vissza a cimoldalra
2017-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8606)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (574)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6449)
Berlioz újratemetése (144)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Bartók Béla szellemisége (256)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1051   smaragd • előzmény1050 2017-09-21 09:12:28

1021 számú bejegyzésemhez kapcsolódik majd a következő is, említettben idéztem Alpár Ágnes szavait "A cabaret" című könyvéből: "A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv vállalkozott. Ez azonban nehéz feladat a források hiányossága miatt."

Ehhez a munkához szeretnék hozzájárulni a teljes műsorral, amelynek részlete a könyv Talkie Kabaré fejezetében megtalálható.
Ardelao fórumtársunk az 547 számú bejegyzésében leírta a könyv internetes adatbázisban olvasható részét.
Ezt egészítem ki, az eredeti műsorlap alapján.

A Talki Kabaré első előadásában  azaz megnyitásakor - 1929.VI. 11. - játszották és táncolták:
KEMÉNY EGON-Kellér Dezső: Malvin (1927) c. zeneszámát.
Charleston, 3'

Ez a műsor a "Kikelet ucca 3". c. Kemény Egon-operett bemutatója - Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27 - után került színpadra.
(A nagy gazdasági világválság idején.)
A Kassai Nemzeti Színház 1929. október 12-én mutatta be a "Kikelet ucca 3". című nagyoperettet, a zeneszerző a Nyitányt vezényelte.
1050   smaragd • előzmény1045 2017-09-20 09:56:51

Még egy zeneszám, amely nem szerepel Alpár Ágnes könyvében a megmaradt műsorok között, de fellelhető:

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Salamon" (1928)

A "Rott-Komédiában" énekelte Érczkövy László
1045   smaragd • előzmény1041 2017-09-16 09:24:19


RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK
TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA
I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

Benne:

"Tánc-, jazz-, slágerzene története és fejlődése
Háromféle csoportba sorolható tánczenét különböztethetünk meg: 1. valcer, 2. tangó, 3. foxtrot. Valamennyiük történetét külön-külön kell tárgyalnunk, hiszen más és más eredetük van.
...
A jazz-muzsika magyar slágerszerzői közül fel kell említeni: Márkus Alfréd (Fred Márkus), Walter László, Sally Géza, Seress Rezső, Fries Karoly, Szabó Kálmán, Grossz Alfréd, Szlatinay Sándor, Vécsey Ernő, Dr. Zakál Dénes, Pártos Jenő, Gyöngy Pál, Beretvás Károly, Kemény Egon, dr. Fehér, Dolecskó Béla, Vincze Ottó, Ákom Lajos, Nádor Jenő, Kalmár Tibor, Zerinvári Andor, Kovács Kálmán, Vályi és Hajós, Brodszky Miklós, Szekeres Ferenc, Kondor Leó, Feleky László, Kiszely Gyula, Ránki György, stb., stb. nevét."



1041   smaragd • előzmény1026 2017-09-12 14:04:02

Kemény Egon zeneszerző budapesti pályakezdésére (1926-1929) visszatérve, egy másik zenei és karmesteri munkája a Fővárosi Operettszínházban  "A három jómadár" gyermekoperett (1928) a 1037 és 1038 számú bejegyzésekben található.

A kabaré műfajban előadott táncszámai, gramofonslágerei témához még egy idézet Alpár Ágnes könyvének bevezetőjéből:

Az első állandó jellegű magyar kabaré csak 1907-ben alakult meg  Bonboniere néven, ettől kezdve a  hosszabb-rövidebb életű kabarék már megszakítatlan sorban követték egymást.
A "cabaret" francia elnevezése átszármazott a magyar nyelvbe, de a műfaj magyar változata mégis eltéréseket mutat nyugati elődeitől.
Kosztolányi Dezső így jellemzi később:
" A mi kabarénk nem montremartrei diák csapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólogatja, mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem ideg-csigázó, mint a berlini, nem tüntet idétlen kispolgári léhaságával, mint a  bécsi.
Kezdettől fogva igényesebb volt, fényesebb és kényesebb, irodalmibb mindegyiknél.
Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be.
Alig volt kitűnő írónk, akinek a neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek, mert nem szállt le hozzá, hanem magához emelte." (Színházi Élet, 1922. 38.sz.)
1026   smaragd • előzmény1021 2017-08-31 07:27:52

További idézet a Bevezetőből:

A szecesszió légkörében és törekvéseinek jegyében született meg egy új műfaj, a kabaré is.
Előzményeit a párizsi café concert vagy café chantant elnevezésű zenés kávéházakban kell keresnünk. Ezek közül először a Chat Noir nevű kávéházban kezdtek először rendszeresen sanzonokat, verseket, táncszámokat és kis bohózatokat előadni egy pódiumon, amely az asztalok körül helyet foglaló közönség  előtt volt felállítva. Ebből alakult ki az asztalok nélküli, színházi jellegű kis nézőtér, a pódiumból pedig egy kis színpad. A francia kabaré  műsorának központjában a sanzon állt, ...
Hogy a francia kabaré műsorában a sanzon mindvégig megtartotta központi szerepét, azt elsősorban annak köszönheti, hogy sanzon művészi folyamatosságát  olyan előadók őrizték és  ápolták  - mintegy egymásnak örökítve át a nemes zenei hagyományt -, mint Yvette  Guilbert, Mistinguett, Maurice Chevalier, Raquel Meller, Josephine Baker, Edith Piaf, Yves Montand és Mireille Mathieu.
Németországban az első kabarét a fiatal Reinhardt és baráti társasága hozta létre. Már 1900-ban működtek a Berliner Künstlerhaus-ban s akkor kezdték magukat Goethétől kölcsönzött ironikus néven "Schall und Rauch"-nak (Zaj és füst) nevezni. Hivatalosan azonban a kabaré csak 1901. októberében nyílt meg az Unter den Lindenen bérelt új helyiségben.
1021   smaragd • előzmény1020 2017-08-28 17:10:49

Alpár Ágnes könyvének bevezetője, rövid részlet:

A magyar kabaré kezdettől fogva politikai és társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre is, nevetve gúnyolódott és tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, akár a konferanszon keresztül, akár a jelenetek témájába rejtve. Jellegzetes műsorszámai a monológ,  a duó,  szkeccs, a paródia, a versmondás, a villámtréfa, az egy órát meg nem haladó jelenetek, és a sajnos egyre inkább ritkuló szellemes sanzonok.
A kabaré sajátos színésztípust fejlesztett ki, ami a műfaj életképességét is bizonyítja. Közöttük Rott Sándor, Steinhardt Gyula, Salamon Béla, Radó Sándor, Kabos Gyula, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Boross Géza, Sajó Géza voltak a legkiválóbbak.
A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv írója vállalkozott. Ez azonban igen nehéz feladat a források hiányossága miatt.
...
De a feltárt műsorok is bőséges alapot nyújtanak annak, aki a magyar kabaré történetének megírására vállalkozik.

Fórumunk témájához, Kemény Egon ez időben komponált modern táncszámai és operettje előadásaihoz a fentiek közül Rott Sándor és Steinhardt Gyula neve kapcsolódik: a Rott Kis Kabaré és a Komédia Kabaré igazgatói és színészei voltak,  valamint Radó Sándor és Kabos Gyula, akik a Kikelet utca 3. c. operettjében léptek fel.
Kabos Gyula az egyik főszerepet alakította, Radó Sándor Somogyi Erzsivel kabarészámot adott elő a Fővárosi Operettszínházban játszott darabban.
1020   smaragd • előzmény1018 2017-08-27 19:32:21

Rott Sándor, Színészkönyvtár
az 1008 számú bejegyzéshez is kapcsolódik.
1018   smaragd • előzmény1013 2017-08-27 19:23:38




Műsorlap, 1927-ből:

"AZ "ALPESI FALU" SZENZÁCIÓS SLÁGERSZÁMA

Érczkövy László műsorából

HONOLULU LULU
Szövegét írta: Harmath Imre Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON"

A műsorlap túloldalán  Kemény Egon-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" című táncszáma szerepel.


Az egykori nagy nevek közül:

Érczkövy László wikipédiaoldala

Rott Sándor oldala a Színészkönyvtárban

Tiszay Andor és Falk Géza a "Rádióhallgatók Lexikona"(1944) című 2 kötetes könyvében található néhány címszó ehhez a könnyűzenei korszakhoz kapcsolódóan:

Tánc-, jazz, slágerzene története és fejlődése
Táncok a műzenében
Tánc és a rádió

A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) részletesen ismerteti a jazz, a szalonzene és az operett műfajokat, amelyekbe Kemény Egon 1927-1930 között komponált zenéje tartozik. Korábban már bejegyeztem ezt a tekintélyes kötetet fórumunkba, a benne található Kemény Egon szócikk és fotó megemlítésével.




1013   smaragd • előzmény1012 2017-08-25 21:48:18

Nagyszerű, hogy megtaláltad a bemutatót beharangozó tudósítást.
Amilyen örömteli olvasni a részleteket  a gyermekek kedvét kereső, szép és elkápráztató műsorról, olyan fájdalmas, hogy a szerzők és a műcím nem kerültek be pontosan egy nagy forrásmunkába, mert a kutatási területeken ezek az adatok már nem voltak meg.

Talán ennek a régi gyermekdarabnak a játékai és  az előadás kedves emlékei is inspirálták Kemény Egon zeneszerzőt később "Gyermekjátékok" című művének  - szvit nagyzenekarra gyermekkarral, 1961 - megkomponálásában? Nem tudhatjuk. Nagyon szerette a gyermekeket, ezt az egyik vele készített rádióműsorban is említette.
1012   Ardelao • előzmény1011 2017-08-24 19:29:16

Dörmögő Dömötör

A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt.

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő.

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.
Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám)

*
1011   smaragd • előzmény1008 2017-08-24 19:07:55


Az Operettszínház és Kemény Egon kapcsolata élete végéig nagyon erős volt.
Ma már nehéz ennek felelevenítéséhez dokumentumokra bukkanni, alább színpadi karrierek indulására tekinthetünk vissza.

Bozó Péter operett-forráskatalógusában Kemény Egonnal kapcsolatosan említi Beretvás  Károly nevét, a hiányzó adatokat most egy plakát alapján pótolom, nem ezzel a munkával kapcsolatban (erre majd ismét visszatérek, lsd. 944 számú bejegyzés ill. az Operett, mint szinpadi műfaj fórum), Gyenes Magda emlékére.

Gyermekelőadás

Fővárosi Operettszínház

Sarkadi Aladár felléptével,
először, 1928. november 17-én
látványos operettrevű 3 felvonásban

Írta: Beretvás Károly
Zenéjét részben szerezte: Lajtay Lajos
Rendező: Beretvás Károly
[b]Karmester: Kemény Egon[^b]

DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR

Dörmögő Dömötör, drótostót - Sarkadi Aladár
........
Szeplős Klári - Gyenes Magda

Tündérek, urak, hölgyek, katonák, boszorkányok, stb. stb.

Ez a kedves darab lehetett az első közös színpadi munkája a harmadik életévét még be nem töltött Gyenes Magdának és a fiatal zeneszerző, karmesternek Kemény Egonnak, amelyet azután az évtizedek során, Kemény-zeneművekben, még sok közös siker kísért.




1008   smaragd • előzmény1007 2017-08-24 11:41:35


KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Sokadika van" (1928)
Foxtrot, 3'

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" (1928)
Charleston, 3'

A fenti számokat Érczkövy László adta elő a Komédia Kabaréban, 1928.II.15-én.
Róla kevés feljegyzést találtam, kora híres előadója volt.

Két rövid idézet Alpár Ágnes könyvéből (lsd 985):

"Ennek a kabarénak a műsoraiban is - csakúgy, mint a Teréz-körúti Színpadon - a műfaj legkiválóbb képviselői léptek fel.
Az 1927.XI. 1-i műsorban Rott Sándor először lépett fel egy színpadon Rózsahegyi Kálmánnal és Rátkai Mártonnal."

"Az apró termetű, kivételes komikusi tehetséggel megáldott kis Rott egész életében félreértéses tréfákat játszott, s ez volt a magyar színészet legnagyobb félreértése.
...A mesterség minden titka a kisujjában volt. Igazi elégtétele nem a közönség kétes értékű hahotája és tapsa, hanem pályatársai egyöntetű elismerése volt. Újházy Ede a komikus pályára készülő növendékeit hozzá küldözgette, hogy ne tőle, hanem a kis Rottól tanuljanak..."

Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Bp.1971."

Az 513 számú bejegyzésben a Fővárosi Operettszínház "32-es baka vagyok én"c. revű próbáján Rott Sándor és Kemény Egon karmester is látható, Színházi Élet, 1929/35 - foto

A könyvben a teljes műsor megtalálható:

Komédia Kabaré, 1927. XI.1.

Fórumunkba kiemelem:

Malnicser Béla-Ács Kálmán: "Pancy's Hyper Revuette". Aranzsálta: Augenfeld Jenő.
Rend.: Rott Sándor, Ferenc és István.
Terv.: Várady Tihamér
Kemény Egon-Harmath Imre: "Malvin"
Ea.: Érczkövy László

Másfél évvel később Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. "pesti operette"-jének társszerzője Bródy István mellett Harmath Imre lett, a táncokat Rott Ferenc tanította be, a ruhatervező Várady Tihamér volt.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. (ma: Budapesti Operettszínház)



1007   smaragd • előzmény1006 2017-08-24 11:37:41

A Royal Kabaré és a Royal Orfeum sajnos nem szerepel Alpár Ágnes könyvében, emiatt egykori műsoraikat sem olvashatjuk.
1006   smaragd • előzmény1005 2017-08-22 22:49:05

Fórumunk szempontjából érdekes a cikk, amennyiben Kemény Egon munkássága első éveibe enged betekintést, a kabarék világába is. Keresni fogom ezt a fellépését Alpár Ágnes könyvében.

A Kabos Gyulának tulajdonított csattanó tréfás, de az újságíró homályban hagyott részleteket, amelyek tisztázandóak.

Leszögezhetjük, hogy Kemény Egon esetében elképzelhetetlen bármilyen zenei pontatlanság.
Ezt Kabos Gyula is tudhatta, ugyanis főszereplője volt  Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. nagyoperettjének (1929). Ennek következtében karmester úrnak sem szólíthatta.
Kemény Egon 1926-tól másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínháznál volt szerződtetve, de nincs arról adat, hogy meddig, talán Berlinbe való költözéséig, akkor 25 éves volt.
1005   Ardelao • előzmény974 2017-08-22 16:14:02

A KOMIKUSOK REVŰJÉBEN, a Royal Kabaréban, két zongora adja a muzsikát. Két kitűnő muzsikus, Erdőss László és Kemény Egon ülnek a zongoránál. Tegnap este a görl-számot ugyancsak elsiette az egyik zongorista, amire Kabos Gyula megmondta a maga véleményét:
— „Hallja, karmester úr, azért, mert maga olyan messze lakik, nem kell a számot — elsietnie.”

Esti Kurir, 1930. június 11.
(8. Évfolyam, 130. szám)
974   Ardelao 2017-08-08 09:23:56

8 ÓRAI UJSÁG, 1930. JÚNIUS 3.:

„— Nyári revü a Royal Orfeumban.

A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Bohém kiskarácsony"
ismétlés: 14:00

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának együttesei
Vezényel: Matos László
"Karácsonyi koncert"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Rónai Gábor (trombita, tanára: Kirsch János)
A Zeneakadémia BA I. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Kováts Péter
TELEMANN: G-dúr szvit, TWV 55:G10 („Burlesque de Quixotte”)
HÄNDEL: D-dúr szvit trombitára és zenekarra, HWV 341
MOZART: D-dúr divertimento, K. 136
HOLST: Szent Pál-szvit, Op.29/2
PHILIP GLASS: Company (vonószenekari változat)
WEINER: Divertimento, op. 20 – Jó alapos csárdás, Rókatánc

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Kalafszky Adriana (szoprán), Lachegyi Imre (blockflöte), Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Tegyei Zoltán (csembaló), Nagy Réka (viola da gamba)
"Barokk muzsika - hangverseny Telemann halálának 250. évfordulójára"

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Harsányi Elina (hegedű)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Kornel Laszlo Thomas
C.Ph.E. BACH: D-dúr szimfónia
BARBER: Hegedűverseny op. 14
SIBELIUS: II. szimfónia

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Tóth Armand karmester, zeneszerző
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
Házigazda: Detvay Mária Marcella
"Grazioso Zeneszalon"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Ted Rosenthal zongora
"Gershwin-est"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Harmonia Caelestis Barokk Zenekar
Tóth-Vajna Gergely (moderátor)
Purcell, Couperin, Händel, Stanley és J. C. Bach művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, Op.22
DEBUSSY: A boldog sziget
Suite bergamasque
BARTÓK: Este a székelyeknél, BB 51/5
Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, BB 83
Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Marosszéki táncok
BARTÓK: Allegro barbaro, BB 63

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szabóki Tünde, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Rácz István (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa
Vezényel: Vásáry Tamás
KODÁLY: Psalmus Hungaricus
KODÁLY: Szimfónia
KODÁLY: Nyári este
KODÁLY: Budavári Te Deum

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Moldoványi András (zongora)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Ménesi Gergely
SUK: Szerenád
BEETHOVEN: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, Op.73
DVOŘÁK: c-moll szláv tánc, Op.46/7
DVOŘÁK: C-dúr szláv tánc, Op.46/1
20:00 : Pécs
Kodály Központ

"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny – Döntő"
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)