vissza a cimoldalra
2017-12-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Társművészetek (1219)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3406)
Tokody Ilona (307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1133)
Kimernya? (2608)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1201)
Franz Schmidt (2973)
Lehár Ferenc (594)
Erkel Színház (8556)
Juan Diego Flórez (712)
Berlioz újratemetése (131)
Kodály Zoltán (349)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2448)
Udvardy Tibor (174)
Franck, César (40)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4124)
A díjakról általában (997)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

156   Ardelao • előzmény120 2017-08-28 16:54:07

b] Anday Piroska regényes házassága [/b]

A New Yorki társadalmi életnek ismét európai szenzációja van: Anday Piroska, a világhírű magyar énekesnő és báró Ketschendorf Egon nagybirtokos, a bécsi arisztokrácia egyik legelőkelőbb tagja, február 16-án örök hűséget esküditek egymásnak a New yorki Szent Tamás székesegyházban. Az esküvőt a San Moritz Hotelben százötven terítékes estély követte, amelyen az ottani magyar és osztrák kolónia minden számottevő tagja részt vett.

Mielőtt a nagy magyar művésznő életének erről a romantikus fejezetéről bővebb beszámolót adnánk, el kell mondanunk Anday Piroska karrierjének történetét, amely simán, zökkenők, küzdelmek és csalódások nélkül szökkent a világhír sztratoszférikus magaslataiba.

Pesten született. Édesapját korán elvesztette, azóta édesanyja nevelte rendkívüli gonddal és odaadással. Hároméves korában már magyar nótákat adott elő meglepően mélyzengésű, édes gyerekhangján, persze, csak családi körben. Mint minden induló zseni, egészen meglepő utakon jutott el igazi hivatásához. Hatéves korában például rajzaival keltett feltűnést. Családjának hite szerint ebben az arányban kellett volna fejlődnie, de a képzőművészet iránt való fogékonysága már egy év múlva, hétéves korában megtört egy újabb érdeklődésen.

A szomszédjukban volt egy tízéves fiú, aki hegedült. Piroska csak azért is túl akarta szárnyalni a kis szomszédot és sok sírással kijárta, hogy vegyenek neki hegedűt. Egy évvel később felvették a Zeneakadémiára, ahol hét éven át tanult Hubay Jenő mesteri keze alatt, és mint az intézet egyik legkiválóbb hegedűművésznője kapott végbizonyítványt.

Egyszer, karének közben — mert ez a hegedű-tanszak növendékeire is kötelező — Kun László karnagy felfigyelt Anday Piroska hangjára, amely tömör szépségében akaratlanul is kiemelkedett a kórusból.

A karnagy megkérdezte tőle, hogy vajon énekes-e, ami ellen Piroska, mint „instrumentális művész" méltatlankodva tiltakozott. Tiltakozása azonban nem használt, mert nyomban Anthes György, a híres tenorista elé állítatták, aki rögtön felvette növendékei közé.

Így a megengedettnél jóval korábban kezdett énekelni, mégis, már az első énekvizsgáján olyan sikert ért el, hogy tanárai egyhangúan világkarriert jósoltak neki. Anday Piroska „beletörődött", hogy híres énekesnő lesz belőle és ettől kezdve minden energiáját énektanulmányainak fordította. És amikor tizennyolc éves korában megszerezte az énekművészi és operaénekesnői diplomát, nyomban szerződtették a Magyar Királyi Operához. Itt az a furcsa dolog történt vele, ami nem ritka a magyar művészek karrierjében, hogy hamarább fedezték fel a külföldön, mint idehaza. Egy éve sem volt még a pesti Operánál, amikor az itt vendégszereplő Schalk Ferencnek, a Bécsi Opera világhírű direktorának feltűnt az epizód-szerepet éneklő fiatal művésznő hangja. Másnap próbát énekeltetett vele és rögtön leszerződtette Bécsi Operához. Három nap múlva már az osztrák fővárosba költözött édesanyjával együtt, és, azóta csak vendégszerepelni járt haza. Bécsben a Carmen-ben mutatkozott be és egy csapásra meghódította a közönséget. Pályája innét kezdve ellenállhatatlan törtetés a világhír felé. Budapest, Bécs, Berlin, majd egész Németország, Franciaország, Anglia és Dél-Amerika operaszínpadjai és hangversenydobogói voltak tanúi a magyar művésznő diadalának.

Tavaly Dél-Amerikában abszolvált egy művészturnét, e télen pedig Észak-Amerika meghódítására indult a „Bremen" óceánjárón. És itt, ezen a luxusgőzösön kezdődött el diadalokban gazdag életének legszebb fejezete. Ugyanezen a hajón utazott az osztrák arisztokrácia egyik fiatal, közismert tagja, báró Ketschendorf Egon földbirtokos, aki eddig is nagy rajongója volt Anday Piroska művészetének.

A megismerkedés a hajón történt és bár a Bremen egyike a leggyorsabb járatú óceánjáróknak, nem tudott olyan gyorsan haladni, mint a szerelem, amely a születés és a művészet két arisztokratája között fonódott. Úgyhogy mire a hajó a New Yorki révbe érkezett, az ő sorsuk hajója is révbe futott.

Karácsony másodnapján tartották eljegyzésüket. De ez az eljegyzés és készülő házasság nem boríthatta fel a lekötött turnét. Anday Piroska december 28-án New Yorkban hangversenyzett hatalmas sikerrel. Utána szerződése értelmében Chicagóba utazott, majd tovább egész Észak-Amerikán keresztül. Boston, Los Angeles, Palm-Beach, Kansas City, Philadelphia és még egy sereg amerikai nagyváros ünnepelte lelkesen a magyar művésznőt.
És a különböző hangversenytermek első sorában, közvetlenül a pódium előtt, mindig ott lehetett látni egy elegáns fiatalembert, Anday Piroska művészetének legrajongóbb hívét, báró Ketschendorf Egont.

Február 15-én tért vissza Anday Piroska New Yorkba. Február 16-án megvolt az esküvő. A fiatal pár New Yorkból egyenesen Kaliforniába utazott, ahonnét március 15-én térnek vissza Bécsbe. Báró Ketschendorfné természetesen tovább folytatja művészi pályáját.

Annyi bizonyos, hogy kevés művésznőnek volt ilyen jól sikerült turnéja.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1932. 10. szám

120   Ardelao • előzmény119 2017-08-15 10:46:27

Anday Piroska
119   Ardelao • előzmény118 2017-08-15 10:40:20

Ha már az előző bejegyzésben szó esett Rosette Andayról, azaz a Budapesten született Anday (eredeti vezetéknevén: Andauer) Piroskáról (1903-1977), álljon itt egy cikk az énekesnő külföldi karrierjének az indulásáról:

Színházi Élet 1921., 35. szám:

Búcsú Pesttől és a Hűvösvölgytől

A bécsi operaénekesek tavaszi vendégjátékuk alatt egy új magyar énekesnőt fedeztek fel. Az énekesnőt Anday Piroskának hívták, és az „Istenek alkonyá”-ban énekelt egy egészen kis szerepet, olyan szenzációsan, hogy Schalk igazgató felvonásközben rohant öltözőjébe leszerződtetni a bécsi udvari Operához. Anday Piroska szerződése szeptember elsején veszi kezdetét, ekkor kell jelentkeznie Wienben.
Egy szenzációs külföldi karrier elindulásánál akart ott lenni a „Színházi Élet", amidőn elutazása előtt megintervjuvolta Anday Piroskát.
A „Hűvösvölgyi Park Szanatórium" kertjében találunk a művésznőre. Bronzvörös hajú, feltűnően csinos hölgy, a szabad fekvőcsarnokban fekszik egy nyugágyon, körülötte Ligeti Lajos, a szanatórium vezérigazgatója, dr. Sámson főorvos és Ligeti Aurél, az ifjabb direktor. Az igazgatói kar éppen azt konstatálja, milyen tökéletesen kigyógyult Anday abból a makacs légcsőhurutból, amellyel a szanatóriumba jött. Amin egy cseppet sem lehet csodálkozni, hisz a „Hűvösvölgyi Park Szanatórium" egyike a legpompásabb klimatikus gyógyhelyeknek.
Az intervjut természetesen — mint minden színésznő — Anday is azzal kezdi, hogy nem nyilatkozik.
— Mit beszéljek én, — mondja szerényen. — nézzen körül, kérem, szabad itt embernek beszélnie, ahol ilyen csudákat mesél a természet?
Körülnézünk. Valóban megragadó a kép, amely elénk tárul. Egy kis Tátra ez a vidék. Égbemeredő, zöldbeborult hegyek emelkednek köröskörül, vadregényes völgyekkel váltakozva, mintha nem is Pesten volnánk, harminc percnyire a fővárostól. És a levegő! Szinte könnyebb lesz tőle az emberI
— Hátha már írni akar valamit. — szól aztán, — írja meg, hogy bármenynyire is örülök a bécsi szerződésemnek, nehéz megválnom Budapesttől — és a Hűvösvölgyi Park Szanatóriumtól. Mert úgy nézzen körül ebben a kis paradicsomban, hogy ez a hely legkedvesebb itthon nekem, itt arattam első sikereimet mint akadémista, itt ért Schalk meghívása, — s minthogy ide is fogok visszajönni valahányszor szabadságot kapok, most már valószínűleg Jeritzával együtt, aki igen megszeretett.
— Különben Bécsben a Carmenben vagy a Mignonban lépek fel először. Ha a gázsim érdekli (és a Színházi Életet egész biztosan érdekli) azt is elárulhatom. Hatéves szerződésem van, első évben kapok 360.000 koronát, az utolsóban mér lépcsőzetes emelkedéssel egy félmilliót.
— Mért nem ad elutazása előtt még Pesten egy hangversenyt? — kérdezzük.
— Adok, — mosolyog Anday Piroska — holnap este lesz a búcsú-koncertem, itt, a szanatóriumban.
Dr. Schwartz is fellép rajta, akit az Operaház most szerződtetett Rózsa helyére. Jöjjön, megmutatom, milyen nagyszerű programmunk van.
Míg felmegyünk a művésznő szobájába, Anday lelkesedéssel mutatja a Park Szanatórium nevezetességeit, a pazarul berendezett és svájci stílusú, háromemeletes szanatórium épületet, amelynek olyan illusztris vendégei voltak valaha, mint Ady Endre, Herczeg Ferenc, Kiss József, s amelyben most a legelőkelőbb társaság lakik.
Aztán a vízgyógyintézetet, az elektromos kezelő intézetet, a tenniszpályát, a tornateret. Gyönyörű a szanatórium, nem hiába folyton szépítik a kommün rombolásai és pusztításai óta.
— Hát még milyen szép lesz jövőre, — áradozik Anday. — Most kezdődik csak az igazi kibővítés. Nemsokára épülni kezd Hegedűs Ármin és Ligeti Aurél tervei alapján az új szanatóriumi épület is. . .
Fenn megnézzük a búcsú-hangverseny műsorát. Nagyszerű a műsor, „Bajazzok", „Mignon", .Sámson és Delila", Bibliás ember", aztán egy csodás Moussorgsky-dal, amit rögtön el is énekel nekünk Anday. A Moussorgsky-dal alatt megértettük Schalkot.
Anday hangjához csak egy nyújtott még megközelítő élvezetet. Az a vacsora, amelyet a szanatórium terraszán költöttünk el. Vacsora után elbúcsúztunk a művésznőtől
— Viszontlátásra — mondta — karácsonykor, a téli sportnál, itt a Hűvösvölgyi Park Szanatóriumban. Ismertetőjel zöld szvetter fehér csíkokkal...
— És a zsebben egy még fényesebb külföldi szerződéssel, — tettük hozzá meggyőződéssel. „

És álljon itt Malina János összefoglaló írása is az énekesnő pályafutásáról:
[url] http://lfze.hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/anday-piroska/10192;jsessionid=0F4F2FE21B2F74C9A0F74A79893C374E
; Anday Piroska [/url]

A művésznő gyönyörű énekhangjáról – szerencsére – számos felvétel hallható a neten. Íme, egy a sok közül:

Rosette Anday "Ach, mein Sohn, Segen dir" – G. Meyerbeer: Der Prophet
118   smaragd • előzmény113 2017-08-14 19:13:07

Rádióközvetítés

"RÁDIÓ-WIEN
1939. október 4., vasárnap

11.30 A wieni szimfonikus zenekar hangversenye Anday Rosette operaénekesnő közreműködésével. Hatvan év szimfonikus alkotásai.
I. Mai osztrák zeneszerzők
1. Marx: Idill, 2. Kerngold: A búcsúzás dalai a) Halotti dal b) Nem tudja ő vágyamat megérteni c) Hold, ismét feljössz, Elfogódott búcsú 3) Berg Alban: Három darab a Lírai szvitből 4) Schmidt Ferenc: I. Szimfónia
113   smaragd • előzmény111 2017-08-11 07:31:37

Rádióközvetítés

"RÁDIÓ-WIEN
1920. szeptember 12.

9.05 Adler Oszkár hegedű- és Schmidt Ferenc zongoraművész Mozart C-dúr és B-dúr szonátáját játssza"
111   smaragd • előzmény108 2017-08-10 09:13:16

"Schmidt  Ferenc, zeneszerző, szül.1874. Pozsonyban,  bécsi Conservatorium növendéke, 1892 óta a bécsi operaház tagja, először, mint csellista, azután mint karmester. Operái: Notre Dame (Bécs 1914.,Budapest 1916.); Fredegund.
Zenekari művei 2 szimfónia, a másodikban igen szép variációs magyar témával"

TOLNAI Világlexikon, 1929.

A fentivel együtt 4 részből álló sorozatot küldött nekem egyik kedves barátom, amelyben Franz Schmidt neve Schmidt Ferencként szerepel.
Ezúton is köszönöm figyelmességét és gyűjtéseink támogatását.

Fredegund: Fredigundis, Oper (1916-1921)

Franz Schmidt 2. szimfóniáját  - benne az "igen szép variációs magyar témával", lsd.fent, mindmáig előadják, ez biztosanmaradandó...lsd. Falk Géza könyve, 1936, alább.
108   smaragd • előzmény80 2017-08-08 17:55:54

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK
TISZAY ANDOR ÉS FALK GÉZA
I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMAN KIADÁS, BUDAPEST


"Franz Schmidt" szócikk nincs a kötetekben.

Ellenben:

"Schmidt Ferenc, külföldön élő magyar zeneszerző, 1874-.
A bécsi zeneakadémia tanára. Írt két operát: "Notre Dame" és "Fredigundis", három szimfóniát, zongora- és orgonaműveket, zongorakvintettet, vonósnégyest, stb."

Eltekintve a szöveg  hiányosságaitól, nagyon érdekes, hogy 1944-ben Franz Schmidt magyar zeneszerzőként került be a lexikonba.


80   smaragd • előzmény78 2017-07-27 04:52:26

Franz Schmidt zenéjéről német és angol nyelvű könyvek jelentek meg, ezek közül számos árnyaltabban, hozzáértéssel elemzi műveit, szerzői a magyar zenét viszont kevésbé ismerik...
Schmidt Ferenc esetében szerencsés lenne tanulmányt találni, hogy megtudjuk, melyik Schmidt nevű zeneszerzőt említette Falk Géza.
78   Ardelao • előzmény77 2017-07-26 21:55:12


Feltett kérdéseid komoly szakértői elemzést igényelnének. Talán lesz valaki, aki ezekre – esetleg egy szakdolgozat keretében - megfelelő választ ad.

Úgy vélem, Schmidt zenéje leginkább Gyenge Enikő írásának egy részletével jellemezhető:

Franz Schmidt …. „Aránylag későn kezdett el komolyabban komponálni. Számos meghatározó zenei benyomás érte, Pozsonyban magát Lisztet hallhatta zongorázni, kortársai közül elsősorban tanára, Bruckner, illetve Mahler és Reger gyakoroltak rá mély benyomást. Noha tanulmányai során komoly zeneelméleti tudást szerzett, műveiben szinte tüntetőén keveset hasznosított mindebből. Mesélik, egy ízben tanítványainak egyik saját kompozícióján keresztül éppen azt igyekezett bebizonyítani, hogy az igazi komponáláskor mennyire nem alkalmazhatók az összhangzattani ismeretek. Érettkori kompozícióit érzékeny hangulatában magyaros-szlovákos dallamformálás, ám „osztrák” ritmikai feszesség, gazdag és eredeti harmóniavilág jellemzi. Dallaminvenciójának nem-szokványos forrásai közé tartozik az osztrák barokk hangszeres muzsika és - bár távolabbról - Schönberg, Hindemith és Debussy zenéje is.
Elsősorban zenekari muzsikájával szerzett magának hírnevet: négy szimfóniát, két szóló-zongorás művet és egy orgonakíséretes fúvószenekari művet írt. Műveiben sajátosan kombinálja a bécsi klasszikus hagyományt és a későromantikus manírokat a brahmsi variációs technikával és a liszti egytételes formával. Variációs készségét nagyszerűen mutatják a késői huszárdal-variációk, melyek a híres Reger-ciklusokat követően a korszak legkitűnőbb zenéi közé sorolhatók. Kamarazenéje - vonósnégyesek, zongorás- és vonóskvintettek, két klarinétötös - ábrándos, szemlélődő, idilli romantikus zene. Regerhez hasonlóan jelentős műveket írt az ekkor már nem túl „modernnek” számító orgonára.
Operái - Notre Dame, Fredigundis - egészükben nem túl jelentős verista zenék, ezzel szemben késői oratóriuma, a Jelenések könyve nyomán 1937-ben írott Das Buch mit sieben Siegeln (A hétpecsétes könyv) méltó arra, hogy a zeneszerző posztumusz tekintélyét megalapozza. Az oratórium választékosan eklektikus zenei nyelve drámai szerepükhöz méltó ellentétekben alkalmaz hatalmas fugaépítményeket, bensőségesen magányos dalolást és izgatóan újszerű harmóniát, könyörtelenül viharzó tuttit és a végtelenül egyszerű egyszólamú gregorián korálist. A Bach-passiók mintájára az Evangelista (maga János) egy hőstenor hangján beszéli el látomásait.”

Egyetértek azzal, hogy Franz Schmidt zenéjére elsősorban az eklektikusság jellemző, amely azonban nem a különböző stílusok másolásában, hanem azok sajátos, csak rá jellemző ötvözésében nyilvánul meg. Éppen ezért többször vetődött fel bennem a kérdés, vajon miért is nevezik őt későromantikusnak. Úgy gondolom, művei a magyar zene szempontjából nem eredményeztek kifejezett fejlődést, de maradjon e kérdés nyitott és megválaszolandó a „vérprofik” számára.
77   smaragd • előzmény76 2017-07-26 18:33:19


Egy biztos, "felfedeztem még egy Schmidttet!" :-)
Elnézést kérek a derűs fordulatért...

"A magyar zene fejlődése", "Maradandó művek szerzői..." a 70 sz. bejegyzésben itt jelenik meg Schmidt neve, a névjegyzékben is, csak ennyi, Schmidt, tehát egyértelmű volt még akkor, hogy melyikük.

Azóta mindketten mondhatni, hogy feledésbe merültek, nevük és életművük, annak ellenére, hogy a Franz Schmidt Gesellschaft 65 éven át gyűjtötte, gondozta és bemutatta az életművet, és nagy eredményeket értek el.
A "Forum-Franz Schmidt" topicunkban alapos tájékoztatást kap az olvasó.

Abban biztos vagyok, hogy Franz Schmidt Falk Géza idejében igencsak ismert volt a magyarországi művelt zenei körökben, a bécsi Akadémiai igazgatójaként a Wiener Philharmoniker és a Wiener Symphoniker koncertjei valamint más bécsi zenei fellegvárak útján illetve a rádiózás elterjedésével és lemezfelvételek, tanítványai révén.

Vajon hozzá járult-e Franz Schmidt  a magyar zene fejlődéséhez, tovább vitt-e, megújított-e magyar zenei elemeket? Vizsgálta-e már a magyar zenetörténet ezt a kérdést részletesen a nagy későromantikus, osztrák zeneszerző teljes életművében...?

Lehet, hogy igen és talán pont Falk Géza könyvei fognak minket elvezetni oda.

Franz Schmidt nem szerepel A Magyar Muzsika Könyvében, Schmidt Ferenc benne van.
Talán sikerül ezen a fórumon nyomára jutni, a magyar zene fejlődését elősegítő műveit megtalálni, ha voltak ilyenek.

Örültem az idézett bekezdésnek (lsd. 70 sz.), a benne felsorolt zeneszerzőknek, akiknek egy részéről ezen a fórumon már szó esett, vannak néhányan még köztük, akikről talán majd később olvashatunk.


76   Ardelao • előzmény74 2017-07-26 14:03:37

További előzmény: 70., 71., 72., 75.

Kérdésedet félreértettem. Utánanéztem Falk Géza „Mindentudó zenei zsebkönyv”-ében az általad idézett résznek. Az idézet előtti mondatok alapján már nem olyan valószínű, hogy a felsorolásban a könyv szerzője az 1874-ben született Schmidt Ferencről tesz említést. A születési dátumok még csak-csak elírhatók, de az alább idézett, felvezető szöveg alapján inkább egy ma már feltehetően nem ismert Schmidt Ferencről lehet szó:

„…..
Bartók és Kodály, mint a magyar népzene felkutatói és értékesítői, iskolát alapítottak és a modern fiatalság sokat tanul tőlük. Feltétlen tehetségük, ha néha túlságosan józan is, de mindig eredeti és végre magyar zenét teremtő erő.

Maradandó értékű művek szerzői még: Mosonyi, Major, J. Gyula, Bloch ……., Schmidt, …….”

Tehát, ha magyar zenét teremtő erőkről van szó, ez a jelző nem illik az 1874-es születésű Schmidt Ferencre, még akkor sem, ha zenéjében időnként magyar motívumok bukkannak fel.
74   smaragd • előzmény73 2017-07-26 12:25:23

Természetesen a két személy nem azonos, még a nevük sem teljesen...Franz ill. Ferenc.

Engem az foglalkoztat, hogy Falk Géza 1936-ban magyar zeneszerzőként említi Schmidttet, azaz itthon még közismert volt, belekerült  az idézett felsorolásba.
73   Ardelao • előzmény72 2017-07-26 10:36:21
"nagy részvétet keltett"
72   Ardelao • előzmény71 2017-07-26 10:33:31

Schmidt Ferencet (1874-1939) egykori tanára, Leschetizky, tanítványának a neve alapján „jóindulatúan” eltanácsolta volna a művészi pályáról, mondván, hogy egy ilyen névvel ne akarjon művésszé válni. Szegény Schmidt Ferenc gondolkodott ugyan a névváltoztatáson, de édesanyja vezetéknevének (Ravasz) a felvétele sem hozta volna őt kedvezőbb helyzetbe. Így azután megmaradt eredeti nevénél, amely viszont magában hordozza az igen gyakori névrokonság lehetőségét. A Ferenc v. a Franz név sem különleges.

Az általad említett Schmidt Ferenc (sz. 1882-ben) személye biztosan nem azonos a Café Momusban szereplő Franz Schmidttel, akiről már oly sokat írtunk. Annál is inkább, mert a „mi Schmidtünk” művei között szonatinák és magyar dalok – legalább is műveinek elérhető jegyzékei alapján – nem szerepelnek.
Ennek ellenére egy kicsit kutatgattam, hol szerepel a „főkántor” Schmidt Ferenc neve, és a következő, rövid hírt találtam:

„KIS UJSÁG, 1937. DECEMBER 29.

Meghalt az apa, mialatt kántor fia énekelt. Bajáról jelentik: Nagy részvétet kellett Schmidt János 81 éves magánzónak, a bajai ferencrendi templom főkántora, Schmidt Ferenc apjának halála. Az idős magánzó a templomban a nagymisén fia énekét hallgatta. Egyszerre csak fejéhez kapott és összeesett. Mire orvosi segítség érkezett, már nem volt benne élet.”
71   smaragd • előzmény70 2017-07-26 08:32:22

A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE, 1936  névjegyzékében szerepel Schmidt Ferenc (1882-) rk. főkántor, karnagy, misék, szonatinák, koncertdarabok, magyar dalok zeneszerzője, talán mégis róla van szó az említett felsorolásban?
70   smaragd 2017-07-26 08:14:49

Falk Géza  "A magyar zene fejlődése" című fejezetben Franz Schmidt (1874-1939), Pozsonyban született,  osztrák zeneszerzőt még a magyarok között tüntette fel:


"Maradandó művek szerzői még: Mosonyi Major J. Gyula, Bloch, Koessler, Herzfeld, Popper, Bachó, Radó, König, Demény, Tarnay, Székács, Joachim, Ábrányi, Schmidt, Poldini, Szabados, Székely I., Lavotta, Gajáry, Harmat, Járay, Szendy, Chován, Aggházy, Farkas Ö., Kern, Hűvös, Fricsay, Figedy-Fichtner, Hermann L., Buchner, Dienzl, Pikéthy, Rékai, Szegheő, Szikla, Perényi, Noseda, Gessler, Antalffy-Zsíros."


Falk Géza: Mindentudó zenei zsebkönyv
Budapest, Rózsavölgyi és Társa Kiadása, 1936
Hírek
• Betegség miatt új időpontban, 2017. december 30-án lép színpadra Juan Diego Flórez a Müpában
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Excanto együttes:
Művészeti vezető: Kállay Gábor (ének, blockflöte)
Kállay Katalin (blockflöte), Vitárius Piroska (barokk hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba), Kállay Ágnes (barokk cselló), Győri István (lant és barokk gitár)
Angol késő reneszánsz adventi muzsika
(Tallis, Ravenscroft, Dowland, Byrd)
FALCONIERI: Folia
TELEMANN: 2 pastoral
HAMMERSCHMIDT: Ihr lieben Hirten
REBEL: Les Caracteres de la Danse
TORELLI: Pastorale per il S.S. Natale
FINGER: d-moll szonáta, op.1/1
PEZ: Concerto Pastorale

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

David Fray (zongora), Gérard Caussé (brácsa), Paul Meyer (klarinét)
J.S. BACH: 5. (C-dúr) triószonáta, BWV 529
BRAHMS: 1. (f-moll) klarinét-zongora szonáta, op. 120/1
BRUCH: Nyolc darab klarinétra, brácsára és zongorára, op. 83 (részletek)
MOZART: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Juan Diego Flórez
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Vezényel: Guillermo García Calvo
ELMARAD!
MOZART: A varázsfuvola - Nyitány
MOZART: Szöktetés a szerájból - Ich baue ganz
MOZART: A színigazgató - Nyitány
MOZART: Don Giovanni - Il mio tesoro
MOZART: Il ré pastore (A pásztorkirály) - Si spande il sole in Faccia
MOZART: Szöktetés a szerájból - Nyitány
MOZART: A varázsfuvola - Dies Bildnis
MOZART: Idomeneo - Fuor del mar
ROSSINI: Otello - Che ascolto oihme
ROSSINI: A tolvaj szarka - Nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Una furtiva lagrima
DONIZETTI: Roberto Devereux - Ed ancor la tremenda porta
DONIZETTI: Don Pasquale - Nyitány
PUCCINI: Bohémélet - Che gelida manina
VERDI: Luisa Miller - Nyitány
VERDI: Rigoletto - Questa o quella
VERDI: A lombardok - La mia letizia
ELMARAD!
09:30 : Szombathely
Bartók Terem

"Karácsonyi ünnepvárás"
A mai nap
született:
1803 • Hector Berlioz, zeneszerző († 1869)
1908 • Elliott Carter, zeneszerző († 2012)