vissza a cimoldalra
2017-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24981)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Kimernya? (2594)
Help me! (1079)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2423)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1182)
Élő közvetítések (6688)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Franz Schmidt (2958)
Pantheon (2147)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

239   Ardelao • előzmény238 2017-09-30 08:54:24

És hogy Kosáry Emmi magyarországi karrierjének meglehetősen keserű szakaszait feledni lehessen, életéből két vidámabb epizódot is idézek:

Színházi Élet 1921/33. szám:

Kosáry és a titokzatos idegen
Leleplező levél a Színházi élethez

A Pesti Hírlap 1921. július 29-iki pénteki számában olvastuk ezt a kis hírt:

( A primadonna vendége. ) A Vígszínház hátsó kapujánál, A kis grizett kedd esti előadása után, nagy csapat ember várakozott — autogrammért! Mikor Kosáry Emmi férjével, Buttykay Ákossal, a kapun kilépett, a csapatból egy fiatalember ugrott a primadonna elé és így szólt :

— Művésznő, nekem tessék adni autogrammot ! Én ma néztem meg harmincadszor.

— Harmincadszor? Ilyen melegben ? — nézett rá csodálkozva Kosáry Emmi.

— Bizony isten!

— Akkor ön meg is kapja az autogrammot, de vacsorázás közben. Ma este a vendégem! Igen? - és azzal karonfogta a szóhoz sem jutó fiatalembert, a kocsijába ültette és a férjével együtt a Margitszigetre hajtatott, a többi autogrammkérő
lelkes éljenzésétől kisérve.

Engedjék meg, hogy az autogrammkérés és a vacsora hiteles történetét közöljük önökkel.

Alulírott újságíró a nevezetes estén, úgy ½ 11 tájban, hazafelé tartott a szerkesztőségből margitszigeti lakására. Ahogy a Lipót-körúton a Pannónia-utca előtt elhalad, látja, hogy a Vígszínház színészbejárójánál nagy csődület támadt, s vagy félszáz ember gyülekezett össze. Itt valami történik, gondolta magában és szép szótlanul beállott a tömegbe. Egy szmokingos pikkoló állt mellette.

— Aki autogrammot akar, — mondta a pikkoló — álljon a kocsi jobb oldalára, mert jobbfelől ül a művésznő . . .

— Szívesen ad ? — kérdezte egy fehérruhás, monoklis fiatalember a többiektől.
Mások papirost és ceruzát készítettek elő és csupa várakozás és csupa izgalom volt az egész tábor.

— Mi autón jöttünk, a barátommal ... — szólalt meg ismét a monoklis és a mellette álldogálló sötétkékruhás fiatalemberre mutatott. — Remélem, sikerül az autogrammot megszerezni . . .

— Én csak gyalog jöttem — tette hozzá egy másik—de szívesen elutaznék itt a kocsi hátuljában . . . — azzal a hajladozó, rugós „féder"-re mutatott.

Ilyen és ehhez hasonló beszélgetések hangzottak fel az újságíró körül, egyszerre csak megjelent a színészbejáróban Kosáry Emmi és mögötte az ura. Egy pillanat alatt csend lett, az emberek utat nyitottak nekik, akkor előlépett az újságíró:

Művésznő kérem autogrammért esedezem . . . Harmincadszor látom a darabot.

Kosáry felnézett és a csodálkozástól egy pillanatra nem tudott szóhoz jutni. Azt hitte, hogy álmodik, mert egy nagyon jó ismerőse, szigeti szomszédja, mindennapos ebéd- és vacsoratársa állott előtte . Azt sem tudta, hogy mit gondoljon. De az egész csak egy pillanatig tartott, mert rögtön eszébe ötlött, hogy valami tréfáról van szó . Nem azért Kosáry Emmi és nem azért igazi művésznő, hogy azonnal ne folytatta volna a tréfát. Komolyan nézett az újságíróra, mintha most látná először és így szólt:

No, ne mondja! Ebben a melegben? Lássa, az derék dolog. S még hozzá töltőtolla van!

Azzal lekanyarintotta nevét az elébe tárt fehér papirosra és megszólalt nagy komolyan, kedves és barátságos hangon:

Tudja mit: jöjjön velünk a szigetre vacsorázni. Elvisszük magunkkal. Üljön le szépen a kisülésre.
És tessékelte befelé.

Buttykay Ákos, aki eddig csendes mosollyal nézte az újságíró-barátjuk tréfáját, azonnal beállott harmadik szereplőnek a komédiába és tiltakozni kezdett az egész ellen.
No, de mégsem járja. Mit tudom én, hogy kicsoda, ilyet nem lehet csinálni.

Egy kicsit rosszul játszott, mert nem lépett fel elég erélyesen. Az újságíró már bent ült a kisülésen.
Életem legboldogabb napja ... — rebegte hatásosan.

A kocsis meg a lovak közé csapott és mind a hárman elvágtattak. Az álmélkodó
közönség ott maradt. A monoklis és a sötétkékruhás automobilosok irigykedve néztek a szerencsés fiatalember után, de a többiek is mind irigykedtek és mást mit tehettek: éljenezték a művésznőt.

A három utas jót mulatott az egészen. Kosáry dicsérte az újságírót, hogy milyen jó színész, az újságíró dicsérte Kosáryt, hogy azonnal beleilleszkedett a szerepébe.
Ahogy javában mulatnak az eseten, egyszerre csak ott vágtat mellettük egy automobil. A monoklis ült benne a sötétkékruhással. Odakiabáltak az újságíró felé:

Ezt jól csináltad! . . .
És robogtak mindenütt a nyomukban.

A szigeti felső vendéglőben a rendes, mindennapi társaság leült vacsorázni. A két idegen fiatalember a szomszédos asztalhoz telepedett. Tovább kellett játszani a tréfát. Végre is egy pincér, aki természetesen nem tudott semmit az egészről: elárulta a kíváncsi automobilosoknak, amikor érdeklődtek nála, hogy nem ismeri-e, kit invitált meg Kosáry vacsorára.

Dehogy nem, kérem. A szerkesztő úr, itt lakik a szigeten és mindig együtt szokott az egész társaság vacsorázni.

Az automobilosok leforrázva távoztak és Kosáryék csak most kezdhettek el nevetni és csak ettől fogva kacaghattak igazában az egész dolog fölött.

Reméljük, hogy a Színházi Élet készséggel ad helyet hasábjain a Pesti Hírlap híradására vonatkozó helyreigazító soroknak, amely csak azt bizonyítja, hogy milyen jól játszottunk.

Szívélyes üdvözlettel

Kosáry Emmi
Buttykay Ákos
Lestyán Sándor”
238   Ardelao • előzmény237 2017-09-29 08:14:52
8 Órai Ujság, 1936.07.26. Happy enddel végződött Kosáry Emmi tragédiája Amióta elvesztette a férjét, szegény Emmchen, nem tud visszazökkeni a rendes kerékvágásba. Pedig a dolgai tavaly jobban sikerültek, mint a megelőző években. Fellépett egy dunaparti kávéház dobogóján, mint dizőz. Szereplése anyagilag és erkölcsileg is nagyobb sikerrel járt, mint ahogy a körülmények indokolttá tették. Utána jött „Az okos mama” filmfőszerepe. Ha a filmnek sikere volt, az elsősorban Kosáry Emmi személyes sikere volt. És mégis elvesztette a kedvét a harctól Kosáry Emmi. Nem sarkallja egy új siker lehetősége és amiatt sincs nyugtalan éjszakája, hogy többet keres-e ezer pengővel, vagy sem. Az éjszakái pedig nyugtalanok. Csak ő tudná megmondani miért. Egy bizalmas jó barátjának azt panaszolja, hogy céltalannak érzi az életét. Reggel, amikor felkel, kétségbeesetten sétál fel-alá a szobájában, mert nem tudja, hogy mivel fogja agyonütni az egész napot. Pedig a környezete, ahol jelenleg van, olyan, hogy a természet és a kéznél lévő barátok összejátszva, mindent elkövetnek Emmchen megnyugtatására. És ez egyszer a lillafüredi erdők és a hámori tó valahogyan megbuktak. A kora reggeli madárfüttykoncert nem vidítja fel Kosáry Emmit. Sőt ellenkezőleg . . . Ingerli... A barátok megnyugtató szavai is hatástalanul elsiklanak a füle mellett. Annyira, hogy . . . ha meg nem akadályozzák idejekorán, valamelyik nap jóvátehetetlen dolgot követett volna el Kosáry Emmi. Pesti barátainak elakadt a lélekzete, amikor meghallották. Azon tanakodtak, hogy mivel kellene lefoglalni Kosáry Emmi gondolatait és sok-sok szabadidejét. És ekkor előállott egy külföldön sikerrel szereplő szőke operettprimadonna, aki nem engedi a nevét leírni ebben az ügyben, mert nem akar magának ilyen úton reklámot szerezni és kijelentette, hogy neki terve van Kosáry Emmivel. Londonban az ősszel felújítják revüszerűen a Szép Galatheát. Nem volt kedvükre való primadonnájuk. Ő Kosáry Emmit ajánlotta tűzzel-vassal. A nyelvet is kitűnően beszéli, megjelenésben, hangban sem találhatnának jobbat az angolok. Azóta már minden valószínűség szerint befutott ajánlatuk Lillafüredre. Talán ez alkalmas lesz rá, hogy visszaadja Emmchen asszony hitét és kedvét. Hóry László” És, mint ahogyan az kis hazánkban oly gyakran megesik: Esti Kurir, 1937.09.19.: Kosáry: „A rádió nem vesz tudomást rólam” Ma este a budapesti Stúdió Buttykay Ákos feledhetetlen operettjét, az Ezüstsirályt viszi a mikrofon elé. A szereposztásban hiába keressük Kosáry Emminek, a kiváló énekesnőnek nevét... Kosáry Emmi volt az, aki az Ezüstsirály primadonnaszerepét először kreálta, ő volt az, aki ragyogó tehetségével külföldön mindenütt ebben a szerepben lépett fel, ő az, akinek nevéhez valósággal elválaszthatatlanul hozzáforrott Xénia nagyhercegnő szerepe. A budapesti Stúdió érthetetlen okokból mégis mellőzi az énekesnőt , akinek hangjában pedig olyan szívesen gyönyörködik a közönség. Megkérdeztük erről Kosáry Emmit, aki munkatársunknak ezt mondta: — [i] A mellőzés magyarázatához, vagy megmagyarázásához nem kell fantázia. A budapesti rádió nem hajlandó rólam tudomást venni [/b].” És van megoldás! Esti Kurir, 1938.01.18.: "Kosáry Emmi revütársulatot szervez Rendkívül érdekes színházi esemény van készülőben. Kosáry Emmi, a kiváló magyar primadonna, revütársulatot szervez, amely mint magyar kékmadár-társulat utazik majd külföldre. A revüt cigánymuzsika kíséri."
237   Ardelao • előzmény235 2017-09-28 10:05:13

Ujság, 1928.01.29.:

SZINHÁZ, ZENE
Pletykálkodás

Megint csak arról van szó, hogy milyen boldog ország vagyunk mi, akik csak úgy szabadjára bocsáthatják a tehetségeinket. És ismét és újra fel kellene sorolni itt egy egész csomó valóban nagy magyar művész, énekesnő, énekes, színész, rendező, táncosnő, festő, író nevét, akik a külföldre kényszerültek és haza éppen hogy látogatóba vagy vendégszerepelni jönnek, bizonyára nem kizárólag az ő saját hibájukból.

Ezek közül való Kosáry Emmi, a nagystílű operetténekesnő is, aki férjével, Butykay Ákossal, ezzel a rendkívüli képzettségű és tudású zeneszerzővel együtt már esztendők óta Európa nagy kapitálisaiban működik, miután már Amerikát is meghódította.

A bécsi lapok áradoznak Kosáry Emmi dicséretétől, aki legújabb szereplésével lázba hozta a hajdani császárvárost. A közönség valósággal ostromolja érte a Carl-Theatert, ahol Eine einzige Nacht című operettben olyan sikere van, mely talán még az eddigieket is felülmúlja. És nincs többé szó se operettről, se zenéről, se szövegről, egyedül és kizárólag Kosáry Emmiről, az ő hangjáról, énekéről, játékáról, táncáról, az ő megjelenésének varázsáról, az egész tüneményes alakításáról. A teli ház esténként újból és újból elhalmozza lelkes szeretetnyilvánításával, a bécsiek a magukénak tekintik és nemcsak esténként a színházban, az előadás folyamán állandó ünneplések tárgya, hanem garmadával kapja naponta az elismerő leveleket, ami a bécsiek külön kedvtelése azokkal szemben, akiket mindenkorra a keblére ölelt.

Az újságok nem győzik a művésznőt eléggé magasztalni, aki az Eine einzige Nacht, az egész osztrák operettliteratúra sikerét a saját művészetével, felfokozta odáig, ahol az évekkel, évtizedekkel ezelőtt a Walzertraum, a Varázskeringő idejében állott. A Carl-Theater az operettben nem bízva eléggé, mindössze huszonöt előadásra szerződtette Kosáry Emmit, de már a harmadik előadás után élt opciós jogával és lekötötte a művésznőt újabb nyolcvan előadásra.

Az ember nem minden irigykedés nélkül hallja, olvassa ezt és vérzik a szíve érte, amiért ezt a rendkívüli művésznőt hozzánk Budapesthez jóformán már csak a — telefon köti. Kosáry Emmi ugyanis Bécsben minden szabad idejét azzal tölti, hogy Budapesttel, Rottenbiller-utcai otthonával, a szüleivel, az édes kislányával beszélget. Így folyt le Kosáry Emmi és férje, Butykay Ákos karácsonyestéje is — telefonon! Olyan megható és megkapó ez, hogy így elkésetten is nagyon érdekes, érdemes feljegyezni.

Pontosan egy időben, este hat órakor gyúltak ki a karácsonyfák gyertyácskái Kosáry Emminél Bécsben a Hotel Bristolban, a kislányáé Budapesten a Rottenbiller-utcai palotában. És mihelyst az apró lángok belevilágítottak a szent estébe, Butykay Ákos odaült a zongora mellé és belezongorázta egyetlen gyermeküknek a telefonba a Mennyből az angyalt, de úgy, ahogy valóban csak ő tud játszani. Kosáry Emmi pedig ott állt a férje mellett a zongoránál, a telefonkagyló hallgatóját idegesen a füléhez szorítva, hogy minden szót, minden sóhajt, minden lehelletet, mely Budapestről feléje árad, felfogja.

Hát nem gyönyörűen fájdalmas? Hát megeshetik ez mással, mint nagy magyar művészekkel?”

E történethez az is hozzá tartozik, hogy Kosáry Emmi imádta a férjét és a gyermekét. Sokáig egyikőjüktől sem szeretett (tudott) távol lenni. Mégis, később el kellett veszítenie mindkettőt. Nála 18 évvel idősebb férje, Buttykai Ákos, 1935-ben halt meg, színésző leánya, Buttykai Emma, 1957-ben, autóbaleset következtében. (Kosáry Emmi 1964-ben hunyt el.)
235   Ardelao • előzmény234 2017-09-27 05:40:49

Színházi Élet 1925/47. szám:

Máskép is lehetne, mint odahaza van
- mondja Bécsben Kosáry Emmi

Bécs, 1925. november

Bécs utcáin hatalmas pirosbetűs plakátok hirdetik mindenfelé egy magyar primadonna, Kosáry Emmi nagy sikerét. A Theater an der Wien Marica grófnőjétől nagy út vezet Paganini hercegasszonyáig. Mert amikor Betty Fischer után átvette Kosáry Emmi a Marica grófnő címszerepét, a bécsi jó társaság már régen megnézte első szereposztásban Kálmán Imre világhírű operettjét és így Kosáry Emminek be kellett érnie az úgynevezett tömegsikerrel. De a Paganini premierjén meghódította a haute voléet, egyik napról a másikra veszélyes konkurense lett az összes bécsi primadonnáknak.

Bristolszállóbeli lakosztályában látogattam meg Kosáry Emmit. Szebb mint valaha. Aranyszőke haja bubisra van levágva, méregzöld selyempizsama és egy aranybrokát köpeny volt rajta.
— Tudja, annyira megrohantak a bécsi riporterek — mondotta —, hogy most örömet okoz magyar nyelven magyar újság útján, magyar közönségnek nyilatkozni. De mit is tudok mondani? Ötven estére szerződtem a Johann Strauss-Theaterhez, ahol a Paganinit játszom és hogy mi lesz azután, azt még nem tudom. Sok szerződési ajánlatom van, de hogy melyiket fogadom el, az teljesen bizonytalan. Valószínűleg Berlin lesz a legközelebbi premierem színhelye. Paganinibeli szerepemet hihetetlenül szeretem. Nem közönséges feladat ez, bátran állítom, hogy akármelyik operaprimadonnának is nehezére esne egy ilyen partitura betanulása. És hogy jól oldottam meg a feladatomat, azt nemcsak az bizonyítja, hogy a bécsi sajtó egyöntetűleg megdicsért, hanem az is, hogy Mauro, a milanói színház igazgatója, aki azóta már be is mutatta a Paganinit és aki a Johann Strauss-Theater próbáin Bécsben járt, azt az ajánlatot tette nekem: elhalasztja a milanói premiert, ha vállalom, hogy eljátszom az ő színházában is a szerepet. Hihetetlenül büszke vagyok erre..
Kosáry Emmi most másról kezd beszélni:
— Azt hiszem — mondotta — bebizonyítottam Amerikában, hogy igazharcosa vagyok a művészetnek. Ott, ahol éjszaka utaztunk, nappal pedig játszottunk, pihenés nélkül, álmosan, bebizonyítottam, hogy nem vezet más cél, csak az, hogy kultúrát, művészetet adjak az amerikai magyaroknak. Én nem azért mentem ki Amerikába, hogy pénzt keressek. Hiszen sokkal kényelmesebben elérhettem volna ezt itt Európában is, ahol bizony elég jól megfizetik a fellépéseimet.

— Mert nem minden a pénz és nem minden a siker, fontos dolog az, hogy emberek legyünk, megbocsájtó és bűnbánó emberek. Higyje el nekem, nem akarok szentimentális lenni, amikor ezeket mondom, nem akarom azt, hogy otthon majd azt mondják rólam, hogy felcsaptam térítőnek, de itt külföldön látja az ember leginkább, hogy máskép is lehetne, mint ahogy odahaza van, hogy nem kell kíméletlenül és mindent eltipróan törtetni egy bizonyos cél felé, hanem szép lassan is elérheti ugyanezt az ember .. .

A szállodai szoba asztala roskadoz a virágcsokroktól. Nagyon szeretik itt Bécsben Kosáryt.”
234   Ardelao • előzmény230 2017-09-26 09:53:32

Kosáry Emmi sikereinek külön topicot lehetne szentelni. Bármennyire is szeretném korlátozni az e topikban említésre kerülő művészekről szóló beírások számát (személyenként - mondjuk - maximum ötre), e gyönyörű hangú művésznő esetében kénytelen vagyok eredeti szándékomat figyelmen kívül hagyni.

A Színházi Élet 1923. évi 44. száma beszámol a Buttykay-Földes szerzette „Ezüstsirály” c. operett New York-i, fergeteges sikeréről. Ebből egy rövid részletet idézek:

„[…]

Kosáry Emminek

valóban nagyszerű diadalmas estje volt. A világszép nagyhercegné szerepe úgy tapad és simul az egyéniséghez, mint egy ragyogó báliruha, amelyet művészkéz szabott erre a pompás alakra. Aláhúzottan öntudatos egyéniségének kitűnően fekszik ez a szerep, amelynek azután az ő ragyogó művészi egyénisége ad erőt, tartalmat. Kosáry Emmi valóban kettős gyönyörűséget adott a közönségnek, zenei élvezetet, amelyet csak ilyen tökéletes énekesnőtől kaphatunk és drámait, amelyet a brilliáns színésznő szerzett nekünk. A Kosáry hangja tömör, erőteljes, van színe, csillogása, csengése, vivőereje és tud meleg lenni és drámai. Az énektudása hihetetlenül kulturális. A játéka olyan, mint a Buttykay muzsikája, ő is kerüli a közhelyeket és az olcsó primadonnai fogásokat. Uralkodik a színpadon és a közönségen is. A ruhái valóban párisi kreációk, izgatóan szépek. A sikere hangos, zajos, meleg ünneplés volt, mely az első jelenetnél kezdődött és tartott az előadás végéig.

[…]”
230   Ardelao 2017-09-25 10:00:43

KOSÁRY EMMI neve ma még bizonyára sokak emlékezetében él. Az én korosztályomba tartozókéban mindenképpen. Az interneten is sok információ található róla. Mégis úgy gondoltam, e topikban is illik megemlékezem e művésznőnkről, aki a maga korában óriási sikereket ért el. Lehár Ferenc kedvenc énekesnője volt.

Magyar Életrajzi Lexikon:

Kosáry Emmi (Kisszeben, 1889. máj. 31. —Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. Buttykay Ákos zeneszerző felesége. 1909-ben lépett fel először a Király Színházban. 1912 —15 közt a bp.-i Operaházhoz szerződött mint koloratúr énekesnő. 1916-ban a Király Színház tagja, 1920-ban a Városi Színházban vendégszerepelt. Tagja volt a berlini Operaháznak, a bécsi J. Strauss Theaternek és a Carlstheaternak is. Az USA-ban is vendégszerepelt. Legnagyobb sikerét a Csárdáskirálynő bemutatóján aratta. Operákban (Mozart: Varázsfuvola, Delibes: Lakmé) és operettekben (Fall: Stambul rózsája, Schubert — Berté: Három a kislány, Buttykay Ákos: Ezüst sirály, Diadalmas asszony) lépett fel.”

A Wikipédiában található információ: itt

Színházi Élet 1921/37. szám:

Az est ajándéka:
Kosáry Emmi

Berlin megismerkedett Kosáry Emmivel s a lapok a dicséret s az elragadtatás legfelső fokán írnak a magyar primadonnáról. A Wallner Theater Nixchen című operettje szolgált keretül a kiváló művésznő első felléptének és minden kritikus megegyezik abban, hogy Kosáry fellépése az egész német színpad számára nyereséget jelent. Kosáry első fellépéséről itt közlünk egy pár kiragadott részletet :

Berliner Tageblatt:
Az est nyeresége a Kosáry Emmivel való megismerkedés volt, akiben egy minden külső szépséggel megáldott és elragadó alakítótehetséggel bíró színésznőt ismertünk meg.

Vossische Zeitung:
Kosáry Emmi, a tegnapi est címszereplője, az Ezüst sirály komponistájának, Buttykaynak felesége, először szerepelt berlini színpadon. Kevéssel ezelőtt még a budapestiek dédelgetett kedvence volt, amit azonnal észre kell venni művészetteljes énekén. Szőke, mint annyian a magyar klasszis-szépségek, ízlésesen ad elő, van temperamentuma és öröme telik a szép ruhákban. Ezeket a ruhákat sokáig nem lehet elfelejteni. Kosáry asszony föllépése messze túlnő egy színházi esemény keretein, mert az egész német színpad nyereségének mondható.

B. Z. am Mittag:
Az előadók egy új star köré csoportosultak: a budapesti Kosáry Emmi köré. Kitűnően képzett, nagyterjedelmű hang, amely itt-ott egy operaénekesnő kvalitásait mutatja, egy primadonna, akiben temperamentum és zenei ízlés van . ..

Der Tag:
Az est ajándéka : Kosáry Emmi . . .

Berliner Volkszeitung:
Előre kell bocsájtanunk, hogy Kosáry útja szerencsés volt. Csodaszép hangja van .. . Ha nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy Magyarországra utazzunk, most már nincs is rá szükségünk, itt van Kosáry, akiben a vérbeli, izzó temperamentumú magyar nőt sikerült megismernünk . . .”

Kosáry Emmi és Király Ernő énekel (Túl az üveghegyek kék kövén …)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

"Ringató"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Akilone Quartet: Emeline Concé, Elise De-Bendelac (hegedű), Louise Desjardins (brácsa), Lucie Mercat (cselló)
BEETHOVEN: 6. (B-dúr) vonósnégyes, Op.18/6
WEBERN: Öt tétel vonósnégyesre, Op.5
WEBERN: Hat bagatell, Op.9
SCHUMANN: 1. (a-moll) vonósnégyes, Op.41/1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Trojan Tünde előadóművész, Pintér Gábor színművész,
Szilasi Alex (zongora)
"...Ne hagyd a sorsod csillagokra..." - Pilinszky János versei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, Op.50
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) szimfónia, Op.21
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, Op.40
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, Op.93

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Chantal Santon-Jeffery (ének)
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
"Ragyogjatok, új csillagok!"
Válogatás Rameau és francia kortársai operáiból

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Aysen Ulucan (hegedű), Birsen Ulucan (zongora), Özcan Ulucan (hegedű, mélyhegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
ONUR TÜRKMEN: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MICHAEL ELISON: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MOZART: A-dúr szimfónia no. 29, K. 201
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Wing Singers Gospel
Cantissimo
Trillák Kórus – Mohács, Babits Kamarakórus
VoiSingers
"Hamisítatlan kórus-ünnep!"

19:30 : Debrecen
Szent Anna Székesegyház

Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Mint a hegyek"
Orbán György kóruskönyvei az idén 70 éves szerző tiszteletére
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)