vissza a cimoldalra
2017-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
Momus társalgó (6250)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Milyen zenét hallgatsz most? (24978)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11190)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6416)
Élő közvetítések (6677)
Kolonits Klára (1002)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1174)
Operett, mint színpadi műfaj (3345)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2413)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (361)
Franz Schmidt (2952)
Nagy koncertek emlékezete (32)
Barenboim (70)
Pantheon (2133)
Kedvenc magyar operaelőadók (1009)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (558)
Zenei események (989)
Miklósa Erika (1213)
Bánk bán (2935)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

244   Ardelao • előzmény243 2017-10-03 10:04:16

Pesti Napló, 1937.10.20.:

 

 

Operaház

 


„A kékszakállú herceg vára

 

Tamás Ilonka bemutatkozása

 


          […]

 

          A közönséget semmi sem nevelheti inkább egy nagyvonalú mű szeretetére, mint a kérdéses mű művészeti szempontból kifogástalan előadása. A jó előadás a legjobb propaganda. 
         

           […]

 

          Amíg az egyik oldalon az Operaház színpadának virtuózabbá tételével akarja növelni a közönség operai műsorszeretetét, a másik oldalon az együttes állandó célszerű kiegészítésével gyarapítja a színház kifejező erejét. Gluck Május királynőjének legutóbbi előadásán mutatkozott be a színház legfrissebb tagja, a tehetséges Tamás Ilonka. A finom megjelenésű, fiatal énekesnő az elmúlt szezon végén kitűnő eredménnyel szerepelt a Főiskola operanövendékeinek vizsgaelőadásán» Faust Margitját énekelte. Feltűnt akkor kellemes hangjának hajlékonyságával, előadásának tartózkodó kellemével. A szombatesti előadáson a Bécsbe költözött Réthy Eszter szerepét énekelte, a szerény terjedelmű, de kedves hang ezúttal is meggyőzően hatott, az elfogódottság ellenére is költőien színezett ábrázolás a legjobb hálást keltette. Tamás Ilonka azok közé az idillikusán egyszerű jelenségek közé tartozik, akik közvetlen természetükkel, zenei alázatukkal mindenkor üdítő forrásai, megbízható támaszai egy-egy operai előadásnak. A közönség a művésznő tehetségét megillető rokonszenvvel fogadta az ifjú énekesnő első alakítását. A színház igazgatósága Tamás Ilonkát is a közönsége számára tartogatott »figyelmes meglepetések« sorába iktathatja.

 


Kovács Kálmán

 

 

 

Az alábbi cikkben elhangzik néhány olyan művész neve, akikről szintén érdemes lenne e topikban megemlékeznünk:

 

Színházi Élet, 1937/51. szám:

 

 

„A „KATONAI HANGÁSZMESTER” OPERÁJA

 

 

         Ruzitska József (Ld. még a 83., 84., 158. sz. bejegyzést. A.), az első egész estét betöltő magyar daljáték komponistája egykori feljegyzések alapján igen képzett, rutinos »katonai hangászmester« volt. Nagy Lázár színigazgató meghívására érkezett Kolozsvárra s ott született meg az épségben ránkmaradt első magyar opera, a Béla futása. Dallamai a maguk idejében csaknem olyan népszerűek voltak, mint valaha Zerkovitz slágerei. […]

 

                                                                 *

 

          […]

 

                                                                 *
          Kotzebue szövegét először Csery Péter ültette át magyarra. Csery fordításából Kotsi-Patkó János költötte az operaszöveget. A most használatba került operai szöveget Márkus László, a színház igazgatója tömörítette az új előadás céljaira. A zenei anyagot Siklós Albert dolgozta át.
                                                                  *
          Nádasdy Kálmán rendezte az előadást, Berg Ottó vezényelte a zenekart, Fülöp Zoltán tervezte a díszleteket, […]

 

                                                                   *
          Kálmán — Palló Imre, a Király — Halmos János, a daljátékban drámaian szereplő keresztes vitéz Hámory Imre, az ő nagyszerű színpadi érzékükön, dallamformálásuk eleven erején múlik, hogy a bonyolult cselekmény drámai erővel hat. A többiek is Gyurkovits Mária,  T a m á s    I l o n k a , az egyre lágyabban éneklő Szabó Ilonka, Bodó Erzsi, Rösler Endre, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Komáromy Pál mostohán mért szerepük ellenére jelentősen növelik az első magyar opera megújhodásának színvonalát.

Kovács Kálmán

243   Ardelao • előzmény236 2017-10-02 23:34:52

Amint azt a 236. sz. bejegyzésemben említettem - Lehár Ferenc célozottan Kosáry Emmi számára írta „A pacsirta” c. operettjét. A művésznő előadásában azonban a YouTube nem őriz felvételt e zeneműből. Ellenben találtam egy részletet „A Pacsirtá”-ból, Tamás Ilonka előadásában. Lehár e művét akár Tamás Ilonka számára is komponálhatta volna. Megpróbálom beilleszteni a szóban forgó felvételt. Ha nem sikerül megnyitni a linket, a későbbiekben – talán – lesz mód a sikertelen művelet korrigálására:

TAMÁS ILONKA: Akkor vagyok boldog - Lehár: A pacsirta (Wo die Lerche singt) - Juliska belépője

TAMÁS ILONKA neve mellett Révai Kétkötetes Lexikonában csupán ennyi áll:

„Tamás Ilonka,* 1914, ɫ  1943, jeles operaénekesnő (szoprán).”
 

Színházi Élet, 1937/48. szám:

„Új sztárt fedeztek fel az Operában

„A »Cremonai hegedűs«, Hubay Jenő sorrendben második operája), az elmúlt héten színpadilag teljesen újjáöltöztetve, új szereplőkkel került színre. Kevesen tudták, hogy a repríz napja egyben jubileum. Ezen az estén került Budapesten százhuszonötödször színre Hubay Jenő fiatalkori remekműve. Szokatlan karrier operák történetében, aránylagosan rövid időn, negyven éven belül érkezett el a Cremonai e jelentős állomáshoz.
[…]

A női főszerepet Tamás Ilona énekli, tavaly még növendék, az ünnepi estén egyszerre primadonna. Szőke, kék a szeme, alakja karcsú. Rutinos, anélkül, hogy rutint elsajátíthatott volna. Tisztán, muzikálisan énekel, ezüst a csengése a hangnak, a pianója úgy szól, mintha messziről közelgő szán csengője csilingelne. Tamás Ilona keservesen sír az öltözőjében, nem csoda, minden oka megvan rá: felfedezték.
[…]”

236   Ardelao • előzmény235 2017-09-27 11:44:11

Lehár Ferenc, mint arra már 230. sz. bejegyzésem bevezetőjében utaltam, igen nagyra becsülte Kosáry Emmit. „A pacsirta” c. operettjét kifejezetten Kosáry Emmi hangjára komponálta. A Színházi Élet 1918. évi 1. számában „Lehár Ferenc Budapesten” c. cikkben erről a következő olvasható:

„[…] Nekünk, budapestieknek, különösen nagy megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc új operettje nálunk kerül legelőször előadásra. Nem csak azért, mert a magyar Lehár régen közelnőtt már a szívünkhöz, de azért is, mert az a körülmény, hogy a világhírű komponista a Király Színházból akarja világgá röpíteni „A pacsirtá"-t, ismételt bizonyíték amellett, milyen tekintélynek, hírnévnek örvend a külföldön a magyar operettjátszás.
[…]
A női főszerepet Lehár egyenesen Kosáry Emminek írja. Ez a szerep olyan lesz, hogy bárhol is fogják adni azután, ebben az alakban sehol sem kerülhet előadásra, mert nincs még egy operettszínház Európában, amelyiknek a primadonnája egyúttal koloratura- művésznő is volna. Mert Kosáry Emmi, ha el is került az Operaháztól, az Éj királynője szerepét ma is tudja énekelni a Varázsfuvolából és Lehár jól tudva ezt, teleaggatta a főszerepet fioriturákkal, koloraturás díszítésekkel, melyeket más aligha tud leénekelni. Lehár minapi rövid itt tartózkodása alatt felkereste Buttykayékat és eljátszotta Kosáry Emminek az egész operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy komponista és primadonna kölcsönösen el voltak ragadtatva és Lehár már is
boldog, hogy számításaiban nem csalódott és a biztos nagy siker előtt áll. […]”
235   Ardelao • előzmény234 2017-09-27 05:40:49

Színházi Élet 1925/47. szám:

Máskép is lehetne, mint odahaza van
- mondja Bécsben Kosáry Emmi

Bécs, 1925. november

Bécs utcáin hatalmas pirosbetűs plakátok hirdetik mindenfelé egy magyar primadonna, Kosáry Emmi nagy sikerét. A Theater an der Wien Marica grófnőjétől nagy út vezet Paganini hercegasszonyáig. Mert amikor Betty Fischer után átvette Kosáry Emmi a Marica grófnő címszerepét, a bécsi jó társaság már régen megnézte első szereposztásban Kálmán Imre világhírű operettjét és így Kosáry Emminek be kellett érnie az úgynevezett tömegsikerrel. De a Paganini premierjén meghódította a haute voléet, egyik napról a másikra veszélyes konkurense lett az összes bécsi primadonnáknak.

Bristolszállóbeli lakosztályában látogattam meg Kosáry Emmit. Szebb mint valaha. Aranyszőke haja bubisra van levágva, méregzöld selyempizsama és egy aranybrokát köpeny volt rajta.
— Tudja, annyira megrohantak a bécsi riporterek — mondotta —, hogy most örömet okoz magyar nyelven magyar újság útján, magyar közönségnek nyilatkozni. De mit is tudok mondani? Ötven estére szerződtem a Johann Strauss-Theaterhez, ahol a Paganinit játszom és hogy mi lesz azután, azt még nem tudom. Sok szerződési ajánlatom van, de hogy melyiket fogadom el, az teljesen bizonytalan. Valószínűleg Berlin lesz a legközelebbi premierem színhelye. Paganinibeli szerepemet hihetetlenül szeretem. Nem közönséges feladat ez, bátran állítom, hogy akármelyik operaprimadonnának is nehezére esne egy ilyen partitura betanulása. És hogy jól oldottam meg a feladatomat, azt nemcsak az bizonyítja, hogy a bécsi sajtó egyöntetűleg megdicsért, hanem az is, hogy Mauro, a milanói színház igazgatója, aki azóta már be is mutatta a Paganinit és aki a Johann Strauss-Theater próbáin Bécsben járt, azt az ajánlatot tette nekem: elhalasztja a milanói premiert, ha vállalom, hogy eljátszom az ő színházában is a szerepet. Hihetetlenül büszke vagyok erre..
Kosáry Emmi most másról kezd beszélni:
— Azt hiszem — mondotta — bebizonyítottam Amerikában, hogy igazharcosa vagyok a művészetnek. Ott, ahol éjszaka utaztunk, nappal pedig játszottunk, pihenés nélkül, álmosan, bebizonyítottam, hogy nem vezet más cél, csak az, hogy kultúrát, művészetet adjak az amerikai magyaroknak. Én nem azért mentem ki Amerikába, hogy pénzt keressek. Hiszen sokkal kényelmesebben elérhettem volna ezt itt Európában is, ahol bizony elég jól megfizetik a fellépéseimet.

— Mert nem minden a pénz és nem minden a siker, fontos dolog az, hogy emberek legyünk, megbocsájtó és bűnbánó emberek. Higyje el nekem, nem akarok szentimentális lenni, amikor ezeket mondom, nem akarom azt, hogy otthon majd azt mondják rólam, hogy felcsaptam térítőnek, de itt külföldön látja az ember leginkább, hogy máskép is lehetne, mint ahogy odahaza van, hogy nem kell kíméletlenül és mindent eltipróan törtetni egy bizonyos cél felé, hanem szép lassan is elérheti ugyanezt az ember .. .

A szállodai szoba asztala roskadoz a virágcsokroktól. Nagyon szeretik itt Bécsben Kosáryt.”
234   Ardelao • előzmény230 2017-09-26 09:53:32

Kosáry Emmi sikereinek külön topicot lehetne szentelni. Bármennyire is szeretném korlátozni az e topikban említésre kerülő művészekről szóló beírások számát (személyenként - mondjuk - maximum ötre), e gyönyörű hangú művésznő esetében kénytelen vagyok eredeti szándékomat figyelmen kívül hagyni.

A Színházi Élet 1923. évi 44. száma beszámol a Buttykay-Földes szerzette „Ezüstsirály” c. operett New York-i, fergeteges sikeréről. Ebből egy rövid részletet idézek:

„[…]

Kosáry Emminek

valóban nagyszerű diadalmas estje volt. A világszép nagyhercegné szerepe úgy tapad és simul az egyéniséghez, mint egy ragyogó báliruha, amelyet művészkéz szabott erre a pompás alakra. Aláhúzottan öntudatos egyéniségének kitűnően fekszik ez a szerep, amelynek azután az ő ragyogó művészi egyénisége ad erőt, tartalmat. Kosáry Emmi valóban kettős gyönyörűséget adott a közönségnek, zenei élvezetet, amelyet csak ilyen tökéletes énekesnőtől kaphatunk és drámait, amelyet a brilliáns színésznő szerzett nekünk. A Kosáry hangja tömör, erőteljes, van színe, csillogása, csengése, vivőereje és tud meleg lenni és drámai. Az énektudása hihetetlenül kulturális. A játéka olyan, mint a Buttykay muzsikája, ő is kerüli a közhelyeket és az olcsó primadonnai fogásokat. Uralkodik a színpadon és a közönségen is. A ruhái valóban párisi kreációk, izgatóan szépek. A sikere hangos, zajos, meleg ünneplés volt, mely az első jelenetnél kezdődött és tartott az előadás végéig.

[…]”
230   Ardelao 2017-09-25 10:00:43

KOSÁRY EMMI neve ma még bizonyára sokak emlékezetében él. Az én korosztályomba tartozókéban mindenképpen. Az interneten is sok információ található róla. Mégis úgy gondoltam, e topikban is illik megemlékezem e művésznőnkről, aki a maga korában óriási sikereket ért el. Lehár Ferenc kedvenc énekesnője volt.

Magyar Életrajzi Lexikon:

Kosáry Emmi (Kisszeben, 1889. máj. 31. —Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. Buttykay Ákos zeneszerző felesége. 1909-ben lépett fel először a Király Színházban. 1912 —15 közt a bp.-i Operaházhoz szerződött mint koloratúr énekesnő. 1916-ban a Király Színház tagja, 1920-ban a Városi Színházban vendégszerepelt. Tagja volt a berlini Operaháznak, a bécsi J. Strauss Theaternek és a Carlstheaternak is. Az USA-ban is vendégszerepelt. Legnagyobb sikerét a Csárdáskirálynő bemutatóján aratta. Operákban (Mozart: Varázsfuvola, Delibes: Lakmé) és operettekben (Fall: Stambul rózsája, Schubert — Berté: Három a kislány, Buttykay Ákos: Ezüst sirály, Diadalmas asszony) lépett fel.”

A Wikipédiában található információ: itt

Színházi Élet 1921/37. szám:

Az est ajándéka:
Kosáry Emmi

Berlin megismerkedett Kosáry Emmivel s a lapok a dicséret s az elragadtatás legfelső fokán írnak a magyar primadonnáról. A Wallner Theater Nixchen című operettje szolgált keretül a kiváló művésznő első felléptének és minden kritikus megegyezik abban, hogy Kosáry fellépése az egész német színpad számára nyereséget jelent. Kosáry első fellépéséről itt közlünk egy pár kiragadott részletet :

Berliner Tageblatt:
Az est nyeresége a Kosáry Emmivel való megismerkedés volt, akiben egy minden külső szépséggel megáldott és elragadó alakítótehetséggel bíró színésznőt ismertünk meg.

Vossische Zeitung:
Kosáry Emmi, a tegnapi est címszereplője, az Ezüst sirály komponistájának, Buttykaynak felesége, először szerepelt berlini színpadon. Kevéssel ezelőtt még a budapestiek dédelgetett kedvence volt, amit azonnal észre kell venni művészetteljes énekén. Szőke, mint annyian a magyar klasszis-szépségek, ízlésesen ad elő, van temperamentuma és öröme telik a szép ruhákban. Ezeket a ruhákat sokáig nem lehet elfelejteni. Kosáry asszony föllépése messze túlnő egy színházi esemény keretein, mert az egész német színpad nyereségének mondható.

B. Z. am Mittag:
Az előadók egy új star köré csoportosultak: a budapesti Kosáry Emmi köré. Kitűnően képzett, nagyterjedelmű hang, amely itt-ott egy operaénekesnő kvalitásait mutatja, egy primadonna, akiben temperamentum és zenei ízlés van . ..

Der Tag:
Az est ajándéka : Kosáry Emmi . . .

Berliner Volkszeitung:
Előre kell bocsájtanunk, hogy Kosáry útja szerencsés volt. Csodaszép hangja van .. . Ha nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy Magyarországra utazzunk, most már nincs is rá szükségünk, itt van Kosáry, akiben a vérbeli, izzó temperamentumú magyar nőt sikerült megismernünk . . .”

Kosáry Emmi és Király Ernő énekel (Túl az üveghegyek kék kövén …)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zeneműtára

Alisa Yajima, Baráz Ádám (négykezes zongora)
SCHUBERT: 2 Marches Caractéristiques, D.886
SCHÖNBERG: 6 darab zongorára, négy kézre (1896)
BRAHMS: 4. Szimfónia (e-moll), Op. 98
Andante moderato (a szerző átirata)
SCHUMANN: Bilder aus Osten Op. 66 - részletek
KARL HERMANN PILLNEY: Eskapaden eines Gassenhauers (Parodisztikus variációk egy témára)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Szerelmi bájital

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Michel Béroff (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
"Ünnepi hangverseny Finnország állammá alakulásának 100. évfordulója alkalmából"
FRANCK: Szimfonikus variációk
RAVEL: D-dúr zongoraverseny bal kézre
SIBELIUS: 2. (D-dúr) szimfónia, Op.43

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Klasszik 47°N19°E"
Modern balett-est két részben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Simon Izabella, Várjon Dénes, Roman Rabinovich (zongora)
Muriel Cantoreggi, Keller András (hegedű), Andrea Hallam (brácsa), Marie-Elisabeth Hecker (cselló), Radovan Vlatković (kürt), Klenyán Csaba (klarinét)
Escher Vonósnégyes: Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
2017.11.17 19.00
SOLTI GYÖRGY KAMARATEREM
"kamara.hu/2"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
J.S. BACH: A fúga művészete, BWV 1080 (részletek)
BUSONI: 2. (e-moll) hegedű-zongora szonáta, Op. 36a
SCHUMANN: Adagio és allegro, Op.70
BRUCH: Nyolc darab klarinétra, brácsára és zongorára, Op.83 (részlet)
BEETHOVEN: D-dúr („Szellem”) zongoratrió, Op.70/1

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Balog József (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Yeruham Sharovsky
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Nagy orosz húsvét nyitány
PÁNCZÉL TAMÁS: Zongoraverseny
DVOŘÁK: VII. szimfónia

19:00 : Budapest
Duna Palota

Zalai Antal (hegedű)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Zelinka Tamás
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
DVOŘÁK: a-moll hegedűverseny, Op.53
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, Op.35

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Cristian Mandeal
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
LISZT: Haláltánc
R. STRAUSS: Salome, Op. 54 - Hétfátyoltánc
DEBUSSY: A tenger
19:00 : Keszthely
Balaton Kongresszusi Központ és Színház

"Fischer Annie ösztöndíjasok hangversenye"
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)