Bejelentkezés Regisztráció

Franz Schmidt


3512 smaragd 2020-01-26 09:48:59

Franz Schmidt magyar nyelvű wikipédia oldala

https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt

tájékoztatása szerint, a lapot eddig a Musikverein, Ausztria kultúrája, Ferencsik János, Zenetörténet és a Február 11. oldalak vették át.

Tegnap jelent meg az Irodalom cím, amely a zeneszerzőről kiadott könyveket tartalmazza, ez a lista még bővíthető.


3511 Ardelao 2020-01-24 19:43:15 [Válasz erre: 3510 smaragd 2020-01-24 18:00:59]

 

NAGY ÖRÖM LÁTNI ÉS HALLANI EZT A NAGY SIKERT!!!


3510 smaragd 2020-01-24 18:00:59 [Válasz erre: 3509 smaragd 2020-01-24 17:32:30]

3509 smaragd 2020-01-24 17:32:30 [Válasz erre: 3465 smaragd 2019-12-06 10:10:31]

https://www.youtube.com/watch?v=jXMmpOlQKt8&list=RDjXMmpOlQKt8&start_radio=1&t=29

Franz Schmidt: Notre Dame  

Act I Scene 1: Halt! Nicht weiter! (Archdeacon, Quasimodo, Phoebus)


3508 smaragd 2020-01-22 18:12:40 [Válasz erre: 3464 smaragd 2019-12-04 11:52:57]


3507 smaragd 2020-01-21 18:41:51

3506 smaragd 2020-01-21 17:13:33 [Válasz erre: 3505 smaragd 2020-01-19 14:04:38]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak


2019. 11. 13.

19.

Bécs XIII. kerületében 2001-ben ünnepélyesen megnyitották a Franz Schmidt parkot, ahol 2005-ben leleplezték a zeneszerző emlékművét. A park a Ghelengasse és a Prehausergasse mentén terül el, nem messze a Ghelengasse 3. szám alatti háztól, ahol Schmidt gyakran zenélt növendékeivel. Az emlékművön elhelyezett mellszobor Hilde Uray 1954-es alkotása.

https://bratislavskerozky.sk/wp-content/uploads/2019/11/Franz-Schmidt-Park-768x1024.jpg

Schmidt Ferenc emlékműve a bécsi Franz Schmidt parkban


3505 smaragd 2020-01-19 14:04:38 [Válasz erre: 3504 smaragd 2020-01-17 19:19:51]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

18.

A pozsonyi Orsolya utcán (Uršulínska), a Kulturális Minisztériumnál járva érdemes kissé feljebb emelni a tekintetünket, és megkeresni a Schmidt tanítványa, Rajter Lajos által állíttatott kétnyelvű emléktáblát. Alexander Vika szobrászművész alkotásának 1965-ös leplezésén a zeneszerző húga, Emma is jelen volt. Az OPUS zeneműkiadó 1987-ben megjelentette Schmidt négy szimfóniájának új felvételét a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Rajter Lajos vezényletével.

https://bratislavskerozky.sk/wp-content/uploads/2019/11/Foto-Martin-Jano%C5%A1ko-to-je-z-na%C5%A1ej-knihy.jpg

Schmidt Ferenc emléktáblája a pozsonyi Orsolya utcában


3504 smaragd 2020-01-17 19:19:51 [Válasz erre: 3503 smaragd 2020-01-15 17:47:50]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak


2019. 11. 13.

17.

Schmidt Ferenctől a bécsi Musikverein Nagytermében, majd a Károly-templomban (Karlskirche) vettek végső búcsút. Díszsírhelyen nyugszik a bécsi Központi Temetőben, más zenei óriások közelében. A Bécsi Filharmonikusok André Roder szobrászművészt bízták meg tiszteletbeli tagjuk síremlékének elkészítésével. Felesége, a mellette nyugvó Margarethe huszonöt évvel élte túl.

KÉP: Schmidt Ferenc sírja a bécsi Központi Temetőben


3503 smaragd 2020-01-15 17:47:50 [Válasz erre: 3502 smaragd 2020-01-13 18:26:11]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

16.

Miután Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták, Schmidtet mint a legjelentősebb élő osztrák zeneszerzőt felkérték a Német feltámadás című kantáta megírására. Barátai szerint Schmidt politikailag naiv és befolyásolható volt. Második felesége, valamint műveinek gyakori megszólaltatója, Franz Schütz orgonista – mindketten a rezsim hívei – a mű megírására biztatták, már csak azért is, mert Schmidt törvénytelen gyermekének zsidó volt az anyja. Ő azonban halogatta a dolgot, a kantáta helyett (már az Anschluss után) az emigrációban élő, zsidó származású, balkezes zongoraművész, Paul Wittgenstein számára komponált két művét fejezte be. Az eredetileg a rádió épületében felépített új orgona felavatására intermezzóként írt, már kész Fuga solemnishez elkészítette a kantáta elejének és végének terveit. Betegsége és a mű befejezését erőltető nyomás miatt fizikailag és pszichikailag kimerülve, szívrohamban halt meg 1939. február 11-én perchtoldsdorfi otthonában. A kantátát növendéke, a szakirodalomban Schmidt Süssmayreként emlegetett Robert Wagner fejezte be. A művet Schmidt halála után tizennégy hónappal, 1940 áprilisában mutatták be, azóta nem került színre. Norbert Tschulik szerint vélhetőleg nem felelt meg a náci megrendelők elképzeléseinek.


3502 smaragd 2020-01-13 18:26:11 [Válasz erre: 3499 smaragd 2020-01-09 18:42:24]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

15.

Hatvanadik születésnapján nagy megtiszteltetés érte: ő vezényelhette a Bécsi Filharmonikusok koncertjét, amelyen saját művei csendültek fel (pontosan négy évvel később hunyt el). Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között az Udvari Opera Zenekarából való távozása és Notre Dame című operájának sikeres bemutatója alkalmából megkapta a Ferenc József-rendet (1914); hatvanadik születésnapja alkalmából a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktori címet, a Bécsi Filharmonikusok pedig tiszteletbeli tagságot adományoztak neki; két héttel halála előtt, 1939. január 26-án megkapta a berlini Porosz Művészeti Akadémia Beethoven-díját (amit ebben az évben kivételesen nem Beethoven halálának évfordulóján, március 26-án, hanem két hónappal korábban adtak át…).


3501 smaragd 2020-01-12 12:32:56 [Válasz erre: 3500 smaragd 2020-01-09 18:43:02]

Nagyon örülök, hogy a 20. Franc Schmidt Musiktage 2020, amelynek megrendezési időpontja halálának napjához igazodik, ismét a Perchtoldsdorban élt (1926-tól haláláig) zeneszerző egyik műve előadásával jeleskedik, az utóbbi években ugyanis az ő művei nem szerepeltek a műsorban...


3500 smaragd 2020-01-09 18:43:02 [Válasz erre: 3410 smaragd 2019-08-22 19:01:28]

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

daniel ottensamer & wiener virtuosen

16. Februar 2020, So 18:00 Uhr

20. Franz Schmidt-Musiktage 2020

Hugo Wolf – Italienische Serenade

Carl Maria von Weber – Klarinettenquintett B-Dur, op. 34

Franz Schmidt – Quintett für Klarinette, Klavier und Streichtrio B-Dur

forrás: https://www.perchtoldsdorf.at/Daniel_Ottensamer_Wiener_Virtuosen


3499 smaragd 2020-01-09 18:42:24 [Válasz erre: 3498 smaragd 2020-01-09 18:42:12]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

14.

A komponálástól a sorscsapások és megromlott egészsége (keringési problémák, szívrohamok, májzsugor, cukorbetegség, gyakori kórházi kezelések, elhibázott morfiumos kezelés, emlékezetkiesések) sem tántorította el, éppen ellenkezőleg, fokozatosan feladta pedagógusi tevékenységét, és többet foglalkozott az alkotómunkával. Úgy vélte, ez meghosszabbítja életét, csupán attól félt, hogy nem tudja befejezni megkezdett műveit. A hétpecsétes könyv című nagyszabású oratóriumának azonban a féléves kórházi szünet ellenére is a végére ért.


3498 smaragd 2020-01-09 18:42:12 [Válasz erre: 3497 smaragd 2020-01-09 18:42:01]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

13.

1926-ban Schmidt a nyugodtabb élet és a zavartalan alkotómunka reményében visszatért Perchtoldsdorfba, a Bécsi-erdő szélére, a Lohnsteinstraße 4. szám alatti családi házba. Az utcára néző emeleti szobában komponált. A ház homlokzatát ma két emléktábla díszíti. A szomszédos manzárdszobából felhőtlen időben el lehetett látni Pozsonyig. Schmidtnek öt skót terrierje volt, gyakran biliárdozott barátaival a háza halljában, és szeretett kijárni a természetbe. Második felesége, egykori növendéke, a zongorista Margarethe, szül. Jirasek (1891–1964), akit hosszabb kapcsolat után, első házasságának felbontását követően, 1923-ban vett el a bécsi városházán, meghitt otthont teremtett számára.

KÉP: Schmidt háza az ausztriai Perchtoldsdorfban, a Lohnsteinstrasse 4. szám alatt, két emléktáblával


3497 smaragd 2020-01-09 18:42:01 [Válasz erre: 3496 smaragd 2020-01-07 13:20:52]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

12.

A már említett Gusti Hasterlikkel folytatott későbbi kapcsolatán kívül hosszú távú kapcsolata volt fiatalkori barátnőjével, a tehetséges zongorista Zwieback (férjezett nevén Zirner) Ellával (1878–1970). A jómódú zsidó családból származó Ella szülei határozottan ellenezték, hogy leányuk hozzámenjen egy fiatal, vagyontalan zenészhez. A néhány évnyi házasság után boldogtalan két ember újra egymásra talált. Ella legkisebb fiának, Ludwignak (1906–1971), akiből sikeres hangverseny-zongorista és operarendező lett, Schmidt volt az apja. Egyes körökben ez nem volt titok, hivatalosan azonban Ella férje, Zirner Sándor volt az apa. Ella a Kärntnerstraße 11. szám alatt áruházat vezetett Maison Zwieback néven, és a Női Futballszövetség elnöke volt. Ludwig koncertzongorista-diplomát szerzett a bécsi Zeneakadémián, és csellót, zongorát és zeneszerzést tanult többek között kedvenc tanáránál és biológiai apjánál (ezt azonban csak jóval később tudta meg), Schmidtnél is. Ella a fiával 1938-ban az Egyesült Államokban emigrált, ahol Ludwig karrierje kiteljesedhetett. Ludwig fia és unokája, August Zirner, illetve Johannes Zirner is színész.


3496 smaragd 2020-01-07 13:20:52 [Válasz erre: 3495 smaragd 2020-01-06 17:00:15]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

11.

Első feleségével, az ugyancsak pozsonyi születésű Perszin Karolinával egy nagybátyjánál tett látogatás során ismerkedett meg. 1899-ben kötöttek házasságot a Szent Márton-dómban. Egyetlen lányuk, Emma (1902–1932) még harmincadik életévének betöltése előtt meghalt, miután világra hozta lányát, Mariannét. Schmidt az ő emlékére írta Rekviem leányomért című IV. szimfóniáját. A társaságkedvelő zeneszerző inkább visszahúzódó feleségén fokozatosan elhatalmasodtak a pszichikai problémák. Karolina 1919-től a bécsi Am Steinhof ideggyógyintézet ápoltja volt. A házasságot 1922-ben felbontották, de Schmidt élete végéig látogatta Karolinát, akkor is, amikor ő már sem volt férjét, sem a lányát nem ismerte fel. Egy évvel élte túl Schmidtet: a németországi Brandenburg an der Havel város elmegyógyintézetében érte a halál (1940), több mint 9700 sorstársával a T4 fedőnevű náci eutanáziaprogram áldozatává vált.


3495 smaragd 2020-01-06 17:00:15 [Válasz erre: 3492 smaragd 2019-12-31 16:21:36]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

10.

Schmidt abszolút hallásáról és páratlan zenei memóriájáról számos anekdota szól. Ilyen például fellépésének története a rádió élő adásában. Az utolsó pillanatban kérték fel, hogy ugorjon be a beteg zongorista helyett. Kisétált az osztályból, ahol éppen tanított, emlékezetből eljátszotta Beethoven nehéz Hammerklavier szonátáját, és vette is a kalapját, hogy folytassa a tanítást… Betéve tudta a zongorairodalom legtöbb alkotását, sőt egész operákat is. Fejben komponált, vázlatokat alig készített, többnyire a végleges változatot vetette papírra. Ha valamely műből elénekelt egy részt, azt mindig pontosan az eredeti hangnemben tette, és bármilyen kvartettet vagy zenekari művet emlékezetből elzongorázott a partitúrának megfelelően.

Rendszerint növendékei művei is hosszan megmaradtak a fejében, amivel nemegyszer meglepte őket. Tanítványa, Rajter Lajos visszaemlékezései szerint egy Schmidtnél, Perchtoldsdorfban tett látogatása során a mester elénekelte egy olyan orgonafuga témáját, amelyet Rajter öt-hat évvel azelőtt komponált. Schmidt gyakran hívta meg ebédre Rajtert az Akadémia közelében működő Wimmer vendéglőbe (ma Gmoakeller, Am Heumarkt 25.).


3494 smaragd 2020-01-04 15:52:17

Forrás: https://www.perchtoldsdorf.at


3493 smaragd 2020-01-01 15:11:19

              


3492 smaragd 2019-12-31 16:21:36 [Válasz erre: 3489 smaragd 2019-12-27 18:08:57]

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter


Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

9.

Schmidt 1908-ban házi orgonát rendelt a Szent Márton-dóm orgonáját is jegyző Mozsnyi Vince mesternél. A Bécsbe szállíttatott hangszert növendékénél, Latour grófnőnél állították fel a Karl-Schweighofer-Gasse 7. szám alatti Latour-palotában. Az orgonát gyakran fújtatta felváltva Schmidt édesapja, illetve barátja, Wunderer Sándor oboista. Apja 1910-es halála után azonban Schmidt nem nyúlt többé a hangszerhez. Növendékének, Armin Hochstätternek ajándékozta az orgonát. Később egy további tanítványa, Julius Peter, a hietzingi (Bécs) Kreuzkirche evangélikus templom karnagya megvásárolta a hangszert, amely aztán 1933-ig ebben a templomban szolgált. 1996-ban a Maria Enzersdorf-i Südstadtkirche templomba került, itt azonban nem voltak megfelelőek a feltételek egy sípos orgona számára. A hangszer 2016 óta a bécsi Zeneakadémia Orgona- és Egyházzene-kutató Intézetének klimatizált alagsori helyiségében, a Seilerstätte 12. szám alatt várja a rekonstrukciót, hogy ismét játszható állapotba kerüljön, és birtokba vehessék a diákok.

KÉP: Schmidt Ferenc házi orgonája; fotó: Josef Ruffer, 2018. január


3491 smaragd 2019-12-30 14:43:34 [Válasz erre: 3490 Ardelao 2019-12-30 12:21:58]

Prima!  Majd még visszatérhetünk a részletekre.

Nagyon örülök, hogy fórumunkon olvashatunk a felfújás bemutatójáról.

Az időpont közel esik Franz Schmidt december 22-i szültetésnapjához, minden bizonnyal az iránta való tiszteletbül fárasztották ki eszerint, életében és halála után is sokszor, évtizedeken át, rá emlékezve.

A "No te Dame" felújítása 1938-ban a "Das Bach mit sieben Siegeln" című Franc Schmidt-boratórium bemutatóját (Musikverein) lövette.

Ismét két korabeli zenei hírt kaptunk (Ardelao, 3490), amely egyértelműen mutatja, hogy hazánkban is ismert és felismert zenei tekintély volt Franc Schmidt.

(Megjegyzem, hogy ezidőben Franc Schmidt Prof. Dr. Franz Schmidt volt.)


3490 Ardelao 2019-12-30 12:21:58

ZENEI KISSZAKASZ

Schmidt Ferencnek, a Bécsben élő magyar születésű kiváló zeneszerzőnek Párisi Notre Dame című egész estét betöltő operáját legközelebb felújítja a bécsi operaház. A dalmű rendezésére Charles -Moort, a kiváló skót operarendezőt hívták meg. Schmidt Ferenc jelenleg beteg és nem vehet reszt művének a próbáin.

ÚJSÁG, 1938.XII.7.

*

Schmidt Ferenc, a Bécsben élő magyar származású kiváló zeneszerző Párisi Notre Dame című operáját, amely a háború előtt nálunk is szép sikerrel került színre, most felújította a bécsi operaház. A nagyszámú közönség élvezettel hallgatta a kitűnő előadást és melegei ünnepelte a szereplőket. Schmidt Ferenc nem lehetett jelen művének a felújításán, mert még mindig súlyos betegen fekszik bécsi lakásán.  

ÚJSÁG, 1938.XII.23.

(Sajnos 1939. február 11-én elhunyt) Megj. A.


3489 smaragd 2019-12-27 18:08:57 [Válasz erre: 3487 smaragd 2019-12-23 18:36:38]

8.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

1901-től csellót tanított a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában. 1908-ban tanári, 1914-ben professzori állást kapott az Állami Akadémián (a mai bécsi Zeneakadémián; 1914: zongoraprofesszor, 1920: a zeneelmélet professzora, 1922: az ellenpont és zeneszerzés professzora). 1925-től ’27-ig igazgatója, 1927 és ’31 között pedig rektora az Akadémiának, és közben megkapja az „udvari tanácsos” (Hofrat) címet.

(…)


3488 smaragd 2019-12-25 10:28:45

Áldott, békés Karácsonyt kívánok kedves olvasóinknak és fórumtársaimnak!


3487 smaragd 2019-12-23 18:36:38 [Válasz erre: 3486 smaragd 2019-12-22 18:05:27]

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent, Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező, pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

7.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

1896-tól a Bécsi Filharmonikusok és az Udvari Opera Zenekarának csellistája, amelynek első párizsi útján is részt vett 1900-ban, Gustav Mahler vezetésével. Notre Dame című első operájának írásakor vélhetőleg ebből az élményből merített, viszont életében ez volt az egyetlen hosszabb útja, ugyanis nem szívesen utazott. Mahlerrel és Arnold Rosé koncertmesterrel egyaránt hosszan tartó konfliktusai voltak. I. szimfóniája sikere után, amellyel megnyerte a Zenebarátok Társasága által kiírt pályázatot, a kritikusok egy része azt állította, hogy Schmidt összejátszott az újságírókkal Mahler ellen. Az ő hozzáállása Schmidt játékához kezdetben nem változott, csupán a kapcsolatuk vált hűvössé. Bár Schmidt sokáig de facto szólócsellistaként játszott a zenekarban, hivatalosan nem kapta meg ezt a posztot. Az Arnold Rosé által a szólószólamok előadására kijelölt két zenész nem felel meg Mahler igényeinek, aki azt szerette volna, hogy Schmidt játssza a szólót, de szólócsellistai kinevezés nélkül. Schmidt viszont az utolsó pult mögé vonult játszani, amivel az utolsó esélyét is eljátszotta. Felmondást azonban nem kapott. Maga hagyta ott a filharmonikusokat 1911-ben, az opera zenekarát pedig 1914-ben, hogy a tanításnak és a komponálásnak szentelje magát. Egyesek szerint a távozása után többé nem lehetett tisztán intonált csellószólót hallani a Bécsi Filharmonikusoktól. Az opera zenekarában Schmidt saját bevallása szerint unatkozott (kivéve persze a Wilhelm Jahn vagy Hans Richter vezénylete alatti szép élményeket), és előadás közben is gyakran komponált fejben.


3486 smaragd 2019-12-22 18:05:27 [Válasz erre: 3484 smaragd 2019-12-21 09:31:37]

Franz Schmidt emlékére, születése 145. évfordulóján

Köszönöm a Szerkesztőségnek, hogy ma A nap képe című rovatban Franz Schmidt egyik fotóját jelentette meg, fórumunk indulása óta nem is az első alkalommal...

FRANZ SCHMIDT

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent, Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező, pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

6.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

Ismerősei nógatására Bécsben 1889 és 1896 között a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumába járt. Bár Anton Bruckner kontrapunktista osztályába jelentkezett, a mester betegsége miatt annak egyetlen óráján sem vehetett részt, és Robert Fuchs osztályába került. Emellett – pusztán az ösztöndíj miatt – csellózni is tanult Ferdinand Hellmesberger osztályában, aki úgy látta, hogy nem különösebben tehetséges, azonban szorgalmas. Ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Schmidt a csellóját nem is hordta haza, hanem az iskola portáján hagyta, és jóformán nem is gyakorolt. Könnyedén játszott, magától járt a keze. Később azonban már örömmel csellózott dr. Adler vonósnégyesének házi zenélésein. A tanulás mellett magán-matematikaórákat adott, korrepetált és magyarra, illetve magyarról fordított. Bécsből is eljárt Pozsonyba, utolsó koncertjét a ferencesek orgonáján 1913-ban adta.


3485 Ardelao 2019-12-22 08:28:02

 

EGY EMLÉK SCHMIDT FERENCRŐL, születésének 145. évfordulója alkalmából:

(Egy 85 évvel ezelőtti újsághír)

 

Schmidt Ferenc, a bécsi Zeneakadémia Igazgatója hatvanéves.

Schmidt Ferenc jubileuma bennünket is érdekel, mert Ausztria híres zenepedagógusa és zeneköltője 60 évvel ezelőtt Pozsonyban született. Magyarságának emlékét a Notre-Dame operája őrzi, melybe egy csárdásmotívumot is beleszőtt.

Sokkal nevezetesebbek azonban úgy ennél, mint Fredigundis dalművénél, kamarazeneművei, szimfóniái és orgonaszerzeményei. Hosszú ideig tagja volt, mint csellista a bécsi Operaház zenekarának is. Jubileumát csendben, de tanártársai és növendékei szeretetétől övezve ünnepli.

 

BUDAPESTI HÍRLAP, 1934. XII.23.

 


3484 smaragd 2019-12-21 09:31:37 [Válasz erre: 3483 smaragd 2019-12-18 18:42:22]

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

5.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11. 13.

14 éves korában Schmidt az egész családjával Bécsbe költözött…

Schmidt először a nála mindössze három évvel fiatalabb Willy házitanítója lett a perchtoldsdorfi Grienauer családnál, ahová pozsonyi ismerőse, Alfons Steiner ajánlotta be. Két gondtalan évet töltött ezen a Bécs melletti településen – sárkányeregetéssel, tekézéssel, házi zenéléssel, illetve az első saját szerzemények titokban történő megírásával és gondos megsemmisítésével (Emma húga kettőt megmentett). A bátortalan, komor komponistát, Hugo Wolfot is látta itt három alkalommal, de igyekezete ellenére nem sikerült vele összeismerkednie (Wolfnak ma múzeuma van Perchtoldsdorfban). Schmitt 1891-ben magyar nyelven leérettségizett szülővárosában. Ezután szüleivel Bécsben lakott az Erdbergstraße 57. szám alatt (1891–1899); huzamosabb tartózkodási helye volt még az Auhofstraße 146. (1905–1909) és az Elßlergasse 26. (1912–1922). Ezeken kívül hat további lakcíme volt Bécsben.

KÉP: Erdbergstraße 57

KÉP: Auhofstraße 146

KÉP: Elßlergasse 26


3483 smaragd 2019-12-18 18:42:22 [Válasz erre: 3482 smaragd 2019-12-17 16:29:44]

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

4.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

Schmidt számos művésszel és zeneművel ismerkedett meg Bednarics kisasszony pozsonyi zenei szalonjában, és az ő ajánlására lett Bécsben a neves zongoraművész és pedagógus, Theodor Leschetizky növendéke. Tanára szerint Schmidt „feltűnően korrekt, technikailag kifogástalan, de kevéssé sármos” volt. Leschetizky a saját osztályába, nem pedig valamelyik asszisztensének előkészítő osztályába vette fel az ifjút, ami Schmidt nagy tehetségéről árulkodik. Azonban két erős személyiség feszült egymásnak: Schmidt mint növendék nem volt hajlandó túlzó artikulációval játszani Bach Prelúdiumát – végtére is nem követhetett el ilyen bűnt Bach zenéjével szemben –, amiért kapott egy pofont. Leschetizky minimum kifogásolható kijelentése, miszerint „ha valakit Schmidtnek hívnak, az ne legyen művész”, ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy Schmidt többé ne tegye be a lábát az osztályba. Másrészt viszont a született tehetség Schmidt nem akarta belátni, hogy gyakorlásra szükség van…


3482 smaragd 2019-12-17 16:29:44 [Válasz erre: 3481 smaragd 2019-12-15 18:05:00]

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

3.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

De térjünk vissza az ifjú Schmidt pozsonyi éveihez. A fiú az egykori klarissza kolostor épületében működő Királyi Katolikus Főgimnázium növendéke volt, olyan fiatalabb iskolatársakkal, akik később szintén híres zeneszerzők, illetve zenészek lettek: Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Albrecht Sándor. Schmidt Dohnányi Frigyeshez, Ernő apjához járt énekórákra, aki matematikát és fizikát, de zenei tárgyakat is tanított az iskolában. A budapesti zeneoktatásban új korszakot nyitó három fiatalabb diák közül csak Albrecht Sándor tért vissza Pozsonyba. Ő, majd később a fia, János (Hansi) lendítette fel a pozsonyi életet, pozitív hatásuk még a pedagógusok és zenészek mai generációján is érződik. Hansi Albrecht Spomienky bratislavského hudobníka (Egy pozsonyi zenész emlékiratai) című kötetében nagyon találóan állapítja meg Schmidtről, hogy „nem született szerencsés csillagzat alatt”.


3481 smaragd 2019-12-15 18:05:00 [Válasz erre: 3478 smaragd 2019-12-11 18:17:56]

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

2.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019.11.13.

Annál nagyobb sokként érte Schmidtet 1917-ben Felicián atya meggyilkolásának híre (a témával egy korábbi cikkünk foglalkozik: https://pozsonyikifli.sk/felician-pater-meggyilkolasa-1861-1917/). A Franz Schmidt Társaság által 1999-ben kiadott „Franz Schmidt und Preßburg” című kötet idézi kedveséhez, egykori növendékéhez, Gusti Hasterlikhez írt leveleit arról, hogy milyen formában (unokatestvérétől és újságkivágásokból) értesült a pozsonyi bűntényről. Ez a levelezés mindaddig ismeretlen volt, amíg Gusti halála után az unokahúga el nem juttatta a leveleket az Osztrák Nemzeti Könyvtár Zenei Gyűjteményéhez. Gusti a Schmidttel folytatott ötéves kapcsolat után megismerkedett Heimito von Dodererrel, A Strudlhof-lépcső című regény későbbi szerzőjével, aki a mű egyik szereplőjében meg is örökítette az alakját. Sok év után házasodtak össze, de alig néhány elteltével külön is költöztek. A zsidó származású Gustinak majdnem az életébe került, hogy csak hosszú évek után tudta kimondatni a válást, és csupán ezt követően, 1938-ban emigrálhatott az USA-ba, ahol zongora- és zeneelmélet-oktatásból élt.


3480 Ardelao 2019-12-14 01:12:50 [Válasz erre: 3479 Ardelao 2019-12-14 01:04:12]

Bizonyára a Teremtő bölcsességének köszönhető, hogy a tehetséges Schmidt Ferenc - bár egyetlen leánygyermekét elvesztette, és házasságain belül nem született hozzá hasonló zenei adottsággal megáldott utódja - mégsem maradt művészi képességekkel bíró leszármazott nélkül. A zeneszerző tehetségének – úgy tűnik - valamely ágon öröklődnie kellett. És öröklődött is, mégpedig Ernst  Ludwig Zirner személyében. Igaz, a fiú anyja ekkor már más felesége volt, de az égi törvények fölülírják az emberekét. Liszt Ferencnek például három gyermeket szült Marie d’Agoult grófné, aki sohasem vált el hites urától, a gróftól. De hasonló kapcsolat alakult ki Wagner és Cosima Liszt között is, aki Bülow feleségeként szülte meg negyedik gyermekét, mely leányka – mint később kiderült - már Wagnertől származott. Cosima egész életében megszállottan szolgálta Wagnert, a zsenit, ezáltal téve eleget a Teremtő által neki rendelt feladatnak. De, ha már a művészeknél tartunk, megemlíthetjük Bródy Sándort is, akinek írói vénáját egy kolozsvári színésznőtől származó, házasságon kívül született fia, Hunyadi Sándor örökölte. No, és házasságon kívül született a csodálatos Leonardo da Vinci is! Semmi sem történik véletlenül, mindennek oka és célja van.

Nézzük hát, hogyan alakult a Schmidt utódok sorsa:

ERNST LUDWIG ZIRNER (* 1906. február 27., Bécs, Osztrák-Magyar Monarchia; 1971. február 9., Urbana, Illionis) osztrák-amerikai zenész (koncertzongorista) és operarendező.

Életpályája

Ludwig Zirner Ella Elise Zirnernek (1878-1970), az ismert bécsi ruhaüzlet, a Ludwig Zwieback & Bruder cég örökösének a fiaként született, apja Franz Schmidt volt. „Ludi“-t azonban anyjának férje, Alexander Zirner (1863-1970) apoptálta. Idősebb féltestvérei Renée Katharina (Kitty) Erös (1899–1948) és Hans Erich Zirner (1900–1960?) voltak.

Ludwig Zirner a Bécsi Zeneakadémián koncertzongoristaként szerzett diplomát, részben pedig – szintén igen muzikális anyja akarata ellenére – cselló- és zongorajátékot, valamint zeneszerzést vér szerinti apjánál tanult – anélkül, hogy ezt tudta volna, mivel csak 1961-ben tájékoztatták arról, hogy Schmidt az édesapja volt. Anyja kívánságára 1930-ban átvette a Ludwig Zwieback & Bruder Co. üzletház vezetését.

1939. február 17-én anyjával az Egyesült Államokba, New Yorkba emigrált, és ott már március 28-án alkalmazást nyert az Orbachs cégnél (Union Square 14.). 1948 körül Zirner az Illionisi Egyetemen (University of Illionis) zeneigazgató lett, és ott 1950-ben megalapította az Operaműhelyt. A Zeneiskolában (School of Music) az operatagozat vezetője lett. Zirner emellett tanított a Standord Egyetemen és más amerikai főiskolákon is. Különböző zenei fesztiváloknál is közreműködött, mint producer, rendező és karmester, olyan operáknál, amelyek közül sokat először mutattak be Amerikában. Az Amerikai Nemzeti Operatársaság (American National Opera Company) művészeti tanácsadójaként tevékenykedett.

Zirner 1942. február 3-án nőül vette – a Bécsi Műhelyek társalapítójának, Fritz Waerndorfernek a családjából származó -  Laura Beata Wärndorfer jelmeztervezőt. Kettejük fia August Zirner, a színész.

(Megj. A.: Ludwig Ernst Zirner 65 évesen, rákbetegségben hunyt el. Fia, August nagyon sokáig képtelen volt túltenni magát e tragédián, ezért pszichiáter segítségére volt szüksége.)

AUGUST ZIRNER  (1956. 01. 07. -, Urbana, Illionis) amerikai-osztrák színész, Franz Schmidt unokája

JOHANNES ZIRNER (1979. 07. 19., Herdecke), német színész, Franz Schmidt dédunokája

LEO ZIRNER (1990, Prien am Chiemsee), német színész, Franz Schmidt másodszülött dédunokája


3479 Ardelao 2019-12-14 01:04:12 [Válasz erre: 3475 smaragd 2019-12-09 19:04:12]

A Smaragd fórumtárs által belinkelt megemlékezés valóban kiváló összefoglaló Franz Schmidt életéről és munkásságáról. Itt lenne az ideje, hogy magyar nyelven is megjelenjen egy könyv Schmidt Ferencről. Annak, aki e könyv megírására vállalkozna, a jelen fórum igen gazdag anyagot szolgáltatna. Az itt összegyűjtött információk idő- és logikai rendbe szedése természetesen nem kis feladat, de megérné a fáradságot. Ezek alapján elkészülhetne egy olyan írásmű, amely felülmúl(hat)na minden e tárgyban eddig megjelentet.

Elérkezett az ideje annak is, hogy a teljesség, ill. történeti hűség kedvéért Schmidt Ferenc életének féltve őrzött titkát e fórum keretében is felfedjük. Annál is inkább, mert e titok már régen nem titok. Dr. Carmen Ottner több előadáson is beszélt róla, és a neten, "Was wäre gewesen ..."„ címszó alatt is elolvashatjuk a történetet. E témát a hivatkozott megemlékezésben Zuzana Godárová is megemlíti.

Smaragd fórumtárssal korábban azért nem láttuk etikusnak Schmidt magánéletének e szegmenséről szólni, mert tiszteletben tartottuk a zeneszerző azon kívánságát, hogy életéről csak annyi váljon ismertté, amennyit ő a saját maga által megfogalmazott önéletrajzban közölni kívánt. De változtak az idők és a dolgok megítélése, miközben Schmidt Ferenc élete történelemmé vált. A tudatos elhallgatás pedig nem más, mint történelemhamisítás. Schmidt Ferenc nagy szerelmétől, Ella Elise Zwiebacktól származó fiáról van szó, aki már a Zwieback-lány Alexander Zirnerrel kötött házasságában született.

A következő bejegyzésben e fiúról, majd Schmidt unokájáról és dédunokáiról lesz szó.


3478 smaragd 2019-12-11 18:17:56 [Válasz erre: 3475 smaragd 2019-12-09 19:04:12]

A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező pozsonyi összeállítást részletekben bejegyzem:

1.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

 2019 11 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

Schmidt Ferenc 1874. december 22-én született a vásártéri Reidner-féle házban, amelynek a helyén ma a Kulturális Minisztérium épülete áll a Szlovák nemzeti felkelés terén. Atyja, id. Schmidt Ferenc (1848–1910) fuvarozócéget vitt. Anyja, Ravasz Mária (1853–1931) Szakolcáról (Skalica) származott, de mivel árvaságra jutott, pozsonyi rokonai nevelték. Ferencnek két húga volt: Mária és Emma.

KÉP:  A Reidner-féle ház

KÉP:  A Reidner-féle ház lebontása után üresen álló telek

Első (és állítása szerint a legjobb) zongoratanára az édesanyja volt. Schmidt már ötéves korában eljátszott egyházi vagy katonadalokat hallás után. Zenei oktatását Rudolf Mader, a dóm orgonistája vette át, akit Ludwig Burger karnagy követett, vele azonban nem volt jó a kapcsolata. A legszebb hangú hangszernek az orgonát tartotta, amelynek titkaiba a közeli ferences kolostor orgonistája, Móczik József – Felicián atya avatta be. Schmidt szívesen emlékezett vissza a ferencesek orgonájának ezüstös hangjára, amely egy életre meghatározta belső hallását. Felicián atya, mint később elmondta, Schmidt zenekari műveiben ennek az orgonának a hangját hallotta. A festőművészként is tevékenykedő lelkész, a zeneelméleti tudással is rendelkező kiváló orgonista nagy hatással volt Schmidtre, de nemcsak a művészi fejlődésére, hiszen a zene mellett latin nyelvvel és matematikával is foglalkoztak. Felicián páter mint Frigyes főherceg és Izabella főhercegné udvari lelkésze az udvari körökbe is bevezette a fiút, aki később a főhercegnének ajánlotta I. szimfóniáját.


3477 smaragd 2019-12-11 08:16:44 [Válasz erre: 3476 Ardelao 2019-12-11 07:31:33]

Kiváló! Köszönöm szépen. Lesz mivel gazdagítani a magyar nyelvű Franz Schmidt Wikipédia-oldalt...


3476 Ardelao 2019-12-11 07:31:33 [Válasz erre: 3469 Ardelao 2019-12-07 21:41:40]

Magyar szerző sikere Németországban.

Az esseni városi színházban nagy sikerrel mutatták be a pozsonyi születésű Schmidt Ferenc romantikus dalművét, a „Notre Dame”-ot, amely két évvel ezelőtt a bécsi udvari Operában került először színre, ugyancsak teljes sikerrel. A Hugo Viktor ismert regénye után készült opera, amely az esseni előadással immár Németországban is hamarosan népszerűvé teszi majd a magyar születésű zeneszerző nevét. Nemcsak mesteri hangszerelése és melódiái invenciója révén sorozható a modern dalműalkotások legértékesebbjei közé, hanem minket speciálisan azért is érdekel, mert Schmidt hellyel-közzel magyar motívumokat visz bele muzsikájába. Sőt megállapították már azt is, hogy az első felvonás zenekari Intermezzo-ja, egy meleg, szélesen elömlő magyar témának lendületes és ragyogó feldolgozása, a dalmű leghatásosabb részlete. Ezt az „Intermezzo”-t a bécsi előadásokon is rendesen megismételtetik. Schmidt nemzeti érzése különben már egyéb munkáiban is, - különösen esz-dúr szimfóniájában, - élénk kifejezést nyert. Egy magyar csárdás-témára irt variációk, ritmikus frissességével, legsikerültebb tétele ennek az alkotásnak, amelynek bemutatását Filharmonikusaink is tervezik. A „Notre Dame” partitúráját Operaházunk is megszerezte előadásra és Kern igazgató a mű bemutatását még erre az évadra tervezi.

MAGYARORSZÁG, 1915.X.22. (22/294)


3475 smaragd 2019-12-09 19:04:12 [Válasz erre: 3468 smaragd 2019-12-07 16:45:55]

Franz Schmidt!


3474 Klára 2019-12-09 10:08:43 [Válasz erre: 3473 Ardelao 2019-12-09 09:35:41]

Még égtek  a lángok, mikor egy Macron nevű "fehérjehalmaz" bejelentette, hogy modern változatban fogják újjáépíteni. Csak minaret ne legyen mellette!


3473 Ardelao 2019-12-09 09:35:41 [Válasz erre: 3470 Ardelao 2019-12-08 11:08:28]

Még egy megjegyzés a „Notre Dame” díszletéhez:

"A főépítész fogja be a száját" - Eldurvult a vita a Notre-Dame újjáépítéséről

Ha Kern Aurél és Kéméndy mester tudta volna, hogy féltve őrzött fotóik egyszer még felbecsülhetetlen értékűek lesznek! Hiszen lehet, hogy az utókor már csak az úszómedencés, félpucér fürdőzők visongásával megszentségtelenített vagy a (bizonyítottan káros hatású) ólomkristály-tornyos Notre Dame-ot látogathatja ... 

Elképzelhető, hogy a józan ész felett francia honban is hamarosan a „böszmeség” arat diadalt …


3472 Ardelao 2019-12-08 20:05:41 [Válasz erre: 3471 smaragd 2019-12-08 19:36:45]

:-)


3471 smaragd 2019-12-08 19:36:45 [Válasz erre: 3470 Ardelao 2019-12-08 11:08:28]

A fórum javára válnak bejegyzéseid, talán majd felhasználják a régi dokumentumokat 2021-ben.


3470 Ardelao 2019-12-08 11:08:28 [Válasz erre: 3469 Ardelao 2019-12-07 21:41:40]

Két fényképgyűjtemény.
 

Az Operaház legközelebbi újdonsága, mint ismeretes, a Bécsben élő magyar Schmidt Ferencnek Hugó Viktor világhírű regénye után készült két-felvonásos operája, a Notre-Dame lesz. Az Operaházban már javában készülnek a bemutatóra. A folyosókon sétálókat délelőttönként meg-megcsapja egy-egy forró melódiafoszlány: Schmidt partitúrájának valamelyik részlete, mely a próbaszobák ajtaja mögül kiszűrődik, a kórus is tanulja már a nagyszerű együtteseket, a legfelső emeleten pedig, ahol a díszleteket festik, Kéméndy Jenő* műhelyében javában folynak a tervezgetések, hogy a mi Operaházunkban minél tökéletesebb kiállításban kerüljön a közönség elé ez az érdekes, színpompás dalmű.

Különösen nagy gondot okoz az opera két utolsó képének rendezése. A második felvonás második képe ugyanis a Notre-Dame hatalmas terén játszik, a harmadik pedig a gyönyörű épület erkélyén, a két torony közt lévő plateaun.

Kern Aurél igazgató, a Notre-Dame legbuzgóbb rendezője megkérte Kéméndy mestert, hogy ehhez a képhez csak a templom kapuját fesse meg. Az egész háttér a Notre-Dame kapuja lesz a maga impozáns nagy méreteiben és a templom arányait szembeszökővé fogja tenni a kórus, mely a kapu előtt állva hátraszegett nyakkal néz majd a magasságba, jelezve
ezzel, hogy odafönt történik valami.

Még érdekesebb díszletezői feladatot nyújt az utolsó kép: a Notre-Dame erkélye, amit szintén úgy akarnak megkonstruálni, hogy érzékeltesse a magasságot és emellett hű legyen az eredetihez.

A természetesség, hűség, ez foglalkoztatja erősen Kern Aurélt a Notre-Dame előkészületeinél. Azt szeretné, ha a világhírű, történeti múltú párisi templom tökéletes, hű másolata állna az Operaház színpadán.

— Minden készletet, minden díszítést utánozni kell, — mondta a napokban Kéméndynek.

— Várjon csak mester, a háború előtt Párisban jártam, akkor megvettem a Notre-Dame részleteinek fényképeit, majd elhozom.

— Nekem is van néhány — szólt szelíden Kéméndy — majd én is elhozom.

Másnap felkereste Kéméndy Kern Aurélt az igazgatói szobában.

— Elhoztam a képeket.
— Én is. Tessék, itt vannak.

Mindegyik kezébe vette a másik kollekcióját elkezdték forgatni a képeket, aztán meglepetten néztek egymásra: ugyanazok voltak Kern gyűjteményében, mint Kéméndyében.

Hogyan történhetett ez?

Kern a háború kitörése előtt járt Párisban, tudta, hogy a Notre-Dame-ot elő akarják adni az Operaházban, gondolta, jó lesz majd a kritika-írásnál a rendezés bírálásához az eredeti képeket felhasználni. Alapos újságíró létére megvette mindazokat a templomrészleteket, melyek a Schmidt-operában előfordulnak. Kéméndy még akkor járt Párisban, mikor Bécsben új volt a Schmidt-opera. A zeneszerzőről tudta, hogy magyar ember, sejtette, hogy műve elkerül valaha hozzánk is. „Minden esetre” megvette azokat a fotográfiákat, melyeket a díszletekhez fel lehet majd használni.

Így került aztán most össze a két egyforma fénykép-gyűjtemény. A Notre Dame
díszletei tehát igazán alapos studium alapján készülnek.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1916. 15. szám.

*Kéméndy Jenő (1860-1925), jelmez és díszlettervező, szcenikus és festőművész. (Megj. A.)


3469 Ardelao 2019-12-07 21:41:40

—„Notre-Dame“ az Operaházban.

 Az Operaház vezetősége elfogadta előadásra Schmidt Ferenc «Notre-Dame» című operáját, amely a bécsi udvari Operában nagy sikert aratott április hóban történt bemutatása alkalmával. A mű szerzője magyar ember, Pozsonyban született és hosszabb ideig tagja volt a «Hofoper» zenekarának, amelynek kötelékéből azonban az imént kivált, hogy teljesen a zeneszerzésnek és a bécsi Zeneakadémiában elfoglalt tanári állásának szentelhesse idejét.

Schmidt ma is kitűnően beszél magyarul és szülőföldéhez való ragaszkodását művei is híven tükröztetik vissza. A «Notre-Dame», amely Hugo Viktor híres regénye után készült, egész sereg magyar motívumban ékeskedik és különösen elragadó hatást kelt magyaros lendületével az első és második képet összekötő «Intermezzo», amely az eddigi bécsi előadásokon percekig tartó tapsvihart aratott.

 Schmidt az esz-dúr szimfóniájában*, amely a szerző egyik legszebb alkotása, szintén magyar témát dolgozott fel briliáns variációihoz. Mielőtt az Operaház vezetősége a «Notre-Dame -ot megszerezte volna előadásra, Kerner karnagyot és Chmálevszky gazdasági főnököt küldötte fel Bécsbe a mű meghallgatására. Az ő jelentésük alapján végleg elfogadták aztán előadásra a modern színpadi alkotást, amely kétségkívül egyik legérdekesebb újdonsága lesz a jövő évadnak. Az opera utolsó próbáira maga a szerző is lejön Budapestre, aki különben az egész nyarat Magyarországon tölti. 

MAGYARORSZÁG, 1914.VI.4. (21. Évfolyam, 131. szám)

*Ez a II. szimfónia (Megj. A.)


3468 smaragd 2019-12-07 16:45:55 [Válasz erre: 3466 Búbánat 2019-12-06 21:48:41]

Franz Schmidt!


3467 smaragd 2019-12-06 22:01:33 [Válasz erre: 3466 Búbánat 2019-12-06 21:48:41]

Ez igen! Köszönöm szépen.


3466 Búbánat 2019-12-06 21:48:41

Az Opera honlapjáról: a most meghirdetett 2020/21-es, francia tematikájú évadban kerül bemutatásra:

Franz Schmidt: NOTRE DAME (1914, Bécs)

2021. április 15. EIFFEL MŰHELYHÁZ – BÁNFFY-TEREM, 20.00

Koncertszerű opera-előadás két felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal

Szövegíró: Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regénye nyomán Francz Schmidt és Leopold Wilk

Szereposztás:

A Notre Dame főesperese - Perencz Béla

Quasimodo - Gábor Géza

Phoebus-Kovácsházi István

Gringoire- Varga Donát

Egy katona - Rezsnyák Róbert

Esmeralda - Rálik Szilvia

Az öreg Falourdel - Farkasréti Mária

Karmester Dénes István

Anton Bruckner tanítványának, az Osztrák–Magyar Monarchia Pozsony városában született Franz Schmidtnek operakomponálás közben is kétségkívül inkább szimfonikus volt a gondolkodása, mint operaszínpadi. S ebben rejlik a Notre Dame című operájának az ereje, melyet Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regénye alapján írt. Schmidt mindent tudott arról, hogyan érdemes megírni egy zenei témát, ami aztán különböző színben, formában felbukkanhat később, fejlődhet tovább. Így minden főszereplőjéhez tartozik egy motívum: Esmeralda díszes, kelet-európai zenét kapott; a későbbi elcsábítójához, Phoebus katonához büszke, szökellő motívum kapcsolódik, a főesperes jeleneteiben (az Hugo-regényben Frollo) egy valódi bruckneri komolyságú korál szól. Az önzetlenül szerelmes Quasimodo az egyetlen, akinek nem változik a témája. Mesteri, ahogyan Schmidt folyamatosan változtatja zenéjét az alá-fölérendeltséget, a boldog szabadságvágyat és az emberi rombolást bemutatva. Az Opera francia évadában a francia irodalom egyik legemblematikusabb regényéből írott különleges operaritkaság koncertszerűen hallható.


3465 smaragd 2019-12-06 10:10:31 [Válasz erre: 3463 smaragd 2019-12-03 10:15:53]

Franz Schmidt: "Notre Dame"

YT / https://www.youtube.com/watch?v=nt4dfM1IOcc

Act I Scene 1: In holder Anmut (Phoebus)


3464 smaragd 2019-12-04 11:52:57 [Válasz erre: 3447 smaragd 2019-11-04 18:13:38]


3463 smaragd 2019-12-03 10:15:53 [Válasz erre: 3459 smaragd 2019-11-26 18:13:07]

Franz Schmidt: "Notre Dame"

https://www.youtube.com/watch?v=LQElLYNJtag

Act II Final Scene: Es flieht der Schlummer meine Augen (Esmeralda)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.