vissza a cimoldalra
2017-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59896)
Kedvenc előadók (2813)
Társművészetek (1211)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Erkel Színház (8363)
Udvardy Tibor (167)
Bartók Béla szellemisége (214)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (300)
Élő közvetítések (6644)
Lisztről emelkedetten (849)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2364)
Franz Schmidt (2923)
Edita Gruberova (3020)
Wagner-felvételek (257)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1115)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1121)
Balett-, és Táncművészet (5406)
Lehár Ferenc (578)
Jonas Kaufmann (2132)
Pantheon (2104)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

996   zenebaratmonika • előzmény987 2017-08-21 11:49:31
Budapesti Hírlap 1933 december 8.

MOZI HÍRADÓ
* (Ábrahám Pál nevét levették a Rákóczi- induló német példányairól.)
Érdekes bonyodalom keletkezett a Rákóczi-induló című magyar film német változata körül. A filmet, amelynek német változatában Gustav Fröhlich és Camilla Horn játsszák a főszerepet, pénteken mutatják be Berlinben. Ábrahám Pál értesült róla, hogy nevét, mint zeneszerzőét, a német fővárosban nem akarják a fűmen vetíteni. A zeneszerző csütörtökön, ügyvédje útján, zárlati kérelmet nyújtott be a budapesti törvényszéken a film német példánya ellen. A zárlati kérelem hivatkozik arra, hogy szerződése értelmében a filmen szokásos formák között fel kell tüntetni a nevét és mintán engedélye nélkül Kemény Egon szerepel a német filmen, mint zeneszerző, noha az illető csak asszisztense volt a film zenéjének feldolgozásánál, kéri az összes német példányok lefoglalását.

Mint tudjuk Ábrahám és Brodszky izraelita származása miatt lett kitiltva Németországból, de ekkoriban még máshol szabadon írhattak zenét. Ha jól tudom 1937 után még írt egy osztrák filmzenét Ábrahám, de ezt már álnéven, de utólag kiderítették, hogy ő komponálta.
A Rákóczi Induló német verziója fenn van a neten, de nem szerepel egy zeneszerző neve sem.
Pontosan melyik két dal lehet amit Ábrahám komponált, és milyen részek, amit Kemény Egon? A magyar verzión csak Ábrahám neve szerepel ha jól emlékszem.
987   smaragd • előzmény986 2017-08-17 00:04:43

Ez az ügy nagy port vert fel, úgy tudom, hogy pert Ábrahám Pál megnyerte.
986   Ardelao 2017-08-16 22:54:38

Egy kis történeti és történelmi visszatekintés …

Sporthírlap, 1933. 12. 09. – Rendkívüli kiadás:

„FILM

Miért pörli Ábrahám Pál a Rákóczi indulót?

Nemcsak a filmesek, de a közönség között is élénk feltűnést keltett, hogy Ábrahám Pál, a világhírű zeneszerző pört indított a „Rákóczi-induló“, illetve a film tulajdonosa ellen.
Ábrahám Pál — állítólag — a film német verziójának bécsi bemutatóján megdöbbenve látta, hogy ő nem szerepel a szerzők, rendezők és szereplők névsorában. Érdeklődésére a bécsi mozis közölte vele, hogy így kapta a filmet Budapestről. A zeneszerzőnek tehát így jutott tudomására, hogy
neve a német példányokon nem szerepel
s miután ismeretes okok miatt reménytelennek tartja, hogy a filmet hamarosan bemutató németországi mozikkal pörösködjön, ehelyett a magyar bírósághoz fordult jogvédelemért és kérte, hogy
a „Rákóczi-induló" német példányait még itt Budapesten sürgősen vegyék zár alá, nehogy az ő neve nélkül kikerülhessenek Németországba .
Nem értettük az egész dolgot, mert
1. Ábrahám Pál annyira szívén viselte a „Rákóczi-induló“ s ezen keresztül a magyar filmgyártás újabb föllendülésének ügyét, hogy még a párisi utazását is elhalasztotta a film miatt;
2. ha Németországban egyáltalában szerepelhetne a neve a filmen, a magyar vállalkozó bizonyosan büszkén kiírta volna a német verziók élére is;
3. ha ugyancsak „ismeretes okok miatt" Ábrahám neve a német verziókon nem szerepelhet, mit akar elérni Ábrahám azzal, hogy ezeknek a kópiáknak lefoglalását kéri a bíróságtól ... Utánajártunk a különös ügynek és megtudtuk a következőket:
Ábrahám Pál vállalta a „Rákóczi induló" zenei részének irányítását s ebben a munkában részt is vett attól a perctől kezdve, hogy külföldről hazaérkezett. Igaz, hogy akkor már a felvételek hosszabb idő óta folytak. És az is igaz, hogy
Ábrahám nem egyedül dolgozott a „Rákóczi-induló" zenei részén ,
hanem Kemény Egon és László Sándor társaságában. Illetve a két utóbbi tényleg elejétől-végig dolgozott a felvételeknél. Ezenkívül Ábrahám Pál két betétszámot komponált a filmhez: egy valcert és egy csárdást. Nem többet.
És amikor Ábrahám megállapodott a film vállalkozójával, azt is
megbeszélték, hogy a német példányokon az ő neve nem fog szerepelni .
„Ismeretes okok miatt."
Ez a megállapodás egészen természetes volt, mert hiszen egy pesti filmes mégsem változtathatja meg azt a németországi hangulatot, amely lehetetlenné tette, hogy Ábrahám Pál operettjeit német színpadokon játszák, vagy német filmek kísérőzenéjét komponálhassa. Ez annyira belügye a mai Németországnak, hogy a „Rákóczi-induló" vállalkozója, aki nagyon jól tudta, hogy a filmbe fektetett tőkéjének nagyobb részét Németországban kell visszaszereznie, nem is kísérletezhetett Ábrahám Pál nevének „becsempészésével", mert ezzel legfeljebb a film betiltását érhette volna el. De tudta ezt Ábrahám Pál is, nem volt tehát kifogása az ellen, hogy a „Rákóczi Marsch" élén nem jelzik a két betétszám szerzőjét.
Nem tudjuk, hogy ki és mi indította most utólag Ábrahámot a pör megindítására. De a pör esetleg jó lesz arra, hogy Németországban azt higyjék,
a „Rákóczi-induló"-t magát is Ábrahám komponálta .
És deficittel végződjék egy magyar filmvállalkozás.
Még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy
a „Pardon, tévedtem" budapesti plakátjairól annakidején kifelejtették Brodszky Miklós nevét.
És bár annak a filmnek egész zenéjét, minden számát ő szerezte, mégsem indított pört senki ellen...

Az itt betett filmen azonban már csakis Ábrahám Pál neve szerepel, aki a film zenéjéből mindössze „két betétszámot komponált”. Szegény Berlioz, no meg a kedves, jóhiszemű Kemény Egon és László Sándor a mennyei páholyból, sajnos, már nem „pörölhet”:

Rákóczi induló (1933)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Előadás diákoknak Kodály Zoltán halálának 50. és Lajtha László születésének 125. évfordulója alkalmából
Bartók, Kodály és Lajtha zenekari művei
Előadó: Solymosi Tari Emőke (PhD), zenetörténész, az MMA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Liszt Ferenc születésnapi hangverseny"
A Liszt Társaság rendezvénye

18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye

"Thurzó Zoltán interaktív zongoraestje"
Invocation (Invokáció)
Ave Maria (Üdvöz légy, Mária)
Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten dícsőitése a magányban)
Pensée des morts (Emlékezés a holtakra)
Pater noster (Miatyánk)
Hymne de l’enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza)
Funérailles (Temetés)
Miserere, d’après Palestrina (Miserere, Palestrina nyomán)
Cím nélkül: Andante lagrimoso
Cantique d’amour (Szerelmi himnusz)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Moment’s Notice Trio:
ifj. Kurtág György (elektronikus hangszerek), Lukács Miklós (cimbalom), Gőz László (harsona, basszustrombita, kagylók)
"Jazz Itt!"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Ház

"A zene ölelésében"
A Transilvanum Alapítvány jótékonysági koncertje

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi táncklub - tanít a Mare Temporis"
Válogatás a 17-19. századi báltermek népszerű társastáncaiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Harmonia Caelestis Barokk Zenekar:
Bertalan Andrea, Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor, Tóth-Vajna Gergely (csembaló)
JOHANN PHILIPP KIRNBERGER: G-dúr fuvolaszonáta
CARL PHILIPP EMMANUEL BACH: e-moll fuvolaszonáta, Wq. 124, H.
WILHELM FRIEDEMANN BACH: D-dúr trió 2 fuvolára és basso continuora F. 48.
JOHANN CHRISTIAN BACH: F-dúr szonáta 4 kézre, Op. 18, No. 6
JOHANN SEBASTIAN BACH: G-dúr triószonáta BWV 1039

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Pozsár Eszter (fuvola), Stefan Varga (gitár)
"klasszikus és jazz"
I. GIULIANI: Grand Serenade Op. 82.
II. Brothers In Art - lemezbemutató koncert

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 1.
Feldobott kő (1969) / SÁRA Sándor (rend.)

19:30 : Budapest
Budapesti Kongresszusi Központ

Várdai István (cselló)
Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
MUSZORGSZKIJ: Éj a kopár hegyen
SOSZTAKOVICS: I. gordonkaverseny Op.107
DVOŘÁK: IX. (Újvilág) szimfónia, e-moll, Op.95

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Sakata Tomoki (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
vez.: Somos Csaba
ERKEL: Ünnepi nyitány
MIHALOVICS ÖDÖN: Gyászzene Deák Ferenc emlékére
LISZT: I. Zongoraverseny Esz-dúr
MOSONYI MIHÁLY: Gyászhangok Széchenyi halálára
LISZT: Hungária – szimfonikus költemény

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Emanuel Ax (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Fischer Iván
J.S. BACH: III. (D-dúr) szvit, BWV 1068
MOZART: d-moll zongoraverseny, K.466
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op.36
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1923 • Robert Craft, karmester
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)