Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


1744 smaragd 2019-08-27 12:30:57 [Válasz erre: 1738 smaragd 2019-08-15 13:43:43]

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK

Dankó Rádió – Túl az Óperencián

                                A MŰSORHÉT ZENEI ÖSSZEÁLLÍTÁSA  és

      INTERJÚK KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel

Dankó Rádió – Túl az Óperencián, 2019. 30. hét

  • 2019. július 22., hétfő

1. Kemény Egon: Ritka madár a szerelem – angolkeringő

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.

2. Kemény Egon – Dalos László: „Őszi séta” – dalciklus (1952) „Őszi séta” – kettős, Sándor Judit és Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

3. Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1954).

4. Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek…” (1957) – sanzon, Mezei Mária

A Magyar Rádió Vonószenekara, Kerekes János vezényelt.

5. Kemény Egon – Kótzián Katalin: „Mindenki tanul…” (1962) – dal, Radnai György

Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényelt.

6. Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”  – rádiódaljáték (1955)

Kemény Egon-CD: jelenetek és dalok: CD 1/18., 19., 20 CD 2/1., 2. www.kemenyegon.hu

7. Kemény Egon: „Keringő rapszódia” – hangversenykeringő (1965)

Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.

  • 2019. július 23., kedd

1. Kemény Egon: „Valahol Délen” – nagyoperett – Előjáték

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

2. „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” (Műsorvezető: Boros Attila, 1967)

3. Kemény Egon – Képes Géza: „Szeptemberi tűnődés” (1950) – dal, Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

4. Kemény Egon –  Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)

„Valahol Délen” – dal, Melis György

„Még nincsen senkim sem…” – kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

5. Kemény Egon – Raics István: „Szerencsés utazás” – rádióoperett (1950)

„Nézd, hogy ragyog ránk a rét…” –  kettős, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós

6. Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” – kuplé, (1948, sanzon) – Lukács Margit  

Rádiózenekar

7. Kemény Egon: „A tavaszhoz” – rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)  

Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.

  • 2019. július 24., szerda

1. Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) rádióoperett – Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) – rádiódaljáték 

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert

„Dal a nápolyi királyról” – Fekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről (1965)

„Az első szerelem dala” – Andor Éva és Simándy József

„Szüretelők dala” – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

„Rózsa kettős” – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

4. Kemény Egon: „Tangó” – szimfonikus mű (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

  • 2019. július 25., csütörtök

1. Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – daljáték (1955) – Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” – rádióoperett (1959)

„Krisztina románca” – Petress Zsuzsa

„Dal a hódításról” – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert

„Dal a rabmadárról” – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla

„Blanche és Brunner kettőse” – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)

„Balaton-keringő” – Gyurkovics Mária

„Konyt-kettős” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

„Sör- dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert

„Kirándulódal” – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

4. Kemény Egon: „Könnyűzene fúvósokra” (1954) – szimfonikus mű.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • 2019. július 26., péntek

1. Kemény Egon: „Estefelé” – karakterdarab esztrádzenekara (1964)

A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)

„Valahol Délen” – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. Megzenésített költemények:

Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” (1940) – Nagykovácsi Ilona énekelt, zongorán kísért: Polgár Tibor.

Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

4. Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György

Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

5. Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” – koloratúrdal szimfonikus zenekarral (1958) – Lehoczky Éva

Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte.

6. Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – történelmi rádiódaljáték (1960) – Finálé

Sándor Judit, Bende Zsolt, Raffael Márta, Zentay Anna, Bikády György.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • 2019. július 27., szombat

1. Kemény Egon: „Eső és napsütés” – hangulatkép nagyzenekarra (1958)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2. Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és a „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)

„Hópehely-keringő” – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„Szélvész dala” – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Hóvirág – keringő” – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. „Hatvani diákjai”  – rádiódaljáték (1955) Kemény Egon-CD:

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

4. „Komáromi farsang” – rádiódaljáték (1957) Kemény Egon-CD:

Nyitány

„Az első reggel…” – Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…” – Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

5. Kemény Egon: „Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára zongoraszólóra” (1955) – négy tételes mű, I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) játszotta.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • 2019. július 28., vasárnap

1. Kemény Egon: „Különös dallam” (1965) – zenekari mű

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvételei (1956)

„Még nincsen senkim sem…” –  foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

 „Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

„A vágyakozás” – bolero, Mezey Mária

„Egy szót se szólj...” – kettős, lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztepp’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

3. Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

4. Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

5. Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – rádiódaljáték (1965)

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

6. „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről” (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965)

            Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” – angolkeringő (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelte.


1743 smaragd 2019-08-25 07:59:48 [Válasz erre: 1326 smaragd 2018-03-02 20:02:02]

Magyar állami kitüntetést kapott Balassa Zoltán kassai helytörténész

Államalapításunk ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Balassa Zoltán újságírót, helytörténészt. A magyar állami kitüntetést Balassa Zoltánnak Magyarország Kassai Főkonzulátusán ünnepélyes keretek között Haraszti Attila főkonzul ma adta át. A meghívott vendégek és a sajtó jelenlétében Simon Lívia, a Kassai Magyar Főkonzulátus művelődésszervezője olvasta fel az alábbi laudációt:

https://amikassa.sk/2019/08/22/magyar-allami-kituntetest-kapott-balassa-zoltan-kassai-helytortenesz/


1742 smaragd 2019-08-22 19:15:20 [Válasz erre: 1741 smaragd 2019-08-20 20:09:18]

Közvetlen előzmény: 1709 számú bejegyzés,  2019. július 22.

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

egy tavaszi életképet megjelenítő, különleges hangulatú dalnak, amelyet Melis György kíváló előadóművészetével élvezhettünk és évtizedek óta nem volt hallható, tévesen adtam meg a címét és itt most javítom, elhangzott:

Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


1741 smaragd 2019-08-20 20:09:18

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang

A februárban megjelent dupla CD-album értékét növeli:

Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)

"Házy Erzsébet magyar nyelvű teljes operett rádiófelvételei közül egyedüliként a "Komáromi farsang"-ról tudok (2 CD);  a Csárdáskirálynő teljes felvétele anno LP-n került kereskedelmi forgalmazásra, de a CD-n már csak az operett keresztmetszete jött ki."

Hozzáteszem, hogy a teljes magyar nyelvű Házy-felvétel még különlegesebbé teszi a most megjelent "Komáromi farsang"-ot, szépsége, a zenei és színműbeli értékei mellett számos más érdekessége van.

Nem néztem utána, hogy Ilosfalvy Róbertnek megjelent-e már teljes rádiódaljáték felvétele, de azt tudom, Ruitner Sándor feljegyzéséből, hogy mindkettőjüknek ez a darab volt első rádiódaljáték-felvétele (Magyar Rádió, 1957).


1740 smaragd 2019-08-18 21:38:37 [Válasz erre: 1739 smaragd 2019-08-17 14:21:13]

Augusztus 16-án volt Gencsy Sári operénekesnő születésének 95. évfordulója.

A „Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján” című emlékhét keretében minden igyekezet ellenére sem lehetett életműve valamennyi részletét megemlíteni – ez természetes. Így maradtak ki Gencsy Sárinak írt dalai, amelyeket azonban Nagy Ibolya már a Dankó Rádió indulása környékén is műsorába szerkesztett, ez volt a „Szél, könnyű szél…” című dal (1951), a verset Romhányi József írta és egy Gencsy Sári -megemlékezésben néhány évvel ezelőtt a szerzőpár „Óra-keringő”-jét (dalkeringő, 1952) is hallhattuk.

Kemény Egon művei közül továbbiakat is énekelt Gencsy Sári, a rádiófelvételeken kívül lemezfelvétel is készült, amelyen a „Hópehelykeringő”-t énekelte a „Talán a csillagok” című rádióoperettből (1949).   

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gencsy_S%C3%A1ri


1739 smaragd 2019-08-17 14:21:13 [Válasz erre: 1738 smaragd 2019-08-15 13:43:43]

A gramofonfelvételekhez - a közvetlen előzmény száma 1727:

KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: „Keresek egy leányt…”

Tango

Természetesen ebben az esetben is a zeneszerző saját hangszerelésében, kottakiadványban (1939) is megjelent:

Violin Direction (1st & 2nd Violin), Harmonika, Clarinet in Bb, 3nd Violin, Cello, Bass, Guitarre, Trumpet in Bb, Drums.


1738 smaragd 2019-08-15 13:43:43 [Válasz erre: 1737 smaragd 2019-08-13 18:40:11]

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető megemlítette, hogy

Házy Erzsébet idén lenne 90 esztendős…

Így a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang daljátékok dupla CD-albumai a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi évfordulója mellett a korábbi bejegyzésekben már említett Ignácz Rózsa szerzőtárs, Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) főszereplő, Ruitner Sándor zenei rendező valamint Házy Erzsébet (Lilla), az énekes női főszerepben, emlékére, tiszteletére is szolgáló, méltó kiadvány, ritkaság, szép ajándékként is átnyújtható.

(A fent felsorolás, kerek életrajzi évfordulókkal, még bővülhet.)


1737 smaragd 2019-08-13 18:40:11 [Válasz erre: 1733 smaragd 2019-08-06 18:19:03]

Barlay Zsuzsa operaénekesnővel és Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetővel egy héten át ismét örülhettünk a Magyar Rádió aranykorának, a remek felvételeknek – szinte éreztem a régi stúdióhangulatot…

"Nagyon-nagyon szerettük egymást" - mondta a művésznő pályatársaira is emlékezve.

Életfeladatának tartja egykori művésztársa, barátnője Házy Erzsébet pályája emlékének őrzését.

Érdekes történetekkel szép műsorhétben részesültünk – gratulálok!


1736 smaragd 2019-08-11 06:30:37 [Válasz erre: 1735 Hné P. Ida 2019-08-10 19:37:57]

Eltérő árban kaphatóak, legkedvezőbb a webáruház ajánlata.


1735 Hné P. Ida 2019-08-10 19:37:57 [Válasz erre: 1734 smaragd 2019-08-08 18:10:41]

Mennyibe kerülnek?


1734 smaragd 2019-08-08 18:10:41

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.

A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.

A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:

   

A SZERZŐRŐL 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.

Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.

HATVANI DIÁKJAI

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.

Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.

KOMÁROMI FARSANG

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi TivadarGózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.

Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu


1733 smaragd 2019-08-06 18:19:03 [Válasz erre: 1732 smaragd 2019-08-06 09:56:58]

Dankó Rádió

A hét vendége:  Barlay Zsuzsa Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Dankó Rádió: cca 18.40  http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Barlay Zsuzsa emlékezetes szerepei közül ebben a nagyszerű daljátékban nyújtott alakítása vidám részlete e heti portréműsorának:

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves”  Magyar Rádió, 1965

Történelmi daljáték. Fő szerepekben:

Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József

Ámeli – László Margit/Domján Edit

Julika – Andor Éva/Örkényi Éva.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendezte: László Endre.

Az egyik legutóbbi előzmény

1638   smaragd • előzmény1637

 

2019-04-17 07:14:26

 

 rövid részlete:

A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel, köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...

Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n. A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.

(Megjegyzem, hogy a Zenei Archívum digitalizált művei között még nem szerepel a teljes mű. Az ismétlésekben hallható részek a debreceni, magyar hangulathoz kötődő gyönyörű muzsikát és szavakat őrizték meg. Kíváncsian várom a Nyitányt, a Finálét és más vidám, a debreceni diákélet hangulatát megjelenítő kiváló versek és zene mellett, Amélie francia dalát, amelyet a rádióhallgatók évtizedek óta nem hallhattak. Hátha sikerül... :-))

A mai műsorban elhangzott:

Szüretelők dala – kettős, Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
Az első szerelem dala – kettős, Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály)

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Magyar Rádió Énekkara.

„Túl az Óperencián” – Nagy Ibolya műsora – Dankó Rádió


1732 smaragd 2019-08-06 09:56:58 [Válasz erre: 1731 smaragd 2019-08-05 17:19:09]

Most hangzottak el részletek - természetesen

  • Barlay Zsuzsa szereplésével is -  Kemény Egon: "Messzetűnt kedves" c. rádiódaljátékából, majd estefelé részletezem és "közvetítem"... :-) 

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió


1731 smaragd 2019-08-05 17:19:09 [Válasz erre: 1730 smaragd 2019-08-02 16:26:42]

BARLAY ZSUZSA

Dankó Rádió 18:04   http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A hét vendége: Barlay Zsuzsa

Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Két héttel ezelőtt, a „Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján” című műsorok egyikében - 1713  • előzmény1712  •  - hallottuk a „Messzetűnt kedves”-ből a

Barlay Zsuzsa kis szerepet kapott ugyan ebben a daljátékban, de annál hangulatosabban és szépen szól éneke a szüreti jelenetben, amely eseménynek régen nagy hagyománya és társasági jelentősége is volt.

Úgy emlékszem, a Fináléban is szerepelt.

Meglepett - kellemesen - Nagy Ibolya e heti vendégének személye és nagy érdeklődéssel várom a hét minden napját.

Ezúton szeretnék jó egészséget kívánni Barlay Zsuzsa Művésznőnek!

Ma a francia császári udvarban igencsak keresett, és ott szolgáló magyar huszárokról is megemlékezett a felelősszerkesztő-műsorvezető. Ez a téma is illik a Fazekas Mihály életét megörökítő daljátékhoz. Felidézem, hogy 1791-ben, Debrecenben, majd 1793-ban egy francia kisvárosban és 1827-ben az érmelléki szőlőben játszódik a cselekmény.

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió


1730 smaragd 2019-08-02 16:26:42 [Válasz erre: 1729 smaragd 2019-07-31 17:32:49]

KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) 

Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg

A Rózsavölgyi Orchester Sorozatban megjelent:

Piano Direction, Harmonika, Violin Direktion (1st & 2nd Violin), 3rd Violin, Cello, Bass, Clarinet 1 in B’, Clarinet II. in B’, Trumpet in B’, Mandolin ossia Guitarre, Drums

A kottafüzet hátoldalán a tartalomjegyzék Kemény Egon olasz-szerenádjával kezdődik és középtájon szerepel még egy zenedarabja:

KEMÉNY EGON – Rákosi János: „Kár volt, belátom…”

Dalkeringő

1934-től a Rádiónak is komponált – ezekben az években megzenésített költeményeivel is nagy sikert aratott, opera-életünk kíválóságai előadásában, amelyek irodalmi műsorokban hangzottak fel.


1729 smaragd 2019-07-31 17:32:49 [Válasz erre: 1728 smaragd 2019-07-31 10:13:06]

Gyorsan helyesbítem/ 1728   smaragd • előzmény1727

az akkori műfaji elnevezés:

  modern táncok

volt. 


1728 smaragd 2019-07-31 10:13:06 [Válasz erre: 1727 smaragd 2019-07-30 07:44:55]

A Kemény Egon-emlékhét a rádiófelvételeken keresztül mutatta be a zeneszerző karrierjét. Az akkori elnevezés szerint: modern táncslágerei, 1927-től, is beletartoznak.Gramofonfelvételei is lehetnek még az MTVA Zenei Archívumában.

Ismét egy Kemény Egon-gramofonsláger a YouTube-on…

WEYGAND TIBOR

A versíró (ma: dalszerző) is egyes források szerint Kemény Egon, hivatalosan:

KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg

Weygand Tibor, színész, énekművész:
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/weygand-tibor
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Weygand_Tibor

1727 smaragd 2019-07-30 07:44:55 [Válasz erre: 1726 smaragd 2019-07-29 17:33:33]

A Kemény-Kulinyi szerzőpárról már korábban is említést tettem, első sikerük a „Schönbrunni orgonák” (1937) volt.

Most megtaláltam a Youtube-on az 1939-es gramofonfelvételt, Kalmár Pál énekel:

KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: „Keresek egy lányt…” https://youtu.be/ZUros9wVKCs

tangó, 1939, 3’


1726 smaragd 2019-07-29 17:33:33 [Válasz erre: 1721 smaragd 2019-07-28 17:08:00]

KEDDI KALEIDOSZKÓP

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata

Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget

Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.

https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Kemény Egon zeneszerző életművével is megismerkedett, részben már korábban, az elmúlt évtizedektől fogva a rádióműsorokon keresztül, részben ez év februárjában, amikor először játszotta el közönség előtt

Kemény Egon: ”Díszpalotás” című zongoraátiratát (1935) Bihari, Lavotta, Csermák dallamaival.

Itt megtekinthető az a felvétel, amely 2019. májusában a Rákoshegyi Bartók Zeneházban készült: https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw


1725 smaragd 2019-07-29 07:18:54 [Válasz erre: 1723 Ardelao 2019-07-28 21:55:01]

Kedves Ardelao,

köszönöm hozzászólásodat.

Páratlan jelentőségű a tegnap véget ért „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhét.

Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező munkásága óta most történt meg először a rádióban, hogy egy szerkesztő kötöttségeit szem előtt tartva, a lehetőségei határáig elmenve, minden zenei műsoridejét (99,99%) Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző emlékének  és muzsikájának szentelte, a szó nemes értelmében, ahogyan hallhattuk Nagy Ibolyát, a „Túl az Óperencián” című műsor felelősszerkesztő-műsorvezetőjét.

Zenéjét szerzette: Kemény Egon…1934-ben hangzott fel először a Rádióban, és ma is vannak, akiknek a fülében cseng még ez a mondat. Mosolyogva idézik fel nekem újra és újra, sőt tegnap is hallottam tőlük, a rádióhallgatóktól.

Sokan emlékeznek Kemény Egon nevére és csodaszép műveire, hangszereléseire és még közülük is nagyon sokakat meglepett az életmű rendkívüli gazdagsága, amelyet minden lehetősége ellenére az emlékhét is csak válogatásban mutathatott be. Hét napon át összesen hét óra műsoridőben! Ez a dimenzió teljesen új, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya érdeme. Úgy értesültem, hogy a műsorhét felvétele a Zenei Archívumba kerül, tehát kutatók is elérhetik.

Lehet, hogy a zenei lexikonok szerkesztői a renkívüli tehetségű, ismétlem kétszeres Erkel Ferenc-díjas, magyar zeneszerző Kemény Egon több száz, egyenként és sikerrel bemutatott művét, hatalmas életművét egyszerűen nem képesek…(?) egy szócikkbe beletenni, amint hallom a most készülő 20. századi kötetben sem fogják még csak megemlíteni sem…Adatokért most már van kihez fordulni és puskázni is lehetne a www.kemenyegon.hu oldalról vagy Wikipédiaoldaláról.

Ennél viszont sokkal fontosabb Kemény Egon zeneszerző eredeti célja, ami nem a hírnévre, hanem a sikerre, a közönség örömére irányult, ami életében, alkotómunkássága negyven esztendeje alatt (zeneszerzőként és zenekari hangszerelőként - zeneszerző társai felkérésére, cca 1927-1947) is végigkísérte és még mindig tart…


1724 smaragd 2019-07-29 06:49:19 [Válasz erre: 1722 Búbánat 2019-07-28 18:01:22]

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”

Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.

A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.

Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…

Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).

Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’

1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.

Tegnap meghallgathattuk…

Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.

Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.

A legendás szóhasználatnál maradva:

a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


1723 Ardelao 2019-07-28 21:55:01 [Válasz erre: 1721 smaragd 2019-07-28 17:08:00]

Fájlalom, hogy a Dankó Rádióban véget ért a Kemény Egon halálának 50. évfordulója alkalmából készített zenei műsor. Szép, méltó megemlékezést hallhattunk egy héten át e nagyszerű zeneszerzőnkről, élvezhettük az általa komponált, csodálatos dallamokat, zeneszámokat. Külön köszönet illeti Kemény Egon leányát, aki felkutatta az édesapja szerzeményeiről készült, elveszettnek, megsemmisültnek hitt hangfelvételeket, és gondoskodott arról, hogy azok élvezhető, jó minőségben jussanak el a hallgatók füléhez, szívéhez.  Kemény Anna Mária hatalmas feladatot vállalt és teljesített, amelyért nemcsak a zenekedvelők tartoznak hálával, hanem a zene hivatásos krónikásai is. Remélhetőleg a jövőben Kemény Egon neve mellett a zenei lexikonokban már nemcsak két-három rövidke sor szerénykedik majd; e zeneszerzőnk is az őt megillető, rangos helyre kerül!


1722 Búbánat 2019-07-28 18:01:22

A délelőtti rádióműsor ismétlése kezdődik, most 18 órától 19 óráig tart:

„Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján”

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.

A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imre színművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” )

Az adásban felhangzó zenék:

Kemény Egon: Különös dallam  - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)

 A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:

- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”  (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Lolita bolerója  "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)

- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)

Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.

A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:

- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az  1937-ben komponált dal új felvétele a  "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el,  1955 júliusában.

- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….”  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)1954 (lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)

Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk

- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József)
„- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
 

- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”

Az adás végére maradt:

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.


1721 smaragd 2019-07-28 17:08:00 [Válasz erre: 1720 smaragd 2019-07-27 17:16:29]

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


1720 smaragd 2019-07-27 17:16:29 [Válasz erre: 1719 smaragd 2019-07-26 17:36:32]

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a

  • „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sándor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a

  • Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


1719 smaragd 2019-07-26 17:36:32 [Válasz erre: 1715 Búbánat 2019-07-25 19:21:19]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét

  • Kemény Egon: „Estefelé” című műve (Karakterdarab esztrád-zenekarra, 1964.) követte.

A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.

A mai beszélgetések témái röviden:

Kemény Egon nagyoperettjei, bemutatói a Fővárosi Operettszínházban: 1929, 1946 és 1956 és a revü

www.kemenyegon.hu

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Díszlet: Gera Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.

Kikelet ucca 3

Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének (Pesti Napló, 1926. részlet)

és a Kassai Nemzeti Színházban:

  • Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády KatalinGombaszögi EllaFejes TeriSomogyi NusiLatabár KálmánNagy IstvánGozmány GyörgyZentay Ferencid. Latabár ÁrpádPártos GusztávTemessy HédiZsolnay HédiPetress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress ZsuzsaMezey MáriaSennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

A mai műsorban elhangzott további zeneszámok:

dal

  • Kemény Egon – Erdődy János:

Valahol Délen – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

Kemény Egon 1934-től a Rádió háziszerzője, Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg korabeli egyik műsorbeli megállapítása szerint

megzenésített költemények:

  • Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” dal (1940) Nagykovácsi Ilona énekel, zongorán kísért Polgár Tibor
  • Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – műdal, Melis György

dal és sanzon:

  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György
  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

koloratúrdal:

  • Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” (1958) – Lehoczky Éva

Koloratúrdal szimfonikus zenekarral

Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte

Kemény Egon a Magyar Rádió felkérésére komponálta ezt a koloratúrdalt Lehoczky Éva részére. Ezt megelőzően a „Komáromi farsang” című daljátékában szerepelt prózában és koloratúr dallal (1957).

Lehoczky Éva 1965-től lépett fel Az éj királynője szerepében Németországban és a Magyar Állami Operaházban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehoczky_%C3%89va

És végül még egy különlegességet kínált Nagy Ibolya, amelyet a rádióhallgatók nagyon régóta nem hallhattak:

daljátékrészlet:

  • Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – Finálé

Történelmi daljáték, játszódik: Debrecenben.

Főszerepben: Sándor Judit és Bende Zsolt továbbá a Fináléban: Raffael Márta, Zentay Anna.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

Ezt a művet is feldolgozta azaz Kemény Egon életműve felelevenítésénél műsorában megemlítette Ruitner Sándor: a darabot terjedelmessége miatt (120’) ritkán sugározták, de a zene olyan kiváló, hogy Sándor Judit operaénekesnő még évtizedekkel később is reménykedve emlegette - vajon meg van-e még a szalag, nem törölték- e le…és íme, a Zenei Archívum megőrizte, restaurálta és Nagy Ibolya szerkesztésében ma meghallgathatjuk ezt a hosszabb részletet a műsor végén.

(A Rádióélet címlapkép és szereposztás Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) az1665 számú bejegyzésben.)

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


1718 Héterő 2019-07-26 12:53:50 [Válasz erre: 1717 smaragd 2019-07-26 12:31:27]

Természetesen igyekszem kiegészíteni a maradék kettővel;
dehát mit lehet tenni, ha ma van Anna-nap...?


1717 smaragd 2019-07-26 12:31:27 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]

 

Ajaj...hát szabad ezt? Mit szól hozzá az MTVA? És Kemény Anna Mária? A jó minőségű hangot biztos nem bánja :-) Vagy Anna napra szántad? :-)

A vasárnap délutáni ismétlésig tart a műsor... :-), de maradjunk inkább Kemény Egon zenéjénél!


1715 Búbánat 2019-07-25 19:21:19 [Válasz erre: 1714 smaragd 2019-07-25 17:37:20]

Magyar Rádió stúdiója, Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony című  "dalos rádiójátékának" felvétele. Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa és Bitskey Tibor színművészek. (1959)

Forrás: Fortepan.hu

Fotó: Szalay Zoltán

 

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony 

Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 - 22:00 

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, 
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya


1714 smaragd 2019-07-25 17:37:20 [Válasz erre: 1713 smaragd 2019-07-24 17:24:50]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A mai műsor 18. századi magyar témájú daljáték zenéjével indult:

  • Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte,

majd folytatódott zenei pályaívének bemutatása – az emlékhéten elsősorban zenéje alapján – Nagy Ibolya felősszerkesztő - műsorvezető és a hét vendége, Kemény Anna Mária gondolatai és szavai vezették be a muzsikát.

„Egy új Jacobi született” – idézte a fel Nagy Ibolya az egyik korabeli írásban Kemény Egon zenei indulását kiváltó szakmai meglepetést majd röviden a Kemény Egon - Harmath Imre szerzőpárról beszélgettek.

Ezen a héten egyébként kevésbé a műismertetésé, mint inkább Kemény Egon saját kompozícióié a főszerep. Emellett a zeneszerző kollégáinak készített hangszereléseiről is szó esett már, és ma is.

A tegnapi francia ihletettségű légkört – Kemény Egon: „Krisztina kisasszony”, Franz Schmidt: „Notre Dame”, Intermezzo, Kemény Egon:”Messzetűnt kedves” – most ismét a napoleoni időkben játszódó „Krisztina kisasszony” című rádióoperett részletei hozták vissza, a Kemény-Erdődy szerzőpár szép, máskor igen szellemes zenei fordulataival és verseivel:

  • Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kiasasszony”

Krisztina románca – Petress Zsuzsa

Dal a hódításról – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert

Dal a rabmadárról – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla

Blanche és Brunner kettőse – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A fiatal zeneszerző, Kemény Egon 1927-től a Fővárosi Operettszínház szerződtetett korrepetitora, majd karmestere volt, komponált, parádés kivitelű gyermekoperetteket vezényelt, gyermeksztárok és hírességek fellépésével. Nagyoperettje bemutatója (1929) után hirtelen Lipcsébe és Berlinbe vezette a sorsa Ábrahám Pál zenei munkatársaként és barátjaként.

1933-ban hazatérve 1934-től a magyar rádióban ért el sikereket, Rádió Budapest I.  

Ebben az időben kortársainak is hangszerelt, eredeti kottakiadványokból válogatva most csak Buday Dénes: Csárdás című operettje, Seres Rezső és Lajtai Lajos egy-egy művéről esett szó.

Nagy Ibolya szerkesztése és a Zenei archívum jóvoltából régi, restaurált felvételek is bekerültek a műsorba (hallgatván felismerhetjük Kemény Egon hangszerelését…):

  • Buday Dénes: „Csárdás” (1936), az operett rádiófelvételeiből:

Nem tudok hinni magának…– Udvardy Tibor

Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni… – Honthy Hanna

Merci bien…– Rafael Márta és Baksay Árpád

Kiskacsa fürdik a …– Koltay Valéria és Külkey László

A következő rövid téma a „Fűszer és csemege” (1939/1940) című hangosfilm volt, amellyel a kiváló alkotók és sztárszereplők mellett filmzenéjével Kemény Egon is nagy sikert aratott.

Ahogyan Nagy Ibolya tegnap előtt Kemény Egon gyönyörű dalait említette, majd válogatásban hallottunk is néhányat, úgy szólt ma igényes és nehéz koloratúráiról – itt tért rá az adás a „Májusfa” és „ikertestvére” a „Talán a csillagok” az első rádióoperettek, részleteire:

  • Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton-keringó – rádiófelvételen: Gyurkovics Mária énekli

Konyt-kettős – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Sör- dal – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert

Kirándulódal  – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Marit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A rádiótörténeti jelentőségű első rádióoperettek vidám dalai után, amelyek hallatán Kemény Egon mellett sok-sok művésztársára is szeretettel és megbecsüléssel gondolhatunk – az emlékhéthez méltó emelkedettséget nyújtott: 

  • Kemény Egon: Könnyűzene fúvósokra (1954, 9’) című műve.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.

A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszerelő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

Gyermekoperett, gyermekeknek komponált művei

Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében:

„Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató:1928. november 17. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos Sarkadi Aladár felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. Karmester: Kemény Egon

„A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon


1713 smaragd 2019-07-24 17:24:50 [Válasz erre: 1712 smaragd 2019-07-24 05:16:08]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


1712 smaragd 2019-07-24 05:16:08 [Válasz erre: 1711 smaragd 2019-07-23 17:43:34]

 

Éppen most jelent meg az alábbi tájékoztató, amely az MTVA Archívumának hangrestaurációs és digitalizációs munkáját ismerteti és Kemény Egon zeneszerző 2019-ben kiadott (MTVA támogatásával) „Hatvani diákjai” (1955) és „Komáromi farsang” (1957) dupla CD-albumai megjelenéséhez is kapcsolódik (www.kemenyegon.hu), akárcsak a tegnap elhangzott „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” című (1967) interjúhoz –, amelyek az MTVA Hangtárának féltett kincseihez tartoznak.

Örülök, hogy végre megjelent az MTVA Archívumában folyó kiváló szakmai munkáról ez az ismertető, és most már nem csak a Berlini Filharmonikusok hasonló tevékenységéről olvashatunk – amint azt korábbi bejegyzésemben már ismertettem.

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/07/23/uj-kephez-uj-hangot-adunk

A Rádióarchívumban modern technikával történik a régi hanganyagok restaurálása.

A szennyeződések eltávolítása után a digitalizáció, majd a hanganyag megtisztítása következik.

A Rádióarchívumban a restaurálás 1995-től zajlik. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése, a technológiai folyamat kidolgozása 2000-ig megtörtént. A munka minőségét mutatja, hogy a vietnami tévétől, a Bayerische Rundfunktól (Bajor regionális közszolgálati médium), de a BBC-től is jártak Magyarországon szakemberek, hogy a módszereket és a modern eszközöket tanulmányozzák.

A képkockákat filmszalagra rögzítik. Hasonlóan történik ez a hanggal is: valamilyen hordozóra (régen lemez, optikai szalag, mágnesszalag, CD stb.) rögzítik a hangot.

A restaurálás első része a mechanikai előkészítés. A hanghordozót olyan fizikai állapotba kell hozni, hogy a hang lejátszható legyen. Szemrevételezés, a sérülések detektálása után lemezek esetében ez történhet ultrahangos tisztítással, a lakkréteg helyreállításával, illetve a barázdákból el kell távolítani a szennyeződéseket. Ennek szintén több módja van, desztillált vízzel vagy speciális tisztítóhabbal végezhető.

Szalagok esetében egészen más a helyzet. Vannak olyan típusok, melyek a nedves levegő hatására lejátszhatatlanná válnak. Ezeket először „ki kell sütni”, azaz 53 Celsius-fokon 5 órán keresztül inkubátorban szárítani ahhoz, hogy a lejátszáshoz megfelelő legyen a szalag minősége.

A tisztítás után következik a digitalizáció, azaz a hang digitális átjátszása és eltárolása. Ehhez természetesen le kell játszani a hanghordozókat, amihez megfelelő berendezésre van szükség. A hasznos hanganyagot veszik föl a szakemberek számítógéppel – a hasznos területen kívül kis elő-és utózajjal -, ami éppen olyan egyedi a hanghordozók esetében, akár az embereknél az ujjlenyomat.

Az archívumban nem a lehető legjobb minőség előállítása a cél, hanem az eredetit leginkább megközelítő állapot reprodukálása. Vannak olyan hanghordozók, például a lakklemezek, melyekből egy-egy darab található az archívumban, tehát ezek kordokumentumok, melyek az adott kor technológiai fejlettségéről is információval szolgálnak.

Ezért kell szem előtt tartani a restaurálás etikáját. A folyamat során szoftveres eszközökkel kitisztítják a hangzást: eltávolítják a zörejeket, sercegést, recsegést és a hangfelvételi hibákat. De a félbehagyott levegőt vagy az elfojtott köhögést – mivel ezek részei az eredeti felvételnek – nem tüntetik el, jóllehet a technológia ezt lehetővé tenné. A restaurálás következtében a beszéd is érthetőbbé válik, plasztikusabb lesz a hangzás.

A zajcsökkentés valamilyen szinten természetesen automatizálható, de akárcsak a filmek esetében, nem szabad túl érzékenyre állítani a szoftvert, nehogy hasznos terület vesszen el a hangból. Így viszont csak a nagy hibák tűnnek el a felvételről, a többi a szakemberek tudásán és érzékenységén múlik.

S hogy mi történik manapság a Rádióarchívum műhelyeiben? A normál 78-as lemezek megmentése, illetve a filmek hangjának restaurálása zajlik.
 


1711 smaragd 2019-07-23 17:43:34 [Válasz erre: 1710 smaragd 2019-07-23 08:44:23]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és ismétlés 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Ma, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a zeneszerző legnagyobb operett-sikerével kezdte a műsort:

  • a „Valahol Délen” nagyoperett Előjátékát hallhattuk, amely már elég régóta nem szerepelt a rádióprogramban.

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A hét vendége, Kemény Anna Mária családi emlékeiből idézett.

A program gerincét az MTVA Zenei Archívumában megőrzött és a mai megemlékezésre digitalizált archív riport és a köré illesztett Kemény Egon-művek alkották.

„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” ez volt a címe a fiatal rádiós műsorvezető, Boros Attila 1967-ben készült interjújának. Külön érdekesség, hogy ez a műsor hosszú évtizedek eltelte után ma hallható ismét Kemény Egon hangjával és „részvételével”…

A röviden felelevenítették:

  • a pályakezdést, Harmath Imre és Ábrahám Pál személyét. A híres Ábrahám – Kemény barátságról és munkatársi kapcsolatról a kérdésre válaszolva mondott el részleteket a zeneszerző, egy történetet is elmesélve…
  • majd az akkor 23. életévében levő zeneszerző első nagyoperettjét, a Kikelet ucca 3. szereplőinek nevét: Eggerth Mártával a főszerepben, Somogyi Erzsit, Kabos Gyulát és Halmay Tibort emelte ki az akkori csillagok közül a zeneszerző
  • ezt követte Kemény Egon és a gershwini szimfonikus könnyűzene, jazzparafrázis „amely természetesen az akkori időben…hát…megdöbbentően hatásos volt..”, megzenésített költeményei, a gyermekifjúságnak komponált szvitjei valamint a magyar rádióhoz fűződő közel negyven éves alkotómunkájának egyes részletei, személyes vonatkozásokat is megemlítve.

Elhangzott művek és műrészletek:

  • 32-es baka vagyok én… Ábrahám Pál – Harmath Imre indulója, Kemény Egon hangszerelése, Weygand Tibor énekelte
  • Kemény Egon – Képes Géza: Szeptemberi tűnődés (1950) – dal, Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

  • Kemény Egon - Juhász Gyula: Szerelem (1941) - dal, Melis György
  • Kemény Egon- Erdődy János: Valahol Délen – dal, Melis György
  • Kemény Egon - Raics István: Nézd, hogy ragyog ránk a rét… kettős, dal Gyurkovics Mária és Szabó Miklós(„Szerencsés utazás”, rádióoperett, 1950)
  • Még nincsen senkim sem… kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert („Valahol Délen”, a nagyoperett rádiófelvétele, 1956)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A dalok mellett ékszerként csillant fel

  • Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” című kupléja (sanzon) is, amelyet most az archív felvétel felújításával Lukács Margit  briliáns előadásában élvezhettünk, stúdióelőadás a Rádiózenekarral – az emlékezést az életmű egyik vidám darabjával színezte. A zeneszerző 1948-ban Rácz Vali részére komponálta.

Nagy Ibolya hozzáértő szerkesztéssel és zenei válogatásával szép emléknapot készített, amely méltó Kemény Egon zeneszerző nevéhez és életében elért sikereihez.

A műsort Kemény Egon

  • „A tavaszhoz” című műve –  rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) –  zárta.

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endrezongorázott.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


1710 smaragd 2019-07-23 08:44:23 [Válasz erre: 1709 smaragd 2019-07-22 17:55:31]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

KEMÉNY EGON ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)

Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.
Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették.

Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.

A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.
1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.
Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál

Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957., Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.

A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa.

Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.
1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.

1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.

Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”- t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.

1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.

Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.

A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.

Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.

1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.

Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.
Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.

„Túl az Óperencián” –  NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


1709 smaragd 2019-07-22 17:55:31 [Válasz erre: 1700 smaragd 2019-07-22 08:11:53]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Nagy Ibolya szerkesztésében a mai műsort

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem című angolkeringője vezette be.

Újdonság volt annak idején, hogy a felvétel a Rádió vonószenekarára íródott.

A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.

Ezt követte egy válogatás:

Kemény Egon – Dalos László: Őszi sétaSándor Judit és Rösler Endre

Őszi séta – dalciklus (1952) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Kemény Egon – Vaszilij Kazin: A kőműves esti dala (1949) – Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek…(1957) –  Mezei Mária

Sanzon, a Magyar Rádió Vonószenekara, vezényelt Kerekes János.

Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul…(1962) –  Radnai György

Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás

Majd a most megjelent „Hatvani diákjai” CD jelenetei és dalai, amelyeket teljes egészükben hallhattunk.

Nevezetességük, mi több rádiótörténeti jelentőségük (1955), hogy:

  • Hatvani István professzor szerepében állt először Bessenyei Ferenc a rádió mikrofonja előtt énekesként is (ahogyan azt a 1634, 1627 számú bejegyzések stúdiófelvételein is látjuk)
  • Simándy József Kerekes Mátéként a teljes prózai szöveget is előadta

emellett Petress Zsuzsa  Fodorító Amálka ének- és prózai alakításában is gyönyörködhettünk, a fenti férfi főszereplők oldalán.

(CD 1/ 18., 19., 20.

18. Jelenet és kántus                                                                          

(Sinkovits Imre, Suka Sándor, Lázár Gedeon, Horváth Tivadar, Hadics László, Dékány László, Csákányi László, Simándy József, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)

19. A Hatvanit dicsőítő kántus     

(Simándy József, Földényi-férfikar, harmónium)

20. Jelenet                                                                                                                  

(Lázár Gida, Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor)

CD 2/  2., 3., 4., 5. track)

2. Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…"                                           
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

3. Jelenet                                                                                                                              
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Bessenyei Ferenc)

4. Jelenet                                                                                                                             
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

5. Amálka és Máté kettőse "Ha majd a fény..." és a jelenet vége                                         
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A műsort

Kemény Egon: Keringő rapszódia című hangversenykeringője (1965) zárta, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.


1708 smaragd 2019-07-22 16:45:32 [Válasz erre: 1707 Héterő 2019-07-22 15:51:48]

 

Akkor ez olyan hely, ahova én nem látok be...:-) ugyanis kerestem :-)


1707 Héterő 2019-07-22 15:51:48 [Válasz erre: 1706 smaragd 2019-07-22 13:15:13]

Használja bizony, frissen töltöttem le az oldalukról a magyarázó szöveget. :-)


1706 smaragd 2019-07-22 13:15:13 [Válasz erre: 1705 Héterő 2019-07-22 11:40:34]

 

Óriási!  Megnyitottam, remek :-) köszönöm szépen figyelmességedet.

A Dankó Rádió már nem használja a Sztárvendég megjelölést, indulása után még sokáig úgy volt.

Most már a műsor vendégeként szerepelnek a meghívottak és ez ebben az esetben különösen áll -  a zeneszerző lánya vendégeskedik a nemrég átadott, új stúdióban.


1705 Héterő 2019-07-22 11:40:34 [Válasz erre: 1700 smaragd 2019-07-22 08:11:53]

Az érdekesnek ígérkező sorozathoz emlékeztetőül itt a Dankó Rádió közvetlen url-je.
                 Ezzel a műsort szerte a világon lehet hallgatni illetve rögzíteni.

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Túl az Óperencián / hu: (operettkedvelőknek)
                   Sztárvendég: Kemény Annamária  (Anna Mária pontosabb lenne)
Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya  / undefined /  / 00:56:00 /


1704 zenebaratmonika 2019-07-22 10:37:31 [Válasz erre: 1702 smaragd 2019-07-22 10:05:57]

Kemény Egon fia ifj. Kemény Egon él még?


1703 zenebaratmonika 2019-07-22 10:37:22 [Válasz erre: 1702 smaragd 2019-07-22 10:05:57]

Arról tudsz valamit, hogy Kemény Egon barátja Ábrahám Pál Apatinban vagy Zomborban született? A bizonyítványai Apatint jelölik, viszont házassági anyakönyvi kivonatában Zombort írják születése helyéül.


1702 smaragd 2019-07-22 10:05:57 [Válasz erre: 1701 zenebaratmonika 2019-07-22 09:50:25]

 

1701-re válaszolok :-) röviden:

Kemény Egon Kassán nevelkedett, köztiszteletben állt családja, bővebben a műsorban is szó van erről és az Előzményekben is.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het


1701 zenebaratmonika 2019-07-22 09:50:25 [Válasz erre: 1700 smaragd 2019-07-22 08:11:53]

Miért kassai Kemény Egon, ha Bécsben született?


1700 smaragd 2019-07-22 08:11:53 [Válasz erre: 1455 smaragd 2018-07-28 20:40:15]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:

Kedves Hallgatóink!

Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.

Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


1699 smaragd 2019-07-22 08:09:07 [Válasz erre: 1692 smaragd 2019-07-11 13:25:38]

 

Két évvel a "Komáromi farsang" bemutatója előtt és a "Hatvani diákjai" bemutatója évében:

„Csokonai olyasféle, mágikus erejű, csodákat tevő hőssé vált, a diákanekdótákban, mint Hatvani István professzor.”

archivum.mtva.hu

Műsor

1955.07.09 / 27 

 


1698 smaragd 2019-07-22 08:06:27 [Válasz erre: 1663 smaragd 2019-05-21 18:54:24]

 

A "Hatvani diákjai" helyszínéhez is kapcsolódik, de jóval korábban írták a Debreceni Református Kollégiumról.

archivum.mtva.hu

Műsor 1941.10.15 / 41 


1697 smaragd 2019-07-19 08:52:19 [Válasz erre: 1645 smaragd 2019-05-01 17:56:58]

 

„A balatoni szellő csak rólad mesél…”

Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért.

Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött.

Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !

 

„A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”

„Balaton – keringő” Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)


1696 smaragd 2019-07-17 16:44:00

 

KEMÉNY EGON chansonjai - egy műsor a sok közül:

MAGYAR RÁDIÓ  

Rácz Vali

1946. október 5-én „Krajczár” címmel chanson-estet ad

BUDAPEST I. 1946. október 5.

20:45  „Krajczár”  Rácz Vali chansonokat énekel, Kemény Egon megzenésítésében.

Zongorán kísér a szerző.

1.Krajczár (Falu Tamás verse) 2. A fekete lepke (Zsolt Béla verse) 3. A másik (Falu Tamás) 4. A sas és a csiga (Sztojan Mihajlovszkij, Dimo A. Bolkilev ford.) 5. A vízcseppek (Falu Tamás) 6. Egy szerelem története (Fedor Ágnes)


1695 smaragd 2019-07-15 08:05:37 [Válasz erre: 1682 smaragd 2019-06-22 14:18:39]

 

július 15. –  Egon névnap

Eredetileg a magyar naptárban is a mai napra esett az Egon-nap (jelenleg szeptember 1.) 

A Magyar Rádió műsorújságjában (archivum.mtva.hu) a Keringő rapszódiát kerestem erre az alkalomra és így bukkantam ismét olyan adásnapra, amikor két műsor zárószámaként is Kemény Egon-művet sugárzott a Magyar Rádió:

Magyar Rádió 1953. augusztus 6.

8:50  Színes muzsika

1.Offenbach: Orfeusz az alvilágban – nyitány (Berlini állami zenekar)

2. Strauss: Gyorsuló dallamok (Berlini filharmonikusok vez. Kleiber) 

3. Kemény: Keringő-rapszódia (zongora: Petri Endre, az Állami Operaház zenekarát Pogány László vezényli)

A Hgl. valószínűleg a hanglemez rövidítése, ezek szerint a Keringő rapszódia a rádiófelvétel mellett hanglemezen is megjelent… talán még van belőle valahol.

  • KEMÉNY EGON: Keringő-rapszódia (1952)

Hangversenykeringő

 

15:50 A Magyar Rádió kisegyüttese játszik, Farkas Ilonka énekel

7. Kemény Egon: Oh, csak még egyszer összejönnénk… (Farkas Ilonka)

  • KEMÉNY EGON - Reviczky Gyula : Oh, csak még egyszer összejönnénk… (1945)

Bemutató: Magyar Rádió, 1945. Neményi Lili

További előadások és felvételek:

Vígszínház: Rösler Endre, 1947.

Békeffi Pódium Kabaréban: Neményi Lili, 1946.

A Magyar Rádióban énekelte:

„A Költők múzsái” sorozatban Rösler Endre és Wargha Lívia, 1947.

Svéd Sándor, Magyar Rádió  –  a dal kíséretét Kemény Egon 52 tagú zenekarra hangszerelte, 1951.

Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kísérte, vezényelt Lehel György, magnófelvétel 1956. Bemutató: 1957., Kossuth-adó.


1694 smaragd 2019-07-13 19:21:48 [Válasz erre: 1693 smaragd 2019-07-12 19:15:43]

 

Műsorelőzetesben: 

RÁDIÓSZÍNHÁZ

12-én 19: Bp.II. Thurzó - Kemény - Kovách: Békebeli primadonna

Rendezte: Fábry Zoltán

Fábri Zoltán életművét most olvastam el a Wikipédián, rádiós rendezése nincs feltüntetve. A Békebeli primadonna talán az első rádiós munkája volt, erre még visszatérhetünk. Továbbá:http://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA26884






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.