vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

A hangszerek csodálatos világa (182)
Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Zenetörténet (237)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1116)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (591)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1020   smaragd • előzmény1018 2017-08-27 19:32:21

Rott Sándor, Színészkönyvtár
az 1008 számú bejegyzéshez is kapcsolódik.
1018   smaragd • előzmény1013 2017-08-27 19:23:38




Műsorlap, 1927-ből:

"AZ "ALPESI FALU" SZENZÁCIÓS SLÁGERSZÁMA

Érczkövy László műsorából

HONOLULU LULU
Szövegét írta: Harmath Imre Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON"

A műsorlap túloldalán  Kemény Egon-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" című táncszáma szerepel.


Az egykori nagy nevek közül:

Érczkövy László wikipédiaoldala

Rott Sándor oldala a Színészkönyvtárban

Tiszay Andor és Falk Géza a "Rádióhallgatók Lexikona"(1944) című 2 kötetes könyvében található néhány címszó ehhez a könnyűzenei korszakhoz kapcsolódóan:

Tánc-, jazz, slágerzene története és fejlődése
Táncok a műzenében
Tánc és a rádió

A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) részletesen ismerteti a jazz, a szalonzene és az operett műfajokat, amelyekbe Kemény Egon 1927-1930 között komponált zenéje tartozik. Korábban már bejegyeztem ezt a tekintélyes kötetet fórumunkba, a benne található Kemény Egon szócikk és fotó megemlítésével.




1013   smaragd • előzmény1012 2017-08-25 21:48:18

Nagyszerű, hogy megtaláltad a bemutatót beharangozó tudósítást.
Amilyen örömteli olvasni a részleteket  a gyermekek kedvét kereső, szép és elkápráztató műsorról, olyan fájdalmas, hogy a szerzők és a műcím nem kerültek be pontosan egy nagy forrásmunkába, mert a kutatási területeken ezek az adatok már nem voltak meg.

Talán ennek a régi gyermekdarabnak a játékai és  az előadás kedves emlékei is inspirálták Kemény Egon zeneszerzőt később "Gyermekjátékok" című művének  - szvit nagyzenekarra gyermekkarral, 1961 - megkomponálásában? Nem tudhatjuk. Nagyon szerette a gyermekeket, ezt az egyik vele készített rádióműsorban is említette.
1012   Ardelao • előzmény1011 2017-08-24 19:29:16

Dörmögő Dömötör

A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt.

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő.

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.
Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám)

*
1011   smaragd • előzmény1008 2017-08-24 19:07:55


Az Operettszínház és Kemény Egon kapcsolata élete végéig nagyon erős volt.
Ma már nehéz ennek felelevenítéséhez dokumentumokra bukkanni, alább színpadi karrierek indulására tekinthetünk vissza.

Bozó Péter operett-forráskatalógusában Kemény Egonnal kapcsolatosan említi Beretvás  Károly nevét, a hiányzó adatokat most egy plakát alapján pótolom, nem ezzel a munkával kapcsolatban (erre majd ismét visszatérek, lsd. 944 számú bejegyzés ill. az Operett, mint szinpadi műfaj fórum), Gyenes Magda emlékére.

Gyermekelőadás

Fővárosi Operettszínház

Sarkadi Aladár felléptével,
először, 1928. november 17-én
látványos operettrevű 3 felvonásban

Írta: Beretvás Károly
Zenéjét részben szerezte: Lajtay Lajos
Rendező: Beretvás Károly
[b]Karmester: Kemény Egon[^b]

DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR

Dörmögő Dömötör, drótostót - Sarkadi Aladár
........
Szeplős Klári - Gyenes Magda

Tündérek, urak, hölgyek, katonák, boszorkányok, stb. stb.

Ez a kedves darab lehetett az első közös színpadi munkája a harmadik életévét még be nem töltött Gyenes Magdának és a fiatal zeneszerző, karmesternek Kemény Egonnak, amelyet azután az évtizedek során, Kemény-zeneművekben, még sok közös siker kísért.




1008   smaragd • előzmény1007 2017-08-24 11:41:35


KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Sokadika van" (1928)
Foxtrot, 3'

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" (1928)
Charleston, 3'

A fenti számokat Érczkövy László adta elő a Komédia Kabaréban, 1928.II.15-én.
Róla kevés feljegyzést találtam, kora híres előadója volt.

Két rövid idézet Alpár Ágnes könyvéből (lsd 985):

"Ennek a kabarénak a műsoraiban is - csakúgy, mint a Teréz-körúti Színpadon - a műfaj legkiválóbb képviselői léptek fel.
Az 1927.XI. 1-i műsorban Rott Sándor először lépett fel egy színpadon Rózsahegyi Kálmánnal és Rátkai Mártonnal."

"Az apró termetű, kivételes komikusi tehetséggel megáldott kis Rott egész életében félreértéses tréfákat játszott, s ez volt a magyar színészet legnagyobb félreértése.
...A mesterség minden titka a kisujjában volt. Igazi elégtétele nem a közönség kétes értékű hahotája és tapsa, hanem pályatársai egyöntetű elismerése volt. Újházy Ede a komikus pályára készülő növendékeit hozzá küldözgette, hogy ne tőle, hanem a kis Rottól tanuljanak..."

Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Bp.1971."

Az 513 számú bejegyzésben a Fővárosi Operettszínház "32-es baka vagyok én"c. revű próbáján Rott Sándor és Kemény Egon karmester is látható, Színházi Élet, 1929/35 - foto

A könyvben a teljes műsor megtalálható:

Komédia Kabaré, 1927. XI.1.

Fórumunkba kiemelem:

Malnicser Béla-Ács Kálmán: "Pancy's Hyper Revuette". Aranzsálta: Augenfeld Jenő.
Rend.: Rott Sándor, Ferenc és István.
Terv.: Várady Tihamér
Kemény Egon-Harmath Imre: "Malvin"
Ea.: Érczkövy László

Másfél évvel később Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. "pesti operette"-jének társszerzője Bródy István mellett Harmath Imre lett, a táncokat Rott Ferenc tanította be, a ruhatervező Várady Tihamér volt.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. (ma: Budapesti Operettszínház)



1007   smaragd • előzmény1006 2017-08-24 11:37:41

A Royal Kabaré és a Royal Orfeum sajnos nem szerepel Alpár Ágnes könyvében, emiatt egykori műsoraikat sem olvashatjuk.
1006   smaragd • előzmény1005 2017-08-22 22:49:05

Fórumunk szempontjából érdekes a cikk, amennyiben Kemény Egon munkássága első éveibe enged betekintést, a kabarék világába is. Keresni fogom ezt a fellépését Alpár Ágnes könyvében.

A Kabos Gyulának tulajdonított csattanó tréfás, de az újságíró homályban hagyott részleteket, amelyek tisztázandóak.

Leszögezhetjük, hogy Kemény Egon esetében elképzelhetetlen bármilyen zenei pontatlanság.
Ezt Kabos Gyula is tudhatta, ugyanis főszereplője volt  Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. nagyoperettjének (1929). Ennek következtében karmester úrnak sem szólíthatta.
Kemény Egon 1926-tól másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínháznál volt szerződtetve, de nincs arról adat, hogy meddig, talán Berlinbe való költözéséig, akkor 25 éves volt.
1005   Ardelao • előzmény974 2017-08-22 16:14:02

A KOMIKUSOK REVŰJÉBEN, a Royal Kabaréban, két zongora adja a muzsikát. Két kitűnő muzsikus, Erdőss László és Kemény Egon ülnek a zongoránál. Tegnap este a görl-számot ugyancsak elsiette az egyik zongorista, amire Kabos Gyula megmondta a maga véleményét:
— „Hallja, karmester úr, azért, mert maga olyan messze lakik, nem kell a számot — elsietnie.”

Esti Kurir, 1930. június 11.
(8. Évfolyam, 130. szám)
974   Ardelao 2017-08-08 09:23:56

8 ÓRAI UJSÁG, 1930. JÚNIUS 3.:

„— Nyári revü a Royal Orfeumban.

A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)