Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


1243 smaragd 2018-01-03 16:46:02 [Válasz erre: 1236 smaragd 2017-12-30 23:31:59]

 

    

JÁVOR PÁL

mint "segéd úr" , "Fűszer és csemege" hangosfilm (1940), zene és versek: KEMÉNY EGON


1242 smaragd 2018-01-02 17:24:37 [Válasz erre: 1241 smaragd 2018-01-01 17:56:43]

 

Ebben a kiadványban (Zeneműkiadó, 1954) - 1241 számú bejegyzés - a  

Rádió-operettek 

fejezetben találjuk Kemény Egon két keringőjét, itt :

 

KEMÉNY EGON: "Talán a csillagok " (1949) - Hópehely-keringő

 

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás " (1950) - Szerencsés utazás-keringő


1241 smaragd 2018-01-01 17:56:43

 

1238 számú bejegyzésben: "Hópehely-keringő" több kottakiadványban is megjelent, a "Balaton-keringő" szintén, itt könnyű átiratban zongorára, két kézre:

 


1240 smaragd 2018-01-01 17:56:34

 

   


1239 smaragd 2018-01-01 17:35:11

 

Benne:

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Kép-sanzon"

 

"Fénykép, ajándék volt..." Mezey Mária énekelte a Fővárosi Operettszínházban, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte

Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettjében. Bemutató: 1956. április, felújítás 1957.

 


1238 smaragd 2017-12-31 21:18:52

 

Operett a Magyar Rádióban  - Szilveszterkor

 

68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádióperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".

Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok". 

Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.

Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti  Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.

Vezényelt: Majorossy Aladár

Rendező:  Dr. Rácz György

Szerzők:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.

 

A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban -  rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.

Szereplők:

Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szerzők:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)

Rádióoperett

Az egykori rádiós magnófelvételeket  -  "Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió  - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.



1236 smaragd 2017-12-30 23:31:59 [Válasz erre: 1235 Ardelao 2017-12-30 16:24:38]

 

Köszönöm, hogy kerested pályája további részleteit.

Örülök, hogy Kemény Egon táncszámával most Szerdahelyi Rózsi színésznő emlékét is felidézhettük.

 

1235 Ardelao 2017-12-30 16:24:38 [Válasz erre: 1234 smaragd 2017-12-30 09:06:23]

Sajnos nincs! Életrajzi adatai (egyelőre) ismeretlenek.


1234 smaragd 2017-12-30 09:06:23 [Válasz erre: 1233 smaragd 2017-12-30 08:33:36]

Szerdahelyi Rózsi színésznő filmkarrierje húsz éves korában, 1939-ben indult- amint azt a HANGOSFILM.hu oldalon olvashattuk (1228) -  négy filmben kapott szerepet abban az évben. 

A "Fűszer és csemege" (felvétel 1939-ben) énekesnője, ez pályáján előrelépést jelenthetett tekintettel az igen rangos szerzőkre és szereposztásra, filmes alkotókra.

Ebben az évben a Színészkamara új tagja is lett, lsd. Magyarország, 1939. 64.sz. 

Sokat elárul az is, hogy már 1943-ban összegyűjtötték szerepeit, azóta nincs is adat róla.?


1233 smaragd 2017-12-30 08:33:36 [Válasz erre: 1228 smaragd 2017-12-29 11:36:20]

 

2017 - Szörényi Éva születésének 100. évfordulója.

 

KEMÉNY EGON hangosfilmje "Fűszer és csemege" (Port.hu)

 

SZÖRÉNYI ÉVA ÉS JÁVOR PÁL 

 


1232 smaragd 2017-12-29 13:14:44 [Válasz erre: 1231 zenebaratmonika 2017-12-29 13:09:36]

1231 bejegyzésre:

Nem látok ebben a témában semmit, amit meg kellene beszélnünk.


1231 zenebaratmonika 2017-12-29 13:09:36 [Válasz erre: 1230 smaragd 2017-12-29 12:54:42]

Rendben van, majd valamikor lehet odaviszem a kérdést, de úgy se tud rá senki se  válaszolni, ha gondolod inkább privát üzenetben megbeszéljük ezt.


1230 smaragd 2017-12-29 12:54:42 [Válasz erre: 1229 zenebaratmonika 2017-12-29 12:22:08]

1129 bejegyzésre válaszolva:

Ábrahám Pál ezen életrajzi adataival itt nem foglalkozunk, az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban írtál legutóbb róla, 3386 számú bejegyzés ill. előzményei 3384, 3383, 3381, stb.


1229 zenebaratmonika 2017-12-29 12:22:08 [Válasz erre: 1223 smaragd 2017-12-26 16:17:59]

Ebből a könyvből vettem az információt:

Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999) 79. o.

Ábrahám Pál, Mike Danzi és a jazzoperett Berlinben és Budapesten (1928. október 13 -1933.)

A bácskai Apatinban (ma: Jugoszlávia) 1892. november 2-án született Ábrahám Pál zongorázni tanult és bátyjával, a hegedülni tanuló Imrével rendszeresen eljártak az apatini Lindenmayer Szálló éttermébe, ahol igen sokszor nagy figyelemmel hallgatták a kitűnő cigányzenét. Kereskedelmi iskoláit 1906 és 1910 között Zomboron végezte. 1911-től a helyi sváb fiatalok szalonzenekarában a zsidó származású Abrahám Imre másodhegedűs, Abrahám Pál pedig zenei irányító és tanácsadó volt. Édesapja halála után Ábrahám Pál édesanyjával Budapestre költözött, ahol 1912-től a Zeneakadémián tanult tovább. Tanárai Herzfeld Viktor és Siklós Albert voltak.
Komolyzenei tanulmányai befejezése után nem tudott a komponálásból megélni és ezért banktisztviselő lett. Társával együtt tőzsdézett, vesztett, társa sikkasztott, Ábrahámot lecsukták.
Kiszabadulása után, a húszas évek második felében Marton Sándor zeneműkiadó hathatós rábeszélései után csak nagy nehezen kezdett úgymond „könnyűzenét” komponálni. Egyre szorosabb kapcsolatba került a zenés színház világával. Tánczenekart vezényelt és jazzbandjét frakkban, glaszékesztyűben dirigálta...


1228 smaragd 2017-12-29 11:36:20 [Válasz erre: 1226 smaragd 2017-12-27 17:28:44]

 

     

                                                                            SZERDAHELYI RÓZSI

Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek"/YT

Dicséretes, hogy végre valaki elolvasta a filmen szereplő énekesnő nevét, a kezdő képsoroknál látható, azaz nem Fényes Kató énekel,  ahogy a YT-videón  eddig szerepelt, hanem most már helyesen, javítva: Szerdahelyi Rózsi. Róla ezen a linken olvasható néhány adat.

Tökéletes akkor lenne a videó feliratozása, ha 

Kemény Egon neve is megjelenne rajta, aki  a táncszám zenéjét komponálta és hangszerelte valamint a verset is ő írta.

A gramofonfelvételen ezt a táncslágert Sebő Miklós énekelte.

 


1227 smaragd 2017-12-28 10:01:27 [Válasz erre: 1220 smaragd 2017-12-25 17:04:43]

 

Bessenyei Ferencre - elhunyta évfordulója tegnap volt - emlékezve, nagyszerű Hatvani professzor alakítását elevenítem fel itt, YT videón.

 

"Megkérdeztem a madártól..." - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" c. daljátéka


1226 smaragd 2017-12-27 17:28:44 [Válasz erre: 1141 smaragd 2017-11-08 17:09:55]

 

 

Az elmúlt esztendő sikerdalait, a slágereket  az évente frissen megjelentetett rangos válogatás az "Arany Karácsonyi Album", az "Újévi Album", "Táncalbum" mellett a "Farsangi emlékek 1940" ( Tizenhat nagy siker) című kottakiadvány is tartalmazta.

 

Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek" 

című slow-foxtrot táncszáma a

"Fűszer és csemege" című (bemutató: 1940. január 29.) 

irodalmi mű filmfeldolgozásának slágere volt. 


1225 smaragd 2017-12-26 17:30:54

 

 

 

 

 

 

A "Modern táncok" fejezetben látjuk Kemény Egon nevét.

 

Kemény Egon zeneművei

számos ARANY KARÁCSONYI ALBUMBAN megjelentek, ezeket majd egyszer műcím és megjelenési évszám szerint rendszerezni fogom, bár néhányat már korábban is bejegyeztünk fórumunkba, lsd pl. 800 számú bejegyzés és mások.

Az ebben az évben bevezetett képes megjelenítési lehetőség most már módot ad a megtekintésre is.



1223 smaragd 2017-12-26 16:17:59 [Válasz erre: 1222 zenebaratmonika 2017-12-26 15:13:14]

Amennyiben ezt a kérdést hozzám intézted, szeretnélek emlékeztetni, hogy ezen a fórumon Kemény Egon és Ábrahám Pál zenei munkakapcsolatával és barátságával foglalkoztunk.

Ábrahám Pál életrajzi és személyes adatait eddig is az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumba írtad be. 

Tematikailag jelenlegi keresésed is odatartozhat, talán át lehetne vinni bejegyzésedet. Azon a fórumon érdekes lehet Simon Gábor könyve is, pontos címe, mert azt hiszem, hogy nem közismert.

 

1222 zenebaratmonika 2017-12-26 15:13:14

Arra a kérdésre tudsz válaszolni, hogy Ábrahám Pálnak mi történt a testvérével? A  Simon Gábor könyvében megemlítette, hogy Pali Imre nevü bátyjával együtt zenélt az apatini szalonzenekarban. Ábrahám édesapja Ábrahám Jakab gyászjelentéséből (1909.) viszont az derül ki, hogy egy László (Laci) nevü fiútestvére volt, Imre pedig az unokatestvére volt. Van akik szerint a testvére elesett az I. világháborúban, viszont ilyen név nem szerepel a világháborús halottak listáján, aztán lehet simán valami betegségben halt meg, nem tudni mikor, passz.

http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452

Ebből kiderül az is, hogy anyai nagyszüleit Blau Rezsőnek és Freund Jeanette-nek hívták.

Ez pedig a nagypapája gyászjelentése.

http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452

Itt sok embert meg lehet találni, ha érdekel valakit, de sajnos sok mindenkit nem...

 

 

 


1221 smaragd 2017-12-26 10:58:24

 

"Mit adhat nekünk az életünk" angol-keringő

 

Laurisin Miklós pályájával a "A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" fórumban Kemény Egon zeneszerzővel kapcsolatban a "Pusztai királykisasszony" és "A hölgy egy kissé bogaras" című magyar filmek zenéjének hangszerelésével is foglalkoztunk (323, 322, 321, 305 számú bejegyzések). 

Most felbukkant az egyik említett kottakiadvány, fent megtekinthetjük a címlapot.


1220 smaragd 2017-12-25 17:04:43 [Válasz erre: 1219 smaragd 2017-12-24 17:17:59]

 

A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott  az operettműfaj képviselőjének. 

 

Bevezetőjében elmondta: 

"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.

 

Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala  meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.

Így írtak róla:

'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülrő fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nelkül siklanak a hallgatóba.'

Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."

 

Ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949 ), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.

 

A Hatvani diákjai című daljáték e műfaj egyik remeke. 

Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) -  a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.


1219 smaragd 2017-12-24 17:17:59 [Válasz erre: 1178 smaragd 2017-11-21 09:28:07]

 

Ma, Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

 

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

 

A mai műsorban elhangzott:

 

- Nyitány

 

- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József

 

- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.

 

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.

 

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

 

Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!

 


1218 smaragd 2017-12-24 09:16:55

 

Most!  Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljáték, részletek

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió


1217 smaragd 2017-12-23 15:08:36 [Válasz erre: 1214 smaragd 2017-12-21 11:59:55]

 

Ma,  

a Dankó Rádió  6. évének első napján,

az ismétlésben kb. 18.50-kor:

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)

Nyitány

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió


1216 smaragd 2017-12-22 16:26:52

 

Kemény Egon táncslágereit Szedő Miklós dr. is énekelte, ezek közül az egyik:

KEMÉNY EGON-Salver Béla : "Mondd, miért születtél oly csodásan szépnek angyalom" (1936)

Tango-dal, 3'

 

Énekli: Dr. Szedő Miklós

Patria gramofonfelvétel

 

Megjelent: Rózsavölgyi és Társa, Arany Karácsonyi Album,1936-1937

 

1215 smaragd 2017-12-22 01:09:11 [Válasz erre: 1210 smaragd 2017-12-19 14:45:08]

 

Az előbbi program lsd. előzmenyek - az Esti Kurirban jelent meg, továbbiak:

 

Pesti Hírlap

1935. 02. 08. 

A Pesti Hírlap Rádiómelléklete:

Morva Ostrava

5.30

Danyi Nándor cselló- és Barti József zongoraművész Kodály szonátáját adja elő.

 

Pesti Napló

1937. 11. 05.

Ostrava

Rádióműsor

November 12-én

22.00 Danyi Nándor csellózik

 

Pesti Napló

1938. 08.12.

Külföld műsora

Ostrava

Augusztus 15.

20.55 Rádiózenekar Danyi Nándor csellóssal

 

 


1214 smaragd 2017-12-21 11:59:55 [Válasz erre: 1209 smaragd 2017-12-18 11:56:24]

 

A tegnapi műsorban -   Dankó Rádió:

 

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)

Rádióoperett

Magyar Rádió

 

A felvételen a "Nyitányt" hallottuk, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.

 

Kemény Egon közvetlenül  a "Krisztina kisasszony" bemutatója előtti években a "Hatvani diákjai" (1955) a "Komáromi farsang" (1957) című daljátékaival a Magyar Rádióban,  1956-ban a "Valahol Délen", Fővárosi Operettszínház bemutatójával aratott sikert.

 

"Túl az Óperencián" -  NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió 


1213 smaragd 2017-12-20 10:10:49 [Válasz erre: 1212 Búbánat 2017-12-20 10:00:50]

Igen...rákeszülni, azaz előre örülni, hogy újra hallhatjuk a múlt század könnyű-zenejének nagyjait, zenéjüket és az archív, egyben csodálatos rádiófelvételeket.


1212 Búbánat 2017-12-20 10:00:50 [Válasz erre: 1211 smaragd 2017-12-20 09:56:27]

Marad az ismétlés  - elég baj, hogy a rádió facebook oldalán már jó ideje nem írják ki, milyen zenék hallgathatók meg az adásnapon; így nincs módunk rákészülni - akár Kemény Egon szerzeményére.

De azért hallgatjuk a műsort: így a műsor első részében Huszka Jenő Bob hercegéből felcsendült részleteknek is örülhettem.


1211 smaragd 2017-12-20 09:56:27

 

Most!!!  Dankó Rádió  ismétlés ma: 18.53

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony " 

Nyitány

 

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió


1210 smaragd 2017-12-19 14:45:08 [Válasz erre: 1139 smaragd 2017-11-07 09:36:31]

 

Kemény Egon és Danyi Nándor  - 227, 228 számú bejegyzések - életpályája

kassai zeneiskolai tanulmányaikkal indult, és a zeneművészetben teljesedett ki. 

Danyi Nándor csellóművészről eddig kevés dokumentumot találtunk, ezek közül néhány:

 

Kassa,

Rádióműsor

1932. 01.01.

9:30 Danyi Nándor csellóművész hangversenye

 

1209 smaragd 2017-12-18 11:56:24 [Válasz erre: 1118 smaragd 2017-10-23 10:30:17]

 

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)

Rádióoperett

Magyar Rádió

 

"A francia huszárok dala" / YT

Gyenes Magda énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli, közreműködik a Földényi kórus férfikara.


1208 zenebaratmonika 2017-12-17 22:13:26 [Válasz erre: 1207 smaragd 2017-12-17 14:29:06]

Ábrahám Pál búcsúja 1937 és 1938-ban több szerzeményében előjön. A Fehér hattyú volt a búcsú operettje 1938. karácsonyán, és ebben a Bon Soir, szerelmem jó éjszakát c. tangó. Itt feleségétől búcsúzik, aki nem ment vele, mert római katolikus volt

Ábrahám mielőtt elhagyta az országot 1939 elején többektől is elbúcsúzott, többek között barátjaitól Harmath Imrétől és Kellér Dezsőtől.


1207 smaragd 2017-12-17 14:29:06 [Válasz erre: 1200 smaragd 2017-12-10 14:03:22]

 

Duna nosztalgia - Ábrahám Pál 125

 

Ma, 

 

15.00 Hotel Kikelet

Magyar fimvígjáték (1937)

 

Zeneszerző: Ábrahám Pál

 

Kottakiadványon:

 

 

"nádor salon jazz orchester

 

Hunnia-Hajdu Film

Daróczy Produkció

 

A "HOTEL KIKELET" c. filmből

 

Késő...

Hawai tangó

 

Vadnai László

verse

 

Ábrahám Pál zenéje

 

Nádor Kálmán Budapest, Rákóczi út 28. félemelet"

 

Ez áll a címlapon, a 2. oldal bal felső sarkában:

 

Arr. by E. KEMÉNY

 

A betétdallal kezdődik és végződik a film, közben pedig többször aláfestőzeneként tűnik fel.

 

Férfi főszerepben a titkár (....), akit Páger Antal és Kabos Gyula személyesít meg. Nem ismerem a film keletkezésének körülményeit, mégis az a benyomás támadt bennem, hogy a vidám fordulatok mögött Ábrahám Pál búcsúja érhető tetten, barátjával Kemény Egonnal és másokkal is a nagy sikereket megidézve, emlékezve.


1206 Ardelao 2017-12-16 12:53:49 [Válasz erre: 1205 smaragd 2017-12-15 17:25:32]

Az alábbi bejegyzésben szereplő fotó kapcsán szeretném felhívni a figyelmet Kemény Egon megújult honlapjára. Fantasztikus! Követendően informatív és ízléssel megtervezett. A honlap készíttetőjét messzemenő elismerés illeti. 


1205 smaragd 2017-12-15 17:25:32 [Válasz erre: 1204 smaragd 2017-12-14 16:01:04]

 

CSALA ZSUZSA ÉS GONDA GYÖRGY

KEMÉNY EGON-Macchiavelli-Vidor Miklós: Mandragora

Sostrata, Lucrezia komornája....Csala Zsuzsa

Timotheus...Gonda György

 

Déryné Színház, 1957

Budapest, VI. Nagymező utca 11.

 

Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne

Díszlettervező: Rajky György


1204 smaragd 2017-12-14 16:01:04 [Válasz erre: 330 smaragd 2016-10-21 05:37:54]

 

KEMÉNY EGON-Macchiavelli: Mandragora

CSALA ZSUZSA - Sostrata, Lucrezia komornája

Kemény Egon zenéjével a művet 1949-ben a Magyar Rádió rádiójátékként mutatta be, majd a Déryné Színház, 60 évvel ezelőtt, 1957-ben tűzte műsorra, komédia 3 felvonásban.

Fórumunkon a 330, 327, 75 számú előzményekben olvasható a teljes szereposztás is.

 


1203 smaragd 2017-12-13 11:38:32 [Válasz erre: 1201 smaragd 2017-12-11 13:21:41]

 

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

Zenekari művek

 

3. Szalonzenekari művek

 

BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1938. 15 külön l. 34x24 cm, borítóban

 

DANKÓ PISTA: Hortobágy-csárdás Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp.,1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

FEHÉR B.: Bugac-csárdás. Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp. 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

KEMÉNY EGON: Délibáb

Magyar tánc- és dalegyveleg

Bp., 1936. 23 külön füzet, 114 l. 33x26 cm, borítóban

 

KEMÉNY EGON: Tündértánc

Bp., 1942. 16 külön l. 34x24 cm, borítóban

 

LÁNYI ERNŐ: Tokaj-csárdás Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

Rákóczi-induló

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1936. 13 külön l. 34x24 cm, borítóban

 

RÓZSAVÖLGYI MÁRK: Első magyar körtánc

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1939. 13 külön füzet, 44 l. 34x24 cm, borítóban

 

SIMONFFY KÁROLY: Betyár-csárdás

Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

(Kemény Egon itt felsorolt művei és hangszerelései a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadónal jelentek meg. A szakjegyzék a kiadókat nem tűntette fel.)

 

 

 

 


1202 smaragd 2017-12-12 11:16:58

 

 

Rösler Endre operaénekes halálának mai évfordulóján felidézem Kemény Egon zeneszerző műveiben énekelt szerepeit és dalait, amelyeket az előző bejegyzésekben megtalálhatunk. 

Ezek közül kiemelem:

 

KEMÉNY EGON-Képes Géza-Dalos László: "Őszi séta" (1952)

Dalciklus, 27'

Magyar Rádió

 

Közreműködtek:

 

Sándor Judit - szoprán (Anna)

Rösler Endre - tenor (Gábor)

Lukács Margit - próza (Mesemondó)

 

Andor Ilona Gyermekkórusa (60 tagú, 3 szóló)

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (58 tagú) Polgár Tibor vezényelte.

 


1201 smaragd 2017-12-11 13:21:41 [Válasz erre: 1199 smaragd 2017-12-09 15:01:52]

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK  

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

V. Vonóshangszerek zongorakisérettel

 

1. Hegedűművek zongorakisérettel

 

KEMÉNY EGON:  Tündértánc.

Bp. 1942. 6 l. 32 cm


1200 smaragd 2017-12-10 14:03:22 [Válasz erre: 1189 smaragd 2017-11-27 08:33:43]

 

Rózsavölgyi Orchester Sorozat

 

Hunnia-Hajdú Film

Daróczy produkció - Gál Béla rendezése

Pesti mese

Vadnai László fimje és versei

Ábrahám Pál zenéje

 

1. Nem bírok a bolond szívemmel... slow-fox

2. Nem csókolnak Pesten könnyen...induló-fox

 

(A fenti két betétdal természetesen két külön füzetben jelent meg, mindkettőben a második oldal bal felső sarkában feltüntetve:

 

KEMÉNY EGON hangszerelése.)

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1937

 

A filmet ma 16:05 kezdettel  a Duna vetíti,

Ábrahám Pál zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából.

 

 

"Nem csókolnak Pesten könnyen" induló-fox, így kezdődik a film, majd a vége felé visszatér, felismerhető benne a "32-es baka vagyok én" című világsláger, amely Kemény Egon első felkérésre készült hangszerelése volt, Ábrahám Páltól, amelyet saját művei mellett 1945--ig  mintegy kétszáz további kisebb-nagyobb hangszerelői megbízás követett, nevét hol kiírva, hol elhallgatva (megállapodás vagy szerződés szerint) , színpadan, rádióban és filmeken.

"Nem bírok a bolond szívemmel" slow-fox, a jelenet 39:00 - 43:33 között látható, 1st violin, 2nd violin, 3nd violin, trombone,1st saxophon, 2nd saxophon, 3nd saxophon, 1st trumpet, 2nd trompet, drums, bass hangszerelésben.

A két betétdal két alkalommal kísérőzeneként is hallható: 53:40,59:47.

 


1199 smaragd 2017-12-09 15:01:52 [Válasz erre: 1198 smaragd 2017-12-07 19:54:57]

 

A Rákóczi-induló honlapja, az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye

itt megtekinthető

A honlap nagy fejezetei:

 

- Beköszöntő

 

- Az induló története

 

- Letölthető kották


1198 smaragd 2017-12-07 19:54:57 [Válasz erre: 1197 smaragd 2017-12-06 16:11:55]

 

A

"Rákóczi-induló"

(lsd 1197 számú előzmény)

 

az alábbi jegyzékben (1951), beírom ide valamennyit:

 

"

 

- Zongorára alk. Erkel Ferenc. Bp. é.n.10 l. 34cm

- Zongorára alk. Poor Vilmos 1939. 4 l. 34 cm

- Zongorára négy kézre átírta Siklós Albert. Bp. é.n. 10 l. 34 cm

- Zongorára négy kézre Bp. é.n. 6 l 34 cm

- Ének zongorára Bp. 1940 4 l.1 cm

- Vonósnégyesre gordon kísérettel átírta Allaga Géza. Bp. e.n. 5 külön l. 36 cm VMZE 11

- (Berlioz után.) Harmonikára átírta Kállay Ottó. Bp.1940. 4 l  32 cm MTK 3

- Szalonzenekarra hangszerelte Kemény Egon. Bp. 1936. 13 külön l. 34x24 cm borítóban.

- Fúvószenekarra alkalmazta Pécsi József. Bp. 1939. 24 külön l. 17x13 cm, borítóban.

- Fúvószenekarra hangszerelte id. Fricsay Richárd. Bp., 1943. 27 külön l. 17x23 cm, borítóban

 

"


1197 smaragd 2017-12-06 16:11:55 [Válasz erre: 1196 smaragd 2017-12-05 12:32:15]

 

A 1195 számú bejegyzésben "Az általános zeneműjegyzék" több "Rákóczi-induló" árírást, alkalmazást és hangszerelést tüntet fel.

1936-ban az ott közölt szalonzenekari hangszerelés mellett Kemény Egon nagyzenekarra és vonósquintettre áttéve is megkomponálta Rózsavölgyi és Tsa felkérésére, amelyet kottakiadványban jelentetett meg a megrendelő, a címlapon:

 

"

RÁKÓCZI INDULÓ

RÁKÓCZI MARCH

 

         Arr. by

 

E G O N  K E M É N Y

 

 

Klavier Quintett

Salon Orchester

Grosses Orchester

 

 

RÓZSAVÖLGYI & Co., BUDAPEST, IV., SZERVITA-TÉR 5.

 

"

 

1196 smaragd 2017-12-05 12:32:15 [Válasz erre: 1195 smaragd 2017-12-04 06:35:50]

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

 

 

Zenekari művek

 

1. Nagyzenekari és kiszenekari művek:

 

FUCSIK JULIUS : op. 92

Il soldato. Induló

Hangszerelte Kemény Egon

Bp. 1938. 23 külön l. 27 cm borítóban

 

 

KEMÉNY EGON: Délibáb

Magyar tánc- és dalegyveleg nagyzenekarra

Bp., 1936

 

(A zenekari művek listájáról úgy látom, hogy kimaradt a jegyzékben, az előzményben szerepelt a mű.)


1195 smaragd 2017-12-04 06:35:50

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

" A jegyzék első kísérlet arra, hogy a Magyarországon megjelent és jelenleg forgalomban levő zeneművek anyagát áttekinthetően, mindenki számára érthetően csoportosítsuk. Ezt a jegyzéket alapjegyzéknek szántuk, melyet a szükséghez képest további kiegészítő jegyzékek követnek.

...

A jegyzék 1951. június 15-ig megjelent zeneműveket tartalmazza.

 

Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, V., Deák Ferenc-utca 15 "

 

 

Zeneművek névsoros jegyzéke:

 

 

KEMÉNY EGON : 

 

- Délibáb.

Magyar tánc- és dalegyveleg. Szalonzenekarra. Bp. 1936. 23 külön füzet, 114 l. 33 x  26 cm borítóban

- Délibáb.

Nagyzenekarra, Bp. 1936.

Tündértánc.

Hegedűre és zongorára. Bp. 1942. 6 l. 32 cm

- Tündértánc.

Szalonzenekarra. Bp. 1942 16 külön lap, 32 x 24 cm borítóban

- lásd BIHARI-LAVOTTA:

Díszpalotás.

Zongorára.

- lásd BIHARI- LAVOTTA:

Díszpalotás.

Szalonzenekarra

- lásd DANKÓ PISTA:

Hortobágy-csárdás.

Szalonzenekarra.

- lásd FUCSIK, JULIUS: Op. 92.

Il soldato.

Nagyzenekarra.

- lásd LÁNYI ERNŐ:

Tokaj-csárdás.

Szalonzenekarra.

- lásd

Rákóczi induló.

Szalonzenekarra.

- lásd RÓZSAVÖLGYI MÁRK:

Első magyar körtánc.

Szalonzenekarra.

- lásd SIMONFFY K.:

Betyár-csárdás.

Szalonzenekarra.

 

 


1194 smaragd 2017-12-02 17:32:53 [Válasz erre: 1193 smaragd 2017-12-01 08:15:33]

 

Ezen a héten

Boros Attila,

a neves és köztiszteletben álló rádiós szakember, zenei szerkesztő, műsorvezető Nagy Ibolya műsorának vendége.

 

Mai gondolatai közül kiemelem, hogy megemlítette : "a tanulnivágyás veszett ki az emberekből." A téma a közel 40 éven át népszerű és tanulságos "Ki nyer ma" kapcsán került elő. Nem idézem szó szerint, de fontos volt, hogy példát is mondott: a döntéshozók nemegyszer kijelentik, hogy "nincs rá igény", ennek a vége: "mert ha nincs rá igény, akkor nem is lesz rá igény". Talán érthető: a nemes tartalom nem jut el a hallgatóhoz, ha a döntéshozó maga sincs azon a szinten, vagy, ha más okok miatt nem kap teret egy értékes műsor vagy szerző.

Természetesen eszembe jutott a magyar rádióoperett is, a rádiódaljátékok, a Rádió Dalszínháza, amelyre egykor, évtizedeken át nagy igény volt...és a rádióhallgatók örömmel fogadták, szerették ezeket a darabokat.

Véleményem szerint jelenleg sajnos sok esetben a műveltségre nincs igény...a művelődésre, saját magunk csiszolására, szellemi feljebb emelkedésre, tisztelet a kivételnek.

 

Az időt nem, lehet visszaforgatni, de ezeket a műveket műsorra lehetne tűzni.

Fent említett csodálatos rádiós kincseinkre van közönségigény, csak sugározni kellene a darabokat, a hallgatók számos mű révén szórakozva művelődhettek a zenés rádiószínházban és ezt a folytonosságot kár volt megszakítani, tovább kellene vinni.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.