1. März 1921
Klavierabend
Bach Englische Suite Nr. 4. Fdur
Partita Nr. 3 amoll
Brahms 4 Balladen op.10
Variationen über ein eigenes Thema op.21 a
Variationen über ein ungarisches Lied op. 21 b
Franz Schmidt
30/VI/21
Privataudation von Fredigundis I. u. II. Aufzug
Franz Schmidt
14/VI/21
Privataudation von Notre Dame
Franz Schmidt
Franz Schmidt: "Toccata d-moll " (1938)
művét Paul Badura-Skoda mutatja be a közönségnek.
A balkezes mű előadása előtt röviden ismerteti Franz Schmidt életművét valamint Paul Wittgensteinhez fűződő művészi és baráti kapcsolatát.
Paul Badura- Skoda ez év október 6-án töltötte be 90. életévét!
Franz Schmidt egyik kézzel írt bejegyzése:
30/I
Klavierabend
Bach Wohltemp. Klavier I.
Cdur, cmoll, Cisdur, cismoll
Ddur, dmoll, Esdur, esmoll
Beethoven Sonaten
op.2. Nr.1, op 13.
Schumann Carneval
Brahms Variationen op.2
Franz Schmidt
(Sietős írásnak tűnik, s.)
Franz Schmidt egyik kézzel írt bejegyzése:
31.1.21.-
Sonatenabend
Beethoven
- Sonate Op. 12. No. 1.
- Sonate Op. 12. No. 2.
- Sonate Op. 24. No.1.
- Sonate Op. 47. (Kreutzersonate)
Josef Peischer
Franz Schmidt
Arra a kérdésre, hogy ismert volt-e Franz Schmidt és életműve Magyarországon a XX. században teljes bizonyosságal igennel válaszolhatunk.
Bartók és Dohnányi, a Waldbauer-Kerpely Quartett, magyar zeneszerző tanítványai, a legmagasabb zenei körökből számosan személyesen is ismerték, közelebbi illetve baráti kapcsolatban - Bartók és Dohnányi - álltak vele, korábbi bejegyzéseinkben is olvashatók e témában írások.
Budapesten Kern Aurél igazgatósága alatt 1916-ban mutatták be "Notre Dame" című operáját, Ferencsik János 1949-ben Bécsben tanította be és dirigálta.
Műveit a fővárosban koncerteken játszották, minden bizonnyal hanglemezfelvételeken is eljutottak a közönséghez. A rádió műsorán szerepeltek.
Franz Schmidt magyarországi ismertségében akkor keletkezett hullámvölgy, amikor a fenti zenei kör tagjai, ez a generáció, élete végéhez ért, a hetvenes évektől kezdődően. Ekkor már évtizedek óta Budapesten nem játszották műveit és a zenei élet potens szereplői nevének fényét hagyták kihunyni, rádiófelvételei sem jutottak már el a hallgatókhoz.
Új lendültetet kapott életművének felelevenítése oratóriumának "Das Buch mit sieben Siegeln" ("A hétpecsétes könyv"), ősbemutatójával 2003-ban, amikor Alois J. Hochstrasser vezényelte, majd 2009-ben Miskolcon hallhatta a közönség.
Számomra is óriási élmény volt 2014-ben az Operában Franz Schmidt 4. Szimfóniáját meghallgatni, a magyarországi ősbemutató részesének lenni. Szépkorúak is ültek a nézőtéren, akik ismerték Franz Schmidt presztizsét. Fiatalok is eljöttek, és a közönség hatalmas ovációval fogadta a művet és az előadást.
Franz Schmidt művei nehéz darabok. Tökéletes megszólaltatásuk igen nagy feladat elé állítja a művészeket...
(A fenti megállapításaimat megelőző bejegyzéseket, részleteket a "Forum - Franz Schmidt" oldalon lehet olvasni. Ismét köszönöm érdeklődő fórumtársaimnak, hogy ezen a témán munkálkodtak és a fórum tartalmát gazdagították.)
"Wien, 8. II. 21
Beethoven Sonate op. 110.
Mozart:(?) moll Quartett
Beethoven: a moll op. 132
Brahms: Klavierquintett in c moll
Emerich Waldbauer
Eugen von Kerpely
Egon Kronstein
Johann von Temesváry
Franz Schmidt"
A kötet végén néhány oldalon Franz Schmidt kézírásával láthatjuk Dr. Jerome Stonborough vendégkönyvében a koncertek időpontjait, a műsorokat és az előadó muzsikusok nevét.
"Bei der Durchsicht der Aufzeichnungen sehen wir sofort, daß Schmidts Soloklavierabende - meist wöchentlich veranstaltet - wesentlich die Anzahl der Kammermusikabende übertreffen. Der Komponist als genialer Pianist - in den Erinnerungen noch lebender Kollegen, Freude und Schüler charakterisiert - ist in diesem kleinen Būchlein ebenso dokumentiert wie sein Musizieren mit kongenialen Kollegen.
Diese "Kollegen" möchte ich nun vorstellen. Franz Schmidt musizierte mit Josef Peischer, in einem Konzertprogramm des Musikvereins als "1. Konzertmeister des Wiener-Sinfonie-Orchesters" vorgestellt, mit dem Cellisten Hugo Kreisler und dem Streichquartett des Geigers Emmerich (Imre) Waldbauer und seine damaligen Kollegen Egon Kornstein (2.Violine), Eugen (Jenő) von Kerpely (Cello) und Johann (János) von Temesvary, der wahrscheinlich an jenen Abenden die Bratsche spielte.
Auch mit dem damals sehr bekannten Mairecker-Buxbaum-Quartett musizierte Franz Schmidt.
...."
"KAMMERMUSIKABENDE
Kammermusikabende bei Familie Dr. Stonborough (1921-1923)
In den Jahren 1921 bis (Anfang) 1923 gab Franz Schmidt in der Wohnung des Arztes Dr. Jerome Stonborough (1876-1938) regelmäßig Klavierabende oder musizierte mit bedeutenden Vertretern des Wiener Musiklebens.
Diese interessanten musikalischen Ereignisse sind in einem Büchlein aufgezeichnet, dessen Inhalt ich durch das liebenswürdige Entgegenkommen des Sohnes, Hrn. Dr. Thomas Stonborough, photokopieren durfte. (Es werden nur Konzerte mit Schmidt dokumentiert.)
Die erste (handschriftliche) Eintragung Schmidts war am 4. 1. 1921, die letzte am 16.1.1923. Hr. Dr. Thomas Stonborough war aber der Ansicht, daß das letzgenannte Datum sicher nicht identisch mit dem letzten Besuch im Hause seines Vaters war. Bis zu diesem Zeitpunkt wurde Franz Schmidt in erster Linie als Künstler eingeladen. Danach dürften diese Besuche private Zusammenkünfte gewesen sein, da auch die Gattin des Gastgebers, eine Schwester des Pianisten Paul und des Philisophen Ludwig Wittgenstein, sehr an künstlerischen, vorallem musikalischen Gesprächen interessiert war. Kurze Zeit gab der Komponist dem Sohn Thomas sogar einige Klavierstunden"
Carmen Ottner
Quellen II zu Franz Schmidt
Briefe, Autographen, Aufzeichnungen im Privatbesitz, Erinnerungen
Eine Veröffentlichung der Franz Schmidt-Gesellschaft
Studien zu Franz Schmidt V
Copyright 1987
Satz und Druck: Doblinger Wien
INHALT
Vorwort
Abkürzungsverzeichnis
I. Briefe
II. Autographen
III. Kammermusikabende
IV. Erinnerungen
Abbildungen
Register
Carmen Ottner
Quellen I zu Franz Schmidt
Autographen, Drucke, Handschriften, Briefe in Wiener öffentlichen Sammlungen
INHALT
Vorwort
Briefe
Autographen
Vokalmusik:
Opern
Chorwerke
Instrumentalmusik:
Symphonien
Orchesterwerke
Konzerte für Klavier
Musik für Bläser
Kammermusik
Orgelwerke
Klavierwerke
Handschriften
Vokalmusik:
Chorwerke
Instrumentalmusik:
Symphonien
Orchesterwerke
Konzerte für Klavier
Kammermusik
Orgelwerke
Klavierwerke
Musik für Bläser
Drucke
Vokalmusik:
Opern
Chorwerke
Instrumentalmusik:
Symphonien
Orchesterwerke
Konzerte für Klavier
Musik für Bläser
Kammermusik
Orgelwerke
Klavierwerke
Copyright 1985
Eine Veröffentlichung der Franz Schmidt Gesellschaft
Studien zu Franz Schmidt IV
Satz und Druck: Doblinger Wien
...Mesterházi Máté....
2896 bejegyzésben a magyar kötődésre utaló zenei tartalom a 2855 számú alatti és az ott megnyíló Előzményhez is kapcsolható.
Szerintem nagyszerű írás...még nagyszerűbb lenne, ha Mesterházi Máte folytatná Franz Schmidt zenéjének kutatását. A "Halleluja" részlet [url]https://youtu.be/Sr4kbV1AfbU;itt[/url] hallható, figyeljünk csak oda...
Mesterházi Máté sajátos meglátása … [u] Népszava, 2001. 05. 05. [/u] Mesterházi Máté: Passió és apokalipszis (Részlet) […] És ha már a romantika fogalma említtetett. Nemrég került a hanglemezpiacra az a CD-felvétel is, amely az OsterKlang fesztivál tavalyi legemlékezetesebb, Musikverein-beli hangversenyén készült. Műsoron akkor - Harnoncourt vezényletével - Franz Schmidt (1874-1939) késő romantikus oratóriuma, az 1938-ban ugyanitt bemutatott Hétpecsétes könyv szerepelt. A pozsonyi születésű, félig német, félig magyar származású komponista e legfontosabb művében az Új Testamentum utolsó könyvét, „János apostolnak mennyei jelenéseit” dolgozta fel. Egy hihetetlen szöveg hihetetlen megzenésítése, állítja Harnoncourt - és nem túloz. Hisz valóban döbbenetes, miként képes Schmidt a német zenei hagyomány legkülönbözőbb stílusait - a mozarti szabadkőműves-pátosztól a schönbergi Sprechgesangig, avagy Wagner Parsifaljának nagypénteki varázsától éppenséggel a Bach-passiókig - egységbe ötvözni. A mű egyik legfontosabb tételének, a fehér lovas (azaz Jézus Krisztus) győzelméért hálát adó allelujakórusnak népies-műdalos lejtésével Franz Schmidt még saját családi kötődésének, félig magyar származásának is emléket állított. A zenekar sem semmi (Bécsi Filharmonikusok), János apostol szerepében pedig egy fenomenális tenorista, Kurt Streit hallható.”
Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904) Oper Most olvastam el az opera német nyelvű Wikipedia oldalát, de sajnos hiányos és pontatlan, nem érdemes idehozni. Inkább hallgassunk meg egy részletet [url]https://youtu.be/BCovrv1O5qY;"Geliebte! Endlich allein."[/url] Hans Hopf és Hilde Scheppan énekel.
Fritz Wunderlich születése 80. évfordulója tiszteletére adta ki a Sony Classical 2010-ben Franz Schmidt oratóriumának legendás felvételét - olvashatjuk a CD ismertetőben. [url]https://youtu.be/lyDsS8qpYy8;Emlékére[/url] a mai napon a " Das Buch mit sieben Siegeln" című 1959, Salzburgi Ünnepi Játékokon előadott mű részletét idézem, Dimitri Mitropoulos vezényelt.
"Schmidt nevét valamikor Budapesten is jól ismerték..." idézem bejegyzésedből Ferencsik János szavait. Nagy örömmel olvastam, köszönöm. Szavai tükrözik, visszaadják azt a csendes tiszteletet és nagyrabecsülést, amely e fórum létrehozásának is indítéka volt, Franz Schmidt életművének felidézése. Ferencsik János Schmidt dirigálásához az Előzmény 2855 számú bejegyzéssorozat is kapcsolódik, amelyben Franz Schmidt XX. századi, magyarországi ismertségét, zenéjét elevenítettük fel. Talán sikerül majd még rádióműsorokat is találnunk az 1949. májusi "Notre Dame" előadásról, már amennyiben volt ilyen, de elképzelhető. Fórumunk korai szakaszában is felbukkant már Ferencsik János bécsi "Notre Dame" betanítása és dirigálása, lsd 13 és 15 számú bejegyzések, most elolvashattuk a részleteket is.
Ugyanerről Ferencsik János másutt: Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal (Részlet) Ferencsik János meséli: „[…] 1949-ben […] Bécsben a Turandottal és a Boris Godunovval bővült operai repertoárom, itthon Otellót dirigáltam. Bécsben felújítottam egy számukra nagyon kedves zeneszerző, Franz Schmidt operáját. Schmidt nevét valamikor Budapesten is jól ismerték, ma már Bécsben is kevésbé. Pozsonyban született, Bécsben tanult, utóbb csellistája lett a Bécsi Filharmonikusoknak. Termékeny zeneszerző volt: több szimfóniát írt, van egy Notre Dame című operája is. Ez utóbbit újította fel a Bécsi Opera, még mindig a Theater an der Wien épületében. Ezt a felújítást én tanítottam be, én is dirigáltam. Az ember örül, ha tehet egy gesztust azok felé, akik szívesen látják. Bécsben azóta is szívesen látnak; én pedig azóta is keresem az alkalmat: mi az, amit a bécsieknek adhatunk vagy adhatok, viszonzásul ezért a szimpátéiáért. […]”
Haladás, 1949.04.28.: Hölgyfutár, Írja: Gách Marianne „[…] Ferencsik János február 9-én utazott el Budapestről. Jól emlékszem fáradt, sápadt arcára és rekedtre cigarettázott hangjára, amikor az Operában elbúcsúztam tőle. Egy hétig kórházban feküdt, voltaképpen semmi komoly baja nem volt, de úgy agyondolgozta, agyonhajszolta magát, hogy az orvos óvatosságra intette. Most bécsi sikerei után hazajött egy hétre látogatóba, többek között azzal az eredménnyel, hogy amióta nem láttuk, öt kilót hízott, hősies módon, tökéletesen leszokott a cigarettáról és egyetlen itala a tej. — Meggyógyultam, jól érzem magamat, — mondja nevetve — igaz, hogy olykor-olykor eszembejut még a cigaretta illata és öröme, de aztán összeszidom magamat: nem szabad, hogy az ember ilyen gyönge legyen. Egyik napról a másikra új életet kezdtem, meg is volt az eredménye. — Egyébként? — Helsinkiben öt hangversenyt vezényeltem, valamennyit közvetítette a rádió. Utána Kopenhágában pihentem néhány napig. Ott találkoztam a nagy sikerrel turnézó Fischer Annieval és Kabos Ilonkával, aki a Londonban megalakult »Magyar Trio«-ban játszott gyönyörűen. Aztán Bécsbe utaztam, ahol ebben a szezonban harminchétszer dirigáltam már. Negyven estére szerződtem, de mivel a dátum szerint még másfél hónapot kell töltenem, jóval többet vezénylek majd. mint ahogy előre képzeltük. — Miket dirigált az idén Bécsben? — A Tannhäusert, Lohengrint,Traviatát, Don Carlost, Aidát, Othellót, Don Juant, Figaró házasságát, Fideliót és a Carment. Azonkívül a Borisz Godunovot újítottuk fel, szép előadás volt, tetszett a bécsi közönségnek. Májusban bemutatjuk Franz Schmidt »Notre Dame« című operáját. Franz Schmidt osztrák szerző, félig magyar: Pozsonyban született, anyja magyar volt, ő maga is tökéletesen beszélt magyarul. A bécsi Zeneakadémia igazgatója volt, tíz évvel ezelőtt halt meg. Operája: a romantikus iskola utolsó hajtása. Érdekes, hogy Esmeralda, a főhősnő megjelenését a szerző magyar cigánymotívmokkal illusztrálja. Ezt a szerepet Ljuba Welitsch, Bécs legünnepeltebb énekesnője énekli, aki a háború után tűnt fel. Welitsch egyébként a Metropolitanban is vendégszerepelt már, nagy tehetség. [...]"
Wiener Symphoniker Musikverein Wien, Großer Saal Heinz Wallberg Dirigent Franz Schmidt "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]https://www.wienersymphoniker.at/de/veranstaltung/wallberg-w-lipp-h-r%C3%B6ssel-majdan-dermota-f-uhl-o-edelmann-h-harrer-nebois-singverein;11. November 1959[/url]
Alois J. Hochstrasser sokoldalú zeneművészi tevékenysége egyike volt, és egyik fontos eredménye is, az a kiemelkedő színvonalú munkálkodás, amely során Franz Schmidt zenei életművét gondozta. Ezért a Franz Schmidt Gemeinde "Díszpolgár" kitüntetésben részesítette. Minderről már beszámoltunk, most [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Alois_J._Hochstrasser;Wikipedia[/url] oldalán olvashatunk róla.
:-) Igen, most már két teljes felvételen/YT is hallható az oratórium. 2875 számú bejegyzésben Dimitri Mitropoulus vezényletével.
Köszönöm, hogy megtaláltad, és betetted "A hétpecsétes könyv" teljes felvételét, hiszen e műből ez ideig mindig csak részleteket idéztünk!
Franz Schmidt:" Das Buch mit sieben Siegeln" Oratorium Dirigent: Alois J. Hochstrasser [url]https://youtu.be/wOvLwJ6q9uk;Itt[/url] hallgatható meg. Ismét új YT lehetőség, a híres mű és az előadás [url]https://www.amazon.ca/Das-Buch-Mit-Sieben-Siegeln/dp/B0105BOSI8;CD felvétele[/url] azonnal elérhető. Anton Dermota - Johannes Robert Holl - Stimme des Herrn Margareta Kyriaki, Sopran Herha Töpper, Alt Thomas Moser, Tenor Robert Scholz - Orgel Grazer Conzertchor Niederösterreichisches Tonkünstlerorchester
[url]https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Franz-Schmidt-Villa,_Perchtoldsdorf;Franz Schmidt, a nagy szimfónikus[/url] - emléktábla a zeneszerző, zenepedagógus egykori villája falán, Perchtoldsdorfban.
Polgár László operaénekesre emlékezve, Franz Schmidt oratóriumában aratott sikere: [url]https://www.theguardian.com/culture/2000/aug/22/artsfeatures.proms2000;theguardian[/url]
Franz Schmidt: [url]https://youtu.be/uRvTthQ3vmU; 4. Szimfónia, Rudolf Moralt vezényel[/url]
[url]http://www.resmusica.com/2009/11/15/le-dernier-grand-romantique-autrichien/;Jean Luc Caron: Franz Schmidt. Az utolsó nagy osztrák romantikus[/url] címmel írt 23 oldalas munkája olvasható a csatolt link megnyitásával. Franz Schmidt halálának 70. évfordulóján, 2009-ben megjelent (ResMusica) tanulmány francia szerzője ebből az életrajzi adatból és annak politikai hátteréből (1939) indul ki. Ezt követően Franz Schmidt, a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb osztrák zeneszerzőjenék zenei hagyatékát, életét és életművét elemzi. Kiemeli, külön fejezetben tárgyalja Franz Schmidt zeneszerzőt, a szimfonikust, aki Anton Bruckner es Gustav Mahler mellett harmadikként áll ezen a pódiumon. A műveket katalógusba gyűjtve ismerteti és forrásjegyzéket ad. Értékes munkája végén összeállítást találunk Franz Schmidt műveinek megjelent felvételeiből avval a céllal, hogy a szerző állításairól meggyőződhessünk - a zene meghallgatásával.
Fritz Wunderlich elhunyta évfordulóján YT részlettel, ismét új, emlékezhetünk énekművészetére, Franz Schmidt oratóriumában alakított szerepére: [url]https://youtu.be/msu7hUWcGEQ;itt hallható[/url]
[url]https://youtu.be/TXBDJWQYCNQ;Franz Schmidt:"Streichquartett in A-dur (1925)"[/url]
[url]http://info.bmc.hu/index.php?node=competitions&composition_id=7;7. Franz Schmidt Orgelwettbewerb a BMC versenykiírás-listáján[/url]
Franz Schmidt (Pozsony/Pressbug 1874 - Perchtoldsdorf 1939) emlékére és tisztelére halálának 20. évfordulóján 1959-ben a Wiener Symphoniker hat alkalommal adta elő oratóriumát: Wiener Symphoniker [url]https://www.musikverein.at/der-grosse-musikvereinssaal;Musikverein Wien, Großer Saal[/url] Heinz Wallberg Dirigent Wilma Lipp Sopran Christa Ludwig Sopran Julius Patzak Tenor Fritz Wunderlich Tenor Stefan Kosso Bass Otto Wiener Bass Josef Nebois Orgel Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde Wiener Symphoniker [url]https://www.wienersymphoniker.at/de/veranstaltung/wallberg-w-lipp-c-ludwig-patzak-wunderlich-kosso-o-wiener-nebois-singverein-schmidt;8. Jänner 1959[/url]
Franz Schmidt tanítvány, Rajter Lajos vezényli a [url]https://youtu.be/00Cdi7Q750M;4.szimfóniát[/url].
Andreas Juffinger felvételein kiváló előadásban hallgathatjuk meg Franz Schmidt orgonaműveit. [url]http://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-orgelwerke-mw0001862942;Disk 1-4[/url]
Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) "A hétpecsétes könyv" című oratórium egyik híres felvételének[url]https://youtu.be/GXw3__s4OSo;Dimitri Mitropoulus vezényletével[/url] részletei jelentek meg júniusban a YT-on, "Halleluja" (az előző bejegyzésben). Anton Dermota előadásában [url]https://youtu.be/vC7NK5x2msc;"Gnade sei mit euch"[/url].
[url]https://youtu.be/RT4M8tKgtVc;Franz Schmidt:" A hétpecsétes könyv"[/url] Oratórium
Nagyszerű összeállítás Franz Schmidtről, amely hitelesen tárja elénk virtuóz és ámulatot keltő, zseniális zongorajátékát, pedagógusi karrierjét a bécsi Zeneművészeti Főiskola igazgatói, rektori pozíciójáig. Fontos témákat érint és objektíven tárgyal. Vannak részek, amelyeket már bejegyzéseinkben magyarul is olvashattuk, más publikációkban és könyvekben már megjelent feljegyzések,egyéb dokumentumok. Érdemes foglalkozni ezzel a részletekbe menő, alapos könyvvel, és adott esetben megvásárolni. [url]https://books.google.hu/books?id=YzL1AwAAQBAJ&pg=PA244&lpg=PA244&dq=franz+schmidt+orgelwerke&source=bl&ots=WnbjHMUy0L&sig=R4GbrIIpGIwh48iKH9RQfVSE1r0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwivg9qXxJPWAhWGJ5oKHfvpAww4ChDoAQgNMAI#v=onepage&q=franz%20schmidt%20orgelwerke&f=false;Das Geheimnis der Wirklichkeit:Kurt Hübner zum 90. Geburtstag[/url]
Franz Schmidt: "Fuge F-dur"(1927) [url]https://youtu.be/XcGFrdwvRb4;Herbert Weß előadásában halljuk[/url].
Az előző bejegyzésben már elkezdtem azokat a zeneműveket a Youtube által hallhatóvá tenni, amelyeket Franz Schmidt már a bécsi akadémia igazgatójaként komponált. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Datei:MDW_Lothringerstrasse_18.jpg;"A bécsi akadémia"[/url] elnevezés általánosan elterjedt lehetett, nem csak Budapesten, a napokban olvastam egykori kassai "Szlovenszkói Színházi Élet"-ben is. Érdekes belegondolni ebbe korszakba tanítványai szemszögéből is, akik a bemutatókon minden bizonnyal jelen voltak és feleleveníteni emlékirataik itt közreadott ezen részét. [url]https://youtu.be/bipxkRDGTCo;Franz Schmidt: "Toccata in C"[/url] (1924)
Franz Schmidt: "Chaconne in cis" (1925) [url]https://youtu.be/M4VOHJ0XT04;Robert Kovács előadásában[/url]
Franz Schmidt régi nevén a bécsi Akadémiai igazgatója és tanára, ez időszakban - 1925-től 1927-ig - komponált művei és bemutatói: Streichquartett in A-dur (1925) Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello (1926) Variationen und Fuge über ein eigenes Thema in D-dur (Königsfanfaren), 4. Fassung für Bläser, Pauke und Orgel (1925) Toccata C-dur ( bemutató 1925) Chadonne in cis (1925) Vier kleine Choralvorspiele (1926) Fuge F-dur (1927, bemutató 1932) Präludium und Fuge Es-dur (1927, bemutató 1928)
A megjelent újságcikkhez kapcsolom a korábban már számos bejegyzésben ismertetett tényt, amelynek részletei tanítványai emlékező méltatásaiból itt fórumunkon ismertek, Franz Schmidt 1925-1927 között a bécsi Zeneakadémia igazgatója volt, majd rektora. Ez utóbbi időszakot kiadványban tárta fel a Franz Schmidt Gesellschaft. Az 1925 évi dokumentumok egy része tűzkárban megsemmisült. Az Akadémia elnevezése azokban az időkben többször változott, ma egyetemi besorolásban működik. [url]https://www.amazon.co.uk/Schmidt-Fachhochschule-darstellende-1927-1931-Studien/dp/3900695083;Franz Schmidt als Rektor[/url]
Érdekes elolvasni Franz Schmidt oratóriumának wikipédia-oldalát: [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Das_Buch_mit_sieben_Siegeln;Das Buch mit sieben Siegeln[/url]
Franz Schmidt (Pozsony 1874 - Perchtoldsdorf 1939), Dohnányi és Bartók [url]https://books.google.hu/books?id=vUdXDQAAQBAJ&pg=PT169&lpg=PT169&dq=bart%C3%B3k+dohnanyi+franz+schmidt&source=bl&ots=tlIZUCwO_n&sig=a5rSv4hp0gMGsc4-0TN6mA8Wzns&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwicoq-7gqrVAhVMJpoKHfznAVc4ChDoAQgjMAk#v=onepage&q=bart%C3%B3k%20dohnanyi%20franz%20schmidt&f=false;Martin Sloboda: Bratislava Activ[/url] című könyvében.
A nap képe: Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karvezetője Somos Csaba abba a kortárs magyar zeneművészi körbe tartozik, amelynek tagjai már elindultak megismerni Franz Schmidt zenei életművét, értékeit, műveit a magyar közönségnek is bemutatták. DLA doktori értekezését már korábban felfedeztük az interneten, közre is adtuk itt fórumunkon, lsd Ardelao előzményben csatolt bejegyzése. További sok sikert kívánok és érdeklődéssel várom, hogy e tekintetben mit hoz a jövő itthoni közönségünknek, lesz-e alkalma hangversenyteremben megismerni Franz Schmidt zeneműveit.
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Wolfgang_Sawallisch;Wolfgang Sawallisch[/url] szülestésnapjának mai évfordulóján fórumunkon ismét közlöm Franz Schmidt első operájának - Notre Dame - legismertebb részletét. Ezt a [url]https://youtu.be/VypqTvhqC-w;videót[/url] zenei és képi szépsége miatt kedvelem, helyszíne szorosan kötődik Franz Schmidt életéhez, művei bemutatóihoz, akárcsak a Wiener Philharmoniker.
Fáj Attila írásából kiemelve "fiatalkori szerzeményei: Fantáziák magyar nemzeti muzsikára, ...": Franz Schmidt: [url]http://www.contraclassics.com/browser/composer:231;"Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien für Violincello und Klavier"[/url] (1892), a cím alatti linken meghallgatható, a bemutató 1926-ban volt.