vissza a cimoldalra
2018-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Élő közvetítések (7397)
Kimernya? (2751)
Ilosfalvy Róbert (811)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4335)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

161   Ardelao • előzmény160 2017-08-30 00:32:36

Új Erkel-operett a Népszínházban.

Az Erkel-családnak, mely a magyar zeneirodalmat már oly sok jeles termékkel gazdagította, egy ifjú tagja fog legközelebb a Népszínházban, mint zeneszerző bemutatkozni. Ez Erkel Jenő, Erkel Gyulának, a Népszínház és az Operaház nyugalmazott, kiváló karmesterének fia, kinek „Masinka, az egyetem gyöngye” című operettjét előadásra elfogadta a Népszínház igazgatósága. A hangszerelés munkáját maga Erkel Gyula végezte. Az operett szövegét Rössel Nándor írta.
BUDAPESTI HÍRLAP, 1903.augusztus 23. (23. Évfolyam, 230. szám)

*

A három Erkel.

Volt egy időszak a magyar zeneéletben, a múlt század utolsó évtizedeiben, amikor „az Erkel-dinasztia egyeduralmáról“ járta a szóbeszéd. A nagy Erkel Ferenc (1810—1893) fiai felnőttek, mind kitűnő zenészek voltak és elhelyezkedtek apjuk árnyékába. Egyikük, Erkel Sándor (1846—1900) maga is a nagyok sorába emelkedett, az Operaház s főként a Filharmóniai Társaság élén, mint zseniális karmester, ö volt a legfiatalabb az Erkel-fiuk közt, keveset komponált, de néhány művén meglátszanak az oroszlánkörmök.

Termékenyebb zeneszerzők voltak a bátyiak Erkel Gyula (1842—1909), a tehetséges Mosonyi-tanítvány, mint karmester és zenetanár működött és sok zenét irt színpadi művekhez. Tőle való az „Ember tragédiája“ meg a „Csongor és Tünde“ legelső, részben még ma is használatos kísérőzenéje. Számos népszínmű (Falu rossza, Tolonc stb.) muzsikáját is ő állította össze akkoriban divatos nótákból.

Öccse, Erkel Elek (1843— 1893), a nagysikerű operett-komponista, is irt népszínmű-muzsikát.

Az a „Rádió-ábránd,“ amelyet Zakál Dénes állított össze, a három Erkel (Ferenc, Gyula és Elek) könnyebb zsánerű magyaros alkotásait gyűjti csokorba.

PESTI HÍRLAP, 1938. szeptember 7.
(60. Évfolyam, 197. szám)
160   Ardelao • előzmény157 2017-08-29 19:54:38

ERKEL GYULA négy-felvonásos táncjátékának története, Papp Viktor közlése alapján, a következő:

„Vándor Pista kalandjai”

Első kép: Éjfél, vár-rom.
Anikó, magyar parasztlány, meg az anyja, Borbála, oda van a szomorúságtól, mert Anikót Pista addig nem akarja feleségül venni, míg le nem vándorolja a világot. A kesergő leány előtt megjelenik Tündér Ilona és megígéri, hogy visszaszerzi a leánynak a kalandra vágyó legényt, csak Anikó menjen vele. Vonatra ülnek.

Második kép: Fiume kikötőjében népünnepély.
Vándor Pista egy angol házaspár vezetőjeként sürög-forog a sokadalomban. Tündér Ilona leányai álruhás tündérek. Pistát a tengerbe dobják, hogy elvegyék kedvét a további kalandozástól.

Harmadik kép: Hortobágy ménessel, délibábbal.
Pista idevezette az angolokat, akik lakodalmas menetben, menyasszony-táncban, s a csikósok fokos-táncában gyönyörködnek.

Negyedik kép: Az országos kiállításban.
Vándor Pistát rendőröknek öltözött tündérek tolvajlással gyanúsítva elfogják, de hű menyasszonya, Anikó megszabadítja őt.


Ezt a sületlen mesét báró Jósika Kálmán*, a nagy regényíró unokaöccse írta.
Ezt a történetet kiforrott, nemes muzsika önti körül. Illusztráló magyar zene! ….

Az írás megjelent: Papp Viktor „ZENEKÖNYV, Rádióhallgatók számára”
Zenekari esték II.
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság Kiadása.
Budapest, 1940.

*Báró Jósika Kálmán (1837-1910)
*Báró Jósika Miklós (1794-1865) Író, újságíró, a magyar romantikus regény megteremtője.
(Megj. A.)

*
157   Ardelao 2017-08-29 00:16:42

ELFELEJTETT MAGYAR ZENEMŰVEK.

„Az elfelejtett vagy ismeretlen régi magyar zeneművek érdekében kiadott rádió-felhívás eredménye, hogy a magyar zeneirodalom nagyszabású táncjátékkal gazdagodott.
Szerzője: Erkel Gyula, ismert és elismert mester, aki keveset komponált ugyan, de műveinek műbecse kora ifjúságában már tekintélyt szerzett neki a zenevilágban. Irodalmunk két drámai remekéhez írt zenét, az egyik Csongor és Tünde, a másik, Az ember tragédiája, melynek ez az első kísérőzenéje. Sok dalt és nótát szerzett, melyek közül a nép többet átvett. A köztudatban nem egy népdal szerzőjeként szerepel. A Falu rossza, Tolonc, s más népszínművek zenéjét ő állította össze és részben szerezte. A zenei irodalom tud arról, hogy írt egy négy-felvonásos táncjátékot, melyet az Operaház megbízásából az 1885-i kiállításra szerzett s melyet nem adtak elő.

Azt azonban nem tudtuk, hogy megvan, és hogy hol van az a táncjáték. A rádió felhívására Erkel Jenő, Erkel Gyula fia, elvitte a vezér-könyv hatalmas kéziratát a rádióba s átadta bemutatás végett. Ez a bemutatás meg is történt.
Mi történhetett e körül a táncjáték körül, hogy sohasem került színre? Valószínűleg muzsikai cselszövény áldozata lett. A családbeliek úgy tudják, hogy az «operabírálói» intézmény egyik tagjának a mű nem tetszett. A szerző erre javítás ürügye alatt elkérte tőle a vezérkönyvet, hazavitte, bezárta egy fiókba, mely a nyilvánosság számára, íme, csak most nyílt ki.

Helyesebben: a műből három rész elhangzott Suite de Ballet cím alatt az 1897. november 17-én tartott filharmóniai hangversenyen. Erről a Fabo Bertalan-féle Erkel-emlékkönyvben
(III. 1.) Kereszty István többek közt ezt írja:

«Mindnyájunkat gyönyörködtetett az előadott tételek nem közönséges, fordulatos magyarsága, változatossága, a csín és elevenség, a vidámság és mégis diszkrét hang, egyszóval: előkelő művészet, mely az előadott részleteket becsesekké s kedvesekké teszi. Láttam — folytatja Kereszty — az egész partitúrát (négy felvonás, de nem hosszú) s mondhatom, az egész: élvezetes, tartalmas, igazi műgonddal kidolgozott, nem hatásvadászó, mégis okvetlenül jól ható műve egy tagadhatatlanul jeles, mesteri koncepciójú alkotó zenésznek».

A műről elég, ha még annyit tudunk, hogy címe: Vándor Pista kalandjai, — ami nem sokat mond, s szövegének szerzője báró Jósika Kálmán, kinek munkája jelentéktelen.

Ritkán akad alkalom, hogy Erkel Gyula neve mellett megállhatunk.

Erkel Ferenc kilenc gyermeke közül Gyula volt az első — sorrendben. Tehetségre is. Testvérei közül talán csak Sándor, a nagy karmester, érte utol.

Erkel Gyula zeneszerző, pedagógus és fiatal korában kiváló zongoraművész volt. 1842-ben született Pesten. 1909-ben halt meg Újpesten. Mint kis gyermekről, már írtak róla a lapok.

Idézünk a Der Ungar című napilap 1847. július 22-i számában „Az ezred lánya” vígoperáról írt kritikából néhány sort :
«A dob (tudniillik Sátorfy úr megbetegedése következtében) mégsem maradhatott el. Egy hat éves fiú, az angyalszép Erkel Gyula, verte, kiváló tehetségű atyjának ütemezése szerint, fölösleges felemlítenem, — írja tovább a kritikus — hogy a hallgatóság el volt ragadtatva s a kis dobosnak virágokat dobott.

A kitűnő zenei képességekkel megáldott fiút 14 éves korában a Nemzeti Színház zenekarába, a dobok mellé szerződtette. Közben édesatyja zongorára tanította, Mosonyi Mihálynál pedig zeneszerzési tanulmányokat folytatott. Huszonegy éves korában operai másodkarnaggyá nevezték ki, később karmesterré. Huszonhat éven át szolgálta az Operaházat. A Zeneakadémián 1879 óta működött. Zeneelméletet, zongorát tanított, utóbb az operaiskola növendékeinek korrepetitora volt. Csodálatos emlékezőtehetségével a legkülönbözőbb dalművekből vett részleteket vezérkönyv és zongorakivonat nélkül vezényelte és zongorázta. Ugyanilyen jártas volt a régi szimfonikus és kamarazene-irodalomban, amelyet hasonló alapossággal kevesen ismertek. Minden zenei frázisra szabatosan emlékezett, úgy hogy azok számára, akik vele érintkeztek, valóságos élő lexikonja volt a zeneirodalomnak.

*

A.E.M. Grétry, a nagy zeneköltő, aki kiváló író is volt, „Memoires ou Essais sur la musique” című híres munkájában arról elmélkedik, hogy történeti operaházat kellene alapítani, ahol az eltűnt múlt remekeit játszanák.

Az elfelejtett magyar zeneművek, az eltűnt múlt remekei, most rendre megszólalnak a rádióban.”

Írta: PAPP VIKTOR

BUDAPESTI SZEMLE, 1938. 251. kötet (731. szám)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gran Duo Italiano:
Mauro Tortorelli (hegedű), Angela Meluso (zongora)
LISZT: Gran duo concertant sur la romance ʻLe marinʼ
LISZT: Romance oubliée
LISZT: Die Zelle in Nonnenwerth
SIVORI: Variazioni sul Faust di Gounod
SIVORI: 2 Romanze senza parole, op. 23 – 1. (Esz-dúr) románc
SIVORI: Fiori di Napoli, op. 22
PAGANINI: Variazioni sul tema del Carnevale di Venezia

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csáki András (gitár)
Anima Musicae Kamarazenekar
Ars Sacra Fesztivál
BECCHERINI: Éjjeli őrjárat Madridban
ALBENIZ: Spanyol szvit
CASTELNUOVO-TEDESCO: Gitárverseny
ANTON ARENSKY: Kamaraszimfónia

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balogh Ádám (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"A Semmelweis emlékév ünnepi koncertje"
ERKEL: Bánk bán - nyitány
LISZT: A-dúr zongoraverseny
MOSONYI: Ünnepi zene
BRAHMS: 2. (A-dúr) szerenád, Op.16

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Baráti Kristóf, Jakub Jakowicz (hegedű)
"Szeryng 100"
J.S. BACH szonátái és partitái szólóhegedűre
g-moll szonáta, No. 1, BWV 1001
h-moll partita, No. 1, BWV 1002
a-moll szonáta, No. 2, BWV 1003
C-dúr szonáta, No. 3, BWV 1005
d-moll partita, No. 2, BWV 1004
E-dúr partita, No. 3, BWV 1006

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
18:00 : Debrecen
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

MODEM/12 - Koncertek
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)