vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3945)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4182)
Operett, mint színpadi műfaj (3525)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1205)
Élő közvetítések (6924)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (630)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1322)
Franz Schmidt (3063)
Jonas Kaufmann (2170)
Ilosfalvy Róbert (791)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2611)
Pantheon (2181)
Palcsó Sándor (203)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

179   Ardelao • előzmény178 2017-09-05 14:10:53

Horváth Attila, a későbbiek során már, alig szerepelt hangversenyeken. A Vakok Intézetében tanított élete végéig.

Még egy hangversenyéről találtam adatot, amelyet nem sokkal a halála előtt tartott.



Hangverseny a vakoknál.

„A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület dísztermében (Hermina-út 7.) holnap, vasárnap, délután 5 órakor hangverseny lesz. A hangversenyen Lumpe Gizella* énektanárnő, Berg Ottó operaházi karnagy (1895-1974., megj. A.), Greisinger István* és Horváth Attila zeneszerző működik közre.”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1921. február 6. (41. Évfolyam, 29. szám)

*

*Lumpe Gizelláról és Greisinger Istvánról – a hangversenyen szereplő két vak művészről –, sajnos, nem találtam életrajzi adatokat. Mindketten a Vakok Intézetében tanítottak. Csak két - ideírt - érdekes újságcikk jelzi „létezésüket.”

„[…] *Nagyon érdekes szám volt a következő: Balázs-Bognár Vilmának egy vak tanítványa, Lumpe Gizella énekelte Pergolesi Ninettáját s egy áriát a Figaro lakodalmából. Tömör, erőteljes, szép mezzo-szoprán hangja van a kisasszonynak és szívhez szóló bensőség érzett ki dalaiból. A közönség egy része, mely rabja volt a vak leány szoborszerű tekintetéből áramló szomorúságnak, bizonyos elfogódással és sajnálkozással hallgatta őt. De csalódtak ezek. Csak az arcára kellett nézni, mely sugárzott az ihlettől és a boldogságtól. Ez nem élőhalott. Ez már nincs az örök éjszakában. Hall, csak nem lát túlfinomult négy érzéke segítségével, melyek fölfognak számára minden képet s éppen oly színes és változatos világot sugárzanak a lelkébe, mint a minőt mi látunk. Sajnáljuk a vakokat, mert szemük szomorú, üres, mintha élő fejeken a halál ülne. De a ki látta ezt a kedves arcú leányt a dobogón, átszellemült arcát, boldogságtól reszkető ajkát, meggyőződhetett róla, hogy nincs miért sajnálkozni rajta. Dicséret érte a buzgó tanárnőnek, aki megváltotta ezt a szép fiatal lelket az örök éjszaka világából a művészetek szebb, ragyogóbb világa számára. […]

BUDAPESTI HÍRLAP, 1897.II.30. (17. évfolyam/89. szám)


Vakok matinéja.

„A Vakok Gróf Andrássy Dénes Köre vasárnap délelőtt szépen sikerüli matinét rendezett a Vakokat Gyámolító Országos Egylet dísztermében.
A világtalan közreműködők közül különösen kiemelkedtek Lumpe Gizella énektanárnő,
*[b] Greisinger István zongoratanár [b/] és Braun Ruben gordonkaművész. […]”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1922.XI.28. (12. évfolyam, 272. szám)
178   Ardelao • előzmény177 2017-09-05 11:39:38

HORVÁTH ATTILA HANGVERSENYE.

„Pénteken este Horváth Attila zongoraművész és zeneszerző rendezett hangversenyt a saját szerzeményeiből a Vigadó kistermében. Először egy még kiadatlan zongoratriót hallottunk, melynek hegedűrészét Kemény Rezső, csellórészét Schiffer Adolf, a zongorarészt pedig a szerző játszotta. A három előadó művész tökéletes ensembleja a mű minden szépségét teljesen érvényre juttatta, úgy, hogy arról egy hallás után sem nehéz érdemleges kritikát mondani. A trió becses tartalmú és jól szerkesztett darab, a melynek főleg az első része (allegro moderato) meg a magyaros ízű „allegro con brio“-ja sikerűitek a legjobban. A második tételnek a középső része igen érdekes, a harmadik tétel azonban kissé el van nyújtva. Az egyes hangszerek specifikus tulajdonságainak kiaknázása és a szólamok szövése kiváló tudásról tesz tanúságot. A közönség a művet igen melegen fogadta és a szerzőn kívül a közreműködő jeles művészeknek is bőven juttatott tapsot.

A második szám egy vonószenekari szvit volt, melynek egyes részei a következő (nem egyformán jellemző) címeket viselték:

1. A természet ébredése,
2. A füzesben,
3. Virág-tánc,
4. Holdas éj,
5. Tölgyek alatt.

Ezek közűi legjobban tetszett a harmadik, melyet ismételni is kellett, de — úgy hisszük — legtartalmasabb az első és az utolsó rész. Szép a „Holdas éj“ is, de túlságosan meleg, szenvedélyes, úgyszólván erotikus hangulata nem talál e cím alá.
Utoljára a hangversenyző négy saját szerzeményű zongoradarabot mutatott be, kész technikával s finom, csiszolt előadásban. A darabok közűi igen értékes a technikailag is érdekes ballada, legtetszetősebb a bájos „gavott,“

A zenekart a nemzeti zenede növendékei képezték, kiket tanáruk, Gobbi professzor kiváló tudással és szeretetteljes gonddal vezényelt.”

ZENEVILÁG, 1903. április 7. (4. Évfolyam, 14. szám)
177   Ardelao • előzmény176 2017-09-05 11:25:37

Horváth Attila hangversenye.


„Horváth Attila, a kiváló zeneszerző és zongoraművész, a kit most már évek óta nem hallott a főváros zenekedvelő közönsége, március második felében nagyszabású hangversenyt rendez Budapesten. A kitűnő mester, a kinek király-díjnyertes szonátája ezelőtt pár évvel olyan nagy föltünést keltett a zenei világban, márciusi hangversenyén újabb kompozícióit fogja bemutatni. A műsoron zenekari művek, kamarai zeneművek és zongoraszámok szerepelnek, ez utóbbiakat maga a szerző fogja előadni. A nagyszabású hangverseny iránt úgy a művészvilág, mint a zenekedvelő közönség körében máris nagy az érdeklődés.”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1903. február, 28. (23. Évfolyam, 58. szám)



„Horváth Attila hangversenye.

"Horváth Attila, a kitűnő zeneszerző és zongoraművész, a kit évek óta nem hallott már a főváros zenekedvelő közönsége, április 3-án tartja nagyszabású hangversenyét a fővárosi Vigadó nagytermében. A hangverseny műsorán kizárólag a kitűnő művész újabb szerzeményei szerepelnek. Előadásra kerül egy hatalmas koncepciójú zenekari mű, a melyet a Nemzeti Konzervatórium zenekara fog bemutatni Gobbi Alajos igazgató-karnagy vezetésével." . . „

BUDAPESTI HÍRLAP, 1903. március 29. (23. Évfolyam, 87. szám)

*
176   Ardelao • előzmény175 2017-09-05 11:17:49

„Horváth Attilától öt zongoradarab jelent meg Rózsavölgyi és Társánál, » Ábrándképek « címen. A darabok kivétel nélkül őszinte, mély érzésről, gondolatokban gazdag zeneszerzői vénáról és nagy tudásról tesznek tanúbizonyságot. Főleg a » Törpék-tánca « és »Az erdőben« az újabb romantikus zongoraköltemények bármelyike mellett megállják helyüket és a hangversenyteremben sem fogják céljukat téveszteni. A darabok nem könnyűek, kész játékos kezébe valók. A füzet ára egészben 3 kor. 60 f. Egyes darabok külön is kaphatók 1 k. 20. fi., amely ár, a finom kiállítást tekintve, igen olcsónak mondható.

Gobbi remek hangverseny-átiratai két zongorára négy-kézre egy újabb érdemleges számmal szaporodtak. Tausig magyar cigány-dalainak átdolgozásával. Aki az eredetit ismeri és játszani tudja, ne mulassza el megszerezni a Gobbi-féle átdolgozást, melyet megfelelő játékostárssal bizonyára nagy élvezettel fog végigjátszani. Az előadáshoz két példány szükséges. Egy példány ára 5 k. 75 f. Úgy ez, mint a sorozat többi számai a Rózsavölgyi-cég kiadásában jelentek meg. A régebbi átiratok közül különösen a 10. számúra (Allegro molto Mendelssohn h-moll négyeséből) hívjuk fel zongorázó olvasóink szíves figyelmét.
A Carisch-Jänichen kiadó cégtől 3 darabot kaptunk: »Joyeux caprice«, »Valse blonde« és »Valse brune«, mindhárom Lack Theodor szerzeménye csinos, könnyen játszható és mutatós szalon-darabok. Áruk egyenként másfél márka. A »Valse brune« érdekes, pikáns ritmikájával, még a komoly-zene híveinek a figyelmét is le fogja kötni.

Nagy gyönyörűséggel lapoztuk végig Horváth Attila most megjelent, de a Grünfeld- hangversenyeken már előadott g-dúr szonátáját (op. 26.) hegedűre és zongorára. A kiváló műről már első előadása alkalmával behatóan szóltunk. Most csak ismételjük az akkor mondottakat. Horváth szonátája becses, klasszikus jellegű szerzemény, mely két elsőrangú játékos kezében bármely hangversenyműsor díszét fogja képezni. Az utolsó tétel (allegro vivace) élő bizonysága annak, hogy lehet bizony a magyar muzsikából is szonátát formálni, csak tudni kell hozzá.

Zsadányi Armand, Lavotta: » Szigetvár-ostromát « írta át hegedű és zongorára. A mű tartalmilag becses, mert a régi magyar zene kincseiből van összerakva, de formája meglehetősen kezdetleges. Olyan suite-féle, de nagyon el van aprózva. A hegedű-szólam jó nehéz és érdekes. A mű ára 3 korona.”

(K. P. dr.) ZENEVILÁG, 1902. november 18. (3. Évfolyam, 12. szám)

*
175   Ardelao • előzmény174 2017-09-04 22:56:12

HANGVERSENY

…..„Az első szám újdonság volt magyar szerzőtől: a világtalan Horváth Attila, G-dúr hegedűszonátája, négy szebbnél szebb tételben, de a melyek közül csak az utolsónak volt — szintén nem végig, következetes — magyar friss-jellege s éppen ez a rész nem éri el a többiek nemességét és lendületét.
Évekkel ezelőtt önálló hangversenyben lépett fel a kiváló szerző néhány művével, a melyekről akkor meg kellett jegyeznünk, hogy minden tartalmasságuk mellett is hidegen hagytak, mert túlságosan ridegek, a szív melegéből vajmi keveset juttattak a hallgatóhoz; az itt előadott hegedűszonáta örvendetes fordulatot jelent: megvan benne az-az emberi, szinte érzéki lobogás, a szenvedély tüze, a mely szívből jön, s bizton hatol a szívekbe.
A Grünfeld hangversenymester szólamát zongorán kísérő szerző a legőszintébb, zajos elismerést aratta. Vajha gyakrabban találkoznánk nevével!”…..

ZENEVILÁG, 1900. november 15. (1. Évfolyam, 6. szám)
*
174   Ardelao • előzmény173 2017-09-04 22:55:06

Nagykőrösi hírek.

„Levelezőnk írja:
Nagykőrös műértő közönségét ritka élvezetben részesíté Horváth Attila, a világtalan zongoraművész és zeneszerző, Horváth Antal városi adótanácsos fia, ki zenetanulmányait a közoktatási minisztériumtól több éven át nyert ösztöndíja segélyével Budapesten és Bécsben a múlt év folyamán befejezte, — e hó 6-án adott hangversenyével. A városi nagy szálló emeleti dísztermét válogatott közönség tölté meg, a mi fényes jele annak, hogy a zongora-művészetet a körösi értelmiség méltó pártolásban részesíti. A program minden egyes száma, főleg az 5. és 6-ik szám alattiak zajos tapsvihart keltettek, úgy, hogy azokat ismételni kellett.”


BUDAPESTI HÍRLAP, 1886. november 10. (6. Évfolyam, 211. szám)

173   Ardelao 2017-09-04 19:44:55

HORVÁTH ATTILA


̶ „Horváth Attila Erkel, Liszt, Brahms, és Volkmann barátja volt. Állami ösztöndíjak nyertese, a milleniumi királydíjas hegedűszonáta koszorús szerzője, harminc-éves korára országos hírű zongoraművész. Kell-e ennél szebb kezdet?

A folytatás nem volt ilyen. A magyar közöny elhamvasztotta e lélek lángját, s mikor 1921-ben, hatvan-esztendős korában Horváth Attila meghalt, kevesen tudták, hogy ki volt, még a Zeneakadémiáról kikerült szakemberek sem hallották soha a nevét. Csak övéi és a vakok Intézetének növendékei sírtak utána, a vak mester, a jó tanár és szeretetreméltó ember után.

Megható, hogy Horváth Attila, ez az asszonyi szépséget sohasem látott férfi, egyik legnagyobb művét nőről, Zrínyi Ilonáról írta. Az ő képzeletében a nő – akinek hősi és női sorsát fel lehet oldani zenében – olyan, mint Zrínyi Ilona: ha kell – gyöngéd, ha kell – erős, szeretni, de akarni is tud.

A nyitány nem Zrínyi Ilona történeti tetteit írja le, hanem a szerző azt a képet mutatja meg, amelyet magának festett a tragikus sorsú, hős asszonyról.
Dacos főtémával indul a mű. A magyaros ütemek során a hősnő örömének, bánatának a száműzetésbeli szenvedésének zenei mását könnyen felismerhetjük.”

Papp Viktor írása
Megjelent: „Zenekönyv Rádióhallgatók számára”
Zenekari esték II.

Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság Kiadása
1940.

*

A Molnár Imre dr. által szerkesztett „A Magyar Muzsika Könyvében” az alábbi bejegyzést találtam (Budapest, 1936.):

„Horváth Attila zeneszerző. *1862, Vustár - †1921, Budapest. Kora gyermekkorában elveszti szeme-világát. Bécsben tanul zenét. A Vakok Intézetének zenetanára lesz, 1889-ben. 1893-ban zongoratanári oklevelet szerez az akadémián. Művei zongoradarabok, kamarazene, zenekari és kórusművek.”

A „Vustár” valószínűleg elírás lehet, Horváth Attila pontos születési helye és ideje: Berzétemonostor (ma Nuštar, Horvátország) - Szerém megye, 1862. augusztus 11.
(Megj. A.)

*

Horváth Attiláról – a teljesen elfeledett zeneszerzőről – csak a korabeli újságokból sikerült értékes adatokat találnom.

Ezek a fellelhető írások, egy igen nagy tudású, tehetséges zongoraművész-zeneszerző és zenetanár rövid, de sikeres életébe enged bepillantani.
Érthetetlen, hogy halála után teljesen elfelejtették.
(Megj. A.)

*

„Horváth Attila, vak zongoraművész és zeneszerző a zenekedvelők egyletének termében (Bálvány-utca 14 sz.) 1883. április hó 6-án, pénteken esti 7 és fél órakor hangversenyt rendez a következő programmal:
1. Sonáta. Zongora és hegedűre Horváth Attilától. A hegedűrészt játssza Zerdahelyi Olga* úrhölgy,
2. a) Fantasie, b) Caprice E-dur, c) Caprice A-moll, Horváth Attilától (először).
3. Két magyar zenekép a honfoglalók idejéből Horváth Attilától (először).
4. Magyar dalok Horváth Attilától, énekli Saxlehner Emma* úrhölgy, (először.)
5. d) Ballada e) Rögtönzés f) Tarantella Horváth Attilától (először.)”

Jegyek kaphatók az Országos Vakok intézetében: Király-utca 64. sz.

BUDAPESTI HÍRLAP, 1883. március 28. (3. Évfolyam, 86. szám)

Megjegyzések (A.):
*Zerdahelyi Olga (hegedűművésznő / 1861. Pozsony - ?)
*Saxlehner Emma (operaénekesnő, alt/ 1849. Pest – 1938. Budapest)

*

„A világtalan zongoravirtuóz s jeles zeneszerző: Horváth Attila Bécsbe megy, hol fél vagy egész évet fog tölteni, nagyobb méltánylást keresve, mint aminőben itthon részesült.”
FŐVÁROSI LAPOK, 1883. október 31. (230. Évfolyam, 255. szám)

*

„Horváth Attilának, a világtalan zongoraművésznek és zeneszerzőnek a közoktatásügyi miniszter nem rég, szép ösztöndíjat adományozott, hogy tanulmányait Bécsben folytathassa. Érdekes, hogy Jahn (Wilhelm, megj. A.), bécsi udvari opera igazgatója, Horváthnak állandóan két jegyet bocsátott rendelkezésére, egyet t.i. a kísérője számára.”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1885. február, 15. (5. Évfolyam, 15. szám)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)