vissza a cimoldalra
2017-12-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (423)
Berlioz újratemetése (138)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Erkel Színház (8576)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2450)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)
Élő közvetítések (6743)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1202)
Franz Schmidt (2974)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6440)
Kimernya? (2610)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

232   Ardelao • előzmény231 2017-09-25 23:29:19

Papp Viktor Beleznai Antalról a következőket írja (Zenekönyv rádióhallgatók számára, Zenekari esték II.) :

BELEZNAY ANTAL :

«TÁROGATÓ-HANGOK»

Különleges alkotás . A Tárogató-hangok tárogató szólóval, cimbalommal, férfikarral zenekarra készült. Eredetileg melodráma volt, melyet Siklós Albert átvitt zenekarra. A mű szerzője: Beleznay Antal, sok gyönyörű magyar nóta és nagyobb lélekzetű zenemű költője.

Beleznay Antal a közelmúlt zeneművészetének egyik legrokonszenvesebb és legtehetségesebb alakja volt. Jászberényben született, 1875-ben. A Jászságban a múlt század ötvenes és hatvanas éveiben tehetséges zenész-társaság verődött össze az úgynevezett jászerényi kör. Feje az «öreg» Riszner József, tagjai Palotásy (Pecsenyánszky) János, Travnyik János, Tarnay Alajos s az Abonyból koronként átránduló Simonffy Kálmán. Később mind híres muzsikus. Vonósnégyes társaságot is alakítottak. Beethoven kamarazenét játszottak a magyar Alföld közepén. Nem kis merészség! … Jászberényben a szabadságharc hajótörött zeneértő emberei elbújtak kishivatalokban, vagy gazdaságokban. A zene nekik foglalkozás is volt, de méginkább vigasztalás. Működésük nyomtalanul nem tűnt el. Beszél róluk sok zenedarab, mely itt termett, vagy amelyet innen röpítettek szét az országba.

Itt kapta az első zenei ösztönzést Beleznay Antal. Régi tősgyökeres jász-család sarja. Édesatyja jászberényi kántor volt. A kis Antal már nyolc-tíz éves koráben feltűnő zenei tehetséget mutatott. Többször végezte édesapja helyett orgona mellett a délután litániát.

Középiskoláit Jászberényben tanulta, majd Egerbe került, ahol nagybátyja kanonok volt. Beíratták az érseki tanítóképzőbe. Hamarosan a főszékesegyházi karnagy, Zsassokovszky Ferenc mellett találjuk, akinek orgonaművészetét tanulta. Mikor a tanítóképzőt elvégezte, szülővárosa meghívására elment tanítónak, mert Jászberényt rajongásig szerette. Első dolga volt, hogy dalárdát szervezzen, mellyel az országos dalosversenyeken többször első díjat nyert. Egy ilyen alkalommal Fiuméban Hlatky Endre főispán a régi Nagyvárad közszeretetben álló vezéralakja, meghallgatva a jászberényiek énekét, odalépett a meglepett Beleznayhoz, melegen gratulált neki s meghívta Nagyváradra a polgári iskolához énektanárnak. Így került Nagyváradra Beleznay Antal. Itt aratta későbbi nagy sikereit, itt élte le tekintélyben és szeretetben életét.

Mikor a székesegyházi karnagy (Haydn Mihály és Dittersdorff Anton utóda), a nagyhírű Kersch Ferenc, meghalt, Schlauch tábornok pályázat nélkül nevezte ki karnaggyá. Ezzel új fejezet kezdődött a mindig kiváló székesegyházi kórus életében. Beleznay éjjel-nappal dolgozott a felvirágoztatásán.

Világi szerzeményeivel is megbecsülést és hírnevet szerzett magának. Elsősorban dalaival. Ha a címét felsorolom néhánynak, már az értékét is megjelöltem. Íme: Ha elmegyek nemsokára messzire, Két lánya volt a falunak, Költözik a darumadár, Lehullott a cseresznyefa virága.

Országos feltűnést keltettek Rákóczi korára emlékeztető kuruc nótái. Ezeknek szövegét Endrődi Sándor és Krüger Aladár írta. Maga Endrődi mondotta volt, hogy a kuruc dalok szellemét legjobban Beleznay zenéje adja vissza. Gondoljunk a Rákóczi búcsúja, Harmat hull a rét füvére , vagy a Nagymajtényi síkon kezdetű mély magyar zenei borongásra.

A Tárogató-hangok- at 1904-ben játszották először a Nemzeti Zenede április 15-iki hangversenyén. Ebben az időben a Nemzeti Zenede igen jó zenekarával több bemutató estét rendezett magyar szerzők műveiből. A hangversenyeket évtizedeken át Gobbi Alajos vezényelte. Kacsoh Pongrác a «Zenevilág» 1904. évi folyamában ezt írta Beleznay szerzeményéről: «Beleznay Antal Endrődi „Tárogató-hangok” című költeményére írt dallamos, tehetséges programmzenét, hálás szerepet juttatván a tárogató-szólónak, meg a szoprán és alt énekszólamnak.»

A költemény, melyet Beleznay Antal költői lelke zenében feloldott, Endrődi Sándor: «Kuruc dalok» című népszerű verseskönyvének bevezető költeménye.”
231   Ardelao • előzmény228 2017-09-25 19:46:35

Zeneszerző, mint merénylő.

Van Nagyváradnak egy kedves, talentumos zeneszerzője, a kinek a nótáit különben országszerte is fölkapta már a magyar nép, dalos jókedve. Hát igaz, hogy Beleznaynak gyújtó hatású nótái vannak, hanem hogy őt ezért a robbantás gyanújába is vegyék, azt igazán soha sem álmodta volna ambicziója, legmerészebb röpülése közben sem.

Pedig megesett vele ez a malheur. Ugyanis a jó Beleznay Antal ma reggel vasútra ült, hogy Püspök-Ladányra zónázzék. Útközben megkomponált egy pár népdalt, egy operát és szimfóniát, tehát Ladányban egész jó kedvvel szállott le a vasúti kocsiról.
Alig nézett azonban szét: egyszerre nagy néptömeg verődött össze körülötte; ujjal mutogattak rá, anyák fölemelték ölbeli kicsinyeiket, hogy őt lássák.

Ah! A nagyság átka, gondolta magában a boldog zeneszerző, aki szinte izzadt, a dicsőség ráhulló nyomai alatt. íme: Püspökladányban sem őrizhetem meg az inkognitómat.

Öröme azonban nem tartott sokáig, mert a nagy sokaságon át egyszerre egy pár rendőr törte magát hozzá s a hajlongó zeneszerző egyszerre azon vette magát észre, hogy kétfelől két markos ladányi András kezdi támogatni.

Ez több mint amit, megérdemlek! Vállra akarnak emelni! — kiáltott föl Beleznay extázisban.

De nem vállra emelni, - fordult ekkor hozzá szigorúan a ladányi András, - hanem jöjjön velünk a rendőrségre.

A rendőrségre? Én? De hát miért?

Mert maga Szeless Adorján! A személyleírás, bámulatosan illik.

De hisz én kétszer olyan kövér vagyok, mint Szeless!

Lárifári! Ismerjük az ilyen ravasz kópékat! Azóta fölhízott, hogy a rendőrséget félrevezesse.

Bizony nem használt a szabadkozás semmit; a megcsípett zeneszerzőt vitték nagy diadallal a püspökladányi rendőrségre.

Beleznaynak akkor egy mentő gondolata támadt.
Kérem, én bebizonyítom önöknek, hogy én vagyok Beleznay, a zeneköltő. Van a rendőrségnek egy muzsikális tagja?
Hogy ne lett volna? Hiszen minden rendőr jobban ért például a muzsikához, mint a rendészethez!

Beleznay elment a rendőrtiszt lakására, a hol zongora is volt és ott leült játszani. Eljátszotta a nótáit, azt a szép, édes bús dalt, hogy «A lehulló csillagokat siratja a csalogány.» ... S a többit is, mind.

Egyszerre azt hallja, hogy az egész rendőrség tapsol neki, sőt énekel is — az elfogott Szeless Adorjánnak!
Nos, elhiszik már, hogy nem én vagyok Szeless ?
Elhitték neki. És visszakísérték a vasúthoz, az ő nótáit énekelve.

Hanem azért Beleznay mégis megteszi a tréfát, hogy közelebb benyújt a népszínházhoz egy ilyen című darabot:
«Mikor én Szeless Adorján voltam.»

Bohózat egy elfogatásban. Zenéjét írta: Beleznay Antal. Szövegét: Sélley Sándor.

FŐVÁROSI LAPOK, 1895. április 11. (100. szám)

*

… […] «De kétségkívül legtöbb hatást ért el Beleznay Antal, székesegyházi karnagy, kinek gondos betanításával és kitűnő vezetésével a műkedvelői énekkar és katonazenekar a
„Himnust,“ a „Pápai Himnust“ és a „Szózat“-ot adta elő. A nőképezdei zenekar
„Boldogasszony anyánk“ régi megható dalát énekelte (Beleznay átdolgozásában) pompás sikerrel négy hangon. Annyira tetszett a szép szerzemény, hogy meg kellett ismételni. Nem kevésbé nagy hatással volt a „Király hymnus,“ melynek szövegét dr. Némethy Gyula írta; zenéjét Beleznay Antal. Ebben is érvényesül ennek a tősgyökeres magyar dalköltőnek ereje, mely a dallamosságban, a keresetlen harmonizálás és dynamikai hatásban érvényesül. A közönség elhalmozta tapsával és dicséretével.» …

A „SZIGLIGETI” SZÍNHÁZ MEGNYITÁSA ÉS A KATOLIKUS KÖR ÜNNEPÉLYE alkalmából.

NAGYVÁRAD.
ZENELAP, 1900. augusztus 25. (14. Évfolyam, 23-24. szám)

*
228   Ardelao • előzmény227 2017-09-25 09:39:07
Szerettem volna Beleznay Antal valamelyik komolyzenei művét beilleszteni, de a YouTube-on, sajnos, csak néhány nótája található meg. Így, bár a nóták nem kifejezetten illenek a Café Momuson tárgyalt zeneművek profiljába - jobb híján - ezeket teszem be:

Népszerű videók - Beleznay Antal nótái
227   Ardelao 2017-09-25 00:52:08

BELEZNAY ANTAL (1857— 1915.)

Született Jászberényben, ebben a nagykun városban, mely annyi tehetséges művészt adott az országnak.

Élt 58 évet. Rövid életkor egy olyan művészember számára, aki telítve volt az alkotás szent vágyával, aki annyi szép muzsikával ajándékozta meg a szenvedő emberiségét, aki költőtársai alkotásainak sebes röptű szárnyakat adott.

Felrepítették ezek a szárnyak a kapott költői műveket a szférák közé és szállnak-szállnak, dalolnak a szívekbe édes melódiákat még most is, csaknem húsz évvel szerzőjük halála után.(1934-ben, megj. A.) Olyanok ezek a melódiák, mint a drágakövek. Csillognak a művészetnek napfényében, és mint a nemes veretű fémek, ellenállának az idők romboló hatásának.

Egyike volt legképzettebb muzsikusainknak. A zenei tehetség korán jelentkezett nála. Már 8-10 éves korában oda ült az orgonához és végezte édesapja helyett — ki ott főkántor volt a délutáni litániát úgyszólván minden zenei előképzettség nélkül, a litánia kísérő zenéjét, csak úgy hallásból tanulta meg.

Középiskoláit Jászberényben végezte, onnan Egerbe került, hol Zsaszkovszky Endre főszékesegyházi karnagy szakavatott keze alatt sajátította el a zeneszerzés elméleti ismereteit. Egerből visszakerült rajongásig szeretett szülővárosába. Olt dalárdát szervezett, mely az ő vezetése alatt az ország egyik legjobb dalárdájává fejlődött és egy dalosversenyen első díjat nyert.

Egy Fiúméban tartott hangverseny alkalmával az ifjú Beleznay megnyerte a későbbi váradi főispánnak, Hlatky Endrének tetszését, rávette a Nagyváradra való utazásra, hol a polgári iskolánál énektanári állást vállalt.

Váradon hamarosan az ottani zeneélet központjába került. Tehetsége feltűnt Schlauch Lőrinc bíbornok-püspöknek, ki székesegyházi orgonistának, majd később a távozó Kersch Ferenc helyébe, minden pályázat mellőzésével székesegyházi karnagynak nevezte ki 1897-ben, mely tisztségét haláláig közmegelégedésre töltötte be.

Nagyváradon nősült 1894-ben. Az oltani polgári leányiskola tanárnőjét, Diósy Annát vette el. A legboldogabb házaséletet élték. Házasságából három leány-gyermek született.
Széleskörű zeneszerzői tevékenységet fejtett ki. Írt négyszólamú férfikarokat, 2-3 szólamú gyermekkarokat, iskolai daljátékokat, melodrámákat, énektankönyvet gyermekek részére. A világháború hatása alatt sok háborús katona-nótát alkotott.

Az egyházi zene körében is maradandó alkotásai keletkeztek. Legkiválóbb alkotása a ”Szent Lőrinc” mise, melyet Schlauch Lőrinc tábornoknak ajánlott. Írt még egy kisebb A-moll misét, több Ave Maria-t, vesperát, hymnuszokat, motettákat, graduálét, offertóriumot, lorettói litániákat.

Ilyen sokágú tevékenykedése mellett, ha mi mégis magyar nótáira helyezzük a fősúlyt, ez azért van, mert úgy érezzük, hogy a magyar néplélekhez nótáival férkőzött legközelebb és dicső halottaink között a „Magyar pantheon“-ban az immár klasszikusra nemesedet! nótái révén foglalja el, méltó helyét.

Nótáit az egyszerűség, tisztaság, a művészi gondosság jellemzik. Nem halt meg, csak elköltözött. Remek nótái köztünk élnek és mai napon is üdítő frissességgel hatnak szívünkre.
Gyilkos kór támadta meg 1915. szeptember havában. Budapestre szállították, de az orvosi műtét nem segített: két-heti betegség után a halál elragadta szerettei köréből. Hamvait Nagyváradra szállították és a várad-alatti temetőbe temették. Szülővárosa szülőházát emléktáblával jelölte meg, róla utcát nevezett el.

A temető bejáratánál felhangzott örök szép nótája és kísérte utolsó útjára:
«Ha elmegyek nemsokára messzire....»

MAGYAR MUZSIKASZÓ, 1934. február 1. (3. Évfolyam, 2. szám)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
00:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Berecz Mihály (zongora)
Central European String Quartet:
Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Nagao Haruka (brácsa), Szabó Judit (gordonka)

"Hangulatkoncert"
BACH: c-moll szonáta, BWV 1017
CSAJKOVSZKIJ: Meditáció, Op.42
HAYDN: C-dúr („Madár”) vonósnégyes, Op.33/3

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

A Zeneakadémia Népzene Tanszékének tanárai és hallgatói
"Találkozások Liszt Ferenccel"
Liszt Ferenc és a cimbalom

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Classicus Kvartett, Brassói-Jőrös Andrea (ének)
"Kodály és kortársai III."
KODÁLY: II. vonósnégyes
DEBUSSY: vonósnégyes
SCHÖNBERG: II. vonósnégyes

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Borbély Mihály (klarinét, szaxofon)
Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Kodály-parafrázisok"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Frankl Péter (zongora) Ács Ákos (klarinét), Szőke Zoltán (kürt) Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DOHNÁNYI: 1. (c-moll) zongoraötös, Op.1
DOHNÁNYI: esz-moll zongoraötös, Op.26
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Lenneke Ruiten, Hélène Walter, Christopher Ainslie, Helena Rasker, Paul Schweinester, Valerio Contaldo, James Platt, York Felix Speer (ének)
Les Musiciens du Louvre
Vezényel: Marc Minkowski
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, BWV 248 - 1., 2., 4., 6. kantáta
A mai nap
született:
1870 • Leopold Godowsky, zongorista († 1938)
1943 • Gösta Winbergh, énekes († 2002)
elhunyt:
1976 • Lily Pons, énekes (sz. 1904)