vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3946)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3527)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2612)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4192)
Jonas Kaufmann (2171)
Ilosfalvy Róbert (792)
Simándy József - az örök tenor (517)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1205)
Élő közvetítések (6924)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (630)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1322)
Franz Schmidt (3063)
Pantheon (2181)
Palcsó Sándor (203)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Komlóssy Erzsébet (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

235   Ardelao • előzmény234 2017-09-27 05:40:49

Színházi Élet 1925/47. szám:

Máskép is lehetne, mint odahaza van
- mondja Bécsben Kosáry Emmi

Bécs, 1925. november

Bécs utcáin hatalmas pirosbetűs plakátok hirdetik mindenfelé egy magyar primadonna, Kosáry Emmi nagy sikerét. A Theater an der Wien Marica grófnőjétől nagy út vezet Paganini hercegasszonyáig. Mert amikor Betty Fischer után átvette Kosáry Emmi a Marica grófnő címszerepét, a bécsi jó társaság már régen megnézte első szereposztásban Kálmán Imre világhírű operettjét és így Kosáry Emminek be kellett érnie az úgynevezett tömegsikerrel. De a Paganini premierjén meghódította a haute voléet, egyik napról a másikra veszélyes konkurense lett az összes bécsi primadonnáknak.

Bristolszállóbeli lakosztályában látogattam meg Kosáry Emmit. Szebb mint valaha. Aranyszőke haja bubisra van levágva, méregzöld selyempizsama és egy aranybrokát köpeny volt rajta.
— Tudja, annyira megrohantak a bécsi riporterek — mondotta —, hogy most örömet okoz magyar nyelven magyar újság útján, magyar közönségnek nyilatkozni. De mit is tudok mondani? Ötven estére szerződtem a Johann Strauss-Theaterhez, ahol a Paganinit játszom és hogy mi lesz azután, azt még nem tudom. Sok szerződési ajánlatom van, de hogy melyiket fogadom el, az teljesen bizonytalan. Valószínűleg Berlin lesz a legközelebbi premierem színhelye. Paganinibeli szerepemet hihetetlenül szeretem. Nem közönséges feladat ez, bátran állítom, hogy akármelyik operaprimadonnának is nehezére esne egy ilyen partitura betanulása. És hogy jól oldottam meg a feladatomat, azt nemcsak az bizonyítja, hogy a bécsi sajtó egyöntetűleg megdicsért, hanem az is, hogy Mauro, a milanói színház igazgatója, aki azóta már be is mutatta a Paganinit és aki a Johann Strauss-Theater próbáin Bécsben járt, azt az ajánlatot tette nekem: elhalasztja a milanói premiert, ha vállalom, hogy eljátszom az ő színházában is a szerepet. Hihetetlenül büszke vagyok erre..
Kosáry Emmi most másról kezd beszélni:
— Azt hiszem — mondotta — bebizonyítottam Amerikában, hogy igazharcosa vagyok a művészetnek. Ott, ahol éjszaka utaztunk, nappal pedig játszottunk, pihenés nélkül, álmosan, bebizonyítottam, hogy nem vezet más cél, csak az, hogy kultúrát, művészetet adjak az amerikai magyaroknak. Én nem azért mentem ki Amerikába, hogy pénzt keressek. Hiszen sokkal kényelmesebben elérhettem volna ezt itt Európában is, ahol bizony elég jól megfizetik a fellépéseimet.

— Mert nem minden a pénz és nem minden a siker, fontos dolog az, hogy emberek legyünk, megbocsájtó és bűnbánó emberek. Higyje el nekem, nem akarok szentimentális lenni, amikor ezeket mondom, nem akarom azt, hogy otthon majd azt mondják rólam, hogy felcsaptam térítőnek, de itt külföldön látja az ember leginkább, hogy máskép is lehetne, mint ahogy odahaza van, hogy nem kell kíméletlenül és mindent eltipróan törtetni egy bizonyos cél felé, hanem szép lassan is elérheti ugyanezt az ember .. .

A szállodai szoba asztala roskadoz a virágcsokroktól. Nagyon szeretik itt Bécsben Kosáryt.”
234   Ardelao • előzmény230 2017-09-26 09:53:32

Kosáry Emmi sikereinek külön topicot lehetne szentelni. Bármennyire is szeretném korlátozni az e topikban említésre kerülő művészekről szóló beírások számát (személyenként - mondjuk - maximum ötre), e gyönyörű hangú művésznő esetében kénytelen vagyok eredeti szándékomat figyelmen kívül hagyni.

A Színházi Élet 1923. évi 44. száma beszámol a Buttykay-Földes szerzette „Ezüstsirály” c. operett New York-i, fergeteges sikeréről. Ebből egy rövid részletet idézek:

„[…]

Kosáry Emminek

valóban nagyszerű diadalmas estje volt. A világszép nagyhercegné szerepe úgy tapad és simul az egyéniséghez, mint egy ragyogó báliruha, amelyet művészkéz szabott erre a pompás alakra. Aláhúzottan öntudatos egyéniségének kitűnően fekszik ez a szerep, amelynek azután az ő ragyogó művészi egyénisége ad erőt, tartalmat. Kosáry Emmi valóban kettős gyönyörűséget adott a közönségnek, zenei élvezetet, amelyet csak ilyen tökéletes énekesnőtől kaphatunk és drámait, amelyet a brilliáns színésznő szerzett nekünk. A Kosáry hangja tömör, erőteljes, van színe, csillogása, csengése, vivőereje és tud meleg lenni és drámai. Az énektudása hihetetlenül kulturális. A játéka olyan, mint a Buttykay muzsikája, ő is kerüli a közhelyeket és az olcsó primadonnai fogásokat. Uralkodik a színpadon és a közönségen is. A ruhái valóban párisi kreációk, izgatóan szépek. A sikere hangos, zajos, meleg ünneplés volt, mely az első jelenetnél kezdődött és tartott az előadás végéig.

[…]”
230   Ardelao 2017-09-25 10:00:43

KOSÁRY EMMI neve ma még bizonyára sokak emlékezetében él. Az én korosztályomba tartozókéban mindenképpen. Az interneten is sok információ található róla. Mégis úgy gondoltam, e topikban is illik megemlékezem e művésznőnkről, aki a maga korában óriási sikereket ért el. Lehár Ferenc kedvenc énekesnője volt.

Magyar Életrajzi Lexikon:

Kosáry Emmi (Kisszeben, 1889. máj. 31. —Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. Buttykay Ákos zeneszerző felesége. 1909-ben lépett fel először a Király Színházban. 1912 —15 közt a bp.-i Operaházhoz szerződött mint koloratúr énekesnő. 1916-ban a Király Színház tagja, 1920-ban a Városi Színházban vendégszerepelt. Tagja volt a berlini Operaháznak, a bécsi J. Strauss Theaternek és a Carlstheaternak is. Az USA-ban is vendégszerepelt. Legnagyobb sikerét a Csárdáskirálynő bemutatóján aratta. Operákban (Mozart: Varázsfuvola, Delibes: Lakmé) és operettekben (Fall: Stambul rózsája, Schubert — Berté: Három a kislány, Buttykay Ákos: Ezüst sirály, Diadalmas asszony) lépett fel.”

A Wikipédiában található információ: itt

Színházi Élet 1921/37. szám:

Az est ajándéka:
Kosáry Emmi

Berlin megismerkedett Kosáry Emmivel s a lapok a dicséret s az elragadtatás legfelső fokán írnak a magyar primadonnáról. A Wallner Theater Nixchen című operettje szolgált keretül a kiváló művésznő első felléptének és minden kritikus megegyezik abban, hogy Kosáry fellépése az egész német színpad számára nyereséget jelent. Kosáry első fellépéséről itt közlünk egy pár kiragadott részletet :

Berliner Tageblatt:
Az est nyeresége a Kosáry Emmivel való megismerkedés volt, akiben egy minden külső szépséggel megáldott és elragadó alakítótehetséggel bíró színésznőt ismertünk meg.

Vossische Zeitung:
Kosáry Emmi, a tegnapi est címszereplője, az Ezüst sirály komponistájának, Buttykaynak felesége, először szerepelt berlini színpadon. Kevéssel ezelőtt még a budapestiek dédelgetett kedvence volt, amit azonnal észre kell venni művészetteljes énekén. Szőke, mint annyian a magyar klasszis-szépségek, ízlésesen ad elő, van temperamentuma és öröme telik a szép ruhákban. Ezeket a ruhákat sokáig nem lehet elfelejteni. Kosáry asszony föllépése messze túlnő egy színházi esemény keretein, mert az egész német színpad nyereségének mondható.

B. Z. am Mittag:
Az előadók egy új star köré csoportosultak: a budapesti Kosáry Emmi köré. Kitűnően képzett, nagyterjedelmű hang, amely itt-ott egy operaénekesnő kvalitásait mutatja, egy primadonna, akiben temperamentum és zenei ízlés van . ..

Der Tag:
Az est ajándéka : Kosáry Emmi . . .

Berliner Volkszeitung:
Előre kell bocsájtanunk, hogy Kosáry útja szerencsés volt. Csodaszép hangja van .. . Ha nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy Magyarországra utazzunk, most már nincs is rá szükségünk, itt van Kosáry, akiben a vérbeli, izzó temperamentumú magyar nőt sikerült megismernünk . . .”

Kosáry Emmi és Király Ernő énekel (Túl az üveghegyek kék kövén …)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)