elzengéséért Székelyhidynek és Medek Annának jutott.  Kifogástalanul végezte óriási feladatát a Philharmonikusoknak jelentékenyen megerősített zenekara, az Operaház vegyeskara, a Palestrina-kórus, a Budai Dalárda, valamint a gyermekkórus.

A hanghullámokon pedig, amelyeken órákon keresztül betöltötték a hatalmas Városi Színházat, a zenészeknek és énekeseknek ekkora számban még ritkán látott és hallott tömegén, mindenkit föllelkesítő eréllyel, és a legapróbb árnyalatokat is érvényre juttató virtuozitással, karmesterként maga a zeneszerző uralkodott, aki fölényesen diadalra vitte legszebb alkotásainak egyikét. Egy érzésben dobbant össze a sok ezer főnyi közönségnek szíve. A lelkesedés sápadt szó annak a forró ünneplésnek jellemzésére, amellyel a mámoros hallgatóság az elragadtatás köszönetét tolmácsolta Hubay Jenőnek és mindazoknak, akik életre keltették ihletett dallamait.”

 

Eddig az idézet. Amit e cikkben olvashatunk, azokat a benyomásokat, amiket leírt, én és velem együtt sok százan, akik eljöttünk a koncertre a BKK-ba, tegnap ugyanúgy megtapasztaltuk és átélhettük száz év eltelte után, ezúttal a Magyar Rádió kiváló együttesei, a Honvéd Férfikar, az operaénekes-szólisták tolmácsolásában; a teljes, hatalmas apparátus „szíve-lelke”, összefogója, a dirigensi feladatokat kiválóan ellátó nagyszerű karmester, Káli Gábor, de dicséret illeti az énekkarok karnagyait is: Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), Gyermekkórusa (vezető karnagy: Dinyés Soma) és a Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd) 

Ahogy Káli Gábor egy interjúban megfogalmazta, valóban: a darabot meghallgatva a hallgatót (engem is) az az érzés foghatja/foghatta el, hogy a csodás Hubay-kompozícióval Petőfi Sándor egész életét egyetlen estén átélheti-átélhette(m).  

 Szűnni nem akaró tapsokkal, ovációkkal fejezte ki a közönség elragadtatását, elismerését az alkotók, közreműködők és előadók nyújtotta lenyűgöző művészi teljesítményéért és az élményt megköszönve.

 

A Bartók Rádió élőben sugározta a koncertet, az adás visszahallgathatóitt.

(ism. szeptember 15., 12:35)

Továbbá, a Magyar Televízió sok kamerával felvette az előadást, remélhetőleg, hamarosan valamelyik csatornán láthatjuk is az „élő” televíziós felvételt. 


1034 Búbánat 2023-08-24 11:00:26

Forrás: Híradó.hu/extra

2023.08.23. 13:06

Premier után 100 évvel újra felcsendül Hubay Jenő Petőfi-szimfóniája

Petőfi születésének 200. évfordulója kapcsán a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ismét műsorra tűzik a nagyzenekari művet. Az estet a nemzetközileg elismert karmester, Káli Gábor vezényli, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa és a Honvéd Férfikar is. A címszerepet a napokban a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetéssel díjazott László Boldizsár operaénekes alakítja. További előadók: Ádám Zsuzsanna (szoprán), Csővári Csilla (szoprán), Kovács István (basszus)

 100 év elteltével mutatják be ismét a Petőfi születésének centenáriumára készült szimfóniát, melyet a Bartók Rádió élőben közvetít augusztus 27-én, vasárnap 19:30-tól. A művet az 1923-as premier idején az egész magyarság ünnepelte, a Petőfi-megemlékezések között az egyik legjelentősebb esemény volt az új szimfónia előadása. A Petőfi Társaság a kor legismertebb magyar muzsikusát, Hubay Jenőt kérte fel egy nagy formátumú, reprezentatív alkotás létrehozására. A zeneszerző az oratorikus szimfónia mellett döntött, mivel ez a műfaj ad lehetőséget arra, hogy a zenekar játéka mellett a költő versei is elhangozzanak.

A szimfónia 1923. február 26-i bemutatója kivételes társadalmi esemény volt. Helyszínként azért választották a Városi Színházat (ma Erkel Színház), mivel itt fért el a példátlanul nagy előadói apparátus – az énekes szólisták, a szimfonikus zenekar és a három kórus; vegyeskar, férfikar és gyermekkar. A korabeli beszámolók szerint mintegy 550 előadó foglalt helyet az erre a célra átalakított színpadon. Az esemény fényét emelte, hogy megjelent a fővédnökséget vállaló Horthy Miklós kormányzó, József királyi főherceg és Csernoch János hercegprímás, valamint gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is. A bemutatón részt vett továbbá az ország számos politikai és egyházi vezetője, miniszterek, államtitkárok, a magyar kulturális élet kiválóságai és az arisztokrácia tagjai. Mivel valamennyi budapesti nagykövetség és konzulátus képviseltette magát, az esemény nemzetközi hírnévre is szert tett. A vendégeknek ötnyelvű műsorfüzetet nyomtattak a műben megszólaló Petőfi-versek teljes fordításával.

A mostani bemutató különlegessége, hogy a mű megszólaltatásában semmiféle előadói hagyomány nem köti a kezünket. Ez a tény igen nagy szabadságot, de rendkívüli felelősséget is jelent.” – fogalmazott Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója. „A karmester és a művészek kizárólag a most felújított kézírásos kottára és ösztöneikre hagyatkozhatnak. Kicsit olyan ez, mint a kortárs művek előadása, ahol egy-egy ősbemutató esetében ugyancsak járatlan utakat járunk. Mivel a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek rendkívüli gyakorlata van az originális művek  megszólaltatásában, így meggyőződésem, hogy a vasárnapi előadás méltó lesz mind Hubay Jenő, mind Petőfi szelleméhez és fontos útmutató lesz a szimfónia későbbi előadásaihoz is.”

Az 1926-ban, 1928-ban majd legutóbb 1930-ban  – a Klebelsberg kultuszminiszter által felavatott Déri Múzeum megnyitóján – előadott darabot idén a Budapest Kongresszusi Központban hallhatják majd az érdeklődők.

https://www.regikonyvek.hu/aukcio/tetel/27-online-arveres-2020-07-26-20-00-petofi-szimfonia-musorfuzet


1033 Búbánat 2022-12-20 18:31:20 [Válasz erre: 1032 Búbánat 2022-12-15 00:04:48]

Mihalovich Ödön: Toldi szerelme - a koncertről

A Klasszik Rádió 92.1 Reggeli Express rovatának vendége volt Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnöke, aki Mihalovich Ödön: Toldi szerelme – opera keresztmetszet bemutató előadásról adott előzetes tájékoztatást a hallgatóknak. (A koncertre 2022. december 13-án került sor az MTA Dísztermében.)

/anchor.fm/ - 2022. december 9. (podcast: 6:20 perc)

A beszélgetésben elhangzott, hogy az opera keresztmetszetéből professzionális hangfelvétel készül.  


1032 Búbánat 2022-12-15 00:04:48

Mihalovich Ödön: Toldi szerelme  

„Egy rendíthetetlen hős szerelmetes portréja asszonyi szemmel”

Kedd este a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében hatalmas érdeklődés mellett zajlott le a mára csaknem feledésbe merült romantikus magyar opera keresztmetszet formájú bemutatója - koncertszerű előadásban.

Felcsillant a szemem, amikor tudomásomra jutott, hogy a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Art’s Harmony közös „projektje” megvalósul: nagyzenekar, énekkar, énekszólisták közreműködésével felcsendül Mihalovich Ödön zenedrámájának zenéje, mégha csak részletek erejéig.  Azért is örültem a lehetőségnek, hogy ott lehetek ezen a nagyszabású zenei eseményen, mert 2017 februárjában már volt szerencsém némi (kevés) ismerethez jutni a darabhoz. Ugyanis Arany János-emlékévhez kapcsoltan - a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére - az Anyanyelvápolók Szövetsége emlékkonferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol mások mellett Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész előadása volt számomra igazán érdeklődésre számot tartó, aki Mihalovich Ödön Toldi szerelme című operájáról beszélt, amelyből ott két operarészletet is hallhattunk Kassai István (zongora) és Horti Lilla (ének) közreműködésével. Akkor és ott fedeztem fel magamnak a darab zenei és költői szépségeit, és azóta vártam arra, hogy eljöjjön az alkalom és a „magyar romantika elfeledett zeneszerzőjének” ezt a méltatlanul kevéssé ismert operáját egy teljesebb formában, nagyzenekari hangzással sorra kerülő előadásban is megismerhessem és élvezhessem.

Most, hogy ez a vágyam megvalósult, igazán nehéz megfelelő szavakat találnom lelkesült benyomásaim megosztására, hogy mekkora öröm volt nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik velem együtt jelen voltunk az opera-keresztmetszet bemutató-előadásán;  a kiváló énekesek,   hangszeresek ragyogó művészetükkel valami olyan aurát teremtettek maguk körül, ami bennünket is visszarepített a XIX. sz. végi egy – csak a krónikákból ismert – letűnt operavilágba;  Erkel Ferenc utáni interregnumban Mihalovich Ödön munkássága volt igazán tényező:  az átmeneti időszak mondhatni egyetlen jelentős operaszerzőjeként tekinthetünk rá. Őrá meg Arany János költészetére és aToldija miatt is, ráirányulhatott a figyelem – akkor és az átdolgozott opera utolsó operaházi előadása után, 111 évvel később, most is.

Mihalovich Ödön (1842-1929) Toldi című operáját Arany János eposzából, Csíky Gergely librettójára írta 1889 és 1891 között, közvetlenül Gustav Mahler pesti vezényléseinek hatására. Az opera Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska boldogtalan szerelmét mutatja be, új megközelítésként női nézőpontból. A mű különös érzékenységgel festi le, hogyan jut el Toldi a rettenthetetlen hős a szerelem által, hogy belássa: nagy ereje társadalmi függetlenséget ad, ám az érzelmek, főként a vágyak mégis függővé teszik, amit nem tud irányítani, befolyásolni. A mű részben a wagneri zenedráma elveire épül, részben az erkeli hagyományokat folytatja. Az 1893-as bemutató után a szerző átdolgozta az utolsó felvonást, mely verziót Nikisch Arthur vezényletével hallhatta először a közönség 1895-ben. Ekkor kapta az új címet is: Toldi szerelme. A zenedráma a magyar romantikus zeneirodalom egyik fontos alapműve, amelyben a korszerű nyugat-európai irányzatok és a hazai hagyományok ötvöződnek. A historizmus keretei között valódi lelki mélységeket ábrázolt a szerző és a kor magyar szerzői között egyedülálló módon differenciált zenekart alkalmazott. A művet az Operaház 1911-ig tartotta műsoron.

Utánaolvastam Szerző Katalin igen érdekes tanulmányánakami új megvilágításba helyezi addigi ismereteimet a komponistáról és művéről. A cikket idelinkelem.

"Toldi szerelme - A zenei historizmus magyar operája"   (Lyukasóra, 2017-04-01 / 4. szám)  Minden benne van, amit tudni kell a zeneszerzőről és operájáról, mindazonáltal talán nem lesz érdektelen, ha kiemelek belőle egy bekezdést. A hivatkozott cikkből érdemesnek találom idézni magát Mihalovich Ödönt, aki újságírói kérdésre mondta el készülő művéről a következőket:

„Midőn mintegy három éve harmadik operámat befejeztem és művészi fejlődésemet ezen munkálkodásaim közben szerzett ismereteim és tapasztalataim által a tökély azon sokáig véltem megérettnek, hogy megbízhattam magamban, hogy egy a nemzetemhez méltó művet írhatok: elhatároztam, hogy egy magyar dalművet fogok szerezni. (...) Csak homályosan emlékeztem Arany évek előtt olvasott „Toldi szerelme” című eposzára, de sejtettem, hogy ebben meglelem azt a forrást, melyből csak merítenem kell. (... ) Ezen fenséges, tisztán emberi érzelmeken felépített költemény nemes egyszerűsége épp úgy elbájolt, amily hatalmasan meghatott a tragikus konfliktus, mely Toldi és Piroska szerelmi boldogságát örökre megsemmisíti. (...) még ritkán csüggtem valamely munkán több lelkesedéssel, nagyobb odaadással, mint a „Toldi szerelmén”. Ami a mű zenei és drámai irányát illeti, az Wagner Rikhárd nagy művészeti elvén alapszik. Ami bizonyára épp oly kevéssé hiba, mintha egy költő drámáját Shakespeare mintájára igyekszik felépíteni. (...) Ha netalán azt várná valaki, hogy a „Toldi szerelme” zenéjének kizárólag nemzeti jellegűnek kell lennie, e föltevését nem fogja teljesítve látni. A cselekmény főszemélyeit magyar egyéniségük jellemzésére, nemzeti színezetű motívumokkal emeltem ki, de minden egyéb, a cselekmény alapját képező szenvedélyt, mint általános emberi érzéseket, zeneileg egyetemes nyelven iparkodtam kifejezésre juttatni. Ennek daczára azt hiszem, hogy a stíl egysége nincs megbontva, mert a „Toldi szerelmé"-nek zenéje mélyen gyökerező művészi meggyőződésnek, egyetlen egy művészeti eszményért való lelkesedésnek terméke. (...)”
 

A szereplő előadóművészek mindegyike remekelt az igen nehéz, de varázslatos szépségű, megrendítő énekszólamukban! 

Szereplők:

- Toldi Miklós: Gulyásik Attila – a fiatal tenorista a Magyar Állami Operaház Énekkarának tagja, akit először hallottam szólószerepben és nagyszerűen helytállt az énekelt operarészletekben és jó partnere volt kollégáinak.

- Piroska: Borsos Edith Csilla – óriásit énekel a művésznő a rettenetesen nehéz áriákban, kettősökben!  Minden elismerésem az Övé!  Szívesen látnám őt a dalszínházunk színpadán is drámai szoprán szerepkörben.

- Tar Lőrinc: Kelemen Zoltán – a Magyar Állami Operaház énekművésze, a helyenként wagneri nehézségű súlyos szólamát hallgatva arról is meggyőzött és kifejezésre juttatta, hogy fölényes szereptudás, szerepértelmezés birtokosa, aki „magvas”, basszbaritonba hajló baritonjával egyre inkább Wagner-szerepkörben is a „helyén van”.

- Erzse, a bosniai bán leánya: Erndt Frencise – a szerep kicsiny, de nem könnyű énekelnivaló, amit szépen, kedvesen adott elő az ifjú szoprán, akit remélhetőleg idővel az Opera színpadán is viszontláthatunk sok szép szerepalakítással.

Közreműködött az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. 

Remekül fogta össze és irányította az ének-zenei apparátusát Bartal László karmester!

Műsorvezető: Windhager Ákos kulturtörténész - aki Szerző Katalin tanulmánya „nyomdokain” tartott rövid elemző-ismertetőt az egy szünettel előadott produkció két része előtt.
 

A következő részletek hangzottak fel az operából:

Előjáték (1. változat)

I. Felvonás

- Toldi első áriája (2.változat)

- Piroska és Erzse első kettőse (2. változat)

- Piroska búcsúja (1. változat 3. felvonásából)

- Finálé: Piroska: „Akarok Tar Lőrinc felesége lenni”

Összkar és a Nászkar (2. változat)

II. Felvonás (2.változat)

- Tar nagyáriája

- Piroska vívódása

- Erzse és Piroska kettőse

- Piroska imája

- Toldi és Piroska kettőse

- Tar bosszúja és halála

- Piroska gyászindulója (a 2. változat 3. felvonásából)

Az MTA bejáratánál kiosztott kis ajánló füzet belsejében 15 db kottakép, és dalszöveg is, szemléltette a mű fontosabb motívumait.

A programra a belépés ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött volt.


1031 Búbánat 2022-12-13 11:44:19 [Válasz erre: 1029 laszloferenc 2022-12-13 09:39:03]

Így tudom - ismerem én is...


1030 Búbánat 2022-12-13 11:42:38 [Válasz erre: 1028 macskás 2022-12-12 22:24:25]

Nem az én "leleményem" a hivatkozott  "zenetörténész" szó: 

A szöveges beszámolóban szó szerint ez áll:

"A második műsorszámként következő, g-moll zongoraverseny előtt László Ferenc zenetörténész mondott pár érdekességet Mendelssohnról, zenéjéről és a felhangzó művekről."


1029 laszloferenc 2022-12-13 09:39:03 [Válasz erre: 1028 macskás 2022-12-12 22:24:25]

így van, nem vagyok zenetörténész, csupán zenével is foglalkozgató kultúrtörténész.


1028 macskás 2022-12-12 22:24:25 [Válasz erre: 1027 Búbánat 2022-12-12 10:31:39]

László Ferenc zenetörténész 2010-ben meghalt.

Akire Te gondolsz, nem zenetörténész, mégha úgy is szerepel egy fényképen.


1027 Búbánat 2022-12-12 10:31:39

„Dani zongorázott nekünk valami szépet”

TELEX.HU – 2022. december 11.

Mendelssohn 175 – koncertbeszámoló

2022. december 4. vasárnap, 19:00

Helyszín: Budapest, Óbudai Zsinagóga

Műsor:

Mendelssohn: Hebridák – nyitány, op.26

Mendelssohn: 1. (g-moll) zongoraverseny, op.25

Mendelssohn: 3. (a-moll) „Skót” szimfónia, op.56

 Közreműködött:  Villányi Dániel – zongora  (ráadásként egy Rahmanyinov-prelűdöt adott elő.)

Vezényelt: Kovács János

A műsoron szereplő darabokat László Ferenc, zenetörténész ismertette.


1026 Beatrice 2022-11-25 02:38:50

A jegy.hu Black Friday akciójában több komolyzenei eseményre is adnak 30-50% kedvezményt (bár a legtöbb jegyhez ún. kényelmi díjat is felszámítanak). Péntek végéig él az akció.


1025 Búbánat 2022-08-28 17:24:20

Egy tegnap esti szabadtéri opera-operett koncertről beszámoló

A megvásárolt jeggyel a nagyközönség előtt lezárt területről, a budapesti Öntőház Udvarból is megnézhette az augusztus 27-ére halasztott esti tűzijátékot az, aki ott volt tegnap (augusztus 27.) a Várkert Bazárban a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarának megrendezésre került Zenében szabadon – A jövő operacsillagai című szabadtéri hangversenyén - megjegyzem, az eredetileg meghirdetett kezdés  19.30-kor lett volna, de az előre hozott időpont direkt jól jött:  aki akart, ott maradhatott a várkert melletti  (részünkre fenntartott) környezetben, ahonnét jó rálátás nyílik a Duna partjaira...

Az opera-operett gálaesten Donizetti, Erkel, Verdi, Puccini, J. Strauss, Lehár és Kálmán híres művei közül csendült fel néhány szép ária és kettős, míg Rossini és Mascagni operáiból zenekari részletek hangzottak el.  

Az érdeklődőkkel zsúfolásig tele szabadtéri koncerthelyszínen (mintegy 1500 fő) a tervek szerint olyan fiatal előadók csillogtatták volna meg tehetségüket, akik hazai és nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el, és „akik nevét jó eséllyel láthatjuk majd az opera és az operett műfajának legnagyobb szerepeiben”.  

Sajnos, két fiatal énekművész (Tuznik Natália és Szeleczki Atúr) betegség miatt lemondta részvételét, de a szervezők találtak két nagyszerű kollégát, akik vállalták a beugrást: Kiss Diána és Pataki Adorján. Mindkettőjükhöz lehetett szerencsénk a közelmúltban: a szoprán a Várban, az augsztusi Palotakoncerten operettdalokat énekelt, míg a tenor Forestót alakította Verdi Attila c. operájában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.   A harmadik fellépő művész személyében nem történt változás: Süle Dalma, szoprán.

A Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarát Dénes István vezényelte.

Az est háziasszonya, műsorvezetője a Bartók Rádió zenei szerkesztője, Becze Szilvia volt.

Az említett okok miatt a tervezett program némileg módosult: kimaradt a Hunyadi László-ból „Ó végre pár nyugodt pillanat"– László áriája (Szeleczky Artúr); Verdi: „Tacea la notte…”Leonora áriája A trubadúrból (Tuznik Natália).

A koncert „felütése” Rossinival kezdődött: A tolvaj szarka nyitánya igen jól szólt az akusztikailag is remek adottságú Öntőház Udvarban.  Dénes István, akit nemrég a Margitszigeten volt alkalmam látni dirigálni az Attilá-ban, ezúttal inkább laza, könnyed kéz- olykor test (csupán váll)-mozdulatokkal irányította az Operaház zenekarából alakult együttes jól képzett hangszereseit, akiket méltán tapsoltunk meg az eljátszott pompás szám után.  Mellesleg Dénes István a humorát is folyamatosan csillogtatta, olykor a közönség felé kikancsitva, sőt, a zene alatt felénk fordulva, egyes még beszélgetőket tréfásan megintve,  csendre szólítva. Olykor a zene ütemére bennünket is tapsra szólított, vagy amikor egy légycsapóval "gyarapította" az ütőeszközök számát a zenekarában a Tolvaj szarka nyitánya alatt.

Következett a Manrico-ária pótlására betett Nemorino románca Donizetti Szerelmi bájital című operájából, ami Pataki Adorján szép tenorján, képességeit biztosan kiaknázva énekelte el, talán az est legnagyobb tapsát kiváltva.  Neki az est folyamán még egy önálló száma volt: „De’ miei bollenti spiriti”Alfredo II. felv.-beli  áriája a Traviatából, amit ugyancsak nagy tetszéssel fogadtunk, pláne, hogy a cabalettát követő „stretta” („O mio rimorso!”) is remekül sikerült.

A fellépett művésznőket is jól ismerheti már a publikum, hiszen mindketten énekelnek az OPERÁ-ban és a Budapesti Operettszínházban. Először Süle Dalma érkezett a pódiumra. Őt ugyancsak nemrég láthattuk: az Oroszlános Udvarban, a Palotakoncerten a Hoffmann meséiből adta elő Olympia „Baba”-áriáját, itt most a Hunyadi László című Erkel-operából énekelte a Ah, szememben mámor s öröm ragyog” – Gara Mária cabalettája, melyet briliáns technikával, szépen csengő hangon oldott meg, biztos magasságokkal.

Kiss Diána A csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operettből Szilvia belépőjével kezdett. Operai hang az övé, jól funkcionál, amit a továbbiakban bizonyított Puccini Manon Lescaut-jában is: két igényes részletét tolmácsolta: előbb Pataki Adorjánnal Manon és Des Grieux szerelmi kettősét („Oh, sarò la più bella…”)  hallottuk, majd - Mascagni Parasztbecsület c. operájának Intermezzója után közvetlenül - Manon megrendítő szépségű, IV. felvonásbeli áriáját („Sola, perduta, abbandonata” abszolválta Kiss Diána, lelkesedésünket kiváltva.

Érkezett megint Süle Dalma, aki ifj. Johann Strauss A denevér c. nagyoperettjéből Rosalinda csárdásával - Klänge der Heimat” -  brillírozott.

Lehár Ferenc Víg özvegyének közkedvelt részlete sem maradhatott ki a koncert összeállításából: „Lippen schweigen” – Hanna és Danilo szerelmi kettőse Kiss Diána és Pataki Adorján előadásában.  A III. felvonásban hangzik fel ez a gyönyörű duett, amit most nem németül, nem is magyarul („Ajk az ajkon” vagy „Minden vágyam súgom lágyan” ), hanem ezúttal olasz nyelven énekelte a két fellépő; Dénes István elmondta nekünk: pár éve Olaszországban dirigálta Lehár mesterművét, ami akkor olaszul ment, annyira megtetszett neki a produkció - és innen jött az ötlet -, hogy itt a koncerten is ezen a nyelven énekeljék el a fellépők a szoprán és a tenor híres kettősét, próbáljanak meglepni bennünket - ami sikerült is,  kellemes meglepetést szerezve a nem szokványos, számunkra ismeretlennek ható fordítással.  

Hátra maradt még a „finálé”: az elmaradhatatlan „Brindisi” Verdi Traviatájából – ezúttal mindhárom fellépő énekművész – Kiss Diána, Süle Dalma, Pataki Adorján – előadásában.

A szép kellemes, zenés, nyáresti program befejezéseként, ráadásként, felcsendült még Brahms 5. Magyar Tánca.  

Nagy tapsok és brávók hangzottak el minden egyes műsorszám után; a fellépő művészeket, előadókat, karmestert és zenekart a koncerten vastapssal köszöntöttük.  

Végezetül, egy bakiról mindenképpen említést kell tennem.  Becze Szilvia, aki amúgy felkészülten, minden műsorszám előtt ismertette az elhangzó áriákról, kettősökről, zenekari számokról tudnivalókat, a Csárdáskirálynő c. operett zeneszerzőjének következetesen Lehár Ferencet nevezte meg.  (Előszörre azt gondoltam, hogy csak nyelvbotlása volt, de másodszorra is Lehár nevét említette! Szegény Kálmán...)

Az örömteli gálaest után pedig ki-ki maradhatott továbbra is az Öntő Udvarban, hogy 21 órától megtekintse a Szent István napra emlékező, „ünnepi tűzijáték-attrakciót”.


1024 Beatrice 2022-05-18 21:44:49

A Concerto Budapest hirdeti ezeket az ingyenes koncerteket a jövő hétre:
https://www.concertobudapest.hu/v/promenad-koncertek/
Regisztrálni kell rájuk: a koncert címére kattintva megjelenik az adott koncert oldala, itt a kép alatt van a regisztrációs link.


1023 Búbánat 2021-09-22 19:51:42

Rövid visszatekintésemet az alább ismertetett ünnepségről csupán azért említem meg és hozom itt, mert zenei esemény is fűződött ahhoz:

A Széchenyi Társaság tegnap délután gróf Széchenyi Istvánra emlékezett születésének 230. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián.

Az MTA emlékbizottság megalakításáról döntött az évforduló méltó megünneplése érdekében; a bizottság elnökévé Frank Tibor történészprofesszort választották.
Szemereki Zoltán, a társaság elnöke beszédében jelmondatukat idézte: "Hinni és hihetni egymásnak".

Az emlékülés résztvevői a tanácskozás megkezdése előtt megkoszorúzták Széchenyi Istvánnak az akadémia épülete előtt, a tér közepén álló szobrát, ezt követően az MTA Dísztermében folytatódott a megemlékezések sora.  

Az ülésen felszólalt Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke, majd a „legnagyobb magyar” életútjáról, életművéről és örökségéről Székely János teológusszombathelyi megyés püspök fejtette ki nagyívű gondolatait, a szép számban megjelent érdeklődök figyelmétől övezve.

Az ünnepség végén a Széchenyi Társaság 2021. évi díjainak átadására került sor.

Az ünnepség keretében az MTA Dísztermében  Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész adott hangversenyt.

A művész csodálatos zongorajátékában elhangzott:

Liszt: Szózat és Himnusz

Liszt: XIV. magyar rapszódia

Bartók: Este a székelyeknél

Bartók: Régi táncdalok

Liszt: XV. magyar rapszódia "Rákóczi-induló"

Az estet fogadás zárta az MTA földszinti különtermében.

A tegnapi ünnepi rendezvény méltó tisztelgés volt gróf Széchenyi István emléke előtt, születésének 230. évfordulóján.


1022 Klára 2020-10-14 19:49:02 [Válasz erre: 1021 Corvette 2020-10-14 12:54:00]

Meglepődnél!


1021 Corvette 2020-10-14 12:54:00 [Válasz erre: 1019 diosjeno 2020-10-14 12:08:59]

Viszont lesznek zártkapus koncertjeik és ezek online megtekinthetők lesznek. Állítólag.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy hazánkból hányan engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy-egy koncertjükre kiutazzanak.


1020 diosjeno 2020-10-14 12:09:02 [Válasz erre: 1018 Heiner Lajos 2020-10-14 11:37:52]

1019 diosjeno 2020-10-14 12:08:59 [Válasz erre: 1018 Heiner Lajos 2020-10-14 11:37:52]

Ez is esemény, csak mínusz esemény.


1018 Heiner Lajos 2020-10-14 11:37:52

Talan ebbe a forumba illik a szomoru hir: a Met utan a New York-i Filharmonikus Zenekar is törölte egesz jövö evadjat.


1017 Búbánat 2020-10-08 19:49:01

Zene és Képzőművészet - „Recondita armonia” – zene és képzőművészet az opera színpadán

Előadás ideje: 2020. november 9. hétfő 19 óra

 
Előadás helye: De la Motte – Beer palota, 1014 Budapest, Dísz tér 15.
Jegy ára: 1.500 Ft


"Cavaradossi híres Képáriája Puccini Toscájából nemcsak a különböző karakterű női szépségek közötti finom harmóniákról szól; nemcsak a Madonna szőkeségének és Floria Tosca barnaságának szépsége csendül össze az áriában megénekelt titkos harmóniában, hanem ott van benne zene és kép megfoghatatlan összhangja is, a vágy, hogy amit a festőművész Cavaradossi lát, az énekes Cavaradossi szárnyaló áriában mondja el.
A művészet rejtélye, hogy különböző szépségeket egyesít magában - mondja ki Cavaradossi („L’arte nel suo mistero le diverse bellezze insiem confonde”), s oly meggyőző erővel énekel, hogy alig akad hallgató, ki ne lenne képes felidézni magában Tosca és a Madonna szépségét. Ehhez persze kellett annak a műfajnak a kiteljesedése, is ami a legkomplexebb formában volt képes ötvözni zene és kép egymást erősítő hatását és élményét: s ez az opera."

Közreműködők:
Dr. Bellák Gábor Phd, a Magyar Nemzeti Galéria vezető művészettörténésze és a Budapesti Filharmóniai Társaság muzsikusai


1016 Búbánat 2020-08-24 15:00:57

Mai zenei esemény

20:30 : Budapest
BMC


Horti Lilla (szoprán)
Győri Noémi (fuvola)
Kelemen Barnabás (hegedű)
Devich Gergely (cselló)
Rados Ferenc (zongora)
Kemenes András (zongora)
Nagy-Kálózy Eszter (próza)

FELLÉLEGZÉS #10

RAVEL: Madagaszkári dalok
BEETHOVEN: G-dúr hegedű–zongora szonáta, Op. 96


1015 Búbánat 2020-08-17 14:30:11

2020. augusztus 16., vasárnap, 19:00

Benczúr Ház Kulturális Központ és Benczúr Kerti Esték szervezésében

Népszerű dallamok a Benczúr Kertben - „Népszerű dallamok a fák alatt” - HORTI LILLA (szoprán) és LUSINE SAHAKYAN (mezzoszoprán) dal-és áriaestje, zongorán közreműködik Laufer Szilvia.

Ezt a műsorkínálatot több internetes portál közzétette. Így amikor elolvastam, vonzott a lehetőség, hogy a Benczúr-palota kertjében én is ott legyek ezen a romantikus dallamvilágot ígérő ének-zenei eseményen, mégpedig több okból:

Először is: minden, ami francia vonatkozású – különösen a kultúra terén -, érdekel, a szívemhez közel áll, és mondhatni rajongok értük.

Másodszor: felcsillant a szemem, mikor olvastam, hogy két fiatal – általam kedvelt - énekművész ad koncertet, akiknek előadó-művészetét pár éve követem-kísérem, és most újra kíváncsi voltam rájuk, várva, mivel fognak „meglepni”.

Harmadszor: maga a program-összeállítás, mely népszerű opera-, operett- és musical részletekkel kecsegtetett, az előzetesen közreadott címekkel.

Azt sajnáltam, hogy az énekhez nem zenekari kíséret járul, de a zongorát is elfogadom, hiszen egy jó korrepetitor művész akár egy zenekari hangzást is képes produkálni a hangszerén, van erre több példa, és már sok jót olvastam az esten fellépő fiatal, tehetséges zongoraművésznőről.

Műsor:

Offenbach: Hoffmann meséi – Barcarola (duett)
Schubert: Esz-dúr Impromptu op.90, no. 2
Offenbach: Hoffmann meséi  - Antónia áriája
Bizet: Carmen - Carmen áriája
Gounod: Faust -  Margit áriája
Saint-Saëns: Sámson és Delila -  Delila csók ária
Chopin: a-moll mazurka op.49, no.1
Offenbach: Kékszakáll – Boulotte dala
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna Vilja-dala
Richard Rodgers - Oscar Hammerstein II: Carousel - Carrie Pipperidge dala
Satie: La Díva de l'Empire (kuplé)
Delibes: Lakmé – Virág-duett

Ráadás:
Zerkovitz Béla: „Bukj el szoknya”

Amikor megérkeztem a Benczúr utcai „kultúrpalotába” egyből konstatáltam, a  kerti, madárfüttyös  hangulatból semmi nem lesz, az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a benti díszterembe tették át a koncert helyszínét – amit utólag jó döntésnek tartok azért is, mert az akusztika vélhetően itt jobban érvényesült, nem fújhatta el az énekhangokat a mégoly langyos szellő sem…

Beszámolóm elején pár mondatban a fellépő művészekről.

Horti Lilla Marton Éva és Virág Emese tanítványa volt a Zeneakadémia opera szakán, számos versenyt nyert, például az 22. Nemzetközi Ferruccio Tagliavini Énekversenyt, valamint a legjobb szopránnak járó Joan Sutherland díjat is ő kapta. A fiatal énekesnő tehetségét számos díjjal, kitüntetéssel ismerték már el.

Horti Lillát legelőször még mint végzős  növendéket ismertem meg és egyből beleszerettem szép színű szopránjába, felfigyelhettem muzikalitására, tehetségére, tudására:

- A Széchényi–Liszt barátság dalokban II. - 2016. november 29., a Magyar Rádió Márványterme.  Ezt írtam Róla akkor itt a fórumon (ide is kíírom): 

 „A dalest legnehezebb, legigényesebb, komoly énektechnikai tudást igénylő Liszt- és a Széchényi Imre- dalokat fölényes ének- és zeneismeret birtokában abszolválta (kotta nélkül), bemutatva ragyogó, biztosan vivő szopránját, mely minden regiszterben szinte kiforrott, és megcsillogtatta azokat az énektechnikai eszközeit is, melyek révén bámulatos hatást tud elérni a más-más énekstílust igénylő előadásával, hogy a kifejezés szolgálatába állítja meglévő eszköztára gazdagságát. Ezekkel már most biztos sikerre viszi az előadandó akár dalokat, melyeket tegnap este is magával hozott és elénekelt nekünk, ahogyan dicséretes teljesítményt nyújtott a tavalyi operavizsgán is, és nemrég a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny döntőjében elért sikere sem elhallgatni való: az egyetlen magyar versenyző, Horti Lilla a II. díjat érdemelte ki! Már megismerve a tehetsége kibontakozását, talán nem merészség kijelenti, Horti Lillát nagy szoprán ígéretnek tartom, és ezt a megelőlegezett bizalmat beléhelyezem: a benne meglévő kedvező adottságokra és képességekre alapozva és kiaknázva, a jövőben kamatoztatni akár már az operaszínpadokon is megkísérli, amit nemsokára bizonyíthat is az Operaházban, márciusban a Pikk dáma Mása szerepében való bemutatkozásával."

- 2016. december 7. -  Egy zártkörűnek meghirdetett eseményen is részt vettem ugyanott (Solti Terem), ahol újra felfigyelhettem  a fiatal szoprán kisugárzó énekművészetére: a Magyar Szent István Rend 2016. évi kitüntetettjeinek (Marton Éva operaénekes, egyetemi tanár és Makkai Ádám költő, műfordító, nyelvész) köszöntése alkalmából szervezett ünnepségen.

- Azóta Horti Lilla elkezdte az operai karrierjét is felépíteni: láthattam az Erkel Színházban a Pikk Dámából Mása-, a Cosi van tutte-ből Fiordiligi-  Bohéméletből Mimi-, A denevérből Rosalinda- vagy Porgy és Bess-ből Bess-szerepében. Szegeden Nedda volt A bajazzókban. Mindegyikben igen figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, úgyhogy kíváncsian várom idén ősztől az újabb szerepeiben való bemutatkozásait is!

Érdemes elolvasni a vele készült Figaro-interjút: "Erre a pályára születtem"

A tegnap esti koncerten Horti Lilla több „arcát” is felvillantotta: az előadott Antónia-, Margit- , Glawari Hanna-áriái a technikai tudás, kifejező-készség, érzelmi átélés, színészi eszköztára meglétéről tanúskodnak, szinte fel sem tűnt, hogy a más-más szerepbe való átlényegülést, milyen magabiztosan megoldja, hogy a komolyság, az átszellemültség, de a természetes vidámság, jókedv is (ilyen volt Sati remek kupléjának előadása is)  mennyire jelen van a lírai szopránjában, amit érvényre juttat éneke alatt.   Horti Lilla bár még csak a művészi, operai pályája elején tart, de látni-hallani tőle ezúttal is, hogy igen jó és „kontrollált” úton halad a továbblépésekért, az elérendő célok megvalósításáért.  A koncert közönségsikere jelezte a művésznek, hogy ráadást várunk: bekonferálta a meglepetést, mondván, nem mindenki ismeri, de meglátjuk, milyen remek, mókás dalt fogunk tőle hallani: következett a Bukj el szoknya” – én ismertem a rádióból is – Zerkovitz Bélától Molnár Ferenc Doktor úr című darabjának megzenésítése. Hallottam többek között Lehoczky Zsuzsától is, de ilyen „profin” előadott, szórakoztató módon, oldott és „laza” komika-mórikáló stílusban még senkitől sem.  Tényleg, Horti Lilla már most úgy tűnik biztos, felívelő énekesi pályán mozog, emellett rokonszenves egyénisége, alkata, megjelenése is „rásegíti” őt, hogy hatni tud a ráhangolódó közönségére.

Lusine Sahakyan mezzoszoprán énekművészről tudni lehet, hogy Lukács Gyöngyi operaénekes leánya. A fiatal szopránt korábban mindössze egy operett szerepében láttam vendégként bemutatkozni, meg egy-két koncerten operaáriákat hallottam tőle.  Ennyi. Ezért is örömmel töltött el, hogy most lehetőségem nyílt őt megint látni, egy ígéretes tematikájú koncerten, ahol duettekben is hallhatom. Sahakyan az egyik interjújában mesélte, hogy a  konzervatórium után következett - némi szegedi kitérővel - a Zeneakadémia. Pászthy Júliánál kezdett, akitől rengeteget tanult a jó technikáról, de ahogy dúsabb lett a hangja, váltania kellett, így Marton Évánál folytatta tanulmányait, és 2016-ban szerzett diplomát. Áriavizsgáján nemcsak Delilát, hanem a Don Carlos Erzsébetét is megkapta és megoldotta, szereti a különleges műveket, és szívesen szerepel musicalekben, operettekben. Miután végzett a Zeneművészeti Egyetemen, sok kisebb produkcióban vett részt, például Juliskát játszotta el a Jancsi és Juliskában, de modern operákban is kapott kis szerepeket.

Tehát, Lusine Sahakyant először 2018 februárjában, az Operettszínház új, „Kékszakáll” -produkciójában fedeztem fel magamnak igazán; Székely Kriszta modern rendezésében egy takarító lányként ismerjük meg  őt Boulotte alakítójaként, Offenbach legendás operettjének női főszerepében (a második szereposztásból).  Bevallom, megjelenésével, lényével, mély zengésű szopránjával, karakterével, lendületes, szókimondó, sokmozgásos vicces játékával, melyben énekelni, táncolni, prózát mondani is tudni kell, drámai és bohózati szituációban elhihetően játszani, egyből levett a lábamról.  Tehát nem csak mint operaénekes, aki operettet énekel, hanem színészi képességeivel is,  elsöprő sikert aratott.  

Lusine Sahakyan egészen természetesen azonosult ezzel a szereppel, majd másfél évvel később találkoztam vele újra az Erkel Színházban, amikor 2019.október 27-én, a Budapesti Operabarátok Egyesülete Klubdélutánján énekelt a meghívott LUKÁCS GYÖNGYI, ALEXANDRU AGACHE, EMMA SAHAKYAN énekművész-család tagjaként, és beszélgettek Fülöp Attila mikrofonja előtt. A nagyszerű áriakoncerten  ezúttal a másik, drámai vénáját juttatta érvényre a Carmen két áriájával, valamint Sámson és Delila bosszúáriájával.  Akkor tudatosult bennem, hogy nemcsak Boulotte-karaktere bújik meg benne, hanem drámai kifejezőereje is jelentős.  

És most itt, a Benczúr-palotabeli esten annak örvendhettem, hogy műsorában jelen volt a komoly és a vidám vonal, mely fényes bizonyítékát adta, hogy egy rendkívül muzikális és Horti Lillához hasonlóan, szerepeibe átlényegülő képességekkel rendelkező fiatal énekművész, aki előtt ugyancsak szép jövő áll – ha tovább fejleszti technikai, kifejezőkészségeit, nem különben, ha jól menedzselik.  Lusine alakjához, karakteréhez, tudásához jól illeszkedtek a műsorán szereplő énekszámok: ezúttal is énekelte Bizet operájából a Habanerát, a Saint-Saëns-operából ezúttal a Csók-áriát hallottuk tőle. De nem maradhatott ki a másik, könnyedebb, talán előzőeknél is összetettebb és technikásabb énekes-feladat: az említett Offenbach-operettből Boulotte dala („No lám, az ifjúság sem tudja, amíg ifjú és remél” – Romhányi József fordításában). És egy igen karakteres, igényes előadású musical- dallal is meglepett bennünket: az általam eddig nem ismert Carousel”-ből  Carrie Pipperidge dalával „lehengerelt” bennünket.

Az énekkoncertet két duett fogta keretbe: „Barcarola”, „Virág-duett” – Horti Lilla és Lusine Sahakyan jól kiegészítették egymást, a szoprán és a mezzoszoprán jól választották meg e két ismert kettőst is, az utóbbi duett utolsó énekhangjai már eltávozójukban, a szomszéd teremből csendültek ki - igen hatásosra sikeredve! Köszönet nekik és a zongoránál a nagyszerűen – önálló darabokban is - játszó Laufer Szilviának, a kapott szép zenei élményekért!


1014 Búbánat 2020-07-12 12:30:13

A kedves invitálásnak tettem örömmel eleget tegnap este, amikor elmentem Sirák Péter orgonaművész hangversenyére a budapesti Alcantarai Szent Péter- (ismertebb nevén: a belvárosi  - „pesti” – ferences) templomba, meghallgatni orgonajátékát; nem utolsó sorban a programra is kíváncsian, hiszen érdeklődésemet felcsigázta, hogy Liszt Ferenc szerzeményei közül is meghallgatható lesz kettő az előadásra kerülő művek között. Sőt egy orgonadarab magyarországi bemutatója is szerepel a programban!

Ez volt a hangverseny műsora:

Cl. Merulo (1533 – 1604): Toccata prima del 5° tono

Th. Babou (1656 – 1740): Fantaisie du Cornet

J. S. Bach (1685 – 1750): c-moll preludium és fúga, BWV546

Soós András (1954 - ): Tu es Petrus -  bemutató

L. Vierne (1870 – 1937): Les Angélus (op. 57), I. Au matin, II. A midi, III. Au soir (km.: Sirákné Kemény Kinga – ének)

R. Wagner – Liszt F.: Zarándokok kórusa a Tannhäuser c. operából

Liszt Ferenc (1811 – 1886) – B. Sulze: 13. zsoltár

A hangverseny végén a művészek megtiszteltek bennünket azzal, hogy lejöttek az orgonakarzatról, így módunk volt személyesen is kifejezni nekik köszönetünket, tapsainkkal előttük köszönve meg a kapott csodálatos zenei élményeket.

Az orgonakoncert a "Gergely Ferenc emléksorozat" keretébe illeszkedett a jubiláló Sirák Péter (70)  előadásával.

Sirákné Kemény Kinga

Soós András

 


1013 Búbánat 2020-03-06 11:05:51 [Válasz erre: 1012 Búbánat 2020-03-06 09:29:19]

Kiegészítésképpen: ezúttal sajnos nem lehettem ott a koncerten, az előzetesen tervezett szereposztást másoltam át ide. 


1012 Búbánat 2020-03-06 09:29:19 [Válasz erre: 1008 Búbánat 2020-01-17 15:13:14]

Tegnapi rendezvény volt:

A Semmelweis Egyetem és a Harmónia Orvosklub rendezvénye

Időpont: 2020. márc. 5. 19.00-21.00
Helyszín: Semmelweis Szalon
1085. Budapest, Üllői út 26. I. em.
 
Fővédnök: Prof. dr. Merkely Béla rektor
Házigazda: Prof. dr. Tulassay Zsolt
 

W.A. Mozart
Szöktetés a szerájból
Opera keresztmetszet az áriák tükrében

 
Konstanze  - Röser Orsolya  
Blonde – Rácz Rita
Belmonte – Megyesi Zoltán
Pedrillo – Szerekován János
Osmin – Kovács István


1011 Búbánat 2020-02-23 11:25:43

TEMESI MÁRIA - ÉS NÖVENDÉKEINEK - HANGVERSENYE


Fészek Művészklub

2020. február 26. 19:00

közreműködik:

BAKONYI Anikó,
BORDÁS Mária,
CHOU Hongy,
CSUZDI Eszter,
Audrey GÁBOR,
GESZLER Attila,
GÖRBE Norbert,
HAMAR Éva,
HENCZ Ráhel,
KARÁDI Patricia,
KISS András,
KISS Attila,
Ivory LIGONS

Részletek Mozart, Massenet, Gluck, Gershwin, Erkel, Puccini, Verdi, Wagner, Donizetti operáiból

zongorán kísér: CSÁNYI Valéria és KOCZKA Ferenc

Meghívott vendég-fellépők:

SZABÓ Andrea - Asharti intuitív énekesnő
DOVALOVSZKY Márta festőművész, énekes
CSONGRÁDI Melinda és
VÁRKONYI Egon


1010 macskás 2020-02-08 09:02:19

1010


1009 Búbánat 2020-02-07 19:17:41

László Boldizsár 

nemrég ünnepelte 50. születésnapját, ez alkalomból pedig január 6-án - egyébként pont a névnapján - az Erkel Színházban nagyszabású koncertet is adott. Meglepetésként most olyan dalokat énekelt, amelyeket az utóbbi tíz évben  ritkán hallhattak tőle rajongói.

Opera Café 162. 2020. 01. 12. - M5


1008 Búbánat 2020-01-17 15:13:14 [Válasz erre: 1007 Búbánat 2020-01-17 13:44:33]

A beszámolómban javítok egy kifejezést - ami a „szorosan testhezálló”-nál pontosabb megközelítés - erre:  "szorosan testhez simuló”.

A javított teljes mondat tehát így hangzik: „László Boldizsár elegáns fekete öltönyt viselt, míg Rálik Szilvia sudár termetéhez igazodó, válltól lefelé és nyaknál csipkézett, hátul kivágott királykék színű, szorosan testhez simuló szép ruhakölteményben mutatkozott meg előttünk.”


1007 Búbánat 2020-01-17 13:44:33

 

Amikor napokkal ezelőtt eljutott hozzám a Semmelweis Szalon (1085. Budapest, Üllői út 26. I. em.)  meghívója egy ott tartandó koncertre, neves művészek fellépésével, felcsillant a szemem, hiszen nagyon régen nem jártam a Semmelweis Egyetemen (volt: BOTE; SOTE), egykori munkahelyemen;  olvasom,  a  rektori épületének felújítása során az egyetem kulturális missziót is felvállalt, amikor a könyvtár korábbi olvasótermét rendezvények befogadására alkalmas térré alakította. A felújított, reprezentatív, mintegy 100 fős terem kiállítások, koncertek, előadások színtere.

A tegnap estére szólt invitálás a Semmelweis Egyetem és a Harmónia Orvosklub rendezvénye volt.

A meghívott vendég előadóművészek:

Rálik Szilvia, Liszt-díjas érdemes művész (szoprán)
László Boldizsár (tenor)
Botos Veronika brácsaművész
Zongorán kísér: Katona Anikó

Fővédnök: Prof. dr. Merkely Béla rektor
Házigazda: Prof. dr. Tulassay Zsolt

Amikor körülnéztem a teremben, az érkező közönség körében sok ismerős arcra bukkantam a budapesti orvostudományi egyetem egykori (emerita és emeritus) meg jelenlegi munkatársait, vezetőit megpillantva, de más orvosi-egészségügyi  területről is sok érdeklődőt csábíthatott ide a meghirdetett programban fellépő elismert előadók személye -művészete.

A fogadó köszöntések, üdvözlések, a Szalon történetének rövid felvezetője után következett maga a várt koncert.

A műsorban váltakozva hallottunk operaáriát-, kettősöket és kamarazenét. A zongora mellől Katona Anikó arra is vállalkozott, hogy az elhangzó számok előtt röviden ismertesse a hallgatósággal, miről is fog szólni a felhangzó darab, az ária, az ének-kettős; az operák adott jeleneteiben a főhősök milyen lelki-érzelmi állapotban vannak, mit énekelnek, mit adnak elő.

Az első műsorszámként két Franz Schubert-keringő zongora-brácsára átírt változatát hallottuk az előadóktól: a dallamok jól ismertek a Schubert-Berté daljátékból is („Tavaszi felhők az égen; Árva a ház nincs kacagás”).

Puccini Toscájából előbb a Cavaradossi áriáját (I.felv. – Képária)- énekelte László Boldizsár („Damni i colori…/Recondita armonia”) kitűnő hangi kondícióban és szemléltető „játékában”, ezután az a jelenet következett, amikor a kápolnában készülő oltárkép térdelő Mária Magdolna alakjában a szép Attavanti grófnét ismeri fel a féltékeny Tosca.  Cavaradossinak csak nehezen sikerül megnyugtatnia szerelmét: többször látta az asszonyt átszellemülten imádkozni az oltár előtt, így az ő arcképére formálta a kereszt alatt térdeplő nőalak ábrázatát.  („Mario! Mario! – Son qui”)  Rálik Szilvia és László Boldizsár  e drámai hatású, hol szenvedélyes, hol érzelmes, szélsőségesen váltakozó hangulatú lelkiállapotokat kifejező énekkettősével  - itt  főleg Rálik mélyen átélt és briliáns  alakítását nyugtáztuk nagy tapsokkal – mondhatni az est talán legnagyobb sikerét aratták.

Az énekhangok után megint kamarazene következett: Botos Veronika ezúttal Debussy egyik keringőjét játszotta hangszerén, újra Katona Anikó zongorakísérete mellett.

Rálik Szilvia előadásában számomra meglepetésként hatott  a Carmen című operából magyar szöveggel elénekelt Habanera!  Meg kellett állapítanunk, hogy a sötétített szopránjával is remekül tolmácsolta Bizet operája címszereplőjének ezt a híres belépő dalát: „Mert a szerelem, mint a lepke, oly csalfán ágról ágra száll…! /Cigánylányt úgy szeress, ne könnyet ejts, légy akaratos, büszke, vad…” (id. Ábrányi Emil fordítása)

Botos Veronika és Katona Anikó megint közös brácsa-zongora játékában Muszorgszkij  A szorocsinci vásár című operájából a Gopak hangzott fel. Műsorszáma előtt Botos Veronika szót kért: elmesélte életéből, gyerekkorában hogyan ismerte és szerette meg a brácsa hangját, ami a hegedűhöz képest mennyiben más; vonzódása a „mélyhegedűk”  hangzásvilágához;  hogyan jutott az immár huszonkét éve használt hangszerének a birtokába…

A hét órakor kezdődött koncert utolsó számaként  megint Puccini-operából hallottunk egy részletet: a Turandot  III. felvonásának nagy szerelmi kettősét. Előtte Katona Anikó  elmesélte, hogy a komponista halála után Alfano írta meg Puccini vázlatai nyomán a befejezetlenül maradt opera záró részét, amiből azt a szerelmi kettőst fogjuk hallani, ami onnantól veszi kezdetét, hogy a Liu rabszolgalány a kínzásokat, szenvedéseket nem bírva egyik katona tőrét kirántva kioltotta saját életét Turandot szeme előtt, majd  az ismeretlen herceg és Turandot kettesben maradnak egymással.  A jelenet során Turandot bevallja neki hogy megpillantásától kezdve beleszeretett, tartózkodása már nem neki, csak a korábbi érdemtelennek tartott férfiaknak szólt… (a szerelmes herceg Turandotnak feltett kérdését végül mégis saját maga fedi fel: kimondja, hogy ő Kalaf, a tatárok fejedelme, Timur fia.  Turandot lelkében a gyűlölet és a szeretet között az utóbbi kerekedik felül és már hajlandó szeretni őt…) – „Principessa di morte!…”

Rálik Szilvia és László Boldizsár ebben a kettősben is  izzó, szenvedélyteli kifejezéssel énekeltek remek énekhangjukon, sőt  ahogyan az előző énekszámaik alatt is láttuk, ahhoz színészileg is sokat hozzátettek: minden mozdulatukkal, gesztusukkal, mimikájukkal, egymás megérintésével, megformálták karakterüket; hatásos színházi élményt nyújtottak kiváló éneklésük közben. 

László Boldizsár elegáns fekete öltönyt viselt, míg Rálik Szilvia sudár termetéhez igazodó, válltól lefelé és nyaknál csipkézett, hátul kivágott királykék színű, szorosan testhezálló szép ruhakölteményben mutatkozott meg előttünk. A kiváló operaénekeseink egymásra hangolva-figyelve, összeillő párosként teremtettek forró hangulatot énekművészetükkel – nagy örömünkre.

Nem győztük többször visszatapsolni a közreműködő összes művészt. Nagy siker volt! A szép koncertélmény hatása még bennem élni fog sokáig.  

Úgy tudom, két hónap múlva, márciusban lesz folytatása a Semmelweis Egyetem és a Harmónia Orvosklub rendezvényének a Semmelweis Szalonban. Érdemes lesz megint ellátogatnom ide.

(2019. január 16.)


1006 Búbánat 2019-12-11 09:03:56

Adventi Jótékonysági koncert a Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány javára 

Fiatal művészek összefogásaként, immáron negyedik alkalommal kerül megrendezésre december 13-án az a jótékonysági koncert, melynek célja idén a Magyar Bohócdokik alapítványának támogatása.


A műsoron népszerű oratórium és opera részletek szerepelnek. Bach, Caccini, Mozart, Saint-Säens, Wolf remekművei mellett rendhagyó felállásban hallgathatja meg a közönség többek között Adam, Humperdinck és Mascagni szerzeményeit.

Fellépnek:
Gábor Audrey, Gál Gabriella, Hajdú Zsuzsanna, Krum Enikő, Szakács Ildikó - szoprán
Banai Sára - mezzoszoprán
Czikora László, Gulyásik Attila, Kálmán László - tenor
Magyar Bálint – bariton


Zongorán közreműködik - Katona Anikó

A belépés díjtalan.


Időpont: 2019. december 13. 18.00
Helyszín: Pozsonyi úti Református Templom
(1133 Budapest, Pozsonyi út 58.)

 


1005 Búbánat 2019-12-06 08:46:38

 "Ezrek-operája gála lesz Miskolcon"

Opera-vilag.net 2019. november 25.

December 7-én ismét gyönyörködhetünk az Ezrek operája-sorozat dallamaiban. VONA ILDIKÓ előzetese

Gálahangversenyt rendez a Bartók Plusz Operafesztivál december 7-én a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsort az Ezrek operája-sorozatban eddig bemutatott nyolc előadás emlékezetes jeleneteiből állították össze a szervezők.

Megalapítása óta fontos feladatának tartotta a Bartók Plusz az opera műfajának népszerűsítését. 2012-ben Kesselyák Gergely fesztiváligazgató és csapata merész ötlettel állt elő: ki kell vinni Miskolc utcáira a világ operairodalmának remekműveit, s ingyenes produkciók formájában lehetővé tenni, hogy még nagyobb tömegekhez eljussanak ezek a csodálatos kompozíciók.

Évadonként egy-egy mű viselte eddig magán az „Ezrek operája” jelzőt, és olyan nevezetességek váltak operahelyszínné, mint az Avasi kilátó, a miskolci Városháza épülete, a Szinva terasz, a Népkert, a Jégcsarnok, a Lovagi tornák tere, továbbá a Kálvária-domb.

A vitatott előadás: a miskolci RockGiovanni (fotó: Bartók Plusz Operafesztivál)

Az Ezrek operái pedig sorrendben a következők voltak:

2012 – Giacomo Puccini: Tosca (rendező: Vidnyánszky Attila)
2013 – Giuseppe Verdi: Traviata (rendező: Anger Ferenc)
2014 – Giuseppe Verdi: Aida (rendező: Mohácsi János)
2015 – Giuseppe Verdi: A trubadúr (rendező: Galgóczy Judit)
2016 – Georges Bizet: Carmen (rendező: Kerényi Miklós Gábor)
2017 – Kodály Zoltán: Székely fonó (rendező: Michał Znaniecki)
2018 – Wolfgang Amadeus Mozart–Szüts Apor: RockGiovanni (rendező: Vlad Troickij)
2019 – Pietro Mascagni: Parasztbecsület (rendező: Paolo Panizza)

 

A december 7-i Ezrek operája-gálakoncerten részletek csendülnek fel mind a nyolc operából, a program gerincét operakórusok adják majd Magyar Állami Operaház Énekkara közreműködésével.

Szólistaként fellép Rálik SzilviaVizin ViktóriaMester ViktóriaKászoni AnnamáriaHector Lopez MendozaMolnár LeventeUğur YılmazHábetler András;

MÁV Szimfonikus Zenekart Kesselyák Gergely fesztiváligazgató fogja vezényelni.


1004 Búbánat 2019-12-04 22:19:50 [Válasz erre: 1002 Myway 2019-12-04 10:43:18]

Ezen a linken elolvasható, mi célt szolgál, és mi minden lesz benne a leendő Magyar Zene Házában - amennyiben elkészül:

http://www.intezmenyek.ligetbudapest.org/hu/places/jovo/magyar-zene-haza


1003 Edmond Dantes 2019-12-04 13:59:38 [Válasz erre: 1002 Myway 2019-12-04 10:43:18]

Ezt a kérdést én is feltettem már ezen a fórumon jó régen, emlékeim szerint jól el is náspángoltak érte. Úgyhogy a békesség kedvéért :-) ezért most inkább csak ennyit: zene lesz benne ... ha egyszer Magyar Zene Háza Budapest egyik új ikonikus épületének a neve.

PS Vajon melyik új múzeumépület (lesz?) nélkülözhetetlen a Liget-(projekt)ben?


1002 Myway 2019-12-04 10:43:18

Sorry, de nem találtam megfelelő helyet aggályaimnak!

A Városligetben épül a MAGYAR ZENE HÁZA, amelyről azt írták, hogy „Sou Fujimoto épülete minden bizonnyal Budapest egyik új ikonikus épületévé válik” !

Meg tudná valaki mondani, hogy mi a fene célt fog szolgálni, mi lesz benne? 


1001 macskás 2019-09-29 11:09:57

1001


1000 macskás 2019-09-29 11:09:38

1000


999 macskás 2019-09-29 11:08:51

999


998 Búbánat 2019-09-28 23:56:54

Az Albertfalvi Közösségi Ház (AKH) Opera- és Dalstúdiójának mai évadnyitó ünnepi koncertje a pár nap múlva esedékes - október elsejei - Idősek Világnapja tisztelete jegyében fogant.  Az időzítés,  és a felhangzó ének-zenei produkciók választéka,  e közeli jeles nap tematikájához igazodott.  Az elhangzott opera-, operett-, musical- és dalrészletek előadói  - ismerem őket régről - többségében nem hivatásosak:  civil személyek, akik kötődnek az AKK stúdiójához és személy szerint „énekvezetőjükhöz”,  a csapat összefogójához, Csák Józsefhez.  Vannak közöttük, akik képzik magukat/énekhangjukat, énektanulmányokat folytatnak, például  Szilfay Mártánál, aki most ott volt a közönség soraiban az ugyancsak visszavonult operaénekesnő társával, Takács Tamarával együtt. Tehát a fellépők nem először mérettetik meg magukat „rivaldafényben”, állnak ki a pódiumra, mert szeretnek énekelni, úgy érzik, van ahhoz érzékük, elfogadható a kiállásuk, kellő technikával, kellemes énekhanggal és a célnak megfelelő adottságokkal rendelkeznek.  Közöttük két egykori operaénekes jelenti és „viszi” a prímet: Terebessy Éva és az említett Csák József.  A többiek - György Viktória, Henk Marika, Sándor Bettina, Pálinkás Györgyi, Radosiczky Márta, Csikai Barna és Németh Károly - ezúttal is igyekeztek meglévő előnyös tulajdonságaikat érvényre juttatni a koncerten.

A „zeneigazgatójuk” mint mindig, ezúttal is Hegedűs Valér zongoraművész, aki virtuóz kíséretet nyújtott a hangszerén.

A műsorban egyebek között elhangzott Rusalka áriája Dvořák operájából és Elvira áriája Verdi Ernanijából, hallottunk egy duettet Bernstein West Side Story című musiceljéből,  Terebessy Éva Juliska belépőjét énekelte Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből s ugyancsak az ő tolmácsolásában hallottuk a Largót Handel operájából („Xerxes”). Csák József előadásában megszólalt Petőfi Sándor Szeptember végén című verse Huszka Jenő megzenésítésében az Erzsébet című operettből.  

A végére hagytam, de ezzel kellett volna kezdenem:

Az előadás kezdetén kis ünnepség keretében az AKK Opera- és Dalstúdiója megemlékezett Kövecses Béla, a magyar operajátszás kiemelkedő tehetségű operaénekese születésének centenáriumáról (1919. 01.01 - 2000. 07.30.) Vetítővásznon kivetített szerepfotóit is láthattuk (Házy Erzsébet és Vámos Ágnes partnereként a Hoffmann meséiben). Csák József köszöntötte a kiváló tenorista közönség soraiban helyet foglaló családtagjait, majd röviden vázolta a 100 éve született  énekművész pályáját, ezután a színpadra szólította Kövecses Béla lányát, Kövecses Klárát – szintén tagja a Stúdiónak és ugyancsak Szilfay Mártánál tanult énekképzést -, aki megosztotta velünk édesapjáról emlékeit (az Opera Magazinnak adott interjúban erről bővebben is olvashatunk itt ), sőt  két áriát énekelt azokból az operákból, amelyekben egykor Kövecses Béla fellépett: Lauretta áriája Puccini Gianni Schicchi  illetve Amélia áriája Verdi Simon Boccanegra című művéből.  Majd felhangzott a hangszórókon Vámos Ágnes és Kövecses Béla énekhangja is: Antónia és Hoffmann gyönyörű kettőse szólalt meg Offenbach operájának hangfelvételéről!  A megemlékező blokkot egy duett  zárta a Csárdáskirálynőből Kövecses Klára és Csák József előadásában.

Érdemes volt ma is, ismét, eljutnom az Albertfalvi Közösségi Házba, hol megint egy szép, élvezetes ének-zenést est hangulatos együttlétét tapasztalhattam meg.

 


997 Búbánat 2019-08-13 21:14:07

Le kell bontani az operával szembeni előítéleteket

2019. AUGUSZTUS 13. KEDD 12:45 - Mno.hu

/Izsó Zita/

Negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 16–17. között a Perkupai Operafesztivált. Az esemény ötletgazdája és szervezője Szegedi Csaba operaénekes, aki elmondása szerint régóta gondolkodott azon, hogy hogyan adhatna valamit szülőfalujának, Perkupának.

– Én operaénekes vagyok, de egészen tizennyolc éves koromig református lelkésznek készültem. A teológiára viszont nem vettek fel, és ennek köszönhetően megtalálhattam a valódi hivatásomat, a zenét. De már a Zeneakadémián folytatott tanulmányaim alatt is folyton azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnék a szülőfalumnak és a borsodi régiónak a hasznára lenni. Innen jött a Perkupai Operafesztivál ötlete, aminek a célja elsősorban az, hogy minőséget teremtsünk, és hogy olyan élményt adjunk az embereknek, amiből hosszabb idő elteltével is tudnak táplálkozni – mondta el lapunknak Szegedi Csaba.

Szegedi Csaba egyik vendége idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaénekes tanszékének vezetője, Meláth Andrea, a másik pedig egy fiatal tehetség, Zemlényi Eszter, aki idén fog az Operaház színpadán is debütálni.

– Ez az ország egyik legszegényebb szeglete, és ha az egész Operaházat nem is tudom hazavinni, akkor legalább akkora szeletet viszek haza belőle, amekkorát csak tudok, és nagyon fontos számomra, hogy ebből az élményből az se maradjon ki, aki esetleg nem tudna megfizetni egy operabérletet – hangsúlyozta Szegedi Csaba, aki azt is elmondta, hogy a fesztivál egyik fontos missziója az opera műfajának népszerűsítése.


996 Búbánat 2018-12-27 14:54:43 [Válasz erre: 995 Búbánat 2018-12-27 10:10:59]

CHRISTMAS GALA WITH JOSEP CARRERAS, POLINA PASZTIRCSÁK, ROBERTO DE CANDIA AND JANOS ACS IN BUDAPEST

December 23., 2018 MTI/Mohai Balázs

/Forrás: Josepcarreras-tenor.blogspot.com/

Last 19 December, Josep Carreras took part to a Christmas Gala Concert at the Papp Lászlo Sportarena in Budapest

He was joined by soprano Polina Pasztircsák, baritone Roberto De Candia and the MÁV Symphony Orchestra conducted by maestro János Ács.

This was quite unexpected for most people who actually had purchased a ticket for a concert with Josep Carreras as main artist, accompanied by a soprano, as this event seemed to be about at the beginning. Obviously, a concert with three singers supposed for the legendary tenor a more reduced part than we are used to. Nevertheless, Carreras turned out to be in a very good shape and wonderfully sang each of the seven songs he was assigned plus two encores. His voice, phrasing and intention were really incredible. During the press conference, Josep Carreras talked about his relationship with Budapest, which started in the mid 70's with some performances of Verdi's operasUn Ballo in Maschera and Don Carlo. Furthermore, he has even spent a few weeks there in some occasion, such as the recording of Giordano's Andrea Chénier with Hungarian soprano Éva Marton. For this reason he knows quite well this city, and he is very happy every time he performs there.

The Gala was opened by baritone Roberto De Candia with Tonio's Prologo from Leoncavallo's Pagliacci, which was followed by the Bolero from Verdi's I Vespri Siciliani sung by Polina PasztircsákJosep Carreras finally joined the stage and offered a superb, heart-breaking rendition of Pregària, a Catalan Traditional prayer to the Holy Mother by Álvarez.

After the Intermezzo from Kodály Zoltán's Háry János played by the Orchestra conducted by János ÁcsCarreras was back with Dicitencello Vuje and then with traditional carol Adeste Fideles, which he was actually supposed to sing in the second part, that created some Chrismas atmosphere on that minimal stage with no flowers nor Christmas trees.
Of course, big sport arenas are neither theatres nor concert halls, but sometimes some little details would be appreciated. Nevertheless, there are widescreens providing a good vision from every point, which is positive though.

The Gala followed with Roberto De Candia who sang Riccardo's Recitativo, Aria and Cabaletta from Bellini's I Puritani. After that, Maestro Ács conducted Békeangyal Himnusz (Angel of Peace Hymn) by Ács József, soprano Polina Pasztircsák joined the Catalan tenor in a duet-version of Cantique de Noël.

After the intermission, the concert resumed with the Ouverture from Rossini's Il signor Bruschino and the Violetta - Germont Father duet from Verdi's La TraviataJosep Carreras warmed up the concert when he sang Musica Proibita and Franck's Panis Angelicus; his prodigious use of mezza voce was really impressive and sublime.

The official program of the Gala offered a sequence of three different versions of Ave MariaRoberto De Candia proposed the Schubert version, while Polina Pasztircsákthe one from Verdi's Otello. At the end, the three opera singers joined together for the Bach - Gounod version, the premiere of a particular arrangement by János Ács.

At the end of the concerts, bunches of flowers for the acclaimed artists, ovationed throughout the whole concerts. In particular, Carreras received several roses, and deserved bravos and standing-ovations in some occasions, like during the encores, when he thrilled the audience with his renditions of I'll be home for Christmas and White Christmas, which you can enjoy by watching the videos below. At that point we all were waiting for Stille Nachts, which turns 200 years, but sadly the concert was finished.


995 Búbánat 2018-12-27 10:10:59 [Válasz erre: 994 Búbánat 2018-12-14 23:19:00]

Carreras-interjú Budapesten

 

Magyar Idők, 2018. DECEMBER 21. PÉNTEK 11:48

KARÁCSONYVÁRÁS JOSÉ CARRERASSZAL

/Szekáry Zsuzsanna/

José Carreras katalán operaénekes, a három tenor egyike telt házas koncertet adott szerdán a Papp László Budapest Sportarénában. A 72 éves mester fellépő vendégeivel igazi karácsonyi hangulatot varázsolt.

Már gyermekként José Carreras-rajongó voltam, számtalanszor hallgattam meg a karácsonyra kapott három tenor lemezt. Hatalmas örömmel töltött el, hogy végre élőben is hallhattam, miközben a világhírű tenor rajongói színültig megtöltötték a hatalmas arénát.

A három tenor karnagyaként is ismert Ács János vezényletével az Art Anzix Szimfonikus Zenekar Ruggero Leoncavallo Bajazzók című művével nyitotta meg az estet. Ezután Pasztircsák Polina világhírű szoprán operaénekesnő adott elő egy részletet Giuseppe Verdi A szicíliai vecsernye című operájából.

Majd színpadra lépett a mester. Amint belekezdett Fermín María Alvarez Plegariajába, azonnal megmutatta azt a hihetetlen belső tüzet, amely miatt évtizedek óta világszerte megtelnek a nézőterek, bár hangját ma már csak különleges alkalmakra tartogatja.

Carreras a budapesti koncertjén összesen nyolc áriát adott elő, duettet énekelt Polina Pasztircsákkal és Roberto De Candia bariton operaénekessel is, amelyeket az Andor Ilona Ének-zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola Gyermekkara kísért.

A hetvenkét éves tenor nyolc áriát énekelt a különleges gálaesten

Az esten olyan klasszikusok is elhangzottak, mint például Verdi Traviata című operájából ­Violetta és Germont áriája Roberto De Candia és Pasztircsák Polina előadásában, de magyar vonatkozású művek is, például Kodály Zoltán Háry János című operájának intermezzója.

Az ismert operarészletek mellett olyan adventre hangoló darabok csendültek fel, mint Schubert Ave Maria vagy César Franck Panis Angelicus című művei. A fináléban a három énekes Bach/Gounod Ave Maria című művét adta elő, majd ráadásként Carreras két karácsonyi dallal búcsúzott a magyar közönségtől.

José Carreras 1946. december 5-én született Barcelonában. Tehetsége korán megmutatkozott, ötévesen már egy helyi rádió adásában szerepelt. Eredetileg vegyész szeretett volna lenni, de a szíve a konzervatóriumba vezette. ­Miután Parmában 1971-ben megnyerte a nemzetközi Verdi-énekversenyt, tárt karokkal várták a világ operaházai. Több operafilmet is forgatott, majd 1987-ben egyéves leállás következett, ugyanis akut leukémiát diagnosztizáltak nála.

A széles tömegek 1990-ben ismerték meg a nevét, amikor először lépett fel kollégáival, Luciano Pavarottival és ­Plácido Domingóval a három tenor néven, akikkel híres operaslágereket adtak elő, és több lemezt is kiadtak. Először 1976-ban járt Budapesten, és azóta több alkalommal is fellépett Magyarországon.


994 Búbánat 2018-12-14 23:19:00

Egy közelgő zenei eseményről:

José Carreras

Nagyszabású gálakoncert a Papp László Budapest Sportarénában!

2018. december 19. 19:00

"1990-ben három hihetetlenül tehetséges tenor újra gondolta és megreformálta a komolyzenei koncert fogalmát: José Carreras & Plácido Domingó & Luciano Pavarotti ! Az ötletgazda José Carreras volt! A Három Tenor, igazi legendává vált.

A katalán csodatenor tavaly elbúcsúzott a földrészeken átívelő turnéktól, de örömünkre a színpadtól nem. José Carreras többször fellépett már Budapesten, idén decemberben exclusive gálakoncerttel kedveskedik a magyar rajongóknak.

Kétség kívül Ő a világ egyik leghíresebb, legkiválóbb tenorja.

Évtizedek óta történelmet ír, a színpad nagy pillanatainak mestere, imád szenvedélyesen, érzelmesen énekelni, az egész élete a zene. Ő „A halk hangok sztárja” minden idők egyik legnagyobb Don Joséja és nem utolsó sorban A Három Tenor egyike. Szerepein, koncertjein keresztül sikert sikerre halmoz, csordultig telnek meg termek, majd álló vastapstól hangosak a nézőterek, hangszíne a nagy Carusóra emlékeztet.

Annak ellenére, hogy imád különböző zenei stílusok között kirándulni igazi nagy szerelme az opera. Zenei fúziók tanúi lehetünk decemberben is, ahol magyar világsztárok csatlakoznak a produkcióhoz.

Polina Pasztircsák szopránénekesnő, világszerte óriási népszerűségnek örvend, csodálatos hangjával színesíti azt előadást. Énekesi teljesítményét először 2004-ben, az Országos Simándy József Énekversenyen első- és különdíjjal értékelték. 2009-ben már nemzetközi elismerést kapott a 64. Genfi Énekversenyen, ahol az első díj mellett elnyerte a közönségdíjat, a „Cercle du Grand Théâtre de Genève” különdíját, valamint a „Coup de Coeur Breguet” szponzori díját, melynek köszönhetően 2010-ben megjelent első portré-lemeze.

A zenei kíséretről a MÁV Szimfonikus Zenekar gondoskodik János Ács vezénylésével. János Ács szintén világhírű művész, karmester: 1979-ben debütált Genovában. Első amerikai fellépésére 1987-ben Denverben, a Colorado Operában került sor, ahol később hét éven át vezényelt. Gyakran dolgozik Róma, Firenze és Velence operatársulataival. Repertoárján több mint 150 opera és zenekari mű található.

A Három Tenor karnagyaként is ismerik.

További résztvevők: Roberto De Candia bariton és az Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola Gyermekkar"


993 Búbánat 2018-12-03 13:17:48

Adventi koncert a Wagner Társaságnál

Tegnap, vasárnap délutánra, egy szép operakoncertre szólott a meghívás:

December 2-án, 15 órakor a Marczibányi Téri Művelődési Központ színháztermében rendezett adventi koncerten fellépett művészek voltak:

Haris Nadin, Schöck Atala, Vincze Klára, Bándi János, Haja Zsolt, Kelemen Zoltán, Kovácsházi István – ének, zongorán Köteles Géza működött közre

Varga Oszkár - hegedű
Balázs István - gordonka


Érdekes volt a műsor összeállítása:

Wagner- operarészletek fogták keretbe az egy szünettel megtartott koncertet, közöttük Puccini, Csajkovszkij, Giordano, Mozart, Kodály és Massenet műveiből hangzott el egy-két ária, de az első részben még kamarazenélés is volt  Bach és Kodály darabjaiból.

A fellépő énekművészek mindegyike nagyon szép operaáriákat válogatott ki magának erre a délutánra, és örömmel láttam viszont köztük Bándi Jánost, aki már jó ideje nem énekel az Operaházban, de mint hallhattuk, gyönyörű, még mindig nemesen csendülő, átszellemült énekhangja kiművelt technikáján át mit sem vesztett értékéből: előbb Mozart Varázsfuvolájából Tamino képáriáját, majd a szünet után Donizetti Szerelmi bájital című operájából a nevezetes Nemorino románcát szólaltatta meg, a közönség nagy örömére. Megjegyzem, érdekes volt ezt a bel canto, alapvetően lírai áriát Bándi interpretálásában árnyaltan, mégis erőteljes tenorján való tolmácsolásban hallani.

Vincze Klára énekművészete eddig ismeretlen volt előttem, de azt tudtam róla, hogy két évvel ezelőtt a  II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen indult, énekelt a Pécsi Nemzeti Színházban Santuzzát, ezzel a szerepével már Pesten is bemutatkozott az Erkel Színházban, és Németh Judit tanítványa, aki ugyancsak eljött ide a Marczibányi Téri Művelődési Központba, de most a közönség körében foglalt helyet.   Vincze Klára lehet, hogy később beérik „Wagner-heroinává”?  a műsor nyitószámaként a Tannhäuserből a Csarnokáriát adta elő, a énekszólamának minden szépségét feltárta előadásában. A második részben pedig ugyancsak a Tannhäuserből hallottuk tőle, ezúttal Vénusz áriáját.  Énekhangja erősen cseng, könnyedén hozza a dallamíveket, nem okoz számára problémát sem a mély, sem a magas énekfekvésben való helytállás. A dinamikai hangsúlyok azonban mintha még nem teljesen lennének készen…

Haris Nadin operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-tanár szakán szerzett diplomát 2008-ban Nádor Magda növendékeként. Részt vett többek között, Marton Éva, Hamari Júlia, Mitsuko Shirai, Sass Sylvia, Nicolas Clapton és Laki Krisztina mesterkurzusain. Sikerrel szerepelt Spanyolországban a barcelonai Viñas és a pamplonai Gayarre nemzetközi énekversenyeken. 2007-ben a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, 2008-ban elnyerte a Richard Wagner Társaság nyári ösztöndíját... 2013-tól a Magyar Állami Operaház kórusművésze, 2015-től szólistája. Kisebb szerepekben már láthattam őt színpadon. Most két fajsúlyos énekszám előadásával erősítette meg bennem a róla kialakult eddigi kedvező benyomásaimat: Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operájából A Komponista igen nehéz énekelnivalójával és  egy igazi különlegességként, Massene Cid-jéből Chiméne gyönyörű áriájával igazolta kiváló hangi és előadói képességeit.

Schöck Atala, a Magyar Állami operaház alt szólistája a tőle megszokott színvonalon, nagyszerű mezzóján és remek dinamikával abszolválta Kodály Székelyfonójából a Szegény vagyok, szegénynek születtem című dalt, majd  később a Háry Jánosból Örzse dalával hódított meg újra bennünket.

Kovácsházi István úti ruhában érkezett: a Toscából a szó pozitív értelmében rutinosan elénekelt Levéláriája után, a kapott virágcsokorral máris búcsút vett és elsietett..

A végére hagytam a programban fellépő két operaházi kiváló baritonunkat, akik talán a műsor leghatásosabb és legigényesebb áriáinak perfekt eléneklésével a tudásuk legjavából nyújtottak át ízelítőt nekünk.  

Haja Zsolt előbb Csajkovszkij Pikk dámájából Jeleckij híres áriáját a II. felvonásból énekelte, majd a szünetet követően Mozart Figaró házassága című operájából a Gróf  Hai già vinta la causa virtuóz áriájával örvendeztette meg a publikumát.  A megérdemelt tapsok után ő is elnézést kérve távozott, halaszthatatlan ügyeinek intézése elszólították sajnos körünkből, így nem tartott ő sem a többi művésszel és a közönséggel közös ünneplésben a koncertet követően.

És a finálé: méltatom Kelemen Zoltán operaénekesünk itt és most is felragyogó ének művészetét, aki hatalmas baritonrepertoárjából erre az alkalomra az olasz és a német repertoárból kiválasztva egy-egy  emblematikus, nagy, hősi baritonszerepét hozta el magával:   előbb Giordano André Chénier-jéből  Gérard monológja hangzott el  általa a III. felvonásból („Nemico della patria?”) , és a koncert legvégére hagyva  „desszertként”, méltó zárásul Wagner A walkür című zenedrámájából a nagy ívű, méltóságteljes, lemondó, ám mégis buzdító kicsengésű utolsó jelenet következett: Wotan búcsúja és a tűzvarázs. ( Kelemen Zoltán ahogyan nemcsak elénekli, de mozdulataival szinte átlényegül és jelzi fájdalmas búcsúját lányától, Brünnhildétől, majd Logét, a tűzistent szólítja. hogy fellobbanjanak a gyermeket álmát őrző lángok; Kelemen a tőle joggal megszokott, sőt elvárt minőségi magas szinten,  csodálatos, ihletett tolmácsolásban  méltán koronázta meg ezzel az elénekelt zenedráma-záróképpel Wagner Társaság ez évi adventi koncertjének ünnepi műsorát; a megérdemelt vastaps annak is a jele volt, hogy a baritonistánkat lassacskán nemcsak a Verdi- és az olasz operarepertoár egyik legbiztosabb bariton-énekreprezentánsa a honi  operaéletnek, de mára, a Wagner zenedrámákban is otthon van, amit az utóbbi időkben operakoncerteken is bizonyított biztos, kidolgozott énektechnikája révén, ahogyan az erős, magvas, hősi baritonja predesztinálja is már rég erre a Wagner-vonalra: Walkür eme részletében vagy a tőle az Operában már hallott  Parsifal Amfortas-jelenetében  is megtapasztaltuk, Kelemen Zoltán biztos pontja lehet a budapesti Wagner-repertoár igényes, adekvát értékű, hősi nagy baritonszerepekben is, felzárkózva az elénekelt több mint hetven operaszerepe mellé.

Az elhangzott kamarazeneként az első részben Johann Sebastian Bach és Kodály Zoltán egy-egy gordonkára és hegedűre komponált, variációs darabja került előadásra két fiatal művész, Varga Oszkár (hegedű) és Balázs István (gordonka) előadásában, akiket előadásuk után nagy szeretettel és lelkesen tapsolt meg a közönség.

A koncerten végig az Operaház jeles, kiváló korrepetitora, Köteles Zoltán zongoraművész látta el feladatát: bravúrosan kísérve a sokszínű, sokféle technikát igénylő operarészleteket előadó énekművészeket.  Jogosan ünnepeltük őt is a programot követően.

A 3 órakor kezdődött délutáni koncert már lassan az estébe nyúlt, amikor annak végeztével, hat óra után mindenki levonult a kamaraterembe egy kis forralt vörösborra, pogácsára, szaloncukorra…

Szép, emlékezetes zenei esemény volt ez, méltó szervezésben a Wagner Társaság részéről!


992 Búbánat 2018-10-19 11:09:48 [Válasz erre: 991 Búbánat 2018-10-18 23:11:08]

Széchényi Kálmán Szécsényben

http://www.szechenyiforum.hu

2018-02-23 16:23

Tíz hónappal ezelőtt volt egy rendezvény a Nógrád megyei Szécsényben, ahol Széchényi Kálmán beszélt magáról és a családjáról.

"A jelenleg Stuttgart környékén élő Széchényi leszármazott 1944-ben, a világháború idején született. Addigra – 1944 végén – már lebombázták a lakásukat, a Budai Vár egyik pincéjébe költözött a család, édesapja ott robbant fel egy aknán és vesztette életét. Édesanyja, Széchényi Dénesné zeneszerző- és karnagyképzőt végzett, a rádióban műsorszerkesztői állást talált a háború után, amit nagyon szeretett, de 1949-ben kidobták: Széchényi névvel nem beszélhetett senki a magyar rádióban, magyar közönségnek a zenéről. Pedig a korábbi évszázadban számos zeneszerzőt adott e család.

Például Széchényi Imre, az Osztrák–Magyar Monarchia berlini nagykövete a XIX. század végén több száz kompozíciót hagyott maga után úgy, hogy még a család sem tudott ezekről a darabokról."


991 Búbánat 2018-10-18 23:11:08

Emlékkoncert Szécsényben

Gróf Széchényi Imre zeneszerző halálának 120. évfordulóján, szombaton 17 órakor emlékkoncertet adnak a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, A Kastély Szalon sorozat rendezvényén Gróf Széchényi Kálmán tart előadást zeneszerző őséről és a családról.

(MTI)


990 Búbánat 2018-04-20 00:46:47

Tegnap (csütörtökön) délután Érden voltam, hogy jelen legyek azon a művész – közönség-találkozón, melynek kiemelt vendége a Kossuth-díjas  Kincses Veronika opera-énekesnő volt.  

A helyszín a Csuka Zoltán Városi Könyvár Zenei Klubjának könyvtárhelyisége, ahol már több hasonló beszélgetésre került sor az elmúlt évek során – hogy csak két nevet említsek: Palcsó Sándor és Kocsis Zoltán.

Ezúttal, nagy örömünkre, az elmúlt évtizedek nagyszerű szopránja, Kincses Veronika tisztelte meg látogatásával- jelenlétével a Könyvtárat; a zenei könyvtárterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik mind azért jöttek el oda, hogy fizikai valójában is (viszont) láthassák és – ha énekszóban nem, de legalább „prózában” – megint hallhassák a Magyar Állami Operaház és a „Halhatatlanok Társulatának” örökös tagját, régi kedvencünket,  aki évtizedeken át szolgálta az ének-zene –zenés színház nemes ügyét: az Opera színpadáról főleg Mozart- és Puccini -operák egész sorát,  a drámai/lírai hősnők alakításainak sokaságával; a koncerttermek pódiumáról  az oratóriumokban,  hangversenydarabokban,  gálákon, operett- és más esteken a szólókban vagy  együttesekben  „csupán” a szépséges énekhangjával;  a számtalan hanglemez-, rádió- és televíziós felvételéről is megismerhető ragyogó művészetével.

Világhírnevet szerzett és ezzel együtt hazánk kulturális misszióját országhatárainkon, sőt az óceánon túlra is elvitte - nemcsak azért, hogy örömet és szépséget nyújtson nagyon sokaknak, hanem hogy megismertesse az idegen ajkúakkal is a magyar kultúra örökségét, a magyar muzsikát és képviselőit, hogy gyarapítsa ismeretüket rólunk, az itthon élőkről. Nem véletlen, hogy a legmagasabb és a legfontosabb állami és szakmai díjakkal ismerték el Kincses Veronika énekművészetét. 

Ezen a találkozón ill. beszélgetésben  – melynek moderátora a könyvtár szakmai vezetője, Lehotka Ildikó volt -,  minderről és sok minden másról szó esett. Kincses Veronika mesélt, és emlékeinek tárházából sorra vette elő azokat az eseteket, amelyek vele megestek, amikről valami érdekes, humoros történet az eszébe jutott: szerepekről, kollégákról, pályatársakról, tanárairól, karmesterekről, operai direktorairól, külföldi fellépéseiről, beugrásairól, énektechnikai kérdésekről, szerepvisszaadás nyomós indokairól. Megosztotta velünk gyermekkora történéseit, hogy a zene iránt már egész kiskorban fogékony volt, milyen korán megmutatkozott a tehetsége, és miképp terelgették, irányították és indították el szülei őt ezen a rögös, sok küzdelmekkel teli úton.  Milyen hangszeren tanult, hogy váltott át énekre, és végzősként, hogy került be az Operába, mit énekelt először ott.  Még főiskolás volt, amikor áldott állapotba került, majd megszülte egyetlen fiát és ez neki mennyivel fontosabb volt annál, hogy mint azok a megjegyzések, „visszhangok”, melyek a művész-kollégák köréből hozzá visszajutottak… Beszélt az operaénekesi pályája végéről,  hogy mióta befejezte, már nem énekel többé. Említette a pécsi egyetemet is, ahol az énektanszakon hét évig tanított, és idővel megkapta a professzori kinevezését. Kincses Veronika „önvallomásában” kitért már felnőtt gyermeke, a neves karmester-muzsikus-zeneszerző, Vajda Gergely életútjának és zenei pályájának felvázolására; lelkesen és szeretettel ecsetelte unokáinak zenei tehetségét. 

Azt hiszem, ahogy engem, úgy az érdi „lokálpatrióták” mellett a távolabbról érkező meghívottakat vagy érdeklődőket is maximálisan kielégítette, lekötötte mindaz, amit Kincses Veronikától hallhattunk, amit magáról elmondott: közvetlen stílusban, oldottan, jókedvűen ontotta magából életének, művész pályájának emlékezetes epizódjait, pillanatait - gyorsan eltelt a két óra.   

 Kincses Veronikának sok interjúját, riportját olvastam, láttam, de ilyen részletes, érdekfeszítő, olykor érzelmessé is váló vallomással, kitárulkozással, mint amivel itt Érden nekünk megnyílt, még nem volt ehhez szerencsém.  Hálás köszönetem neki mindezért!

A beszélgetést meg-megszakította vetítés: laptop és projektor segítségével DVD-lemezekről bejátszásra kerültek egy-egy ária, duett – illusztrálva a közben elhangzottakat:

  • Mozart: Don Giovanni – Zerlina és Don Giovanni kettőre (Km. Polgár László – koncertfelvételről)
  • Puccini: Pillangókisasszony – Csocso-szán áriája (az opera lemezfelvételéről)
  • Puccini: Bohémélet – Mimi áriája és kettőse Rodolfóval, I. felv. (Km. Luciano Pavarotti – Erkel Színház, 1986)
  • Puccini: Bohémélet – Mimi és Rodolfó kettőse, III. felv. (km. Peter Dvorszky – operafilm jelenete)
  • Francesco Sartori – Lucio Quarantotto: "Con te partirò" ("Time to Say Goodbye")   Kincses Veronika ének (olasz nyelven), Érdi Tamás – zongora, és zenekar – koncertfelvétel),  zenei rendező Benkő László és Gyarmati István.

Felemelő érzésben volt részem, hogy találkozásom Kincses Veronikával most ilyen bensőséges légkörű együttlétben egyáltalán megvalósulhatott!

 Köszönet ezért a Művésznőnek, de az interjúvoló Lehotka Ildikónak nemkülönben, aki rendkívül felkészülten, finoman a háttérben maradva hagyta Kincses Veronikát minél többet és tovább számunkra „kibontakozni”- a mindnyájunk legnagyobb örömére.  

 


989 Búbánat 2018-01-11 00:44:34



A Semmelweis Egyetem és a Harmónia Orvosklub rendezvénye

Fővédnök: Dr. Szél Ágoston rektor

2018. jan. 11.  19.00 - 21.00 óra


Semmelweis Szalon

1085 Budapest, Üllői út 26., I. em.

Házigazda: Prof. dr. Tulassay Zsolt

Vendégek:

Szemere Zita
Geiger Lajos
Szvétek László


Zongorán kísér: Katona Anikó


988 Búbánat 2017-11-16 12:04:00

Ma délután, a MOM Kulturális Központjában

BENEDEKFFY KATALIN OPERAÉNEKES ÉS KISS B. ATILLA KOSSUTH-DÍJAS OPERAÉNEKES KONCERTJE

18:00 - 19:00 KUPOLATEREM
 

AZ ÉRZELMEK HULLÁMAIN | "KLASSZIKUSOK KÖNNYEDÉN" KONCERTSOROZAT

/www.momkult.hu/

„A koncertsorozat célja a komolyzene népszerűsítése. Az első koncerten fülbemászó dallamok, ismert zeneművek hangzanak el, a továbbiakon kevésbé ismert, de zenetörténetileg fontos művek megszerettetése a cél. Benedekffy Katalin koloratúrszoprán énekhangja mellett különböző hangszerek szólistái szerepelnek a koncerteken, illetve kis zenei tehetségek is fellépnek majd.

 A szerelem, a hűség, az ármány és féltékenység éppúgy megjelenik az előadott zeneművekben, mint a hazaszeretet, az önfeláldozás, a cselszövés, vagy éppen a boldog beteljesülés és a szomorú vég.

Verdi, Puccini és Erkel Ferenc műveiből a legnépszerűbb áriák kerülnek előadásra."

Közreműködnek: Benedekffy Katalin operaénekes

Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes

Harazdy Miklós zongoraművész

Műsorvezető: Lukácsházi Győző,  tubaművész, zenei ismeretterjesztő,  a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetője


987 Búbánat 2017-11-14 13:35:40

Vlagyimir Szergejev,
az Oroszországi Föderáció rendkívüli
és meghatalmazott magyarországi nagykövete

és
a Roszatom állami atomenergetikai konszern
tisztelettel meghívja Önt


2017. november 20-án a Nagyszínház
és a Mariinszkij Színház csillagainak
“La Opera Gala–2017” 

gálakoncertjére.

A koncert helyszíne:

Budapesti Operettszínház 
Nagymező utca 17.

AZ EST PROGAMJA:

18:30-19:30
Érkezés, welcome drink

19:30-21:00 
Gálakoncert

A Budapesti OperettSzinházban 2017. november 20-án gálakoncerten lépnek fel a Bolsoj – a moszkvai Nagyszínház valamint a szentpétervári Mariinszkij Színház operaénekesei Miklósa Erika koloratúrszoprán társaságában.
A nézők világhírű szólistákat hallhatnak – Venera Gimadijeva szopránt, Miklósa Erika koloratúrszopránt, Mihail Petrenko basszust és Szergej Szemiskur tenort. Az esten a MÁV szimfonikusokat Alim Sah karmester vezényli.

KONCERT PROGRAMJA

Pjotr Iljics Csajkovszkij
Polonéz a Jevgenyij Anyegin című operából
előadja: a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Alim Sah

Pjotr Iljics Csajkovszkij
Lenszkij áriája a Jevgenyij Anyegin című operából
előadja: Szergej Szemiskur

Luigi Arditi
Csók-keringő
előadja: Venera Gimadijeva

Wolfgang Amadeus Mozart
Figaro áriája a Figaro házassága című operából
előadja: Mihail Petrenko

Léo Delibes
Virág-duett a Lakmé című operából
előadja: Venera Gimadijeva és Miklósa Erika

Lehár Ferenc
Szu Csong áriája A mosoly országa című operettből
előadja: Szergej Szemiskur

Gaetano Donizetti
Lucia áriája a Lammermoori Lucia című operából
előadja: Miklósa Erika

Giuseppe Verdi
Violetta nagyáriája a Traviata című operából
előadja: Venera Gimadijeva

Giuseppe Verdi
Violetta és Alfréd duettje a Traviata című operából
előadja: Venera Gimadijeva és Szergej Szemiskur

Charles Gounod
Mefiszto rondója a Faust című operából
előadja: Mihail Petrenko

Wolfgang Amadeus Mozart
Az Éj királynőjének áriája a Varázsfuvola című operából
előadja: Miklósa Erika

ifj. Johann Strauss
Vadászat-polka
előadja: a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Alim Sah

ifj. Johann Strauss
Adél Kacagó dala A denevérből

George Gerhswin
Summertime
előadja: Venera Gimadijeva

Nápolyi népdal
A szerelmes katona ('O surdato 'nnammurato)
előadja: Szergej Szemiskur

Orosz népdalok
'Ocsi Csornije'
'Vdol' po pityerszkoj'
előadja: Mihail Petrenko

Giuseppe Verdi
Bordal a Traviatából
előadja: Venera Gimadijeva, Miklósa Erika, Szergej Szemiskur, Mihail Petrenko és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.