vissza a cimoldalra
2017-11-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60141)
Milyen zenét hallgatsz most? (24981)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Pantheon (2148)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2425)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (370)
Kimernya? (2594)
Help me! (1079)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1182)
Élő közvetítések (6688)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Franz Schmidt (2958)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

205   Ardelao • előzmény204 2017-09-17 23:32:49

A PESTI NAPLÓ beszámolója:

Tristan-előadás az Operaházban.


A Tristan és Izolda keddi előadásán először énekelte Brangäne szerepét Tutsek Piroska. Ez a fiatal művésznő ma már Wagner-együttesünknek is egyik legkomolyabb értéke. Igaz ahol egy Sergio Failoni mély és átfogó művészi koncepciója ismerteti meg az énekművésszel Wagner költői világát, ott a szép hang, zenei fogékonysággal és lelki műveltséggel párosulva, egyenes utat talál a legnemesebb Wagner-stílushoz.

Tutsek Piroska azonban nemcsak érték és hanganyagot, komoly muzikalitást és előkelő kulturális érzéket állít Wagner szolgálatába, hanem sajátos egyéni rátermettséget is, mellyel mesterkéletlenül élheti bele magát a nagyvonalú színpadi pózok, a monumentális drámai képek dekoratív pátoszába.

Dallam-mintázásban, deklamációban, de gesztusban, kiállásban is ezért elsősorban Wagner zenedrámai retorikáját sajátította el kitűnően. Wagnernél, az énekesnőnek a nagyvonalú, monumentális drámai beállításon túl, természetesen az érzelem, forró közvetlenségét, sőt valódi német intimitását, is teljesen magáévá kell tennie. Ez utóbbi különösen fontos a Brangäne alakításnál, hiszen Tristan hajóján Brangänének mélyreható drámai kontraszttal kell idéznie az elvesztett otthont, mindazt a melengető, elringató, ápoló bensőséget, melynek anyai öléből Izoldát a szerelem zord vihara kiragadta. Kétségkívül nem könnyű feladat a szenvedély féktelen tombolása közepette ezeknek a hazai hangoknak megindító varázsát felidézni.

De éppen efféle nehéz feladat, a méltó iskola olyan tehetséges fiatal művésznőjének, amilyen Tutsek Piroska. Izolda szerepében Némethy Ella szinte önmagát múlta felül. Alakítása, éneke mélyebben átélt, gazdagabb, kicsiszoltabb, egyszóval hódítóbb, mint valaha. Nincs az a fényes külföldi siker, melyet ez a nagyszerű alakítás ne igazolna.

Mi csak azt kívánhatjuk, hódítsa meg ez a kiváló énekesnő, mint a magyar Operaház tagja a világot. A közönség a felvonásközökben a legnagyobb lelkesedéssel ünnepelte a szereplöket, élükön Némethyvel, Tutsekkal, Závodszkyval, Pallóval és az előadást ezúttal is zseniálisan vezető Faillonival. (T-th.)

PESTI NAPLÓ, 1934.október 17. (85. Évfolyam, 234. szám)

*
204   Ardelao • előzmény200 2017-09-17 11:35:25

Operaház

Ritka szép előadásban került színre ma este az Operaházban Tristan és Isolda. Teljesen zavartalanul élvezhettük Wagner páratlan alkotásának áradó zenei hullámait, zenekar és a szereplők felolvadtak a schopenhaueri gondolatoktól áthatott remekmű zenei kifejezésében. Az előadás középpontjában természetesen Némethy Ella eszményi Isoldája állott. Dél-amerikai sikerei után ez volt a nagyszerű énekesnő első fellépése Operaházunkban. Ének és játék szempontjából tökéletesen átélt szerepet nyújtott, minden frázisában Isolda szerelmes tragikuma lüktetett, hajlékony hangja hol lágyan búgott, hol félelmesen fenyegetett. Felejthetetlen élmény volt mai alakítása.

Nagy meglepetés volt az új Brangäne: Tutsek Piroska is. Az Operaház barátai már régen tudták, hogy az intézet újabb tagjai között a legnagyobb készültségű, legműveltebb és talán legértékesebb hangú énekesnő, de mai szereplése még a legnagyobb várakozást is túlszárnyalta. Átható erejű, nagy terjedelmű, gyönyörűen kiegyenlített mezzoszopránjának ez a szerep különösen megfelel, mert a Brangäne szólama nem száll le az alt kulcs mélységeibe. Hangbeli szépségeken kívül intelligens előadása is érvényesült.

Tutsek Piroskában az Operaház rendkívül fejlődésképes és igen hasznavehető szorgalmas tagot kapott, akinek pályája elé a legnagyobb reménységgel nézünk, különösen, ha hangjának kifejezőképessége, hajlékonysága növekszik, ha a huzamos éneklés folytán az itt-ott még érezhető keménység lecsiszolódik. A második felvonásban, a szerelmi jelenetben a rendezőnek azonban nem kellett volna Brangänet annyira a színpad mélyére állítani, mert így még Tutsek Piroska erőteljes orgánuma sem képes a dallamvonalat eléggé hallhatóan megrajzolni.

Závodszky Zoltán Tristánja a rokonszenves énekes fejlődéséről tanúskodik. Kezdi elveszíteni modorosságait, szerencsés orgánuma most már gátlás nélkül érvényesül, pianói is kifogástalanok. Látszik, hogy a Tristan különösen szívügye Závodszkynak.
Palló Imre és Székely Mihály voltak még a kitűnő előadás erősségei, melyet Failoni vezényelt, igazi wagneri szellemben, de néha kissé túl-hangosan.
(V. E.)

BUDAPESTI HÍRLAP, 1934. október 17. (54. Évfolyam, 234. szám)

*
200   Ardelao • előzmény199 2017-09-16 19:44:02

TUTSEK Ilonka németországi sikere!

Tutsek Ilonkát, Tutsek Piroska ikertestvérét a lübecki operaház két évre szerződtette első drámai énekesnőnek. A művésznő nemrég mutatkozott be jelentős sikerrel az Aida címszerepében. A német sajtó nagy elismeréssel ír szárnyaló szopránjáról, fejlett énekkultúrájáról, alakító képességéről. Bemutatkozása óta Tutsek Ilonkának háromszor kellett már megismételnie az Aida szerepét.

BUDAPESTI HÍRLAP, 1937. október 12. (57. Évfolyam, 231. szám)


*


Tutsek Piroska Lübeckbe utazott ikertestvére első szerepléséhez.
Az Operaház művésznőjének, Tutsek Piroskának ikertestvére, Tutsek Ilonka tegnap este lépett fel először a lübecki operaház színpadán, ahová két évre szerződött. Az »Aida« címszerepét alakította. Tutsek Piroska Lübeckbe utazott, hogy jelen lehessen az előadáson.

AZ EST, 1937.október 12. (28. Évfolyam, 207. szám)


*

Tutsek Piroska, akit pesti és bécsi szerződése állandóan utazni kényszerít, ezúttal nem Bécsből érkezett haza, hanem Lübeckből, ahol ikerpárját, Tutsek Ilonkát látogatta meg. Ilonka a lübecki színház első drámai szopránja, » boldog menyasszony.«
Vőlegénye, Ulrich Lorenz a színház hőstenorja.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1938. 1. szám.

*
199   Ardelao • előzmény198 2017-09-15 12:27:16

Néhány szó még a Tutsek Piroska és Ilona énekesi pályájának a kezdetéről:
Színházi Élet - 1927/48. szám:

A Tutsek-nővérek az ének Dolly-sistersei

A Zeneművészeti Főiskola nagy hangversenytermében a november 27-iki Szekeres kamara-orgonaestélyen lépnek először a nyilvánosság elé a Tutsek nővérek. A két nővér szereplése igen érdekes esemény, mert ikertestvérek és a természet egyforma bőkezűséggel ajándékozta meg őket mindazzal, amire képzett, művészileg elmélyült énekesnőknek szükségük van.

A Tutsek nővérek Brassóból kerültek Budapestre. Itt mestert kerestek, aki a hangjukat tovább fejlessze és megtanítsa őket az éneklés technikájára. 1925. év elején Moiret Lujza asszonyhoz, a sok külföldi sikert elért kiváló énekesnőhöz kerültek, aki, mint énekpedagógus is, nagyszerű eredményekre hivatkozhat. Moiret Lujza asszony az Armin Georg és dr. Thaussing-féle külföldi énekpedagógiai eljárás egyetlen magyarországi képviselője. […] lényege abban áll, hogy fiziológiai alapra helyezkedve, úgy képezi ki a hangot, hogy gondosan ápolja és előkészíti azokat a szerveket, amelyeknek helyes és harmonikus működésén nyugszik az énekhang. Ezeken a szerveken múlik a művészi éneklés. (Moiret Lujza könyve itt .)

A Tutsek testvérpár három évig tanult Moiret Lujza asszonynál.
A Tutsek ikertestvérpár első szereplése elé nagy érdeklődéssel néz a zeneértő közönség. Az ő tudásuk egyúttal próbaköve a világhírű Armin Georg és dr.
Thaussing-féle énekpedagógiai eljárásnak. „

-----------

Az alábbi felvételeken Tutsek Piroska énekel. Tutsek Ilona énekhangjáról eddig – sajnos – nem találtam lemezfelvételt.

Piroska Tutsek-Mihály Székely - Laura-Alvise duet - Ponchielli: Gioconda

Wagner: Tannhäuser - Piroska Tutsek-Set Svanholm
198   Ardelao • előzmény197 2017-09-14 20:55:17

FRISS ÚJSÁG BUDAPESTI RÁDIÓ ÚJSÁG

RÁDIÓ-MŰSOR: 1934. június 24 – június 29-ig.
Június 29. péntek, 19:30

Tutsek Piroska és Tutsek Ilonka énekel,
zongorán kíséri: Varga Pál.

1. H. Purcell: Könnyű szívvel ballagunk — kettős,
2. G.B. Bononcini: Menüett az „Erminia" című operából — kettős,
3. Cornelius: Te és én — kettős,
4. Verdi: Macbeth — ária (Tutsek Piroska),
5. Verdi: A végzet hatalma — Leonóra áriája (Tutsek Ilonka),
6. Giordano: Andrea Chѐnier ̶ Magdaléna áriája (Tutsek Ilonka).
7. Kodály Zoltán: a) Busán csörög a lomb,
b) Haja, baja (Tutsek Piroska),
8. Ponchielli: Gioconda ̶ Gioconda és Laura kettőse (Tutsek Ilonka és Piroska).

*
197   Ardelao • előzmény196 2017-09-14 10:29:24

A brassói énekes ikrek

Tutsek Piroska és a húga


Az Operaház egyik legutóbbi Tristan előadásán új, nagyszerű Brangäne tűnt fel, egy fiatal, szép, karcsú erdélyi lány: Tutsek Piroska. A fiatal művésznő Tutsek dr., brassói volt vármegyei főorvos leánya; ikernővére is énekesnő, de míg Tutsek Piroskának pompás alt hangja van, nővére, Ilonka szoprán- énekesnő.

Tutsek Piroska a következőket mondja énekesnői karrierjéről:
— „Már gyermekkoromban, Brassóban nagyon érdekelt a zene; iker nőveremmel együtt sokat muzsikáltunk édesapám házában. Komolyan azonban csak később kezdtem foglalkozni muzsikával. 1924 óta, amikor Brassóból Budapestre jöttem. Itt a Zeneművészeti Főiskolán olyan sikerrel tettem le a felvételi vizsgát, hogy mindjárt a második akadémiai osztályba vettek fel, ahol Sík József volt az énekprofesszorom. Később Berlinben folytattam énektanulmányaimat, Gerhardt Jekeliusnál. Bahr-Mildenburg Annánál pedig játékstílust tanultam. Mikor visszatértem Pestre, itt Medek Annánál, az Opera- ház örökös tagjánál tanultam tovább.”

— „Így léptem fel először a múlt év áprilisában az Aida Amnerisében. Próbafellépésem után Radnai Miklós igazgató ösztöndíjas tagnak szerződtetett az Operaházhoz. Az Aida után felléptem a Don Carlos-ban is. A közönség voltaképpen ezen az előadáson ismert meg.
Az idén Brangänet énekeltem a Tristan és Isoldában és nagyon boldog voltam, hogy valamennyi kritikus elismeréssel irt rólam. Gertrudist és Suzukit is énekeltem az idén, de azt hiszem, igazi szerepkörömet a Wagner opera terén fogom megtalálni.”

— „Most a Farsangi lakodalom jubiláris előadásán a grófnő szerepében mutatkozom be legközelebb, a Milói Vénus egyik női főszerepét is rám osztották (Hubay Jenő operája, megj. A.). Szó van róla, hogy új Wagner-szerepben is fellépek, esetleg a Lohengrin Ortrudjában.”

Tutsek Piroska ezután ismét nővéréről beszél, akivel gyakran szerepel együtt a rádióban, de hangversenyeken is. A nyáron odahaza, Brassóban is közös hangversenyt adtak, de együtt szerepeltek Berlinben és Bukarestben is.

BUDAPESTI HÍRLAP, 1934. december 25. (54. Évfolyam, 291. szám)
196   Ardelao • előzmény195 2017-09-13 20:37:50

Vendégjáték után vendéglátás

Az elmúlt héten három külföldi vendége volt a Városi Színháznak: Flesch Ella, a bécsi Staatsoper tagja, Medák Sári és Alfred Fischer, a prágai Operaház művészei. A három vendégművész közül a két hölgy régi, kedves ismerősünk, itt kezdték sikereikben gazdag pályájukat Budapesten. Egyiküknek sem volt oka panaszkodni a pesti fogadtatás miatt, de a sikerült vendégjáték örömét az a vacsorameghívás tette teljessé, amely egy kiváló és lelkes pesti kolleganőjük, Tutsek Piroska részéről érte őket.

Tutsek Piroska, a pesti Opera tagja, nemrég Bécsben vendégszerepelt és a szíves fogadtatás, amelyben az ottani művészkörök részesítették, még most is emlékezetében él. Ezért úgy érezte, hogy revánssal tartozik minden külföldi énekes kollégának, akit sorsa mostanában Budapestre hoz.

A három vendégművész a Városi Színházból egyenesen Tutsek Piroska lakására hajtatott, ahol pompás vacsora várta őket. A hangulat pedig méltó volt a vacsorához. A háziasszony elmesélte kollégáinak, hogy annak idején, amikor első sikerét aratta a pesti Operában, a Színházi Élet horoszkópot készített róla, amely idáig kísértetiesen bevált. A csillagjós megmondta, hogy a művésznő igazi karrierje 1937-ben kezdődik, közben azonban két megszakítás lesz pályáján. Mind a három jóslat valóra vált. Csakugyan kétszer hagyta abba az éneklést, először édesanyja halála, másodszor pedig elkedvetlenedés miatt.

A horoszkóp harmadik jóslata is beigazolódott. Első külföldi vendégszereplése 1937 januárjára esett és Bruno Walter, a világhírű karmester ezzel a kérdéssel, búcsúzott tőle:
» Mit akar legközelebb nálunk énekelni?«

A két vendéghölgynek is sok mesélnivalója volt, mert hiszen, hála Istennek, a siker velük is állandó barátságot tart. Flesch Ella a bécsi Operaház egyik legjobban foglalkoztatott énekesnője, Medák Sári pedig a prágai Opera ünnepelt tagja. Talán hajnalig is együtt maradt volna a társaság, de operaénekesek menetrendszerűen élnek. Adolf Fischert másnap Szegedre szólította szerződése, Medákot Prágában várták, Flesch Ellát pedig Bécsben.

Meg lehet azonban állapítani, hogy Pest vendégművészei nemcsak a vendégjátékkal, de a vendéglátással isi meg voltak elégedve.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1937. (6. szám)
195   Ardelao 2017-09-13 14:18:45

A TUTSEK SISTERS KALANDJAI AZ OPERÁBAN



A Pillangókisasszony reprízén nagy közönség és sajtósikere volt Tutsek Piroskának, aki Szuzukit alakította. A tehetséges, fiatal operaénekesnő nemcsak szép alt hangjáról nevezetes, de arról is, hogy ikertestvére és pályatársa: Ilonka, a megszólalásig hasonlít rá. Szó szerint a megszólalásig, mert Ilonkának (Férje nevén: Ilona Lorenz, megj. A.) , ki szintén az Opera tagja, szoprán hangja van.

Más ismertetőjelük nincs, senki sem tudja őket megkülönböztetni és ez a hasonlatosság az Operában nagyon sok mulatságos félreértére vezetett már. Sokszor előfordult, hogy Ilonkával beszélték meg Piroska próbáit és mióta egyszer tévedésből Piroskával közölték Ilonka gázsi-emelését, azóta az Operában nagyon óvatosan kezelik a Tutsek Sisterseket.
A tökéletes hasonlatosság mindenkit zavarba hoz, az ember kénytelen állandóan arra gondolni, hogy tulajdonképpen most melyikükkel beszél?


Székelyhidyvel történt meg, hogy melegen gratulált egy ízben Piroska sikeréhez — Ilonkának. Másnap nevetve mesélte ezt Székelyhidy a másik ikertestvér művésznőnek. aki azonban így szólt:

— „Sajnos, be kell vallanom, kedves Mester, hogy már tudok a dologról, mert én megint csak az Ilonka vagyok!” ...

Bár Piroska húsz perccel fiatalabb, kettőjük közül mégis ő a higgadtabb, határozottabb. Ilonka, az » idősebbik « Tutsek-leány, viszont temperamentumosabb. Nyilatkozatról lévén szó természetesen Piroska vezeti a beszélgetés fonalát:

— „Brassóban születtünk, ott is nevelkedtünk. Édesapánk volt vármegyei főorvos, édesanyánk báró Purcell-leány, a nagy ír zeneszerző: Henry Purcell leszármazottja.

„A zenei örökség már kislánykorunkban jelentkezett. Először templomi hangversenyeken énekeltünk. Természetesen már az iskolában rengeteg felcserélésre adott alkalmat hasonlatosságunk. Tanárnőnk azonban diplomata volt, az osztály, ellenkező sarkába ültetett bennünket, és így csak ritkán felelhettünk egymás helyett. Különben nem éltünk vissza a megtévesztő külsővel, de azt nem kerülhettük el, hogy mulatságos epizódok főszereplőivé váljunk.”

— „Többéves pesti énektanulás után Berlinbe mentünk és ott folytattuk tanulmányainkat. Egy alkalommal a berlini Lessing-múzeum hangversenyén léptünk fel. Wagner-dalokat énekeltünk. A koncert végén egyszerre jöttünk ki a pódiumra, nem számolva a publikum megdöbbenésével. Legtöbben azt hitték, hogy csak egy énekesnő énekel, mikor aztán egyszerre jelentünk meg, ijedtükben még tapsolni is elfelejtettek.”

— „Az is nagyon mulatságos volt, — vág közbe Ilonka — mikor Pirkó külön ment a fodrászhoz. Megmosták a haját, szépen megondolálták, Pirkó fizetett és távozott. Jó félóra múlva ugyanoda tértem be én és a derék haj művész majdnem hanyatt esett ijedtében.

Levegő után kapkodott, úgy kérdezte, hogy miért tettem így tönkre a frizurámat, talán nem voltam vele megelégedve?” ...

Újra Piroska, folytatja:

— „Két éve vagyunk az Opera tagjai és minden percünket a munka foglalja le. Nemcsak külsőségekben egyezünk, — dekára egy a súlyunk, a ruháinkat meg kell jelölni, mert állandóan elcseréljük, — de a vágyunk és ambíciónk is közös. Csak a zene és az ének érdekel bennünket!

És ha valaki szerelmes az egyik művésznőbe, hogyan ismeri meg a szíve hölgyét? — kérdezzük.

— „Érdekes, — mondják — de ilyen esetben még sosem volt félreértés. Mindig meg tudtak bennünket különböztetni. Téved a közmondás, — mert a szerelem nem vak!
— Tulajdonképpen mi sem tudjuk, hogy melyikünk a Piroska és melyikünk az Ilonka, illetve nem biztos, hogy a keresztelőn kapott nevünket viseljük. Pólyáskorunkban kék és piros szalagokkal különböztettek meg bennünket szüleink és ezeket dajkánk bizony néhányszor felcserélte. Mégsem lett baj belőle, hiszen ez a csere tényleg a családban maradt.”

Elmesélik még. hogy milyen sok láthatatlan kapocs fűzi össze őket. Egyformán inklinálnak klímára; mindenre, — ugyanazon ételeket szeretik. Ha egyikük énekel, a másik se tud másra figyelni, önkéntelenül vele énekel. A gégeorvosuk csak a hangszálaikról ismeri fel őket. Első dolga, hogy a torkukba nézzen, mert addig nem tudja, hogyan szólítsa őket.

KUTHY GYÖRGY

SZÍNHÁZI ÉLET, 1934. 49. szám (november 25-december 1.)


In memoriam Tutsek Piroska


*
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2017-11-24
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zeneműtára

Olivastro együttes
"Kora reneszánsz chansonok és liturgikus dallamok"

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva (zongora)
Házigazda: Tóth Endre
"Táncok és dalok - eredetik és átiratok"
ROBART SCHUMANN - CLARA SCHUMANN: Liederkreis (Dalciklus), Op.39
– In der Fremde (Idegenben), Op.39 No.1
– Intermezzo, Op.39 No.2
– Die Stille (Csönd), Op.39 No.4
– Mondnacht (Holdas éj), Op.39 No.5
– Schöne Fremde (Szép idegen), Op.39 No.6
– Frühlingsnacht (Tavaszi éj), Op.39 No.12
ROBERT SCHUMANN: Davidsbündlertänze (Dávid-szövetségi táncok), Op.6
GRIEG: Dalok (a szerző zongoraátiratai) Op.52
– Modersorg (Egy anya gyásza), Op. 15, No. 4
– Det forste mote (Az első találka), Op. 21, No. 1
– Du fatter ej Boigemes evige Gang (A költő szíve), Op. 5, No. 2
– Solveigs Sang (Solveig dala), Op. 23, No. 18
– Kjaerlighet (Szerelem), Op. 15, No. 2
– Gamlemor (Öreg anya), Op. 33, No. 7
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Eckhardt Gábor (zongora), Déri György (cselló), Borbély Mihály (klarinét)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, Op.11
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/1-4
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/5-8
BRAHMS: a-moll trió, Op.114

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Felsővízivárosi Szent Anna Plébániatemplom

Almásy László Attila (orgona)
J.S. Bach, Max Reger, Jean Langlais és Liszt Ferenc művei

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Gódor Erzsébet (cimbalom)
"Az ezerszínű cimbalom"
Gódor Erzsébet cimbalomestje
Scarlatti, Mozart, Liszt, Debussy, Rachmaninoff, Bartók, Piazzolla és kortárs magyar szerzők

19:00 : Budapest
ERőMŰVHÁZ - Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Ház

Novák Zita, Mihályi Éva, Mohácsy Orsolya, Puskás Ticia, Kovács Péter, Keskeny Ferenc (hegedű), Ludmány Dénes, Barát Adrienn, Horváth Ágnes (brácsa), Kádi Erika, Háry Péter, Balog Endre (gordonka)
Házigazda: Zelinka Tamás
"Kodály - Dohnányi Emlékév Koncertsorozat/2A"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Vass István (zongora)
km.: Hegyes Ádám (zongora)
BEETHOVEN: Op.26 Asz-dúr szonáta
BARTÓK: Zongoraszonáta
BACH: Olasz koncert BWV 971
MOZART: d-moll zongoraverseny K.466

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sonus Ütőegyüttes (művészeti vezető: Szabó István)
Markus Bellheim (zongora)
Horváth István (tenor), Alexandru Agache (bariton)
A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
Nyugat-afrikai ütőhangszeres zene
LIGETI: Zongoraverseny
MUSZORGSZKIJ: Egy éj a kopár hegyen
BARTÓK:Cantata profana, BB 100
19:00 : Gödöllő
Királyi Váró

Scheuring Kata (fuvola), Kovács Gergely (zongora)
POULENC: Szonáta
HINDEMITH: 8 stücke für flöte allein
TAKTAKISHVILI: Szonáta
DOHNÁNYI: Ária
DUTILLEUX: Szonatina
A mai nap
született:
1690 • Charles Theodore Pachelbel, zeneszerző († 1750)
1868 • Scott Joplin, zeneszerző, zongorista († 1917)
1934 • Alfred Schnittke, zeneszerző († 1998)
elhunyt:
1982 • Házy Erzsébet, énekes (sz. 1929)