vissza a cimoldalra
2018-08-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61025)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7350)
Pantheon (2247)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (987)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6683)
Alexandru Agache, a bariton (123)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (760)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

196   Ardelao • előzmény195 2017-09-13 20:37:50

Vendégjáték után vendéglátás

Az elmúlt héten három külföldi vendége volt a Városi Színháznak: Flesch Ella, a bécsi Staatsoper tagja, Medák Sári és Alfred Fischer, a prágai Operaház művészei. A három vendégművész közül a két hölgy régi, kedves ismerősünk, itt kezdték sikereikben gazdag pályájukat Budapesten. Egyiküknek sem volt oka panaszkodni a pesti fogadtatás miatt, de a sikerült vendégjáték örömét az a vacsorameghívás tette teljessé, amely egy kiváló és lelkes pesti kolleganőjük, Tutsek Piroska részéről érte őket.

Tutsek Piroska, a pesti Opera tagja, nemrég Bécsben vendégszerepelt és a szíves fogadtatás, amelyben az ottani művészkörök részesítették, még most is emlékezetében él. Ezért úgy érezte, hogy revánssal tartozik minden külföldi énekes kollégának, akit sorsa mostanában Budapestre hoz.

A három vendégművész a Városi Színházból egyenesen Tutsek Piroska lakására hajtatott, ahol pompás vacsora várta őket. A hangulat pedig méltó volt a vacsorához. A háziasszony elmesélte kollégáinak, hogy annak idején, amikor első sikerét aratta a pesti Operában, a Színházi Élet horoszkópot készített róla, amely idáig kísértetiesen bevált. A csillagjós megmondta, hogy a művésznő igazi karrierje 1937-ben kezdődik, közben azonban két megszakítás lesz pályáján. Mind a három jóslat valóra vált. Csakugyan kétszer hagyta abba az éneklést, először édesanyja halála, másodszor pedig elkedvetlenedés miatt.

A horoszkóp harmadik jóslata is beigazolódott. Első külföldi vendégszereplése 1937 januárjára esett és Bruno Walter, a világhírű karmester ezzel a kérdéssel, búcsúzott tőle:
» Mit akar legközelebb nálunk énekelni?«

A két vendéghölgynek is sok mesélnivalója volt, mert hiszen, hála Istennek, a siker velük is állandó barátságot tart. Flesch Ella a bécsi Operaház egyik legjobban foglalkoztatott énekesnője, Medák Sári pedig a prágai Opera ünnepelt tagja. Talán hajnalig is együtt maradt volna a társaság, de operaénekesek menetrendszerűen élnek. Adolf Fischert másnap Szegedre szólította szerződése, Medákot Prágában várták, Flesch Ellát pedig Bécsben.

Meg lehet azonban állapítani, hogy Pest vendégművészei nemcsak a vendégjátékkal, de a vendéglátással isi meg voltak elégedve.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1937. (6. szám)
195   Ardelao 2017-09-13 14:18:45

A TUTSEK SISTERS KALANDJAI AZ OPERÁBAN



A Pillangókisasszony reprízén nagy közönség és sajtósikere volt Tutsek Piroskának, aki Szuzukit alakította. A tehetséges, fiatal operaénekesnő nemcsak szép alt hangjáról nevezetes, de arról is, hogy ikertestvére és pályatársa: Ilonka, a megszólalásig hasonlít rá. Szó szerint a megszólalásig, mert Ilonkának (Férje nevén: Ilona Lorenz, megj. A.) , ki szintén az Opera tagja, szoprán hangja van.

Más ismertetőjelük nincs, senki sem tudja őket megkülönböztetni és ez a hasonlatosság az Operában nagyon sok mulatságos félreértére vezetett már. Sokszor előfordult, hogy Ilonkával beszélték meg Piroska próbáit és mióta egyszer tévedésből Piroskával közölték Ilonka gázsi-emelését, azóta az Operában nagyon óvatosan kezelik a Tutsek Sisterseket.
A tökéletes hasonlatosság mindenkit zavarba hoz, az ember kénytelen állandóan arra gondolni, hogy tulajdonképpen most melyikükkel beszél?


Székelyhidyvel történt meg, hogy melegen gratulált egy ízben Piroska sikeréhez — Ilonkának. Másnap nevetve mesélte ezt Székelyhidy a másik ikertestvér művésznőnek. aki azonban így szólt:

— „Sajnos, be kell vallanom, kedves Mester, hogy már tudok a dologról, mert én megint csak az Ilonka vagyok!” ...

Bár Piroska húsz perccel fiatalabb, kettőjük közül mégis ő a higgadtabb, határozottabb. Ilonka, az » idősebbik « Tutsek-leány, viszont temperamentumosabb. Nyilatkozatról lévén szó természetesen Piroska vezeti a beszélgetés fonalát:

— „Brassóban születtünk, ott is nevelkedtünk. Édesapánk volt vármegyei főorvos, édesanyánk báró Purcell-leány, a nagy ír zeneszerző: Henry Purcell leszármazottja.

„A zenei örökség már kislánykorunkban jelentkezett. Először templomi hangversenyeken énekeltünk. Természetesen már az iskolában rengeteg felcserélésre adott alkalmat hasonlatosságunk. Tanárnőnk azonban diplomata volt, az osztály, ellenkező sarkába ültetett bennünket, és így csak ritkán felelhettünk egymás helyett. Különben nem éltünk vissza a megtévesztő külsővel, de azt nem kerülhettük el, hogy mulatságos epizódok főszereplőivé váljunk.”

— „Többéves pesti énektanulás után Berlinbe mentünk és ott folytattuk tanulmányainkat. Egy alkalommal a berlini Lessing-múzeum hangversenyén léptünk fel. Wagner-dalokat énekeltünk. A koncert végén egyszerre jöttünk ki a pódiumra, nem számolva a publikum megdöbbenésével. Legtöbben azt hitték, hogy csak egy énekesnő énekel, mikor aztán egyszerre jelentünk meg, ijedtükben még tapsolni is elfelejtettek.”

— „Az is nagyon mulatságos volt, — vág közbe Ilonka — mikor Pirkó külön ment a fodrászhoz. Megmosták a haját, szépen megondolálták, Pirkó fizetett és távozott. Jó félóra múlva ugyanoda tértem be én és a derék haj művész majdnem hanyatt esett ijedtében.

Levegő után kapkodott, úgy kérdezte, hogy miért tettem így tönkre a frizurámat, talán nem voltam vele megelégedve?” ...

Újra Piroska, folytatja:

— „Két éve vagyunk az Opera tagjai és minden percünket a munka foglalja le. Nemcsak külsőségekben egyezünk, — dekára egy a súlyunk, a ruháinkat meg kell jelölni, mert állandóan elcseréljük, — de a vágyunk és ambíciónk is közös. Csak a zene és az ének érdekel bennünket!

És ha valaki szerelmes az egyik művésznőbe, hogyan ismeri meg a szíve hölgyét? — kérdezzük.

— „Érdekes, — mondják — de ilyen esetben még sosem volt félreértés. Mindig meg tudtak bennünket különböztetni. Téved a közmondás, — mert a szerelem nem vak!
— Tulajdonképpen mi sem tudjuk, hogy melyikünk a Piroska és melyikünk az Ilonka, illetve nem biztos, hogy a keresztelőn kapott nevünket viseljük. Pólyáskorunkban kék és piros szalagokkal különböztettek meg bennünket szüleink és ezeket dajkánk bizony néhányszor felcserélte. Mégsem lett baj belőle, hiszen ez a csere tényleg a családban maradt.”

Elmesélik még. hogy milyen sok láthatatlan kapocs fűzi össze őket. Egyformán inklinálnak klímára; mindenre, — ugyanazon ételeket szeretik. Ha egyikük énekel, a másik se tud másra figyelni, önkéntelenül vele énekel. A gégeorvosuk csak a hangszálaikról ismeri fel őket. Első dolga, hogy a torkukba nézzen, mert addig nem tudja, hogyan szólítsa őket.

KUTHY GYÖRGY

SZÍNHÁZI ÉLET, 1934. 49. szám (november 25-december 1.)


In memoriam Tutsek Piroska


*
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"
11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Ránki Dezső koncertje
BACH: g-moll zongoraverseny BWV 1058
Ránki Dezső (zongora), Apollon Musagète Kvartett
BACH: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
Ránki Dezső (zongora), Apollon Musagète Kvartett

15:00 : Tolcsva
Szirmay-Waldbott kastély könyvtára

Trüffel Kvartett:
Lajhó Barbara, Kristó-Varga Nikolett (hegedű), Kusz Viktória (brácsa), Kószás Ágnes (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
Kalandozás a slágerek világába, barokktól a filmzenékig


17:00 : Tolcsva
Oremus-szalon

Bogányi Gergely (zongora), Bogányi Tibor (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
CSAJKOVSZKIJ: Változatok egy rokokó témára, Op.33
CSAJKOVSZKIJ: Évszakok, Op.37/b – válogatás

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
SCHUBERT: B-dúr trió D.471
Kirill Troussov (hegedű), Veit Hertenstein (brácsa), Henri Demarquette (cselló)
BRAHMS: a-moll trió Op.114
Veit Hertenstein (brácsa), Henri Demarquette (cselló), Enrico Pace (zongora)
RACHMANINOV: Hét dal énekhangra és zongorára
Károlyi Katalin (alt), Würtz Klára (zongora)
FRANCK: A-dúr hegedűszonáta
Baráti Kristóf (hegedű), Würtz Klára (zongora)

19:30 : Kismarton
Esterházy-kastély, Haydn Terem

Avi Avital (mandolin)
Haydn Filharmónia
HAYDN: 45. (fisz-moll) szimfónia, Hob. I:45 (Búcsú)
PAISIELLO: Esz-dúr concerto mandolinra, vonósokra és csembalóra
ROSSINI: 1. (G-dúr) szonáta
VIVALDI: C-dúr concerto mandolinra, RV 425
WOLF: Olasz szerenád
HAYDN: Allegro a G-dúr hegedűversenyből, (mandolin átirat) Hob. VIIa:4

20:00 : Sárospatak
Basilica minor – Vártemplom

Ballabás Aliz, Kalafszky Adriána, Pintér Ágnes (szoprán), Bárány Péter (kontratenor), Gál József, Mészáros Péter (tenor), Melkovics Zoltán (basszus)
Purcell Kórus & Orfeo Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
"Zempléni Fesztivál"
STRATTNER: Aus der Tiefe rufe ich Herr, zu dir
BUXTEHUDE: Das neugeborne Kindelein BuxWV 13
BUXTEHUDE: Mit Fried und Freud - Klaglied BuxWV 76
BUXTEHUDE: Befiehl dem Engel daβ er komm BuxWV 10
STRATTNER: Sehet doch, ihr Menschenkinder
BUXTEHUDE: Herzlich lieb hab ich Dich, o Herr BuxWV 13
A mai nap
született:
1750 • Antonio Salieri, zeneszerző († 1825)
1954 • Hollerung Gábor, karmester
elhunyt:
2004 • Lukin László, karnagy (sz. 1926)
2009 • Hildegard Behrens, énekes (sz. 1937)