vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2812)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1446)
Élő közvetítések (7311)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (952)
A díjakról általában (1033)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

987   smaragd • előzmény986 2017-08-17 00:04:43

Ez az ügy nagy port vert fel, úgy tudom, hogy pert Ábrahám Pál megnyerte.
986   Ardelao 2017-08-16 22:54:38

Egy kis történeti és történelmi visszatekintés …

Sporthírlap, 1933. 12. 09. – Rendkívüli kiadás:

„FILM

Miért pörli Ábrahám Pál a Rákóczi indulót?

Nemcsak a filmesek, de a közönség között is élénk feltűnést keltett, hogy Ábrahám Pál, a világhírű zeneszerző pört indított a „Rákóczi-induló“, illetve a film tulajdonosa ellen.
Ábrahám Pál — állítólag — a film német verziójának bécsi bemutatóján megdöbbenve látta, hogy ő nem szerepel a szerzők, rendezők és szereplők névsorában. Érdeklődésére a bécsi mozis közölte vele, hogy így kapta a filmet Budapestről. A zeneszerzőnek tehát így jutott tudomására, hogy
neve a német példányokon nem szerepel
s miután ismeretes okok miatt reménytelennek tartja, hogy a filmet hamarosan bemutató németországi mozikkal pörösködjön, ehelyett a magyar bírósághoz fordult jogvédelemért és kérte, hogy
a „Rákóczi-induló" német példányait még itt Budapesten sürgősen vegyék zár alá, nehogy az ő neve nélkül kikerülhessenek Németországba .
Nem értettük az egész dolgot, mert
1. Ábrahám Pál annyira szívén viselte a „Rákóczi-induló“ s ezen keresztül a magyar filmgyártás újabb föllendülésének ügyét, hogy még a párisi utazását is elhalasztotta a film miatt;
2. ha Németországban egyáltalában szerepelhetne a neve a filmen, a magyar vállalkozó bizonyosan büszkén kiírta volna a német verziók élére is;
3. ha ugyancsak „ismeretes okok miatt" Ábrahám neve a német verziókon nem szerepelhet, mit akar elérni Ábrahám azzal, hogy ezeknek a kópiáknak lefoglalását kéri a bíróságtól ... Utánajártunk a különös ügynek és megtudtuk a következőket:
Ábrahám Pál vállalta a „Rákóczi induló" zenei részének irányítását s ebben a munkában részt is vett attól a perctől kezdve, hogy külföldről hazaérkezett. Igaz, hogy akkor már a felvételek hosszabb idő óta folytak. És az is igaz, hogy
Ábrahám nem egyedül dolgozott a „Rákóczi-induló" zenei részén ,
hanem Kemény Egon és László Sándor társaságában. Illetve a két utóbbi tényleg elejétől-végig dolgozott a felvételeknél. Ezenkívül Ábrahám Pál két betétszámot komponált a filmhez: egy valcert és egy csárdást. Nem többet.
És amikor Ábrahám megállapodott a film vállalkozójával, azt is
megbeszélték, hogy a német példányokon az ő neve nem fog szerepelni .
„Ismeretes okok miatt."
Ez a megállapodás egészen természetes volt, mert hiszen egy pesti filmes mégsem változtathatja meg azt a németországi hangulatot, amely lehetetlenné tette, hogy Ábrahám Pál operettjeit német színpadokon játszák, vagy német filmek kísérőzenéjét komponálhassa. Ez annyira belügye a mai Németországnak, hogy a „Rákóczi-induló" vállalkozója, aki nagyon jól tudta, hogy a filmbe fektetett tőkéjének nagyobb részét Németországban kell visszaszereznie, nem is kísérletezhetett Ábrahám Pál nevének „becsempészésével", mert ezzel legfeljebb a film betiltását érhette volna el. De tudta ezt Ábrahám Pál is, nem volt tehát kifogása az ellen, hogy a „Rákóczi Marsch" élén nem jelzik a két betétszám szerzőjét.
Nem tudjuk, hogy ki és mi indította most utólag Ábrahámot a pör megindítására. De a pör esetleg jó lesz arra, hogy Németországban azt higyjék,
a „Rákóczi-induló"-t magát is Ábrahám komponálta .
És deficittel végződjék egy magyar filmvállalkozás.
Még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy
a „Pardon, tévedtem" budapesti plakátjairól annakidején kifelejtették Brodszky Miklós nevét.
És bár annak a filmnek egész zenéjét, minden számát ő szerezte, mégsem indított pört senki ellen...

Az itt betett filmen azonban már csakis Ábrahám Pál neve szerepel, aki a film zenéjéből mindössze „két betétszámot komponált”. Szegény Berlioz, no meg a kedves, jóhiszemű Kemény Egon és László Sándor a mennyei páholyból, sajnos, már nem „pörölhet”:

Rákóczi induló (1933)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)