vissza a cimoldalra
2018-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60408)
Kedvenc előadók (2818)
Társművészetek (1228)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (536)
Erkel Színház (8777)
A Porgy és Bess Magyarországon (244)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2565)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1285)
Franz Schmidt (3025)
Operett, mint színpadi műfaj (3468)
musical (175)
Abbado – az ember (147)
Élő közvetítések (6849)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
Bartók Béla (1881-1945) (200)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

225   Ardelao • előzmény224 2017-09-24 10:07:38

Ország-Világ, 1932.03.31.:

GOBBI ALAJOS

A napokban a régi újvilág — a mostani Semmelweiss-utcába vitt az utam. A 12. számú ház a Nemzeti Zenede, ez a közel száz éve fennálló legrégibb és magasszínvonalú zeneintézet. Ott állt a sarkon Gobbi Alajos és mozdulatlanul nézte a háromemeletes házat, ahol ötven évnél hosszabb időt töltött becsületes művészi munkával, a gyermekek iránti meleg szeretettel és a zenéért való rajongó lelkesedéssel. Nem tudtam bevárni, amíg Gobbi Alajos belefárad a ház szemlélésébe. Bizonyára végigment még most is friss agyán a múlt sok-sok kedves és felejthetetlen emléke.

Egyet hadd örökítsek meg bevezetőnek. Vagy tizenhat éve lehet, nyolc éves fiamat vittem hozzá, a Nemzeti Zenedébe, hogy vegye munkába, hátha lehet valami művészféle a gyerekből. Jóságos átkarolással vitte fel az első emeletre, a zongoraterembe és utasítást adott a gyereknek, hogy amit leüt a zongorán, azt énekelje, illetve próbálja azt a hangot visszaadni. Megtörtént és Gobbi barátom felugrott, megcsókolta a gyereket, engem átölelt és csak annyit mondott: „Barátom, gratulálok! A fiad határozott zenei talentum! És így örült Gobbi mindannyiszor, ahányszor a zenének újabb előharcost tudott szerezni.

Ritka, kivételes ünnepelés színhelye volt a Zeneművészeti Főiskola
nagyterme 1931. december 19-én. Az Országos Magyar Dalosszövetség budapesti kerülete díszhangversenyt rendezett Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede nyugalmazott főigazgatója tiszteletére, aki december 20-án töltötte be 89-ik életévét és így most már 90. évében, patriarchális korban iparkodik hasznára lenni a magyar zenének, a magyar társadalomnak, a magyar hazának.

Gobbi Alajos ötven évnél hosszabb időn át ernyedetlen szorgalommal, ügybuzgó kitartással vitte a Nemzeti Zenede zenei fejlesztését. Értékes gondolatai gróf Zichy Géza elnök, a világhírű egykezű zongoraművész és zeneszerző támogatásával gyors fellendülésre vitték ezt a legrégebbi, közel százéves intézetünket. Háromszáznál több hangversenyt dirigált és sokszázra menő tanítványai sorában bőven akadt zseniális tehetség. Megható volt, mikor a Bach Abert choral és fuga eldirigálására fellépett a karnagyi emelvényre és a közönség felé fordult, hogy — amint ő mondotta — utolsó dirigálása előtt megköszönje azt a meleg támogatást, amelyben őt hosszú életén át részesítették. Hűséges szolgája akart lenni a közönségnek és a zenének és ha csak egy lépést is sikerült előbbre vinnie a zene iránti érdeklődést, beteljesedettnek látja munkájának és így életének célját. Gobbi Alajos ezután a zenekar felé fordult, kezébe ragadta a karmesteri pálcát és fiatalos hévvel dirigálta azt a klasszikus zenekari szerzeményt, amelyet ötven évvel ezelőtt ő mutatott be elsőnek Budapesten. A tomboló taps elültével Purébl Győző, az Országos Magyar Dalosszövetség budapesti kerületének elnöke, a pódiumon gyújtó hatású beszéddel üdvözölte Gobbi Alajost, akinek hűséges élettársáról, a feleségéről is meleg hangon megemlékezett. Az odaadó figyelemmel ápoló feleség érdeme, hogy férje még ma is életvidám jókedvvel végzi a zenekultúra fejlesztését.

A díszhangverseny műsorán Csajkovszky, Grieg, Mendelssohn, Strauss János művei szerepeltek még. A közönség élénk érdeklődése az első sorban ülő Gobbi Alajos és felesége felé fordult, akiket a termet zsúfolásig megtöltő közönség minden egyes tagja külön-külön lelkesen üdvözölt. Gobbi Alajos zenei pályafutásának hosszú ideje alatt együtt dolgozhatott a külföldi és hazai zenekapacitásokkal. Erkel Ferenc, Wagner Richárd, Berlioz, Kerner István, Liszt Ferenc szívesen vették igénybe értékes munkásságát. Tanítványai nagy számából pedig sok érte el a világhíresség díszes pálmáját.

A jeles muzsikust és mélyenjáró pedagógust még messze felülmúlja az ember. A kultúrember szeretetreméltósága, előzékenysége, finomsága, szolgálatkészsége és elbűvölő közvetlensége. Nem ismer nagyobb örömet és különb boldogságot, mint az embertársai baján segítséget. Kamarazeneegyüttesek részvételével megfordult az ország sok előkelő családjában és drága figyelmességével melegséget, szeretetet hozott.

Az Országos Magyar Dalosszövetség sok dalversenyének összkaregyüttesét Gobbi Alajos vitte diadalra. Vékony, finom kis alakjával óriássá nőtt, pehelykönnyedséggel, a zenétől megihletett zsenialitással vitt magával fel a szellemi sztratoszférába, oda, ahová csak a kiválasztottak tudnak eljutni és csak az ő kalauzolásukkal nyernek betekintést a zenei művészetért lelkesedők. Gobbi Alajos ma is tevékeny, részt vesz a Dalosszövetség művészi bizottságának munkálkodásában és bölcs tanácsával sok életrevaló eszmét segített megvalósítani.

A Budapesti Polgári Dalkör Gobbi Alajost az idén tartott rendes évi közgyűlésén örökös díszelnöknek megválasztotta. A közel hatvan éve fennálló kiváló daloskor evvel nemcsak régi pártfogóját és melegszívű támogatóját tüntette ki, hanem önmagát tisztelte meg.

Gobbi Alajos évtizedek hosszú során át mindenkor síkra szállt a magyar dal és a magyar dalosok hazafias ügyéért és így bőséges érdemei vannak arra, hogy valamennyi dalosegylet díszelnöke lehessen.

Gobbi Alajos érdemeit, tudását és fáradhatatlan dologtevését már kortársai is elismerték. Ama kevés halandó sorába tartozik, akit megbecsülnek, szeretnek és dédelgetnek. Ez pedig nálunk, Magyarországon, csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő.

Mikor izzott a hangversenyterem, az ünneplés mámorában odafordultam Gobbi Alajoshoz és azt mondtam neki: No, Lojzikám, még tíz év, hogy megülhessük a kerek százat! Erre kissé kesernyésen, de a tiszta lélek derült fenségével ezt felelte: Szép volt, jó volt, de elég is volt. Nem várok a mai leromlott világtól semmi olyat, ami vetekedni tudna a múlttal. Szeretem az életet minden bajával és minden örömével. De talán eléggé kivettem a részemet mindenből. Most már elmehetek! —

Nincs igaza. A magyar társadalom sohasem fogja elfelejteni Gobbi Alajost és a magyar zenei élet minél tovább szeretné idekötni Gobbi Alajos drága személyét!

Dr. Falk Zsigmond”
224   Ardelao 2017-09-24 09:38:39

Gobbi Alajos ,
(Pest, Terézváros, 1842. december 24. – Budapest, 1932. július 27.)
hegedűtanár, karmester, zeneiskolai igazgató, zenekari igazgató és zeneszerző; Gobbi Henrik zongoraművész testvéröccse, Gobbi Hilda színésznő nagyapja.

(Megj.: Gobbi Alajos születésének éve és napja a különböző lexikonokban és írásokban különbözőképpen szerepel. Keresztelési anyakönyve alapján keresztelésének ideje: 1842 december hónapja. A születés napja tisztázatlan. G.A. sírkövén mindössze születésének és halálának az évszáma áll: 1842-1932. A.)

Szózat, 1922.12.28.:

„Arcképek a zenevilágból

GOBBI ALAJOS
(Születésének nyolcvanadik évfordulójára.)

Irta: Papp Viktor

Fejedelem érkezett egy faluba. Diadalkapu, zászlódísz, lakoma. Egyházi és világi méltóságok, a kíséret előkelői rang szerint ültek az asztalnál. A fejedelem jobbján azonban egy szerény, megviselt ember — a falusi tanító.

Így olvastam valahol s mindig ráemlékezem, valahányszor pedagógus érdemeinek méltánylásáról van szó. Így ül Gobbi Alajos Budapest képzeletbeli fejedelmének szellemi díszlakomáján a jobboldali első helyen. Méltán, mert ennek a városnak legalább félszázezer emberét tanította és megtanította zenére.

Gobbi Alajos 1842. december 20-án született (a lexikon dátuma hibás) Budapesten. Édesatyja, Rugieri Luigi Gobbi, Montnaból való olasz. Földbirtokos volt. Dilettáns hege diis, elég tehetséges komponista. A múlt század harmincas éveiben Magyarországra vetődött, megszerette Barabás Máriát, Barabás Miklósnak, a híres festőművésznek rokonát, feleségűi vette s nálunk telepedett le. Két fia volt: Henrik és Alajos. Mindkettő nagynevű muzsikus. Henrik, Liszt Ferencnek tanítványa és egyik legbensőbb barátja (1920 márciusában halt meg), kiváló zongoraművész, pedagógus és zeneszerző: Alajos hegedűművész és főleg hegedűpedagógus. „Aligha lesz érdektelen itt megjegyeznem, hogy több lelkes magyarrá lett német és más népcsaládból származó zeneművész között talán Gobbi az egyetlen olasz eredetű, aki a magyar műzene úttörői között a törhetetlen harcosok, sőt előharcosok egyikévé lett“ — írta Szendy Árpád Gobbi Henrikről szóló emlékezésében. Alajosra is talál Szendy érdekes megjegyzése.

Az öreg Gobbi kisebbik fiát nem muzsikusnak szánta. Úgy gondolta, elég lesz, ha a nagyobbik fiú fog ezen a rögös utón járni. De a kis Alajos megspórolt pénzén húrokat, hegedűt vásárolt s folyton hangszerével foglalatoskodott. Édesatyja látva a hivatottság ellenállhatatlan kényszerét, tizenhárom éves korában beadta őt a Nemzeti Zenedébe. Zongorát és zeneszerzést Thern Károlytól, hegedűt a kiváló Hubert Károlytól, Ridley Kohnétól, éneket Engesser Mátyástól s Wöhler Gotthardtól tanult. A gimnáziumot Budapesten a piaristáknál végezte. Mikor a Zenedében megkapta a diplomát, Münchenbe ment a híres Loubhoz, hogy tudását a hegedűben tökéletesítse. Innen került a Nemzeti Színház zenekarába első hegedűsnek (1868). Természetesen az utolsó pulthoz, ahonnan nyolc év alatt a legelső helyre rukkolt. 1888-ig volt a Nemzeti Színház s az Operaház első hegedűse. 1878-ban a Nemzeti Zenede hegedűtanárává nevezték ki. 1886-ban ugyanott karnagy lett, mely pozícióban kerek harminc esztendeig működött s elévülhetetlen érdemeket szerzett. Tudásával, szorgalmával és fegyelemtartásával a világ egyik legjobb növendékzenekarát teremtette meg, amelyet a külföldi zenenagyok közül Saint-Säens és Rachmaninov többször csodálkozva dicsért. Gobbi több mint háromszáz zenekari koncertet vezényelt, de egyetlen olyant sem, amelynek műsorán legalább egy magyar szerző ne szerepelt volna. Természetesen számos olyat, amely kizárólag magyar művekből állott. Hogy az ő szavaival éljek, sok később híressé vált magyar szerzőnek volt ő a „keresztapja“. 1910-ben a hegedűtanárvizsgáló bizottság tagjává nevezték ki. 1916-ban nyugalomba vonult mint főigazgató.

Ezek mögött a száraz adatok mögött nagy, érdekes művészi életértékek lappanganak. Tessék elképzelni: Hubay Jenőt hét éves korától kezdve négy évig ő tanította, az ő tanítványa volt a többiek közt: Kerner István, Mambriny Gyula, Kemény Rezső, Komor Vilmos, Gy. Márkus Lili, Danzinger, Altmann Leó, Rékai, Kresz Géza, stb. Mennyi szín vegyülhet egy olyan muzsikus életébe, aki Wagner Richard, Liszt Ferenc és Erkel Sándor zenekarában volt első hegedűs. És nem csupán szürke primarius, hanem ezeknek a világnagyoknak barátja és kedvelt embere is. Joachimról, Wilhelmjről személyes érinkezés alapján számos kedves és érdekes történetet tud és nincs muzsikus, vagy muzsika körüli ember ebben az országban, akit ő ne ismerne. És ,«Gobbi bácsit»-t mindenki szereti, mert szerény, kellemes modorú, bölcs, melegszívű, jó ember.

Gobbi Alajos annyira kizárólagosan pedagógusnak tartotta magát, hogy soha, egyetlen sor kótáját sem adta ki. Jó tíz évvel ezelőtt a Rózsavölgyi-cég unszolására írt négykötetes hegedűiskolát. Kitűnő munka, de erről beszélve is azt mondta, hogy mégis csak a Huber Károlyé a legjobb. Az, amelyikből ő is tanult, Kéziratban egy zongoratrió, két hegedű-zongoraszonáta és egy zongorakvartett hevert a fiókjában. Régi művek, de bizonyára érdemesek volnának nyomtatásra.

*

A szeretet, hála és ragaszkodás ünnepét ülték szerdán este Gobbi Alajos tanítványai a Vigadó termében mesterük megszámlálhatatlan művészi sikerének színhelyén. Eljöttek mind, hogy őszinte lélekkel köszöntsék nagy tanítójukat nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A hódolat ünnepi zenekari hangverseny keretében folyt le. Mikor a mester a terembe lépett, a nagyterem zsúfolásig telt pompázó közönsége, felállott helyéről s percekig tapsolta. Majd eléje állottak a hatóságok és zeneegyesületek díszszónokai s meleg szavakkal nyilvánosan köszöntötték az érdemes jubilánst. A székesfőváros polgármestere és a tanács nevében Purébl Győző üdvözölte őt, a Magyar Dalosszövetség nevében Goreczky Zsigmond, a Budai Zeneakadémia nevében Klauzer, a Magyarországi Zenészek Nyugdíjintézete nevében dr. Baján, a Filharmóniai Társulat nevében Fodor Izsó s a volt tanítványok összessége nevében Zipernnowsky Mária. Nem láttuk a nyilvános üdvözlők között a kultuszkormány képviselőjét s — ami kínos feltűnést keltett! — a Nemzeti Zenedét. Miután volt nyilvános üdvözlés, a Nemzeti Zenedének, melynek érdekében ötven évig munkálkodott az ünnepelt, legelsősorban kellett volna sietnie, hírneves mestere köszöntésére. Gratuláló levéllel ezt nem lehetett pótolni.

A hangverseny első számát a nagy karnagynak legnagyobb karnagy-tanítványa, Kerner István vezényelte. Mozart Figaro lakodalma nyitányát játszották. Ezután Mozart Simfonie conzertante-ja következett, melynek koncertáló hegedűszólamát Kemény Rezső, a brácsáét Mambriny Gyula játszotta, Rékay vezényelte. Szünet után Liszt Spanyol rapszódiáját Gy. Márkus Lili zongorázta, a zenekart Komor Vilmos dirigálta. Végül a karnagyok nesztora, az ünnepelt állt a dobogóra s tanítványainak erre az alkalomra alakult zenekarával Bach—Albert Prelúdium és fúgáját pompás lendülettel s finom, művészi gonddal vezényelte. Nemcsak benne, bennünk is örök élménnyé vált ez a művészeti produkció.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Trio Catch:
Pecze Boglárka (klarinét), Eva Boesch (cselló), Sun-Young Nam (zongora)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál"
GÉRARD PESSON: Catch Sonata
MIRELA IVICEVIC: ČAR
MARTIN SCHÜTTLER: low poly rose
HELMUT LACHENMANN: Allegro Sostenuto

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
Somogyi Vonósnégyes:
Somogyi Péter, Lendvai György (hegedű),
Tóth Balázs (brácsa), Pólus László (cselló)
SCHUMANN: Bilder aus Osten, Op.66
BRAHMS: 16 keringő, Op.39
DVOŘÁK: A-dúr zongoraötös, Op.81

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Bán Annamária (fuvola), Gombár Anikó (fuvola), Tóth Armand (fuvola), Granik Anna (zongora)
"Párhuzamok II. kortárszenei sorozat"
SZERVÁNSZKY ENDRE: Szonatina
REMÉNYI ATTILA: Rapszódia
SÁRKÖZY ISTVÁN: Sonata da camera
TÓTH ARMAND: Sonata bucolica
TÓTH ARMAND: Capriccio
TÓTH ARMAND: Tristan-partita
DÁVID GYULA: Szonáta
TÓTH ARMAND: Valse boisson
TÓTH ARMAND: Bonbonniere

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27

23:30 : Budapest
Várkert bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
RACHMANINOV: 2. (e-moll) szimfónia
19:00 : Tatabánya
A Vértes Agórája

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
KODÁLY: Galántai táncok
LISZT: Les Préludes, S.97
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)