vissza a cimoldalra
2017-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (572)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6448)
Berlioz újratemetése (144)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Erkel Színház (8601)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Bartók Béla szellemisége (256)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

226   Ardelao • előzmény225 2017-09-24 10:08:27

Az Est, 1932.07.29.:

Gobbi Alajos meghalt. Kilencvenéves korában meghalt Budapesten Gobbi Alajos királyi tanácsos, hegedűművész, a Nemzeti Zenede nyugalmazott főigazgatója. Gobbi olasz származású volt és Hubay Jenő édesapjánál tanult hegedülni. A Nemzeti Színház és az Operaház koncertmestere volt és sok szép hangversenyt dirigált is. Megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét és az Országos Magyar Dalosszövetség művészi bizottsága díszelnökének választották. Derekegyház díszpolgára volt. A magyar zenei élet gyászolja az elhunyt hegedűművészt, a kiterjedt nagy rokonsággal együtt. Gobbi Alajost pénteken délután 5 órakor temetik a kerepesi temető halottasházából a főváros által adományozott díszsírhelyre.”

Gobbi Alajos sírköve a Kerepesi úti temetőben (47-1-105)
225   Ardelao • előzmény224 2017-09-24 10:07:38

Ország-Világ, 1932.03.31.:

GOBBI ALAJOS

A napokban a régi újvilág — a mostani Semmelweiss-utcába vitt az utam. A 12. számú ház a Nemzeti Zenede, ez a közel száz éve fennálló legrégibb és magasszínvonalú zeneintézet. Ott állt a sarkon Gobbi Alajos és mozdulatlanul nézte a háromemeletes házat, ahol ötven évnél hosszabb időt töltött becsületes művészi munkával, a gyermekek iránti meleg szeretettel és a zenéért való rajongó lelkesedéssel. Nem tudtam bevárni, amíg Gobbi Alajos belefárad a ház szemlélésébe. Bizonyára végigment még most is friss agyán a múlt sok-sok kedves és felejthetetlen emléke.

Egyet hadd örökítsek meg bevezetőnek. Vagy tizenhat éve lehet, nyolc éves fiamat vittem hozzá, a Nemzeti Zenedébe, hogy vegye munkába, hátha lehet valami művészféle a gyerekből. Jóságos átkarolással vitte fel az első emeletre, a zongoraterembe és utasítást adott a gyereknek, hogy amit leüt a zongorán, azt énekelje, illetve próbálja azt a hangot visszaadni. Megtörtént és Gobbi barátom felugrott, megcsókolta a gyereket, engem átölelt és csak annyit mondott: „Barátom, gratulálok! A fiad határozott zenei talentum! És így örült Gobbi mindannyiszor, ahányszor a zenének újabb előharcost tudott szerezni.

Ritka, kivételes ünnepelés színhelye volt a Zeneművészeti Főiskola
nagyterme 1931. december 19-én. Az Országos Magyar Dalosszövetség budapesti kerülete díszhangversenyt rendezett Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede nyugalmazott főigazgatója tiszteletére, aki december 20-án töltötte be 89-ik életévét és így most már 90. évében, patriarchális korban iparkodik hasznára lenni a magyar zenének, a magyar társadalomnak, a magyar hazának.

Gobbi Alajos ötven évnél hosszabb időn át ernyedetlen szorgalommal, ügybuzgó kitartással vitte a Nemzeti Zenede zenei fejlesztését. Értékes gondolatai gróf Zichy Géza elnök, a világhírű egykezű zongoraművész és zeneszerző támogatásával gyors fellendülésre vitték ezt a legrégebbi, közel százéves intézetünket. Háromszáznál több hangversenyt dirigált és sokszázra menő tanítványai sorában bőven akadt zseniális tehetség. Megható volt, mikor a Bach Abert choral és fuga eldirigálására fellépett a karnagyi emelvényre és a közönség felé fordult, hogy — amint ő mondotta — utolsó dirigálása előtt megköszönje azt a meleg támogatást, amelyben őt hosszú életén át részesítették. Hűséges szolgája akart lenni a közönségnek és a zenének és ha csak egy lépést is sikerült előbbre vinnie a zene iránti érdeklődést, beteljesedettnek látja munkájának és így életének célját. Gobbi Alajos ezután a zenekar felé fordult, kezébe ragadta a karmesteri pálcát és fiatalos hévvel dirigálta azt a klasszikus zenekari szerzeményt, amelyet ötven évvel ezelőtt ő mutatott be elsőnek Budapesten. A tomboló taps elültével Purébl Győző, az Országos Magyar Dalosszövetség budapesti kerületének elnöke, a pódiumon gyújtó hatású beszéddel üdvözölte Gobbi Alajost, akinek hűséges élettársáról, a feleségéről is meleg hangon megemlékezett. Az odaadó figyelemmel ápoló feleség érdeme, hogy férje még ma is életvidám jókedvvel végzi a zenekultúra fejlesztését.

A díszhangverseny műsorán Csajkovszky, Grieg, Mendelssohn, Strauss János művei szerepeltek még. A közönség élénk érdeklődése az első sorban ülő Gobbi Alajos és felesége felé fordult, akiket a termet zsúfolásig megtöltő közönség minden egyes tagja külön-külön lelkesen üdvözölt. Gobbi Alajos zenei pályafutásának hosszú ideje alatt együtt dolgozhatott a külföldi és hazai zenekapacitásokkal. Erkel Ferenc, Wagner Richárd, Berlioz, Kerner István, Liszt Ferenc szívesen vették igénybe értékes munkásságát. Tanítványai nagy számából pedig sok érte el a világhíresség díszes pálmáját.

A jeles muzsikust és mélyenjáró pedagógust még messze felülmúlja az ember. A kultúrember szeretetreméltósága, előzékenysége, finomsága, szolgálatkészsége és elbűvölő közvetlensége. Nem ismer nagyobb örömet és különb boldogságot, mint az embertársai baján segítséget. Kamarazeneegyüttesek részvételével megfordult az ország sok előkelő családjában és drága figyelmességével melegséget, szeretetet hozott.

Az Országos Magyar Dalosszövetség sok dalversenyének összkaregyüttesét Gobbi Alajos vitte diadalra. Vékony, finom kis alakjával óriássá nőtt, pehelykönnyedséggel, a zenétől megihletett zsenialitással vitt magával fel a szellemi sztratoszférába, oda, ahová csak a kiválasztottak tudnak eljutni és csak az ő kalauzolásukkal nyernek betekintést a zenei művészetért lelkesedők. Gobbi Alajos ma is tevékeny, részt vesz a Dalosszövetség művészi bizottságának munkálkodásában és bölcs tanácsával sok életrevaló eszmét segített megvalósítani.

A Budapesti Polgári Dalkör Gobbi Alajost az idén tartott rendes évi közgyűlésén örökös díszelnöknek megválasztotta. A közel hatvan éve fennálló kiváló daloskor evvel nemcsak régi pártfogóját és melegszívű támogatóját tüntette ki, hanem önmagát tisztelte meg.

Gobbi Alajos évtizedek hosszú során át mindenkor síkra szállt a magyar dal és a magyar dalosok hazafias ügyéért és így bőséges érdemei vannak arra, hogy valamennyi dalosegylet díszelnöke lehessen.

Gobbi Alajos érdemeit, tudását és fáradhatatlan dologtevését már kortársai is elismerték. Ama kevés halandó sorába tartozik, akit megbecsülnek, szeretnek és dédelgetnek. Ez pedig nálunk, Magyarországon, csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő.

Mikor izzott a hangversenyterem, az ünneplés mámorában odafordultam Gobbi Alajoshoz és azt mondtam neki: No, Lojzikám, még tíz év, hogy megülhessük a kerek százat! Erre kissé kesernyésen, de a tiszta lélek derült fenségével ezt felelte: Szép volt, jó volt, de elég is volt. Nem várok a mai leromlott világtól semmi olyat, ami vetekedni tudna a múlttal. Szeretem az életet minden bajával és minden örömével. De talán eléggé kivettem a részemet mindenből. Most már elmehetek! —

Nincs igaza. A magyar társadalom sohasem fogja elfelejteni Gobbi Alajost és a magyar zenei élet minél tovább szeretné idekötni Gobbi Alajos drága személyét!

Dr. Falk Zsigmond”
224   Ardelao 2017-09-24 09:38:39

Gobbi Alajos ,
(Pest, Terézváros, 1842. december 24. – Budapest, 1932. július 27.)
hegedűtanár, karmester, zeneiskolai igazgató, zenekari igazgató és zeneszerző; Gobbi Henrik zongoraművész testvéröccse, Gobbi Hilda színésznő nagyapja.

(Megj.: Gobbi Alajos születésének éve és napja a különböző lexikonokban és írásokban különbözőképpen szerepel. Keresztelési anyakönyve alapján keresztelésének ideje: 1842 december hónapja. A születés napja tisztázatlan. G.A. sírkövén mindössze születésének és halálának az évszáma áll: 1842-1932. A.)

Szózat, 1922.12.28.:

„Arcképek a zenevilágból

GOBBI ALAJOS
(Születésének nyolcvanadik évfordulójára.)

Irta: Papp Viktor

Fejedelem érkezett egy faluba. Diadalkapu, zászlódísz, lakoma. Egyházi és világi méltóságok, a kíséret előkelői rang szerint ültek az asztalnál. A fejedelem jobbján azonban egy szerény, megviselt ember — a falusi tanító.

Így olvastam valahol s mindig ráemlékezem, valahányszor pedagógus érdemeinek méltánylásáról van szó. Így ül Gobbi Alajos Budapest képzeletbeli fejedelmének szellemi díszlakomáján a jobboldali első helyen. Méltán, mert ennek a városnak legalább félszázezer emberét tanította és megtanította zenére.

Gobbi Alajos 1842. december 20-án született (a lexikon dátuma hibás) Budapesten. Édesatyja, Rugieri Luigi Gobbi, Montnaból való olasz. Földbirtokos volt. Dilettáns hege diis, elég tehetséges komponista. A múlt század harmincas éveiben Magyarországra vetődött, megszerette Barabás Máriát, Barabás Miklósnak, a híres festőművésznek rokonát, feleségűi vette s nálunk telepedett le. Két fia volt: Henrik és Alajos. Mindkettő nagynevű muzsikus. Henrik, Liszt Ferencnek tanítványa és egyik legbensőbb barátja (1920 márciusában halt meg), kiváló zongoraművész, pedagógus és zeneszerző: Alajos hegedűművész és főleg hegedűpedagógus. „Aligha lesz érdektelen itt megjegyeznem, hogy több lelkes magyarrá lett német és más népcsaládból származó zeneművész között talán Gobbi az egyetlen olasz eredetű, aki a magyar műzene úttörői között a törhetetlen harcosok, sőt előharcosok egyikévé lett“ — írta Szendy Árpád Gobbi Henrikről szóló emlékezésében. Alajosra is talál Szendy érdekes megjegyzése.

Az öreg Gobbi kisebbik fiát nem muzsikusnak szánta. Úgy gondolta, elég lesz, ha a nagyobbik fiú fog ezen a rögös utón járni. De a kis Alajos megspórolt pénzén húrokat, hegedűt vásárolt s folyton hangszerével foglalatoskodott. Édesatyja látva a hivatottság ellenállhatatlan kényszerét, tizenhárom éves korában beadta őt a Nemzeti Zenedébe. Zongorát és zeneszerzést Thern Károlytól, hegedűt a kiváló Hubert Károlytól, Ridley Kohnétól, éneket Engesser Mátyástól s Wöhler Gotthardtól tanult. A gimnáziumot Budapesten a piaristáknál végezte. Mikor a Zenedében megkapta a diplomát, Münchenbe ment a híres Loubhoz, hogy tudását a hegedűben tökéletesítse. Innen került a Nemzeti Színház zenekarába első hegedűsnek (1868). Természetesen az utolsó pulthoz, ahonnan nyolc év alatt a legelső helyre rukkolt. 1888-ig volt a Nemzeti Színház s az Operaház első hegedűse. 1878-ban a Nemzeti Zenede hegedűtanárává nevezték ki. 1886-ban ugyanott karnagy lett, mely pozícióban kerek harminc esztendeig működött s elévülhetetlen érdemeket szerzett. Tudásával, szorgalmával és fegyelemtartásával a világ egyik legjobb növendékzenekarát teremtette meg, amelyet a külföldi zenenagyok közül Saint-Säens és Rachmaninov többször csodálkozva dicsért. Gobbi több mint háromszáz zenekari koncertet vezényelt, de egyetlen olyant sem, amelynek műsorán legalább egy magyar szerző ne szerepelt volna. Természetesen számos olyat, amely kizárólag magyar művekből állott. Hogy az ő szavaival éljek, sok később híressé vált magyar szerzőnek volt ő a „keresztapja“. 1910-ben a hegedűtanárvizsgáló bizottság tagjává nevezték ki. 1916-ban nyugalomba vonult mint főigazgató.

Ezek mögött a száraz adatok mögött nagy, érdekes művészi életértékek lappanganak. Tessék elképzelni: Hubay Jenőt hét éves korától kezdve négy évig ő tanította, az ő tanítványa volt a többiek közt: Kerner István, Mambriny Gyula, Kemény Rezső, Komor Vilmos, Gy. Márkus Lili, Danzinger, Altmann Leó, Rékai, Kresz Géza, stb. Mennyi szín vegyülhet egy olyan muzsikus életébe, aki Wagner Richard, Liszt Ferenc és Erkel Sándor zenekarában volt első hegedűs. És nem csupán szürke primarius, hanem ezeknek a világnagyoknak barátja és kedvelt embere is. Joachimról, Wilhelmjről személyes érinkezés alapján számos kedves és érdekes történetet tud és nincs muzsikus, vagy muzsika körüli ember ebben az országban, akit ő ne ismerne. És ,«Gobbi bácsit»-t mindenki szereti, mert szerény, kellemes modorú, bölcs, melegszívű, jó ember.

Gobbi Alajos annyira kizárólagosan pedagógusnak tartotta magát, hogy soha, egyetlen sor kótáját sem adta ki. Jó tíz évvel ezelőtt a Rózsavölgyi-cég unszolására írt négykötetes hegedűiskolát. Kitűnő munka, de erről beszélve is azt mondta, hogy mégis csak a Huber Károlyé a legjobb. Az, amelyikből ő is tanult, Kéziratban egy zongoratrió, két hegedű-zongoraszonáta és egy zongorakvartett hevert a fiókjában. Régi művek, de bizonyára érdemesek volnának nyomtatásra.

*

A szeretet, hála és ragaszkodás ünnepét ülték szerdán este Gobbi Alajos tanítványai a Vigadó termében mesterük megszámlálhatatlan művészi sikerének színhelyén. Eljöttek mind, hogy őszinte lélekkel köszöntsék nagy tanítójukat nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A hódolat ünnepi zenekari hangverseny keretében folyt le. Mikor a mester a terembe lépett, a nagyterem zsúfolásig telt pompázó közönsége, felállott helyéről s percekig tapsolta. Majd eléje állottak a hatóságok és zeneegyesületek díszszónokai s meleg szavakkal nyilvánosan köszöntötték az érdemes jubilánst. A székesfőváros polgármestere és a tanács nevében Purébl Győző üdvözölte őt, a Magyar Dalosszövetség nevében Goreczky Zsigmond, a Budai Zeneakadémia nevében Klauzer, a Magyarországi Zenészek Nyugdíjintézete nevében dr. Baján, a Filharmóniai Társulat nevében Fodor Izsó s a volt tanítványok összessége nevében Zipernnowsky Mária. Nem láttuk a nyilvános üdvözlők között a kultuszkormány képviselőjét s — ami kínos feltűnést keltett! — a Nemzeti Zenedét. Miután volt nyilvános üdvözlés, a Nemzeti Zenedének, melynek érdekében ötven évig munkálkodott az ünnepelt, legelsősorban kellett volna sietnie, hírneves mestere köszöntésére. Gratuláló levéllel ezt nem lehetett pótolni.

A hangverseny első számát a nagy karnagynak legnagyobb karnagy-tanítványa, Kerner István vezényelte. Mozart Figaro lakodalma nyitányát játszották. Ezután Mozart Simfonie conzertante-ja következett, melynek koncertáló hegedűszólamát Kemény Rezső, a brácsáét Mambriny Gyula játszotta, Rékay vezényelte. Szünet után Liszt Spanyol rapszódiáját Gy. Márkus Lili zongorázta, a zenekart Komor Vilmos dirigálta. Végül a karnagyok nesztora, az ünnepelt állt a dobogóra s tanítványainak erre az alkalomra alakult zenekarával Bach—Albert Prelúdium és fúgáját pompás lendülettel s finom, művészi gonddal vezényelte. Nemcsak benne, bennünk is örök élménnyé vált ez a művészeti produkció.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Bohém kiskarácsony"
ismétlés: 14:00

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának együttesei
Vezényel: Matos László
"Karácsonyi koncert"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Rónai Gábor (trombita, tanára: Kirsch János)
A Zeneakadémia BA I. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Kováts Péter
TELEMANN: G-dúr szvit, TWV 55:G10 („Burlesque de Quixotte”)
HÄNDEL: D-dúr szvit trombitára és zenekarra, HWV 341
MOZART: D-dúr divertimento, K. 136
HOLST: Szent Pál-szvit, Op.29/2
PHILIP GLASS: Company (vonószenekari változat)
WEINER: Divertimento, op. 20 – Jó alapos csárdás, Rókatánc

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Kalafszky Adriana (szoprán), Lachegyi Imre (blockflöte), Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Tegyei Zoltán (csembaló), Nagy Réka (viola da gamba)
"Barokk muzsika - hangverseny Telemann halálának 250. évfordulójára"

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Harsányi Elina (hegedű)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Kornel Laszlo Thomas
C.Ph.E. BACH: D-dúr szimfónia
BARBER: Hegedűverseny op. 14
SIBELIUS: II. szimfónia

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Tóth Armand karmester, zeneszerző
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
Házigazda: Detvay Mária Marcella
"Grazioso Zeneszalon"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Ted Rosenthal zongora
"Gershwin-est"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Harmonia Caelestis Barokk Zenekar
Tóth-Vajna Gergely (moderátor)
Purcell, Couperin, Händel, Stanley és J. C. Bach művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, Op.22
DEBUSSY: A boldog sziget
Suite bergamasque
BARTÓK: Este a székelyeknél, BB 51/5
Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, BB 83
Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Marosszéki táncok
BARTÓK: Allegro barbaro, BB 63

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szabóki Tünde, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Rácz István (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa
Vezényel: Vásáry Tamás
KODÁLY: Psalmus Hungaricus
KODÁLY: Szimfónia
KODÁLY: Nyári este
KODÁLY: Budavári Te Deum

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Moldoványi András (zongora)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Ménesi Gergely
SUK: Szerenád
BEETHOVEN: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, Op.73
DVOŘÁK: c-moll szláv tánc, Op.46/7
DVOŘÁK: C-dúr szláv tánc, Op.46/1
20:00 : Pécs
Kodály Központ

"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny – Döntő"
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)