vissza a cimoldalra
2017-10-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1215)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59925)
Milyen zenét hallgatsz most? (24977)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Operett, mint színpadi műfaj (3296)
Lisztről emelkedetten (869)
Palcsó Sándor (181)
Lehár Ferenc (580)
Zenetörténet (197)
Bernstein- és Stokowski-szabály (29)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1119)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4096)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (468)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (310)
Kodály Zoltán (343)
Udvardy Tibor (169)
Franz Schmidt (2926)
Michael Haydn (62)
Cziffra György (98)
Beethovenről - mélyebben (677)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

237   Ardelao • előzmény235 2017-09-28 10:05:13

Ujság, 1928.01.29.:

SZINHÁZ, ZENE
Pletykálkodás

Megint csak arról van szó, hogy milyen boldog ország vagyunk mi, akik csak úgy szabadjára bocsáthatják a tehetségeinket. És ismét és újra fel kellene sorolni itt egy egész csomó valóban nagy magyar művész, énekesnő, énekes, színész, rendező, táncosnő, festő, író nevét, akik a külföldre kényszerültek és haza éppen hogy látogatóba vagy vendégszerepelni jönnek, bizonyára nem kizárólag az ő saját hibájukból.

Ezek közül való Kosáry Emmi, a nagystílű operetténekesnő is, aki férjével, Butykay Ákossal, ezzel a rendkívüli képzettségű és tudású zeneszerzővel együtt már esztendők óta Európa nagy kapitálisaiban működik, miután már Amerikát is meghódította.

A bécsi lapok áradoznak Kosáry Emmi dicséretétől, aki legújabb szereplésével lázba hozta a hajdani császárvárost. A közönség valósággal ostromolja érte a Carl-Theatert, ahol Eine einzige Nacht című operettben olyan sikere van, mely talán még az eddigieket is felülmúlja. És nincs többé szó se operettről, se zenéről, se szövegről, egyedül és kizárólag Kosáry Emmiről, az ő hangjáról, énekéről, játékáról, táncáról, az ő megjelenésének varázsáról, az egész tüneményes alakításáról. A teli ház esténként újból és újból elhalmozza lelkes szeretetnyilvánításával, a bécsiek a magukénak tekintik és nemcsak esténként a színházban, az előadás folyamán állandó ünneplések tárgya, hanem garmadával kapja naponta az elismerő leveleket, ami a bécsiek külön kedvtelése azokkal szemben, akiket mindenkorra a keblére ölelt.

Az újságok nem győzik a művésznőt eléggé magasztalni, aki az Eine einzige Nacht, az egész osztrák operettliteratúra sikerét a saját művészetével, felfokozta odáig, ahol az évekkel, évtizedekkel ezelőtt a Walzertraum, a Varázskeringő idejében állott. A Carl-Theater az operettben nem bízva eléggé, mindössze huszonöt előadásra szerződtette Kosáry Emmit, de már a harmadik előadás után élt opciós jogával és lekötötte a művésznőt újabb nyolcvan előadásra.

Az ember nem minden irigykedés nélkül hallja, olvassa ezt és vérzik a szíve érte, amiért ezt a rendkívüli művésznőt hozzánk Budapesthez jóformán már csak a — telefon köti. Kosáry Emmi ugyanis Bécsben minden szabad idejét azzal tölti, hogy Budapesttel, Rottenbiller-utcai otthonával, a szüleivel, az édes kislányával beszélget. Így folyt le Kosáry Emmi és férje, Butykay Ákos karácsonyestéje is — telefonon! Olyan megható és megkapó ez, hogy így elkésetten is nagyon érdekes, érdemes feljegyezni.

Pontosan egy időben, este hat órakor gyúltak ki a karácsonyfák gyertyácskái Kosáry Emminél Bécsben a Hotel Bristolban, a kislányáé Budapesten a Rottenbiller-utcai palotában. És mihelyst az apró lángok belevilágítottak a szent estébe, Butykay Ákos odaült a zongora mellé és belezongorázta egyetlen gyermeküknek a telefonba a Mennyből az angyalt, de úgy, ahogy valóban csak ő tud játszani. Kosáry Emmi pedig ott állt a férje mellett a zongoránál, a telefonkagyló hallgatóját idegesen a füléhez szorítva, hogy minden szót, minden sóhajt, minden lehelletet, mely Budapestről feléje árad, felfogja.

Hát nem gyönyörűen fájdalmas? Hát megeshetik ez mással, mint nagy magyar művészekkel?”

E történethez az is hozzá tartozik, hogy Kosáry Emmi imádta a férjét és a gyermekét. Sokáig egyikőjüktől sem szeretett (tudott) távol lenni. Mégis, később el kellett veszítenie mindkettőt. Nála 18 évvel idősebb férje, Buttykai Ákos, 1935-ben halt meg, színésző leánya, Buttykai Emma, 1957-ben, autóbaleset következtében. (Kosáry Emmi 1964-ben hunyt el.)
235   Ardelao • előzmény234 2017-09-27 05:40:49

Színházi Élet 1925/47. szám:

Máskép is lehetne, mint odahaza van
- mondja Bécsben Kosáry Emmi

Bécs, 1925. november

Bécs utcáin hatalmas pirosbetűs plakátok hirdetik mindenfelé egy magyar primadonna, Kosáry Emmi nagy sikerét. A Theater an der Wien Marica grófnőjétől nagy út vezet Paganini hercegasszonyáig. Mert amikor Betty Fischer után átvette Kosáry Emmi a Marica grófnő címszerepét, a bécsi jó társaság már régen megnézte első szereposztásban Kálmán Imre világhírű operettjét és így Kosáry Emminek be kellett érnie az úgynevezett tömegsikerrel. De a Paganini premierjén meghódította a haute voléet, egyik napról a másikra veszélyes konkurense lett az összes bécsi primadonnáknak.

Bristolszállóbeli lakosztályában látogattam meg Kosáry Emmit. Szebb mint valaha. Aranyszőke haja bubisra van levágva, méregzöld selyempizsama és egy aranybrokát köpeny volt rajta.
— Tudja, annyira megrohantak a bécsi riporterek — mondotta —, hogy most örömet okoz magyar nyelven magyar újság útján, magyar közönségnek nyilatkozni. De mit is tudok mondani? Ötven estére szerződtem a Johann Strauss-Theaterhez, ahol a Paganinit játszom és hogy mi lesz azután, azt még nem tudom. Sok szerződési ajánlatom van, de hogy melyiket fogadom el, az teljesen bizonytalan. Valószínűleg Berlin lesz a legközelebbi premierem színhelye. Paganinibeli szerepemet hihetetlenül szeretem. Nem közönséges feladat ez, bátran állítom, hogy akármelyik operaprimadonnának is nehezére esne egy ilyen partitura betanulása. És hogy jól oldottam meg a feladatomat, azt nemcsak az bizonyítja, hogy a bécsi sajtó egyöntetűleg megdicsért, hanem az is, hogy Mauro, a milanói színház igazgatója, aki azóta már be is mutatta a Paganinit és aki a Johann Strauss-Theater próbáin Bécsben járt, azt az ajánlatot tette nekem: elhalasztja a milanói premiert, ha vállalom, hogy eljátszom az ő színházában is a szerepet. Hihetetlenül büszke vagyok erre..
Kosáry Emmi most másról kezd beszélni:
— Azt hiszem — mondotta — bebizonyítottam Amerikában, hogy igazharcosa vagyok a művészetnek. Ott, ahol éjszaka utaztunk, nappal pedig játszottunk, pihenés nélkül, álmosan, bebizonyítottam, hogy nem vezet más cél, csak az, hogy kultúrát, művészetet adjak az amerikai magyaroknak. Én nem azért mentem ki Amerikába, hogy pénzt keressek. Hiszen sokkal kényelmesebben elérhettem volna ezt itt Európában is, ahol bizony elég jól megfizetik a fellépéseimet.

— Mert nem minden a pénz és nem minden a siker, fontos dolog az, hogy emberek legyünk, megbocsájtó és bűnbánó emberek. Higyje el nekem, nem akarok szentimentális lenni, amikor ezeket mondom, nem akarom azt, hogy otthon majd azt mondják rólam, hogy felcsaptam térítőnek, de itt külföldön látja az ember leginkább, hogy máskép is lehetne, mint ahogy odahaza van, hogy nem kell kíméletlenül és mindent eltipróan törtetni egy bizonyos cél felé, hanem szép lassan is elérheti ugyanezt az ember .. .

A szállodai szoba asztala roskadoz a virágcsokroktól. Nagyon szeretik itt Bécsben Kosáryt.”
234   Ardelao • előzmény230 2017-09-26 09:53:32

Kosáry Emmi sikereinek külön topicot lehetne szentelni. Bármennyire is szeretném korlátozni az e topikban említésre kerülő művészekről szóló beírások számát (személyenként - mondjuk - maximum ötre), e gyönyörű hangú művésznő esetében kénytelen vagyok eredeti szándékomat figyelmen kívül hagyni.

A Színházi Élet 1923. évi 44. száma beszámol a Buttykay-Földes szerzette „Ezüstsirály” c. operett New York-i, fergeteges sikeréről. Ebből egy rövid részletet idézek:

„[…]

Kosáry Emminek

valóban nagyszerű diadalmas estje volt. A világszép nagyhercegné szerepe úgy tapad és simul az egyéniséghez, mint egy ragyogó báliruha, amelyet művészkéz szabott erre a pompás alakra. Aláhúzottan öntudatos egyéniségének kitűnően fekszik ez a szerep, amelynek azután az ő ragyogó művészi egyénisége ad erőt, tartalmat. Kosáry Emmi valóban kettős gyönyörűséget adott a közönségnek, zenei élvezetet, amelyet csak ilyen tökéletes énekesnőtől kaphatunk és drámait, amelyet a brilliáns színésznő szerzett nekünk. A Kosáry hangja tömör, erőteljes, van színe, csillogása, csengése, vivőereje és tud meleg lenni és drámai. Az énektudása hihetetlenül kulturális. A játéka olyan, mint a Buttykay muzsikája, ő is kerüli a közhelyeket és az olcsó primadonnai fogásokat. Uralkodik a színpadon és a közönségen is. A ruhái valóban párisi kreációk, izgatóan szépek. A sikere hangos, zajos, meleg ünneplés volt, mely az első jelenetnél kezdődött és tartott az előadás végéig.

[…]”
230   Ardelao 2017-09-25 10:00:43

KOSÁRY EMMI neve ma még bizonyára sokak emlékezetében él. Az én korosztályomba tartozókéban mindenképpen. Az interneten is sok információ található róla. Mégis úgy gondoltam, e topikban is illik megemlékezem e művésznőnkről, aki a maga korában óriási sikereket ért el. Lehár Ferenc kedvenc énekesnője volt.

Magyar Életrajzi Lexikon:

Kosáry Emmi (Kisszeben, 1889. máj. 31. —Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. Buttykay Ákos zeneszerző felesége. 1909-ben lépett fel először a Király Színházban. 1912 —15 közt a bp.-i Operaházhoz szerződött mint koloratúr énekesnő. 1916-ban a Király Színház tagja, 1920-ban a Városi Színházban vendégszerepelt. Tagja volt a berlini Operaháznak, a bécsi J. Strauss Theaternek és a Carlstheaternak is. Az USA-ban is vendégszerepelt. Legnagyobb sikerét a Csárdáskirálynő bemutatóján aratta. Operákban (Mozart: Varázsfuvola, Delibes: Lakmé) és operettekben (Fall: Stambul rózsája, Schubert — Berté: Három a kislány, Buttykay Ákos: Ezüst sirály, Diadalmas asszony) lépett fel.”

A Wikipédiában található információ: itt

Színházi Élet 1921/37. szám:

Az est ajándéka:
Kosáry Emmi

Berlin megismerkedett Kosáry Emmivel s a lapok a dicséret s az elragadtatás legfelső fokán írnak a magyar primadonnáról. A Wallner Theater Nixchen című operettje szolgált keretül a kiváló művésznő első felléptének és minden kritikus megegyezik abban, hogy Kosáry fellépése az egész német színpad számára nyereséget jelent. Kosáry első fellépéséről itt közlünk egy pár kiragadott részletet :

Berliner Tageblatt:
Az est nyeresége a Kosáry Emmivel való megismerkedés volt, akiben egy minden külső szépséggel megáldott és elragadó alakítótehetséggel bíró színésznőt ismertünk meg.

Vossische Zeitung:
Kosáry Emmi, a tegnapi est címszereplője, az Ezüst sirály komponistájának, Buttykaynak felesége, először szerepelt berlini színpadon. Kevéssel ezelőtt még a budapestiek dédelgetett kedvence volt, amit azonnal észre kell venni művészetteljes énekén. Szőke, mint annyian a magyar klasszis-szépségek, ízlésesen ad elő, van temperamentuma és öröme telik a szép ruhákban. Ezeket a ruhákat sokáig nem lehet elfelejteni. Kosáry asszony föllépése messze túlnő egy színházi esemény keretein, mert az egész német színpad nyereségének mondható.

B. Z. am Mittag:
Az előadók egy új star köré csoportosultak: a budapesti Kosáry Emmi köré. Kitűnően képzett, nagyterjedelmű hang, amely itt-ott egy operaénekesnő kvalitásait mutatja, egy primadonna, akiben temperamentum és zenei ízlés van . ..

Der Tag:
Az est ajándéka : Kosáry Emmi . . .

Berliner Volkszeitung:
Előre kell bocsájtanunk, hogy Kosáry útja szerencsés volt. Csodaszép hangja van .. . Ha nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy Magyarországra utazzunk, most már nincs is rá szükségünk, itt van Kosáry, akiben a vérbeli, izzó temperamentumú magyar nőt sikerült megismernünk . . .”

Kosáry Emmi és Király Ernő énekel (Túl az üveghegyek kék kövén …)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye

Cross Roads Duo:
Mészáros Zsófia (szaxofon), Miczinger Ilona (zongora)
IDA GOTKOVSKY: Brillance
TAKENO HARUHISA: Dance
PHILIP GLASS: Facades
CHIRSITAN LAUBA: Jungle
BARRY COCKROFT: Melbourne Sonata I.tétel

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

"A doktori iskola billentyűs hallgatóinak koncertje"
DEBUSSY: Prelűdök, 2. kötet – 5. Hangafű; 6. Lavine tábornok – a különc; 11. Váltakozó tercek : Hotzi Panni (zongora)
DEBUSSY: En blanc et noir (Fehéren és feketén) : Hotzi Panni, Tihanyi Zsuzsanna (zongora)
DEBUSSY: Lindaraja : Tihanyi Zsuzsanna, Demény Balázs (zongora)
SCHÖNBERG: Hat kis zongoradarab, Op.19 : Németh András (zongora)
WEBERN: Négy darab, Op.7 : Varga Oszkár (hegedű), Németh András (zongora)
WEBERN: Három kis darab, Op.11 : Fejérvári János (cselló), Németh András (zongora)
BAZELAIRE: Fantáziadarab, Op.87 : Papp Tímea (hárfa), Vörös Elma Dóra (zongora)
RAVEL: a-moll trió : Javier López Jorge (zongora), Baksai Réka (hegedű), Morgane De Lafforest (cselló)

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű), Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
STRAVINSKY: Három darab vonósnégyesre
DEBUSSY: g-moll vonósnégyes Op.10.
KODÁLY: I. vonósnégyes Op.2.

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Horti Lilla (szoprán)
Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
PUCCINI: Krizantémok
SCHÖNBERG: 2. (fisz-moll) vonósnégyes, Op.10
BRAHMS: 1. (c-moll) vonósnégyes, Op.51/1

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Balázs János (zongora)
LISZT: Spanyol rapszódia
CHOPIN: 24 prelűd, Op.28 - válogatás
CHOPIN: Andante spianato és Nagy polonéz brillante, Op.22
RACHMANINOV: cisz-moll prelűd, Op.3/2
RACHMANINOV: Vocalise, Op.34/14
RACHMANINOV: b-moll szonáta, Op.36
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Óbudai Danubia Zenekar
vezényel: Hámori Máté
DEBUSSY: Előjáték az Egy faun délutánjához
STRAVINSKY: Orpheus – balett
SIBELIUS: Négy legenda

19:30 : Pécs
Pécsi bazilika

Virágh András Gábor (orgona)
Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium vegyeskara – művészeti vezető: Bontovics Jánosné Rába Mária
Pécsi Bazilika Mozart Kórusa – művészeti vezető: Szamosi Szabolcs
Szent Efrém Férfikar – művészeti vezető: Bubnó Tamás
vezényel: Bubnó Tamás
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Suite pour Orgue (2002)
(Prelude, Scherzo, Cantiléne, Final)
LISZT: Angelus! Prière aux anges gardiens (1882)
KODÁLY: Missa Brevis
A mai nap
született:
1913 • Tito Gobbi, énekes († 1984)
1925 • Luciano Berio, zeneszerző († 2003)
1931 • Szofia Gubajdulina, zeneszerző
1935 • Malcolm Bilson, zongorista
elhunyt:
1725 • Alessandro Scarlatti, zeneszerző (sz. 1660)
1799 • Karl Ditters von Dittersdorf, zeneszerző (sz. 1739)
1974 • David Ojsztrah, hegedűs (sz. 1908)