vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59874)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Jonas Kaufmann (2127)
Marton Éva (702)
Élő közvetítések (6635)
Operett, mint színpadi műfaj (3285)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1120)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1113)
Franz Schmidt (2921)
Balett-, és Táncművészet (5405)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (467)
Lehár Ferenc (576)
Zenetörténet (191)
Kodály Zoltán (342)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2361)
Bartók Béla szellemisége (210)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (296)
Palcsó Sándor (179)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1064   smaragd • előzmény1056 2017-10-01 12:46:18

"Kerpely Jenő csellószólói

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre:  "Kikelet ucca 3" című nagyoperettjében.

Erre a témára majd még visszatérek.

1056   smaragd • előzmény1055 2017-09-26 12:22:09



"Kikelet ucca 3."


Kemény Egon muzsikája
Ábrahám Pál karmester
Kerpely Jenő csellószólói


Kikelet ucca 3 -  a Fővárosi Operettszínház szombati premierje abszolút biztonsággal indul el a Zenebona és Az utolsó Verebély-lány sikereinek útjára.

A darab szövege:
  a legvidámabb Budapest, csupa kedvesség, közvetlenség, humor.

Muzsikája szenzáció!  Az új komponista
  Kemény Egon, csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia.
Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. Ez a muzsika üdülés, pláne, hogy melódiáit
  
  Ábrahám Pál
dirigálása alatt hozza a zenekar, amelynek külön szenzációja, hogy
  
Kerpely Jenő, a világhírű csellóművész,
minden hangverseny-dobogó attrakciója
részt vesz benne. Első eset, hogy ilyen kaliberű művész beült egy operettzenekarba.

És az előadás:
  Somogyi Erzsi, Fejes Teri, Szokolay Olly,
Felhő Rózsi, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Kertész Dezső,
Sarkadi Aladár, Szirmai Imre, Radó Sándor, Peti Sándor
a legjobbak, legkedvesebbek, legmulatságosabbak.

  Hogy siker lesz a Fővárosi Operettszínházban? Nagy, a legnagyobb siker!


Magyarország
Színházi hírek
1929. április 28.








1055   smaragd • előzmény1054 2017-09-24 16:45:12

"HÉTFŐI NAPLÓ
Budapest, 1929. május 6.

SZÍNHÁZI NAPLÓ

Míg a Nemzetközi Vásáron a magyar ipar, kereskedelem és mezőgazdaság reprezentáns termékei kerülnek a vidéki és a külföldi közönség elé, addig talán csak egyedül a Fővárosi Operettszínház az, amely magyar szerzők darabjaival szolgálja ki a pesti idegenforgalmat.
A Kikelet-utca 3. című operett nem is téveszti el hatását, mert esténként valóságos roham indul az Operettszínház pénztára ellen, ugy, hogy Harmath, Bródy és Kemény Egon operettjének eljött a megérdemelt nagy sikere.
A többi színházak mind külföldi darabokat játszanak.
...."
1054   smaragd • előzmény714 2017-09-24 10:42:19

Kemény Egon nagy sikerű modern, jazz táncslágerei közül néhányat az alábbi bejegyzésekben is bemutattunk, korábban is,  kassai operettbemutatója kapcsán is felidézték, lsd 714 számú bejegyzésben.

"...Kemény Egon beérkezett." Írta a Színházi Élet 1927- ben (510 számú bejegyzés), "Kemény Egon Kassán is beérkezett", írta a Kassai Újság 1929. októberében a "Kikelet ucca 3" bemutatója után.
714   smaragd • előzmény228 2017-01-17 12:50:31

Kemény Egon:
Kikelet-utca 3
operettjével óriási sikert
aratott a kassai színpadon.

Impozánsan hatalmas ünneplésnek voltak részesei zeneszerző, színész egyaránt a "Kikelet ucca 3" című operett premierjén. Budapesten a fiatal magyar zeneszerzői gárda soraiban nemrégen  új név tűnt fel: Kemény Egonneve. Kassáról indult sokat ígérő művészi útjára. Mindössze 2 éve annak, hogy Kassán műkedvelő előadásokon saját szerzeményeivel feltűnt, majd Kálmán Imre felismerte tehetségét, mire aztán " Malvin, ne húzza el a derekát..." - "Honolulu" s még jónéhány táncslágerével Pesten is egycsapásra befutott. A pesti szigorú kritikusok kissé hűvösen és vegyes érzésekkel  fogadták a darabot, ami inkább csak a szövegírónak szólt. Semmit sem jelent ez a fiatal zeneszerző szempontjából. Kálmán Imre első darabjával, a "Pereszlényi jus"-sal megbukott, sőt egyes kritikusok odáig mentek kijelentéseikkel, hogy nagy dolgokat sohasem fog tudni produkálni. Ezzel szemben az történt, hogy Kálmán Imre ma első helyen áll az operettkomponisták között.Véleményünk szerint, már maga az a tény, hogy ilyen fiatal muzsikus a pesti fővárosi színpadon szóhoz juthatott teljes sikert jelent számára. Az a művész, aki 23 éves korában ilyet tud produkálni, az a legszebb igéret a jövő számára.
A darab meséje nem valami eredeti, de színpadra vitele újszerű, érdekes. Sok az ötlet benne és elég egészséges a humora. Az operett hibájául rovandó fel, hogy unalmas, széteső, amellett a végletekig kinyújtott finálékkal nagyon is kihúzzák az előadást.
Az egyébként kedves és mulatságos mese szereplői a ferencvárosi kis bakfis, a szerelmes fiatal gróf, no meg egész csomóan, akik mind helyesen eltársalognak, vidáman énekelnek. A fiatal gróf beleszeret a kis ferencvárosi lányba, de nem árulja el kilétét és bárzongoristának adja ki magát.
Itt kezdődik a bonyodalom. A grófot leleplezik, szerelmese csalódik, nagy összeveszés a vége a dolognak, míg a fináléban minden rendbe jön és a happy and természetes következménye: a házasság.
Kemény Egon ehhez a meséhez könnyed, fülbemászó melódiában dús, eredeti muzsikát komponált. Pattogós indulói, kifogástalan, pompás táncszámai elsőrangúak. Kár, hogy túlnyomóan slágertánc számokkal van telítve a darab és kevés benne a komolyabb zenei elem, pedig Kemény Egon ehhez is ért.
Szép kiállításban hozta ki Iván Sándor színiigazgató a darabot.A sikerből méltán részt kérhet Szántó Jenő, a rendező, aki teljes energiával, lelkesedéssel és a biztos sikerbe vetett hittel és meggyőződéssel dolgozott.
A darab szerencsés szereposztásban ment, de a szerepek is szerencsések, hálásak. Elek Ica ért hozzá, hogyan kell a közönséggel megkedveltetnie magát. Csupa eleven ügyesség, frissesség sugarzik ki belőle. Sok virágot kapott. Jeney János a kevesek közül való, akit mindenki kedvel és bármilyen szerepben lép is fel ízléses választékosságú eleganciája, kellemes orgánuma és csengő hangjának behízelgő bársonyos zenéje, mindig megtalálják az utat a közönség elismeréséhez. Kálmán Manci mint mindig, most is elemében volt. Szavai, ritmusai, ötletes játékai, hangsúlya különös dallamot képeznek, mintha csak valami sajátságos hangszerből csalná elő  azokat. Táncai mindenkor sikkesek és a mozdulatok tökéletes szépségét érzékeltetik. Nagy feltűnést keltett ruháit "Maison Helén"- nél (Bethlen-körút 49.) készítették. Várady Pál sokoldalú művész, akiben mindig újabb értékeket vélünk feltalálni. Ilyen kitünő humoru, ötletes és szellemes kómikus nemigen járt még Kassán. Táncaiban újszerű, ízléses, leleményesen groteszk. Szigethy Irénre és Farkas Palira már nem jutott dicsérő jelzőm, fogadják el tehát egyszerűen azt a megállapításomat, hogy "utólérhetetlen" alakítást produkáltak. Fülöp Sándor és Szántó ... jelentős tényezői komoly részesei a sikernek. Simon Marcsa, Ütő Endre, Némethy Zoltán, Láng Alfréd egészítik ki a kitűnő együttest. A görlök bájosak.
Fischer Károly karnagynak is bőven kijutott az ünneplésből, akinek sokat köszönhet Kemény Egon a partitura szépséges interpretálásáért.
Mindent egybevetve nyugodtan regisztrálhatjuk, hogy Kemény Egon Kassán is beérkezett; most már érdeklődéssel varjuk ujabb darabjait.

(-ner)







228   Ardelao • előzmény227 2016-09-29 07:03:47

Fájdalmas tény, hogy Kemény Egonról – akiről Kassai Zoltán már 1926-ban ilyen elismerő szavakkal írt - ma oly kevés szó esik. Ezért is indokolt, hogy Kemény Egon munkásságáról e fórum keretében is méltóan megemlékezzünk.

Az alábbi idézetek
Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1928 (Kassa) c. visszaemlékezéseiből származnak.
Az 1920. évi történések idején Kemény Egon még csak 15 éves volt.

„ Irodalmi életünk első megnyilatkozása az a törekvés volt,
hogy egy állandó szépirodalmi és kritikai folyóiratot teremtsen
magának a magyarság. 1920.-ban egymás után indultak meg
a szépirodalmi folyóiratok: Pozsonyban a „Tavasz" és a „Tűz",
Komáromban a „Vagyunk", Kassán a „Kassai Hét" és „Uj Élet",
Lőcsén a „Holnap" és Galántán a „Mátyusföldi Lapok". Ezek
a szépirodalmi lapok 1-2 esztendei működésük után nem tudtak
gyökeret verni és végeredményben mindegyik az „ideiglenes
szünetelés" állapotába jutott, amelyből azonban sohasem lett
megindulás.
Úgy az írók, mint az irodalmi egyesületek, jobbanmondva
kultúrális egyesületek teljesen tanácstalanok voltak az új helyzettel
szemben. Az írók különböző lapok hasábjain írásaikkal jelentkeztek.
A kulturális egyesületek pedig az új alapszabályok módosításával
és evvel kapcsolatos jóváhagyással — mely működésük tovább
folytatását jelentette — voltak elfoglalva.
Az első magyar irodalmi est Kassán folyt le a „Jövőnk" c.
ifjúsági lap rendezésében, a következő műsorral :
1921. évi július 2.-án a Kath. Olvasókör nagytermében:
1. A bús testvérekhez (prológ), irta Ölvedi László, szavalja
Urr Ida.
2. a) M. Moszkovszky : „Berceúse".
b) Ph. E. Bach: „Solfeggiello".
c) Th. Zitter: „Les Conriers".
Zongorán előadja Kemény Egon.
3. Az ifjúság és kultúra (Ünnepi beszéd). Tartja Mécs László.
4. Nyárra. (Elbeszélés). Irta : Rimay Vilma. Felolvassa :
Amrich Sári.
5. D. Popper: Op. 68. Rapsodie Hongroise.
Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon. (Paulusz
Ákos zenetanár növendékei).
6. A semmitkeresők. (Mese), Irta és felolvassa: Schalkházi Sári.
7. Alfred de Vyny : Az olajfák hegye. Műfordítás Magyar
Bálint a „Határszéli Újság" szerkesztőjétől. Zenéjét szerezte és
zongorán kiséri: Deér Lenke. Szavalja: Kerekes Lujza.
8. Zárszó. Tartja : ifj. Urr György.
9. Urr Ida saját szerzeményű magyar dalait előadja a cigány-
zenekar.
Erről az estélyről szól Mécs Lászlónak a „Szegfű" című
költeménye a „Hajnali Harangszó" c. kötetében.

…..

A parlamenti választások lezajlása után intenzív szervezkedéshez
fogott a Keresztény Szocialista Párt mellett a Szent-Iványi
József vezetése alatt álló Kisgazda párt.
1920. őszén azonban oly értelmű mozgalom indult meg
a magyarság egyes köreiben, amelyik a két magyar pártot egye-
síteni óhajtotta a közös érdekek védelmére. E célból Rakovszky
Iván elnöklete alatt 1920.-ban a magyar pártok Ótátrafüreden
megalakították a közös vezérlő és intéző bizottságokat.
A keresztény szocialista diákmozgalom is nagy erővel haladt
a maga útján. A kassai szervezet 1920. szeptember 11.-én tartotta
zsúfolt ház előtt bemutatkozó estélyét a következő műsorral :
1. „Nyitány". Magyar ábránd, zongorán előadja Gyetvay Teréz.
2. „Előszó". Tartja ifj. Urr György elnök.
3. ,,Carthagói harangok". Irta Kozma Andor, szavalja Urr Ida.
4. ,,Kunst-duetto-Mozart". Hegedűn előadják Klein Károly
és Muszkó Ferenc.
5. ,,Parquett tánc". Lejtik Horváth Ferenc, Kastély Böske
és Boros Béla. Zongorán kiséri Konetschni Erich, bécsi hegedű-
és zongoraművész.
6. Szent Imre látomása. Irta dr. Várady Antal, zenéjét
szerezte Pusztay Ernő (Melodráma). Előadja Boros Béla, zongorán
kiséri Aust Margit, hegedűl Klein Károly.
Női énekkar: Bóbita Etel, Meidlinger Lenke, Jakoby Aliz,
Piroskó Mária, Hritz Anna, Kastély Böske, Marsalek Paula,
Czeitler Böske és Bóbita Mária.
7. Utolsó reggel. (Drámai jelenet ) Pekár Gyula elbeszélése
után írta Kiss István. Előadják Boros Béla, Sproch Gyula, Czeitler
Böske, Kerekes Lujza és Horváth Ferenc.
A bemutatkozó estély után tartott nagyszabású kulturestély
1920. november 13.-án zajlott le a Katholikus Legény Egyesület
nagytermében. Kimagasló eseménye volt Magyar Bálintnak a
,,Határszéli Újság" felelős szerkesztőjének ünnepi beszéde „Az
ifjúság feladatai" címmel. Az ünnepi beszéd teljes terjedelmében
megjelent a ,,Határszéli Ujság"-ban és az ifjúság babérkoszorúval
tüntette ki a jeles szónokot kiváló előadásáért. A műsor egyébként
a következő volt :
1. Nyitány. ,,A viharban". Énekli a Keresztény Szocialista
Diákszervezet vegyes kara. Vezényli Paulusz Ákos zenetanár.
2. Az ifjúság feladatai. Ünnepi beszéd. Tartja Magyar Bálint,
a ,,Határszéli Újság" felelős szerkesztője.
3. Grützmacher. ,,Magyar ábránd". Gordonkán játsza Danyi
Aladár, zongorán kiséri Kemény Egon .
4. Kozma Andor: ,,A második fehér ló". Szavalja Urr
György, elnök.
5. Fantázia tánc : Lejtik Bóbita Etel, Cseh Manei, Czeitler
Erzsébet, Jakobi Aliz, Kastély Böske, Németh Elza, Meidlinger
Lenke, Szopkó Jolán. Zongorán kiséri Árva Valéria.
6. a) Magyar dalok. Játsza a diákszervezet zenekara. Primás
Urr Ida, cimbalmos Zsiska Böske, gordonkás Danyi Aladár,
hegedűsök Zsizska István, Foltin Jenő, Macskássy János, Lipták
István, Placheszky Lambert, Horváth István, Szabó László és
Paulovics Andor.
b) Ocskai brigadéros. Hegedűn játsza Urr Ida, kiséri
Hadi Gyula, cimbalmon Zsizska Böske.
7. Szepessy László: „Petőfi szobra". (Melodráma). Szavalja
Kerekes Lujza alelnök, zongorán kiséri Aust Margit.
8. „Narancsvirág". (Dráma egy felvonásban). Előadják:
Kerekes Lujza, Hricz Anna, Horváth Ferenc, Szabó László és
Filcsák Béla.
Az estélyről a kassai ,,Esti Újság" és az ungvári ,.Határ-
széli Üjság" nagy cikkekben emlékezett meg. Különösen a ,.Határ-
széli Újság" ,,Kassa" c. cikke tett mély hatást és méltatta az
estélynek a kisebbségi sorsban lévő magyarság szempontjából
való nagy jelentőségét. „
227   smaragd 2016-09-28 21:21:16
Egy régi írás néhány mondata:

"KEMÉNY EGON

Fiatal, alig 22 éves és már zeneszerző számba mehet.Több estély keretében lépett fel önálló munkáival és mindannyiszor úgy a komoly zenészköröket mint a kritikusokat meglepte nagy képességével.
...
Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra.
...
Nagyon belülről fakad művészete. Átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéből témái, nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba.
Régen elfelejtett szépségek, régen elhervadt szerelmek, elillant illatok ébrednek a billentyűkön, az ember érzi őket és fájnak.
...
Keménynek már sok szerzeménye van, valcerei, áriái, amelyek többé-kevésbé mind ezeket a mondatokat adják vissza.
Különösen erős dolgait az "Arie"-t, a "Chanson d' Amour"-t, az "Andacht"-ot több ízben adta elő Kassán, tomboló sikerrel.
...."

Kassai Zoltán, 1926. október
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)