vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
A díjakról általában (1032)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (950)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

996   zenebaratmonika • előzmény987 2017-08-21 11:49:31
Budapesti Hírlap 1933 december 8.

MOZI HÍRADÓ
* (Ábrahám Pál nevét levették a Rákóczi- induló német példányairól.)
Érdekes bonyodalom keletkezett a Rákóczi-induló című magyar film német változata körül. A filmet, amelynek német változatában Gustav Fröhlich és Camilla Horn játsszák a főszerepet, pénteken mutatják be Berlinben. Ábrahám Pál értesült róla, hogy nevét, mint zeneszerzőét, a német fővárosban nem akarják a fűmen vetíteni. A zeneszerző csütörtökön, ügyvédje útján, zárlati kérelmet nyújtott be a budapesti törvényszéken a film német példánya ellen. A zárlati kérelem hivatkozik arra, hogy szerződése értelmében a filmen szokásos formák között fel kell tüntetni a nevét és mintán engedélye nélkül Kemény Egon szerepel a német filmen, mint zeneszerző, noha az illető csak asszisztense volt a film zenéjének feldolgozásánál, kéri az összes német példányok lefoglalását.

Mint tudjuk Ábrahám és Brodszky izraelita származása miatt lett kitiltva Németországból, de ekkoriban még máshol szabadon írhattak zenét. Ha jól tudom 1937 után még írt egy osztrák filmzenét Ábrahám, de ezt már álnéven, de utólag kiderítették, hogy ő komponálta.
A Rákóczi Induló német verziója fenn van a neten, de nem szerepel egy zeneszerző neve sem.
Pontosan melyik két dal lehet amit Ábrahám komponált, és milyen részek, amit Kemény Egon? A magyar verzión csak Ábrahám neve szerepel ha jól emlékszem.
987   smaragd • előzmény986 2017-08-17 00:04:43

Ez az ügy nagy port vert fel, úgy tudom, hogy pert Ábrahám Pál megnyerte.
986   Ardelao 2017-08-16 22:54:38

Egy kis történeti és történelmi visszatekintés …

Sporthírlap, 1933. 12. 09. – Rendkívüli kiadás:

„FILM

Miért pörli Ábrahám Pál a Rákóczi indulót?

Nemcsak a filmesek, de a közönség között is élénk feltűnést keltett, hogy Ábrahám Pál, a világhírű zeneszerző pört indított a „Rákóczi-induló“, illetve a film tulajdonosa ellen.
Ábrahám Pál — állítólag — a film német verziójának bécsi bemutatóján megdöbbenve látta, hogy ő nem szerepel a szerzők, rendezők és szereplők névsorában. Érdeklődésére a bécsi mozis közölte vele, hogy így kapta a filmet Budapestről. A zeneszerzőnek tehát így jutott tudomására, hogy
neve a német példányokon nem szerepel
s miután ismeretes okok miatt reménytelennek tartja, hogy a filmet hamarosan bemutató németországi mozikkal pörösködjön, ehelyett a magyar bírósághoz fordult jogvédelemért és kérte, hogy
a „Rákóczi-induló" német példányait még itt Budapesten sürgősen vegyék zár alá, nehogy az ő neve nélkül kikerülhessenek Németországba .
Nem értettük az egész dolgot, mert
1. Ábrahám Pál annyira szívén viselte a „Rákóczi-induló“ s ezen keresztül a magyar filmgyártás újabb föllendülésének ügyét, hogy még a párisi utazását is elhalasztotta a film miatt;
2. ha Németországban egyáltalában szerepelhetne a neve a filmen, a magyar vállalkozó bizonyosan büszkén kiírta volna a német verziók élére is;
3. ha ugyancsak „ismeretes okok miatt" Ábrahám neve a német verziókon nem szerepelhet, mit akar elérni Ábrahám azzal, hogy ezeknek a kópiáknak lefoglalását kéri a bíróságtól ... Utánajártunk a különös ügynek és megtudtuk a következőket:
Ábrahám Pál vállalta a „Rákóczi induló" zenei részének irányítását s ebben a munkában részt is vett attól a perctől kezdve, hogy külföldről hazaérkezett. Igaz, hogy akkor már a felvételek hosszabb idő óta folytak. És az is igaz, hogy
Ábrahám nem egyedül dolgozott a „Rákóczi-induló" zenei részén ,
hanem Kemény Egon és László Sándor társaságában. Illetve a két utóbbi tényleg elejétől-végig dolgozott a felvételeknél. Ezenkívül Ábrahám Pál két betétszámot komponált a filmhez: egy valcert és egy csárdást. Nem többet.
És amikor Ábrahám megállapodott a film vállalkozójával, azt is
megbeszélték, hogy a német példányokon az ő neve nem fog szerepelni .
„Ismeretes okok miatt."
Ez a megállapodás egészen természetes volt, mert hiszen egy pesti filmes mégsem változtathatja meg azt a németországi hangulatot, amely lehetetlenné tette, hogy Ábrahám Pál operettjeit német színpadokon játszák, vagy német filmek kísérőzenéjét komponálhassa. Ez annyira belügye a mai Németországnak, hogy a „Rákóczi-induló" vállalkozója, aki nagyon jól tudta, hogy a filmbe fektetett tőkéjének nagyobb részét Németországban kell visszaszereznie, nem is kísérletezhetett Ábrahám Pál nevének „becsempészésével", mert ezzel legfeljebb a film betiltását érhette volna el. De tudta ezt Ábrahám Pál is, nem volt tehát kifogása az ellen, hogy a „Rákóczi Marsch" élén nem jelzik a két betétszám szerzőjét.
Nem tudjuk, hogy ki és mi indította most utólag Ábrahámot a pör megindítására. De a pör esetleg jó lesz arra, hogy Németországban azt higyjék,
a „Rákóczi-induló"-t magát is Ábrahám komponálta .
És deficittel végződjék egy magyar filmvállalkozás.
Még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy
a „Pardon, tévedtem" budapesti plakátjairól annakidején kifelejtették Brodszky Miklós nevét.
És bár annak a filmnek egész zenéjét, minden számát ő szerezte, mégsem indított pört senki ellen...

Az itt betett filmen azonban már csakis Ábrahám Pál neve szerepel, aki a film zenéjéből mindössze „két betétszámot komponált”. Szegény Berlioz, no meg a kedves, jóhiszemű Kemény Egon és László Sándor a mennyei páholyból, sajnos, már nem „pörölhet”:

Rákóczi induló (1933)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)