Bejelentkezés Regisztráció

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei


602 smaragd 2018-02-17 16:23:12 [Válasz erre: 601 Ardelao 2018-02-17 14:39:14]

 

"Kontusovka"

- Úgy fáj a szerelem...English Walz

A Rózsavölgyi kotta szerint -1936 - Hajdú Imre zenéje (itt hosszú ú-val...), az 1935-ben megjelent "Magyarújság, Színház- Kultúra" cikke szerint Kemény Egon zenéje. Csak az első kézirat árulhatja el a zeneszerző személyét.

Az biztos, hogy Kemény Egon hangszerelése: 1st Violin, Piano, 1st Saxophon Eb Alto,  2nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon Eb Alto, Piston, Drums.

 

Még egy meglepetés a szerzőkhöz - a Dunaparti randevu kottafüzetén olvasható:

Kuhn Erzsébet és Fodor Sándor témájából filmre írta: Nóti Károly


601 Ardelao 2018-02-17 14:39:14 [Válasz erre: 600 smaragd 2018-02-17 12:16:53]

Örülök, hogy felhívtad a figyelmet a Kontusovka c. zenés játékba Kemény Egon által komponált dalbetétre. Nem hiszem, hogy e tény sokak előtt lenne ismert. A Színháztörténeti Füzetek 56. számában számában az 1935. évi bemutatóról  mindössze ennyi olvasható:

                                         „AZ ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZBAN

……………………………………….

160.       Nielson, Axel:      KONTUSOVKA. Zenés vj. 3 fv. Ford.: Stella Adorján.

                                          Zene: Hajdu Imre. Vers: szenes Andor. Díszlet: Upor

                                          Tibor. Rend.: Vaszary János.                   XI. 8.“          


600 smaragd 2018-02-17 12:16:53 [Válasz erre: 598 Ardelao 2018-02-17 09:46:08]

 

Nagyon megörültem, hogy megtaláltad a Kontusovka budapesti bemutatóját! Kassai párjáról olvashattunk: Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)/ 1148  ahol egyúttal  szó esik Kemény Egon 1933 utáni sikereinek egy részéről is,  lsd: a témához tartozó 592, 591, 590, 585 számú bejegyzések.

 "Magyarújság

Színház- Kultúra

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....

...

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.

Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.

A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.

Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. 

..."

1935


599 zenebaratmonika 2018-02-17 10:22:13 [Válasz erre: 593 Ardelao 2018-02-17 08:22:29]

Ezek szerint tényleg élő személy volt Anton Körner, de azt még még nem tudtam kideríteni, hogy a Schneider Fáni c. polkának ki a szerzője.

Az általad linkelt Masfileld Polka szerencsére fent van a youtubon, így meg tudjuk hallgatni, ez egy osztrák sramlidal, tehát ez azt bizonyítja, hogy Körner Antal (Anton) osztrák zeneszerző volt. Ez egy másik dal, de én szeretem a sramlit:

https://www.youtube.com/watch?v=alesWnTTa8w

https://www.youtube.com/watch?v=jMvS5O4Yyac

1870. II. 3. Eger hetilap: Schneider Fanny Polka von Anton Körner - itt valóban őt jelölik meg szerzőnek

https://www.youtube.com/watch?v=MYOPX51ZAXM

Ez egyre furcsább, ugyanis Schneider Polkát- játszák, de ez egy harmadik dal. Kérdés ennek ki a szerzője.

https://www.youtube.com/watch?v=6F3c0PC5q5g

https://www.youtube.com/watch?v=JgZGw5SraRA

Szerintem ez lehet az Anton Körner szerzemény, de ez más dal.

Most már tényleg nem tudom, lehet mégis egy 1939-es Ábrahám szerzemény a Schneider Fáni dall.


598 Ardelao 2018-02-17 09:46:08 [Válasz erre: 578 smaragd 2018-02-16 15:16:21]

8 ÓRAI UJSÁG, 1935. 11. 05.:

Kontusovka
Házi főpróba az Andrássy-úti Színházban

A híres lengyel pálinkától nyerte a nevét ez a darab és a játék főszereplője. Az orosz—lengyel határon lévő kiskocsma tulajdonosa Madame Kontusovka, aki, hogy leányát megvédje az élet örvényeitől, férjhez megy a züllött és iszákos Nariskin herceghez, ami által ő is, a lánya is hercegnővé lesz. Ez az első felvonás, amely egészen orosz légkörben játszik. Madame Kontusovka: Gombaszögi Ella, Nariskin herceg: Rátkai Márton, a leány: Gervay Marica, Ignác, a kocsmárosné bizalmasa, a csapos: Pethes Ferenc. A második felvonás a Rivierán, Cannesben játszik, ahol Nariskin hercegné nagy életet él. Leányát nevelőintézetbe adta, és mint dáma érkezik hozzá, de az első látásra beleszeret Paul parkett-táncosba: Delly Ferencbe. A mama persze kétségbe van esve, nem azért ment férjhez Nariskin herceghez, hogy most a lánya egy parkett-táncoshoz kösse az életét. Mulatságos és lírai jelenetek során azonban kiderül, hogy Paul az igazi herceg és Nariskin részeges, züllött komornyik csak, aki a parkett-táncos apjának dokumentumait ellopta, és így lett herceggé. A vége persze, hogy a táncos elveszi feleségül a szép Verát, Madame Kontusovka tehát elérte anyai célját: megcsinálta a leánya karrierjét. Kedves, színes játék, amely második éve szerepel már a bécsi Academy Theater műsorán. Szerzője: Axel Nielsen, de ez álnév s az igazi szerző kilétét titokzatos homály födi. A zeneszerző: Hajdu Imre, akinek a muzsikája Szenes Andornak, a fiatalon elhunyt poétának hátrahagyott verseit zenésíti meg. Az előadást Vaszary János rendezi; a librettót Stella Adorján fordította, a játékban még Kováts Terus, Boross Géza, Szaplonczay Éva és Ihász Lajos is szerepel. Nyilvános főpróba pénteken; premier szombaton este lesz.“


597 Ardelao 2018-02-17 09:41:24 [Válasz erre: 594 Ardelao 2018-02-17 08:57:46]

Kiegészítés: 1946-ban egyébként még nem tört ki a vietnami háború, pláne nem Los Angelesben, ahol Heim Imre meghalt. Bár van némi érzékem a morbid humor iránt is, de tényleg örülnék, ha itt Heim Imre zenei munkásságával foglalkoznánk. 


596 smaragd 2018-02-17 09:07:43 [Válasz erre: 593 Ardelao 2018-02-17 08:22:29]

Zenebaratmonika nicknevű fórumtárs korábban már Paksy József zeneszerzőről is állította, hogy nem létezik és feltehetőleg Ábrahám Pál álneve. Akkor is megtaláltuk ennek az ellenkezőjét, és a hiteles adatokat.

Több tisztelet és pontos adatközlés illeti meg a zeneszerzőket, arra kérem őt, ezt ne csak Ábrahám Pál irányába gyakorolja.


595 Ardelao 2018-02-17 09:05:22 [Válasz erre: 576 Ardelao 2018-02-16 11:05:03]

UJSÁG, 1935.08.11.:

Külföldről importált magyar zeneszerző, Amíg a külföld tele van magyar tehetségekkel, amíg külföldön mindenfelé találkozunk magyar művészekkel, addig nálunk itthon igen sokszor keresnek és — nem találnak tehetségeket. A Budai cukrászda című új magyar filmvígjátékhoz sokáig nem találtak zeneszerzőt, amikor egy napon hazaérkezett Berlinből Hajdu Imre, a fiatal zeneszerző, aki Bécsben és Párizsban számos filmzenét csinált és vele készíttették el a zenét.“

Budai cukrászda - 1935 (Teljes film)


594 Ardelao 2018-02-17 08:57:46 [Válasz erre: 588 zenebaratmonika 2018-02-16 22:57:06]

Heim (Hajdu) Imre halálának okáról nincs információm. Bár az 573. sz. bejegyzésembe már belinkeltem a Californiai Online Archívumban található adatokat, most ismét megteszem:

http://www.oac.cdlib.org/findaid/ark:/13030/tf2g50048f/admin/?query=Emery%20H.%20Heim#ref109

„Composer Emery Heim was born on February 22, 1906 in Budapest, Hungary, and attended the Academy of Music, Budapest. In 1939 he came to the US and served in US Army, Special Services during World War II.“


593 Ardelao 2018-02-17 08:22:29 [Válasz erre: 587 zenebaratmonika 2018-02-16 22:36:32]

Bár nagyon nem szeretnék eltérni az alaptémától, megnyugtatásodra beillesztem Körner Antal "elérhetőségét". Csekély információ, de bizonyítja nevezett valós voltát.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgerHetiLap_1869/?query=K%C3%B6rner%20Antal&pg=97&layout=s

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1870_Tiszavidek/?query=K%C3%B6rner%20Antal&pg=25&layout=s


592 smaragd 2018-02-17 02:16:37 [Válasz erre: 591 zenebaratmonika 2018-02-17 01:58:43]

 

591-re:

Nem igaz, amit írtál: "főként hangszerelt."

Biztosan lesz még lehetőséged jobban, alaposabban megismerni Kemény Egon életművét és átnézheted valamennyi Arany Karácsonyi Albumot. Nagyon jól tudod, mert ebbe a fórumba is írsz, Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08), hogy a művek közül már sokat, egyenként megtalálhatsz.

Az említett két táncszám gramofonsláger is volt.

Pontosan fogalmazva elkerülheted a hamis és félrevezető megfogalmazásodat : "Operettje viszont nem került műsorra egész a 40-es évek végéig."

Amit nem komponál meg egy zenezerző, az nem is kerül műsorra!

A zeneszerző alkotói szabadságához tartozik, hogy mikor, milyen műfajban alkot új darabot.

Kemény Egon életművének egy része színpadi darabokat tartalmaz, ezek között négy nagyoperett szerepel.


591 zenebaratmonika 2018-02-17 01:58:43 [Válasz erre: 590 smaragd 2018-02-17 01:08:14]

Valóban helytelen amit írtam, mert az 1936-37-es Karácsonyi Albumban is megjelent két dal tőle kottán, de főként hangszerelt. Operettje viszont nem került műsorra egész a 40-es évek végéig. (1929. Kikelet utca kivételével)

Ne felejts el engem - tangó

Ritka madár a szerelem - angol waltz


590 smaragd 2018-02-17 01:08:14 [Válasz erre: 585 zenebaratmonika 2018-02-16 22:16:34]

 

Nem igaz, amit az 585 számú bejegyezésben állítasz:

"Kemény nem igen adott még ki szerzeményeket azután se a 40-es évek végéig, hanem továbbra is főként hangszerelt (pl. Buday Dénes: Csárdás) miután különvált Ábrahám Páltól. 

Ami igaz:

Nemrég egy másik fórumban is megírtam hasonló hamis állítasodra válaszolva, hogy Kemény Egon  zeneszerző 1934-től elsősorban a budapesti rádió felkéresére komponált. Helyes lenne, ha ezután végre nem írnál be megtévesztő állításokat. 

Kemény Egon első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) - nagyzenekari népdal parafrázis - volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte. 

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

Rózsavölgyi és más kottakiadók sikersorozataiban valamint a rangos Arany Karácsonyi Album éves sikerválogatásokban a "Modern táncok" műfajban jelentették meg műveit, gramofonlemezre a leghíresebb előadók énekelték blues, foxtrot, tango, keringő darabjait jazz- ill. szalonzenekari hangszerelésben.

Ezek a források elérhetőek.

A Magyar Rádió irodalmi műsoraiban hangzottak fel dalai, megzenésített versei és sanzonjai.

Megírtam azt is, hogy Kemény Egon tudomásom szerint a 3:1 a szerelem javára-ban is hangszerelt.

Alábbi mondatod tartalma igaz:

"Az viszont tényleg igaz, hogy Kemény Egon rengeteg embernek segített a hangszerelésben" 

Pontosabban: 

Kemény Egon zeneszerzőt évtizedeken át zeneszerző kollégainak sokasága kérte fel műveik hangszerelésére, nagy zenei tudásával és tehetségével - ugyanis ez volt tekintélye és a felkérések alapja - igen sok esetben és nagy mértékben hozzájárult pályatársai sikereihez. Lsd itt is: Dunaparti randevú betétdalai.


589 Ardelao 2018-02-16 23:57:27 [Válasz erre: 576 Ardelao 2018-02-16 11:05:03]

MAGYAR SÜTŐK LAPJA, 1934. 11. 15.:

„Sütőmester fia, mint zeneszerző.
Heim Lajos fővárosi kartársunk fia, aki Hajdu Imre néven szerepel a nyilvánosság előtt
, már számtalan népszerűvé vált zeneszerzeménnyel gazdagította a magyar zeneszerzők termékeit. A Király Színházban most mutatták be új operettjét a „Félórás feleség“-et, amelyről a napisajtó dicsérő kritikában foglalkozik. Hajdu Imrének a zeneszerzés terén nemcsak további sikereket kívánunk, de nagy jövőt is jósolunk.“

UJSÁG, 1934.11.16.:

 Félórás feleség
Bemutató a Király-Színházban

Balassa Emil és Mihály István ugyancsak mulatságos librettót szállítottak egy eddig még a nyilvánosság előtt nem szerepelt zeneszerző, Hajdu Imre számára. Librettót, mely egyszer már vígjáték formájában szerepelt színpadjainkon, mégpedig igen szép sikerrel. A szöveg tehát minden zenekíséret nélkül is megállotta a helyét, amiből következik, hogy épkézlábnak, mulatságosnak, ötletesnek kell lennie mégpedig sokkal inkább, mint ahogyan ezt a librettóktól általában megszoktuk.

Egy Párizsban élő pesti kislányról szól a történet, ki ott beleszeret egy szélhámosba, és a felesége is lesz. De csak egy fél órára, mert a házasság után már néhány perccel ez újdonsült férjet letartóztatják és bezárják. Hősnőnk hazautazik Pestre, mint feleség, de nem asszony, és megismerkedik egy férjes barátnőjének kedvesével. A fiatalembert elhódítja barátnőjétől, és annyira megszereti, hogy minden délután elmegy a legénylakására. De nem lesz az övé. Különös véletlen folytán azután a fiatalokat a konvencionális társadalmi szokások szerint, ismeretségükről, sőt szerelmükről mit sem tudva, össze akarják boronálni. Hogy ez azonban nem megy olyan könnyen és simán, arról az igazán ötletes szerzők gondoskodnak, kiknek valóban minden negyedórára van valami meglepő, váratlan és mindig mulatságos fordulatuk. Legvégén természetesen azért nem marad el a happy end sem. De eddig csak akkor jutunk el, mikor a közönség már végigmulatta és kacagta a három felvonást.

Az operett zeneszerzője, Hajdu Imre, méltó szövegíróihoz. Dallamai természetesek, tetszetősek és igen jól hangzanak. A muzsika azonban nemcsak dallam szempontjából állja meg a helyét. Harmonizálása, hangszerelése is a tehetséges hivatott zenészt árulja el. A zeneszerzőnek nagy segítségére van Várady László, az előadás karmestere. Csupa ritmus, csupa szín ez a fiatal karnagy. Nincs a partitúrának olyan értéke, mit száz százalékosan érvényre ne juttatna.

A szereplők élén Latabár Kálmán halad ezer ötlettel, végtelen kedvességgel. Jurik Ica a női főszereplő nagyon ügyes, de mintha ma még nem lenne elég művészi súlya ahhoz, hogy igazi primadonnája legyen egy operett-előadásnak. Raffay Erzsi finom és szép, mint mindig. A többiek közül Dellyt, Komlóst, Solthyt emelhetem ki. Bródy István, az újdonság rendezője frissé, folyamatossá tette az előadást. Díszletek, kosztümök, ha nem is gazdagok éppen, de mindig megfelelőek.

A közönség szíves jóakarattal fogadta az újdonságot, és sokat tapsolt szerzőknek, szereplőknek egyaránt.

s. gy.

És ennek kapcsán egy anekdota:

ESTI KURIR, 1934.11.08.:

„LATABÁR KÁLMÁN a Félórás feleség című Balassa Mihály és Hajdú operettben, amelyet csütörtökön este mutat be a Király Színház, nemcsak táncol, hanem énekel is, valóságos kis operaáriákat. A kis Latyi büszke a hangjára, de a biztonság kedvért fölment a népszerű gégeorvoshoz, hogy vizsgálja meg.
— A torka kitűnő — mondja az orvos, — a hangja remek, de azért, mint most már énekes színésznek, okvetlenül kell, hogy egy tanácsot adjak. Le kell mondania a cigarettáról. Legföljebb ötöt szívhat naponta. Ezt a tanácsomat meg kell fogadnia.
Latabár végighallgatja az orvost, aztán indul kifelé. De az orvos rászól:
— Pardon," művész úr, húsz pengőt kapok.
Latabár elhárítja a felszólítást.
— Miért kapna húsz pengőt, orvos úr, amikor nem fogadom meg a tanácsát?“


588 zenebaratmonika 2018-02-16 22:57:06 [Válasz erre: 586 Ardelao 2018-02-16 22:29:29]

1946-ban halt meg Heim Imre, azt írta Klaus Waller. Ő a Vietnam-i háborúban eshetett el?


587 zenebaratmonika 2018-02-16 22:36:32

1873. Vasárnapi Újság:

....Schneider Fáni féle bécsi ledér dalok importált tömegét ....

ezt említí, a történet már régi, de ezek szerint lehet, hogy ez egy osztrák kluplé volt eredetileg?

Mindenesetre hallani kéne, hogy ez ugyanaz a dal e. Anton Körner se Körner Antal nevű zeneszerzőről sehol semmit se lehet találni ....


586 Ardelao 2018-02-16 22:29:29 [Válasz erre: 573 Ardelao 2018-02-16 08:10:42]

Visszatérve az eredeti témához:

Heim (Hajdu) Imre – úgy tűnik – igencsak küzdelemre termett fiatalember volt. Nem volt rest pereskedésbe kezdeni, ha az érdeke úgy diktálta. Tőle bezzeg nem lehetett csak úgy, egyszerűen dallamokat lopni, vagy őt karrierjének az építésében meggátolni.

Ezt bizonyítja az alábbi két tudósítás is:

MAGYAR  ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ: 1934.01.16.:

HARC A "EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI" SZERZŐSÉGE KÖRÜL.
Az "Egy csók és más semmi" című operotte azonos kezdetű tangóslágere körül harc keletkezett az operett szerzője: Eisemann Mihály és Heim Imre zeneszerző között. Heim a törvényszékhez benyújtott keresetében azt adta elő, hogy a tangó zenéjét ő szerezte még 1932-ben s játszották is zenekarok és a rádió is közvetítette: Eisemann szerzői jogbitorlást követett el akkor, amikor az operettben felhasználta. Ilyen körülmények között tartozik őt kártalanítani és kérte, hogy a törvényszék Eisemann terhére állapítsa meg a szerzői jogbitorlást és kötelezze; őt 1o.ooo pengő kárösszeg megfizetésére és tiltsa el a további előadástól is.
Ma tárgyalta a pert Balogh Árpád dr. törvényszéki biró. Eisemann Mihály a kereset elutasítását kérve azt hozta fel védekezésül, hogy Heim Imrének semmi köze köze sincsen az "Egy csók és más semmi" zenéjéhez, azt ő szerezte, de jóval az operett bemutatása előtt: még 1930-ban és pedig azzal, hogy az "Alvinczi huszárok" című operett egyik dalbetéte lesz, Ebből az operettből kimaradt a dal, később a "Zsákbamacska" darabban akarta szerepeltetni, de ide nem illett és így került végül is a nagysikerű azonos című operettbe.
Erre a védekezesre Heim rálicitált azzal, hogy ha így történt, akkor is fennáll a plágium vádja, mert ő már 1928-ban készen volt a zenével, amit orfeumokban, vendéglőkben játszottak is. Balogh bíró a szembenálló felek vitájának azzal vetett végett, hogy elrendelte a bizonyítást annak tisztázására, vajjon melyik zeneszerző készült el előbb a zenével. Kihallgatta a mai tárgyaláson Szilágyi László írót, aki társszerzője volt Eisemannak. Vallotta, hogy az"Alvinczi huszárok" című darabhoz készült a közösen írt dalbetét, tehát az nem lehet plágium.
A törvényszék folytatja a bizonyítást és február végére napolta el a tárgyalást. /MOT/SY.“

Majd 3 év múlva:

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ, 1937.10.18.:

— ZENESZERZŐ, AKI BÉRBE ADTA ÖNMAGÁT. Néhány esztendővel ezelőtt Hajdu Imre zeneszerző szerződést kötött Réti Istvánnal, amelyben Hajdu kötelezettséget vállalt arra, hogy csak Réti István kiadó számára dolgozik, ennek köteles átadni minden zeneszerzeményét. Viszont Réti István ígérte, hogy megzenésítés céljából színdarabszövegeket bocsát a zeneszerző rendelkezésére. A szerződés megtiltotta Hajdunak, hogy más számára, sőt más közvetítésével színpadi zenét írhasson, Most Hajdu Imre pert inditott a budapesti kir. törvényszék előtt a szerződés hatálytalanítása iránt. Előadta, hogy sürgetés ellenére (Megj.: Itt az eredeti szövegből hiányzik egy „sem“.) kap évek óta szövegkönyvet az alperestől, úgy hogy a szerződés az ő szerzői és személyi jogait a legnagyobb mértekben sérti, mert elzárja őt attól a lehetőségtől, hogy dolgozhasson.
Dr. Balogh Árpád kir. törvényszéki bíró előtt az alperes érdemi védekezés előtt pergátló kifogást emelt. Bejelentette, hogy a felperessel kötött szerződés egyik pontja úgy szól, hogy ha közöttük vitás kérdés támad, akkor azt erre a célra összeállítandó zsűri megfellebbezhetetlen módon döntheti el. Igy a felperes kereseti igénye is a bírói út mellőzésével a zsűri, mint választott bíróság elé tartozik. A törvényszék helytadott a pergátló kifogásnak és ennek alapján a pert megszüntette.
/MOT/G“


585 zenebaratmonika 2018-02-16 22:16:34 [Válasz erre: 583 Ardelao 2018-02-16 22:04:30]

A két zeneszerő dalainak stílusa merőben különböző, de Kemény nem igen adott még ki szerzeményeket azután se a 40-es évek végéig, hanem továbbra is főként hangszerelt (pl. Buday Dénes: Csárdás) miután különvált Ábrahám Páltól. Az viszont tényleg igaz, hogy Kemény Egon rengeteg embernek segített a hangszerelésben.

Íme az 1934-es Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. operett dala, ez pl. jellegzetes Ábrahám dal: (próbáltam Berlin utáni művet keresni)

https://www.youtube.com/watch?v=q_dsTEUqTV0

Itt pedig a 3:1 a szerelem javára c. operett egyik jazzes dala:

https://www.youtube.com/watch?v=Dsmsk4773pw&t=5s

https://www.youtube.com/watch?v=iBdkcNE1SUg


584 zenebaratmonika 2018-02-16 22:14:00 [Válasz erre: 581 Ardelao 2018-02-16 21:25:06]

Próbáltam rákeresni, de nem találok semmit Körner Antalról,  hogy létezett-e ilyen nevü zeneszerző. Schneider Fáni mint zenei dalokban szereplő alak már korábban is szerepelt dalokban, elképzelhető, hogy több dalt is írtak róla, és nem ugyanaz a dal, mint a Tinkle Polka. Erre nem tudok pontos választ adni, de próbálok utána járni, mert most már érdekel, hogy ki írta ezt a slágert.


583 Ardelao 2018-02-16 22:04:30 [Válasz erre: 578 smaragd 2018-02-16 15:16:21]

Ha még sokáig boncolgatjuk a dolgot, kiderül, hogy Ábrahám Páltól a múlt század derekának zeneszerzői olyannyira elirigyelték Kemény Egont, hogy szinte alig akad operett-, vagy filmzene-szerző abból az időből, aki ne vette volna igénybe Kemény Egon közreműködését. Ezek után még megbocsájthatatlanabbnak tűnik az utókor „feledékenysége“, és az, hogy, csupán a Café Momuson szerepel egy olyan fórum, amely feltárja az igazságot.


582 zenebaratmonika 2018-02-16 21:44:51 [Válasz erre: 581 Ardelao 2018-02-16 21:25:06]

Heim a hangszerelésben segíthetett Ábrahám Pálnak. Nem a két polka hasonlított egymáshoz, hanem a Tinkle Polka és a Schneider Fáni dal.

Kérdés a Sztáray Mártonos felvétel mikor készülhetett...

Ábrahám Pál Amerikában egy operettet/musicalt komponált, a Tamburint, Alfred Grünwald írta a librettót, sehol se került bemutatásra, de ott már nagyon rossz egészségügyi állapotba került és folyamatos pszichiátriai kezelések alatt volt. Előtte Kubában zongorázott éjszakai bárokban, gondolom ott szedhette össze a szifiliszét, vagy még korábban.


581 Ardelao 2018-02-16 21:25:06 [Válasz erre: 575 zenebaratmonika 2018-02-16 10:22:13]

Észrevételeidre a következő választ tudom adni:

1) Schneider Fáni:

A Tiszavidék c. lap 1870.02.07.-i számában a következő hír olvasható:

„—- Táborszky és Parsch nemzeti zeneműkereskedésben Pesten, következő uj és a farsangi idényben igen használható, közkedveltséget nyerő táncz-zenemüvek jelentek meg: „Emma csárdás“ szerzé Egri János, ára 50 kr; „Ida lassú csárdás“ szerzé Farkas M., ára 60; „Mannsfeld Lieder walzer, szerzé Klepsch, ára 80 kr; „Schneider Fánni polka“ szerzé Körner Antal, ára 50 kr; ……“

Ez az ős-Schneider Fáni hallható itt (ha csak nem plagizált már maga Körner is): Sztáray Márton: Scheider Fáni – Anton Körner – Nádor József szerzeménye

Ezt a dalt azután számtalan együttes játszotta és játssza mai is, különböző hangszerelésben és minőségben, pl. korunk „klasszikusa“, Lagzi Lajcsi és zenekara is.

Nem kell sok logika ahhoz, hogy ezek után Anton Körnerben ne Ábrahám szerzői álnevét, hanem Ábrahám és Heim szerzői álszerzeményének, azaz a Tinkle Polkának a nagyapját véljük felfedezni.

Emlékezetem szerint Waller nem beszélt arról, hogy Ábrahám álnéven jelentetett volna meg szerzeményeket. Mindössze arról írt, hogy Amerikában a német ajkú zsidók – ha Berlin került szóba – „Bécs“ fedőnevet (Deckname Wien) használtak. Lehet, hogy innen ered az asszociációd?

Egyébként előbb vállalkoznék a Bermuda háromszög rejtélyének, mint a Schneider Fáni eredetének a feltárására. :-D

2) Hasonlóság

Az, hogy Ábrahám és Heim közösen írt Tinkle Polkája és Tic Tac Toe Polkája hasonlónak tűnik számodra, nem véletlen. Hiszen mindkettő polka! Ráadásul a szerzők is ugyanazok. Ha pl. az ember betér egy grinzingi borozóba, és sramli zenét hallgat, a csaknem azonos ritmus miatt a végén már szinte minden szám egyformának tűnik. :-)

3) Cogito

Ábrahám korábban, Berlinben arra hivatkozott, hogy töméntelen megbízása miatt volt kénytelen „titkárát“, Kemény Egont bevonni a zenei munkába. No, de Amerikában? Ott már nem fulladozott a megrendelések súlya alatt. Egy plagizált dallamhoz és a többihez miért kellett Emery H. Heim közreműködése? De ezt csak költői kérdésként teszem fel, mert e fórum végül is Heim (Hajdu) Imréé.

4) Köszönöm az általad betett, Heim (Hajdu) Imre által írt szerzeményeket.


580 zenebaratmonika 2018-02-16 20:36:28 [Válasz erre: 575 zenebaratmonika 2018-02-16 10:22:13]

A Schneider Fáni c. swing polka sláger tehát mint a lemezborító mutatja, Ábrahám Pál és Heim Imre közös szerzeménye,  melyet 1939-ben adtak ki (az ismert körülmények miatt, ezek szerint Anton Körner álnéven), a magyar verziót pedig Kola József dolgozta át, a dalszöveget Nádor József írta.

https://www.youtube.com/watch?v=LfWeymEOTDc

Ez lenne a dal eredeti verziója, de ehhez nem tartozik dalszöveg egyáltalán.

https://www.youtube.com/watch?v=bZ11i-H9wDs&t=29s

Ez pedig az eredeti magyar változat.


579 smaragd 2018-02-16 16:30:30 [Válasz erre: 578 smaragd 2018-02-16 15:16:21]

 

Hajdu Imre

neve  a fentiek szerint irandó.


578 smaragd 2018-02-16 15:16:21 [Válasz erre: 576 Ardelao 2018-02-16 11:05:03]

 

"KEMÉNY EGON hangszerelése", kottakiadványok címlapján:

Rózsavölgyi és Társa, 1937

Hajdú Imre - Zágon István: "Dunaparti randevu" (1937)

Film/YT

- Dunaparti randevu...Tango     Dunaparti randevu...Tango /YT

- Június, július, augusztus...Keringő  Június, július, augusztus /YT

- Szép divat a szerelem...Keringő   Szép divat a szerelem...Keringő /YT

 

Rózsavölgyi és Társa, 1936

Hajdú Imre  - Axel Nielsen - Szenes Andor: "Kontusovka" (1936)

Vígjáték

-  Úgy fáj a szerelem...English Walz

 

További Hajdú Imre szerzemények - kottakiadványok, ahol hangszerelő nincs feltüntetve...:

Rózsavölgyi és Társa, 1938

Hajdú Imre - Nóti Károly - Zágon István: "Szerelemből nősültem " (1938)

Film

- Álom, csak álom....Hawaian Walz

- Összebujni ketten egy szobába...Slowfox

 

Bárd Ferenc és Fia Kiadása, 1938

Hajdu Imre - Kellér Dezső: Én magával nem lehetek boldog...Tango

 


577 zenebaratmonika 2018-02-16 11:38:49

Hajdú (Heim) Imre dalai közül több is meghallgatható a youtube-n:

Megkérdezem a szived (dalszöveg: Vaszary Gábor)

https://www.youtube.com/watch?v=QBxTgERnDL4

Édes hazám, ha meghallod szavamat (dalszöveg: Aszlányi Károly)

https://www.youtube.com/watch?v=bDBkB5zTgNo

A szerelem mindig fáj (Ne szeress, ha nem muszáj) - Weygand Tibor énekel  (dalszöveg) Vaszary János

https://www.youtube.com/watch?v=oCmniCqjzUM

Nem kérek semmit tőled - Az asszony ingatag - Weygand Tibor énekel (dalszöveg: Vaszary Gábor )

https://www.youtube.com/watch?v=mLnY0Rl77yI

Én magával nem lehetek boldog - Kalmár Pál énekel (dalszöveg:Kellér Dezső)

https://www.youtube.com/watch?v=WwFWGelsL4A

Kis kocsma, kis pörkölt - Kalmár Pál énekel (dalszöveg: Zágon István) Tizenöt éves találkozó c. zenés vígjátékából, kíséri: Szabó Kálmán jazztriója

https://www.youtube.com/watch?v=IrcABOQUAkk


576 Ardelao 2018-02-16 11:05:03 [Válasz erre: 573 Ardelao 2018-02-16 08:10:42]

A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVÉBEN (szekesztette Molnár Imre Dr., Merkantil-Nyomda, 1936), a 394. oldalon Heim (Hajdu) Imréről találtam egy rövid bejegyzést, és a könyv végén egy fotót is, amely Vajda M. Pál felvétele. A zeneszerző születési éve nem egyezik a Californiai Online Archívumban szereplővel, de ez nem újdonság:

Heim (Hajdu) Imre zeneszerző. 1907, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Tanára: Weiner L. Szerzeményei: a Csákó és kalap és még kb. 20 kisebb film kísérőzenéje, Félórás Feleség c. operett és revű, melyet Milánóban adtak elő. Szerzeményei több országban kerültek kiadásra és gramofonfelvételre. (Drágám, tudom, hogy szereted a romantikát.) Szerzeményei a rádió műsorán gyakran szerepelnek.“

A másik rövid bejegyzés:

Mudrák József – Deák Tamás: MAGYAR HANGOSFILM LEXIKON 1931-1944 (130. old.):

Hajdu Imre; Heim Imre (Budapest, 1907. - ?) ZENESZERZŐ. A Zeneakadémián tanult Weiner Leó tanítványaként. Operetteket, revüket, sanzonokat írt. A harmincas évek végétől New York-ban élt. – FILMJEI: Budai cukrászda (1935), Dunaparti randevú (1936), Hol alszunk vasárnap? (1937), Szerelemből nősültem (1937), Édes a bosszú (1937), Tokaji rapszódia (1937), Gyimesi vadviág (1938).

Castiglione 223. p., Magyar Muzsika 394. p.


575 zenebaratmonika 2018-02-16 10:22:13 [Válasz erre: 573 Ardelao 2018-02-16 08:10:42]

Az Ábrahám Pál-Heim Imre által közös szerzeményről van a youtube-n hangfelvétel, Klaus Waller jutott hozzá. Van egy harmadik szerző is feltüntettve a lemezen, Albert Gamse.

https://www.youtube.com/watch?v=SVN5VYQ5FRE

Itt pedig a másik Ábrahám-Heim közös szerzemény:

https://www.youtube.com/watch?v=LfWeymEOTDc

Engem ez utóbbi dal emlékeztet a Schneider Fani c. polka slágerre.

https://www.youtube.com/watch?v=bZ11i-H9wDs

Anton Körner - Nádor József szerzeménye - ezt írták, de valahol a neten azt olvastam, hogy ez egy Ábrahám dal. Ehhez azt kéne tudni, hogy létezett e ilyen nevü zeneszerző, vagy ez esetleg Ábrahám álneve volt, amit 1938-tól kénytelen volt használni több esetben is, többek között egy osztrák filmben.Sem a youtube-n sem a google-ben nem találtam mást Anton Körner által írt dalt, tehát elképzelhető, hogy ez Ábrahám álneve volt. Klaus Waller arról nem ír valamit, hogy mi(k) lehetett a zeneszerző álneve(i)?

https://www.discogs.com/artist/4276759-Anton-K%C3%B6rner

Mindenesetre ez egy gyanusan zeneszerzői álnév, mert csak 1 dal tartozik hozzá.

https://www.emag.hu/schneider-fani-foxtrot-antikvar-646600/pd/DQN42MBBM/

Valóban, itt azt írják, hogy a Schneider Fáni c. népszerű polka egy 1939-es Ábrahám Pál szerzemény.

 


574 Ardelao 2018-02-16 09:31:56 [Válasz erre: 573 Ardelao 2018-02-16 08:10:42]

1931

BORSSZEM JANKÓ, 1931.04.19.:

Heim Imre fiatal zeneszerző „Nem bűn, ha valaki szeret” című dalát most egy UFA-filmben hozzák ki.

1933

MAGYAR SÜTŐK LAPJA, 1933.01.05.:

„Két fővárosi sütőmester fia, mint zeneszerző.

A Magyar Sütők Lapja legutóbbi számában hírt adott arról, hogy Földes Ferenc, Földes Izsó fővárosi kartársunk fia az „Édes Baba“ c. operett zenéjét komponálta. Múlt hétfőn tartották a premiert a budai Kisfaludy Színházban táblás ház előtt és a közönség a legnagyobb lelkesedéssel és szeretettel fogadta a fiatal szerző fülbemászó zenéjét. A közönség minden felvonás után nagy tapssal honorálta a kitűnően összeállított ensemble összjátékát és sokszor hívták a függöny elé a szerzőt is. Az „Édes Baba“ operett tehát teljes sikert aratott. Reméljük, hogy a fiatal szerző ezen az úton tovább fog haladni és a sütőipar is büszke lesz valamikor Földes Ferenc zeneszerzőre azért, mert soraiból került ki.. .

Van szakmánknak azonban egy másik kitűnő fiatal tagja is, aki szintén zeneszerző. Ez Heim Imre, Heim Lajos budapesti kartársunk zseniális fia, akinek dalait és táncszámait már régebben ismerik a táncolok és éneklők vidám világában. Heim Imre legutóbbi sikeréről a napisajtó a következőket írja:
„Szabolcs Ernő nemrégiben rendezett egy revüt Milanóban, ahol a zenés játékba magyar betétszámokat illesztett bele, amelyeknek az olasz lapok jelentései szerint nagy és megérdemelt sikerük volt. Egy legközelebb színrekerülő olasz revü számára a milánói Melodi zeneműkiadó most ismét megvásárolt két zeneszámot. A kitüntetés ezúttal Heim Imrét, a fiatal és tehetséges komponistát érte, akinek Kuthy György szövegeire írt „Nekem egy mosolyod elég“ és „Kedvesem, szeretném eldalolni“ című dalait vásárolták meg az olasz revü számára.“

(Megj.: Jóllehet, az előző bejegyzésemben történt utalás arra, hogy Heim Imre a Zeneakadémia növendéke volt, de nevét nem sikerült  megtalálnom az egykori tanítványok jegyzékében.)


573 Ardelao 2018-02-16 08:10:42

A titokzatos, három nevű zeneszerző

A most következő művész, akiről írni fogok, számomra igencsak érdekes személyiség. Már csupán azért is, mert – noha számos „zenei nyomot“ hagyott maga után – egyetlen fotó sem található róla a neten. Ennyire szerény lett volna, ennyire elbújt volna a nyilvánosság elől? Az ezután következő bejegyzések nem támasztják alá e feltételezést.

De hát kiről is van szó?

Klaus Waller, a „Paul Abraham. Der tragische König der Operette“ könyv írója, a YouTube-ra feltett "Tinkle Polka" kísérő szövegében a következőkről tesz említést:

Ábrahám Pál zeneszerző ……………. New Yorkban, a száműzetésben számos melódiát komponált, …… De ténylegesen csak kevés dalt vettek fel hanglemezre. Ezekhez …. tartozott a Tinkle Polka, amelyre Ábrahám 1941. szeptember 13-án Emery H. Heim zeneszerzővel és szövegíróval együtt jelentett be szerzői jogot …..

Ábrahám Pál New Yorkban messzemenően kapaszkodott honfitársaiba. Így 1939-ben, Emery H. Heimmel, a száműzött zeneszerzővel és szövegíróval együtt számos dalt szerzett, mint ahogyan a „Tic-Tac-Toe“-t avagy a „Tinkle Polká“-t is. Heim az USÁ-ban jól asszimilálódott, olyannyira, hogy a II. világháborúban, az Egyesült Államok hadseregének a szolgálatában is komponált. Már 1946-ban elhunyt, mindössze 40 éves korában. Hagyatéka, amely száz partitúrát, kottalapot és dal-kéziratot tartalmaz, Los Angelesben, a Californiai Egyetem Charles E. Youngról elnevezett Kutatókönyvtárában található. …..“

 

EMERY H. HEIM, alias HEIM IMRE vagy HAJDU IMRE

(Budapest, 1906.02.22.-Los Angeles, 1946.08.01.)

 

Rövid életrajzát a Californiai Online Archívumban ( itt ) találtam meg. Heim Imre a budapesti Zeneakadémián tanult, 1939-ben került ki az USÁ-ba, majd a II. világháború alatt az Egyesült államok hadseregében teljesített különleges szolgálatot. Magyarországon és az Egyesült Államokban dalokat és filmzenéket írt. A példakénti felsorolásban az alábbiak szerepelnek:

Szabadkai udvaron;

Time and Time Again;

Don’t Look at Met he Way You’re Lookin‘;

My Ol‘ Ten Gallon Hat;

Rather Do Without You, Baby;

Down the Gypsy Trail;

While the Music Plays on;

Fighting Wild Cat March;

Give It Your Best.

(Folytatom.)


572 Ardelao 2018-02-14 08:51:14 [Válasz erre: 571 Ardelao 2018-02-12 21:16:52]

 

Ney Dávidtól, sajnos, egyetlen jó minőségű hangfelvétel sem maradt fenn. Egy kereskedelmi forgalomban nem elérhető, de online megrendelhető CD első két felvételén ugyan hallhatjuk őt, de a felvétel minősége rendkívül rossz. Ennek alapján aligha hihető, hogy az opera közönsége egykor rajongott érte. De hitelt kell adnunk a korabeli írásoknak, amelyek kivétel nélkül elismeréssel írtak rendkívüli énekesi és egyben előadói (színészi) kvalitásairól is.

Íme az említett CD: A magyar operaszínpad csillagai I.

és annak első kettő, itt végig meghallgatható felvétele:

Meyerbeer: A hugenották, I. felvonás, Marcel áriája - Énekel: Ney Dávid

Erkel Ferenc: A magyarok istene - Énekel: Ney Dávid


571 Ardelao 2018-02-12 21:16:52

Ney Dávid operaénekes

(Várpalota, 1942.02.12.- 1905.08.31., Budapest)

176 évvel ezelőtt, ezen a napon született Ney Dávid operaénekes.

A GYŐRI SZALON.HU – GYŐR KÖNYVTÁRÁNAK KULTURÁLIS MAGAZINJA – Ney Dávid születésének 175. évfordulója alkalmából szép megemlékezést jelentetett meg az énekes életéről és munkásságáról. Ha csak ezt az egyetlen ismertetőt olvassuk el róla, már akkor is szinte minden lényeges információ birtokába jutunk:

„Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes - Várostörténeti puzzle, 89. rész

„…. Amikor 1884-ben megnyílt a Magyar Királyi Operaház, ide szerződött …, és húsz éven keresztül a legbiztosabb tartóoszlopa volt. …..“

„Munkájában a kötelességtudása legendás volt. Bár ő volt az Operaház akkori férfitagjai közül a legnépszerűbb, nem ismerte a szeszélyesség fogalmát. Próbáról, előadásról soha nem késett el, és a legfárasztóbb feladatokat is örömmel, jó kedvvel végezte. Amikor már elismert művész volt, akkor is szívesen vállalt el apró, jelentéktelen szerepeket is. Kezdetektől készséggel állította művészetét a jótékonyság szolgálatába.“

„Ellentétben az agyonképzett, elméleti, analizáló színészmesteremberekkel, Ney az ösztönös művészt képviselte. Szerepeinek jó részét haláláig váltótárs nélkül énekelte.“

Közönsége soha, de a szíve őt is – akárcsak Koréh Endrét – cserben hagyta. 63 évesen hunyt el, Budapesten.

„A 78 darabban játszott 103 szerepét halála után három énekes között kellett szétosztani. ….“

„A Magyar Állami Operaházban az első emeleten látható mellszobra hirdeti az intézményben betöltött kiemelkedő szerepét.“

„… emlékét szülővárosában egy róla elnevezett utca őrzi, valamint az 1961-től évente megrendezett Ney Dávid kórusverseny és egy emléktábla, amelyet Várpalotán a Jó Szerencsét Művelődési Központ impozáns épületében helyeztek el.“


570 Ardelao 2018-02-12 07:53:33 [Válasz erre: 569 smaragd 2018-02-12 05:09:48]

 

Itt pedig az a kimutatás tekinthető meg, amely Koréh Endrének a  Bécsi Állami Operában történt fellépéseiről készült.

Az alábbi linken elolvashatjuk a Koréh Endréról szóló, német nyelvű megemlékezést, amely 2006-ban, az énekes születésének 100 évfordulója alkalmából jelent meg:

Endre Koreh, Mitglied des Mozart Ensembles

A fenti cikk írója megemlíti, hogy - ugyan Koréh énekesi teljesítménye, sajnos, gyakran és erősen változott, ám  - az idősebb operarajongók az énekes fellépéseit mindig „grandiózus“ estekként őrzik emlékezetükben. A cikkíró elismeri, hogy basszistánk nagy nemzetközi karriert csinált, így pl. 1953-ban a Metropolitanban is énekelt.

Beillesztem ide azt a linket, amelyen belehallgathatunk a Koréh Endrével külföldön készített, majd később digitalizált felvételekbe Ezek minősége lényegesen jobb a korábban beillesztettekénél:

https://www.amazon.de/s/ref=sr_nr_i_0?fst=as%3Aoff&rh=k%3AEndre+Koreh%2Ci%3Adigital-music&keywords=Endre+Koreh&ie=UTF8&qid=1518416856&ajr=0

Koréh Endre mindössze 54 évesen, 1960. szeptember 20-án hunyt el. A halála előtti napon még a Volksoperben, Otto Nicolai „A windsori víg nők“ c. operájában Falstaffot énekelte.

Hogy korai volt-e a halála? Igen. A szíve vitte el. A művészpálya igen megterhelő, komoly stresszel járó hivatás. Elképzelhető, hogy ingadozó énekesi teljesítménye a már korábban is meglévő szívproblémáinak a rovására írható. Koréh Endrét Bécsben helyezték végső nyugalomra.


569 smaragd 2018-02-12 05:09:48 [Válasz erre: 568 Ardelao 2018-02-11 10:22:40]

 

A Rádióhallgatók Lexikonában olvashatjuk:

 

"Koréh Endre, operaénekes,

a m. kir. Operaház tagja. *1906. Kiváló művészete a rádióból is közismert. Híres szerepei: Hagen ( Istenek alkonya), Hunding (Walkür), II. Fülöp (Don Carlos), Daland  (Bolygó hollandi), stb. Lemezei közül ismertebbek  "A medvebocs", "Giling-galang", stb."

 

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA

I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST


568 Ardelao 2018-02-11 10:22:40 [Válasz erre: 567 Ardelao 2018-02-10 08:46:20]

A nagyhatalmú igazolóbizottság, természetesen, nemcsak Koréh Endrét marasztalta el. Áldásos tisztogató tevékenységének eredményeként olyan „bűnösök“ is megkapták méltó büntetésüket, mint Gyurkovics Mária vagy Rubányi Vilmos:

„ …..  Döntött az igazolóbizottság három olyan művész ügyében is, akinek személye körül heves csetepaték zajlottak le nemrégiben. Ezek között az első helyen áll Koréh Endre, akit a bizottság nem igazolt. Szigorú, de még mindig eléggé méltányos elbánásban részesült Gyurkovics Mária, az ismert koloratúrszoprán, akit a bizottság egy évre eltiltott a szerepléstől, míg Rubányi Vilmos karmester szereplési tilalmát félévben állapították meg.“

(KOSSUTH NÉPE, 1945. 05. 19.)

Az operaház „becsületének“ védeleme, természetesen, később sem vesztett erejéből, mint ahogyan azt az alábbi cikk is bizonyítja:

Koréh Endre fellépett a Operaházban

Szerdán az Operaház Verdi »Don Carlos« című operája volt műsoron, amelynek férfifőszerepét, Fülöp királyt, az eddigi előadásokon Székely Mihály énekelte. Székely Mihály súlyos vesekőbántalmai miatt az előadást már nappokkal ezelőtt lemondta és a színház igazgatósága, hogy az előadást biztosítsa, Koréh Endre felléptetésére határozta el magát.
— Koréh fellépéséit semmi különös incidens nem zavarta meg. A színház igazgatósága ugyan a szokottnál nagyobb számú rendőrség kivezénylését kérte, de sem a rendőröknek, sem pedig a nézőközönség körében elhelyezkedett detektíveknek nem volt okuk és alkalmuk a beavatkozásra.
Koréh Endre Fülöp király igényes ének- és játékszerepében elsőrendű teljesítményt nyújtott
és a színházat zsúfolásig megtöltő közönség a művésznek kijáró tisztelettel tapsolta őt minden felvonás után.“

(VILÁG, 1946.03.01.)

Ez az igazolási ügy bizonyára jelentős  mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Koréh Endre nem sokkal ezután a Bécsi Állami Operához szerződött, és végleg elhagyta Magyarországot. Ismét sikerült egy nagyszerű művészünktől megszabadulnunk.


567 Ardelao 2018-02-10 08:46:20 [Válasz erre: 566 Ardelao 2018-02-10 08:44:57]

A sötétség nem első és nem is az utolsó győzelme:

VILÁG, 1945. 12. 07.:

Koréh Endre mégsem lépett fel az Operában

A zenekar munkabeszüntetéssel fenyegetőzött

          Az operaházi igazoltatásoknak egyik legfeltűnőbb esete volt Koréh Endre igazolása. Az operaházi igazolóbizottság és később a Színészek Szabadszervezetének igazolóbizottsága nem igazolta az Operaház közismert basszus énekesét. Szemére vetették, hogy a Sztójay kormány alatt Németországban vállalt vendégfellépéseket, és hogy egy hangversenyen szerepelt, amelyet Szálasi tiszteletére rendeztek, ahol őt Szálasival együtt lefényképezték.
          Az ügy később a Népbíróságok Fellebbviteli Tanácsa elé került, amely Koréh védekezését, miszerint őt a kérdéses hangversenyen való fellépésre az akkori kultuszminiszter utasította és a Szálasival történt lefényképezése tisztán véletlen műve volt, magáévá tette és Koréh Endrét igazoltnak jelentette ki.

          A Népbíróságok Fellebbviteli Tanácsának ítélete alapján nem lévén az énekes fellépésének tárgyi akadálya, az Operaház szerződtette Koréh Endrét és első fellépését a keddi »Aida« előadására tűzte ki. A már igazolt énekes fellépése mégis elmaradt, mivel a Zenészek Szabadszervezete értesítést küldött az Operaházhoz, hogy Koréh szereplése esetén a zenekar haladéktalanul leáll.
          Az Operához igazgatósága kénytelen volt az ultimátumszerű követelésnek eleget tenni, és ennek következtében Koréh Endre helyett Kálmán Oszkárt léptette fel, mint az »Aida« főpapját.
          Sikerül-e ezek után s Koréh Endre körül felkavart hullámokat elcsitítani, ezt kizárólag az Operaház felettes hatósága és a Zenészek Szabadszervezete között bizonyára meginduló tárgyalások fogják eldönteni.“


566 Ardelao 2018-02-10 08:44:57 [Válasz erre: 565 Ardelao 2018-02-09 10:38:51]

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1944.03.02.:

KÓRÉH ENDRE DALESTJE

          Kóréh Endre ma nemcsak a legnépszerűbb énekesek közé tartozik, de a legkomolyabb értelemben vett művész., Bármit énekel, akár operát, akár dalokat, tiszta művészet, amit produkál.
          Legutóbbi dalestjén bizonyítékát adta, hogy hallatlanul finom, törékeny és lírai dalokat éppen olyan nagyszerűen tolmácsol, mint amilyen könnyedén oldja meg a legnehezebb operafeladatokat. Műsora feltétlen ízlésre vall, nemcsak közismert és népszerű számokkal áll ki a dobogóra, de van bátorsága és kellő felkészültsége, hogy nálunk ismeretlen és elhanyagolt szerzőket szólaltasson meg. Köszönettel kell fogadni Wolff: Michelangelo sorozatát, amit érthetetlen módon úgyszólván soha nem hallani hangversenytermeinkben. Befejezésül magyar népdalokat énekelt Laurisin Miklós feldolgozásában, majd a szűnni nem akaró tapsot sok-sok ráadással köszönte meg.

          Igazi érték volt Koréh Endre dalestje, a Vígadó nagyterme a legszebb, legtisztább és legnagyobb művészet hajlékává vált, a közönségre is átragadt az előadóművész ihlete, alázata és extázisa.“


565 Ardelao 2018-02-09 10:38:51 [Válasz erre: 564 Ardelao 2018-02-08 09:13:26]

 

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1944.01.06.:

„Egy édes, álmos medvebocs …“

Beszélgetés Koréh Endrével

          Fül- és szemtanúi voltunk legutóbb annak, hogy Kóréh Endre, Operaházunk kiváló énekművésze komoly hangversenyen énekelt Schubert-, Brahms- és Schumann- dalokat, de a közönség a koncert végén egyhangúan kiáltotta feléje:
          — A medvebocsot!
          Koréhnak a »medvebocs« olyan népszerű száma, mint amilyen Lucienne Boyer-nek a »Parlez moi d’amours ...« vagy Paul Robesonnak, a világhírű néger énekesnek az »Old man river ... ,« esetleg hogy nagyot mondjunk, Saljapinnak az »Ej uhnyem ...« Minden kívánsághangversenyen ezt énekli, rengeteg hanglemezt adtak el ezzel a felvétellel.
          — Három évvel ezelőtt, — mesélte nekünk Koréh Endre, — egy este nálunk vacsorázott néhány vendég, köztük Zakál Dénes, a nemrég elhunyt tehetséges zeneszerző. Megpendítettem előttük, hogy szeretnék egy jó zeneszámot, amellyel koncerteken szerepelhetek. Zakál leült a zongorához és így született meg az »Egy édes álmos ráncos medvebocs« című dal. Nem vagyok jazzénekes de nagyon örüllem a számnak és bizony valahányszor kérik, elénekelem.
          Koréh a legkomolyabbmúvészck egyike. Egyformán nagy sikere volt »Don Carlos« Fülöp-jében, a »Parsifal« Gurnemans-ában, az »Istenek alkonya« Hagen-jében, a »Szöktetés a szerályból» Ozmin-jában.
          — Csaknem valamennyi műsoron levő darab basszus-szerepét tudom, — mondta aztán. — Most tanulom Ochs szerepét a »Rózsalovag«-ban, majd nemsokára utazom Bécsbe. A bécsi Operaház szerződtetett le huszonöt estére. Márciusban kezdem meg a vendégjátékomat és felváltva énekelek Budapesten és Bécsben. Beethoven »Fidello«-jában Rocco szerepét fogom énekelni.
          — Van még egy medvebocsszerű száma?

          — Igen. A »Mély pincében ...«
          Könnyű neki, olyan mély hangja van, mint az orgonának. Szerintünk a medvebocsnak azért van olyan nagy sikere, mert ez a remek művész, noha igen elegáns úriember, mégis mulatságos, ha a medvebocsról énekel. Koréh ugyanis igazi nagy darab ember…“

Egy édes medvebocs – Zakál Dénes szerzeménye, énekli: Koréh Endre

(Zakál Dénes /Csáktornya, 1900.07.26.-Budapest, Kőbánya, 1943.11.27./ zeneszerző, karnagy, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R. T. rendezője.)

A pince mélyén! / "Wein macht frei" / Koréh Endre/


564 Ardelao 2018-02-08 09:13:26 [Válasz erre: 561 Ardelao 2018-02-07 08:16:11]

Az 561. számú bejegyzésben említett, eklektikusan összeválogatott szerzemények  az alábbi hanglemezen találhatók meg. Kivételt képez Mussorgskij Bolhadala, mert itt (Faust) „Mephisto bolhadala“ szerepel, amelyet Beethoven komponált:

Művészportré: Koréh Endre (Hungaroton Classics)

Képtalálat a következőre: „Koréh Endre”

 

Mussorgskij Bolhadalát az 561. sz. bejegyzésben említettekkel együtt – és (Faust) „Mephisto bolhadala” kivételével – viszont az alábbi CD tartalmazza:

Képtalálat a következőre: „Koréh Endre”


563 Ardelao 2018-02-08 09:01:38 [Válasz erre: 562 smaragd 2018-02-08 04:37:21]

Köszönöm a kiegészítést. Már éppen írni akartam egy pár szót Polgár Tiborról is, amikor megjelent a bejegyzésed.

Íme:

Képtalálat a következőre: „Polgár Tibor zeneszerző”

Polgár Tibor zeneszerző, karmester

(Budapest, 1907. március 11. – Torontó, 1993. augusztus 27.)

„Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenede után a Zeneakadémián folytatta, zeneszerzés és zongora szakon, Kodály Zoltán és Keéri–Szántó Imre vezetésével. 1925–1950 között különböző beosztásokban a Magyar Rádió munkatársa, további 10 évig külső munkatársa. Az 1930-as években a Nemzeti Színház karmestereként is működött. 1958–1961 között a Petőfi és a Jókai Színház zenei vezetője. 1961 óta külföldön élt. Sokoldalú zeneszerzői életműve magában foglalja a komoly- és a könnyűzene egész területét. F.M. Florentin kalap (1948); A furfangos özvegy (1948); A kérők (1955).”

(MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON)

Valamivel hosszabb ismertető található róla itt.

Sajnos, a Kemény Egon által megzenésített és Koréh Endre által énekelt Ady-vers sem szerepel a YouTube-on.

Ellenben „A nagybőgő szerenádja“, amelyet Polgár Tibor komponált, itt hallható Koréh Endre előadásában.


562 smaragd 2018-02-08 04:37:21 [Válasz erre: 561 Ardelao 2018-02-07 08:16:11]

 

Az egykori Magyar Rádióban 1934-től Kemény Egon zeneszerző darabjai gyakorta felhangzottak.

Polgár Tibor több szimfonikus művét vezényelte. Évtizedeken át szoros zenei, szakmai kapcsolat fűzte őket egymáshoz.

A Magyar Rádió zenei életének színvonalát kiváló tudásukkal, tehetségükkel mindketten emelték.

Koréh Endre énekelte:

KEMÉNY EGON-Ady Endre: "Bíztató a szerelemhez " című kompozícióját, 

(1945, Műdal, 3'30") 1945-ben, Rádió Budapest, I.

Ezt megelőzően ugyanitt Rácz Vali majd Rösler Endre a "Költők  múzsái" rádió-ciklusban.

"KEMÉNY EGON DALOK"

PETŐFI SÁNDOR: ALKONY

ADY ENDRE: BIZTATÓ A SZERELEMHEZ

ZSOLT BÉLA: FELVIDÉKI ESTE

JUHÁSZ GYULA: VIZIMALOM

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: A HOLTAK VONATJA

Megjelent: Rózsavölgyi és Társa, 1945

(Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)/1179)


561 Ardelao 2018-02-07 08:16:11 [Válasz erre: 560 Ardelao 2018-02-06 23:33:29]

CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE: 1986.09.27.

Nagyítóüveggel.

Írja: Polgár Tibor

Akikkel találkoztam …

(Kóréh Endre)

         Hosszú életem folyamán bőven volt alkalmam találkozni kiváló egyéniségekkel, magyarokkal, külföldiekkel egyaránt s ezek között sok-sok kiváló művészszel, íróval, akik meszsze az átlag fölé emelkedtek. Rengeteg benyomást szereztem, tapasztalatot gyűjtöttem a hosszú évek alatt. Nem is szólva Magyarország „világítótornyában”, a Magyar Rádiónál eltöltött 35 évemről, amelynek emlékeit, ha le akarnám írni, — két emberélet is kevés lenne hozzá...
          Elhatároztam, hogy amíg erőm engedi, ezek közül az érdekesebb élményeket papírra vetem az utókor számára. Hadd osszam meg a találkozásaim élményeit olvasóimmal. A fiatalabbak esetleg már nem ismernek mindenkit akiről itt szó lesz, de biztos vagyok benne, hogy hallottak róluk s ők, művészei egy eltűnt kornak, feltétlenül megérdemlik, hogy ezalkalommal is szó essék róluk.
          Hadd kezdjem hát sorozatomat egy egészen kiváló magyar énekművésszel, Koréh Endrével, a nagyszerű magyar basszistával, mégpedig abból az alkalomból, hogy felfedeztem a magyar könyvek, újságok, lemezek Mekkájában, Tüske Pál Bloor Street-i „Európa” könyvesboltjában egy nemrég Magyarországról érkezett hosszanjátszó (longplay) lemezét, amely Budapesten jelent meg a Qualiton hanglemezgyárban. A lemez, — még a mai stereo hangtól elkényeztetett fülek számára is meglepően jól hangzik s itt is megállapíthatjuk, hogy Koréh Endre nemcsak korának egyik kiemelkedő operaénekese volt, hanem — Fischer-Dieskauhoz, a kiváló német énekművészhez hasonlóan, a világ egyik legjobb dalénekese is. Ez ugyanis bizonyos mértékben nehezebb, mint az operaéneklés, ahol operaszerepeket kell interpretálni a művek szerepeinek karakterében s ez, azok előadóit gyakran modorosságra is csábítja. (Különösen a tenoristákat!) A dalok előadásánál az operaműfaj hömpölygő áradata megszűnik, a dal intim hangulatában az énekes saját egyénisége lép előtérbe, — persze a dalok stílusát betartva, de ugyanakkor a dalok egyszerűségét, közvetlenségét is.
          Koréh Endre erdélyi születésű, sepsiszentgyörgyi, ha élne, most 80 éves lenne. Sajnos, túl korán, 1960-ban halt meg Bécsben. 1935-ben, 25 éves korában, még ösztöndíjasként lépett fel a pesti Operában, mégpedig két jelentős szerepben, a Rigoletto Sparafucile-jében és mint Titurel, a Parsifal- ban. 1946-ig volt a magyar operaház tagja s ezalatt több, mint 80 szerepet énekelt. Egy vendégfellépése után a bécsi Staatsoper 1936- ban szerződtette s e nagyhírű intézménynek haláláig tagja volt. Közben 1948-ban a salzburgi Ünnepi Játékokon lépett fel, majd a glyndebournei Ünnepi Játékokon, utána a firenzei Maggio Musicale-n, s végül a newyorki Metro- politanban.
          Amióta nem élt Magyarországon, ott bizony elég mostohán kezelték, elhallgatták úgy, hogy ez a nemrég megjelent lemeze valamiféle „jóvátétel”-nek látszik. Sajnos, csak ez az egy lemeze tanúskodik nagy művészetéről, bársonyos hangjáról, kiváló előadói képességéről. Mi magyarok mindenesetre büszkék lehetünk rá s éppúgy a többi kultúrnemzet is, amely megismerte és élvezte művészetét.
          Jómagam a 30-as évek elején ismertem meg, mint gyönyörű hangú fiatal basszistát. A lemezborítókon Szomolányi Gy. István dr. egy epizódot említ meg, amely szerint a rádióban való próbaéneklése nem sikerült volna, sőt, a Rádió „egyik akkori vezetője” szerint „hangja korántsem olyan érték, amelylyel különösképpen foglalkozni érdemes lenne.” Bevallom őszintén, — (akkoriban a rádió minden próbajelentkezésén nemcsak hogy jelen voltam, de ezeken én kísértem zongorán minden szólistát), — én nem tudok erről a fiaskóról.
          Ha mégis, távollétemben megtörtént volna, — szégyellheti magát az a bizonyos „akkori vezető!”...
          Koréh Bandi impozáns termetű, mackószerű férfi volt, akinek kedvessége, udvarias modora és behízelgő, lélekből jövő lágy hangja ugyancsak ellentétben állott tekintélyes termetével. Művészete azonnal elragadott, s amikor megkért, hogy komponáljak számára valamit, nemsokára előállottam valami valóban „nekivalóval". Dalt írtam a hatalmastestű nagybőgőről, amely reménytelenül szerelmes a karcsú hegedűbe. Példámat rövidesen követte egy zeneszerző kollégám, Zakál Dénes, aki viszont egy medvebocsról írt dalt számára. Ez a két dal aztán valóságos „védjegye” lett Koréh Bandinak. Minden műsorában szinte megkövetelték tőle, hogy ezeket előadja. S ezek rajta vannak az említett lemezén is.
          A lemez különben érdekes, különös és szórakoztató keveréke a nagy művész különféle műfajokban való jártasságának. Találunk rajta magyarnótát, népdalt, mű- dalt, szent éneket és operaáriát is. Valamennyit nagy stílusérzékkel adja elő gyönyörű bársonyos hangján. A lemez első oldalán a fentebb említett kettőn kívül „Zúg az erdő”, „Gyere velem akáclombos falumba”, vagy a „Feketeszárú cseresznye” sokak kedvencei, Oláh Kálmán és Szegedi Farkas Jóska cigánybandájának kitűnő kíséretével. Clement Károly két dalát hallhatjuk még Koréh megható interpretálásában, majd az „Istennek szent angyala” karácsonyi éneket, harmóniumkísérettel. A másik oldalon a basszisták „bravúrszáma” található, Ludwig Fischer híres német operaénekesnek, Mozart barátjának „A pince mélyén” című bordala, amelyet óriási hangterjedelmével, önmaga számára írt. Nem hinném, hogy az egykori híres német énekes jobban adta volna elő, mint Koréh Bandi ! Aztán Musszorgszkij népszerű szatirikus „Bolhadala”, egy Schubert-dal, Bartolo áriája a „Figaro házassága” című Mozart operából, majd befejezésül Strauss Richárd „Rózsalovag”-jából a második felvonás fináléja, — egytől egyig Koréh ragyogó előadásában. Külön élvezet hallgatni Erdély kiváló szülöttjének gyönyörű hangját a „Rózsalovag" Ochs bárójának szerepében, amelynek szövegét kiváló németséggel, kedves magyaros akcentussal adja elő. S hogy milyen magyar maradt életében ez a nagy énekes, azt azzal is bizonyította, hogy 1956-ban, amikor már a Staatsoper tagja volt Bécsben, minden pénzét a magyar menekültekre költötte, szállást adva nekik és pénzzel és egyéb javakkal ellátva őket.
          És magyarságát érezhetjük lemezén is, hol szinte vallomásként hangzik, hogy

Elindultam szép hazámból

Híres kis Magyarországból.

Visszanéztem félutambul,

Szememből a könny kicsordult...

          S aki ezt meghallgatja és csak egy kis érzés van benne, biztos vagyok, hogy annak is kicsordul a könnye..."

Elindultam szép hazámból – Énekli: Koréh Endre


560 Ardelao 2018-02-06 23:33:29

Képtalálat a következőre: Kóréh Endre

Koréh Endre, operaénekes (basszus)

(Sepsiszentgyörgy, 1906. 04. 13. — Bécs, 1960. 09. 20.)

MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON:

 „ Noseda Károly, Molnár Imre, Palotay Árpád tanítványa. 1927—28-ban elvégezte a debreceni gazdasági akadémiát. 1929-től a budapesti Operaház tagja. 1943-ban a bécsi Operaház vendége, majd 1946-tól haláláig tagja. Számos színpadon vendégszerepelt (a milánói Scalában, 1953-ban a New York-i Metropolitanban stb.), valamint 1948-ban zeneünnepségeken is részt vett (a salzburgi ünnepi játékokon, Firenzében a Maggio Musicalén stb.). Mint oratórium- és hangversenyénekes is elismert nevet szerzett (Verdi: Requiem basszusszóló, Mozart: Requiem basszusszóló stb.). — F. sz. Sarastro (Mozart: Varázsfuvola); Osmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Komtur és Leporello (Mozart: Don Juan); Rocco és miniszter (Beethoven: Fidelio); Daland (Wagner: Bolygó hollandi), őrgróf (Wagner: Tannhäuser), Fafner, Hunding, Hagen (Wagner: A Nibelungok gyűrűje); Marke (Wagner: Trisztán és Izolda); Gurnemanz (Wagner: Parsifal); Fülöp (Verdi: Don Carlos); Fiesco (Verdi: Simone Boccanegra); Ramphis (Verdi: Aida); Collin (Puccini: Bohémélet); Timur (Puccini: Turandot); Ochs (R. Strauss: Rózsalovag); Pimen és Varlam (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Doszifej (Muszorgszkij: Hovanscsina).

Mozart: Die Entführung aus dem Serail - Ha! Wie will ich triumphieren - Endre Koréh


559 Ardelao 2018-02-06 11:31:02 [Válasz erre: 549 Ardelao 2018-01-29 14:27:29]

Ígéretemhez híven visszatérek Barki László hegedűművész témájára:

Prof. Barki László hegedűművész, akiről a Fidelioban olvasható cikk szólt, 1924-ben született. Első házasságából egy leány-, majd egy fiúgyermeke született, aki ugyancsak a László nevet kapta, és azonos azzal a Barki Lászlóval, akiről az 529. sz. bejegyzésemben írtam. (Id. Barki László második házassága Dr. Eva Maria Barki ügyvédnővel köttetett. Emiatt apa és fia között a kapcsolat egy időre megszakadt.)  

Ifj. Barki László édesapjáról informátoromnak a következő tájékoztatást adta:

Id. Barki László valóban a Wiener Symphoniker első hegedűse volt, de nem töltött be koncertmesteri pozíciót. Tudomása szerint nincsenek róla felvételek, kivéve néhány olyan, ahol édesapja a zenekarban játszott, és azt az ORF felvette. Létezik továbbá egy régi filmfelvétel, ahol Karl Böhm egy Mozart szimfóniát vezényel, és azon az id. Barki László is látható.

Ifj. Barki László ígéretet tett arra, hogy megkeresi ez utóbbi linket, és utánanéz a Fidelo cikkében említett monacoi szerepvállalásnak is.


558 Ardelao 2018-02-03 07:43:23 [Válasz erre: 550 Ardelao 2018-01-30 08:15:25]

Ha már a jeles tanítványról szóltam, a tanár is megérdemli, hogy bővebb ismertető álljon itt róla:

Képtalálat a következőre: „Hilgermann Laura”

Hilgermann Laura (sz. Oberländer Laura)

osztrák-magyar operaénekes és énekpedagógus

(Bécs, 1869.10.13. – Budapest, 1945.02.09.)

(Születésének és néhol az elhalálozásának az évét illetően is eltérések találhatók a különböző feljegyzésekben. Számomra úgy tűnik, a fenti dátumok felelnek meg a valóságnak.)

MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON (SCHÖPLIN ALADÁR SZERK.):

Hilgermann Laura, cs. és kir. kamaraénekesnő, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola tanára, sz. 1870. okt. 13-án, Bécsben. Atyja H. József Ágost tanár volt. Hangját Wrede hercegnő fedezte fel. Első mestere Wolf Károly Mária, bécsi énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába szerződtették, ahol 1887-ben a »Troubadour« Azucena szerepében aratta első sikerét. A budapesti Operaházban 1890. jan. 19-én mutatkozott be a »Mignon« címszerepében. Az akkori zeneigazgató, Mahler Gusztáv, állandó tagnak szerződtette. Részese volt az Operaház első fénykorának, Mahler és Nikisch alatt. Mahler, aki mint egyik legmegértőbb hívét és munkatársát különösen kedvelte, 1900-ban a bécsi udv. Operában hívta meg. Erre az időre esnek »Iphigenia Aulisban«, »Cosi fan tutte«, »Figaro«, »Lohengrin«, »Tristan« és »Nibelung gyűrűje« híres új betanulásai, amelyekkel Mahler az operaművészet fejlődésében nevezetes korszak alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait Hilgermann Laura. Közben mint Mahler dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is előkelő nevet szerzett. Húsz esztendei bécsi működése alatt sűrűn szerepelt a salzburgi és müncheni ünnepi játékokon s mint vendég gyakran lépett föl a berlini és drezdai operákban. 1907-ben Münchenben koncertezett Grieggel, akinek számos dalát (különösen a híres »Schwan«-t) ő vitte sikerre. Már Bécsben behatóan foglalkozott énekpedagógiával. 1920-ban a bécsi Opera tiszteleti tagjává nevezték ki. Ugyanakkor a budapesti Zeneművészeti Főiskola a drámai ének tanszékére hívta meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést. Számos fiatal magyar énekes karrierjét indította el. Volt növendékei közül híressé váltak: Alpár Gitta, Nagy Margit, Sefcsik Magda, Szánthó Enid. Férjét, Radó Siegfried színházi írót és rendezőt 1922-ben veszítette el.

(Lányi Viktor dr.)“

Hilgermann Laura dalokat énekel – rövid bejátszások



556 Ardelao 2018-02-02 10:58:31 [Válasz erre: 555 Ardelao 2018-02-01 09:08:47]

Napok óta próbálok valamilyen nyomra bukkanni, amely elvezet ahhoz, hogy kiderítsem, mi történt Szánthó Eniddel idősebb korában, mikor halt meg, hol van eltemetve. Annyit sikerült megtudnom, hogy sírja New York államban, Mayville-ben található, de ez minden. Még nem adtam fel a keresést. Bízom abban, hogy sikerül valahonnan beszereznem az információt. Hiszen neve Amerikában is ismertté vált, híres énekesekkel lépett fel, híres karmesterek vezénylete alatt. Mindenesetre, 1984-ben még élt, ahogyan azt az alábbi cikkből idézett részlet is bizonyítja:    

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1984. 12. 08., 49. SZÁM:

„SEBESTYÉN JÁNOS ZENEI LEVELE
CSEMBALÓ HIGANYGŐZZEL

„[…]

II. Novembervég Bécsben

Indulnék késő este a bécsi belváros karácsonyi fényeinek megtekintésére. […]

Utam az Opern-Gasse „Da Caruso” lemezboltjához vezet. Mégegyszer látni akarom a kirakatot. Ám egy fáradt higanygőzlámpa csúfos játékba kezd. Kialszik, percekre sötétbe borul a környezet, így elvesztem szemem elől azt a páratlanul érdekes lemezt, amely az 1933-as év bécsi operai sikereinek egy-egy töredékét örökíti meg.

A homályban végiggondolom, mily láncolatot indít meg egy ilyen hangemlék. Még kora ősszel ebből az üzletből hozták el hozzám. Rögtön el is hangzott egy részlete a „Rádiós naplójá“-ban. Másnap kiderült, hogy éppen Budapesten tartózkodik a lemez egyetlen még élő szereplője, az egykoron világhírű Szánthó Enid. Megható beszélgetést folytattam a New Yorkban élő, hajdan világhírű idős művésznővel. „1929-ben Schalk karmester hívott Bécsbe. A nagyhírű együttesben én voltam a legfiatalabb. Siegfried Wagner Bayreuthban még évekkel később is csak így hívott, a mi gyermekünk. Ebben a fényes zenei környezetben nőttem fel. De már csak egy valaki él közülük: Jarmila Nowotna. Ővele tudok csak emlékezni. Legkedvesebb partnereim: a művelt Elisabeth Schumann, a jó humorú Slezák Leó, és hát a magyarok, a „Staatsoper” magyarjai: Anday Piroska; Angerer Margittal meg a színpadon derítettük ki, hogy egy házban születtünk, a Döbrentei utcában... no és a bársonyos hangú tenorista, Pataky Kálmán. A nagy karmestereik (hatása felejthetetlen: Furtwänglerrel nemcsak Bécsben, hanem Bayreuthban, Bruno Walterral később Amerikában is dolgozhattam, Weingartnerhez a firenzei ünnepi játékok emléke fűz. Első bécsi fellépésem is felejthetetlen. Az Egyiptomi Helénában énekeltem, a szerző, Richard Strauss vezényelt. Aztán 1937-ben Brangäne szerepét kaptam, mikor először dirigált a bécsi operában Karajan ... Közben hazajártam. Sokat énekeltem a budapesti Operában, dalesteket adtam a Vigadóban. A náci hatalomátvétel után nem volt maradásom Bécsben. Szomorú volt látni, hogy változott meg egyik pillanatról a másikra minden. Az utcákon éppúgy, mint az Operában. 1939-ben áthajóztam az Egyesült Államokba. Klempererrel, Münchhel, Barbirollival dolgoztam a Metropolitanben, Chicagóban. Mennyi emlék, tán nem is volt igaz — most sajnálom, hogy nem vezettem naplót. Ezt az 1933-as lemezt könnyezve hallgattam a Rádióban. Honnan szerezte ? Bécsből ? Útbaejtem  New York felé.“

(Feléled a higanygőzlámpa — megvilágosodik a lemezbolt kirakata.)

Igen, most jól látom a Bécsi Opera nagyjainak lemezeit. A kamaraénekesek, kamaraénekesnők fényképeit. Frau Kammersängerin — micsoda rang ez most is Bécsben, háromszor kezet csókolnak e cím viselőjének.

[…]

Itt van hát a kirakatban a világ operajelene és múltja. Kis üzlet ez, s amikor előző nap bementem, éppen az 1933-as lemezt kérte valaki. Él még valaki e nagyok közül? — kérdezte. Nem, nem — válaszolt az eladó, azaz, mégiscsak. Képzelje, szeptemberben bejön egy idősebb hölgy, kéri a lemezt, azt mondja, ő énekli Flosshildét a Rajna kincséből az egyik töredékben... a Budapesti Rádióban hallotta ezt a felvételt. Ön lenne Kammersängerin Enid Szánthó? Hoztuk gyorsan a vendégkönyvet. Hiszen egy nagy énekesgeneráció egyetlen élő tagja tévedt szerény boltunkba.

(A lámpa fémes zizegéssel utolsót lobban, végleg aludni tér.)

Éjfél van. Kialszanak a karácsonyi vásárra hívogató fények. […] A lemezbolt immár végleg homályba boruló kirakata a szemben lévő Operára tekint. Ami ott egykoron a színpadon történt, az itt a hangbarázdákban ölt felemelő, követendő zenei emléket.“


555 Ardelao 2018-02-01 09:08:47 [Válasz erre: 554 Ardelao 2018-02-01 09:05:55]

Majd Amerika:

NÉPSZAVA, 1941. 01. 08.:

Szánthó Enid, a kiváló énekművésznő sorozatos sikereket arat Amerikában. Nemrég heteket töltött Filadelfiában, ahol Mahler „Gyermekhalál"-ciklusát énekelte zenekari kísérettel, majd Waltraute szerepében lépett föl Wagner „Istenek alkonya" operaházi előadásában. Utoljára a „Tristan és Isolde" női címszerepét alakította Szánthó Enid a csikágói operaházban.“


554 Ardelao 2018-02-01 09:05:55 [Válasz erre: 553 Ardelao 2018-02-01 08:27:32]

Majd jött a változás:

KIS ÚJSÁG, 1938.03. 23.:

A bécsi színlapokról majdnem teljesen letűntek a magyar nevek. Az egyetlen az Operaház, amelynek e heti műsorán két magyar művész lép fel: Svéd Sándor és Szánthó Enid. — A német birodalom ismert színészei egymásután kapnak vendégszereplési ajánlatokat Bécsből. Legközelebb Jannings megy hosszabb vendégszereplésre a Deutsches Volktheaterhez. — Az új rezsim a bécsi színészek szociális helyzetén is igyekszik segíteni. A magánszínházaknál eddig nyolc, legfeljebb kilenc hónapos szerződések voltak, ezeket valamennyit tizenkéthónapos szerződésre fogják felváltani. Ugyanakkor az eddigieknél jóval nagyobb törzstársulatok tartására kötelezik a színházakat.“


553 Ardelao 2018-02-01 08:27:32 [Válasz erre: 552 Ardelao 2018-01-31 08:01:21]

AZ UJSÁG, 1935. 10. 17.:

Szánthó Enid

Az Operaház szerda esti Troubadour előadásának Szánthó Enid vendégfellépése kölcsönzött különösebb jelentőséget. A kiváló művésznő a bécsi állami Operaház tagja, és szerdán énekelt színpadon először Budapesten. Pedig hát itt született és tanulmányait is a Zeneművészeti Főiskolán végezte, Hilgermann Lauránál. Már növendék korában feltűnt szép alt hangjával és nem közönséges képességeivel. Tehetsége Bécsben a maga teljességében bontakozott ki. Gyönyörű hangja melegen, de érces erővel zeng a mélyben és a középen s a magasságban sem válik élessé vagy erőltetetté. Nagyszerű énektudása semmi kívánnivalót nem hagy hátra. Hajlékonyan engedelmeskedik ez a hang a művésznő minden gondolatának, minden elképzelésének.

Szánthó Enidnél azonban nem a hang és az énektudás a fődolog, hanem az a rendkívül mélyről fakadó muzikalitás, amely minden zenét tökéletesen tud kifejezni, a nagy intelligencia, szárnyaló képzelet és tökéletes stílusosság. Hangversenyteremben és operaszínpadon egyaránt nagy értékét jelentenek ezek a tulajdonságok. Szánthó Enid Azucénája egyike a legjobbaknak, amelyeket operánk színpadán hallottunk. Első áriája alatt még némi elfogódottsággal küzdött és azért ez az ária nem is sikerűit olyan tökéletesen, mint a rákövetkező kettős, vagy szerepének többi része. Később azonban annál inkább elragadott és meggyőződött arról, hogy igazi nagy művésznő. Minden tekintetben kiváló alakítása hosszú időre emlékezetes élvezetet szerzett a hallgatóknak.

 (g.i.)”

Kapcsolódó kép

Hilgermann Laura, Szánthó Enid tanára, Brangäne szerepében.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.