vissza a cimoldalra
2017-11-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24981)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2424)
Kimernya? (2594)
Help me! (1079)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1182)
Élő közvetítések (6688)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Franz Schmidt (2958)
Pantheon (2147)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1021   smaragd • előzmény1020 2017-08-28 17:10:49

Alpár Ágnes könyvének bevezetője, rövid részlet:

A magyar kabaré kezdettől fogva politikai és társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre is, nevetve gúnyolódott és tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, akár a konferanszon keresztül, akár a jelenetek témájába rejtve. Jellegzetes műsorszámai a monológ,  a duó,  szkeccs, a paródia, a versmondás, a villámtréfa, az egy órát meg nem haladó jelenetek, és a sajnos egyre inkább ritkuló szellemes sanzonok.
A kabaré sajátos színésztípust fejlesztett ki, ami a műfaj életképességét is bizonyítja. Közöttük Rott Sándor, Steinhardt Gyula, Salamon Béla, Radó Sándor, Kabos Gyula, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Boross Géza, Sajó Géza voltak a legkiválóbbak.
A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv írója vállalkozott. Ez azonban igen nehéz feladat a források hiányossága miatt.
...
De a feltárt műsorok is bőséges alapot nyújtanak annak, aki a magyar kabaré történetének megírására vállalkozik.

Fórumunk témájához, Kemény Egon ez időben komponált modern táncszámai és operettje előadásaihoz a fentiek közül Rott Sándor és Steinhardt Gyula neve kapcsolódik: a Rott Kis Kabaré és a Komédia Kabaré igazgatói és színészei voltak,  valamint Radó Sándor és Kabos Gyula, akik a Kikelet utca 3. c. operettjében léptek fel.
Kabos Gyula az egyik főszerepet alakította, Radó Sándor Somogyi Erzsivel kabarészámot adott elő a Fővárosi Operettszínházban játszott darabban.
1020   smaragd • előzmény1018 2017-08-27 19:32:21

Rott Sándor, Színészkönyvtár
az 1008 számú bejegyzéshez is kapcsolódik.
1018   smaragd • előzmény1013 2017-08-27 19:23:38




Műsorlap, 1927-ből:

"AZ "ALPESI FALU" SZENZÁCIÓS SLÁGERSZÁMA

Érczkövy László műsorából

HONOLULU LULU
Szövegét írta: Harmath Imre Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON"

A műsorlap túloldalán  Kemény Egon-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" című táncszáma szerepel.


Az egykori nagy nevek közül:

Érczkövy László wikipédiaoldala

Rott Sándor oldala a Színészkönyvtárban

Tiszay Andor és Falk Géza a "Rádióhallgatók Lexikona"(1944) című 2 kötetes könyvében található néhány címszó ehhez a könnyűzenei korszakhoz kapcsolódóan:

Tánc-, jazz, slágerzene története és fejlődése
Táncok a műzenében
Tánc és a rádió

A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) részletesen ismerteti a jazz, a szalonzene és az operett műfajokat, amelyekbe Kemény Egon 1927-1930 között komponált zenéje tartozik. Korábban már bejegyeztem ezt a tekintélyes kötetet fórumunkba, a benne található Kemény Egon szócikk és fotó megemlítésével.




1013   smaragd • előzmény1012 2017-08-25 21:48:18

Nagyszerű, hogy megtaláltad a bemutatót beharangozó tudósítást.
Amilyen örömteli olvasni a részleteket  a gyermekek kedvét kereső, szép és elkápráztató műsorról, olyan fájdalmas, hogy a szerzők és a műcím nem kerültek be pontosan egy nagy forrásmunkába, mert a kutatási területeken ezek az adatok már nem voltak meg.

Talán ennek a régi gyermekdarabnak a játékai és  az előadás kedves emlékei is inspirálták Kemény Egon zeneszerzőt később "Gyermekjátékok" című művének  - szvit nagyzenekarra gyermekkarral, 1961 - megkomponálásában? Nem tudhatjuk. Nagyon szerette a gyermekeket, ezt az egyik vele készített rádióműsorban is említette.
1012   Ardelao • előzmény1011 2017-08-24 19:29:16

Dörmögő Dömötör

A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt.

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő.

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.
Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám)

*
1011   smaragd • előzmény1008 2017-08-24 19:07:55


Az Operettszínház és Kemény Egon kapcsolata élete végéig nagyon erős volt.
Ma már nehéz ennek felelevenítéséhez dokumentumokra bukkanni, alább színpadi karrierek indulására tekinthetünk vissza.

Bozó Péter operett-forráskatalógusában Kemény Egonnal kapcsolatosan említi Beretvás  Károly nevét, a hiányzó adatokat most egy plakát alapján pótolom, nem ezzel a munkával kapcsolatban (erre majd ismét visszatérek, lsd. 944 számú bejegyzés ill. az Operett, mint szinpadi műfaj fórum), Gyenes Magda emlékére.

Gyermekelőadás

Fővárosi Operettszínház

Sarkadi Aladár felléptével,
először, 1928. november 17-én
látványos operettrevű 3 felvonásban

Írta: Beretvás Károly
Zenéjét részben szerezte: Lajtay Lajos
Rendező: Beretvás Károly
[b]Karmester: Kemény Egon[^b]

DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR

Dörmögő Dömötör, drótostót - Sarkadi Aladár
........
Szeplős Klári - Gyenes Magda

Tündérek, urak, hölgyek, katonák, boszorkányok, stb. stb.

Ez a kedves darab lehetett az első közös színpadi munkája a harmadik életévét még be nem töltött Gyenes Magdának és a fiatal zeneszerző, karmesternek Kemény Egonnak, amelyet azután az évtizedek során, Kemény-zeneművekben, még sok közös siker kísért.




1008   smaragd • előzmény1007 2017-08-24 11:41:35


KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Sokadika van" (1928)
Foxtrot, 3'

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" (1928)
Charleston, 3'

A fenti számokat Érczkövy László adta elő a Komédia Kabaréban, 1928.II.15-én.
Róla kevés feljegyzést találtam, kora híres előadója volt.

Két rövid idézet Alpár Ágnes könyvéből (lsd 985):

"Ennek a kabarénak a műsoraiban is - csakúgy, mint a Teréz-körúti Színpadon - a műfaj legkiválóbb képviselői léptek fel.
Az 1927.XI. 1-i műsorban Rott Sándor először lépett fel egy színpadon Rózsahegyi Kálmánnal és Rátkai Mártonnal."

"Az apró termetű, kivételes komikusi tehetséggel megáldott kis Rott egész életében félreértéses tréfákat játszott, s ez volt a magyar színészet legnagyobb félreértése.
...A mesterség minden titka a kisujjában volt. Igazi elégtétele nem a közönség kétes értékű hahotája és tapsa, hanem pályatársai egyöntetű elismerése volt. Újházy Ede a komikus pályára készülő növendékeit hozzá küldözgette, hogy ne tőle, hanem a kis Rottól tanuljanak..."

Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Bp.1971."

Az 513 számú bejegyzésben a Fővárosi Operettszínház "32-es baka vagyok én"c. revű próbáján Rott Sándor és Kemény Egon karmester is látható, Színházi Élet, 1929/35 - foto

A könyvben a teljes műsor megtalálható:

Komédia Kabaré, 1927. XI.1.

Fórumunkba kiemelem:

Malnicser Béla-Ács Kálmán: "Pancy's Hyper Revuette". Aranzsálta: Augenfeld Jenő.
Rend.: Rott Sándor, Ferenc és István.
Terv.: Várady Tihamér
Kemény Egon-Harmath Imre: "Malvin"
Ea.: Érczkövy László

Másfél évvel később Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. "pesti operette"-jének társszerzője Bródy István mellett Harmath Imre lett, a táncokat Rott Ferenc tanította be, a ruhatervező Várady Tihamér volt.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. (ma: Budapesti Operettszínház)



1007   smaragd • előzmény1006 2017-08-24 11:37:41

A Royal Kabaré és a Royal Orfeum sajnos nem szerepel Alpár Ágnes könyvében, emiatt egykori műsoraikat sem olvashatjuk.
1006   smaragd • előzmény1005 2017-08-22 22:49:05

Fórumunk szempontjából érdekes a cikk, amennyiben Kemény Egon munkássága első éveibe enged betekintést, a kabarék világába is. Keresni fogom ezt a fellépését Alpár Ágnes könyvében.

A Kabos Gyulának tulajdonított csattanó tréfás, de az újságíró homályban hagyott részleteket, amelyek tisztázandóak.

Leszögezhetjük, hogy Kemény Egon esetében elképzelhetetlen bármilyen zenei pontatlanság.
Ezt Kabos Gyula is tudhatta, ugyanis főszereplője volt  Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. nagyoperettjének (1929). Ennek következtében karmester úrnak sem szólíthatta.
Kemény Egon 1926-tól másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínháznál volt szerződtetve, de nincs arról adat, hogy meddig, talán Berlinbe való költözéséig, akkor 25 éves volt.
1005   Ardelao • előzmény974 2017-08-22 16:14:02

A KOMIKUSOK REVŰJÉBEN, a Royal Kabaréban, két zongora adja a muzsikát. Két kitűnő muzsikus, Erdőss László és Kemény Egon ülnek a zongoránál. Tegnap este a görl-számot ugyancsak elsiette az egyik zongorista, amire Kabos Gyula megmondta a maga véleményét:
— „Hallja, karmester úr, azért, mert maga olyan messze lakik, nem kell a számot — elsietnie.”

Esti Kurir, 1930. június 11.
(8. Évfolyam, 130. szám)
974   Ardelao 2017-08-08 09:23:56

8 ÓRAI UJSÁG, 1930. JÚNIUS 3.:

„— Nyári revü a Royal Orfeumban.

A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zeneműtára

Olivastro együttes
"Kora reneszánsz chansonok és liturgikus dallamok"

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva (zongora)
Házigazda: Tóth Endre
"Táncok és dalok - eredetik és átiratok"
ROBART SCHUMANN - CLARA SCHUMANN: Liederkreis (Dalciklus), Op.39
– In der Fremde (Idegenben), Op.39 No.1
– Intermezzo, Op.39 No.2
– Die Stille (Csönd), Op.39 No.4
– Mondnacht (Holdas éj), Op.39 No.5
– Schöne Fremde (Szép idegen), Op.39 No.6
– Frühlingsnacht (Tavaszi éj), Op.39 No.12
ROBERT SCHUMANN: Davidsbündlertänze (Dávid-szövetségi táncok), Op.6
GRIEG: Dalok (a szerző zongoraátiratai) Op.52
– Modersorg (Egy anya gyásza), Op. 15, No. 4
– Det forste mote (Az első találka), Op. 21, No. 1
– Du fatter ej Boigemes evige Gang (A költő szíve), Op. 5, No. 2
– Solveigs Sang (Solveig dala), Op. 23, No. 18
– Kjaerlighet (Szerelem), Op. 15, No. 2
– Gamlemor (Öreg anya), Op. 33, No. 7
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Eckhardt Gábor (zongora), Déri György (cselló), Borbély Mihály (klarinét)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, Op.11
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/1-4
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/5-8
BRAHMS: a-moll trió, Op.114

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Felsővízivárosi Szent Anna Plébániatemplom

Almásy László Attila (orgona)
J.S. Bach, Max Reger, Jean Langlais és Liszt Ferenc művei

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Gódor Erzsébet (cimbalom)
"Az ezerszínű cimbalom"
Gódor Erzsébet cimbalomestje
Scarlatti, Mozart, Liszt, Debussy, Rachmaninoff, Bartók, Piazzolla és kortárs magyar szerzők

19:00 : Budapest
ERőMŰVHÁZ - Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Ház

Novák Zita, Mihályi Éva, Mohácsy Orsolya, Puskás Ticia, Kovács Péter, Keskeny Ferenc (hegedű), Ludmány Dénes, Barát Adrienn, Horváth Ágnes (brácsa), Kádi Erika, Háry Péter, Balog Endre (gordonka)
Házigazda: Zelinka Tamás
"Kodály - Dohnányi Emlékév Koncertsorozat/2A"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Vass István (zongora)
km.: Hegyes Ádám (zongora)
BEETHOVEN: Op.26 Asz-dúr szonáta
BARTÓK: Zongoraszonáta
BACH: Olasz koncert BWV 971
MOZART: d-moll zongoraverseny K.466

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sonus Ütőegyüttes (művészeti vezető: Szabó István)
Markus Bellheim (zongora)
Horváth István (tenor), Alexandru Agache (bariton)
A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
Nyugat-afrikai ütőhangszeres zene
LIGETI: Zongoraverseny
MUSZORGSZKIJ: Egy éj a kopár hegyen
BARTÓK:Cantata profana, BB 100
19:00 : Gödöllő
Királyi Váró

Scheuring Kata (fuvola), Kovács Gergely (zongora)
POULENC: Szonáta
HINDEMITH: 8 stücke für flöte allein
TAKTAKISHVILI: Szonáta
DOHNÁNYI: Ária
DUTILLEUX: Szonatina
A mai nap
született:
1690 • Charles Theodore Pachelbel, zeneszerző († 1750)
1868 • Scott Joplin, zeneszerző, zongorista († 1917)
1934 • Alfred Schnittke, zeneszerző († 1998)
elhunyt:
1982 • Házy Erzsébet, énekes (sz. 1929)