vissza a cimoldalra
2020-02-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1870)
Balett-, és Táncművészet (5973)
Franz Schmidt (3533)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3679)
Opernglas, avagy operai távcső... (20405)
Erkel Színház (10531)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4687)
Momus-játék (5787)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4556)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (130)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1392)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (645)
Élő közvetítések (8393)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7273)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (309)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (143)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

38   nickname • előzmény37 2019-05-02 18:05:47

Az arany meg az asszony dráma - nem elbeszélés. Ezt a prózában írt drámát zenésítette meg szinte szószerint Kenessey. Egy időben prózai színházban is ment a darab és megjelent modern kiadásban is a Magyar dráma gyöngyszemei c. sorozatban. 

37   Edmond Dantes 2019-05-02 10:23:25

Ha nem is a legelső, de mindenképpen figyelemreméltó produkciója  volt négy alkalommal az Operaház teljesen még messze nem elkészült Eiffel Műhelyházának két magyar opera bemutatása. Kenessey Jenő (Krúdy Gyula drámája nyomán írt) Az arany meg az asszony című egyfelvonásosát eddig csak hallomásból ismertem, nem gondoltam, hogy valaha színpadon látni fogom: most mégis. Az ősbemutató 1943-ban a szerző vezénylete alatt parádés lehetett, a Nádasdy-Oláh-Márk Tivadar trió irányítása alatt nagynevű művészek: Osváth Júlia, Rösler Endre, Koréh Endre alakították a főszerepeket és a karakterfigurákat is jeles szólistákra: Laurisin Lajosra, Komáromy Pálra és Szabó Miklósra osztották ki. Káel Csaba rendezése nekem mindkét darabban megfelelt,  Németh Anikó állatjelmezei sem zavartak és jó Szendrényi Éva színpadképe, legfeljebb olykor sajnálkoztam, olykor meg szurkoltam, hogy a ráadásul nehéz, hosszú, uszályos slafrokba öltöztetett Anna -Megyimórecz Ildikó még nem teljesen kész hanggal a torkában- fől-le járkálás közben végig ne zuhanjon a magas lépcsősoron. (Az említett két művész tervezte a Tóték-ősbemutató díszletét, jelmezeit is.) Az előadás legjobbja számomra Kovács István Wolfgangja volt, zengő basszusa, mélysége végre színpadon is jól érvényesült. Kiss-B. Atilla tenorja -talán nem tegnapelőtt- már túljutott fénykorán: a kellő hangerő megvan, de éles, szorított és olykor mintha disztonált volna. Kiss Tivadar és Cserhalmi Ferenc tetszettek a színészek fontos karakterében, Beöthy-Kiss László és Bakó Antal énekelt még szólót. Venekei Marianna koreográfiáját külön elismerés illeti: a kulcsfontosságú hamis arany-jelenet táncos ábrázolása az előadás egyik csúcspontja.

Megtisztelő feladat s egyben nagy kihívás, nagy felelősség lehetett Örkény István Tótékjának operai színrevitele. Tóth Péternek jutott a megtiszteltetés és a felelősség, és a maga módján -bár természetesen más hangzásvilággal- ugyanolyan élvezhető, "easy-listening", könnyen befogadható muzsikát szerzett mint háromnegyed évszázada Kenessey Jenő. Ehhez a történethez 2019-ben talán passzolt volna kicsit "maibb" zene, de a szerző vélhetően biztosra akart menni és -Várady Szabolcs librettójára-  jól emészthető muzsikával kottázta le Örkény abszurdját. Igaza lett, a közönség hálás tapsokkal köszönte meg az alkotást és kivitelezését. Néhány ismert mű (Debussy: Felhők, Mozart: A varázsfuvola stb.) 1-1 neves motívumának beemelését is a karikírozás eszközének szánhatta a maestro. A jövő dönti el, lesz-e folytatása a mű színpadi életének. László Boldizsár Őrnagya imponáló biztonsággal, úgyszólván a hátán vitte el az előadást, hangban-játékban mindvégig egyenletesen magas színvonalon. Tetszett Szvétek László Tót Lajos szerepében miként a postást alakító Cserhalmi Ferenc is. Gyengébbnek éreztem a hölgyeket: Nánási Helga (Ágika) szubretthangját kevésnek hallottam és nem volt átütő Vajda Júlia sem Tótné alakjában. Busa TamásErdős RóbertZsigmond GézaFürjes Anna kaptak még szólót. Jó volt a kórus (karig.: Csiki Gábor) és a nyitó jelenet mindkét számához külön gratulálok a gyermekkarnak (vezető: Hajzer Nikolett). Az erdélyi születésű, nagyváradi vendég karmestert, Jankó Zsoltot nem ismertem eddig, mindkét darabban fölkészülten vezényelte a kiválóan játszó zenekart és a színpadi közreműködőket.

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony, Tóth Péter: Tóték - MÁO Eiffel Műhelyház, 2019. április 30.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Virtuózok Kamarazenekar
művészeti vezető: Szüts Apor
"Társas-Játék"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Gerhild Romberger (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
MAHLER: Gyermekgyászdalok
MAHLER: V. (cisz-moll) szimfónia
19:00 : Szeged
Nemzeti Színház

Boros Misi (zongora)
LISZT: Funérailles
LISZT: h-moll ballada, No. 2
LISZT: Paganini etűd, No. 6
LISZT: 8. Transzcendens etűd - Wilde Jagd („Vad hajsza”), No. 8
CHOPIN: g-moll ballada, op. 23
CHOPIN: Négy Mazurka, op. 24
CHOPIN: Berceuse, op. 57
CHOPIN: cisz-moll scherzo, op. 39

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Görög Noémi, Görög Enikő (zongora)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
MILHAUD: Ökör a háztetőn
POULENC: Versenymű két zongorára és zenekarra
KACSÓH-DÉNES: János vitéz – szvit
BEETHOVEN-DÉNES: Találkozás holdfényben
DÉNES ISTVÁN: Nokia Valse
A mai nap
történt:
1859 • Az álarcosbál bemutatója (Róma)
1904 • A Pillangókisasszony bemutatója (Milánó)
született:
1653 • Arcangelo Corelli, zeneszerző († 1713)
1820 • Henri Vieuxtemps, zeneszerző († 1881)
elhunyt:
1962 • Bruno Walter, karmester (sz. 1876)