vissza a cimoldalra
2018-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Élő közvetítések (7397)
Kimernya? (2751)
Ilosfalvy Róbert (811)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1064)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4335)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

181   Ardelao • előzmény180 2017-09-05 16:52:16

HORVÁTH ATTILA EMLÉKEST.

„Mély és maradandó emléket hagyott a tegnapi műsor éjszakába forduló órája. A kegyeletesen emlékező hálás tanítvány, Radnai Miklós, az Operaház igazgatója, emlékestet rendezett egykori mesterének, Horváth Attilának, a világtalan magyar zeneszerzőnek, aki alkotóéletében csak. közönnyel és mellőzéssel találkozott. Horváth Attila halálának tízedik évfordulóján tartották meg az emlékestet és zenekari műveinek bemutatásával soha ki nem alvó fáklyát gyújtottak, hatalmas tehetségének, mely a múlt század alkonyán zeneművészetünkben Liszt Ferenc és Erkel zsenijének volt értékes folytatása. Radnai Miklós költői szárnyalást: és hatásában megrázó emlékbeszédet mondott Horváth Attiláról, akinek emlékét és zenei munkásságát egészen közel hozta, a magyar közönséghez. Az emlékbeszéd után az Operaház tagjaiból alakult zenekar, Dohnányi Ernő dr. vezénylésével mutatta be a halhatatlan zeneszerző műveit. Őszinte hang, meleg bensőség jellemezték Horváth Attila tiszta magyar muzsikáját. Zrínyi Ilona nyitánya klasszikus méreteivel hatott. A négytételes Tavaszi képekben és a Fantasztikus szvit szintén négy tételében csodálattal hallgattuk a világtalan szerző természeti megérzéseinek zenei interpretálását. Az operaházi zenekar tökéletes összjátékán átérzett az azt áhítat és rajongás, amellyel az emlékest célját legjobb tudásunkkal szolgálták.” (r.t.)

BUDAPESTI HÍRLAP, 1931. november 5. (51. Évfolyam, 251. szám)



[b] RÁDIÓ (1931. november 5.) [/b
Horváth Attila-emlékest.

„A kegyeletes megemlékezésnek szenteli mai estéjét a Magyar Rádió.
Horváth Attila-estet rendez, amelyen Radnai Miklós, az Operaház igazgatója mond emlékbeszédet s az Operaház tagjaiból alakult zenekart Dohnányi Ernő vezényli.”

8 ÓRAI ÚJSÁG (17. Évfolyam, 251.sz.) Rádióműsor.

*
180   Ardelao • előzmény179 2017-09-05 14:18:06

„Horváth Attila meghalt.”

„A Jendrassik-klinikán pénteken délután meghalt Horváth Attila, az ismeretes nevű, világtalan zeneszerző és zongoraművész. Ötvenkilenc éves volt. Valamikor gyakran és sikerrel szerepelt hangversenyeken, többnyire maga hangulatos szerzeményeivel és az utóbbi években a vakok intézetének volt. zenetanára.”

PESTI HÍRLAP, 1921. november 5. (43. Évfolyam, 248. szám)

*
179   Ardelao • előzmény178 2017-09-05 14:10:53

Horváth Attila, a későbbiek során már, alig szerepelt hangversenyeken. A Vakok Intézetében tanított élete végéig.

Még egy hangversenyéről találtam adatot, amelyet nem sokkal a halála előtt tartott.



Hangverseny a vakoknál.

„A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület dísztermében (Hermina-út 7.) holnap, vasárnap, délután 5 órakor hangverseny lesz. A hangversenyen Lumpe Gizella* énektanárnő, Berg Ottó operaházi karnagy (1895-1974., megj. A.), Greisinger István* és Horváth Attila zeneszerző működik közre.”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1921. február 6. (41. Évfolyam, 29. szám)

*

*Lumpe Gizelláról és Greisinger Istvánról – a hangversenyen szereplő két vak művészről –, sajnos, nem találtam életrajzi adatokat. Mindketten a Vakok Intézetében tanítottak. Csak két - ideírt - érdekes újságcikk jelzi „létezésüket.”

„[…] *Nagyon érdekes szám volt a következő: Balázs-Bognár Vilmának egy vak tanítványa, Lumpe Gizella énekelte Pergolesi Ninettáját s egy áriát a Figaro lakodalmából. Tömör, erőteljes, szép mezzo-szoprán hangja van a kisasszonynak és szívhez szóló bensőség érzett ki dalaiból. A közönség egy része, mely rabja volt a vak leány szoborszerű tekintetéből áramló szomorúságnak, bizonyos elfogódással és sajnálkozással hallgatta őt. De csalódtak ezek. Csak az arcára kellett nézni, mely sugárzott az ihlettől és a boldogságtól. Ez nem élőhalott. Ez már nincs az örök éjszakában. Hall, csak nem lát túlfinomult négy érzéke segítségével, melyek fölfognak számára minden képet s éppen oly színes és változatos világot sugárzanak a lelkébe, mint a minőt mi látunk. Sajnáljuk a vakokat, mert szemük szomorú, üres, mintha élő fejeken a halál ülne. De a ki látta ezt a kedves arcú leányt a dobogón, átszellemült arcát, boldogságtól reszkető ajkát, meggyőződhetett róla, hogy nincs miért sajnálkozni rajta. Dicséret érte a buzgó tanárnőnek, aki megváltotta ezt a szép fiatal lelket az örök éjszaka világából a művészetek szebb, ragyogóbb világa számára. […]

BUDAPESTI HÍRLAP, 1897.II.30. (17. évfolyam/89. szám)


Vakok matinéja.

„A Vakok Gróf Andrássy Dénes Köre vasárnap délelőtt szépen sikerüli matinét rendezett a Vakokat Gyámolító Országos Egylet dísztermében.
A világtalan közreműködők közül különösen kiemelkedtek Lumpe Gizella énektanárnő,
*[b] Greisinger István zongoratanár [b/] és Braun Ruben gordonkaművész. […]”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1922.XI.28. (12. évfolyam, 272. szám)
178   Ardelao • előzmény177 2017-09-05 11:39:38

HORVÁTH ATTILA HANGVERSENYE.

„Pénteken este Horváth Attila zongoraművész és zeneszerző rendezett hangversenyt a saját szerzeményeiből a Vigadó kistermében. Először egy még kiadatlan zongoratriót hallottunk, melynek hegedűrészét Kemény Rezső, csellórészét Schiffer Adolf, a zongorarészt pedig a szerző játszotta. A három előadó művész tökéletes ensembleja a mű minden szépségét teljesen érvényre juttatta, úgy, hogy arról egy hallás után sem nehéz érdemleges kritikát mondani. A trió becses tartalmú és jól szerkesztett darab, a melynek főleg az első része (allegro moderato) meg a magyaros ízű „allegro con brio“-ja sikerűitek a legjobban. A második tételnek a középső része igen érdekes, a harmadik tétel azonban kissé el van nyújtva. Az egyes hangszerek specifikus tulajdonságainak kiaknázása és a szólamok szövése kiváló tudásról tesz tanúságot. A közönség a művet igen melegen fogadta és a szerzőn kívül a közreműködő jeles művészeknek is bőven juttatott tapsot.

A második szám egy vonószenekari szvit volt, melynek egyes részei a következő (nem egyformán jellemző) címeket viselték:

1. A természet ébredése,
2. A füzesben,
3. Virág-tánc,
4. Holdas éj,
5. Tölgyek alatt.

Ezek közűi legjobban tetszett a harmadik, melyet ismételni is kellett, de — úgy hisszük — legtartalmasabb az első és az utolsó rész. Szép a „Holdas éj“ is, de túlságosan meleg, szenvedélyes, úgyszólván erotikus hangulata nem talál e cím alá.
Utoljára a hangversenyző négy saját szerzeményű zongoradarabot mutatott be, kész technikával s finom, csiszolt előadásban. A darabok közűi igen értékes a technikailag is érdekes ballada, legtetszetősebb a bájos „gavott,“

A zenekart a nemzeti zenede növendékei képezték, kiket tanáruk, Gobbi professzor kiváló tudással és szeretetteljes gonddal vezényelt.”

ZENEVILÁG, 1903. április 7. (4. Évfolyam, 14. szám)
177   Ardelao • előzmény176 2017-09-05 11:25:37

Horváth Attila hangversenye.


„Horváth Attila, a kiváló zeneszerző és zongoraművész, a kit most már évek óta nem hallott a főváros zenekedvelő közönsége, március második felében nagyszabású hangversenyt rendez Budapesten. A kitűnő mester, a kinek király-díjnyertes szonátája ezelőtt pár évvel olyan nagy föltünést keltett a zenei világban, márciusi hangversenyén újabb kompozícióit fogja bemutatni. A műsoron zenekari művek, kamarai zeneművek és zongoraszámok szerepelnek, ez utóbbiakat maga a szerző fogja előadni. A nagyszabású hangverseny iránt úgy a művészvilág, mint a zenekedvelő közönség körében máris nagy az érdeklődés.”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1903. február, 28. (23. Évfolyam, 58. szám)



„Horváth Attila hangversenye.

"Horváth Attila, a kitűnő zeneszerző és zongoraművész, a kit évek óta nem hallott már a főváros zenekedvelő közönsége, április 3-án tartja nagyszabású hangversenyét a fővárosi Vigadó nagytermében. A hangverseny műsorán kizárólag a kitűnő művész újabb szerzeményei szerepelnek. Előadásra kerül egy hatalmas koncepciójú zenekari mű, a melyet a Nemzeti Konzervatórium zenekara fog bemutatni Gobbi Alajos igazgató-karnagy vezetésével." . . „

BUDAPESTI HÍRLAP, 1903. március 29. (23. Évfolyam, 87. szám)

*
176   Ardelao • előzmény175 2017-09-05 11:17:49

„Horváth Attilától öt zongoradarab jelent meg Rózsavölgyi és Társánál, » Ábrándképek « címen. A darabok kivétel nélkül őszinte, mély érzésről, gondolatokban gazdag zeneszerzői vénáról és nagy tudásról tesznek tanúbizonyságot. Főleg a » Törpék-tánca « és »Az erdőben« az újabb romantikus zongoraköltemények bármelyike mellett megállják helyüket és a hangversenyteremben sem fogják céljukat téveszteni. A darabok nem könnyűek, kész játékos kezébe valók. A füzet ára egészben 3 kor. 60 f. Egyes darabok külön is kaphatók 1 k. 20. fi., amely ár, a finom kiállítást tekintve, igen olcsónak mondható.

Gobbi remek hangverseny-átiratai két zongorára négy-kézre egy újabb érdemleges számmal szaporodtak. Tausig magyar cigány-dalainak átdolgozásával. Aki az eredetit ismeri és játszani tudja, ne mulassza el megszerezni a Gobbi-féle átdolgozást, melyet megfelelő játékostárssal bizonyára nagy élvezettel fog végigjátszani. Az előadáshoz két példány szükséges. Egy példány ára 5 k. 75 f. Úgy ez, mint a sorozat többi számai a Rózsavölgyi-cég kiadásában jelentek meg. A régebbi átiratok közül különösen a 10. számúra (Allegro molto Mendelssohn h-moll négyeséből) hívjuk fel zongorázó olvasóink szíves figyelmét.
A Carisch-Jänichen kiadó cégtől 3 darabot kaptunk: »Joyeux caprice«, »Valse blonde« és »Valse brune«, mindhárom Lack Theodor szerzeménye csinos, könnyen játszható és mutatós szalon-darabok. Áruk egyenként másfél márka. A »Valse brune« érdekes, pikáns ritmikájával, még a komoly-zene híveinek a figyelmét is le fogja kötni.

Nagy gyönyörűséggel lapoztuk végig Horváth Attila most megjelent, de a Grünfeld- hangversenyeken már előadott g-dúr szonátáját (op. 26.) hegedűre és zongorára. A kiváló műről már első előadása alkalmával behatóan szóltunk. Most csak ismételjük az akkor mondottakat. Horváth szonátája becses, klasszikus jellegű szerzemény, mely két elsőrangú játékos kezében bármely hangversenyműsor díszét fogja képezni. Az utolsó tétel (allegro vivace) élő bizonysága annak, hogy lehet bizony a magyar muzsikából is szonátát formálni, csak tudni kell hozzá.

Zsadányi Armand, Lavotta: » Szigetvár-ostromát « írta át hegedű és zongorára. A mű tartalmilag becses, mert a régi magyar zene kincseiből van összerakva, de formája meglehetősen kezdetleges. Olyan suite-féle, de nagyon el van aprózva. A hegedű-szólam jó nehéz és érdekes. A mű ára 3 korona.”

(K. P. dr.) ZENEVILÁG, 1902. november 18. (3. Évfolyam, 12. szám)

*
175   Ardelao • előzmény174 2017-09-04 22:56:12

HANGVERSENY

…..„Az első szám újdonság volt magyar szerzőtől: a világtalan Horváth Attila, G-dúr hegedűszonátája, négy szebbnél szebb tételben, de a melyek közül csak az utolsónak volt — szintén nem végig, következetes — magyar friss-jellege s éppen ez a rész nem éri el a többiek nemességét és lendületét.
Évekkel ezelőtt önálló hangversenyben lépett fel a kiváló szerző néhány művével, a melyekről akkor meg kellett jegyeznünk, hogy minden tartalmasságuk mellett is hidegen hagytak, mert túlságosan ridegek, a szív melegéből vajmi keveset juttattak a hallgatóhoz; az itt előadott hegedűszonáta örvendetes fordulatot jelent: megvan benne az-az emberi, szinte érzéki lobogás, a szenvedély tüze, a mely szívből jön, s bizton hatol a szívekbe.
A Grünfeld hangversenymester szólamát zongorán kísérő szerző a legőszintébb, zajos elismerést aratta. Vajha gyakrabban találkoznánk nevével!”…..

ZENEVILÁG, 1900. november 15. (1. Évfolyam, 6. szám)
*
174   Ardelao • előzmény173 2017-09-04 22:55:06

Nagykőrösi hírek.

„Levelezőnk írja:
Nagykőrös műértő közönségét ritka élvezetben részesíté Horváth Attila, a világtalan zongoraművész és zeneszerző, Horváth Antal városi adótanácsos fia, ki zenetanulmányait a közoktatási minisztériumtól több éven át nyert ösztöndíja segélyével Budapesten és Bécsben a múlt év folyamán befejezte, — e hó 6-án adott hangversenyével. A városi nagy szálló emeleti dísztermét válogatott közönség tölté meg, a mi fényes jele annak, hogy a zongora-művészetet a körösi értelmiség méltó pártolásban részesíti. A program minden egyes száma, főleg az 5. és 6-ik szám alattiak zajos tapsvihart keltettek, úgy, hogy azokat ismételni kellett.”


BUDAPESTI HÍRLAP, 1886. november 10. (6. Évfolyam, 211. szám)

173   Ardelao 2017-09-04 19:44:55

HORVÁTH ATTILA


̶ „Horváth Attila Erkel, Liszt, Brahms, és Volkmann barátja volt. Állami ösztöndíjak nyertese, a milleniumi királydíjas hegedűszonáta koszorús szerzője, harminc-éves korára országos hírű zongoraművész. Kell-e ennél szebb kezdet?

A folytatás nem volt ilyen. A magyar közöny elhamvasztotta e lélek lángját, s mikor 1921-ben, hatvan-esztendős korában Horváth Attila meghalt, kevesen tudták, hogy ki volt, még a Zeneakadémiáról kikerült szakemberek sem hallották soha a nevét. Csak övéi és a vakok Intézetének növendékei sírtak utána, a vak mester, a jó tanár és szeretetreméltó ember után.

Megható, hogy Horváth Attila, ez az asszonyi szépséget sohasem látott férfi, egyik legnagyobb művét nőről, Zrínyi Ilonáról írta. Az ő képzeletében a nő – akinek hősi és női sorsát fel lehet oldani zenében – olyan, mint Zrínyi Ilona: ha kell – gyöngéd, ha kell – erős, szeretni, de akarni is tud.

A nyitány nem Zrínyi Ilona történeti tetteit írja le, hanem a szerző azt a képet mutatja meg, amelyet magának festett a tragikus sorsú, hős asszonyról.
Dacos főtémával indul a mű. A magyaros ütemek során a hősnő örömének, bánatának a száműzetésbeli szenvedésének zenei mását könnyen felismerhetjük.”

Papp Viktor írása
Megjelent: „Zenekönyv Rádióhallgatók számára”
Zenekari esték II.

Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság Kiadása
1940.

*

A Molnár Imre dr. által szerkesztett „A Magyar Muzsika Könyvében” az alábbi bejegyzést találtam (Budapest, 1936.):

„Horváth Attila zeneszerző. *1862, Vustár - †1921, Budapest. Kora gyermekkorában elveszti szeme-világát. Bécsben tanul zenét. A Vakok Intézetének zenetanára lesz, 1889-ben. 1893-ban zongoratanári oklevelet szerez az akadémián. Művei zongoradarabok, kamarazene, zenekari és kórusművek.”

A „Vustár” valószínűleg elírás lehet, Horváth Attila pontos születési helye és ideje: Berzétemonostor (ma Nuštar, Horvátország) - Szerém megye, 1862. augusztus 11.
(Megj. A.)

*

Horváth Attiláról – a teljesen elfeledett zeneszerzőről – csak a korabeli újságokból sikerült értékes adatokat találnom.

Ezek a fellelhető írások, egy igen nagy tudású, tehetséges zongoraművész-zeneszerző és zenetanár rövid, de sikeres életébe enged bepillantani.
Érthetetlen, hogy halála után teljesen elfelejtették.
(Megj. A.)

*

„Horváth Attila, vak zongoraművész és zeneszerző a zenekedvelők egyletének termében (Bálvány-utca 14 sz.) 1883. április hó 6-án, pénteken esti 7 és fél órakor hangversenyt rendez a következő programmal:
1. Sonáta. Zongora és hegedűre Horváth Attilától. A hegedűrészt játssza Zerdahelyi Olga* úrhölgy,
2. a) Fantasie, b) Caprice E-dur, c) Caprice A-moll, Horváth Attilától (először).
3. Két magyar zenekép a honfoglalók idejéből Horváth Attilától (először).
4. Magyar dalok Horváth Attilától, énekli Saxlehner Emma* úrhölgy, (először.)
5. d) Ballada e) Rögtönzés f) Tarantella Horváth Attilától (először.)”

Jegyek kaphatók az Országos Vakok intézetében: Király-utca 64. sz.

BUDAPESTI HÍRLAP, 1883. március 28. (3. Évfolyam, 86. szám)

Megjegyzések (A.):
*Zerdahelyi Olga (hegedűművésznő / 1861. Pozsony - ?)
*Saxlehner Emma (operaénekesnő, alt/ 1849. Pest – 1938. Budapest)

*

„A világtalan zongoravirtuóz s jeles zeneszerző: Horváth Attila Bécsbe megy, hol fél vagy egész évet fog tölteni, nagyobb méltánylást keresve, mint aminőben itthon részesült.”
FŐVÁROSI LAPOK, 1883. október 31. (230. Évfolyam, 255. szám)

*

„Horváth Attilának, a világtalan zongoraművésznek és zeneszerzőnek a közoktatásügyi miniszter nem rég, szép ösztöndíjat adományozott, hogy tanulmányait Bécsben folytathassa. Érdekes, hogy Jahn (Wilhelm, megj. A.), bécsi udvari opera igazgatója, Horváthnak állandóan két jegyet bocsátott rendelkezésére, egyet t.i. a kísérője számára.”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1885. február, 15. (5. Évfolyam, 15. szám)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gran Duo Italiano:
Mauro Tortorelli (hegedű), Angela Meluso (zongora)
LISZT: Gran duo concertant sur la romance ʻLe marinʼ
LISZT: Romance oubliée
LISZT: Die Zelle in Nonnenwerth
SIVORI: Variazioni sul Faust di Gounod
SIVORI: 2 Romanze senza parole, op. 23 – 1. (Esz-dúr) románc
SIVORI: Fiori di Napoli, op. 22
PAGANINI: Variazioni sul tema del Carnevale di Venezia

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csáki András (gitár)
Anima Musicae Kamarazenekar
Ars Sacra Fesztivál
BECCHERINI: Éjjeli őrjárat Madridban
ALBENIZ: Spanyol szvit
CASTELNUOVO-TEDESCO: Gitárverseny
ANTON ARENSKY: Kamaraszimfónia

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balogh Ádám (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"A Semmelweis emlékév ünnepi koncertje"
ERKEL: Bánk bán - nyitány
LISZT: A-dúr zongoraverseny
MOSONYI: Ünnepi zene
BRAHMS: 2. (A-dúr) szerenád, Op.16

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Baráti Kristóf, Jakub Jakowicz (hegedű)
"Szeryng 100"
J.S. BACH szonátái és partitái szólóhegedűre
g-moll szonáta, No. 1, BWV 1001
h-moll partita, No. 1, BWV 1002
a-moll szonáta, No. 2, BWV 1003
C-dúr szonáta, No. 3, BWV 1005
d-moll partita, No. 2, BWV 1004
E-dúr partita, No. 3, BWV 1006

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
18:00 : Debrecen
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

MODEM/12 - Koncertek
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)