vissza a cimoldalra
2020-07-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11532)
A csapos közbeszól (95)

A nap képe (2211)
Momus-játék (5863)
Kimernya? (3699)
Mozartról magasabban (698)
A MET felvételei (675)
Társművészetek (1808)
Operett, mint színpadi műfaj (4378)
Lehár Ferenc (708)
Pantheon (2691)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3966)
Komlóssy Erzsébet (46)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1976)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62189)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2802)
Franz Schmidt (3637)
Régizene (3411)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

751   Ardelao • előzmény750 2018-04-21 09:15:56

Dános Lili

Dános Lili 92 évesen

KÖSZÖNTŐ HELYETT NEKROLÓG

Dános Lili (1912-2010) emlékére

„…… Hogy későbbi pályája nem ívelt olyan magasra, mint két nagyszerű barátnőjéé, Fischer Annie-é és Rév Líviáé, nem a tehetségén múlt. Bár önkritikusan elismeri, lehetett volna szorgalmasabb, azt is felidézi, hogy több tanára szerint sok művész szívesen elcserélné „lapátkezeit” Lili kis kezeire, ha olyan technikájuk lehetne, mint neki. Nem kedvezett a koncertezésnek, hogy nem volt olyan menedzsere, szervezője, aki irányította volna pályáját. S művészi kiteljesedését nehezítette, hogy családot alapított. Férje az 1975-ben elhunyt Szudy Nándor református lelkész, egyben kiváló képzőművész, a református egyházművészet megújítója volt. Csillogó karrier helyett van viszont három gyermeke, öt unokája és tíz dédunokája… Tanított Békés-Tarhoson, volt a budapesti Operaház korrepetitora, s a Zeneakadémia Budapesti Tanárképző Intézete tanáraként, kiváló pedagógusként ment nyugdíjba. …..“

750   Ardelao • előzmény749 2018-04-20 13:20:03

Virágos véletlen

Kocsis Katalin írása, 2009.10.08.

749   Ardelao • előzmény748 2018-04-20 13:14:53

Kocsis Katalin zenei könyvtáros behatóan foglalkozott többek között Dános Lili életével is. Az alábbiakban az ő írását és a könyvét ajánló videót illesztem be:

Egy kanizsai csodagyermek elfelejtett centenáriuma (Kocsis Katalin írása), 2013.10.05.

„Az 1920-as évek legelején, mintegy három évig a kanizsai sajtó egy pici lány nevétől volt hangos. Dános Lilinek hívták, a hét-nyolc-kilencedik évét "taposta", de apró termete miatt még ennél is fiatalabbnak tűnt. Ám már nyolc éves korában, nem egészen fél év komolyabb zongoratanulás után ezt írta róla az egyik Kanizsai hírlap, a Zala - 1920. december 19-én: 

A kis művészgyerek játéka őszinte bámulatot keltett. Korát erősen túlszárnyaló intelligenciával, fölényes technikával, minden tekintetben zsenialitásra valló tudással kezeli a zongorát. Igen nagy sikere volt. …“

Dános Liliről - Kocsis Katalin ajánlója

748   Ardelao • előzmény745 2018-04-20 13:06:47

 

Dános Lili

Dános Lili, zongoraművész, korrepetitor, tanár.

1912.10.08.- 2010.09.04.

MUZSIKA, 2010. OKTÓBERI SZÁM:

„Marosvásárhelyen született 1912. október 8-án. Pályafutását csodagyermekként kezdte: már kilencévesen hangversenyen lépett fel. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán, Popper Irma, Varró Margit, Székely Arnold, Gát József, Weiner Leó és Kadosa Pál növendékeként végezte. Az 1948-ban megrendezett budapesti nemzetközi Bartók-versenyen 4. helyezést ért el. 1948-tól 1950-ig a Fővárosi Zeneiskola Szervezet zongoratanára volt, 1950 és 1953 között Békéstarhoson tanított. 1953-ban a Magyar Állami Operaházba került, ahol egy évtizedig dolgozott korrepetitorként, majd 1963-tól negyedszázadon át a Zeneakadémia Zenetanárképző Intézete Budapesti Tagozatának zongoratanárként működött. Egész Európában koncertezett, idehaza rádiófelvételek örökítették meg játékát. Életének 98. évében, 2010. szeptember 4-én hunyt el.“

745   Ardelao • előzmény744 2018-04-17 21:48:48

Az előző bejegyzéshez csatolt képen a harmadik növendék (balról az első) Frank Klára.

Frank Kláráról (később Péter Józsefné) az 1936-ban megjelent "Magyar Muzsika Könyve" a következőket írja:

"... zongoratanárnő. 1914-ben született. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a zongoratanárképzőn 1934-ben, a középiskolai énektanárképzőn 1935-ben oklevelet nyert. Tanára: Varró M. Szerepelt a Zeneakadémián mint növendék önálló számmal (1927) és két zongorás számmal (1930), 1935-ben a rádióban. zongoratanítással foglalkozik."

További információ:

http://www.parlando.hu/2014/2014-2/2014-evi_szuletesi_evfordulok_ZT.htm

"Péterné Frank Klára (Budapest, 1914. február 10. – kb. 2000.) zongoraművész-tanár, főiskolai docens (Zeneművészeti Szakközépiskola, Szeged, Pedagógiai Főiskola, Budapest és Szeged - ének-zene tanszék, Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, Budapest, - zongora korrepetitor, Postások Erkel Ferenc Zeneiskolája - énekes korrepetitor, XI. kerületi Szabó Ferenc Vegyeskar-korrepetitor);"

Dános Lilire később még visszatérek.

Frank Klára, Rév Lívia, Dános Lili - mindhárman - Varró Margit legtehetségesebb tanítványai közé tartoztak.

744   Ardelao • előzmény743 2018-04-17 19:16:29

https://www.nmz.de/artikel/ein-leben-fuer-die-klavierpaedagogik NEUE MUSIKZEITUNG, 6/2003 - 52. évf.:

Ruth-Iris Frey-Samlowski cikke

„Egy Élet a zongorapedagógia szolgálatában

Varró Margit zongoraművésznő és zongorapedagógus halálának 25. évfordulójára

2. rész

Az első publikálások

Politikailag ez az időszak Magyarországon egybe esik a Tanácsköztársaság rövid időre történt kikiáltásával. Dohnányi és Kodály ebben az időben megpróbálja szakjának csak a legkiválóbb muzsikusait meghívni a főiskolára. Dohnányit a politikai restitúció után hirtelen igaztalanul szabadságolják, Kodály tiltakozásból visszalép és 14 másik professzor és docens, köztük Bartók, Varró és Weiner sztrájkol. Dohnányi és még egy páran visszakapják állásukat, miközben másokat többé nem alkalmaznak.

Oktatói tevékenysége, a hangversenyek és néhány rádiófelvétel mellett Varró Margit publikálni is kezd. Első cikke - „J. S. Bach“ címmel – 1908-ban jelenik meg a Fodor Zeneiskola évkönyvében. Ezt követően főként rövidebb cikkek jelennek meg különböző témákban mind a Pester Lloydban, egy jó budapesti német napilapban, mind a magyar napilapokban.

Varró Margit a gyakorlati oktatásban végzett tevékenység alapján egyidejűleg kifejleszti saját módszerét. Szisztematikus pedagógiai tanulmányai és különösen az abban szereplő pszichológiai anyag az alapja a „Zongoratanítás és zenei nevelés“ c., 1921-ben megjelent könyvének. Majd 1926-ban, két részletben megjelenik Varró Margit hosszú cikke az Allgemeine Zeitung für Musik-ban, „A zongoratanítás alapjai („Grundlagen des Musikunterrichtes”) I-II“ címmel, amelyben a szerző maga mondja el, hogy „Ez a cikk rövid áttekintést nyújt arról a néhány legfontosabb alapelvről, amely a szerzőnő 1921-ben, Budapesten, a Rózsavölgyinél  „Zongoratanítás és zenei nevelés“ címmel, magyar nyelven megjelent könyvében lefektetésre került. …..

Az ezt követő években maga fordítja le német nyelvre a „Zongoratanítás ….“-t, átdolgozza, és bővíti azt, különösen a harmadik, pszichológiai részben. Így jön létre 1929-ben legfontosabb publikációja az „Az élő zongoratanítás“ (Der lebendige Klavierunterricht) – annak metodikája és pszichológiája -, amelyet többek között Bartók, de több kortárs is, mint Rudolph Maria Breithaupt, Erich Doflein, Wilhelm Gebhardt, hogy csak néhányat említsek közülük, kiemelkedő könyvként méltat. A zongorapedagógia számára bizonyára mindvégig ez lesz Varró Margit legfontosabb műve, de minden hangszeres oktató számára is hasznos, amelynek 1928. évi előszavában ő maga határozza meg az e könyvben szereplő útmutatást, „…a zenével, a technikával és a pszichológiával való bensőséges kapcsolattal hidat verni a zongoratanítás jól ismert céljaitól a pedagógiai gyakorlathoz …“ Varró Margit olyan témákat dolgoz fel könyvében szisztematikusan, mint az „Erziehung des musikalischen Sinnes“ (kb.: A zenei gondolkodás (v. zeneérzék) fejlesztése), „A kezdők oktatásának metodikája“ („Methodik des Anfängerunterrichts“), „A játékot zavaró tényezők elemzése“ („Analyse von Spielstörungen“), a „Lámpaláz“ („Lampenfieber“), a „Csoportos oktatás“ („Gruppenunterricht“) az „Improvizáció“ („Improvisation“), „Gyermekkompozíciók“ („Kinderkompositionen“) és sok egyebet is, és azokat jól érthetően és részben példákkal ülteti át a gyakorlat vonatkozásába.

Alapvetően azért harcol, hogy a zongoratanár – lehetőleg nagy – pedagógiai alaptudását egyénre szabottan fordítsa tanítványára, és ne mindig ugyanazt a módszert alkalmazza rá. Ezzel messze megelőzi korát – és talán néhány mai zongorapedagógust is. Útmutató fejtegetéseivel még ma is nagy aktualitással bír.

(Folyt. köv.)

Kapcsolódó kép

Varró Margit a tanítványaival. (Jobbról balra: Dános Lili, Rév Lívia)

743   Ardelao • előzmény736 2018-04-17 19:09:08

Mint zenepedagógusról, dicshimnuszokat zengtek róla tanítványai, többek között Rév Lívia is. Ezért úgy illik, hogy e topikba

Képtalálat a következőre: „Varró Margit”

Varró Margit zongoraművész és -tanár, „nemzetközileg kiemelkedő, meghatározó és jövőbelátó pedagógus“ neve is bekerüljön.

(Barcs, 1881.10.22.-Chicago, 1978.05.17.)

Szerencsére róla is sok magyar nyelvű, magyar szerzők tollából származó anyagot találunk meg a neten, ezért most egy külföldi lapban megjelent írást idézek kivonatosan:

NEUE MUSIKZEITUNG, 6/2003 - 52. évf.:

Ruth-Iris Frey-Samlowski cikke

„Egy Élet a zongorapedagógia szolgálatában

Varró Margit zongoraművésznő és zongorapedagógus halálának 25. évfordulójára

(1. rész)

https://www.nmz.de/files/imagecache/artikel_page_thumbs/ausgabenfotos/2003/06/forum-mupaed-varro-big.jpg https://www.nmz.de/files/imagecache/artikel_page_thumbs/ausgabenfotos/2003/06/forum-mupaed-varro-big.jpg

Varró Margit Picker Margitként jön világra 1881. október 22-én, egy dél-magyarországi kisvárosban, Barcson. Annak ellenére, hogy vidéken nő fel, édesanyjának köszönhetően sokoldalú képzést, jó és átfogó tudást kap. Jó humorral áldotta meg a sors. Amióta csak eszét tudja, zongorázik. Mielőtt olvasni tanul, tud kottát olvasni és négykezest játszani.

10 évesen a szülei Ausztriába küldik, ahol különböző tanároktól kapja első zongoraoktatását, amelyet később pedagógiailag katasztrofálisnak minősít. Kitűnik gyors felfogásával, koncentráló képességével és logikus gondolkodásával. Az angolt és a németet úgy beszéli, mint anyanyelvét, a magyart, és később ehhez még franciául és olaszul is tanul.

1900-ban Budapesten felveszik az Magyar Királyi Zeneakadémiára, a Liszt-tanítvány Szendy Árpád által vezetett, harmadik előkészítő osztályába, és 1905-ig nála is végzi el akadémiai tanulmányait, többek között  zongora, zeneszerzés és hangszerelés szakon. 1905-től 1907-ig a Magyar Királyi Zeneakadémián Chován Kálmán részesíti oktatásban.

1907-ben a legjobb osztályzatokkal végez, a zongorára és zongorapedagógiára létrehozott Volkmann Alapítvány újonnan létesített Fodor Ernő Ösztöndíjának a nyerteseként. Picker Margit ezekben az években megy férjhez a nála három évvel idősebb publicista, szabadúszó újságíró, szociológus és bibliográfus Varró Istvánhoz, aki 1878. március 17-én született. Azóta viseli a Varró Margit, Varróné Margit, de a Varró-Picker Margit nevet is.

1900 körül egy sor olyan magyar diák van a budapesti Liszt Akadémián, akiket nagyon jól ismerünk. E fiatal muzsikusok közé tartozik, hogy csak néhányat említsek, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Reschofsky Sándor és Weiner Leó. Előadóművészekként, zeneszerzőkként, tudósokként és tanárokként nemzetközi karrierjük kezdetén állnak, akik azután majd maguk is újra kiváló tanítványokat képeznek. Időnként Liszt örököseinek nevezik magukat.

A tanulmányok befejezése után Varró Margit számára 1907-ben és 1908-ban tanári tevékenység következik a Fodor Zeneiskolában, és magánoktatóként is tevékenykedik. Egyidejűleg – 1907 és 1913 között – intenzíven koncertezik Magyarországon, Ausztriában és Németországban, és továbbképző kurzusokat tart a Magyar Állami Zeneakadémián, míg 1918-tól 1920-ig az első női docenssé nevezik ki a Magyar Állami Zeneakadémián, amelyet akkor igazgatóként Dohnányi Ernő és  igazgató-helyettesként Kodály Zoltán vezet. Varró Margit ott elsősorban a tanárjelöltek oktatói gyakorlataiért felel, mielőtt átveszi a gyakorlóiskola vezetését. Így azután egy ideig Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Reschofsky Sándor, Weiner Leó és Varró Margit a Liszt Ferenc Akadémián egy tantestületben közösen tevékenykedik.

Ez az időszak professzionális együttműködésről tanúskodik. Megvitatják, publikálják a pszichológiai, zene-egészségügyi és pedagógiai alapelveket, és azokat az oktatásban alkalmazzák. Ezek – Kovács Sándor hatására - új, holisztikus pedagógiai személethez vezetnek, közvetlenül a pszichológia terén is. ……  Bartók Béla zeneszerzőként, Kodály Zoltán – aki az éneklést favorizálja – és Reschofsky Sándor mint zeneszerző és pedagógus, együtt és külön-külön is pedagógiai módszereket fejleszt ki, és tankönyveket ír a hangszeres oktatáshoz.  

……

(Folyt. köv.)

736   Ardelao • előzmény735 2018-04-14 15:12:44

Kapcsolódó kép

Új Ember, 2016.07.11.:

Aranylemez, aranytokban

A százéves Rév Lívia köszöntése

Ez a kivételes művész, akinek élete és pályája már-már elkoptatja a páratlan, a rendkívüli, az egyedülálló jelzőket. A tisztviselőék háborús szülötte budai kislány, akinek zenei fogékonysága már akkor megmutatkozott, amikor zongoraleckét kért ajándékba az ötödik születésnapjára. Nem hajas babát, nem masnis kötényruhát, nem tollaslabda-fölszerelést. Csak egy zongoraórát az egy emelettel lentebb lakó zongorakisasszonynál. Akit névtelenségbe burkolózó pártfogók segítettek be az egyik legkiválóbb elemi iskolába, akit a zenetanár-legenda Varró Margit vett a szárnyai alá, és akinek Weiner meg Dohnányi elismerő félmondatai váltak életre szóló iránymutatójául. Aki hűségben végigvacogta a vészkorszakot, miközben Bach Olasz koncertjét memorizálta az óvóhelyen, akit kiváló minősítésű oklevelével sem engedtek katedrához, aki kalandos módon meghódította a háborúból épphogy fellélegzett Bukarestet, majd még kalandosabb módon Párizsba vetődött, ahol sebtében összekötötte az életét egy valóságos francia főrenddel. Persze a Notre-Dame-ban, hol másutt? Akiben nem csupán Chopin lelt rá kongeniális megszólaltatójára, de aki Czerny másoktól kopogós etűdjeit is oly éterien, annyi költőiséggel játssza, minthogyha imádságot mondana. Miközben idehaza majdhogynem el is felejtkeztek róla.  …..“

LIVIA REV JOUE CZERNY

735   Ardelao 2018-04-14 15:04:47

 Képtalálat a következőre: „Rév Lívia”

Rév Lívia zongoraművésznő

Budapest, 1916.07.05.-Párizs, 2018.03.28

E világhírűvé lett zongoraművésznőnkről, akit Arthur Rubinstein „a zongora Callasának” nevezett, az interneten szerencsére elég sok írás olvasható. Ami pedig ennél is fontosabb: sok szép hang- és videofelvétel készült játékáról. Ettől függetlenül úgy vélem, róla (is) feltétlenül szólni kell.

"Becsületrend Rév Líviának
Máig aktív a kilencvenkét éves zongoraművésznő

A Francia Becsületrend kitüntetést, a legmagasabb francia állami elismerést kapta Rév Lívia Párizsban élő magyar zongoraművésznő az idei függetlenség napja alkalmából. A formális átadási ceremóniát, amely lovaggá ütéssel is jár, egy későbbi időpontban tartják meg, ezen Nicolas Sarkozy személyesen nyújtja majd át az érdemrendet.

_________ KISS ESZTER VERONIKA_________

Rév Lívia világszerte elismert zongorista, aki többek között Weiner Leótól és Varró Margittól tanult, a BBC húsz évvel ezelőtti és a francia rádió idei anonim versenyén elnyerte a minden idők legjobb Chopin Nocturn játékosa címet Chopin-lemezével, amely többek között Arthur Rubinstein és Maurizio Pollini felvételeit szorította maga mögé. Rév Lívia kilencvenkét éves, de kora ellenére aktív, koncertezik, és mesterkurzusokat tart, legutóbb a múlt hónapban Tamásiban ötödik alkalommal megrendezett nemzetközi zongoramesterkurzuson tanított. Szeptember 8-tól 15-ig Párizsban tart kurzust fiatal tehetségeknek. A találkozó az ő koncertjével kezdődik, majd a párizsi Magyar Intézetben magyar szerzők műveit adja elő.
A művésznő Magyarországon gyakran tűzi műsorra francia zeneszerzők műveit, míg külföldön szívesen népszerűsíti a magyar zenét. A köztudatba csodagyerekként került kilencévesen, amikor megnyerte a Csodagyerekek Nagydíját (Grand Prix des Enfants Prodiges). Zenekarral tizenkét évesen debütált Mozart Esz-dúr kétzongorás versenyművének egyik szólistájaként.
Bár 1947 óta Franciaországban él, Rév Lívia megmaradt magyarnak, mint két évvel ezelőtt lapunknak adott interjújában fogalmazott, büszke magyarságára, és még ennyi idő után is akcentus nélkül beszéli anyanyelvét. Igaz, gyakran használja, hiszen amióta csak lehetősége van rá, felkarolja a magyar tehetségeket, tanítja, segíti, ha szükséges, akár magához is fogadja őket. Ennek ellenére hazánkban csak két oklevéllel lett gazdagabb, és azokkal is csak az utóbbi néhány évben, elsősorban azért, mert két éve Budapesten ünnepelte kilencvenedik születésnapját, és ebből az alkalomból a kultusztárca Pro Cultura Hungarica, valamint a Magyar Művészetért Alapítvány Bartók Béla-emlékdíját kapta. Bár a szakma szerint ennél rangosabb kitüntetés is megillette volna, ő ezeknek is nagyon örült, hiszen - mint akkor mondta - már nagyon hiányzott számára egy elismerés a hazájától.“

Livia REV en concert à Lausanne le 24 sept 2009

Műsorajánló
Mai ajánlat:
21:00 : Budapest

A tamburáját! - Vujicsics/Söndörgő és vendégeik
A mai nap
született:
1895 • Carl Orff, zeneszerző († 1982)
1940 • Helen Donath, énekes
1969 • Jonas Kaufmann, énekes
elhunyt:
2015 • Jon Vickers, énekes (sz. 1926)