vissza a cimoldalra
2018-07-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60968)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5531)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (944)
Momus-játék (5503)
Élő közvetítések (7306)
Gaetano Donizetti (949)
Operett, mint színpadi műfaj (3643)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2809)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
A díjakról általában (1029)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1442)
Franz Schmidt (3155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (950)
Marton Éva (745)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

250   Ardelao • előzmény249 2017-10-06 08:48:00

 

A zene- és énekművészet jeles képviselőiről, akik filmekben is szerepeltek, eszembe jutott RUBINSTEIN ERNA. Vajon rá emlékszik-e még valaki? Talán nem árt, ha róla is áll itt néhány mondat.

Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z, 1935:

Rubinstein Erna, hegedűművésznő, szül. Nagyszeben,  1903.  Csodagyermek volt,  már 11  éves  korában  hangversenyzett.  A  Zeneműv.  Főiskolán  mint  Hubay  tanítványa, elnyerte  a Liszt  Ferenc-ösztöndíjat.  15  éves kora óta járja a Nyugatot, Amerikát is; nagy karmesterek  (Nikisch,  Mengelberg)  zenekaraival játszott.  1935.  Budapesten mint  operetténekesnő  lépett  fel.”

(Megj.: Az angol nyelvű Wikipedia szerint /List of female violinists/ Rubinstein Erna 63 évesen, 1966-ban hunyt el. Utolsó lakhelye: Pittsburg, USA. A.)

Rubinstein Erna fehér tintával dedikált fotója

Rubinstein Erna fehér tintával dedikált fotója

249   Ardelao • előzmény248 2017-10-06 08:28:14

Hámory Imre a film világában:

Színházi Élet, 1938/19. szám:

„Igor herceg New York-ba utazik Dayka Margittal

Május 4-én magyar filmexpedíció indul Amerikába. Genovában hajóznak be,
s a »Saturnia« óceánjárón utaznak az Újvilágba, ahol filmet készítenek. Természetesen nem angolnyelvű filmet, hanem a »Borcsa Amerikában« filmváltozatának newyorki külső felvételeit forgatják le a színhelyen, és a Saturnián készülnek el a film meséjének idevágó részletei.

Emőd Tamás és Török Rezső nagysikerű darabjából, — amelyet egykor a Budai Színkörben Fedák Sárival a címszerepben játszottak — Nóti Károly írt forgatókönyvet. Fedák szerepét a filmen Dayka Margit veszi át, az egyik férfifőszerepet Mály Gerő játssza, míg egy másik férfifőszereplő kiválasztása hosszú ideig nehéz problémát okozott Gál Ernőnek és dr. Vitéz Miklósnénak, a producereknek, valamint Keleti Mártonnak, a film rendezőjének. Néhány próbafelvétel után döntött a vezérkar, és Hámory Imrét, az Operaház fiatal baritonistáját szerződtették a fontos szerepre.

Általában ritka dolog, hogy operaénekesek filmszerepet játsszanak, magyar filmben eddig csak Svéd Sándor és Palló Imre szerepeltek, az ő példájukat követi most Hámory Imre.

— Természetesen nagyon érdekel ez az új feladat, — mondotta nekünk Hámory Imre — hiszen még sohasem filmeztem, bár prózai szerepet sokat játszottam a Rádió hangjátékaiban. Felfedezőm, Lévay Béla, a »Borcsa Amerikában« gyártási vezetője, régi barátom, aki már régen szeretett volna filmre vinni. Most akadt egy nekem való jó szerep, amit szívesen vállaltam, a próbafelvételem tetszett a film gyártóinak, s így jött létre a szerződés. Illetve még előbb az Opera igazgatóságával el kellett intézni a szabadságolásom és helyettesítésem kérdését. Szerencsére Márkus László nagy jóakarattal kezelte az ügyemet és segítségemre volt Palló Imre is, aki vállalta a repertoire-om jelentős részét. Fontosabb szerepeim egyébként Luna gróf, Igor herceg, Petroff és
Renée
.
— A -»Borcsa Amerikában« külső felvételeit úgy tekintem, mint váratlan szerencsét. Sohse voltam még Amerikában, most kimehetek a film jóvoltából és mint hallom, néhány helyen fel is fogunk lépni az amerikai magyar közönség előtt. A newyorki rádióban is lesz koncertem, magyar dalokat énekelek. Egyébként a szerepemben is énekelek; Kurucz Jancsi komponált dalokat és muzsikát a filmhez.
»Good-bye«-jal köszön el tőlünk Hámory Imre, az új magyar énekes filmszínész, aki most szorgalmasan tanul angolul, mert a film egyik jelenetében egy newyorki rendőrtől kér útbaigazítást. Ha minden jól megy, meg is értik majd egymást.”

(A fenti cikk részét képezi egy fotó is, "Hámory Imre a »Himfy«-ben" címmel)
 

Íme két film, amelyben Hámory Imrét láthatjuk, hallhatjuk:

Borcsa Amerikában, 1938 - teljes film

A leányvári boszorkány, 1938 - teljes film (Gróf Zichy Géza regénye nyomán)

248   Ardelao • előzmény247 2017-10-05 18:38:21

Hámory Imre idősebb kori fotója

A  művész idősebb kori fotója

Hámory Imre, mint nótaénekes

247   Ardelao • előzmény246 2017-10-05 17:34:50

HÁMORY IMRE

Tamás Ilonka különböző szerepekben több alkalommal lépett fel Hámory (v. Hámori) Imrével együtt. (Tamás Ilonka volt az énekes első felesége.) Az előző bejegyzések kapcsán ezért – csekély változtatással - áthozom ide az „Évfordulók, jeles napok” topikban e művészünkről általam korábban leírtakat:

Hámory Imre (Bakonytamási 1909.május 9.-Budapest, 1967. november 12.) Operaházunk egykori, kitűnő bariton énekese. A ma már kevéssé ismert énekes-színész, a sikeres bemutatkozása után az Operaház szinte összes bariton szerepét énekelte. Több mint 80 szerepet tudott! Sikeres magyar-nóta-énekes is volt. Filmekben is szerepelt. Nagy jövő állt előtte, de a II. világháború derékba törte pályafutását. Internálták! (?). Később ugyan rehabilitálták, de addigra egészségi állapota megromlott. 58 éves korában hunyt el. Örök szomorúság, hogy ezt az embert nem engedték a fénykorában tovább énekelni.
A Magyar Állami Operaház posztumusz Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntette ki, születésének 100. évfordulója alkalmából.

Búbánat fórumtárs – ugyancsak az „Évfordulók, jeles napok” topikba az alábbi cikket illesztette be róla:

Dr. Pálmány Béla méltatása Hámory Imre operaénekesről

Biatorbány város Önkormányzatának honlapján is olvashatunk egy hosszabb megemlékezést az énekesről. Ebből idézek:

„[…] A már "befutott" művész hétvégéit, nyarait a kutya-hegyi Hámory-villa lakójaként töltötte községünkben. Egy kis történet is közszájon forog Hámory Imréről ebből az időből. Egy hétköznap a szomszéd gyümölcsösben kapálgató asszonyok furcsa hangokra lettek figyelmesek. Olyan veszekedés hangjaira, amely annyira veszedelmesnek tűnt, hogy rendőrért (csendőrért) szaladtak. Amikor azok megérkeztek, a kérdezősködésre kiderült, hogy a villában tartózkodók – a sokoldalú énekes, színész felesége és társaságuk – darabot próbáltak. A népszerűség fordulhatott visszájára a második világháborút követő években. Hámory Imre mindig szívesen énekelt, katonáknak is. Egy ilyen hangversenyen kívánságra elhangzott dal miatt megszüntették operaházi tagságát. Ezt követően egyedüli lakása Bián, a Kutya-hegyen volt, itt is dolgozott. "Csősz, kanász és gyári munkás volt több éven keresztül" – írja a Magyar Nemzet cikkírója egy születésnapi megemlékezésben. Szerencsére a szörnyűségek és ostobaságok nem tartanak örökké, az 1953–54-es változások Hámory Imrének is visszaadták az operaszínpadra lépés lehetőségét. […]”

Hámory Imre énekel - Krasznahorka büszke vára

és a dal, amelynek az eléneklése miatt jó időre megszüntették Hámory Imre operaházi tagságát (a 4. perc 37. másodperctől hallható):

"Pajtás, pajtás, jössz-e velem"

246   Ardelao • előzmény245 2017-10-05 10:20:45

Utolsó hír:

Népszava, 1943.03.19.:

MEGHALT TAMÁS ILONKA.

Az Operaház egyik fiatal és tehetséges tagja volt, akin két esztendővel ezelőtt súlyos veseoperációt hajtottak végre. A műtét és a pihenés után jobban lett és már újra a fellépés terveivel foglalkozott, amikor hirtelen ismét megbetegedett. Azóta fel sem kelt. Tamás Ilonka 1938-ban került az Operaházhoz, mint a Zeneművészeti Főiskola kitűnően végzett növendéke. Nagy sikere volt a „Falstaff-ban, a „Fidelio"-ban, a „Traviatá”-ban, a „Turandot"-ban és a „Don Juan"-ban. Halálhírét osztatlan részvéttel fogadta nemcsak a művészvilág, hanem a közönség is.

245   Ardelao • előzmény244 2017-10-04 09:10:44

8 Órai Ujság, 1938.02.15.:

A   Budapesti   Székesfővárosi   Zenekar hangversenye. A  Népművelési   Bizottság hangversenysorozatában rendkívüli  sikere  volt  a   tegnapinak. Az  igen   szépen fejlődő   zenekar  élén   egy  igen   tehetséges karmester, Boldis   Dezső  vezényelt.    Lendületes   és   gondos   munkája   nagyigényű műsorának   minden   taktusán    érvényesült  és  a  közönség   joggal  ünnepelte   benne   a hivatott   kitűnő    karmestertehetséget.  A Wagner  Mesterdalnokok-nyitány után igen meleg     fogadtatást, nyert Tóth  Dénesnek  egy   rövid  kis   lírai   műve  is.    A hangverseny szólistái között Tamás Ilonka ragyogó szopránja és Hámori Imre nagyterjedelmű, finomtónusú baritonja aratott nagy sikert.”
 

Népszava, 1939.07.25., 10. oldal:

A „János vitéz" a Margitszigeten.

A margitszigeti szabadszínpadon a két nap óta tartó zivatar miatt pénteken este volt a szerdára hirdetett évadnyitó előadás. Kacsóh Pongrác örökszép daljátéka, a „János vitéz" került új rendezésben bemutatásra. A tavalyi „János vitéz"-t Németh Antal teljesen átrendezte, nagyobb tömegjelenetekkel, kórusokkal és táncokkal. A második felvonásban új a csatajelenet, amely most nem a fák között, hanem a nyílt színen felvonuló huszárokkal, ágyúzással, görögtűzzel játszódik le a Rákóczi-induló hangjai mellett. A felújítás új szereplői a széphangú Tamás Ilona, a francia királykisasszony és Kiss Ferenc Bagó szerepében. Hámory Imre János vitéze, Orosz Júlia törékeny Iluskája, Sándor Mária gonosz mostohája, Gózon Gyula, a francia király ismerőseink a tavalyi előadásból. A gyönyörű táncokat Misley Anna tanította be. A hangversenyzenekart Rubányi Vilmos (Ld. még az 59.,60.,61. sz. bejegyzést. A.) vezényelte, aki Kacsóh hangszerelését teljesen átdolgozta.      kj.”

További tudósítás a Népszava fenti számának ugyancsak 10. oldalán:

„ A „János vitéz” nagy sikere a margitszigeti Színpadon. A tavalyi siker után idén megkétszereződött a „János vitéz" új népszerűsége. A Margitsziget szabadtéri színpadán látványos előadásban, kétszáztagú operaházi és nemzeti színházi együttessel, kórussal, balettel, nyolcvantagú szimfónikus zenekarral, valósággal új élethez jutott az örök értékű magyar daljáték, Dr Németh Antal rendezésében, Kiss Ferenc, Hámory Imre, Orosz Júlia, Tamás Ilonka, Gobbi Hilda, Sándor Mária, Gózon Gyula, Pethes Sándor és Pethes Ferenc együttesével kerül színre minden este, június 27-ig, a „János vitéz", Rubányi Vilmos vezényletével. […]         (X)”

244   Ardelao • előzmény243 2017-10-03 10:04:16

Pesti Napló, 1937.10.20.:

 

 

Operaház

 


„A kékszakállú herceg vára

 

Tamás Ilonka bemutatkozása

 


          […]

 

          A közönséget semmi sem nevelheti inkább egy nagyvonalú mű szeretetére, mint a kérdéses mű művészeti szempontból kifogástalan előadása. A jó előadás a legjobb propaganda. 
         

           […]

 

          Amíg az egyik oldalon az Operaház színpadának virtuózabbá tételével akarja növelni a közönség operai műsorszeretetét, a másik oldalon az együttes állandó célszerű kiegészítésével gyarapítja a színház kifejező erejét. Gluck Május királynőjének legutóbbi előadásán mutatkozott be a színház legfrissebb tagja, a tehetséges Tamás Ilonka. A finom megjelenésű, fiatal énekesnő az elmúlt szezon végén kitűnő eredménnyel szerepelt a Főiskola operanövendékeinek vizsgaelőadásán» Faust Margitját énekelte. Feltűnt akkor kellemes hangjának hajlékonyságával, előadásának tartózkodó kellemével. A szombatesti előadáson a Bécsbe költözött Réthy Eszter szerepét énekelte, a szerény terjedelmű, de kedves hang ezúttal is meggyőzően hatott, az elfogódottság ellenére is költőien színezett ábrázolás a legjobb hálást keltette. Tamás Ilonka azok közé az idillikusán egyszerű jelenségek közé tartozik, akik közvetlen természetükkel, zenei alázatukkal mindenkor üdítő forrásai, megbízható támaszai egy-egy operai előadásnak. A közönség a művésznő tehetségét megillető rokonszenvvel fogadta az ifjú énekesnő első alakítását. A színház igazgatósága Tamás Ilonkát is a közönsége számára tartogatott »figyelmes meglepetések« sorába iktathatja.

 


Kovács Kálmán

 

 

 

Az alábbi cikkben elhangzik néhány olyan művész neve, akikről szintén érdemes lenne e topikban megemlékeznünk:

 

Színházi Élet, 1937/51. szám:

 

 

„A „KATONAI HANGÁSZMESTER” OPERÁJA

 

 

         Ruzitska József (Ld. még a 83., 84., 158. sz. bejegyzést. A.), az első egész estét betöltő magyar daljáték komponistája egykori feljegyzések alapján igen képzett, rutinos »katonai hangászmester« volt. Nagy Lázár színigazgató meghívására érkezett Kolozsvárra s ott született meg az épségben ránkmaradt első magyar opera, a Béla futása. Dallamai a maguk idejében csaknem olyan népszerűek voltak, mint valaha Zerkovitz slágerei. […]

 

                                                                 *

 

          […]

 

                                                                 *
          Kotzebue szövegét először Csery Péter ültette át magyarra. Csery fordításából Kotsi-Patkó János költötte az operaszöveget. A most használatba került operai szöveget Márkus László, a színház igazgatója tömörítette az új előadás céljaira. A zenei anyagot Siklós Albert dolgozta át.
                                                                  *
          Nádasdy Kálmán rendezte az előadást, Berg Ottó vezényelte a zenekart, Fülöp Zoltán tervezte a díszleteket, […]

 

                                                                   *
          Kálmán — Palló Imre, a Király — Halmos János, a daljátékban drámaian szereplő keresztes vitéz Hámory Imre, az ő nagyszerű színpadi érzékükön, dallamformálásuk eleven erején múlik, hogy a bonyolult cselekmény drámai erővel hat. A többiek is Gyurkovits Mária,  T a m á s    I l o n k a , az egyre lágyabban éneklő Szabó Ilonka, Bodó Erzsi, Rösler Endre, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Komáromy Pál mostohán mért szerepük ellenére jelentősen növelik az első magyar opera megújhodásának színvonalát.

Kovács Kálmán

243   Ardelao • előzmény236 2017-10-02 23:34:52

Amint azt a 236. sz. bejegyzésemben említettem - Lehár Ferenc célozottan Kosáry Emmi számára írta „A pacsirta” c. operettjét. A művésznő előadásában azonban a YouTube nem őriz felvételt e zeneműből. Ellenben találtam egy részletet „A Pacsirtá”-ból, Tamás Ilonka előadásában. Lehár e művét akár Tamás Ilonka számára is komponálhatta volna. Megpróbálom beilleszteni a szóban forgó felvételt. Ha nem sikerül megnyitni a linket, a későbbiekben – talán – lesz mód a sikertelen művelet korrigálására:

TAMÁS ILONKA: Akkor vagyok boldog - Lehár: A pacsirta (Wo die Lerche singt) - Juliska belépője

TAMÁS ILONKA neve mellett Révai Kétkötetes Lexikonában csupán ennyi áll:

„Tamás Ilonka,* 1914, ɫ  1943, jeles operaénekesnő (szoprán).”
 

Színházi Élet, 1937/48. szám:

„Új sztárt fedeztek fel az Operában

„A »Cremonai hegedűs«, Hubay Jenő sorrendben második operája), az elmúlt héten színpadilag teljesen újjáöltöztetve, új szereplőkkel került színre. Kevesen tudták, hogy a repríz napja egyben jubileum. Ezen az estén került Budapesten százhuszonötödször színre Hubay Jenő fiatalkori remekműve. Szokatlan karrier operák történetében, aránylagosan rövid időn, negyven éven belül érkezett el a Cremonai e jelentős állomáshoz.
[…]

A női főszerepet Tamás Ilona énekli, tavaly még növendék, az ünnepi estén egyszerre primadonna. Szőke, kék a szeme, alakja karcsú. Rutinos, anélkül, hogy rutint elsajátíthatott volna. Tisztán, muzikálisan énekel, ezüst a csengése a hangnak, a pianója úgy szól, mintha messziről közelgő szán csengője csilingelne. Tamás Ilona keservesen sír az öltözőjében, nem csoda, minden oka megvan rá: felfedezték.
[…]”

236   Ardelao • előzmény235 2017-09-27 11:44:11

Lehár Ferenc, mint arra már 230. sz. bejegyzésem bevezetőjében utaltam, igen nagyra becsülte Kosáry Emmit. „A pacsirta” c. operettjét kifejezetten Kosáry Emmi hangjára komponálta. A Színházi Élet 1918. évi 1. számában „Lehár Ferenc Budapesten” c. cikkben erről a következő olvasható:

„[…] Nekünk, budapestieknek, különösen nagy megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc új operettje nálunk kerül legelőször előadásra. Nem csak azért, mert a magyar Lehár régen közelnőtt már a szívünkhöz, de azért is, mert az a körülmény, hogy a világhírű komponista a Király Színházból akarja világgá röpíteni „A pacsirtá"-t, ismételt bizonyíték amellett, milyen tekintélynek, hírnévnek örvend a külföldön a magyar operettjátszás.
[…]
A női főszerepet Lehár egyenesen Kosáry Emminek írja. Ez a szerep olyan lesz, hogy bárhol is fogják adni azután, ebben az alakban sehol sem kerülhet előadásra, mert nincs még egy operettszínház Európában, amelyiknek a primadonnája egyúttal koloratura- művésznő is volna. Mert Kosáry Emmi, ha el is került az Operaháztól, az Éj királynője szerepét ma is tudja énekelni a Varázsfuvolából és Lehár jól tudva ezt, teleaggatta a főszerepet fioriturákkal, koloraturás díszítésekkel, melyeket más aligha tud leénekelni. Lehár minapi rövid itt tartózkodása alatt felkereste Buttykayékat és eljátszotta Kosáry Emminek az egész operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy komponista és primadonna kölcsönösen el voltak ragadtatva és Lehár már is
boldog, hogy számításaiban nem csalódott és a biztos nagy siker előtt áll. […]”
235   Ardelao • előzmény234 2017-09-27 05:40:49

Színházi Élet 1925/47. szám:

Máskép is lehetne, mint odahaza van
- mondja Bécsben Kosáry Emmi

Bécs, 1925. november

Bécs utcáin hatalmas pirosbetűs plakátok hirdetik mindenfelé egy magyar primadonna, Kosáry Emmi nagy sikerét. A Theater an der Wien Marica grófnőjétől nagy út vezet Paganini hercegasszonyáig. Mert amikor Betty Fischer után átvette Kosáry Emmi a Marica grófnő címszerepét, a bécsi jó társaság már régen megnézte első szereposztásban Kálmán Imre világhírű operettjét és így Kosáry Emminek be kellett érnie az úgynevezett tömegsikerrel. De a Paganini premierjén meghódította a haute voléet, egyik napról a másikra veszélyes konkurense lett az összes bécsi primadonnáknak.

Bristolszállóbeli lakosztályában látogattam meg Kosáry Emmit. Szebb mint valaha. Aranyszőke haja bubisra van levágva, méregzöld selyempizsama és egy aranybrokát köpeny volt rajta.
— Tudja, annyira megrohantak a bécsi riporterek — mondotta —, hogy most örömet okoz magyar nyelven magyar újság útján, magyar közönségnek nyilatkozni. De mit is tudok mondani? Ötven estére szerződtem a Johann Strauss-Theaterhez, ahol a Paganinit játszom és hogy mi lesz azután, azt még nem tudom. Sok szerződési ajánlatom van, de hogy melyiket fogadom el, az teljesen bizonytalan. Valószínűleg Berlin lesz a legközelebbi premierem színhelye. Paganinibeli szerepemet hihetetlenül szeretem. Nem közönséges feladat ez, bátran állítom, hogy akármelyik operaprimadonnának is nehezére esne egy ilyen partitura betanulása. És hogy jól oldottam meg a feladatomat, azt nemcsak az bizonyítja, hogy a bécsi sajtó egyöntetűleg megdicsért, hanem az is, hogy Mauro, a milanói színház igazgatója, aki azóta már be is mutatta a Paganinit és aki a Johann Strauss-Theater próbáin Bécsben járt, azt az ajánlatot tette nekem: elhalasztja a milanói premiert, ha vállalom, hogy eljátszom az ő színházában is a szerepet. Hihetetlenül büszke vagyok erre..
Kosáry Emmi most másról kezd beszélni:
— Azt hiszem — mondotta — bebizonyítottam Amerikában, hogy igazharcosa vagyok a művészetnek. Ott, ahol éjszaka utaztunk, nappal pedig játszottunk, pihenés nélkül, álmosan, bebizonyítottam, hogy nem vezet más cél, csak az, hogy kultúrát, művészetet adjak az amerikai magyaroknak. Én nem azért mentem ki Amerikába, hogy pénzt keressek. Hiszen sokkal kényelmesebben elérhettem volna ezt itt Európában is, ahol bizony elég jól megfizetik a fellépéseimet.

— Mert nem minden a pénz és nem minden a siker, fontos dolog az, hogy emberek legyünk, megbocsájtó és bűnbánó emberek. Higyje el nekem, nem akarok szentimentális lenni, amikor ezeket mondom, nem akarom azt, hogy otthon majd azt mondják rólam, hogy felcsaptam térítőnek, de itt külföldön látja az ember leginkább, hogy máskép is lehetne, mint ahogy odahaza van, hogy nem kell kíméletlenül és mindent eltipróan törtetni egy bizonyos cél felé, hanem szép lassan is elérheti ugyanezt az ember .. .

A szállodai szoba asztala roskadoz a virágcsokroktól. Nagyon szeretik itt Bécsben Kosáryt.”
234   Ardelao • előzmény230 2017-09-26 09:53:32

Kosáry Emmi sikereinek külön topicot lehetne szentelni. Bármennyire is szeretném korlátozni az e topikban említésre kerülő művészekről szóló beírások számát (személyenként - mondjuk - maximum ötre), e gyönyörű hangú művésznő esetében kénytelen vagyok eredeti szándékomat figyelmen kívül hagyni.

A Színházi Élet 1923. évi 44. száma beszámol a Buttykay-Földes szerzette „Ezüstsirály” c. operett New York-i, fergeteges sikeréről. Ebből egy rövid részletet idézek:

„[…]

Kosáry Emminek

valóban nagyszerű diadalmas estje volt. A világszép nagyhercegné szerepe úgy tapad és simul az egyéniséghez, mint egy ragyogó báliruha, amelyet művészkéz szabott erre a pompás alakra. Aláhúzottan öntudatos egyéniségének kitűnően fekszik ez a szerep, amelynek azután az ő ragyogó művészi egyénisége ad erőt, tartalmat. Kosáry Emmi valóban kettős gyönyörűséget adott a közönségnek, zenei élvezetet, amelyet csak ilyen tökéletes énekesnőtől kaphatunk és drámait, amelyet a brilliáns színésznő szerzett nekünk. A Kosáry hangja tömör, erőteljes, van színe, csillogása, csengése, vivőereje és tud meleg lenni és drámai. Az énektudása hihetetlenül kulturális. A játéka olyan, mint a Buttykay muzsikája, ő is kerüli a közhelyeket és az olcsó primadonnai fogásokat. Uralkodik a színpadon és a közönségen is. A ruhái valóban párisi kreációk, izgatóan szépek. A sikere hangos, zajos, meleg ünneplés volt, mely az első jelenetnél kezdődött és tartott az előadás végéig.

[…]”
230   Ardelao 2017-09-25 10:00:43

KOSÁRY EMMI neve ma még bizonyára sokak emlékezetében él. Az én korosztályomba tartozókéban mindenképpen. Az interneten is sok információ található róla. Mégis úgy gondoltam, e topikban is illik megemlékezem e művésznőnkről, aki a maga korában óriási sikereket ért el. Lehár Ferenc kedvenc énekesnője volt.

Magyar Életrajzi Lexikon:

Kosáry Emmi (Kisszeben, 1889. máj. 31. —Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. Buttykay Ákos zeneszerző felesége. 1909-ben lépett fel először a Király Színházban. 1912 —15 közt a bp.-i Operaházhoz szerződött mint koloratúr énekesnő. 1916-ban a Király Színház tagja, 1920-ban a Városi Színházban vendégszerepelt. Tagja volt a berlini Operaháznak, a bécsi J. Strauss Theaternek és a Carlstheaternak is. Az USA-ban is vendégszerepelt. Legnagyobb sikerét a Csárdáskirálynő bemutatóján aratta. Operákban (Mozart: Varázsfuvola, Delibes: Lakmé) és operettekben (Fall: Stambul rózsája, Schubert — Berté: Három a kislány, Buttykay Ákos: Ezüst sirály, Diadalmas asszony) lépett fel.”

A Wikipédiában található információ: itt

Színházi Élet 1921/37. szám:

Az est ajándéka:
Kosáry Emmi

Berlin megismerkedett Kosáry Emmivel s a lapok a dicséret s az elragadtatás legfelső fokán írnak a magyar primadonnáról. A Wallner Theater Nixchen című operettje szolgált keretül a kiváló művésznő első felléptének és minden kritikus megegyezik abban, hogy Kosáry fellépése az egész német színpad számára nyereséget jelent. Kosáry első fellépéséről itt közlünk egy pár kiragadott részletet :

Berliner Tageblatt:
Az est nyeresége a Kosáry Emmivel való megismerkedés volt, akiben egy minden külső szépséggel megáldott és elragadó alakítótehetséggel bíró színésznőt ismertünk meg.

Vossische Zeitung:
Kosáry Emmi, a tegnapi est címszereplője, az Ezüst sirály komponistájának, Buttykaynak felesége, először szerepelt berlini színpadon. Kevéssel ezelőtt még a budapestiek dédelgetett kedvence volt, amit azonnal észre kell venni művészetteljes énekén. Szőke, mint annyian a magyar klasszis-szépségek, ízlésesen ad elő, van temperamentuma és öröme telik a szép ruhákban. Ezeket a ruhákat sokáig nem lehet elfelejteni. Kosáry asszony föllépése messze túlnő egy színházi esemény keretein, mert az egész német színpad nyereségének mondható.

B. Z. am Mittag:
Az előadók egy új star köré csoportosultak: a budapesti Kosáry Emmi köré. Kitűnően képzett, nagyterjedelmű hang, amely itt-ott egy operaénekesnő kvalitásait mutatja, egy primadonna, akiben temperamentum és zenei ízlés van . ..

Der Tag:
Az est ajándéka : Kosáry Emmi . . .

Berliner Volkszeitung:
Előre kell bocsájtanunk, hogy Kosáry útja szerencsés volt. Csodaszép hangja van .. . Ha nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy Magyarországra utazzunk, most már nincs is rá szükségünk, itt van Kosáry, akiben a vérbeli, izzó temperamentumú magyar nőt sikerült megismernünk . . .”

Kosáry Emmi és Király Ernő énekel (Túl az üveghegyek kék kövén …)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

20:30 : Budapest
Budavári Palota, Oroszlános udvar

Miklósa Erika, Balázs János, Lajkó Félix
Az MVM Zrt. bemutatja:
ZENERGIA – A zene mindenkié
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nmezeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
esőnap: július 22. vasárnap

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – Anna-bál, Palotás
A mai nap
született:
1920 • Isaac Stern, hegedűs († 2001)